Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

Az 51. nemzetközi szö­vetkezeti nap alkalmából va­sárnap délelőtt Nagyatádon tartották meg a megyei ünnep­séget. A művelődési központ színház term ében összegyűlt j ipari, termelőszövetkezeti és í fogyasztási szövetkezeti tagok j előtt Acs József elszavalta Ga­rni Gábor Tiszta szigorúságéi- I mű versét, majd Gémesi Sán- , dor, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a részvevő­ket. Az elnökségiben foglalt j helyet dr. Nyíri Béla, a Tér- ! melőszövetkezetek Országos i Tanacsanak elnökhelyettese. Böhm József .országgyűlési j képviselő, a megyei párt-vb' tagja, a megyei tanács elnöke, Bertalan József, a megyei párt- | bizottság osztályvezetője, dr. { Kiss József, a MÉSZÖV és ] Biczó Péter, a KISZÖV elnö- j ke, a tsz-szövetségek vezetői, a : járási, városi pártbizottságok, tanácsok és tömegszervezetek képviselői. A megnyitó után dr. Nyiri | Béla, a nagygyűlés előadója I emelkedett szólásra. — A világ szövetkezetei ma ötvanegyediik alkalommal tart­ják közös ünnepüket, a nem­zetközi szövetkezeti napot. Az esemény jelentőségére utal, hogy öt világrész több száz milliós tagságát tömöríti a mintegy 600 ezer szövetkezeti szervezet. A mai napon világ­szerte lezajló szövetkezeti ren­dezvények célja közös: elő se­gíteni a szövetkezés gondolatá­nak világméretű elterjedését, a szövetkezés jelentőségének Szövetkezeti nap Nagyatádon MAI KOMMENTÁRUNK megértetését; bemutatni a szö­vetkezés eredményeit, a szö­vetkezeteknek a világ haladó mozgalmaiban elfoglalt helyé­re, szerepére irányítani a fi­gyelmet. Szocialista fejlődé­sünk során pártunk és kormá­nyunk hosszú távon számol a szövetkezetekkel. Hazánk sző- ... , , , , . . vetkezeti mozgalmának fejio- » . A mozgalom kiteljesedését, ] zottságai ősszel hazánkban a szövetkezetek dói jami'kus fej­lődését biztosítja a párt kor­szerű szövetkezetpolitikája. A fejlődést jelzi az a tény is, hogy a szövetkezetek között az együttműködés, a kölcsönös se­dését jellemzi, hogy jelenleg több mint 50 ezer szövetkezet működik, és a tagok száma meghaladja a három és fél milliót. A gazdálkodó szerve­zeteknek csaknem a fele sző- j vetkezet, melyekben a felnőtt | lakosság egyharmada dolgozik. A magyar szövetkezetek tevé­kenysége az állampolgárok millióinak életkörülményei re van jelentős hatással. Az előadó ezután a mező- gazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek eredményeit taglalta, majd elismeréssel szólt megyénk szövetkezeti mozgalmának eredményeiről. — Somogybán nagy múltjuk és jelenük van a szövetkeze­teknek. A termelésre alakult szövetkezetek mellett az ipari és a fogyasztási szövetkezetek eredményei is elismerésre mél­tók. Somogyból indult el és egyre jobban terjed az üdülő­szövetkezeti mozgalom. társadalmi kötelékek rendsze- I re bontakozik ki. Ezzel lehető- ] vé Válik olyan nagy feladatok megoldása is, amelyeket egy- ! egy szövetkezet a maga erejé- 1 bői nem, vagy csak igen nagy nehézségek árán tud elvégez­ni, ezért célszerű és indokolt a törekvések kibontakoztatása, elősegítése. A magyar szövetkezeti moz- I galom erejéhez mérten tevé­kenyen igyekszik részt venni a nemzetközi szervezetek külön­böző akcióiban. Tapasztalata­ink szervezett továbbadásával, magyar szaktanácsadók kikül­désével, a hazánkban tanuló ösztöndíjas diákok részére szervezett szövetkezeti tanfo­lyamok és tapasztalatcserék útján is elősegítjük a fejlődő országok szövetkezeti mozgal­mának erősödését, ennek ré­vén társadalmi, gazdasági ha­ladásukat. Az előadó megemlékezett arról is, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Központi Bizottsága, végre­hajtó bizottsága és egyes alibi­Magyarország népessége csaknem tíz és féS millió M i lenne, ha 1980-ra vagy •2000-re kilenc-, nyolc­vagy akár csak ötmil- Lioaai lennénk? A föltevés természetesen abszurd, mindössze játék a számokkal. Egyáltalán nem játékos gondolat viszont annak a ténynek a következményeit, elsősorban gazdasági követ­kezményeit fölmérni, hogy — a jelenlegi születésszámot fel­tételezve — már negyven-öt- ven év múlva is kevesebb la­kosa lesz Magyarországnak, mint jelenleg van. Ha nem is fenyeget nemzeti katasztrófa, ha nem is kell balladai sötet- segű jóslatokiba bocsátkozni, tény, hogy ha nem növeke­keny paraszti réteg, a másik tényező, hogy a nők egyre nö­vekvő számban vállalnak részt a gazdasági kereső tevékeny­ségekből; és nem utolsósorban a családok nagyobb jólétet akarnak biztosítani — a ke­vesebb számú gyermeknek. Nézzük tehát most az érem másik oldalát: milyen gazda­sági körülmények között, mi­lyen életszínvonalon fognak élni unokáink 2000-ben, 2020- ban? Egy bizonyos: sok gondjuk lesz, és gyakran fogják emle­getni a ma élő — vagyis a mi nemzedékünket. Bizonyos, hogy 2000-re, 2020­dik a születések száma, akkor j ra sokkal több gép áll majd áz a századforduló régére néhány tíz- vagy százezerrel minden­képpen kevesebben leszünk. Többf éle számítás is vizsgál­ja: hogyan alakul a most csak­nem tíz és fél milliót számláló népességünk a jövőben? Néz­zünk két alternatívát. Az első: tegyük fel, hogy a születések átlagos száma a hat­vanas évek szintjén marad, és a családonkénti átlagos gyer­mekszám csak az 1,8-et éri el. Nos, ezzel az alacsony termé­kenységgel számolva, az ez­redfordulóra az ország népes­sége már csak az 1968-as szint­nek felelne meg, 2020-ra pedig már csak 9 míl'ió 453 ezren lennénk, ami csaknem 10 szá­zalékkal kevesehb a jelenlegi népességszámnal. A másaik alternatíva, hogy a családok átlagos gyermekszá­ma 2,16 lesz. Ez esetben már biztosítva lenne a népesség úgynevezett »egyszerű repro­dukciója« — tehát ugyanany. nyian lennénk, mint ma, és megközelítőleg azonos korösz- szetételben. Ahhoz azonban, hogy a népesség száma akár­csak kis mértékben is növe­kedjen, jóval több háromgyer­mekes családra lenne szükség, mint amennyit manapság szá­mon tartunk. Sok szó esik mostanában de­mográfiai helyzetünkről: igen sokan vizsgálták és vizsgálják, milyen tényezők következté­ben alakult ki a jelenlegi hely­zet, az Európában is igen ala­csonynak számító születés­szám. Ma már közismertek ezek az okok: mindenekelőtt — gazdasági struktúránk át­alakulásával t— megfogyatko­zott a hagyományosam tenmé­emberiség szolgálatában, sok­kal több automatizált üzem lesz, mint napjainkban. Ha azonban a népesség — mint az élőbb! számítások is bizo­nyították — abszolút számá­ban is megfogyatkozik, fenn­állhat az a veszély, hogy a szaporodó gépekre sem • jut majd elegendő munkáskéz. A gépek sohasem pótolhatják teljes egészében a meg nem született munkaerőt, arról nem Is szólva, hogy a meg nem született gyermekekkel potenciális szellemi munkaerő is kárba vész. Mindez pedig azt jelentheti, hogy negyven- ötvan év múltán, az ezredfor­dulóra, lelassulhat egész gaz­dasági növekedésünk. A nagyobbik baj, hogy a jelenlegi születésszám állandósulásával nem­csak a népesség számának ab­szolút csökkenése jár együtt, hanem jelentős korösszetétel- változás következik be. A szá­mítások szerint 2020-ban már 2,4 millió 60 éven felüli lako­sa lesz Magyarországnak — ma ez a szám 1 millió 750 ezer. A ikifizetett nyugdíjak összege ennek arányában nő majd, és a 40—50 év múlva élő munkaképes korú nemzedékre jóval nagyobb eltartási terhek hárulnak. 1970-ben az összné- pesség 21 százaléka 14 éven aluli volt, 62 százaléka tarto­zott a keresőképes korúakhoz, és 17 százaléka volt 60 éven felüli. A jelenlegi alacsony szüle­tésszám állandósulása esetén 2020-ra e számok így alakul­nának: csupán 16|3 százalék lesz 14 even «kuli, mindössze 58,5 százalék tartozik majd a keresőképesekhez, s a 60 éven felüliek aránya 25,2 százalékra emelkedik. A gondolatmenet folytatása előtt érdemes leszögezni: a né­pesség fokozatos öregedése ál­talános európai jelenség, és a civilizált társadalmak mind egyetértenek abban, hogy er­kölcsi kötelességük az öregek­ről való gondoskodás. A megoldás tehát nem az eltartási terhek növekedésének kritizálúsa, hanem a megfele­lő munkaképes korú nemze­dék biztosítása lenne. Persze a ló másik oldalára sem szabad átesni: az aggodalmakat át­érezve sem lenne helyes 20 vagy 30 milliós Magyarország létrehozására törekedni. Mint annyi közgazdasági kérdésnél, itt is az optimum­ról — a lehető legjobb megol­dásról — van csupán szó. Az optimumot régi -történelmi idők óta keresi az emberiség: már Platánnak is voltak de­mográfiai javaslatai. A görög városállamokat körülvevő föl­dek korlátozott voltára tekin­tettel Platon olyan szaporodást tartott helyesnek, amely a né­pesség egyszerű reprodukció­ját biztosította volna: tehát sem abszolút számban, sem pedig karösszetételben nem lettek volna jelentősebb inga­dozások — és ezzel a javasla­tával a görög filozófus tulaj­doniképpen minden népesedési kérdés kulcspontjára tapintott rá. E z pedig a kővetkező: so­hasem a népesség ab­szolút száma a döntő szempont. Éppen ellenkezőleg: a népesség alakulásának leg­fontosabb kritériuma az inga­dozások nagysága. Vizsgál­junk 10 vagy 100 milliós népet — mindenképpen rendkívül káros gazdasági következmé­nyekkel jár, ha rövid időszak alatt jelentősen megnő, vagy megfogyatkozik a népesség száma, mert az ezzel együtt járó korstruktúra egyenet­lenség igen nagy zavarokat okozhat az adott ország társa­dalmi es gazdasági életében. Az optimum alapján arra kell tehát törekedni, hogy megfelelő születési arány- | számmal biztosítva legyen a j népesség mindenkori egészsé- | ges koröszetétele. K. K. J tartják ülésüket. Nagy meg­tiszteltetés számunkra ez. Dr. Nyíri Béla szólt a szövetkezeti tagok általános és szakmai műveltségének emeléséről, mely az alapja a korszerű ter­melési módszerek és eljárások meghonosodásának. Előadását így fejezte be: — A szövetkezetek célkitű­zései, egész tevékenysége to­vábbra is az MSZMP X. kong­resszusán meghatározott és a Központi Bizottság 1972. évi novemberi állásfoglalásában megerősített politika, valamint az abból következő feladatok megvalósítására irányuljon. Segítse elő társadalmunk osz- [ tályalapjának, a munkásosz­tály vezető szerepének és a munkás—paraszt szövetség állandó erősítését. Az előadás után színvo­nalas kultúrműsor követke­zett, melyen a szuloki Petőfi Tsz táncegyüttese, a Nagyatá­di Komfort Ktsz irodalmi szín­pada, a homokszentgyörgyi áfész lack énekkara, a marcali áfész mesztegnyői ének-, zene- és táncegyüttese, valamint a csurgói szövetkezetek Csoko­nai táncegyüttese lépett szín­padra. Csurgón közös ünnepséget rendezett a Zrínyi Mezőgazda- sági Tsz, a Napsugár Ipari Szövetkezet és az áfész. A szö­vetkezeti napi rendezvényen dr. Horváth Béla, az áfész igazgatóságának elnöke és Vancsura József, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára be­szélt D. S. Most is emberek aratnak Igen, annak ellenére, hogy a kézi kasza kiszorult az ara­tásból, ma is emberek vállán nyugszik a gabonabetakarítás gondja: ők ülnek a kombájno­kon, a bálázógépeken, a szal­malehúzó traktorokon, ott vannak a kazalrakásnál, a ter­ményszárításnál, a raktáro­zásnál és a szárításnál. A munka dandárját elvégzi a gép, ez így igaz; kezelő nél­kül azonban a gép csak holt, magatehetetlen tárgy, amely semmi hasznot sem hoz. Egy értekezleten jegyeztem föl ezeket a szavakat: »Az át­lagosnál is nagyobb gondot kell most fordítani az emberi kérdésekre. Különösen fontos a kombájnosok kiszolgálása meleg étellel, hűsítő itallal, mégpedig ott a helyszínen...« Aki közelről ismeri az aratást — nem a régit, az igazán ne­hezet, hanem a mostanit, a könnyebbet —, tudja, mit je­lent a harmincfokos napme­legben meg a gép kisugározta hőben, a kavargó porban reg­geltől estig a zúgó-zakatoló, zötykölődő gépen ülni. Fárad­ságos munka tehát most is az aratás, csakhogy jóval keve­sebben vesznek részt benne, mint korábban. S ezeknek a keveseknek — mondhatná va­laki — jócskán lerövidült az aratás ideje. Igen. Ha nem esik az eső, húsz-huszonöt nap alatt végeznek vele. De mi­lyen ez a húsz-huszonöt nap? Igazi nyárban, tikkasztó me­legben kilókat adnak le ezek az emberek... Törődni kell minden arató­val, s erőfeszítéseik megérté­sén túl segíteni kell őket, hogy könnyebben elviseljék ezt a megterhelést. A segít­ség nem állhat meg ott, hogy hűsítő italt adunk nekik, ha­nem folytatódik azzal, hogy szeszes itallal nem kínáljuk őket: a reggeli aratópálinka, a napközben »felszolgált« jégbehűtött sör tragédiák oko­zója lehet — a közelmúltban utalt erre egy országos fölhí­vás is. Ám ez sem szólt egy nem géperejű »szállítmányo­zási« alkalmatosságról: a fo­gatról. Ott vannak a fogatok is a nyár legnagyobb munká­jában, az aratásban, s bizony az egyre nagyobb autó- és motor forgalmú közutakon ve­szélyes lehet, ha a lovakat hajtó kocsis nemcsak a me­legtől, hanem az elfogyasztott szeszes italtól kábán ül a ba­kon. Nem titok, hogy a foga- tosok a háztájiban végzett munkáért helyenként a »hi­vatalos-« díjon kívül nemcsak borravalót, hanem bort, eset­leg sört vagy pálinkát is kap­nak. Nemegyszer találkozha­tunk a megyét járva ilyen — enyhén szólva — kapatos fo- gatossal. Szóval, ha a segítségről be­szélünk, az ilyen dolgok meg­előzésére is gondolni kell, mert — ez is segítség. Segít­ség azoknak az embereknek, akik ott vannak a nyár fá­rasztó munkáiban, s azoknak, akik hazavárják őket. Amit kiérdemelnek az aratás rész­vevői: megkülönböztetett fi­gyelmesség és gondoskodás. Ezt viszont mindenütt joggal elvárhatják, mert rászolgál­nak. H. F. Óvodát alapoznak, bozótot irtanak Tábor városért Tegnap cen­tenáriumi épí­tőtábor nyílt Kaposváron. Régi terv vált valóra, igaz, egy kicsi-t ké­sőbb a terve­zettnél. Három turnusban dol­goznak majd a fiúk. Most, az elsőben, a kaposvári Tán­csics Mihály Gimnázium, az 512-es sz. Ipari Szakmunkás - képző és a Ke­reskedelmi Szakközépis­kola tanulói fogtak először ásó-, kapa- és fejszenyelet. A szervező a vá­rosi KISZ-bi­zottság, a mun­kaadó a költ­ségvetési üzem. A táborlakók egyik feile a Petőfi utcai Ez az emblémás írikó munkaruha, de a zárás után magukkal vihetik a fiúk. óvoda alapozasan dolgozik, a többiek pedig a cseri park épí­tésénél segítenek: bozótot irta­nák, sétányokat alakítanak ki a fák között. A költségvetési üzemiben úgy számolnak, hogy a három turnusban 100 ezer forint értékű munkát végez­nek a tanulók. A tábor a tanítóképző inté­zet Beloiannisz utcai kollégiu­mában kapott helyet. A veze­tő Béres Gyula középiskolai tanár. A hat óra munka után a pihenés, a szórakozás várja a fiúkat. Belépődíj nélkül me­hetnék táncolni az Ifjúsági Parkiba, az uszodába, a strand­ra, s hetenként egyszer mozi­ba. A napi ellátás költségeinek kivételével a teljes keresetü­ket kézhez kapják a tanulók. A munkaverseny ebiből a tá­borból sem hiányzik: az első helyezést elérő brigád ezer, a második ötszáz forint jutalmat kap. Meglepetés volt a fiúk­nak: a táborzárás után egy hétig a nógrádverőcei nem­zetközi ifjúsági táboriban pi­henhetnek majd. A Petőfi utcában óvodát- alapoznak a táborlakók. 1

Next

/
Thumbnails
Contents