Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

Képek a fonyódi kertészeiből Naponta nagy mennyiségű terméket szállítanak el a fo­nyódi Egyesült Balaton Termelőszövetkezet fonyódi kerté­szetéből. Paprikát és uborkát már régóta értékesítenek, zöldséggyökeret és sárgarépát <első képünk) ezekben a na­pokban szednek, s nagy tételekben adják el szerződés alap­ján a kereskedelemnek. Hamarosan szedhetik a paradicsomot is: a kiültetett palánták szinte -paradicsomfá vá« nőttek (második képünk). Paprika ugyancsak több száz kerül a kosarakba naponta (harmadik képünk). Gondos válogatás és osztályozás után kerül az áru a Balaton-parti boltokba és Kaposvárra. V. Peszkov — B. Sztrelnyikov Amerika útjain 8. Minden állam elnevezése rendszerint a természeti sajá­tosságokhoz, a gazdasági élet­hez, a történelemhez és termé­szetesen a reklámhoz vagyiß az előrecsomagoláshoz fűző­dik. Íme az államok, amelye­ken keresztülhajtottunk: Kert- állam (New Jersey), Tejállam (Wisconsin), Burgonyaállam (Idaho), Rézállam (Arizona), .Mezei állam (Nevada), A kék fű állama (Kentucky). Vannak azután államok, amelyeket a fenyőről, a napraforgóról vagy a kukoricáról nevezitek eL A kincsek földjének nevezik Montana államot. A kiábrán­dulások földje Üj-Mexikó. A tízezer tó országa Minnessota. Kalifornia az arany állama. Az amerikaiak főképpen Virginia állam elnevezésére büszkék. A virginiait könnyen föl lehet Ismerni bárhol: az ingén, a zakóján, az autóján ott viseli a piros szívet és a feliratot: »Virginia — a sze­relem állama.« Ügy tapasztaltuk, hogy minden állam szeretne valami­vel kitűnni, szeretné magát vonzóvá tenni és szeretne di­csekedni, hogy elképessze az átutazókat. Ha az állam föld­rajzi vagy természeti fekvése ezt nem teszi lehetővé, akkor mással pórbálkozik. A hatal­mas pusztájáról híres Nevada például olyan válási törvényt hozott, amely szerint a válni kívánó házaspárok haladékta­Az üdülés „ t yy ! Az idegrendszer egyensúlya, a testi és szellemi energia meg­őrzése, a munkaképesség foko­zása érdekében szükséges, hogy évenként néhány hétre kikapcsolódjunk mindenna­pos munkánkból, megszokott környezetünkből: üdülni men­jünk. Ám elgondolkoztató, hogy — egy széles körű fel­mérés tanúsága szerint — üdü­lés után az embereknek csak 10 százaléka vallja magát pi­hentnek. 30—35 százaléka bá- gyadtságról, fáradtságról pa­naszkodik. Az üdülés »tudományáról« szólva elsősorban azt kell tud­nunk, hogy csupán a legalább két hétig tartó kikapcsolódás eredményezhet tökéletes fel­frissülést. A szabadságidő el- aprózásakor a szervezetnek nincs lehetősége a regeneráló­dásra. Azt sem nevezhetjük üdülésnek, ha valaki olyan megerőltető programot állít össze szabadsága idejére, hogy hazatérve alig győzi kihever­ni a »pihenés fáradalmait«. Hová menjünk? A rossz »hatásfokhoz« az is hozzájárulhat, hogy az üdülni Induló tájékozatlan a kiválasz­tott üdülőhely klimatikus té­nyezőit illetően.. Gyakori, hogy a számára hátrányos napsuga­ras vízközei ún. ingerklímáját választja a magaslati környe­zet nyugtató klímája helyett. Ismeretes, hogy magas vérnyo­másban, szív- és tüdőbetegség­ben, pajzsmirigy-túlműködés- ben szenvedőiknek semmikép­pen nem ajánlhatók az inger- klúmájú üdülőhelyek; de még az egészséges emberek mind­egyikének sem egyértelműen. A legtöbben — eléggé hely­telenül — többnyire a nyár idejére tervezik az üdülést. Természetesen sokam vannak, akiknek a napsugárözömös nyári hetek nyújtják a leg­jobb pihenést, de közel sem annyian, mimt ahányan nyáron mennek üdülni. Fontos lenne az üdüLési ét­rendek revíziója és ésszerűsí­tése is. Elhibázott uavanis az a szemlélet, amely szerint az üdülés eredményének mércéje a fölszedett kilóik. A zsíros, cukrot és tésztákat bőségesen tartalmazó étrend helyett előnyben kellene részesíteni a tejtermékeket, a sovány hú­sokat, a halat, a tojást, de mindenekelőtt a zöldség-gyü­mölcs fogyasztását. A pihenést, akárcsak a munkát, jól kell beosztani. Nem helyes egész nap az ágy­ban heverészni, reggeltől es­tig túrázni, de nem ajánlatos az sem, hogy órákat a vízben töltsünk. Az utóbbi főleg a meleg vizű fürdőkben szoká­sos, ahol a középkorú vagy az idős — és legtöbbször nemcsak reumás fájdalmaktól, hanem magas vérnyomásban és szív- betegségben is szenvedő — üdülők órákig áztatják magu­kat a meleg vízben. Aki így tesz, az ne csodálkozzon, ha fájdalmai fokozódnak, szerve­Lanul fölbonbhatják a házasság kötelékeit. S az állam ettől lett híres. Ha két szomszédos államban azonos viszonyok uralkodnak, akkor is mindegyik Igyekszik valamivel túltenni a másikon. Ha mással nem, akkor az or­szágúti sebesség szabályozásá­val. Az államok közötti versen­gés néha a megtévesztésig ha­sonlít Gogol két hőse — Ivan Ivanovics és Ivan Nyikiforo- vics hadakozására. Ohio ál­lam határán hatalmas transz­parens hirdeti az út szélén: »Tartsd tisztán a földet. Vidd a szemetet Michigen államba!« Feltehető, hogy Michigen ál­lamban is ékeskedik egy ilyen jószomszédi felhívás. Van egy amerikai közmondás, amely így hangzik: »Ha Dél-Dakotá­ban törvényt hoznak a himlő ellen, akkor a szomszédos Észak-Dakotában azonnal olyan törvényt alkotnak, mely a h;iml6t védi.« Ez persze tré­fa, ie rávilágít a valóságra. zete kimerül, szívének állapo- j ta romlik, és lényegesen rósz- j szabb kondícióban tér haza. mint az üdülés előtt volt. A foglalkozástól és az élet­kortól szinte függetlenül évi szabadsága idején mindenki­nek szüksége van nappal bő­séges mozgásra, éjjel kiadós alvásra. Az ébresztőórát nem szabad elvinni az üdülésre. A spontán, tehát ébresztés nél­küli fölkelés biztosítja legin­kább a biológiai életritmusnak megfelelő alvásmennviséget. Nem jó tehát, ha az üdülőben túl korai időpontban adják a reggelit. Ébredés után azon­ban — legalábbis a hízásra ás a migrénre hajlamos embe­reknek — ésszerű mindjárt felkelniük. Napfürdő - mértékkel A napozás — ha egyébként egészségesek vagyunk — való- I ban jótékony hatású, de ha túlzásba visszük, számos baj okozója lehet. így — különféle egyéb ártalmakon kívül - előidézheti a bőr idő előtti öregedését, erős vörösödéséí, gyulladását. A napozás ► kö­vetkeztében a bőr — két-há- rom órai »lappangási idő« után — először kisebb-nagyobb mértékben kivörösödik, majd j néhány nap múlva fokozato- , san bámulni kezd. Ennek ma­ximumát két-három hét múl­va éri el, s azután a barna j szín néhány hét elteltével | csökken, s rendszerint 6—10 hónap alatt fokozatosan leko­pik. Óvatos, naponta egyenlete- j sen fokozott napozással anél- I kül is lebarnulhatunk, hogy I szükségtelenül vállalnánk a <‘ bőrgyulladás kockázatát. Az j érzékenyebb szervezetű embe- j rek széles karimájú szalma- j kalappal és a Legnagyobb me­legben is viselt fehér inggel vagy trikóval védekezhetnek a túlzott mennyiségű ibolyántúli sugárzás ellen. Vannak, akik különböző nö­vényi anyagok, vegyszerek, gyógyszerek hatására túlérzé- kennyé válnak a napsugarak­kal szemben. Ilyen hatású le­het a gyógyszerek közül az ultraseptyl, a luminal, a szul- fonamidok, a fenotiazin. Elő­fordulhat, hogy kozmetikai szerekben is vannak olyan al­kotórészek, amelyek előidézhe­tik a fénnyel szembeni túlér­zékenységet. Rúzscs szájjal, festett arccal tehát sohasem szabad napozni! Nem árt jól megjegyezni a fürdés két »aranyszabályát«: felhevült testtel és teli gyo­morral sohase menjünk a víz­be! Azt sem árt tudni, hogy akinek átfúrták a dobhártyá­ját, tartózkodjon a lemerülés­től: ilyenkor a belső fülbe is eljuthat a viz és egyensúlyza­vart idézhet elő. Elővigyázat a tengerparton Mindazok a tényezők, ame­lyek a tó- és folyóparton befo­lyásolják a szervezetet, a ten­gerparton sokkal erőteljeseb­ben fejtik ki hatásukat. A napsugárzást a hatalmas víz­tükör ténylegesen fokozza, a széijárás is erősebb, a tenger­parton, és a légmozgás sós vízből álló cseppecskéket visz magával. Az erŐ6 szél a szer­vezet hőleadását fokozza, ami az anyagcsere gyorsulását idé­zi elő. Szervezetünkben meg­nő a vörösvértestek száma és vérfestéktartalma is. A légzés mélyül, az étvágy javul. Bizonyos idő szükséges ah­hoz, hogy alkalmazkodni tud­junk a tengerarti klímához. Ingerlékeny idegrendszerű em­berek sokszor hetekig álmatla­nul hánykolódnak ágyukban éjszaka; es fejfájástól szen­vednek nappal a tengerparton. Az erős napsugárzás miatt ajánlatos a tengerparti üdülés kezdetén bőrünket erősen be­olajozni. különösen a melli és hasi részen, valamint a vég­tagoknak a hajlító oldalain. A víz, a napfény és a leve­gő helyes adagolása sokolda­lúan erősíti, edzi szervezetün­ket, de az üdülés örömeivel való visszaélés súlyos ártal­mak forrása lehet. Sz. A. Másodállás a háztájiban • ♦ (Tudósítónktól.) Felsőmocsoládon jártam a napokban. A felvásárlóval, Budai Ferencnével beszélget­tem azokról az emberekről, akik jól élnek a háztáji adta lehetőségekkel. Az egyiket föl­kerestük. Először a zárt tartásos tojó- állományt néztem meg. Zú­gott a ventillátor, a levegő ál­landóan cserélődött az ólban, ahol 220 tojóhibrid van. A 18 hetes előnevelt állatok 8 hó­napja tojnak. Éves viszonylat­ban 65 000 tojásra számít a tu­lajdonos. Az etetésre tápot, kukoricát és lucernaszénát használ. Gyönyörű a nyűlállomány is. A 18 lepketarka és új-zé- landi anyától 360 két és fél ki­lón felüli szaporulatot tud el­adni. Harmadik éve foglalkozik uborkatsrmeléssel. Az idén 400 négyszögöl területen érdekes módszerrel ültette az uborkát. 120—130 cm távolságra kuko­ricát vetett, közéjük kerültek az uborkabokrok, amelyeknek magja áprilisban került a földbe. Sajnos több vetést pó­tolni kellett. Az uborka felfut a kukoricára és — amint ezt a múlt év is igazolta — gazdag termést ad. Tavaly még októ­berben is volt uborka az indá­kon. Az időjárás ez évben is kedvezett az uborkának, bár ezekben a napokban a levele­ken, betegség jelentkezett és permetezésre volt szükség. Az előjelek szerint 60—70 mázsa termésre számít. Mindebből az is következik, hogy megtalál­ja számítását a háztáji tulaj­donos, aki aktívan foglalkozik a lehetőségek kihasználásával. Azt is megtudtam, hogy a mernyei áiész készségesen se­gíti a háztáji gazdaságok mun­káját. Az áruknak idáig min­dig sikerült piacot biztosítani. Jelszó: „Bakfitty 55 Amerika sok mindenre büsz­ke. Minden állam előtérbe he­lyezi azt, ami hírnevet szerez­Jóbor Tóbiás lassan esz­mél. Irtóztatóan tűz a nap. Patakokban folyik róla a ve­ríték. Harminc fok biztosan van, ha nem több. Fejfájás gyötri, szeme a messzségbe réved. Üvöltéseket hall. Ban­tu négerek vagy sziú indiá­nok? Egyre megy. Ügyis vé­ge mindennek, hiszen nem tudja a jelszót... — Én lüké, hát hogyan le­het elfelejteni ilyesmit? — elmélkedik kába fővel Jóbor Tóbiás. Körülötte rézbőrű testek vad táncot járnak, vo- nagló végtagjaik egy-egy rö­pülő tárgy irányába mozdul­nak. Idegen szó, csupa érthe­tetlen karattyolás, sehol egy ízes-zamatos honi hang. Tá­volabb élőlények — ember- formájúak, úgy rémlik — bukkannak föl s alá a Nagy Vízben. Tetőtől talpig sárral bevont valami kúszik el most Jóbor Tóbiás mellett, és vi­sít, mint egy indiáncsemete, hét számára. Illinois és Ken-^ Bkft nyiüal fenéken jöttek, tucky vetélkedik Lincoln ha-4 Qt egy másik követi( sárcsí_ zája címéért (KentuckybanJ tofc|eaI tetováltan_ fején fe­születen és Illinoisban lett el-5 hÁ„ helyeU hinárból font ko­4 bér nők). A büszkeség és a kegye- 4 szorú let jelei találhatók a városok- 4 jób0r Tóbiás mozdulatá­ban, ahol Mark Twain, Edi-^ nttj fekszik, esdve pislant oly- son, Sinclair, Wattman. Long-^ kQr a okádó napkorong fellő élt. De minden államban yejg Minő kétségbeejtő hely­akadnak olyan toltak, arne-J -e£/ Iu van megannvi> Jdt- lyekre egyáltalán nem büsz- ^ hatóan nagyon boldog ember kék, de amelyeket nem lehet4 között egyedül boldogtalan... eltüntetni. Üj-Mexikó sivatag-^ Mert mi lesz, ha jő az árnyat jaiban robbantották fel az el-J adó est, s menni kellene, el ső kísérleti atombombát. Te-J innen, minnél messzebb... xasban gyilkolták meg Kenne-J im ó nem tud>a a íelszót! dyt. A misztikus szépségű Ten-f Fájó feje már sajog, ha nessee állam szülte a Ku Klux$ élteti az emlékezetét. Pedig ................. 4 meg kell tudnia, ra kell jon­K lant es gyilkolta meg Martini tue m, 0 ]elszo! Éneikül el­Luther Kinget. Egyébként, hogy ne nyúljon túlságosan hosszúra a felsorolás és a szó­tár, megemlítjük még, hogy »Samu bácsi« Amerikát jelké­pezi. a »Vörösök« pedig mi va­gyunk ketten, akik Ameriká­ban utazunk. (Vége) veszett ember.. Nagy kínok közepette föl- tápászkodik. Ott, negyven­ötven lépésnyire az Épület, ahol kérni fogják a jelszót. S az ajtó nem nyílik meg más­ként, csak ha kimondja, i hogy ... Úristen, mit is? 4 összeszedi erejét, és elin- 4 dúl arrafelé. Nem szeretne gyanúsnak látszani, ezért ki­húzza magát, s meztelen tal­pával határozottan rátapos egy szúrós ágra. A jajgatásra jóindulatú barna emberek körülsereglik, magyaráznak, mutogatnak, ö pedig. Jóbor Tóbiás ünnepi táncot jár, nagyokat ugorva egészséges lábával. Látszik az arcokon, hogy mélységesen együttérez- nek vele. szíves-örömest be­fogadnák maguk közé és ápolnák, de öt most egy lá­bon is csak egy cél vezérli: rájönni a jelszóra! A ház bejáratához biceg. Fehér ruha ül egy széken — ő csak a ruhát látja, mert az igen fehér. — Kérném szépen, én ... ide... be — dadogja. A fe­hér ruha fölemelkedik, s Jó­bor Tóbiás hallja a Hangot: — Szabad a kabin számát? Tóbiás szeme felcsillan: — Harminckettes! — Rendben. Tessék velem jönni. És Tóbiás megy, és arra gondol, hogy »-jaj istenem, ha odaérünk, mit fogok monda­ni.. .« — Hát itt volnánk. Máris nyitom, tessék ... Nyitva az ajtó! Jóbor Tó­biás liheg, alig kap levegőt az örömtől. Belép a kabinba és fölnéz a falra. Az van odaír­va krétával, hogy Bakfitty! És neki nem mondtak igazat, amikor először bejött ide. Azt mondták ugyanis, hogy írjon egy jelszót belülről a kabin­jára, mert a kulcs a kabinos­nál marad, tgy, a jelszó be­mondásával igazolhatja az il­lető. hogy valóban az övé a kabin, s nem juthat be ille­téktelen. És akkor Tóbiás elhatároz­ta, hogy a hasonló viszontag­ságok elkerülésére legköze­lebb egyszerűbb jelszót vá­laszt, és pedig azt, hogy »Jó- bor«.,. H. P.

Next

/
Thumbnails
Contents