Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
I A véleményezési jogkör gyakorlásáról A káderpolitika érvényesítésében kiemelkedően fontos szerepük van a pártalapszer- vezeteknek; a kádermunkára vonatkozó párthatározatok végrehajtása jelentős mértékben az ő munkájuktól függ. A pártalapszervezetek működési területükön a fontosabb vezető funkciók betöltésénél véleményezési joggal rendelkeznek. E jog gyakorlása a pártban folyó kádermunka szerves része, amely sokrétű, bonyolult feladatokat ró az alapszervezetekre. A véleményezési jogkör gyakorlásában az eltelt öt év alatt megerősödött az a vélemény, hogy a pártszervezetek eredményesen tudják ellenőrizni és befolyásolni a káder- és személyzeti munkát. Ma már a pártszervezetek többsége a véleményezési jogot fontos eszköznek tekinti a párt vezető szerepének helyi érvényesítésében, s alapjában jól is alkalmazza. Helyenként azonban előfordulnak értelmezési problémák. Tapasztalható az is, hogy a feladatok kellő ismeretének hiánya nem egyszer akadályozza a helyes gyakorlat kialakulását. Kire és mire terjedjen ki? A pártalapszervezetek időről időre maguk döntik el, milyen beosztásokat vesznek véleményezési jogkörükbe. Ez- függ a pártszervezet működési területének jellegétől, nagyságától, szervezeti felépítésétől és más helyi adottságaitól. Ezért indokolt, hogy jelentős eltérések legyenek a véleményezési jogkör szélességében. Problémák elsősorban ott adódnak, ahol a funkciójegy- zék összeállítását nem fontosságának megfelelően végezték el. elmaradt a gondos mérlegelés, a taggyűlési mevitatás. Ezeken a helyeken kétféle véglettel lehet találkozni. Vagy valamennyi vezető beosztásra, sőt a vezető funkciónak vélt munkakörökre is kiterjesztik. Vagy pedig túlságosain leszűkítik a kört, s abból jelentős vezető beosztások kimaradnak. Ilyen esetekben az alapszervezetek nem tudnak maradéktalanul eleget termi a véleményezési jogkörrel . járó kötelezettSegeknek. Ezért azok a pártalapszervezetek járnak el megfelelően, amelyek az általuk legfontosabbnak tartott helyi vezető beosztásokat veszik föl funkciójegyzékükbe, vigyázva, hogy kerüljék a formalitást, és ne vállaljanak erőjüket meghaladó feladatokat. Lényeges kérdés, hogy a véleményezési jogkör a ká- dermunka milyen mozzanataira terjedjen ki. Az a legcélszerűbb, ha az alapszervezetek a 1 funkciójegyzékbe tartozó személyek fontosabb személyi ügyeiben nyilvánítanak véleményt (kinevezés, fölmentés, áthelyezés, minősítés, kormánykitüntetésre való fölterjesztés, fegyelmi eljárás kezdeményezése). Helytelen némely pártalapszervezetnek az a gyakorlata, hogy állást kívánnak foglalni a fizetés és jutalom összegének megállapítása, különféle jelvények adományozása, valamennyi külföldi utazás kérdésében. Hozzájárul ennek a gyakorlatnak a kialakulásához, hogy az állami és gazdasági vezetők több esetben maguk is túlzott igényt támasztanak a személyi állásfoglalásokat illetően. A pártszervezetek ezeket a kérdéseket általában nem utasítják vissza, Vöt; — tévesen — saját szerepük méltó megbecsülésének, a jó kapcsolat jelének tekintik. Testületi jog Az . alapszervezetek* véleményezési joga testületi jog. A jogkört a pántszervezet vezetőségének — a tíz főnél kisebb létszámú alapszerveze- tekiben a taggyűlésnek — kell gyakorolnia. Mégis gyakran előfordul, hogy nem a testület, hanem egy személyben a titkár gyakorolja a véleményezési jogkört. A mindennapi munkában esetenként adódnak kényszerítő körülmények, különleges, sürgős esetek, amikor nincs mód a vezetőség összehívására. Ilyenkor a párttitkár egy személyben mond véleményt, de állásfoglalását minden esetben utólag jóvá kell ha gyatnia a vezetőséggel. A tárgyilagos véleményalkotásnak alapfeltétele, hogy a pártvezetőség tájékoztatása pontos és alapos legyen. Ezért körültekintően kelj. tájékozódnia, informálódnia az adott kérdésben. Fontos az is, hogy 1 derpolitikai elveit a helyi vl nek jogálban áll — az egyszemélyi felelősség elvét érvényesítve — a pártszervezet véleményétől eltérő módon dönteni. Ilyenkor azonban köteles a par tszervezet vezetősége előtt megindokolni, miért nem vette figyelembe, miért nem találja helyesnek az alapszervezet véleményét. A pártvezetőség pedig — amennyiben úgy látja, hogy a vezető döntése sérti a párt káderpolitikái élvéit — a felső pártszervhez fordulhat és a vezető döntésének felülvizsgálatait kérheti. Ennek azonban nincs halasztó hatálya. Elvi alapokon A gyakorlat is általában azt bizonyítja, ahol a pártszervezet vezetősége és az állami, gazdasági vezetés között az együttműködés pártszerű, elvi alapokon valósul meg, ott a felső pártszerv döntése nélkül is közös nevezőre, egyetértésre tudnak jutni. Mind ritkábban, de előfordul, hogy egyes állami, gaz- daságj vezetők nem kérik ki a pártvezetőség véleményét, vagy másképpen döntenek, és azt nem indokolják meg az alapszervezet vezetősége előtt. Ilyen esetekben az alapszervezet vezetőségének nemcsak joga, hanem kötelessége is fellépni jogkörének megsértése miatt, és jelezni ezt az irányító pártszervnek. Nem he- 11 tlyes, ha a pártalapszervezetek vezetőségei az ilyen eljárást szó nélkül tudomásul veszik, belenyugszanak ebbe. A pártalapszervezetek a véleményezési jogkörükből adódó feladataiknak akkor tudnak maradéktalanul elegei tenni, ha a párt általános káBogiári szüret a személyi ügyeket és a kialakult véleményeket írásban rögzítsék. így elkerülhetők az utólagos félreértések és viták. Az állami vezetők jogai és kötelességei szonyokra alkalmazzák. így képviselhetik és érvényesíthetik helyesen a párt politikáját munkaterületükön. Kovács Gyula. • az MSZMP KB munkatársa Énekszó, nevetés, zsi'bongás — ez jut eszünkbe a szüretről nekünk, akik nagyritkán jutunk el egy-egy hagyományos szüretre. A szőlőszedésnek ez a formája ma már csak nagyon kevés helyen dívik, leginkább az öreg présházak környékén, egy-egy idősebb termelő göGsör- tös tőkéi között. Ha a Balaton- boglári Állami Gazdaságba érkezik a látogató, a szőlészetben merőben mást talál. Munkaruhába öltözött férfiak s nők szedik a csemegeszőlőt. Hatalmas fürtöket metszenek le, közülük némelyik eléri az egy kilót is. — A Cardinálét szedjük — mond ja Krebsz Tibor —, előtte pedig Csabagyöngyét szüreteltünk .Ez a két fajta vett részt a hamburgi kiállításon, ahol aranyérmet kapott. — Hogy kerülhet egy fiatal a gazdaság szőlészetébe? — Itt végeztem Bogláron a szakiskolát, utána jöttem ide dolgozni. A családom Bonnyán lakik, én pedig itt, a munkásszálláson. — Milyen feladatai vannak egy szakmunkásnak? — A szüretelésen kívül minden munkát elvégzek, ami a szőlőben adódik. A levágott fürtök azonnal ládákba kerülnek, amelyeket a szüretelő »szánkón« húz maga után. A »szánkó« fémből készült, állvány>szerű segédeszköz, könnyen csúszik a homo- kpn. — Nem kell’ a ládákat cipelni. Gyorsabban, könnyebben dolgozhatunk. Ha mind a három láda megtelt, ami a szánkón van, akkor kihúzzuk a sor végére, s onnan a kocsi elszállítja. Az a csemegeszőlő, aminek a minősége nem éri el a kívánt szintet, másik ládába kerül, és irány: a bórkombi- nát. Ott borszőlőként dolgozza föl a gazdaság. — Részt vett-e már puttonyos szüreten? — Kőröshegyen voltam ilyen szüreten, tudom milyen. — Milyen' emlékei vannak róla? — Nehéz volt. Továbbhaladunk a sorok között. Minden csendes, mintha nem is dolgoznának itt emberek, pedig a sorok végén ott magasodnak a szőlővel telt. ládahegyek, ami ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Ritósi János régi szőlőtermesztő, hosszú éveken át gyűjtögette a tapasztalatot. Tőle érdeklődünk, milyen lesz az idei termés. — A mennyiség szempontjából gyengébb, mint a favalyi volt, mert virágzáskor szeles volt az idő, havas eső is esett. A szőlő minősége viszont, azt hiszem, jobb, mint tavaly. — Mi a véleménye erről a iugasos, magas művelésről. — Jobb, mint a gyalogtőkés. Könnyebb kezelni, a gép is jobban hozzáfér. — Otthon foglalkozik-e szőlőtermesztéssel? ' — Igen, elsősorban borszőlőt tei-mesztek. Persze, az nem ilyen korszerű, magasművelé- ses, és az eredmények sem ilyen jók. A szüretelés mai formája is jobb, mint a régi, mert sokkal könnyebb. A puttonyt nehéz volt cipelni, főleg, ha megtelt. A szánkót ma egy kisgyerek is elhúzná. Nem mondom, a régi látványosabb volt, de ezenkívül mást nem írhatunk a javára. Én az új mellett szavazok. I>: T. Négy község 12 ezer holdja Kéthelyen lesz az egyesült tsz központja A korábbi egyesülési gyűlésekhez hasonlóan most a vezetőségváiasztás is példásan zajlott le Kéthelyen, ille- i tőleg Somogyszentpálon: csü\ Az állami és gazdasági vezetők nagy többsége eleget tesz kötelességének: igényli a pártalapszervezet véleményét és azt figyelembe is veszi. Előfordul azonban, hogy az alapszervezet véleményét, javaslatát az állami, gazdasági vezetők nem fogadják él, nem érvényesítik.. vEz nem jelenti a párt vezető szerepének megsértését, mivel az alapszervezet véleményezési joga nem döntési jog. Az allami, gazdasági vezető nem köteles azt elfogadNyelvet tanult, barátokat szerzett Épphogy leültünk beszélgetni Cseresnyés Istvánnal, máris felpattant egy telefoncsorges- re. Tenyészkocák Somogyból Csongrád megyébe A sertéshússal kapcsolatos vásárlói igények kielégítése jelentős mértékben függ attól, hogyan alakul a sertéstenyésztés és -hizlalás. A nagyüzemekben s a háztáji és egyéni gazdaságokban is. A tenyésztői munka eredményesebbé tételét szolgálta az az akció is, amit a Kaposvári Húskombinát a tenyészkocáknak háztáji és egyéni gazdaságokba való kihelyezésével végzett: a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is a réginél jobb minőségű teher hússertés-tenyészanyag- gal látta el a vállalata gazdaságokat. Az akció keretében a húskombinát több mint 2766 vemhes kocasúldőt értékesített a — Ne haragudjon, telefont várok Moszkvából — szólt oda hozzám, amíg fölvette a kagylót. így aztán anélkül, hogy kérdeztem volna; rengeteg dolgot megtudtam róla. Azt, hogy jól beszél oroszul, hogy jó kedvű anyósa van; azit, ■ - - - . ... hogy a feleségét Natasának m es érvényesítem. A vezető- i . . . .. . , _ . . , | hívjak, es Natasa nemsokára visszautazik Moszkvába. Aztán fényképek kerültek elő, amelyekből kiderült: sok barátja van, sokfelé járt a Szovjetunióban, A múlt év augusztusában utazott, ki Moszkvába, a Kom- szomol kib mellett működő Komszomol-főiskolára. Ö az egyéves kurzus hallgatója volt. — Mi, magyarok általában az egyévesen tanulunk, de van két- és négyéves képzés is. Aki az utóbbira kerül, az tanári oklevelet is kap. A szovjeteken kívül bolgárok, lengyelek. csehszlovákok járnak erre a fakultásra. Mikor én kint voltam, az egyéves képzésben 54 ország fiataljai vettek részt. Néha rámutat a képén egy- egy emberre, ö például Szomáliából érkezett, ő Chiléből ... Nem, ő nem a feleségem. ■ Egy lengyel lány. Vörös diplomával végzett. Sorolja a tantárgyakat, amelyekből vizsgázni kellett. Leg bői és állami gazdaságaiból, a kisebb hányad a vállalat saját' háztáji és egyéni gazdaságoknak, ebből több mint 1700 állatot a somogyi, a többit pedig — a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat közvetítésévéi— a Csongrád megyei gazdaságoknak. Ezeknek túlnyomó többsége megyénk termelöszövetkezetej- dasá válla sertésállományából került a tenyésztőkhöz. A vásárlók véleménye általában jó. A tenyészállatok beváltják a gazdák reményeit, s már az eddigi első malacszaporulatból arra lehet, következtetni, hogy a hízóserlesek alap- anyagutánpotlasaban előrelépés várható. ifo és honvédelmi nevelés című tárgyból szerzett. Hasznos volt a szociológia tanulása is-. — Kint, a Szovjetunióban sók energiát fordítanak az ifjúságkutatásokra. A főiskolának van egy számítógép központja, s így nem jelent nagy gondot az adatfeldolgozás. A főiskola szociológia-tanszéke, a mellette működő kabinet rengeteg vizsgálatot végez. Főleg a munkásifjúság helyzetével kapcsolatban készült többféle alapkutatás. Nekünk is kellett vizsgálattervet készíteni. Én a munkásifjúság közéleti tevékenységével foglalkoztam. Kár, hogy csak egy féléves kurzus során oktatták a szociológiát. — Milyen nyelven vizsgáztak? ' — KI így, ki úgy. Felkészülés és nyelvtudás kérdése volt. A tolmács bent ült minden vizs-gán. Természetesen a legtöbb előadást szinkrontoLmács- csal hallgattuk. Nekem nem okozott gondot a nyelv. Nem csoda. Az egyik kollégája mondta Cseresnyés Istvánról : amikor megtudta, hogy a KISZ kb elfogadta a megye javaslatát, azonnal elkezdett oroszul tanulni. Kint, Moszkvában is könnyű helyzetben volt, Natasa, aki most a felesége, orosz-irodalom szakra jár egyetemre. István így Natasa segítségével oroszt, Natasa pedig István segítségével magyar nyelvet tanult. — Mi volt a legnagyobb élbb tapasztalatot a hazafias 1 méay az egy ev *latt? — Sok volt. De talpn azt mondom, ami az utazásokhoz kapcsolódik. A kéthetes nyári gyakorlatot most, június elején, Üzbegisztánban töltöttük. Ott' éreztem igazán, hogy ugyan nagy ország a Szovjetunió, de nem »zárkóznak« be az emberek. Nemcsak az érdekli őket, ami az ő országukban, az ő népükkel történik, hanem a világ dolga is. Minket például Petőfi-centenáriu- mi kiállítással fogadtak Ozbe» gisztánban, egy igazán kicsi városkában. Dé nemcsak az élmény sok; sokat tanultam, igaz. még rendszerezni leéli a. sok információt. Vannak csomagok, tele jegyzettel, amiket ki sem bontottam, pedig már júliusban megérkeztem. Nő, és rengeteg barátom van. Ha győzném pénzzel, akkor Európa szinte minden országában lenne kihez ellátogatnom. Nyelvet tanultam, barátokat, tapasztalatot szereztem. — Most hova megy ebédelni? — Natasa vár. Amíg itt lesz — szeptemberben kezdődik neki az utolsó . év — kint, Moszkvában az egyetemen — együtt ebédelünk. Ö főz. Természetesen magyarosan. Még kint tanulta tőlem. Cseresnyés István korábban a Kefe- és Műanyagipari Vállalat KlSZ-alapszsrvezetének a titkára volt. Most a Komszo- nol-főiskola elvégzése után a kaposvári városi KlSZ-bizott- ság politikai munkatársa. H. É. köz- | törtökön megválasztották a két közös gazdaság egyesülésével létrejött szövetkezeti nagyüzem huszonöt tagú vezetőségét. Az Egyesült Aranykalász Termelőszövetkezet elnökévé egyhangúlag Fóró Lászlót választották meg, s egyidejűleg három elnökhelyettest is választottak. A termelést irányító elnökhelyettes Mohácsi Barna, a közgazdasági ügyeké Varsányi László, a segédüzemi tevékenységet irányító elnökhelyettes pedig Sas lózsef lett. A vezetőségváiasztás <k\ részt vett és felszólalt Bogó 1 ászló, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára is. Elmondta többek között, hogy az egyesüléssel kapcsolatos elhatározást megalapozott tervek előzték meg. A tagság és a vezetőség az előrelépés útját látja az erők összefogásában, s ennek megfelelő céltudatossággal készült erre az eseményre. A balatonkeresztúri. a bala- tonújlaki, a kéthelyi és a so- mogyszen tpá 1 i szöv-‘Vezeti gazdák közös gazdasá??'. az Egyesült Aranykalász Tsz 1974. január l-től működik a most létrehozott szervezeti egységben. Az őszi vetéseket azonban már egvütt végzik — az előzőleg kidolgozott, már a megnagyobbodott gazdaságra vonatkozó középtávú fejlesztési tervnek megfelelően. Az egyesült szövetkezet ösz- szes területe mintegy 12 ezer hold, s ezzel a megye legnagyobb mezőgazdasági üzemei között foglal helyet. A gazda- tág 1236 tagot számlál, az /üzemi jfözpont Kéthelyen lesz. A tervei? szerint már a következő esztendőre 105 millió forintos halmozott termelési érték előállítását tűzték ki célul.
