Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

MAGYAROK A KILIMANDZSÁRÓN A földrajzban járatosaik tud­ják, hol van Afrikában egy vulkán, melyet a múlt század híres magyar tudósáról, Teleki Sámuelról neveztek el. Ezt a »■keresztapaságot« hazánkfia azzal érdemelte ki, hogy első­ként jutott el a Kilimandzsá­rón az örök hó határáig, meg- mászta a Mount Kenyát, ő fe­dezte fel Afrika két nagy sós­tavát és a róla elnevezett vul­kánt is. Most, csaknem egy évszá­zaddal később, 17 magyar in­dul el, hogy meghódítsa Af­rika hegycsúcsait. Egyikük se számít arra, hogy nevét beír­ják majd a tudomány nagy­könyvébe, mégis hihetetlen szorgalommal, kitartással ké­szültek az elméleti és gyakor­lati tudást követelő expedíciós feladatra. Kik ezek a vállalkozó ked­vű emberek, akik igazi amatő­rökhöz illő lelkesedéssel, de profikhoz méltó hozzáértéssel állították össze expedíciójuk programját? Valamennyien — egy kivé­telével, aki hivatásos gépkocsi- vezető — a Magyar Turista- szövetség egyesületeinek ki­próbált tagjai. Budapesti és miskolci, ózdi és dorogi tu­risták. Van közöttük fizikai munkás, technikus, néhányan mérnökök, egy pedig, aki a tolmács szerepét is betölti majd, számítástechnikai tudo­mányos kutató. Az expedíció egészségügyi felelőse természe­tesen orvos. — Ötödik éve készülünk er­re a 120 napos útra — mond­ja Orbán Pál, aki az Egyesült Villamo&gépgyár elektrotech­nikusa és egyben az expedíció vezetője. — Néha úgy érzem, hogy talán nehezebb volt el­jutni az indulásig, mint feljut­ni majd a sok ezer méter ma­gas hegycsúcsokra. Magyaror­szágon nincsenek hagyomá­nyai a korszerű hegymászó ex­pedícióknak. Igyekeztünk min­den tapasztalatot megszerezni könyvekből. Végigtanuimá- nyoztuk korunk nagy hegymá­szóinak naplóit, és közben ál­landóan gyakoroltunk is. Noha sokan kinevettek bennünket, sőt a kabaréban tréfát is írtak rólunk, mert a pilisi hegyek­ben tréningeztünk, mi azon­ban nyugodtan állítjuk: felké­szülten indulunk a nagy útra. Merre visz a magyar Afrika- expedíció útja? A Szuezi-csatorna lezárása óta Közép-Kelet-Afrikát csak a Jóreménység fokának: körül­hajózásával lehet megközelíte­ni. Az expedíció ezért válasz­totta a szárazföldi utat. Au­tón indulnak és keréken te­! Ellátási ügyelet a tóparton I A hét végére várják a csúcsforgalmat Tel félliteres zacskóban — Kevés a gyümölcs HÁROM HÉTTEL KÉSŐBB ] gekben is árusít tejet és ka- kezdődött az igazi balatoni sze- kaót. Persze hiba is bewtart 1 a tejellatasba. A keszthelyi Kilimandzsáró. lőnek és azután kérdezik meg, hogy ki is volt az illető. Tan­zániában és Kenyában már barátságosabb emberekre számíthatnak a magyar Afri­__________ __ ka-utazók, legföljebb néhány K airóba. Onnan ismét az au- ] kiéhezett oroszlán akad az út­sziik meg az utat egészen Rije- káig, a jugoszláv tengerparti kikötőig, ahonnan a MAHART egyik hajója átszállítja az ex­pedícióé autókat. Egyiptomba. Az emberek repülővel utaznak tokkal indulnak végig a 800 kilométeres Núbiai sivatagon. jukba. Mindenesetre vala­mennyien gyakorolták a célba Khartum után keletre fordul- I lövést és fegyvert is visznek nak és átvágnak Etiópián, a | magukkal. fővárosig, Addisz Abebáig. Rö­vid pihenő után tovább Ke­nyába, Nairobiba, ahol meg­kezdik a felkészülést a Mount Kenya csúcsának a megmászá­sára. Ezit az 5200 méter magas hegyet csak amolyan bemele­gítésnek szánják, s azután kö­vetkezik az igazi nagy cél: a Kilimandzsáró. Addig azonban majd újabb 1000 kilométert kell autózniuk; keresztül Tan­zánián, hogy tábort verhesse­nek közvetlenül a hegycsúcs alatt. Utolsó hegymászó tréning a Fekete-sziklán — itthon. Az expedíció tagjai jól tud­ják, hogy nem valami ünnepé­lyes sportrendezvényre indul­nak. Ütjük során komoly ve­szélyekkel kerülhetnek szem­be. A dél-etiöpiai sivatagban például még szép számmal él­nek hegyi lakók, akik — az útleírások szerint ■— először Ami az útviszonyokat illeti, nem lesz könnyű legyőzni a sivatagot. Komoly próbatételt jelent majd a homoktengerben néha elvesző utakon való köz­lekedés. A lényeg azonban mégiscsak a hegymászás. A Kilimandzsárói föl lehet jutni egy háromnapos, »kitaposott«, viszonylag könnyen járható úton is. A magyarok azonban azt tervezik, hogy alpinista aranydiplomával térnek haza erről az útról. Ehhez pedig ar­ra van szükség, hogy az égbe nyúló sziklafalat a legnehe­zebb oldalról másszák meg. zon, minit az előző években. | Négy-öt napja igazán nagy a ; forgalom, s ez a hét végére to- ! vább nő, hiszen mintegy száz­ezer turistát várnak a magyar tenger két partjára. Elsősor- j ban a jó időnek, no meg a határzárak feloldásának kö­szönhető, hogy rendes kerék­vágásba zökkent az idegenfor­galom. Természetesen ez nagy feladat elé állította a vállala­tokat, melyek a Balaton ellá­tásáról gondoskodnak. Dévényi Zoltán, a FŰSZERT igazgatója elmondta, hogy a siófoki, a bogiári fiókok vál­tott műszakban dolgoznak, s mintegy harmincöt öttonnás gépkocsi szállítja állandóan az árut a boltokba, a vendéglők­be és az üdülőkbe. A forga­lom még nincs a tetőfokán, a vállalat azonban arra is felké­szült. Sok üzem és vállalat össze­hangolt munkája szükséges ahhoz, hogy ne hiányozzanak tejüzem például e héten má­sodszor nem szállított árut az éleim iszer-kiskereskereske­delmi vállalat 565. számú fo- nyód-bélatelepi élelmiszer- boltjába. Tegnap reggel még fél kilenckor sem érkezett meg a tej, s ez sok bosszúságot oko­zott az üdülőknek. Egy gyors intézkedés javí­tott a déli part hússal és hús­készítménnyel való , ellátásán. Már érezhető, hogy a Belke­reskedelmi Minisztérium pót­keretet adott a megyének. Az utóbbi héten javult a zöldség- és gyümölcsellátás. Lényegesen csökkent például a paradicsom ára, a paprikát most már kilóra mérik, s nem darabonként árulják. A para­dicsom ára egy hét alatt har- I mine forintról tíz-tizenhárom- i ra ment le. Sajnos, nincs ele- i gendő nyári alma, málna, őszi­barackot viszont bőven lehet vásárolni mindenütt. A HŰSÍTŐBŐL szintén nincs hiány, s elegendő a sör is, ha a hazait és az importot együtt számítjuk. Ha viszont üzleten­az élelmiszerek sem a boltok- ^ént nézzük, hol ez hiányzik, ból, sem a pavilonokból. A megyei tanács kereskedelm hol az. Siófok körzetében gon- j dot okozott, hogy a Söripari osztálya éppen ezért minden j vállalat kirendeltségén tízen Mesterségünk címere A somogyi „ipar” almanachja Az expedíció tagjai már megkapták a különböző oltá­sokat. a poggyász is készen áll a csomagolásra. Nagyon sok mindent kell elhelyezni az autókon, hogy semmiben ne legyen hiányuk. Közben föl kell készülniük arra is, hogy amikor majd autó nélkül, gya- — log indulnak neki az útnak, kevés holmival a hátukon, jól bírják a hegymászást. A ter­vek szerint a magyar Afrika- expedíció július második felé­ben indul. P. M. R eprezentatív kötésű, dú­san aranyozott, vaskos kötetet vettem minap egy antikváriumban. »A ma­gyar ipar almanachja- adja tudtul büszkén a cím, és a kö­vetkező 628 oldalon az 1929-ik év (mert akkor adták ki a könyvet) ipari Világáról kaphat részletes képet az olvasó. A könyv előszavát Báró Szterényi József, v. b. t. t., ny. m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter írta, főszerkesztője dr. Oálnoki-Kováts Jenő az Orszá­gos Iparegyesület igazgatója, felelős szerkesztője dr. Ladányi Miksa. A címeknek, rangoknak és sarasiknak e fölöttébb precíz ás gondos felsorolása után, mintha csak kritikának szán­nák, dülöngélő gyermekbetűk rótták a ny. m. kir. min. neve alá: Arséne Lupin. Maid ke­véssel arrébb hegyes fülű, cin- gár alak lóg egy erre a célra ácsolt fordított L alakú fán, s alá írva: Pardailon lovag. Ilyen előzmények után la­poztam fel a kötetet, s a pro­fán rajzok cseppet sem befo­lyásolták áhítatomat. Végtére is egy kortörténeti dokumentu­mot tartok a kezemben, nem is akármilyet, hisz ez nem más — gondoltam —, mint a magyar ipar keresztmetszete. Gutenberg halhatatlan felfe­dezésének segítségével hozzá­férhetővé téve az utókor szá­mára. A Ganz-művek, a Gold­berger, az ország európai szín­vonalú malomhálózata, az élel­miszer-feldolgozás, mind, mind egy csokorban. S milyen nagy volt a csalódásom mégis, ami­kor a megsárgult lapokról si­mára nyalt hajú, komoly te­kintetű férfiak — megereszke­dett tokával, divatos bogra kö­tött nyakkendővel, egyik-má­sik zsirárdiban vagy huszár- csákóval — tekintettek rám. Asztalosok, bádogosok, borbé­lyok, pékek, úriszabók, hentes- és mészárosmesterek, ipartes- tületek és iparosdalárdák tag­jai. A magyar ipar, hatszázhu­szonnyolc oldalon. A nagy gazdasági válság előtt mindenki, ! aki számított, s aki i megszedte magát, önnön di­csőségére megszerkeszt tette ezt a kiadványt időt, fáradsá­got, de különösen pénzt nem kímélve. Gyanítom, hogy di- } vat is volt ez akkortájt, s ; minthogy minden divat költ­séges, e divatot is csak azok a mesteremberek követhették, akiknek az erszénye ezt en- j gedte. A kötetbe bekerülni nem lehetett könnyű, s mégis sokan törekedhettek erre. Stá­tusszimbólum — így mondanák ma szociológusaink. Rangot adott. A könyv azonban mégiscsak dokumentum, ha létrejött nem is tudományos, statisztikai, vagy művészi törekvések indo­kolták, hanem csupán az akko­ri tehetősebb kisiparos réteg pénzereje, s vágya, hogy szű- kebb pátriáján kívül is ismer­jék személyét, nevét és — szolgáltatásait. Jó dokumentum tehát ez a könyv, mert ke­resztmetszete, ha nem is az egész magyar iparnak, hanem a Horthy-Magyarországon mindenesetre domináló kis­iparnak. S ugyanakkor annak is, hogy az emberi élet mély szféráit érintette, formálta, alakította az ipari tevékeny­ség, amely egyszersmind a társadalom fejlettségének is fokmérője. Közhellyé koptatott igazság, hogy minél fejlettebb egy ország ipara, annál fej­lettebb a társadalma i6. Ilyen­formán a »Magyar ipar alma­nachja« kitűnő tükörképe az 1929-es évek társadalmának. De tükörképe többé-kevésbé Somogy megye iparának is, amelyet ebben az időben még általában a kisipar jellemez. Kilenc somogyi község ipar- testülete és egy városé (Ka­posvár), ez minden, amit az I almanach Somogyról mond. világ- ! Jellemzőnek érzem, hogy a megyében túlnyomó többség­ben kőművesek, kárpitosok, szobafestők, sütőmesterek, szabók, cipészek, vendéglősök jelentették az »ipart«. Érde­kesnek, de főként jellemzőnek tartom azt is, hogy a soknál is több úri- és női szabó mellett találunk papi- és egyenruha­szabót is! Ugyancsak szerepel a könyvben a kaposvári Mo- gyorósy József késes- és mű- köszörűs. akinek üzeme már akkor vdllanyerőre volt beren­dezve, s ezt büszkén írták az almanachba. szombaton és vasárnap ügye­letet tart, így azonnal intéz­kedhet, ha bármilyen nehézsé­gek támadnak az ellátásban. A múlt hét végén már huszonöt- harminc százalékkal növeke­dett a forgalom, mégpedig szinte lökésszerűen, s ez fel­adta a leckét mindenkinek. A megyei tanács kereske­delmi osztályának kérésére a tejipar tegnap óta naponta két­szer — most már délután is — szállít tejet a boltokba. Megkönnyítette az ellátást, hogy a Tejipari Tröszttől ka­pott NDK-gyártmányú tejpa- lackozók már félliteres zacs­kóba is adagolják a tejet és a kakaót a kaposvári, a marcali tejüzemiben. A választékról a Mecsektej. a Budatej. a Zala- tej, a termelőszövetkezetek megjelenése gondoskodott. A Budapesti Tejipari Vállalat ideiglenes elárusítóhelyeket állított fel több balatoni üdü­lőhelyen, azonkívül a kempin­Növényvédelmi tájékoztató A szőlőlisztliarmat megelőzéséről | hiányoznak a negyvenes lét— I számból, s két műszak teljes termelése, ötvenezer palack sör(') nem kerülhetett az üz­letekbe. Szőnyi Ferenc csoport- vezető elmondta, hogy a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya azonnali segítséget kért a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főosztályától, mert a hiányt csak a főváros vagy más megye pótolhatja. Balatoni csúcs. Még most vagyunk a kezdetén, a számok azonban pontosan jelzik a for­galom meredek emelkedését. Például a Sió Aruház élelmi- szerosztályia szombaton dél­előtt harminckétezer forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint egy héttel korábban, a siófoki kenyérgyár hatvanhat mázsával több kenyeret sütött. A déli partra érkezők e hét végén azt tapasztalhatják majd, hogy a kereskedelem, a szállító vállalatok felkészültek a nagyobb forgalomra. Lajos Géza e ~isaknem egy fél évszázad telt már el 1929 óta, és a hajdani mesterembe­rek közül már csak igen keve­sen élnek, dolgoznak. Nem csupán a kor miatt ritkulnak meg soraik. Sokkal inkább a rakétatempóban bekövetkező, mindent átformáló hatalmas társadalmi és gazdasági válto­zások tették szerepüket, szak­májukat jelentéktelenné. Üj gondolatok jöttek, új szemé­lyek, új gépek, új technikák, új szakmák. S a hajdani büsz­ke asztalos és szabó nemzedé­kek helyébe el ektrol akatosok, elektronikai műszerészek, ka­rosszérialakatosok, hegesztő szakmunkások léptek. S nem is egy műhely szűk, bezárt, ön­érdekű világában dolgoznak, telnek napjaik, hanem hatal­mas, jól szervezett gyárak fa- j lain belül. 1 Csupor Tibor A több nap óta tartó párás, meleg idő meggyorsította a szölőlisztharmat-fertőzést. A kórokozó fejlődésének legked­vezőbb a 25—28 fokos hőmér­séklet. A szőlőfajták többsége most, a fürtzáródás idején a legfogékonyabb. Az elsődleges fertőzések helyén levő fertőző képletek biztosítják a gongba gyors terjedését, ezért várható — ha a párás meleg tartós lesz —, hogy a kórokozó járvány- szérűén fertőzi a szőlő vala­mennyi zöld részét. A szőlőtő­kék belsejében levő párásabb mikroklíma fokozza a kóroko­zó szaporodását, itt rövid idő ! alatt a bogyókon is kialakul a . lisztszerű rétég. A lisztharmat felismerhető ; arról, hogy a levelek fonákján, nyelén, a hajtástengelyen és a bogyókon képződő — kezdet­ben finom, lisztszerű — bevo­nat ujjal is könnyen ledörzsöl­hető. Később (a levélek elszá- radásán kívül) a legsúlyosabb tünetek a bogyókon jelentkez­nek: a bogyók bőrszövete ké- j kesszürkére színeződik, fölre- j ped és lassan beszárad. Házi­kerti és nagyüzemi szőlőkben egyaránt észlelhetők a tünetek. A védekezésnél a kéntartalmú permetezőszerek használatakor ügyelni kell arra, hogy 24 fok felett perzselő hatásúak (Thio- vit, Cosan, Dunakoll). A per­medé tapadásának fokozása céljából nedvesítőszer haszná­lata szükséges (Citowett, Nő­ni t, káliszappan). Javasolt növényvédőszerek: Kara thane FN—57 0,1, Cosan 0,2, Dunaikoll, Thiovit 0,3 szá­zalék (100 liter víz/10,20 illet­ve 30 dkg). Fundazöl 50 WP dkg). Hektáronként javasolt vízmennyiség 700—1400 liter (7—14 liter 100 négyzetméter). A porozásra használható Dit- hane D—8—K 50 és a badacso­nyi rézkénporból 17.5 kg-ot kell hektáronként kijuttatni (100 négyzetméter 17,5 dkg). Költségmegtakarítás végett a lisztharmat elleni védekezése­ket célszerű a peronoszpóra el­leni védekezéssel kombináltan végezni. A tarka szölömoly rajzása július első napjaitól folyama­tos, a hernyók tömeges keze­lése július 15—20-a között vár­ható. Ebben az időszakban a szölömoly elleni védekezés in­dokolt. A második nemzedék különösen veszélyes, mivel a bogyókba berágó hernyók utat nyitnak a sérüléseken át fer­tőző szürkepenésznek. A per­medéhez az alábbi rovarölő szerek keverhetők: nagyüzem­ben Dimecron 50 0,1, Phosdrin 0,1, és Metilparathion WP 0,6 százalék; házikertben Unifosz, Vapona 0,1 Mátédon, Satox P 50, Suminthion 0,2 százalékos oldata (100 liter víz/1 ill. 2 dl). Felhívjuk a figyelmet az élel­mezés-egészségügyi várakozá­si idő pontos betartására, ami leolvasható a növényvédő szer csomagolóburkolatáról. Az őszi káposzták kipalántá­zása előtt, a képosztalégy kár­tételének megelőzésére java­solt a talajfertőtlenítés elvég­zése. Felhasználható a Hungá­ria L—2 porozószer 26 kg'ha (25 dikg/100 négyzetméter), Ba- sudin 5 G granulátum 1,2 g/fo- lyóméter, Basudin 10 G gra­nulátum 0,8—1 g'folyóméter mennyiségben. A vegyszereket a kijuttatás után sekélyen a 0,7—0,9 kg/ha (100 liter víz/7 t talajba kell munkálni. A népfront az iskolában, óvodában Több kaposvári általános iskolában is gondoltak arra, hogy minél több népírontak- túvát vonjanak be a szülői munkaközösség munkájába. Erre a korábbi években nem volt példa — olvastuk a Ha­zafias Népfront kaposvári bi­zottsága mellett működő pe­dagógiai bizottság munkájáról szóló jelentésiben, melyet meg­tárgyalt az elnökség is. Szülők akadémiája, szülők parlamentje —- olyan fórumok és továbbképzési formák ezek, amelyeket nagy gonddal szer­vez és patronál a népfront mellett működő pedagógiai bi­zottság. S ez egyúttal jelzi, mi­lyen széles területen fejti ki tevékenységét — A szülők között végzett pedagógiai propagandamunka értékeléseként megállapíthat­juk, hogy egységes folyamat indult meg az iskolai, óvodai szülői munkaközösségekben, s egyre inkább képesek betölte­ni feladatukat. Előtérbe került az isleola, az óvoda tartalmi munkájának a támogatása. A jelentés végül megállapí­totta: nem okozott törést, hogy a szülői munkaközösségek irá­nyítását átvette a Hazafias Népfront. Inkább nagyobb le­hetőség nyílt arra, hagy való­ban társadalmi üggyé váljon a nevelés. Az elnökség a pedagógiai bi­zottság munkájának elismeré­séül annak tagjait dicséretben részesítette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents