Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

Kalinyini Komszomol-küldottség megyénkben Vendégek a Ferencvárosból: Látogatás Tapsonyban, Balaton fenyvesen. Lengyeltótiban Barátok közé jöttek Már koraibban beszámol­tunk arról, hogy háromtagú kalinyini Komszoanoi-delegá­ció érkezett megyénkbe. A küldöttség vezetője V. Sz. Hrusztaljev, a Komszomol Kulinyin Területi Bizottságá­nak titkára. Egyhetes itt-tar- tózkodásuk alatt vendégeink látogatást tesznek a megye né­hány KISZ-szervezetóben, is­merkednek megyénk ifjúsá­gának életével, s további lehe­tőségeket keresnek a baráti kapcsolatok szélesítésére. Teg­napi programjukon mi is részt vettünk. Tegnap Balázs Nándor, a KISZ megyei bizottságának titkára mondta el, milyen új lehetőségeket lehetne terem­teni a két megye közötti kap­csolat további szélesítésére. In­dítványozta. hogy az üzemek és az iskolák mielőbb válasz- szanák maguknak társintéz­ményt, s dolgozóik, illetve ta­nulóik kölcsönösen látogassa­nak el egymáshoz. Biztosan életképes kapcsolatok lenné­nek, hiszen van már jó példa erre. Igazi baráti kapcsolat szövődött a Kalinyini Pamut- fonó-kombiinát és a kaposvári textilművek fiataljai között. Sok somogyi úttörő is levelez a kalinyini gyerekekkel. Az idén az együttes balatoni tá­borozás tette lehetővé a szov­jet pionírok és a magyar út­törőik személyes megismerke­dését. Érdemes lenne még to­vábbfejleszteni. Több építőtábor is működik a megyében. Kár lenne ki­használatlanul hagyni ezt a lehetőséget. Mint Balázs Nán­dor elmondta: szívesen lát­nánk balatoni táborainkban kalinyini középiskolásokat. Újabb baráti kapcsolatok szü­letésére lenne alkalom, ha a kalinyini területről hazánkba látogató turistacsoportok egy napot megyénkben is éltölte- nének és a somogyi csoportok is elutaznának testvérme­gyénkbe, ha a Szovjetunióban járnak. A sok javaslat közül említésre méltó még az, amely a két megye ifjúsági mozgal­mával kapcsolatos információ- cseréről hangzott el. Szívesen látnánk cikkeket Kalinyinról a Somogyi Ifjúságban, és szí­vesen küldenénk írásokat So­mogy KISZ-életéről az ő Szmena című lapjukba. Az együttműködésre vonat­kozó megbeszélés után a mar­cali járásiba, Tapsonyba utaz­tak a vendégek. Megtekintet­ték a Rákóczi Termelőszövet­kezet szakosított szarvasmar­ha- és sertéstelepét, majd ta­lálkoztak a falu fiataljaival. Kérdéseket tettek föl egymás­nak, barátkoztak zeneszó mel­lett. Főleg az érdekelte a de­legáció tagjait, hogy hány fia­tal dolgozik az állattenyésztés­ben. Tetszett a szarvasmarhai elep. Elmondták, ők hogyan érték el, hogy az ifjúság se hiányoz­zék a mezőgazdaság e terüle­téről. V. Sz. Hrusztaljev sze­rint az a legfontosabb: szabad időt — hetente legalább két szabad napot — biztosítsanak az állattenyésztésben dolgozó fiataloknak, hogy legyen ide­jük a tanulásra, a szórakozás­ra. Ök a két műszák beveze­tésével oldották meg ezt a gondot. A delegáció vezetője lényegesnek tartotta még azt is, hogy ha tanulni kezdenek a fiatalok, legyen előttük pers­pektíva: Tapsonyból Balatonfenyves- re, a KISZ vezetőképző tá­borba utazták a vendégek, majd a lengyeltóti építőtábor­ban tábortűz mellett ismer­kedtek az ott dolgozó közép­iskolásokkal. Jubilál a békemozgalam Szeptember 6-án összeül a megyei békekonferencia Nagy események előtt áll hazánk békemozgalma, amely az idén, ünnepli huszonöt éves jubileumát. Az ősszel összeül a békemozgalam VIII. kongresz- szusa, majd pedig a moszkvai békie-viiilágitoongiresszus. A föl­készülésben nagy szerep hárul a megyék ibékemozgalnrára is. Éppen ezért tegnap délután megyei operatív bizottságot alakított a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az MTESZ kaposvári klubhelyiségében rendezett tanácskozáson Szita Ferenc, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja üd­vözölte a megjelenteket, majd Kiss Józsefné, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának munkatársa vázolta a tenniva­lókat. A magyar bókemozgalom az 1969-ben megrendezett VII. kongresszus óta eredményesen mozgósított a békeharcra, fel­használva ehhez a kedvező nemzetközi helyzetet is. Töb­bek között sokoldalú munkát végzett annak érdekében, hogy a dolgozók minél szélesebb körben megismerjék a szocia­lista tábor külpolitikájának tö­rekvéseit. A propaganda- és tájékoztató munka fejlődött, jól szolgálva a népek közötti barátság ápolását, az intema- crianaliisita nevetést. Az operatív bizottság ülésén szó esett arról, milyen számot­tevő változások következtek be a világ helyzetében, s így a nemzetközi bétoemozgalom- ban is. A békés egymás mel­lett élés politikájának gyakor­lattá válása azt a feladatot ál­lítja a magyar békekongresz- szus elé, hogy dolgozza ki a békemozgálom új fela.datait. A szeptember 20-áin és 21-én összeülő VIII. kongresszusnak külön jelentőséget ad, hogy október 25-e és 31-e között megrendezik a békeerők vi­lágkongresszusát Moszkvá­ban, mely azt a óéit tűzte ma­ga elé, hoigy a nemzetközi helyzet kedvező változásait fi­gyelembe véve mozgósítsa a békéért küzdő erőket a nem­zetközi biztonságért és lesze­relésért, a nemzetközi függet­lenségért. A faékekomgressizust megelő­zően minden miegyében össze­hívják a békekonferenciákat. A somogyi békekonferenciát szeptember 6-án rendezik meg a megyei tanács nagytermében. A mintegy száznyolcvan rész­vevő összegezi a békéért vég­zett eddigi munikát. Somogyot tizenheten képviselik majd a i VIII. ibékekomgresszuson, a Parlament kongresszusi termé­ben. A megye városaiban,, közsé­geiben sokat tették az előző kongresszus óta a békéért. Azok, akik szót kapnák a me­gyei békekonferencián, szép eredményekről, kezdeménye­zésekről számolhatnak be. Ez kitűnt a megyei operatív bi­zottság ülésén elhangzottakból Jelkép, s kissé talán szim­bólum is... Budapestről, a centenáriu­mát ünneplő főváros IX. kerü­letéből érkezett népes küldött­ség tegnap Somogyba, a cen­tenáriumát ünneplő Kaposvár­ra, hogy velünk együtt kö­szöntsék az alkotmány napját. A Balatonboglári Állami Gazdaságban Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára. Kocsis László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, a megyei párt-vb tagjai, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Papp János, a kapos­vári pártbizottság titkára, va­lamint a járás, a gazdaság ve­zetői fogadták őket. Ölelés. Régen látott barátok melegén üdvözölték egymást. Egy évtizeddel ezelőtt többen a küldöttségből sokat segítet­tek abban, hogy a megye pa­rasztságával megértessék a nagyüzemi gazdálkodás jelen­tőségét, a termelőszövetkeze­tek jövőjét. Lakatos András főkertész­igazgatóhelyettes tájékoztatta a vendégeket a gazdaság mun­kájáról, ismertette főbb ter­melési eredményeiket. Ezt követően Kocsis László, a me­gyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket a me­gyei és a kaposvári vezetők, egész Somogy lakossága nevé­ben. — Somogyba, második, ott­honukba, barátok közé jöttek — hangsúlyozta meleg hangú üdvözlő szavaiban, amikor be­szélt a tsz-szervezés nagy fel­adatot jelentő időszakáról, s a megye, a termelőszövetkezetek fejlődéséről. Horváth Ernő, a IX. kerületi pártbizottság titkára, a kül­döttség vezetője megköszönte a szívélyes, baráti fogadtatást, ismertette a régi munkásmoz­galmi múltú, napjainkbán 45 ezer munkáist foglalkoztató Ferencváros életét. — Örömmel tettünk eleget a meghívásnak, s jöttünk So­mogyba, hogy az itt lakó em­berékkel együtt ünnepeljük az alkotmány napját, ünnepeljük közös eredményeinket — mondotta, majd fölelevenítette azt az időt is, amikor Balaton- endréden, Ta'bon és másutt se­gítettek a termelőszövetkeze­tek megszilárdításában. Ünnepelni jöttek, ápolni a régi, több évtizedes kapcsola­tokat, ami összekapcsolja a IX. kerület, a Ferencváros mun­kásságát megyénk munkásai­val, parasztjaival. A küldött­ség valamennyi tagja nagy fi­gyelemmel hallgatta a gazda­ság eredményeiről, a termelő- szövetkezetek erősödéséről szóló tájékoztatást. A barátoknak örömet je­lent azt tapasztalni, hogy a tő­lük távol élő, ritkán látott, s mégis becsült barátok fejlőd­nek, gazdagodnak. Ez az őszin­te öröm látszott a párt, a ta­nácsi és a KISZ, valamint a Budapesti Csokoládégyár, a Gyapjúgyár és az építőipar, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyára, a Budapesti Vegyi Mű­vek, a Zöldért, az ÁFOR és a többi vállalat, üzem képvise­lőinek arcán. Az őszinte elismerést fejezte Pártmunka a gyáregységben A z iparban végbement koncentrációs folyamat eredményeként össze­vont nagyvállalatok alakultak ki. Bizonyos iparágakban pe­dig a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újon­nan keletkezett vállalati köz­pontokhoz jelentős számú, más közigazgatási egységben elhelyezkedő gyár és üzem tartozik. Ismeretes, hogy több megyében ezek a gyáregysé­gek képezik az ipar fejlődésé­nek alapját. A központokhoz tartozó gyáregységek pártszervezetei az elmúlt években jelentős munkát végeztek. Politikai te­vékenységükkel elősegítették a gyáregységek beilleszkedését a nagyvállalat kereteibe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda kialakulását, a munkaverseny kiszélesedését is. Ök gondoskodnak a dolgo­zók tájékoztatásáról az egész vállalatot érintő kérdésekben, szorgalmazzák a szociális el­látást. a munkakörülmények javítását. Több irányú politi­kai munkájuk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gaz­dasági egységek túlnyomó többsége évről évre nyeresé­gesen dolgozik, sikeresen tel­jesíti termelési feladatát. Munkájuk hatékonyságát J a?" .''un még fékezi az a kö- rülménv, hogy hatáskörüket és | felelossemket nem mindenütt i értelmezik pontosan es egysé­gesen. Ezért szükséges hang­súlyozni: a gyáregységi párt­szervezeteknek a saját műkö­dési területükön mindazokkal a jogokkal és kötelezettségek­kel kell rendelkezniük, ame­lyekei az önálló gazdasági egységekben tevékenykedők! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátossá­gok természetesen befolyásol­ják e jogok és kötelességek érvényesítését. Sajátos feladatokkal jár. hogy a gyáregysegek a vál­lalati központtól kapják terv- feladataikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a döntések kialakításá­ban a pártszervezeteknek ne lennének tennivalóik. Részvé­telük fontos a jelentős gazda­sági döntések meghozatalában, így a tervjavaslatok kialakí­tásában is. A pártszervezetek­nek természetesen nem kell közvetlenül bekapcsolódniuk a tervezés sokrétű, bonyolult munkájába, hiszen ez a gaz­dasági vezetés dolga. Arra azonban helyes ügyelniük, hogy a tervjavaslatokat még a jóváhagyás előtt megvitas­sák, nemcsak a vezetőségi ülé­ses!, hanem taggyűléseiken és a dolgozókkal közös tanácsko­zásokon is. A pártszervezetek I nemcsak segíthetik, hanem el- ; lenőrrthekk is, hogy a gazdr j sági vezetők tervező munkái j összhangban álljon .a népgaz- i dasági igényekkel, tükrözze a I távlati fejlesztési feladatokból adódó tennivalókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szerződések betartá­sát. A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kap­csolatai igen sokrétűek. A pártszervezeteknek minden­napi munkájukban mindig számításba kell venniük, hogy e kapcsolatok mögött, a ter­melésen túl, emberi viszonyok is vannak. Azok a pártszerve­zetek járnak el helyesen, ame­lyek erősítik ezeket a kapcso­latokat. Magától értetődik, hogy valamiféle probléma­mentes kapcsolatra törekedni irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is, hiszen a válla­lati központok és a gyáregysé­gek között viták adódnak, a többi között a bérszínvonal­ban megle vő különbség ékről. a beruházás és a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztá­sáról. a szociális létesítmé­nyekről és a munkakörülmé­nyek fejlesztéséről. A pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg, hiszen a dolgozók ilyen és hasonló kérdéseket nap mint nap fölvetnek. De szere­püknél fogva minden esetben és mindig a legteljesebb ob­jektivitásra kell törekedniük. á helyes állásiénál ás kdalakí- J tásához feltétlenül tájékozot­taknak kell lenniük a naav- 1 vállalat gazdasági helyzetéről, a termelési mutatók alakulá­sáról, a távlati fejlesztési cél­kitűzésekről, a bér- és - jöve­delmi viszonyok vállalati i szintű alakulásáról és a dolgo- | zók szociális ellátottságáról. | Helytelenül jár el az a párt- I szervezet, amelyik vélemény- ! eltérések esetén, a valódi ösz- szefüggésekből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyzetét. A bérkérdésekkel, a jöve­delmek alakulásával elsősor­ban a szakszervezet bevonásá­val célszerű foglalkozni. A pártszervezetnek támogatnia kell minden olyan jellegű tö­rekvést, amely a megfelelő ha­tározatokon és kormányrende­leteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógiával. M ég visizonylag \ kevés gyáregységi pártszer­vezet képes élni a párti munka koordinálásában rejlő lehetőségekkel, pedig ez nem­csak a koordinálást végző pártszerv, a vállalati központ Pártszervezete számára bizto­sít jogokat. A gyáregységi pártszervezet ezen a módon nemcsak a szükséges tájékoz­tatáshoz juthat hozzá, hanem egyszersmind javasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezde­ményezési, javaslattevő jogá­val élve tehát előmozdíthatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregységi, összvál- lalati szempontból kedvező és ; hasznos döntéseket hozzon. Merbler Károly, i az MSZMP KB munkatársa ki arcuk, s nem fukarkodtak a szavakkal sem, amikor meg­tekintették a gazdaság korsze­rű boirkombinátját, megízlel­ték boraikat, a szedésre váró szőlőt, s ellátogattak a gazda­ság lengyeltóti ifjúsági tábo­rába. A ferencvárosi vendégek ma délelőtt Kaposvárral ismer­kednek. Ellátogatnak a Kapos, várt Városi Tanácsra, az ipar­telepre, a Kalinyin, és a don­nert városrészbe, megtekintik az új képtárat, s a várostörté­neti kiállítást is. Délután a kaposvári üzemek munkásaival együtt vonulnak fel, ott lesznek valamennyien a Cseri parki nagygyűlésen, velük együtt ünnepük az al­kotmány napját. Sz. L. Képeslap helyett Csak ne tudtam volna, ho­va visznek! Nem lett volna kálvária az a pár száz mé­ter, ahova stációk gyanánt fából büféket építettek. Csak ne tudtam volna, hogy csil­laggal megjelölt emberek koptatták valaha az utcakö­vet, azt, ahova most a tö­megben ösztöneiket felsza badított enuerek telepedtek. Csak ne tudtam volna, hogy olyan kapun lépek be, ahon­nét a jóval előttünk járók­nak nem vezetett kifelé aj­tó! Csak ne tudtam volna, hogy kapu az, amelyen be­lépek, akkor nem varom,' hogy más legyen bent, mint a kívül rekedt világ. Ha nem tudtam volna hol vagyok, nem vártam volna az embe­rektől, hogy egy órára má­sok legyenek. Ha nem tu­dom, milyen füvet taposok, talán nem jutott volna eszembe fölrázni a földön pi- * henőket. Talán nem jutott volna eszembe, hogy ki kel­lene tépni kezükből a szend­vicseket, a szénsavas üdítő­ket, hogy darabokra kellene törni a közömbösen körbe forduló fényképezőgépeket, filmfelvevőket. Jaj! Csak ordítottam volna a fülekbe, tapostam volna szét mind, mit megettek, törtem volna össze minden kattogó masinát! Parancsol­tam volna, hogy álljanak, fe­jüket fordítsák a nap felé, s ne töröljék le a verítéket, amíg nem látnak százezer '-■'kos ruhába öltöztetett ha— 'ttrtt+é’tct. A. jelszavak hé- l~’ett kJ-V-vföia mtclven a va­lamikori haltlosHás módjait harsogták volna! Aztán lett volna csend. Talán ha ez történik, a kanukon kitódu- lóknak soha nnm tntott vol­na eszi>k,'a ,< látni a feszes cs'pő'-e*. az erőtől d.vzzafó karokat, az aznapi ebédet. Küldhettem volna bannha- ÍYYlVnn T arról, hnay tártam r­h.nusenben. Ké—c'i.ano' -- -í-. hettem volna, színeset H e.

Next

/
Thumbnails
Contents