Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

Olvasónk levele A gondoláitól a megnyugvásig Tisztelt Szerkesztőség! Kilátó híd, erdei komfort Összefogás a turista mintaerdőért J úlius 25-én jelent meg a Ponyva a tetőn című cikk a Somogyi Nép­lapban. Ennek kapcsán sze­retném elmondani gondolatai­mat. Tudom és hiszem, hogy az emberek többségében szenve­délyt és segíteni akarást vált ki a szegénység, az emberi küzdelem és a kilátástalanság megismerése. Felélénkíti és fokozza bennünk az önvizsgá­lódást: tettünk-e, tenni tu­dunk-e azért, hogy ne élje­nek hazánkban szegény sorsú emberek, családok. Sokat tu­dunk és tanultunk arról: nem törvényszerű, hogy társadal­munkban legyenek szegények, nem törvényszerű az, hogy sokan csak mérhetetlen aka­raterővel tudjanak kikerülni az elhagyatott környezetből. A gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű ez. Nem ilyen magától értetődően folytató­dik az út a gondolattól, az indulattól, a tenni akarástól a végrehajtásig, a felemelkedé­sig, a megnyugvásig. Céljaink akadálymentes megvalósulását gátolhatja a mérhetetlen előítélet, a jog­szabályok korlátái, a végre­hajtók szemlélete és hozzáál­lása, a segítségre szorulók akarata, önvizsgálódása és a körülmények is. Tanácsunk végrehajtó bi­zottsága minden évben tár­gyalja a cigánylakosság élet- es munkakörülményeit. Ki­emelten kezeli a két cigány­telep felszámolásának lehető­ségeit. a lakásépítési ' formák alkalmazását! Tudom, hogy a cikkíró észrevételei nemcsak Bogdán János érdekében va­lók, hanem a több ezer ci­gánycsalád sorsának megvál­toztatásáért, hogy kikerülje­nek nyomorúságos környeze­tükből, és hogy megszűnjenek az előítéletek, A Barcsi Nagyközségi Kö­zös Tanács Végrehajtó Bizott­sága 1972. március 17-én ha­tározatot hozott a Barcson élő 1000 fős cigány lakosság élet- körülményeinek javítására. Tervet dolgozott ki a két ci­gánytelep felszámolására is. Kérte a Somogy megyei Ta­nácsot, hogy kezdeményezze a cigánvkölcsön felemelését. Kialakított olyan házhelyeket, melyeket ingyen vagy négy­szögölenként 6 forintért bo­csátja az építtetők rendel­kezésére. Ezek a házhelyek szorosan kapcsolódnak Barcs újtelepéhez, illetve belterüle­téhez. A vb foghíjtelkeket megjelölni nem tudott, mivel azokat már beépítették. In­tézkedtünk továbbá. hogy bontási anyagot, bontási lehe­tőségeket kell biztosíthassunk az éoítkezni kívánó cigány- családok számára, és kapja­nak csökkentett áron építke­zési anyagokat (fát, homokot stb.). Felhívtuk a vállalatokat ar­ra, hogy segítsék. patronál­ják a cigánycsaládok építke­zéseit, az építész szakembe­rek pedig vállaljanak műszaki irányítást. 1973. március 23-án a vb visszatért határozatának vég­rehajtására. Megállapította, hogy az előrelépés ellenére J sem megnyugtató a cigányte­lepek felszámolása. Sikerült javítani a foglalkoztatást (a i munkaképes korú cigányok 70 százaléka dolgozik már), üze­meink és intézményeink az utóbbi két évben lényegesen több segítséget nyújtottak e területen. Az utóbbi öt évben 23 család épített cigányköl- csönnel lakást; üzemi segít­séggel, magánalapon 27. ezen­kívül 3 családnak állami la­kást építettünk. Ezek 20 szá­zaléka a település különböző részein épült, 80 százaléka vi­szont a kialakítandó új terü­leten. Az igényeknek megfe­lelő házhelyek álltak rendel­kezésre társas és családi ház építéshez. A ! magánházépí- téshez a telek ^ közművesítés fokától és a kisajátítási költ­ségektől függően 140. 80 és a j tanács külön elbírálása alap- j ján 6 forintos áron vagy in­gyen került a tulajdonosok j J birtokába. JK7. újtelep befejezéseként családiház-építésre alkalmas telkeket parcellázunk. A tele­pek felszámolásánál azonban még nehézségeket okoz a köl- csönfeltételek biztosítása. a megfelelő típustervek hiánya, egyes üzemeknél a védnök­ségvállalás elmulasztása, az anyagjuttatás elmaradása. Nem könnyű az. sem, hogy az 1000 fős cigánylakosság 60 százalékát meg kell taníta.ni tervszerűen élni, takarékos­kodni és betartani az együtt­élés szabályait. ogdán János zátonvtelé- pi lakos ügyével kap­csolatban arról tudom tájékoztatni a szerkesztősé­get, hogy az OTP-től 50 000 I forint kölcsönt kapott épület j vásárlásához. Az eredetileg tervezett házat azonban nem I tudta megvenni, mert közben | eladták. Ezért újabb épület j megvásárlását tervezi. 70 000 : forintért. Bogdán Jánost is- ! mét tájékoztattam az építés j lehetőségeiről és a számára I juttatható tanácsi kedvezmé­nyekről (építési kölcsön, kije- ! lölés, homok, faanyag bizto- i sít ás. műszaki ellenőrzés). A ' rendelkezésre álló telkek azonban nem felelnek meg neki. mert közel vannak a másik telephez, vagy ahhoz kapcsolódnak. De nem fogad­ja el a gimnázium mögötti telket sem. Az ő általa meg­jelölt területen a rendezési terv szerint iskola, óvoda fog épülni. Bogdán János ügyének vég­leges lezárásáról ismét tá.ié- jákoztatom a szerkesztőséget. Tisztelettel: B Németh Jenő tanácselnök. Kaposváron a város környé­ki erdők kirándulóhellyé ala- j kítása a pilisi parkerdővel együtt kezdődött. Aztán a mi megyénk valahogy lemaradt, és olyanok előzték meg, akik ké­sőbb indultak. Ez a megái'api- I tás is elhangzott azon a ta nácskozáson, amelyik a Kapps. vár környéki erdők — elsősor­ban a Gyertyános völgy — hasznosításával,a tervek to­vábbi megvalósításával foglal­kozott. A város környéki erdő célja az urbanizációs ártal­makkal küzdő városi ember felüdítése, aktív pihenésének biztosítása. És ha már meg­vannak a föltételek ahhoz, hogy' a kirándulások keretében minél többen keressék föl az erdőt szervezett sportolás színhelye is lehet, mivel a ter­mészetbarátok turista mintaer­dővé építik ki. Mi valósult meg eddig a tervekből? A gyertyánosvólgyi erdő termelőszövetkezeti tulaj­don volt. Ezt először meg kel­lett szerezni és kirándulásra alkalmassá tenni. Az 54 hektár terület most már csaknem tel­jesen a megyei erdőgazdaság tulajdona (csupán a terület egy kis csücske nem tartozik hiva­talosan hozzájuk, pedig a hoz­záértők szerint éppen ez lenne a legalkalmasabb sí- és ródli- pályának. A területen minden termé­szeti adottság a kirándulók rend el kezesé te áll. Erdő. pa­tak, szakadék, tisztás. És mind­ehhez a társadalmi munkások, természetbarátok teremtették meg az erdei »civilizációt«. Megépült a táborhely, a turis­taház. Erdei utak vezetnek egyik helyről a másikra. Meg­indult egy nagyon fontos be­ruházás: a Déldunántúli Víz­ügyi Igazgatóság védnökséget vállalt egy erdei tó megépítés? fölött. Vermes Zoltán me,nök és lelkes kollégái tervezték Az aljnövényzet mintegy ki­lencven százalékban a termé­szetes erdő. A vizet majd a gyertyánosi patok biztosítja. A tervezők, építők számoltak a tó építésekor keletkező horda­lék felszaporodásával, sőt a fel- használásával is. Mi lesz még a közeljövőben? A tervtárgyaláson mindenki — márpedig a természetbaráto­kon. a sportkör kép­viselőin kívül még na­gyon sokan ott voltak — el­mondta a véleményét. Az idén és jövőre meg kell építeni egy kilátót, amely nemcsak az er­dei tájékozódást könnyíti meg. hanem a közeli város panorá­májában is gyönyörködhetnek a kirándulók. Öt híd épül a patak fölé, valamint egy ósz- szekötő a kis sziget és száraz­föld között. Csak üdvözölni tudjuk a természetbarátoknak a:zt az ötleitét, hogy turistaer­dőben gyerekjátszóteret is épí­tenek. Az erdőbe vezető autó­út és a sétaút építése szintén tervben van autóparkolóval együtt. Szemétgyűjtők iis lesz­nek. reméljük, a kirándulók használják is őket. Padok, sza­lonnasütőhely, erdei aszta­lok készülnek. tehát még a komfort lehetőségét is megte­remtik a házigazdák. Az erdő nagyon közel van a városhoz Már most is sokan látogatlak és az a cél, hogy még többen legyenek. I Ez a város centenáriumi programjának nemes feladata — ahogy Hotter István, a nép­front városi pártbizottságának titkára elmondta. Sokan szorongtak a tárgya­láson a sporthivatal helyiségé­ben, sok lelkes természetet, várost szerető ember. A Ter­mészetbarát Szövetség tagjai már eddig is nagyon sokat tet­tek Gyertyánosért. Nem volt látványos mimika. Most jön a »mutatósabbja«, az építés. Ahogy megtudtuk, még erre az évre nagyobb összeg áii ren­delkezésre; ha ezt az idén nem használják fel, akkor elveszik. És az építéshez nemes tk pénz kell, hanem munkaerő is. ősz- szefogással.ha csodákat nem is, de eredményeket lehet elérni a Gyertyánosi erdőben. Kezdődik az oktatás az esti egyetemen Az Oktatási Igazgatóság ér­tesíti a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem kaposvári | tagozatának hallgatóit az ok- i tatás megkezdésének időpont- I járói és helyérőL Általános tagozat: I. évfolyam: szeptember 3-án 16 órakor. II. évfolyam: szeptember 4- én 17 órakor. III. évfolyam: szeptember 6-án 17 órakor. Mindhárom évfolyamon a foglalkozásokat a Beloiannisz utca 18. szám alatt tartják. ; Politikai gazdaságtan: L #r- I folyam szeptember 7-én, Be­loiannisz utca 18., 16 órakor. II. évfolyam: szeptember 7- i én, Lenin utca 14., 16 órakor. Nemzetközi munkásmozga­lom I. évfolyam: szeptember 7-én, Lenin u. 8., 16 órakor. Magyar munkásmozgalom II. évfolyam: szeptember 7-én Lenin u. 8., 16 órakor. Szakosító tanfolyam: Filozófia: I. és II. évfolyam: Simon Márta szeptember 7-én Lenin utca 8. 16 órakor, Kiegészítő szák: Filozófia: szeptember 12-én, Lenin utca 14., 8 árakor. Politikai gazdaságtan: «ze­tern bér 12-én, Beloiannisz ut­ca 20., SOMBEÍR, 8 órakor. M u nkásmozgalom: szeptem­ber 12-én, Beloiannisz utca 18., 8 órakor. A népek barátságáért Menyecskék kalocsai népviseletben. A közelmúltán rendezték meg a IV. Dur.a menti folklór fesztivált Kalocsáin, Baján, Dunapatajon és Kecskeméten. Ezeken a találkozókon a ha­gyományok megőrzéséről, fel­kutatásáról és publikálásáról is szó esett. A fesztivál céija volt a Duna-vidék népei közöt­ti kölcsönös megértés és oa- rátság erősítése, a népművé­szet, a zene, a tánc eszközei­vel. Kalocsára tizenkét ország népművészei jöttek el. hogy bemutassák népi kultúrájuk gazdag anyagát. A fesztiválra több neves külföldi csoport if érkezett. Az öreg fáktól körül vett sza­badtéri színpadon üdeség, vi­dámság, őszinte életöröm su­gárzott az ének- és tánccsopor­tok műsorából. A látogatókat gazdag, szépet, megrendezett kiállítások is várták a halászati emlékekről, a híres kalocsai paprika terme­léséről és feldolgozásáról. Az I. István úti kiállítóteremben a naiv festők alkotásait, a városi művelődési központ klubter­mében az országos csipkekiál­lítás csodálatos munkáit te­kinthették meg. Kalocsa nép­művészetéről a Visi Károly Múzeumban kapott képet az érdeklődő. A Duna menti folklór-feszti­vál kiemelkedő rendezvénye volt a kalocsai szabadtéri szín­padon megrendezett gálaest. Itt adták át a Népek barátsá­ga díjakat is. Akik részt vehettünk a IV. Duna menti folklór-fesztiválon, gazdag tapasztalatokkal, felejt­hetetlen élményekkel térhet­tünk haza. Ízelítőt kaptunk ti­zenkét ország kulturális érté­keiből, megismerhettük nép­művészetük szépségét, kifejező erejét és nem utolsósorban sojc ezernyi ember békeakaratat, barátságát. J- L. Üdülőhelyi szilánkok Teuton motorcsónak-akció SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó Ion a konyha és a gazdaság hivatal 33. A Vörös tér közelében, ahol a főút hirtelen, derékszögben északnak fordul, egy házban kaptak szállást. A németek minden utca sarkára a faj­tájukat jellemző alapossággal névtáblákat erősítettek. A tábla szerint a Sturm utcaiban szállásoltak el. A sarokház nagy, négyszög­letes udvarán középen egy kétem - ntes kisebb ház emel­kedett. A ház tetejére kicsiny, két szobából álló harmadik emeletet kepező helyiséget építettek, ami lentről nem látszott. Az ablakok párkánya egy szinten épült a ház tu­lajdonképpeni tetejével. Az ablakokból az enyhén lejtő bádogtetőre lehetett kilépni, amely három méteres széles­ségével a nap bármely szaká­ban kiváló napozóhely volt. Tolnai társaival együtt ebben a két szobában rendezkedett be. Alattuk a térség és körben az egész ház nyüzsgött a ka­tonáktól. Az udvar belső sar­kában, az első emeleten a parancsnokság, a másik oida­A fáradt, álmos társaság nem pihent. A távbeszélővo­nalakat azonnal ki kellett építeni, hogy az ütegekkel és a magasabb parancsnoksá­gokkal a közvetlen kapcso­lat meglegyen. Az ütegek im­már hadműveleti tüzelőállást foglaltak el a város külső pe­remén. A gépkocsivezetők és segédeik — a hosszú út után — alapos és teljes karbantar­tásra készülődtek. Mosták, ja­vították a kocsikat, vagy be­vitték a SZERO-ba (szerelő- oszlop), mert az úton olyan sérülés érte a kocsit, hogy házilag nem lehetett megja­vítani. A rádiósok a műszaki őr­mesterrel és Santha vezetésé­vel a készülékeket nézték át, hogy üzemképességük bizto­sítva legyen. Szóval minden­ki a szakbeosztása szesrinti munkát végezte. A többiek a szálláskörlete­ket hozták rendbe. Talán ez volt a legnehezebb. Itt senki nem tudta, mikor mi van jól. Minden viszonylagos volt Nyugat-Európában szinte valamennyi üdülőtóról kitil­tották a motorcsónakokat. Az indoklás: a fürdőzök, a pihen­ni vágyó nyaralók sehol nem szeretik az életveszélyesen száguldozó, benzinbüzt árasztó vízi autókat. S ugye, elsősor­ban az iidiilörendégekért van minden. Mert ha nyugalmát ■ nem biztosítják, odábbállnak, fs másutt költik el a pénzüket. \Akik a szép motorsportot ked- f vélik, s még a vízben is szá- \guldani akarnak, azok erre a tcélra találnak külön sportte­lepet. Ezeket a helyeket vi­sszont kerülik a csendre vá­gyók. úszni, napozni óhajtók, s így mindenki elégedett. A világ legszebb természe­tes gyermekstrandjának tar­tott Balaton azonban egyre inyilvánvalóbban a száguldani i vágyó külföldiek prédájává tválik. Mint minden gépjármű, te: is veszélyes üzem. Többször flattam mar — száguldás köz­tijén — bravúros és felelőtlen helycsereket, s altalaja kisko- rújiak becsült egyéjiekel, a tu­lajdonosok »alkalmi ismerő­seit«, rohangászni a fürdőzök között. Mert ez a másik: a motoros, utánanézek, s már mellettem feszül a kötél. Csetlik-botlik a vízisíelő. A gyerekek sikongatnak, a na­gyok szitkozódnak németül, csehül, magyarul s néhány perc múlva ugyanez megis­métlődik. Biztos, hogy a tény­leges veszély jóval kisebb, mint ahogy az at lag fiirdőző érzi, sőt elhiszem, hogy a mo­torcsónakból nem is tűnik ve­szélyesnek az egész mutat­vány. Én azonban csak a gya­logos fürdőzö lelkivilágát is­merem. Ma még talán keveseknek létszükséglete a motorcsóna­kos száguldás a Balatonon. Most kellene tehát szigorú rendet teremtenünk. Hozzáér­tőktől tudom, a szép szó ön­magában nem sokat használ, Javaslatom: maradjon meg a rendőrmotoros az életmentésre és a közbiztonság ellenőrzésé­re. A Balatonon legalábbis. A több mint háromszáz ezer tó­parti nyaralónak ez így jobb. Az úszás, az evezés, a vitorlá- egyébként is egészsége­zas sebb, több. testet, lelket pihente­Fürdőző kutyák fürdőzök között. S élvezni folytatjuk.) Í jazok riadozását, megfélemlíté- isét. A szellemi kiskorúságnak mindenesetre biztos jele ez a produkálásvágy. Hihetetlen­nek tűnik néhányunknak a fnyaralásban mindenjiapos él­ményünk: elhúz mellettünk a Kutyásék úgy nyaralnak — és fürdetik kutyáikat több tu. cat 4—5 éves gyerekkel együtt a kis öbölben — mint ahogy a ferenejózsefi békeidőben Ab­báziában nyaraltak a tehető­sebb állampolgárok. Tiltótáb­lát nem látnak sehol. Ök nem hallottak soha arról, hogy nem helyes gyerekekkel együtt fürdetni a bozert, a pincsit, a vizslát. A sok Pamacs, Péco, Kormos mindezekről semmit sem tehet, csak lihegnek, fo­lyik a nyáluk a kánikulában, s vágyódnak a vízberontásra. A gyerekek ugyan sikítoznak, ha egyik-másik hangosabban vakkant, s rohanva igyekszik kihozni a vízből a gazdi lerú­gott és odahajított kukorica- csutkádat, de erről a kutya te­S mert én a kutyákat, hét legkevésbé, szintén becsülöm a gyerekek játszótársául, ma­gányos felnőttek barátjául, se­gítőjéül szeretem is őket — a kifogásaim kizárólag a gaz­dákra korlátozódnak.. Az, hogy gyerekek közé strandolni hoz­tak őket, nyilvánvalóan már jelzi, hogy a kutyatulajdono­sok igen kis és nem jóérzesű százalékáról van szó. A hatóságok álláspontja egy­értelmű: kérdésemre egy URH-kocsi rendőrei szinte megdöbbenten kérdeztek visz- sza: — Nem tudom, hogy a rádióban is volt már szó ar­ról. hogy nem szabad kutyá­kat füröszteni a szabadstran­dokon sem? Szíjártó István

Next

/
Thumbnails
Contents