Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-04 / 154. szám
Nyári dirat Kempingöltösékek Aktív pihenést jelent Munka vakációban Kékfestő anyagból készült kétrészes kemuingöltözékek. Szünethez, megérdemelt pihenéshez jutott a diáknép. Mégis, min töri a fejét a legtöbb tizenéves? Azon, hogy ha rövid néhány hétre is, de dolgozni menjen. Valóságos munihaéhség ez. Középiskolások ostromolják a szüleiket, a gyárak munkaügyi osztályait, a termelőszövetkezeteket, s ennek elsősorban nem anyagi természetű az oka. A munka nagy kalandjára, -az életre éheznek rá a fiatalok ilyenkor szünidőben. Így van ez jól, hisz tulajdonképpen a munkálkodó. tevékeny életről hallanak egész éven át. nem csoda hát, ha ki' akarják venni belőle a részüket. A ma em berén est igazi próbája a közösségbe illeszkedés képessége, ezért a tanuló fiatalnak sem árt, ha új környezetbe kerül, megismerkedik egy számára addig ismeretlen közösség felelősségével és együttes munkájával, s maga is kiveszi abból a részét. Ne fosszuk meg tehát gyermekünket attól, hogy dolgozhasson, mert számára ez az új helyzet kikapcsolódást jelent az iskolai igénybevétellel szemben, s ígv mindenképpen előnyére válik. Sőt. a nyári munkával- r lalá.s valójában aktív pihenést jelent, hisz nem kell naohosz- szat a körwei felett ülnie. Akadnak persze szülők, akik úgy gondo'kodnak, hogv *>dol- «ozhat még el eset a g verek. nem kell azt elsietni-. Az ilyen család kínosan összeállított nyári, programot szerkeszt fiának, lányának; hazahordja számára a vakációs olvasnivalót, beütemezd üdülését, némely gyermek szinte egy k üdülőhelyről a másikra, egyik rokontól a másikhoz kerül. Holott - egyáltalán nem biztos hogy erre van szüksége. A SZÜlói szeretet természetes dolog. Mégis, szeretni okosan kell, a gondoskodás is csak egy bizonyos határig hasznos. A túlzás ezen a téren is ellenkező hatást válthat ki. s a mindent megkapó gyermek könnyen «beskatúlyázódhat« a készre váró. a csak mindent elfogadó szerepkörébe, s végül követelődővé válhat. A vakáció idején néhány hetes munkával megkeresett forint a gyermek számára sokkal többet ér egyszerű vásárlóértékénél. Sok d-'ék. srirrte ebből a? rt«ő lke~esetéből tanulja meg be'-rtilni a munkát, a pénz értékét. azaz szülei fáradozásának mélHámvlánát. A nyári munka egy sor. eddig ismeretlen tapasztalatot nyújt a tanuló fiatalok számára. ezért esténként kifogyhatatlanul mesélik élményeiket. tározhatja a középiskolás gyermekünk egész kéfeőbbi felnőtt dolgozói magatartását. Ne avatkozzunk be túlzott féltésünkkel a munkahely megválasztásaiba. ne keressünk mindenáron tessék-lássák munkát gyermekünknek, mert ezzel többet ártunk, mint használunk. Álljon csak helyt a maga választotta munkában, hisz ez az élet rendje. K. £. o OTTHON iiülüiliLLU CSALÁD A beteg kímélje magát Nyári lázak VANNAK ÚGYNEVEZETT időszaki — szezonális — betegségek. Gyümölcsé-ás idején az emésztőszervi betegségek gyakoribbak, télen a légzőszervi hurutok, nyáron pedig — nevezzük őket így — a "nyári lázak- is. De mi is a láz? A hőtermelés és h ólead á.s egyensúlyának a zavara. Amikor a hőtermelés megnő, a leadás csökken Ne mulasszuk el az időszerű kerti tennivalókat! Gyümölcsösünkben rendsze- I résén ellenőrizzük növényeinket s ha gombabetegségek j vagy kártevők megjelenését j észlelnénk, azonnal védekez- ; zünk. Különösen nagy gondot fordítsunk az amerikai fehér szövőlepke hernyóinak elpusztítására Készüljünk fel a kajszi-, majd az őszibarack szedésére Lehetőleg kétágú létrát szerezzünk be. mert az stabilabban áll. Fonott kosárba, vödörbe csak ugv szedjünk gyümölcsöt. ha előzőleg ruhával vagy puha papírral kibéleltük. A szedésre a legalkálma- | sabb a 40x60 cm-es és kb. 15 cm magas rekesz. Két sornál több gyümölcsöt ne rakjunk egymásra, mert összenyomódnak és gyors romlásnak in- j dúlnak. A gyümölcsöt mindig | lazán fogjuk meg — nehogy 1 megnyomjuk vagy megsérüljön — és csavaró-húzó mozdu-1 lattal vegyük le. így a gyümölccsel együtt nem törjük le — ami pedig gyakori — a kis ágakat, amelyek a jövő évi termés alapjai. A sérült gyümölcsöket válogassuk külön, a betegeket semmisítsük meg. Szőlőnket vizsgáljuk át, és ahol a hajtások a fürtöket erősen beárnyékolják, távolítsuk, vagy úgy igazítsuk el, hogy a napfény jól érje a fürtöket, így sokkal nagyobb és szebben színeződött fürtöket kapunk. A hónaljhajtásokat ne törjük ki teljesen, hanem 1 — 2 levélre csípjük vissza. Figyeljük a peronoszpóra és a lisztharmat megjelenését, és a legkisebb fertőzés esetén azonnal permetezzünk. A virágoskertben is számos tennivalónk akad. A dáliákat bimbózzuk le. azaz né hagyjuk meg az összes virágait. így a megmaradot- tak nagyobbak és szebbek lesznek. és a láz forrósága a s-zervezet- ben felszaporodik, mert az agy hőszatoályzó központjában vagítsük eligazodni gyermekünket az új környezetben. Az első találkozás a munkával élet- reszóló hatással lehet, meghaFürdőruha fiataloknak Az elvirágzott orgonák magvas részeit rövid szárral vágjuk le, nehogy a következő évi virágokat is eltávolítsuk. A gyepet gyakran öntözzük, és ha a tenyérnyi magasságot elérte, kaszáljuk vagy nyírjuk. Ugyanis, ha füvet engedjük kivirágozni, utána többnyire elpusztul, a gyep pedig kiritkul. A levágott füvet gereblyézzek össze, nehogy alatta befülledve kipusztuljon a fű. A gyep növekedését, de dísznövényeink fejlődését is jól elősegíthetjük, ha 0.1—0.2 | százalékos Wuxal lombtrágyázó szer oldatával öntözzük le. [ Lássunk hozzá a kétnyári virágok — a harangvirág, ne- ' felejcs, viola. százszorszép, szegfű és az árvácska vetésé- í hez. Az észlelt betegségek és kártevők ellen azonnal védekezzünk, nehogy tönkre tegyék j szép virágoskertünket. Kétrészes, geometriai mintás fürdőruha. Csak fiataloknak! .lami nincsen rendjén. Mi lehet a láz oka? Először valamilyen fertőző kórokozó, vírus, bacilus. fonál-gomba, vagy egyéb élőlény. Másodszor bizonyos, fajidegen fehérje, ami kívülről, a környezetből jut a szervezetbe. Harmadszor valami olyan káros anyag, ami nem kívülről kerül a testbe, hanem ott — a szervezetiben — keletkezik. Ilyen például a felszívódó, széteső vérömleny. Végül — negyedszer — a központi idegrendszer károsodása. A láz tehát lényegében a szervezet védekező erőinek mozgósításával együtt járó élettani folyamat, ami nem betegség. csak tünet, de az ártalom károsító hatásával való harcot jelenti. Kórokozók jelenlétével minden évszakban számolni kell. Terjedésüket elősegíti a nyáron megnövekvő utasforgalom, az embertömegek mozgása, cserélődése a strandokon, az üdülőkben, a kirándulóhelyeken. A tömeg mozgással együttjáró szenyeződés gyakran fertőzést is jelent, úgy, hogy a nyári lázak jórészének V. Peszkov—B. Sztrelnyikov A fajddagen fehérje lázkeltó hatása a legtöbbször a rovarok — méhek, szúnyogok, legyek, pókok — csípése nyomán észlelhető. A rovarok elleni védekezést, a riasztó kenőcsök használatának fontosságát nem. győzzük eléggé hangsúlyozni. A balesetek és sérülések után jelentkező nyári lázak száma azért szaporodik, mert a szabadban való tartózkodással párhuzamosan nő a baleseti lehetőség is. Ilyen saját ártalom a gyors napégéssel járó bőrgyulleilás lázas állapota :s. Végül a hosszabb nappalok alatt felfokozódó élettempó könnyen túlfeszíti még az erősebb idegeket is, úgy, hogy az idegrendszeri károsodások okozta láz, — ha nem is lényegesen, de észrevehetően — magasabb nyáron, mint télen. Amíg télen még az alacsonyabb lázat is észreveszi — és szóvá is teszi — a beteg, addig a nyári lázzal járó forrőságot gyakran a meleggel magyarázza és nem törődik vele. És — talán — neki van igaza, mert hiszen a nyári lázat okozó ártalmaikat az egyensúlyát kereső szervezet rendszerint pár nap alatt simán legyűri, és ezzel párhuzamosan megszűnik a láz is. A lázcsillapítók használatát, az orvosok jó része nem tiltja, de nem is javasoljá. Különösen nyáron nem, amikor a hidegvizes borogatás, a hűsítő fürdők használata nemcsak eredményes, hanem még kellemes is. A LAZAS BETEG kímélje magáit. Lehetőleg feküdjék levegőjárta. hűvös, — de nem hideg — helyiségben. Naponta Amerika útjain 4. — Warren! — kiáltott az asszony,, és kezével intett. A kiáltásra vetőgépvontató traktor állt meg a barázdáiban. Warren odajött hozzánk. Tenyerét nadrágjába törölte. Szalmakalapot viselt, markáns arca csupa por. Hatalmas termetű. erős kezű, szőke hajú férfi. Kissé meg volt illetőd- ve. — Kérem, üljenek le. Igv ismerkedtünk meg Warren Miller farmer családjával.. Az asszony, Jols, szintén farmercsaládból származik. Negyven körüliek mind a ketten. Fiai, a tizenöt éves Joe, a kilencedik osztályba jár. Jimmy pedig tízesztendős. Millerék- nek napszámáig nagy mennyiségű kukoricát kell elvetniük. Tizenhárom éves lányuk, Margaret közben ebédet főz. A farmerház a dombon áll. Mikor az ebéd elkészül, Margaret megkondítja a ház falán függő gongot. A Miller család négy tagja ekkor beül a dzsipbe, és egy pillantást vetve a közeli réten legelésző tehenekre, ebédelni indul. Ebéd után mind. a négyen so- tétedésig folytatják a munkJt. így megy ez mindig, nemcsak a vetés idején. Ugyanígy dolgozott ezen a földön Warren nagyapja és apja is. Ugyanígy tanítja most az apa munkára a fiait. Az iskolából autóbusz szállítja a gyerekeket a farmokra. Hazaérkezésük után két órát tanulnak, majd munkához látnak. A munkából ugyanis mindenkinek kijut. Jimmynek például ötéves korától az volt a feladata, hogy a baromfira ügyeljen. Most, miután már tízéves, trakjprt is vezethet. Az idősebb fiú, Joe. minden olyan munkát elvégez, amit az apja. Millereknek háromszáz acre (kb. 120 hektár) földjük van. A traktor hatezer dollárba került. Van harminc tehenük es ötven juhuk. A szomszéd farmerektől eltérően Millerek húsra nevelik a teheneket. (A gazdának ugyanis gyermekkorában megsérült a keze. és így nem tud fejni.) A birtokon annyi szénát, silót, zabot es cukorrépát termesztenek, amennyi a jószágnak kell. — Nehéví? — Nehéz. Évek óta azt se tudjuk, mi a mozi. Nem emlékszem, hogy mikor voltunk utoljára vendé&égben. Legföljebb televíziót nézünk esténként. Munka és munka. Életünk »minden napja egyforma: ötljór kelünk és csak éjfélkor kerülünk ágyba. Millerek a tojáson kívül mindent vásárolnák: kenyeret. Wjet, zöldséget, húst, gyümölcsöt («birkát vágni, vagy pairari ícsomot, termeszteni — erjy nem jut erőnk«). A Mil- lorWéte farm köizepesnek mit. A termékekből befolyó jövedelem évi 10 ezer dollár. — Vannak-e gazdag farmok a környéken? — Hogyne. És ezek most még gazdagabbak lesznek. Ha viszont a jövedelem a mienké- nél alacsonyabb, akkor a birtoknak vége. Sok földet eladtak már errefelé. Mi még tartjuk magunkat. Az amerikaiak természetüknél fogva nem szerel nek panaszkodni. Akármilyen rosz- szul megy nekik, azt mondják: nem baj, megélünk valahogy. Nem lett volna helyénvaló, ha arról faggatjuk Millereket, ami nyilvánvalóan aggasztja a munikaszerető földművest. A csendet Jois szakítja meg. Elmondja, hogy Madisonba készül. és a házaknál tojást ad el. Ezután megint szünet következik. Tudták Millerek, és mi is. hogy amerikai viszonyok között a farm helyzetén tojáseladással javítani — már a végső kétségbeesés jele. — No6, ilyen a mi családi farmunk. Ezekről a farmokról mostanában sokat írnak, foglalkozik velünk a televízió is. Jois közben csokrot kötött mezei virágból. — Ezt maguknaík ajándékoznám, a mi földünkről... Amerika mezögazdasaga rendkívül produktív, aminek számos oka van. Ilyen például az ésszerű és igen fejlett gépesítés (90 százalék). Egy farmerre atlag több gépi «lóerőjük mint egy ipari munkásra. Döntő és igen magas szintű a villamosítás (98 százalék). Magas színvonalú a kemizálás (40 millió torma műtrágya évente, ez iegatább bánom doílar jövedelmet biztosít , bél fertőzés útján terjedő élő minden, i lény az okozója. Az újabb meg- ! többször könnyű, kevés tápiá műtrágyavásárlásra fordított, figyelök a ta,lajon. dollár után); a szakosítás^ (azonos kultúrát termeszt pél-, gyepen. az álló vizekben, poság. hanem egy egész sőt egy egész állam: - állam, buronyaállam, caállam. búzaövezet); körzet,, zók — kullancsok, atkák és — kert-, egyebeik — számlájára írják a kukon-i - . ., . . . , 0..n \ nyam lazaik bizony as reszot. lázaik bizonyos , u.gy, hogy a fű vön való heve- bőbb növény- és állatfajták ki-,rés és a kubikgödrókben, po- válogatása és tenyésztése). Az^ csolyás, lápos területen való amerikaiak nem véletlenüli ^ veszélyével feltétlenül akartak rábeszélni Micsurint,* hogy telepedjen le náluk. , meg kell ismerkednünk. lékot fogyasszon, de folyadékot, kávét, tejet, levest, teát bőven igyék. Ha hőmérséklete emelkedik tegyen törzsére hűvös vizesborogatást és száraz ruhával fedje be. Ha hőemelkedése makacs, és borogatásra, lázcsillapítóra sem enyhül, akkor okvetlen jelentkezzék orvosi vizsgalatra. Dr. B. U Nem szabad megfeledkez-? az Egyesült Államok? k 1 ímaöve-ae béről? termőföldek Kijev? nünk igen kedvező sem. (A magasságától délre el.) Figyelembe kell venni terülnek J a, helyenként ugyan rablógazdái-Receptek Karalábéleves csirkecombbal j kis ideig állni hagyjuk. Köz—----------- ------------- .... .. , .. ... ben elkészítjük a tölteléket: k odássá fajuló, de többnyire, Ket szeimelyre két közepes k<jt z^mjét tej-ben megázta- kiszámítótt és átgondolt gaz-, nagyságú lila karalábét es két tunk, kinyomkodjuk, adunk dálkodást, és a «látástól vaku-, csirkecombot veszünk. A com lésig- végzett munkát Mindez ■ fel a farmereknek, ha birtomint a külföldi kereslet emel-, kedése folytán a földek inten - j ziv kihasználására ösztönzik a? farmereketZB — >—-a—a!— F. a hozzá két apróra vagdalt keménytojást, 1 nyerstojást, sót, borsot, 1 csomó apróra vágott p-e tie /selyem zöldet, végül 15 dkg apróra vágott gombát, vagy májat, amelyet előzőleg hagymás zsíron megpárolunk. Az anyagokat jól összedolgozzuk, a masszát 4 részre osztjuk és a hússzeletekre kenjük. szeleteket egyen ként felcsiwarjuk, cerná/wal összekötjük, vágj' fogvájóval, ) hústűvel megtűzzük. Tűzálló tálat kizsírozunk, belehelyezzük a hústékercseket, húsos füstölt szalonna szeletekkel a tekercsek tetejét beborítjuk es Ket személyre, négy nagyobb j tűznél. gyakran locsoi? szelet sertéshúst vásárolunk. 8at,v®. megsütjük. Petrezsekv- ? Kiverjük, a husszeáeteket tej- J mes rrast es salartat adunkDiwz- fi ben megfergaigiök, besozzuk syaá. , Í0Z A lehetővé teszi Amerika számá-J k°kat kettévágjuk, majd hi- ra, hogy ne csak a belső szűk-, heg., 'sós vízben feltesszük főni. ségi«bet biztosítsa, hanem fő-, A karalábékat megtisztítjuk <££££«■ «!— «««-**■ « idő. amikor a termésfölösleg,-kávéskanálnyi vajban. vágj' zavarólag hatott, mert arcsök-, olajban megpároljuk. Ha pu- kenéssel fenyegetett. A fölös-f ha, kevés liszttel, pici fűszerleges búzát ilyenkor elégették? paprikával meghintjük es felvagy a tengerbe szórtak. Átengedjük a húslével, összetör- harmiucas években az állam* raijuk. A levesbe daragalus- jovedelemklegeszibest ajánlottJ kát vagy kész vekonvmetéltet Í-Ail CS f V* n tv i v- i \ fOZlUlUllí Ha liefvettüik a tűzről. kuk egy részét parlagon hagy-* e&y c^^gg apróra vágott pet , „ \ rezselyrmet dobunk bele es íz- | jak. Most viszont a fogyasztás? les szermt kevés fűjfze_ jelentős növekedésével, vala-? rezzük. Töltött hustekerc-s