Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

Zöldségprogram Megyénkben a zöldségéi látás gondjai 1971-ben fokozottabb mértekben jelentkeztek. A kedvezőtlen időjárás követ­keztében nemcsak a primőr áruikból, hanem a damping cikkekből is időszakos hiány mutatkozott mind a megye- székhelyen, mind pedig a Ba­laton-part ellátásában. Összetett, bonyolult feladat Ennek megszüntetésére a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya in­tézkedési és feladattervet dol­gozott ki, amelynek alapján a Somogy megyei Tanács 14,1972. (VI. 23.) sz. alatt határozatot hozott a megye zöldségter­mesztésének fejlesztéséről. Osztályunk feladata az, hogy a határozatban foglalt célkitű­zések megvalósítasat elősegít­se, a lehetőségekhez képest anyagi eszközökkel is támo­gassa. Tennivalóink meghatározá­sánál abból a tényből indul­tunk ki, hogy a zöldségter­mesztés alapvető problémái még nagyrészben megoldatla­nok. A hagyományos termesz­tés lehetőségei megszűnőben vannak, korszerű gépi ter­mesztési és be takarítási tech­nológiáikkal viszont az üzemek még csak részben vagy egyál­talán nem rendelkeznek. A fejlesztés feladatad rendkívül összetettek és bonyolultak, a zöldségtermesztés a mezőgaz­daság egyik legigényesebb és legérzékenyebb ágazata. Amíg például a gabonatermesztés 6—7 növényre alapozódik, ad­dig a zöldségtermesztés a pap­rikától a zellerig több mint 30 növényfajt foglal magába. Közismert az is, hogy a gabo­nafélék és a kapáskultúrák gé­pesítése megoldott, a zöldség­növények korszerű technoló­giáinak kidolgozása csak most folyik. Tovább nehezíti a hely­zetet, hogy szinte minden zöldségnövény más-más agro­technikai módszert kíván, nem beszélve arról, hogy nem alkalmas minden fajta a gépe­sített termelésre. Szakosodás, termótáj körzetek Alapvető feladatunk volt, hogy a termeltető vállalatok közötti megfelelő kapcsolat ki­alakulását elősegítsük. Tár­gyalásaink eredményeként o konzervgyár, a MÉK és a MÉ­SZÖV hosszú távú szocialista szerződést kötött egymással a lakosság jobb ellátására és a népgazdasági igények kielégí­tésére. A megállapodásiban benne vannak a cél érdeké­ben teendő intézkedéseik, az áruátadás és forgalmazás kö­vetelményei, az együttműkö­dés területei, a kapcsolattartas elvei, a termeléspolitikai es kereskedelmi célkitűzések összehangolása, a szakpropa­Nemzetközi tábor (Ellet! Oisztyin A budapesti KISZ-lbizottság szervezésében budapesti fiata­lok érkeztek lengyelországi üdülésre. A magyar főváros különböző nagyüzemeiben dol­gozó fiatalok a tavairól híres Olisztyni vajdaságiban (Somogy lengyel testvénmegyéjében) a Miarki mellett lévő nemzetkö­zi ifjúsági táborban töltöttek két hetet. Az illatos fenyőer­dőik közepén, festői tó pártján fekvő táborban szovjet, len­gyel, csehszlovák és NDK-ibeli fiatalok társaságában üdültek. Jelenleg pedig néhány napig Varsó nevezetességeivel is­merkednek. A mierki nemzetközi tábor csak egyetlen 'kiragadott példa a magyar fiatalok lengyelor­szági, utazásaira. Lublinban például magyar diákok is se­gédkeznek a Sienkiewicz-lakó- telep és az egyetemi város építkezésein. A debreceni egyetemisták egy hónapot töl­tenek munkával és pihenéssel a lengyel városban, s ugyaneb­ben az időszakban lengyel tár­saik Debrecenben dolgoznak. ganda és tapasztalatcserék összhangjának megteremtése. Az eddig eltelt időszak ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy helyes és szükséges volt a termeltetői célok, feladatok és érdekek egyeztetése. Ennek eredményeként kialakulóban vannak a termőtájkörzetek, szakosodik a termeltetés. A konzervgyár a nagy volume­nű, tartósításra és gépi beta­karításra alkalmas zöldségfa­jok termesztésére törekszik. A MÉK a kis- és nagyüzemek­ben egyaránt .termeszthető, friss piaci ellátásra kerülő zöldségeket, míg az áfész-ek keretében működő szakcsopor­tok elsősorban a nagy kézi munkaerőt igénylő cikkeket termeltetik. A célok eléréséhez elenged­hetetlenül fontosnak tartjuk a termeltetők és a termelők kö­zötti kapcsolat javítását. Je­lentős eredmény, hogy a bázis- gazdaságok köre folyamatosan bővül. A konzervgyár körzeté­ben ezek száma 17-ről 20-ra, a MÉK-nél 35-ről 40-re, a ME- SZÖV-nél, illetve az áfész-ék- nél a szakcsoportok száma 13-ról 17-re emelkedett, A ter­meltetők és a termelők több éves szerződést kötöttek. A mostani időszak legfontosabb feladata a hagyományos ter­melési módszerek továbbfej­lesztése. a biztonságos, bőven termő fajták megkeresése, a speciális gépek, kémiai szerek kipróbálása és élterjesztése. Az első eredmények Megítélésünk szerint a sok irányban végzett munka ered­ményeként jelentős az előre­haladás. Bővült a termesztett növényfajták száma. Űj beta­karító gépek kerültek az üze­mekbe. Például zöLdfoab-beta- karító kombájn van Berzen- cén; új módszer a paradicsom konténeres betakarítása Csö- kölyben. A Hungária Vegyi­művek és a megyei Növény­védő Állomás vegyszerkísér­leteket végez a termelőüze­mekben. Nagymértékben bővült és tartalmasabbá vált a termel­tetői szaktanácsadás, melyben részt vesznek a Kertészeti Egyetem szakemberei is. Az új módszerek, fajták és kémiai szerek elterjesztesét célzó ta­pasztalatcserék es szakmai be­mutatók száma állandóan nő, ez évben húszra emelkedik. Előrehaladás tapasztalható az együttműködés területén. A MÉK két burgonya-, egy ubor­ka- és egy hagymamanipuláló, válogató gépet állít be bázis- gazdaságainál; a gamási, a lát­rányi és a balatonieUei tsz-ek- kel közös haszonnal adjak el exportra a kajszi- és ősziba­rack termést; ez évben félmil­lió forint értékű fólia beszer- j zéséhez adott kölcsönt. A ME- ■ SZÖV és az áfész-ek ez évben I 200 000 forint támogatást nyújtanak újabb szakcsopor­tok létrehozásához, elsősorban a balatoni térségben. A gép- és vegyszerellátás javítása végett a termeltető vállalatok az AGROKER-rel koordinációs együttműködési szerződést kötöttek. Ennek eredményeként javult a mű­trágya- és növényvédőszer-el- látás, bővült a kis csomagolá­sú növényvédő szerek fajtavá­lasztéka, a növényvédő szert árusító boltok száma 90-re emelkedett. Négy hektárral nőtt a fóliaterület. Hozzájárul a zöldségprog­ram sikeréhez az ez évben tár­sulásos alapon megépülő tás­kái, termálvízfűtésű kertészeti telep is. Az 5000 négyzetméter üvegház és a 20 ezer négyzet- méter fólia alatti termesztés elsősorban a primőráru terme­lését szolgálja. Kedvező hatás A hagyományos termesztés korszerűsítésén kívül az a cé­lunk, hogy ez évben lerakjuk a zárt rendszerű zöldségter­mesztés alapjait is. Ennek ér­dekében a Balatonújhelyi Ál­lami Gzadaság már kidolgozta programtervezetét. Ezt a rendszert célszerű kiterjeszteni a környező üzemekre, a Ba- laton-part jobb ellátása végett. összegezve megállapítható, hogy a kormányhatározat és a múlt évi intézkedések máris éreztetik kedvező hatásukat. Megyénkben az 1971-ig tartó folyamatos területcsökkenés megállt, 1972-ben pedig 25—26 százalékkal emelkedett a ve­tésterület. Ezzel párhuzamo­san nőtt az egy főre jutó fo­gyasztás, amely 1972-ben az országos 80—82 kg-mal szem­ben elérte a 90 kilót. Amíg az 1972. évet a területnövekedés évének nevezhetjük, addig az 1973-as évet a szinten tartás és megalapozás évének keU te­kintenünk. A korszerűsítés, a technológiák hozamokban is megmutatkozó eredményessé­ge csak folyamatosan, több év alatt bontakozhat ki, követ­kezésképpen célkitűzéseink megvalósítása mindenkitől hosszan tartó, következetes munkát kíván. Kersák Jenő, a megyei tanács mezőgazdasági as óleknezésügyi osztályának csoportvezetője Eredmények, gondok a ságvári EgyetértésTsz-ben A ságvári Egyetértés Tsz battériás tojótelepe. Ha a ságvári Egyetértés Termelőszövetkezetről esett szó régebben valamilyen fóru­mon, általában nem jó példa­ként említették a nevét. Senki sem csodálkozott tehát, ami­kor a szövetkezetei tavaly súlyos gondot okozott. Más­honnan kellett gépeket köl­csönkérnünk. — Az idén mit ígér az ara­tás? — 591 hektár az összes ga­bonatermő területünk, 126 szanálták. Erdeményekről ed-, hektáron pedig egyéb, ugyan­dig nem nagyon beszélhettünk, a kibontakozás nem megy má­ról holnapra. Az elnöki teendőket jelenleg Pető Lajos elnökhelyettes lát­ja el. Vele beszélgettünk az okokról, melyek a szanáláshoz vezettek, valamint a jelenlegi helyzetről és a tervekről. — Az okokat pontosan meg­határozni nem tudom — mondta. — Az tény, hogy na­gyon sok volt a szervezési hi­ba, és a másik, ami azt hiszem döntő: tsz-ünkben nem meg­felelő a munkamorál. Sajnos ez — igaz ugyan, hogy cse­kély javulás tapasztalható — jelenleg is fennáll. A rossz munkamorált előidéző ok előt­tem most is ismeretlen. A múlt esztendő semmiképp nem volt kedvező számunkra. Az időjárás is mintha bennünket akart volna hátrányos hely­zetbe hozni. Az aratás nem sikerült. Kevés gépünk volt, így alföldi kombájnok segítet­tek a gabona betakarításában. A termésátlag néha nem ha­ladta meg a nyolc mázsát hol­danként. Szárítónk nem volt, és a kukoricaszedés ugyancsak csak aratásra váró növényt termesztünk. A betakarítást egy E—512, valamint három SZK—4-es kombájnnal végez­zük. Szállítókapacitásunk is megfelelő, tizenkét pótkocsink, és tizenhat erőgépünk van. A termésátlagunk eddig nagyon jó. Az első 40 holdas tábláról csaknem 39 mázsa gabona jött le hektáronként. — Milyen új beruházások voltak, és lesznek ebben az évben? — összesen kétmillió-hat­százezer forintot költünk gé­pek vásárlására. Hét új MTZ traktort, két SZK—4-es kom­bájnt véltünk, valamint egy KaHmaim típusú szárítóberen­dezést. A szárítóval együtt egy vasvázas tárolóezínt is építünk majd, mely 60 vagon termény befogadására alkalmas. A gazdaságnak szép barom­fiállománya is van. A fő pro­fil: a húscsirkenevelés. Eddig ugyan — ha nem csupán a szűkített önköltséggel számo­lunk — nem származott szá­mottevő nyereség ebből az ágazatból sem, ám júliusban áttértünk a saját keverésű táp etetésére, és várható, hogy ez az ágazat is nyereséges lesz. Tojóhibrideket is tart a szö­vetkezet, mintegy tizennyolc­ezret, korszerű, battériás elhe­lyezésben. A tojást a Kaposvá­ri Húskombinát szállítja el, az eddiginél magasabb, 1 forint negyven filléres áron. Ez ftz ágazat eddig is eredményesen működött, és most is jelentő­sen hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezetét átsegítse a nehéz időszakon. D. T. NEB-ellenőrzés Nagyatádon Javult a munka- és üzemszervezés (Tudósítónktól.) A munka- és üzemszervezés fejlesztésének napjainkban nagy a társadalmi jelentősége. A gazdasági haladás, az em­berről való gondoskodás, a rend és a fegyelem, a jó üzemi légkör kialakításának egyik kulcskérdése ez. A nagyatádi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság négy üzemben es ipari szövetkezetben nemrég folytatott vizsgálatának célja az volt, hogy megállapítsa: mennyire tettek eleget az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítésére hozott párt- és kormányhatározatoknak, mi­lyen eredmények születtek. A népi ellenőrök tapasztala­tait a NEB ülésén is megvitat­ták. Megállapították, hogy a megvizsgált üzemekben a ha­tározatok megjelenése óta je­lentős voilt az előrelépés az üzem- és munkaszervezesben. Főfoglalkozású üzemszerve- zöt csupán a konzervgyárban foglalkoztatnak ugyan, de a cérnagyárban, a Komfort Ktsz- ben es a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetben is tuda­tos tevékenység folyik a komp­lex szervezés különböző terü­letein. A vállalatoknak közép­távú es éves operatív terveik vannak. Ezek elkészítését szé­les körű tájékozódás előzte meg a társadalmi szervek és zók véleményét is kikérték. Az üzemek szervezési tevékenysé­gében általánosan érvényesül az a törekvés, hogy aránylag rövid idő alatt hasznosítható és kevés befektetéssel megold­ható feladatokra összpontosíta­nak. Ennek eredménye első­sorban a munkaerő-megtaka­rítás ban, az önköltség javulá­sában és a termelőkapacitás jobb kihasználásában mutat­kozik meg. Termelesszervezéssel az üze­mek 'nündegyike foglalkozik. A konzervgyár évenként rend­szeresen felülvizsgálja gyártási folyamatait, és azokat a mű­szaki lehetőségek alapján kor­szerűsíti. A termelés szervezé­se kiterjed a kisegítő, illetve a kiszolgáló üzemekre is. Szer­vezett munkahely- és munka­körülmény-vizsgálatokat a normacsoportok is végeznek, megfigyeléseik képezik a konkrét munkaszervezés alap­ját. Ez a munka elsősorban az anyagé® a tas szervezettségé­nek es minőségének a javítá­sára, a csomagolás es belső anyagmozgatás szervezettsé­gének a növelésére irányul. Nagy gondot fordítanak a vál­lalatok a készletgazdálkodás­ra is. Az önköltségcsöikkentés- ben nagy szerepet kap az eä­moder­> szervezeteken tavul a doigo-javatót, gazrrareigte.tfin-- szaibAoes. termelőberendezések nizáiasa, kicserélése. A munkaerő-gazdalkodással kapcsolatos feladatokat egy­részt a termWlő és nem terme­lő dolgozók arányának a javí­tásában, másrészt' a munka­erőhiány pótlásában határoz­ták meg. A konzervgyárban a termelői igények alapjan az üzemrészek, illetve raktarak között munkaerő-átcsoportosí- tasokat hajtottak végre. A ne­héz fizikai munka es a nők munkájának megkönnyítésére az anyagmozgatas gépesítésére törekedtek, az ipari szövetke­zetek a szak- és segédmunka arányának javítására, a terme­lés korszerűsítésére tettek in­tézkedést. A Napsugár Ipari Szövetkezetben a végrehajtott rekonstrukció eredményeként jelentős a munkaerő-megtaka­rítás. A NIEB megállapította: az említett határozatok megjele­nése óta számottevőek az ered­mények a munka- és üzemsze- veaesben, a vállalati munka hatékonyságában. A Népi El­lenőrzési Bizottság a vizsgálat 'tapasztalatait az üzemek ren­delkezésére bocsátotta, hogy annak alapján a még meglévő! hiányosságokat megszürrtet- hesoGuv. Küldött volt a VIT-en Park őrzi a vietnami szolidaritás emlékét Az 1962-es helsinki VIT után hatéves szünet következett. Kényszerű várakozás volt. A finn fővárost követően Algéria hívta meg a világ ifjúságának képviselőit, de a vendéglátás elmaradt: államcsíny vetett véget az előkészületeknek. Az­után Ghana ifjúsági szervezete és kormánya vállalta a VIT megrendezését. Az accrai ál­lamcsíny azonban itt is meg­akadályozta a fesztivált, ám szellemét nem lehetett szám­űzni a nemzetközi politikai életből. Az ifjúság igényelte a mozgalom folytatását. így az­után a IX. Világifjúsági és Di­áktalálkozót 1968-ban a bolgár fővárosban rendezték, meg. Ennyi ország még nem küldte el fiataljait: százharmincki - lenc nemzet fiai. lányai adtak egymásnak találkozót Szófiá­ban. Kása Rózsa, az elektroncső­gyár személyzeti előadója kül­dött volt a IX. VIT-en. — Az utazás előtt Budapest­re hívtak bennünket, a ma­gyar delegáció tagjait. Egyhe­tes tanfolyamon vettünk részt. Négyszázan voltunk, mégis, amikor a buszok elindultak Szófiába, szinte kivétel nélkül ismertük egymást. Az első éjszakát Belgrádban töltöttük, egy nemzetközi if­júsági szállóban. Nekünk már ott megkezdődött a VIT. Mi­kor a szálló lakói megtudták, hogy hová igyekszünk, mi ke­rültünk a központba. Minden­ki hozott valamit, hogy vigyük el Szófiába. A bolgár fővárosban a VIT- küldötték voltak egy lakótelep első lakói. Kétszobás lakások­ban kaptunk szállást: négyen a nagy szobában, ketten a ki­ll. S. jxsiben- Olyan volt, mintha ott­hon lettünk volna. Az igazi la­kók csak a fesztivál után köl­töztek be. A Budapestben, az ottani magyar étteremben ét­keztünk. No, de ez nem lénye­ges, a legnagyobb élmény nem ez volt. A megnyitó hangulatát, szí­nes forgatagát soha nem felej­tem el. Már délután fél kettő­kor felsorakozott díszegyenru­hás küldöttségünk a város egyik külső kerületében. Tű­zött a nap. szorított az egyen­ruhához tartozó cipő, s még legalább hat kilométert tet­tünk meg a stadionig, ahol a megnyitót tartották. A járdá­kon megállt a forgalom. A tu­risták és a lakosság ezrei üd­vözöltek bennünket. Mikor a stadion bejáratához értünk, mintha elszállt volna a fáradt­ság — gyönyörűen vonultunk a megnyitóra. Akkor azt hittük, mára ez volt az utolsó erőpró­ba, de nem. A program az éj­szakába nyúlott, s mikor alud­ni készültünk, hatalmas dob­pergés verte fői az egész lakó­telepet. Arab fiatalok jöttek hangszerekkel, s megkezdődött a tánc. Ettől a naptól kezdve senki nem akart pihenni, úgy éreztük, mintha egy nap lett volna a kint töltött tíz. A IX. VIT a vietnami szoli­daritás jegyében telt el. Olyan hatalmas tiltakozási akciót nem lehet elképzelni, mint az volt. Egyaránt megmozgatta a küldötteket, a turistákat, a la­kosságot. Egy park őrzi ma az emlékét. Minden ország kép­viselői segítették a létrehozá­sában. Most már igazán szép lehet. Hosszú Éva Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents