Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

fr Őszi gabonavetés — jó vetőmaggal színvonalon álláspont.) A nagy termés elfogadhatatlan M egyénk mezőgazdasági | mostohább körülmények kö- vetőmagot a Vetőmagtermel- 8 üzemei jó gabonater- zött is. Minden üzemnek ma- tető és Értékesítő Vállalattól, mést takarítottak be az idén. gának kell kialakítania a he- fwálvimV ~ k; Több tényező együttes hatása lyes fajtaaranyt, figyelembe vat^k sL^vLSi e^ei « w VÓrtn1f1v.na: .32 anyagi—műszaki eUá- lden is ellenőatek a vetómag­Ű hr^kat’ eZe? ,koZul tot^gf 08 ÜZ6m adottsa- , törvényben előírtak maradék- ís kiemelkedik a nagy teljesít- . gait.. A megyeben átlagosan talan betartását föléé azok ményű intenzív fajták köz- 30-35 százalék Bezosztája 1. ^azI^Sen a^el^ ; termesztésbe vetele es a jo mi- ■ fajta termesztését látjuk je- jó vetőmag vásárlásána^mel- rwsegu vetőmag használata. i lenleg indokoltnak, a terület i5zésevel akarja;k költségeiket A múlt év őszén már mód többi részén jöhetnek a kipro- csökkenteni. (Nyilvánvaló, volt anra, hogy a hagyomá- ,u^’ na21-°kh teljesítményű hogy ez a jelenlegi termelési nyos — Bezosztája 1., Fertődi : mjtak. 293. stb. — búzafajták mellett i A z új, nagy hozamú faj­a legújabb fajtákat is az ed- j n ták. és a jó minőségű A naav termés feMétrfe digieknél lényegesen nagyobb ; vetőmag termésfokozó hatásá- - hogy egységnyi területre területen termeljék. Üzemeink nak kihasználására az idei év sy g J éltek is ezzel a lehetőséggel, őszén is megvan a lehetőség. 1972 őszén már 157 vagon új, j Egyrészt azért, mert az őszi szovjet búzafajtát — Juibilej- j kalászos gabonákból — főkép­naja 50, Kaivkáz, Auróra — i pen ősrí búzából — a felújí­vásároltak a Vetőmagtermel- 1 tűshöz megfelelő mennyiségű, tető és Értékesítő Vállalattól, ; minőségű és választékú veto­es a jelenlegi őszá vetések ve- | mag áll rendelkezésre, más­részt a megyei vetőmagfel­ügyelőség az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is díjtalanul végzi a saját termésű kalászos vetőmagvak vizsgálatát. Mező- gazdasági üzemeink élnek is ezekkel a lehetőségekkel. A Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat dél-dunántúli í központjától több mint 300 tőmagjának a biztosítása ér­dekében ezekből a fajtákból eddig 138 vagonra adtak meg­rendelést Az eddigi tapasztalatók azt bizonyítják, hogy ezek a faj­ták beváltak, termelésükkel érdemes nagyobb területen foglalkozni. Különösen jó a büza vetőmagot ren- ÍSTI deltek eddig, és a ve tömagfél­ték nagyobb lehetőséget biz­tosít az üzemeknek arra, hogy ügyelőséghez 391 saját termé­sű búza vetőmagmintát küld­oz éré« idó szempontjábol ^"be az teskalajukat tton szükséges ják^ fogy üzemeink szakem- hangsulyozm hogy az egymás ^ ^ helyeznek a utam erő fájták müven elő- ; ^ alaLeltételé nyöket jelentenek a betakart- Jf^ nek, a jó minőségű vetőmag­nak a biztosítására. már egy üzemben sem lehet >rzemek szakemberei ki­tes szervezése, a veszteség csökkentése szempontjából. Ma csak egy fajtát, vagy egy-két fajtát termelni, mert ez szin­te megokühataflasn gondokat ekoz a betakarításkor. Természetesen nagy Wba terme ma még a Bezosztája 1. fajta teljes kihagyása a ter­melésiből, mert tapasztalataink szerint, ha nem is kiemelke­dően magas, de jó, illetőleg közepes termést -ad évrőL éwre sérjék figyelemmel a saját termésű vetőmag vizsgálatát, és csak a vetőmagtörvényben előírt szabványnak megfelelő vetőmagot használjanak to- vábbtervneszrtés céljára. Ha a saját vetőmag alkalmatlan rrranösfbést kap, haladéktata- reul rendeljenek helyette meg­bízható minőségű, fémzárolt szükséges csiraszám alapján állapítsák meg a felhasználan­dó, fajtánként változó vető­magmennyiséget. A Szegedi Gabonatermesztési Kutató In­tézet vizsgálatai azt mutatják, hogy a Bezosztája 1. fajtánál négyzetméterenként 600—650 csíraszám szükséges. Az Au­róra, Kavkáz és Jubilejnaja 50 fajtáknál kevesebb, 500—550 csíra az optimális szükséglet négyzetméterenként. A Kis- zombori 1-nél még kevesebb, 4-00—450 csíra/négyzetméter a legkedvezőbb. Ezekkel a vető- magnormákkal érhető el a maximális terméshozam. Te­hát nemcsak a jó használati értékű és megfelelő szaporítá­si fokú vetőmag a nagy ho­zam feltétele, hanem az is, hogy a szakmai előírásoknak, adottságoknak megfelelő mennyiségű vetőmag kerüljön elvetésre. M egállapíthatjuk, hogy a ■ * jelenlegi gabonavető­mag-ellátásunk kedvező. A Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat a szükséges sza­porítási fokú, fajtájú ésmeny- nyiségű vetőmagot az üzemek rendelkezésére bocsátja, s az üzemek vezetőitől függ — a lehető legnagyobb termés el­érése érdekében — hogyan élnek ezzel a lehetőséggel. Tóth Károly, • megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Megszépült a kazsoki művelődési otthon környéke A fiúk betont kevertek, a lányok vizet hordtak A szép művelődési otthont már évekkel ezelőtt átadtak rendeltetésének a községben. A környéke azonban szemet- bántóam gazdátlan volt. A KlSZ-szervezet az idei akció- programiban vállalta a műve­lődési otthon környékének rendezését, szépítését. Augusz­tus közepén megváltozott a környék képe. Ezt tudtuk meg a napokban, amikor Csapó Ju­dit kazsoki KISZ-titkárral be­szélgettünk. — Többször kezdeményeztük már a parkosítást, de nem csupán rajtunk múlott, hogy eddig elhúzódott. Hiába ren­dezzük el a terepet, hiába vi- rágosítunk addig, amíg a terü­let nincs bekerítve. Aíiatkihaj- tás van a községben, par nap alatt tönkretennék a növény­zetet. Először kerítést kel építeni — hangoztattuk, de ennek anyagához pénz kellett, s ez pedig hiányzott. Ebben az évben csaknem háromezer fo­rintot kaptunk a községi nő- bizottságtól, ugyanannyit a tanácstól, s egy pici* mi is megtoldottuk. Gyors számítás: kerítéselemekre, drótfonatra éppen elég, de nem futja kerí­tésoszlopra, betonkavicsra, ce­mentre, nem szólva a munka­bérről. Nagy József tsz-párttit- kár segítségével a termelőszö­vetkezettől kerítésoszlopot és vasanyaigot, a tanácstól pedig a pénzbeli támogatáson felül betonkavdesot és cementet kaptunk. Az anyagszállítást és a gépi munkát még ráadásként adta a tsz. Ilyen előzmények után augusztus elsején KISZ- taggyűlést hívtunk össze. Itt elmondtam, minden együtt van, a kerítésépítés* nekünk kell vállalnunk társadalmi munkában. Mi leszünk az épít­tetők és a kivitelezők is. Egy­hangú volt a taggyűlés dónte­tmmfcá*. Még akkor, ortí meg­beszéltük és kiosztottuk a fel­adatokat. — Megkapták az ígért tárno­— Megvallom, magam is szo­rongtam kicsit, hogyan tudjuk elvégezni ezt a szak­ismeretet is igénylő munkát. Augusztus első vasárnapján már kora reggel kezdtünk. Többet kaptunk, mint gondol­tuk. Az anyag rendiben volt, a helyszínen álltak a szállító jár­művek, és szép számmal jöt­tek felnőttek is. Délutánra el­készült a művelődési otthon előtti részre tervezett mintegy 25 méter hosszú vaskerítés be- tanalapzsata. A fiúk betont ke­vertek, a felnőttek egy kőmű­ves irányításával zsaluztak, bedolgozták az anyagot. Mi, leányok, vizet hordtunk, tere­pet egyengettünk, s a bejárat mellé pár ’virágtő is került még azon az első vasárnapon. Ezt követően este, munka után naponta összejöttünk, mert a tereprendezés még a gépi munka után is sok időt vett igényibe. Az otthon hátsó részére csak drótfonatból ké­szült kerítés jutott, de ez is megfelel rendeltetésének. Az oszlopain tást, drótfonatkiffe­szítést ugyancsak estenként csináltuk. A következő vasár­nap már a vasból készült ele­meket szereltük fel. A kerítés tel jesen elkészült, már csak a festése van vissza. — Ezzel gyakorlatilag telje­sítették is a vállalásukat? — Csak egy részét. Akció- programunk szerint ránk vár a parkosítás is. Ezt azonban csak részben teljesíthetjük, mert ebben az évben mar nem tudunk virágot ültetni. Ez a ta­vaszra marad, a tereprende azonban még ebben a hónap­Optimista asszony — Név szerint kit említene meg a jó munkát végző fiata­lok közül? — Tizennyolc KISZ-tag ne­vét kellene felsorolnom, ezt ne kívánja. Ennyi az alapszerve- zet létszáma, és mindenki a tő le telhetőt adta ebbe a mun­kába. Közösen vállaltuk a tár­sadalmi munkát, s ez a válla­lás kötelezett valamennyiün­ket. Ha meg akarja írni, ki dolgozott jól, azt írja: a kazso­ki KISZ-szervezet, s azok a ka asoki emberek, akiknek céljuk a község csinosítása, szépítése, j A művelődési otthon megszé­pült környéke a kazsokiak tenni akarását bizonyítja. R. J. A lányok csak Pia néni­nek Szólítják, bár messze van ő még az igazi néni kortól. Ez a barnaszénül, kék köpe­nyes munkásasszany a tex­tilművek törzsgárdájába tar­tozik: jövőre ünnepli húszéves jubileumát. Annak idején Gyékényesről került a gyárba, s ahogy teltek-múltak az évek, úgy nőtt szakmai tudá­sa és tekintélye. Először be­tanított lészedő volt, aztán for nánő, majd csoportvezető. Cserhalmi Jánosné másfél éve muhkamódszerátadó a Fonó II. gyűrűsben. Nyolc évig a lányszálláson lakott, akárhová hívták, min­denhova szívesen ment, min­denben szívesen részt vett. Szocialista brigádot alakítot­tak, ő ott volt, műsorra ké­szültek — szintén. Ötödik éve párttag, egy évig pártbizalmi­ként tevékenykedett, s csak a továbbtanulás miatt kérte a mentesítését. Hiszen tisztsége még így is maradt, a szak- szervezeti műhelybizottság titkára, meg a Kossuth-kiadó könyvbizomanyosa. — Amikor megkezdtem a j tanulást a textil technikum­ban, még nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz. A há­rom műszak, a két gyerek, a férjem is beteges — bizony, így megerőltető. Azért vág­tam bele, s most már harma­dikba megyek, mert szerettem volna többet tudni. Nem az vonz elsősorban, hogy esetleg technikus lehetek, hiszen így többet keresek. A nővérem lányai előtt szégyenben ma­radtam, amikor megkértek, hogy segítsek nekik. Nőnek a fiaim, János már nyolc-, Gá­bor pedig ötéves, nem sze­retnék zavarba jönni előt­tük ... Szerinte a gépeket könnyebb kezelni, mint az embereket. Márpedig ő nem elégszik meg azzal, hogy a lányokat csu­pán a gyűrűsfonógópek ügyes kezelésére tanítsa, ő ennél sokkal többre vállalkozik: az értelmes és szép élet elérésére is szeretné megtanítani azokat, akik hajlanak a jó szóra. — Tizennyolc évig gépen dolgoztam, mondhatom, hogy ez a munkamódszerátadás sokkai nehezebb, mint a fizi­kai munka. Nemcsak a kéz, hanem a száj és a fej is na­gyon elfárad. Tisztelet a ki­vételnek, de olyanok is akad­nak, akik bizony nagyon el vannak kényeztetve. Engem elsősorban a közömbösség bosszant. Például, amikor nem azt látják, hogy tudás­ból, ■ tapasztalatból át akarok adni nékik, amennyit csak le­het. Persze, van sok rendes és helyes lány, a zöme azonban nehéz típusú. Például az ál­lami gondozottakhoz igen ne­héz közelkerülni. Legtöbbje tartózkodó, három lépés tá­volságot tart, hol kitérő vá­laszt ad, hol meg se hallgat­ja az embert, amikor segíteni akar. Persze, közöttük is akad. aki igyekszik beilleszkedni a közösségbe. — Mire a legnehezebb őket megtanítani ? — Aki családban nő fel, annak hoi a seprűt, hol a la­pátot, azért a kezébe adják, őket azonban kiszolgálták, s nagyon nehéz velük megis­mertetni a munka igazi ízét. — Ö ezért nem kap pénzt, miért igyekezzen — ezt köny- nyen megkapjuk tőlük. Nehéz előrelépni, ha valaki úgy fog­ja fel, hogy neki itt paran­csolgatnak, feladatot kel], el­látnia, és semmi többet. Pe­dig most sokkal jobbak a kö­rülmények, korszerűbbek a gépek, megoldották a porel­szívást is. Engem az bánt, ha mégsem veszik komolyan, hogy második otthonuk legyen a gyár. Elhiheti nekem, hogy nagyon nehéz rájuk hatni. Mire megtanulja, megszereti a szakmát, férjhez megy, s máshova kerül... Ez nem panaszként hang­zott el a nagyon komolyan gondolkodó asszony szájából. A felelősség csendült ki be­lőle, egy olyan kommunista hétköznapi gondja tükröző­dött, aki tudja, hogy milyen fontos a környezetükben dol­gozók meggyőzése és megnye­rése. Jólesik neki, amikor meg tud valakit nyerni az üzemnek, a társadalomnak. Ügy tartja, csak az kallódik el, aki a mának él. Ezért öröm, ha valakit rá vezet a tartalmas élet útjára. Ö olyan típusú ember, akinek mindig volt véleménye, érdekelte a politika, a társadalmi élet, szerette a munkát. — Nem bánom én, ha va­lakinek nagy a szája, csak gyorsan járjon a keze is a munkában. Én sem szoktam zsákbamacskát árulni, meg­mondom szemtől szembe, mind­egy, hogy főnök vagy beosz­tott. Vannak olyan lányok, akik pluszt is vállalnak, ami­kor valamelyik anyának a kisgyerek betegsége miatt otthon kell maradnia. Akad­nak azonban olyanok is, akik úgy érzik, nekik megjár min­den, ők azonban semmit sem akarnak nyújtani. Ez a mun­kát is hátráltatja, meg az em­ber kedvét is elveszi. S ha szól, még nékik áll följebb. Mi lenne, ha mindig minden­ki megsértődne? Ha változnak is a gé­peken a lányok és asszonyok, azért szaporodik az állandó munkásnők száma. Hamar fölfigyel azokra, akik megáll­ják. a helyüket, tesznek vala­mit a közösségért, s életcél­juk a munka a gyárban. Eze­ken mindig rajta tartja a sze­mét, egyengeti lépteiket kö­zéjük. Vigh Károllyal együtt sokat beszélgettek az idén egy fonónővel és egy férfi segéd­munkással. Az apró megbíza­tásokat mindig becsülettel el­végezték, s a B-műszak párt­szervezetének taggyűlése mindkettőt méltónak találta a párttagságra. ­Cserhalminé optimistának vallja magát, s erre minden oka megvan. La jos Géza Határozotts - gorombaság — Okkal emlegetjük mind na-1 Miből meríti az erejét az- igen, nem! gyobb tisztelettel azokat a munkahelyi vezetőket, akik­nek személyes tulajdonságuk a határozottság. Nem kevésbé vonzóak ennek megnyilvánu­lási formái: a döntési készség, az érvek támadhatatlansága, amelyek a döntések helyessé­ge mellet* szólnak, a kitűzött feladatok megvalósítását szol­gáló következetes munka és egyebek. Gyermekkarát exportra vállaljuk; * társadalmi bea-befejeaszatiE. Havonta ötezer gyermekkabátot készítenek szovjet export­ra » Kaposvári Ruhagyár kadarkúti telepén. ilyen vezetőember? Határo­zottságának forrása a munka- terület, a tevékenységi kör pontos ismerete. Gyárigazgató ismerősöm hosszan fejtegette legutóbb, hogy megítélése szerint a munka és a demokrácia kér­dését külön kell választani, mert amikor — úgymond — ő utasításba adjk, hogy egy feladatot a megadott határ­időre el kell végezni, ott el­lentmondást nem tűr. Ha el­végezték az emberek, amit kellett, akkor azután lehet beszélgetni arról, mi volt helytelen az utasításban, mi az, amit a jövőben el kell kerülni. ►►Aki ezt nem képes belátni, azzal én nem tárgya­lok« — mondta végül, s nyo­matékként öklével az asztalra ütött. Megállapításaival teljesen egyetértettem — kivéve az utolsó mondatot, a felemelt hangerőt, az asztalverést. Fur- csálüottam a türelmetlenségét, azt a fennhéjázó modort, amellyel közölte, kivel miért nem tárgyal. Akadnak, akik a határo­zottságot néha összetévesztik a gorombáskodással. Nem for­dítanak gondot a hangnemre, arra, hogy kulturáltan, szo­cialista emberhez méltóan vi­selkedjenek, beszéljenek, füg­getlenül attól, ki a beszélgető partnerük, s a kötelező tiszte­letről furcsamód soha nem akkor felejtkeznek el, amikor a felettesük előtt állnak, ha­nem amikor a beosztottjuk áll * «lőttük. I Lehetnek, mint ahogyan vannak is nehéz periódusok, pillanatnyi helyzetek egy- egy üzem, munkahely életé­ből, amikor »szorít a cipő«, a közösség hangulata enyhén szólva nem a legjobb, hálbo- rognak a kedélyek, idegeseb­bek az emberek, könnyebben odamondogat egyik a másik­nak. Bármilyen nagy önural­mat követel is, a vezető ilyen helyzetben sem feledkezhet el a munkatársai iránti kötelező tiszteletről. Ilyen és hasonló meggondo­lások késztetnek bennünket arra, hogy igent mondjunk a határozottságra, s hangsúlyo­zott nemet a gorombaság megnyilvánulásaira. A politi­kai és társadalmi szervek is sokat tehetnek — s tesznek is — annak érdekében, hogy ahol szükséges, ilyen értelem­ben is fellépjenek a dolgozók védelmében. A demokratiz­mus légkörének kialakításá­ban a munkások java a ko­rábbinál is nagyobb aktivitás­sal működik közre, elsősor­ban a lelkiismeretesen vég­zett munkával, amely már önmagában tiszteletet paran- csoL Ugyanakkor alkalmas arra, hogy nap mint nap bi­zonyítsa: a vezetettek is érez­hetnek ugyanolyan felelőssé­get a termelés alakulása iránt, mint a vezetőjük. Nem látni ezt súlyos hiba — elis­merni, építeni rá, íratlan tör­vény. Kovács Imre Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents