Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
MAI KOMMENTÁRUNK Magyar—lengyel kormányközi egyezmény 52 ezer kis Fiat Magyar—lengyel kormányközi egyezményt kötötték szombaton Varsóban a személygépkocsi kooperációról. A megállapodást magyar részről dr. Bett ej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, lengyel részről Wies Law Kopec gépipari miniszterhelyettes irta alá. Lengyelországban a Fiat cég licence alapján 1974-ben kezdtük meg a Polski Fiat 126-p. kiskategóriájú személygépkocsi sorozatgyártását. A magyar —lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság határozata nyomán a két ország gépiparának vezetői kidolgozták az ipari kooperáció feltételeit. A szombaton aláírt egyezmény keretében a Bakony Művek, a Csepel Autógyár és a Ganz Műszer Művek alkatrészeket szállít a lengyel személygépkocsihoz. Az alkatrészek ellenértékéként kész személyautókat kapunk Lengyelországból. Az egyezmény érvényességi ideje alatt körülbelül 52 ezer kisautó szállítása van előirányozva: ezzel lehetőség nyílik a hazai személygépkocsi választék bővítésiére és a kiskategóriájú gépkocsik iránt jelentkező igény jobb kielégítésére. A kormányközi egyezmény aláírásával egyidőben a MO- GÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat és a Polmot Lengyel Autóipari Külkereskedelmi Vállalat megkötötte a kölcsönös szállításokat szabályozó hosszúlejáratú külkereskedelmi szerződéseket. Mindennapi feladat a nevelés Tartalmi kérdés a szervezeti szabályzat Ismerete Magtárban az őszi árpa Belegen (.Tudósítónktól). A jó időt kihasználva hét kombájn vágta az őszi árpát a betegi hatarban. A hét kombájn mellett állandóan tíz komhájanos volt, hogy- -ha fáradt lesz valaki, ott legyen a váltótárs. Különösen jól dolgozott Antal Karoly, Verbulec Sándor és Gelic Janos, ötven holdról takarították be a gazdag termest, 21,5 mázsa volt az átlag. — Az árpa nagyobb részét a közös állatállomány takarmányozására fordítjuk, egy részét a tagok kapják meg — mondta Tamás László üzem- esységvezető. Völgyesi István gépcsoportvezető pedig az alábbi tájékoztatást adta: — Minden komibajnunk at időben kijavítottuk, a szükséges alkatrészeket beszereztük. Igaz, hogy alkatrészügyben nemcsak Kaposváron jártunk, hanem Budapesten, Kecskeméten, Zalaegerszegen es Pécsen is. Üzemanyagunk van. Okulva a múlt év tapasztalataiból most összes tároló edényünket időben íeltöltöttük. Most készül még két 25 köbméteres üzemanyagtartály, s ennek fel- töltése is rövidesen megtörténik. Szerelő-brigádunk állandóan készenlétben van az esetleges üzemzavar elhárítására. Ha valami rendkívüli közbe nem jön, nyugodtan várjuk a nagyobb munkát, a búza aratását. A kérdést sokfeleképpen meg lehetett volna közelíteni. A jobbítás szándéka azonban arra ösztönzött minden kommunistát, hogy a közös felelősségről beszéljen a városi pártbizottság legutóbbi ülésén. Egy adat körül támadt a vita, ugyanis a pártértekezlet óta a pártból kikerültek kétharmada munkás volt, s ez az arány most is. Az aggodalom mindenképpen indokolt volt a felszólalók részéről, hiszen Kaposváron az országos arányt meghaladó a pártból kikerülők száma. Vajon odafigyelünk-e azokra a fizikai dolgozókra, akik érdemesek a nevelésre, akiket mindenképpen a -sorainkban kell tartanunk? Ez mindenképpen összefügg az alapszervezetek légkörével, a kommunisták egymás közötti viszonyával, a nevelés rendszerességével és színvonalával. Azzal mindenki egyetértett, hogy töröljék a párttagok sorából, zárják ki a pártból azokat> akik érdemtelenekké váltak. Viszont tegyenek meg mindent azokért, akik tisztességesen dolgoznak, kiállnak az elveinkért, de esetleg — okkal vagy ok nélkül — megsértődtek, valamilyen problémájukban érzéseik szerint nem kapták meg az elvárható segítséget. Egy-egy törlés, kizárás vagy kilépés okának gyökere olykor nagyon messzire nyúlik vissza, s általában azt mutatja, hogy az ajánló, az alapszervezet nem volt eléggé körültekintő, vagy a pártba jelentkező mulasztotta el az őszinteséget A tagfelvételben most éppen az a feladat, hogy tudatosabb, tervszerűbb legyen a muriba, s szűnjenek meg a véletlenszerűségek, az utóbbira egyébként sok példát felhoztak az alapszerveze- teket pártfogoló pártbizottság! tagok. A kaposvári párttitkárok e héten megismerték a pártepítés egységes követelményrendszerét, amely irányt szab a kiválasztásnak, a párttaggá nevelésnek. A Kaposvári Villamossági Gyár pártbizottsága olyan gyakorlatot vezetett be a tagfelvételek kivizsgálásban, hogy érdemes példaként ajánlani a többi alapszervezetnek is. A bejáró munkások magatartását, tevékenységét, politikai kiállását körültékintően megnézik odahaza, a falujukban is. Ezzel kiküszöbölik annak a lehetőségét, hogy az üzemiben, a faluiban másképp-másképp állást foglaló, illetve viselkedő embereket vegyenek föL A pártbizottsági tagok tapasztalata szerint nem egy esetben formai kérdésnek tartotta némely pártszervezet, hogy a leendő párttagok ismerjék a szervezeti szabályzatot. Pedig ez tartalmi kérdés, hiszen a jogokat és a kötelességeket is rögzíti a párt »alkotmánya«. S nemcsak az új belépők ismeretei hiányosak olykor, hanem a párttagoké, köztük fizikai dolgozóké is. Éppen ezért nem lehet kipipálni a feladatok közül, hogy megismerték a szervezeti szabályzatot az alapszervezet tagjai, 1 állandóan napirenden kell tar- } tani — a tapasztalt jelenségektől függően — annak egy- egy passzusát. Jó példa a kötelességek nem pontos ismeretére, hogy sok parttag úgy szakad ei a partélettőt. nem jelentkezik át a másik partszervezetbe, amikor máshova megy dolgozni. Ennék az a másik oldala, hogy az új munkahelyen sem érdeklődnek afelől, vajon nem párttag-e a most fölvett munkás. Az egyik kaposvári üzemben például akkor derült ki a szerszámkészítőről, hogy párttag, amikor külföldre utazása ügyében fölkereste a párttitkárt. E helyzeten úgy kíván változtatni a városi pártbizottság, hogy megszigorítja az ellenőrzést, megkövetelve az előírt rend megtartását. Az ugyanis semmiképpen sem fogadható el érvnek senkitől sem, hogy nem volt tisztában a szabályokkal, különben is senki sem figyelmeztette ... Nem egy törlés és kizárás elkerülhető a nagyobb odafigyelés sei! A pártélet bensőségessé- geról sok szó esik mostanában. Az egyre nagyobb feladatok, a sok elfoglaltság sem adhat fölmentést az alól, hogy' a párttagok együvé tartozása ne érződjön mindig és mindenhol. Nem helyes, ha némely alap- szervezetben olyan érzésük van a kommunisáttonak. mintha lazult volna közöttük a kapocs, nem érződne egymás megbecsülése, hiányozna a kiállás egymásért, amikor arra szükség van. A városi pártbizottság úgy fogalmazta meg, hogy a párttagsággal nem jár előny, de nem járhat vele hátrány sem. Éppen ezért a me-, gyeszékhely kommunistái sokkal jobban, segítsék egymást mind a munkában, mind az egyéni gondok megoldásában. A pártvezetőségek érzékenyen figyeljenek arra, mi foglalkoztatja a munkás párttagokat. Ha azt tapasztalják, hogy olyan sérelem érte őket, amely jo- j gosan bosszantja őket vagy el- I keseríti, álljanak melléjük. ; Állandóan tartsák napirenden i azt is, hogy meghallgatják-e a I munkás párttagokat, figyelembe veszik-e a véleményüket. A | kommunista vezetők különösen I sokat tehetnek azért, hogy olyan üzemi légkört teremtse- j nek, amely ösztönöz a véleménynyilvánításra, jó érzést \ kelt mindenkiben. Ez sok mun- j kasban megérleli a pártba va- j ló jelentkezés gondolatát, má- ! sokban megerősíti a párthoz való tartozás érzését Nem véletlenül került a vita középpontjába az, hogy évek óta magas a pártból kikerülő fizikai dolgozók aránya Kaposváron. S az sem véletlen, [ hogy ennek kapcsán az állandó j nevelő munkát kérték az alap- ; szervezetektől. A feladat jó megoldása most már a megye- | székhely több mint öt és fél \ ezer kommunistájától függ. Lajos Géza Vasutasok A kaposvári vasútállomás 15 kilométer hosszú. Tizenkét óra alatt 85—90 vonatot fogad. Azt jelenti ez, hogy átlagosan nyolc percenként érkezik egy- égy szerelvény. Az átlag mögött azonban meglehetősen nagy a szóródás: csúcsidőben percenként jönnek a szerelvények, máskor ritkábban. A munka itt idegfeszítő, számvetés — a percekkel és a vonatokkal. A város üzemelnék például — az iparvágányokra — aaKardoa József kocsimester Kitüntetések, jutalmak vasutasnapon A 23. vasutasnap alkalmából a hagyományoknak megfelelően a közlekedés- és postaügyi miniszter kitüntette a MÁV legjobb dolgozóit. A központi ünnepségen szombaton a Nyugati-pályaudvar éttermében dr. Csanádi György közlekedési- es postaügyi miniszter emlékezett meg a vasutasnapról, köszöntötte az ország legnagyobb üzemének, mintegy 145 000 dolgozóját, majd 81 dolgozónak adta át a »•Kiváló vasutas« kitüntetést. A vasutasnap alakalmából a vidéki vasútigazgatóságokon rendezett helyi ünnepségeken 136 érdemes vasutas kitüntetést osztottak ki, es 132 dolgo- | zó részesüli vezérigazgatói elismerésiben. A vasutasnap alkalmaiból ünnepségeket rendeztek megye- szerte. Ezeken az ünnepségeken adták át a jutalmakat, kitüntetéseket a munkában élen járó s a vasúthoz éveken át hűséges dolgozóknak. ^ Somogy megyéből Czvnk Jenő mozdonyvezető kapott Kiváló Vasutas kitüntetést, s ezt tegnap Budapesten, a központi ünnepségen vette át. Érdemes Vasutas kitüntetésben j részesült Horváth József váltó- ; kezelő Baiatonszienígyargjsről 4 es Kardos József kocsimester. Vezérigazgatói dicséretet kapott Kolman Ferenc, a kaposvári szertár szénikiadója és Vonyó János kaposvári vonal- gondozó. a pályafenntartási főnökségről. Tegnap a kaposvári vasúti csomóponton is rendeztek ünnepséget. Ezen hárman kaptak igazgatói diesel-etet, 41-en kiváló dolgozó jelvényt és ugyancsak 41 -en részesültek rendkívüli előléptetésben. Ezenkívül 131 arany, ezüst és bronz törzsgárdajelvényt kaptak a csomópont dolgozol, akik közt 311 ezer formt jutalmait m kiosztottak. pomta átlagosan ötvennyolcszor kiüldieniefc vagont. A »szabad" perceket kiéli erre felhasználni. Innen, a kopott peronról csak azt lehet látni, hogy valami furcsa .rend szerint sínről sünre gördülnek — egymásnak utat engedve — a vagonok, és szinte észrevétlenül áll össze egy szerelvény. Vonat érkezik, s előtte néhány perccel végig szabaddá válik a sín. 3 ■ alig, hogy elmegy, máris tehervagonokat tolnak rá. Hétköznap! csúcsforgalom, van az állomáson. Vasutast alig látná, pedig vagy százan dolgoznak itt E száz közül az egyik Borbély József rendélke- ző forgalmi szolgálattevő. A »hivatalos« cím helyett azt is mondhatnám: a szolgálat parancsnoka. Furcsa formájú karok, örökké idegesem. csengő telefon között teáik el a 12 órás szolgálat. A szabályzat szerint munkájába senki — még az áUo- másfőnök sem — szólhat bele. Egyedül dönt. s döntéseiért egyedül ő vallatja a felelősseget Ha utasítást ad telefonon, mindig megismétlik a szavait Munkájának legelső előfeltétele: ismernie kell az állomást. Hasiba vizsgázik valaki kitűnőre az iskolában, amíg nem ismeri a síneket a variációs lehetőségéket a vonatokkal, nem megy samimre sem, — Gyakorlatot kell szerezni, megtanulni azt, hogy miiként lehetne játszani a percekkel és a vonatokkal. A fő szabályt én. így fogalmaznám meg: nem szabad időzavarba kerülni. Ennek erdőkében két dologira figyelek: arra, hogy mi történik elbbein a pillanatban, az állomáson, s mi lesz — mond juk — hatvan perc múlva... Utasításszerű, rövid monid: tokban fogalmaz. — Fárasztó ez az államé idegfeszültség — mondom. — Fáradtságot csak akk< érzek, ha letelik a szolgaié ha leengednek az idegeim«. 1955-ben lett vasutas. Nég az iskolára gondolnak A rádió népszerű Szót kérek című miisorában egy munkás a — már megyénkben is elindult — Egy üzem egy iskola ■ mozgalomra hívta fel a gyárak dolgozóinak figyelmét. Elsősorban a szocialista brigádok érzik a fontosságát a segítségadásnak, s ez nem véletlen, hiszen vállalásaik az üzemi érdekeken túl társadalmi gondok megoldására is kiterjednek. Ök tehát most, a nyáron is az iskolára gondolnak, hiszen ilyenkor van az építésre, szépítésre, bővítésre, hiánypótlásra nagyobb lehetőség. Ryen iskolára gondoló ém- berek dolgoznak a kaposvári MEZŐGÉP Vállalatnál is. A csattogó zajú, meleg üzemcsarnok előtt találkoztam és beszélgettem előízör Laki László brigádvezetővel, majd a műhelyfőnöki irodában Horváth Ferenc muhelyfőnökkel ök mondták el, hogy a da- rabolóban dolgqzók — az egész gyár számára itt készítik az alkatrészeket — mar korábban is patronáltak iskolát. A Rákóczi altalános iskolának' segítettek, s a tanulók »viszonzásul« műsort adtak a vállalati ünnepségen. Érthető tehát, hogy a kommu- nistabrvgád-vezető az egyik vállalati pártfórumon a brigád megbízásából felajánlotta: ök is részt vesznek az Egy üzem egy iskola mozgalomban. Ráadásul olyan tanintézetet választottak, ahova egyiküknek sem jár gyermekük: a kaposvári siketek általános iskoláját és nevelő- otthonát. Az iskolaigazgató két emléklapja függ már a mühelyiroda falán, köszönetképpen a Jókai és Vasvári szocialista brigádoknak, amiért vállalták — és folyamatosan végzik — ezt a nemes feladatot. A két brigád egyébként a zsúfolt Dimitrov utcai óvodát is patronálja. A munkás mindennapokon, a nyári szünetben most is készen állnak — jóllehet a dolgozók nagy része bejáró munkás —, hogy segítsenek, ha kell. De még ezzel sem elégedettek: felhívással fordultak a vállalat többi szocialista brigádjához is, hogy kövessek példájukat. Azt is el kell mondanunk, hogy nemcsak a MEZOGEP Vállalatnál találkozhatunk ilyen vállalásokkal. Egyre több szép példa születik, s éz bizonyítja: joggal számított ezekre a brigádokra, a munkások öntudatára a párt Központi Bizottsága, amikor a közoktatás fejlesztésére hozott határozatában arra hívta fel a figyelmei, hogy az iskola. gondjai váljanak közüggyé. A somogyi munkások bizonyítottak, és bizonyítanak meg. t. T. A szolgálat parancsnoka. éve teljesít szolgálatot Kaposvárom. S e mégy év alatt egyszer sem vétett: a »játék« a vonatokkal és az idővel mindig sikerült. A forgalmista szolgálati helyéről nemcsak az állomást lehet »látni«. A hírközlő és jelzőberendezések mindent elmondanak a vonatról, ha elhagyja Mennyét, Kaposfúredet, Kaposmérőt, Almamelléket, vagy Tasizóirt. Azért, hogy a vonatnak szabad legyen az útja, harminc ember dolgozik a keze alá. A harminc közül egy: Kardos József kocsimester. Szikkadt, vékony öregember. Mozdulataiból érződik az évtizedek alatt besúlykolit szabály. Ha dörög vagy ha süt a nap. mindig ugyanazokkal a mozdulatokkal dolgozik a vagonok között. Havonta 210 órát sétál vagy fut a sínek között. Tizenkét órát dolgozik egyfolytában. Utána 24 óráig szabad. 1941- ben lépett be a vasúthoz. Az igazgatót még életében nem látta. Most ünnepségre hívták, Pécsén az igazgató adta át az Érdemes Vasutas kitüntetést. ‘Mielőtt találkoztam volna vele, Bernhardt Rudolf, a kaposvári állomásfőnök helyettese azt mondta: »ha egy kocsi- rendező itt megöregszik, azt aranyiba kellene foglalni...« Kardos József a vasúton kocsi- rendezőként öregedett meg. — A figyelem a legfontosabb — mondta —, s akkor j nem lehet baj. 1 Egy dieselimoadony 20—30 millió forintot ér, egy személyvagon, is Tmldiőkba kerül. Az áru — amelyet szállítanak — nagy értékű. A vasúton nincs forintos kár: a figyelmetlenség itt százezrek be kerülhet. — Én azt tanultam, hogy 1 tiszta fejjel gondolja végig az ember, amit tenni akar, scsak I utána tegye. A fegyelem a legfontosabb. — Szereti a bort? Gyors a válasz: — Szeretem ... De szolgálatban soha... Én soha nem késtem még el. Egyszer megszondázták. Kinevette az ellenőrt. És szolgálat előtt mindig egy órával jelentkezik munkára. Több mint harminc éve vasutas, a szabadságot nem számítva csak egyszer maradt távol 48 napra az állomástól: 1961-ben amikor operálták. — Mikor a legnehezebb a szolgálat ? — Vasárnap éjszaka. Akkor a legtöbb a munka: hétfőn reggelre minden iparvágányt ki kell szolgálni, hogy kezdhessék a rakodást. Akkor rengeteg vonatot kell mozgatni. — Ha kérhetne valamit a vasútigazgatótól, mi'lenne az? — Egy jó tolatómozdiany, mert az sokat jelentene a munkában. K próza Imre Somogyi Néplap] 3
