Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

I Szülőknek az iskolákról Intézkedések az oktatás, nevelés hatékonyabbá tétele érdekében A tanév kezdetének roha­mos közeledtét jelzi többek között az a Tájékoztató brosú­ra is, amelyet a Művelődés­ügyi Minisztérium jelentetett meg a szülők számára. A bro­súra tartalma: az 1973—74-es tanévben bevezetésre kerülő változások az általános isko­lákban. a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. E tanévben a szülők és a ta­nulók a folyamatos megújulás jelentős lépésével találkoznak majd. az általános és középis­kolákban. Űj munkarenddel, feladatokkal, különösen pedig a szocialista demokratizmus erősítésével a nevelőtestületek­ben, a pedagógusok és a tanu­lók viszonyában, a szülők és a nevelők kapcsolatában. E vál­tozások pontos ismerete, meg­értése, a szülői szemlélet és a családi gyakorlat igazodása feltétele annak, hogy a csalá­dok és az iskolák egyaránt be­töltsék hivatásukat a felnövek­vők szocialista nevelésében. A brosúra célját összefoglaló gondolatot a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kársága tolmácsolta a szülők­nek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1972. június 14—15-4 ülésén elemezte az állami oktatás helyzetét, és meghatározta a továbbfjelesztés feladatait. Eveket az alsó és középfokú oktatásban három szakaszban kell megvalósítani. A szülők ismerik azt az első lépést, mely a tanulói túlter­helés csökkentését hivatott szolgálni. Lényeges feladat volt az iskolai élet demokrati- kusabbá tétele is. A követke­ző feladat — ennek az évtized­nek a célkitűzése — új, kor­szerű tantervek és tankönyvek bevezetése. Mérsékelni kell az iskolák közötti színvonalkü­lönbséget. javítani az értékelé­si, osztályozási rendszert. A harmadik szakaszban már »­1 kolarendszerünket érintő, mé- j lyebbre ható korszerűsítésre ■ is számíthatunk, 1985 után. ■ A tájékoztató ezután | csak az 1973 74-es tanévben i érvénybe lépő változásokat tu- I datosítja. — A tananyagcsökkentő j , utasítások már a nevelők ke- I zében vannak. Arra töreked- j ! tünk — mondja a minisztérium | | a szülőknek —, hogy a pedagó- | gusok is, a diákok is könnyen j eligazodjanak a meghagyott anyagban, s ne legyenek fél- I reértések abban, hogy mit kell | megtanítaniuk, mit kell a gye­rekeknek megtanulniuk, s mit nem. Nehezebb lesz a szülők szá­mára a gyerekek ellenőrzése, ás a kiadvánv felhívja a figyel- | met. hogy mit tartsanak szem e’őtt: — A tananyag csökken­tésének énven az ad értelmet, hogy az alapvetően fontos is- ■ mereteket most már nem felü- 1 letesen. bűnein alaposan meg­tanulhatják a d’ákok. Ehhez pedig a szülői btizdításra. se­gítségre és az indokolt ellen­őrzésre is szükség van. Az általános iskolában az óraszám megmaradt, a közép­iskolákban heti 1—5 órával csökkentik. Az általános tago­zatú gimnáziumok első és második osztáivátoan 30-ra, gyakorlati foglalkozás pset°p 3-ra mérséklődik az órák szá­ma. Harmadik és neavedik osztálvban 31 órájuk lesz a diákoknak. A tasozatos gim­náziumi osztályokban pedig — a tagozat jellegéhez igazodva — heti 1—5 órával lesz keve­sebb. Csökkentik az írásbeli házi I feladatokat is. Az általános is- 1 kólákban csak anyanvelvből, ; idegen nyelvből és számtan— mértanból adhatnak a taná­rok. hétfő kivételével. Gimná- j zhtmban csak magyarból, ide­gen nyelvből, matematikából 1 és fizikából, s a szakközépisko­Levél Debrecenből Utolsó akkord a műemléki értekezletről Nagy érdeklődéssel jöttünk az ország megyéiből Kaposvár­ra, a műemléki albizottságok VII. országos értekezletére. Fi­gyelmes házigazdánktól már az érkezés után megkaptuk az 1973-ban megjelent Somogy megye képes műemlékjegyzé­két. ami nemcsak szakszerű tájékoztatónak bizonyult, ha­nem példamutató kezdeménye­zésnek is. Vendéglátóinktól gyakran hallottuk szerényen emleget­ni, hogy Kaposvár és Somogy megye műemlékekben szegény. Városnéző sétáink és a jól meg szervezett műemléki tanulmá­nyi kirándulások után úgy lát­juk, hogy a számszerűségtől függetlenül, nem is olyan sze­gény a megye. Kaposváron nemcsak a központban fekvő • \ haza kis polgárainak« épült s a hozzá csatlakozó «Doroty- t,ra-házat« vettük alaposan • ’emügvre, hanem a városképi s empontból jelentős épülete­st, a képzőművészeti alkotá­sokat is felkerestük. Kirándulásaink közül csak kettőt említek meg. A zselici dombokon felkeres­tük a hajdani füstös, borona­házas faluban a népi jellegű házak mellett a falu festett mennyezetű és bútorzatú mű­emléktemplomát is. Az autóbuszból kiszállva szí­vesen gyalogoltunk Somogyvár f.i’utól a poros úton az ásatá­! sokhoz, amit hírből jól ismer - ! tünk. Nagy érdeklődéssel hall­gattuk a feltárás ismertetésé­ről szóló előadást, néztük és j filmeztük a lenyűgöző mére­tű. három hajós apátsági temp­lom romjait. Hisszük, hogy a minden eddiginél nagyobb XI. századbeli székesegyház felta- ' rását sikerült folytatni, s ro­mán kori kőfaragóművesze- i tünkről s a környék falvairól e munka befejezése után többet I fogunk tudni. Még sok kincs, kastély vár feltárásra, illetve hasznosítás­ra, ami nemcsak Somogy me- | gye múltját, hanem a nemzeti történelmünket is gazdagítja A teendő itt és másutt is sok, s pillanatnyilag nagyok a ne­hézségek. A műemlékek: hi­dak a múlt és a jövő között. A j fejlődő iparosodás, lakásépítés | között is fontos ez az összekötő híd. A Sok vihart látott Somogy új arculatát úgy kívánja kiala- , kítani. hogy nem fordul el' múltjától, nem felejti el rom­jait. az építkezés mellett óvja | műemlékeit, a múltunkat a jö­vővel összekötő hidakat. Ehhez a kettős irányú, nehéz, de an­nál szebb feladathoz reméljük Somogy megye megkapja a se­gítséget, ami nemcsak megyei, hanem nemzeti ügy is. Szamosvári Sándor szakreferens, Debrecen Leningrad a 2900. év küszöbén Leningrad minden öt év­ben egy akkora új városrész­szel gyarapszik, amely lakás­állományának tekintetében felér az egykori Petrográd- dal. 1990-re körülbelül 50 millió négyzetmt er alapterületű la­kást építenek — másfélszer annyit, mint amennyi itt a legutóbbi másfél évszázad alatt készült. E program tel­jesítése lehetővé teszi majd minden leningrádi család szá­mara (a' város lakossága meg­haladja a 4 milliót), hogy fő- bérieti lakása legyen, ahol minden személyre 22 négyzet- méter terület jut. A szocialista országok, va- ' amint Franciaország és a. Egyesült Államok szakembe­reivel baráti együttműködés­ben oldják meg a város leve­gőjének védelmével kapcsola­tos feladatokat, hogy Lenin- i grád a közeljövőben bolygónk i legtisztább városává váljék. Iában úgy csökkentik a házi feladatok mértékét, hogy azok 2—3 óra alatt elvégezhetők \ legyenek. Az új tanévben eltörlik a féjévi és év végi értékelés so­rán a tanulmányi átlagot. A j jó tanulásra azonban minden tantárgyból ösztönözni kell otthon is a gyerekeket. Különösen sok gondot oko­zott eddig a tanulók túlterhe­lésében a különórák, iskolán belüli és iskolán kívüli elfog­laltságok megszervezése. A Tá­jékoztató kimondja, hogy a tanév elején senki se vállaljon heti 2—3 óránál több iskolán belüli elfoglaltságot. Fontos, hogy a szülők az eddiginél job­ban bekapcsolódjanak a gye­rekek szabad idejének meg­szervezésébe. Különösen nagy szükség van a szabadban töl­tött órákra, játékra, kirándu­lásra. Ezektől kiegyensúlyo­zottabbak lehetnek a tanulók. Talán ezen a területen a kel- | léténél kevesebb ösztönzést kap a szülő a gyerekek művelő­désének megszervezésére, a könyv tarba járás szorgalma­zására, a színház- és filmszín­ház látogatására. Az új tanévben tovább nő a szülői munkaközösségek sze­repe az iskolai életben. Teljes jogú partnerként kell részt venniük a fiatalok szocialista , emberré formálásában. A házirend is sok vitára ' adott alkalmat eddig. A mi- j ndsztérium most határozottan I állást foglalt abban, hogy be­vezessék a fiúknál és a lányok­nál az iskolaköpenyt, az idei tanévtől az iskolában tilos a dohányzás, az iskolában szeszt sem fogyaszthatnak a diákok. A Tájékoztató kimondja, hogy jó lenne, ha a szülők hasonló intézkedéseket foganatosítaná­nak otthon, a gyermekek egészsége védelmének érdeké­ben. A felnövekedő generáció egészségesebb életmódjának kialakítása érdekében fontos intézkedés az is. hogy a test­nevelés heti óraszámát kettőről háromra emeltek. Az új tanévtől nem szeptem- : bér elsején kezdődik a tanítás. | hanem minden év szeptembe­rének első hétfőjén, hogy ne legyen csonka hét. hanem egésszel kezdődjék a munka. Ezek az intézkedések jelzik, hogy iskolarendszerünk a meg­újulás útjára lépett. Már az első lépések is határozottak, ki­munkáltak. és igénylik a szü­lők támogatását. Erre azonban az esetben számíthat az iskola, ha a szülő is mindent megtesz az új intézkedések érdekében, annak szellemében. Tehát meg kell ismerni ezeket a változáso- j kát. Horányi Barna — Itt születtem, Peti enden. Akkor még. kilencszázhatban. így hívták Rácsnak ezt a ré­szét. Negyedik gyerek voltam a családban. A legkisebb. Apám a Kacskovics meg a Niczky urasaginál szolgált. Hat osz­tályt végeztem. Aztán minden voltam. Mikor mi kellett. Nap. számos, részesarató. Később kőművesnek álltam. Húszón - kilencben szabadultam. De nemigen volt munka, alig tud­tam dolgozni a szakmában. Így aztán megtanultam muzsikál­ni. Hegedűvel meg trombitá­val. Nemsokára prímás lettem a zenekarban. Felesége — sovány, fekete asszony, minduntalan mosoly­ra villanó szemmel — csend­ben hallgatja párja emlékezé­sét. Amikor az idáig ér beszé­dében. szó nélkül odalép a fal­hoz es leakaszt egv szürke, tö­redezett viaszos vászonba ta- j kart tárgyat. Óvatosan bontja ki burkából a sötétre pácoló- dott hegedűt. Férje rápillant a sokat használt zeneszerszámra, hallgat egy keveset, aztán, foly­tatja: — Talán öt éve játszottam rajta utoljára. Pedig valamikor i de jól el tudtuk szórakoztatni a vendégeket! Mert errefele a la- i kódadóm csak fúvósokkal meg Csillagvár = Altenstein vára Film készül Flóris kalandjairól Nem '«mai balatoni kaland­ról« szól az a film, amelyet a naplókban a balatonszentgyör­gyi Csillagvárban forgattak. Igaz ugyan, hogy ma is talál­kozhatunk a Balaton partján, főleg szezonidőben «-kalando­rokkal«, de szerencsére ők nem olyan vérbeli kalandhősök, mint Flóris von Rozemund, akinek életéről szól az Intertel Television München kérésére I készülő tizenkilenc részes, szí­nes televíziós sorozat. Kolbach Károly, a film ma­gyar első asszisztense tájékoz­tatott a készülő filmről. — Hogyan kerültek nyugat­német filmesek Magyarország­ra? — A Mafilm nemzetközi stúdiója külföldi társaságok kérésére bérmunkában külön­böző filmeket készít. A nem­zetközi stúdió révén került ha­zánkba Ferry Radax rendező. Végigjárta a régi magyar vá­rakat, megtetszett neki a kor­dául nem szól­hatunk bele abba sem, hogy a filmet -be­mutatják-e Magyarorszá­gon. A készülő film a XV. században ját­szódik. Főhőse Flóris van Ro­zemund, akitől fondorlatos módon elszed­ték a várait. Barátjával, a hindú Szinba- lával külhon­ból érkezik ha­za. Hamar rá­jön az ellene szőtt ármány­ra, s barátjá­val elindul, hogy vissza­szerezze birto­kait. SzirJtKa különböző te ú- giákkal, va­rázslatokkal se­gíti Florist. _ Sok-sok jzoal- Gyorfy György a szünetben belelapoz szere­mas kalandon Póbe. nyezet. s megkötöttük vele a szerződést. A Csillagvár kivá­lasztásában kétségtelenül köz­rejátszott az a tény is. hogy itt már két nyugatnémet filmet forgattak, a Fekete herceget és a Benjámin bácsit. — Mit jelent a filmgyártás­ban a bérmunka? — A megrendelő ország, társaság számára biztosítjuk a forgatáshoz szükséges feltéte­leket, szervezést, statisztériát, technikai felszereléseket, szí­nészeket. A kész filmet átad­juk a megrendelőnek, és ez­zel megszakad mindennemű kapcsolatunk az alkotással. Nem léphetünk fel semmiféle -■’érzői vagy egyéb joggal. Pél­mennek ke­resztül, míg a „jók« győze­delmeskednek a »rosszak« fe­lett. A rendező, Ferry Radax ar­ra törekedett, hogy sok humor­ral, helyzetkomikummal tar­kítsa a filmet. — Kik a főszereplők? — Nemzetközi gárdával dol­gozunk. Flóris szerepét holland színész, Rutgar Hauer. Szinba- lájét brazil, Derval de Faria alakítja. Játszanak a filmben j magyar művészek is. ők főleg epizódszerepeket kapnak, mint Györffy György. Cserhalmi György, Garics János. — Úgy tudom. Csillagváron kívül máshol is forgattak rész­leteket. — Igen. Csillagváron kívül ! az ország összes jelentősebb I várában forgattunk: Filmez- 1 | tünk: Nagyvázsonyban, Süme­gen, Sárospatakon, az Egri csillagok forgatására készült pilisborosjenöi «egri« várban jis. Közben elkezdődnek az újabb felvételek. A sminkes az \ utolsó festékfoltokat keni föl. a kellékes nagy darab malac- ! sültet cipel nyársra húzva. Minden elcsendesül. Altenstein várának konyhájában az ope­ratőr, Petrus Schlaeinp. mun­kába kezd. A forgatókönyv szerint a konyhába ellenség férkőzött, meg akarja mérgez­ni a két főhőst. A csodás vé­letlen folytán éppen ők ket­ten nem esznek a mérget tar­talmazó levesből... A kaposvári születésű Györ­ffy Györggyel e jelenet után találkoztam. A filmbeli szakács elkeseredve mondta: — Mindig ráfizet az ember. Tegnap összeetetlek velem mindenféle mártást, halat, ma meg leöntöttek egy vödör víz­zel. Azt hiszem, ez volt az utolsó szakácsszerepem ... Az udvaron egy rongyos, öreg társzekér. Mellette, alig fél óra alatt felépült egy új színhely: a fogadó udvara. Né­hány méterrel odébb a késő esti forgatásokra készültek. Ferry Rada.r-tól kérdeztem: — ön szerint bemutatják Magyarországon a Florist? — Nem. nem hiszem. Eset­leg valami kulturális csere- egyezmény folyamán. De én úgy erzem. ez nem valószínű, mert mi nem művészi, hanem közönséges kaiandíilmet forga­tunk. Megbeszélik a következő jelenetet Derval de Fariával. Nagy Jenő VALLOMÁS a vonósokkal volt az igazi. A menyasszony húsz lépést sem ment el muzsika nélkül. Most már csak az újfajta muzsika kell. Nem mondom, akad szép a maiak között is, de azért ez egészen más. Meg a lakodalom is. Mar csak abban is, hogy most már nem kell azonnal a munkáiba rohanni, ha valami nevezetes esemény van. Mert, ugye, annakidején a cselédek­nek nem1 lehetett kimaradni, akármilyen ünnep vagy lako­dalom volt is. Reggel helyt kel­lett állni. Hajnalban leaggatták a kabátjukat, elköszöntek, és ahogy voltak, egyenesen mun­kára mentek. Tudja, mit mondok én ma­gának? De tiszta szívemből. Hogy most szeretnék fiatal lenni! Lehet dolgozni, de van is látszata. És az en családom nem ijed meg a munkától. Volt a lakásukon, láthatta, hogyan élnek. Ott minden van, ami egy mai családnak kell. Olaj­kályha, modem bútor, televí- vízió, szép szőnyegek. De dol­goznak is érte. Kombájnon, traktoron, gyalogmunkán. Aho. va a tsz állítja őket. Nem vá­logatnak. Annak a kisgyerek­nek is — a dédunokánknak — megadnak mindent. A picinek meg most volt a keresztelője vasárnap. Százhúsz kilós disz­nót vágtáik. Nagy a család mindkét oldalról. Én se röstelltem a munkát soha. Mert a muzsikálás nem a fő kenyerem volt ám! Éppen úgy jártam napszámba, vállal­tam részesaratást, mint a töb­biek. Csak néha fogadni kel­lett magam helyett, ha távo­labbra utaztunk. Most, nyug­díjasként. hatvanhét éves lé­temre is dolgozom. Bejárok Tótiba. a tsz-majorba a rostá­láshoz. Most azért késtem, mert nem jött meg időben a váltás. Mondták, tartsunk ki, amíg megérkezik. Hát ilyen is van. De nem mindenkinek tetszett. Pedig a munka természete ilyen. A fiatalok kényelmeseb­bek. Sietnek haza, tüx-elmetle- nek, meg napközben sem úgy vannak, mint mi. Ha biztatom őket, visszaszólnak: — Ha annyira tetszik, csak hajtea magát! Jó, én nem mondom, hogy meg kell szakasztani ma­gáit az embernek, ma ezt sen­ki nem kívánja, de — enge- delmet, már úgy mondom — nincs kihasználva az idő. Pe­dig igazán rendesen fizet a tsz. Még azt is megkérdezik, búzá­ban vagy pénzben kérjük-e a járandóságot. Én is megkeresek a nyugdíj mellé ezer-ezerkét- száz forintot. Hát így élek. Ha megjövök a munkából, megiszom két de­ci bort. utána állok neki va­csorázni. Csak a kis szőlőm maradjon meg. Rátörték, hogy kiszántják. De nem tudtak ad­ni helyette, így aztán egyelőre maradt. Nem vagyok gazdag ember Ezt a kis szerény házat kapar­tam össze egy élet munkájával. De nekem elég. Mindenem megvan, ami kell. Élelem, ru­házat. kis tartalék pen/, ha va­lami közbejön, meg szép csala­dom, ráadásul közvetlenül a szomszédban. Dolgos, rendes emberek. Én csak azt tudom mondani még egyszer: most lenne jó fiatalnak lenni! Igali Ferenc hácsi tsz-nyug- díjas beszélt így az életéről. Paál László Somogyi Néplapí 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents