Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-15 / 164. szám

Táncosoké kulcsa Az idei IV. nemzetközi | szakszervezeti néptáncfeszti-1 vái eseménysorozatát szómba- | ton nyitották meg a szegedi Széchenyi téren. A több mint egyhetes programom részt ve­vő csoportok, köztük bolgár, csehszlovák, szovjet, jugoszláv, lengyed és román együttesek — összesen több mint ötszáz táncos — igazi ünnepi hangu­latot teremtve, népviseleti öl­tözékben. manettánccal vonult a belváros utcáim át a Szé­chenyi térre. A zászlódíszbe öltözött tamácsháza előtt fel­sorakozott csoportokat az épü­let erkélyéről úttörő harsoná­sok a feszival szignáljának el- j játszásával köszöntötték. Vas- j Witteg Miklós, a SZOT alel- nöke mondott megnyitó be­szédet, majd meggyújtották a fesztivál lángját. Ezután Papp ; Gyula, a szegedi tanács elnök­helyettese, a fesztivál intéző bizottság elnöke, átadta a vá­ros díszkulcsát a táncosoknak, akiket így jelképesen Szege­den tartózkodásuk időszakára a város tiszteletbeli polgárá­vá fogadott. A gondos munka eredménye Rekordtermés Ráksiban A mezőgazdaság nagy nyári erőpróbájának vágjunk tanúi napjainkban. Közös gazdasá­gaink most ide összpontosíta­nak minden erőt. Érett a ga­bona. — Ma süt a nap, de ki tud­ja a mostani kiszámíthatatlan időjárásnál, holnap nem sza- | kad-e az eső, és kényszerpihe­nőt kell tartani — mondta Se- j bők József, a ráksi Űj Élet ; Termelőszövetkezet föagronó- I musa a napokban. Mintha csak megérezte volna ... Már egy hete, hogy befejez­ték az őszi árpa aratását. Re­kordtermést takarítottak be az idén, 60 hektárnyi terüle­tükön 53,4 mázsás átlagter­mést értek el a tavalyi 45 má- J zsaval szemben. A takarmány- | búza aratásai is befejezték, itt is magasabb átlagtermést ta­karítottak be, mint az előző években. Ugyancsak 60 hek- i táros területük a tavalyi 42 mázsás átLaggaL szemben most 45 mázsát adott hektáronként. A kilátások kedvezőek, bár az aratás nagyobb része még visszavan. 228 hektár búzájuk (átlagtermését óvatosan 35 mázsára becsülik!) és 85 hek­tár tavaszi árpájuk vár még betakarításra. 19 erőgépük és két kombájnuk van. Nem ke­vés ez? — De igen! Ki kell használ­nunk a nap minden óráját. Lelkiismeretesek a kombájno- saink, »harmattól—harmatig« dolgoznak, s ez napi 14—16 óra munkaidőt jelent. Termé­szetesen ugyanígy dolgoznak a terményszállítók is. Nálunk törzsgárda van. Nagyon nehéz 25 nap vár erre a törzsgárdá­ra, hacsak az AGROKER nem segít! — Milyen segítséget vár­nak, alkatrészhiány van ta­lán? ' — Nem, mi felkészültünk erre a nagy kampányra, gép­hiba miatt nem kellett állni. Ilyenkor lehet lemérni a téli gépjavítás eredményességét. Az alapos, körültekintő mun­ka soha nem hazudtolja meg önmagát. Mi másfajta segít­séget várunk: az egy évvel ez­előtt szállításra leszerződött kombájnt várjuk. — Hogyan készültek föl a betakarított gabona tárolásá­ra? — Csak a közős gazdaság és tagjaink szükségletét tárol­juk itt helyben. Gazdasági épületeink padlástere alkal­mas erre a célra. Folyamato­san szállítunk a gabonafeldol­gozó vállalat raktáraiba is, a fölösleget értékesítjük. Arra a kérdésre, hogy mi­nek tudja be az eddigi ked­vező terméseredményeket, így válaszolt a főagrdnómus: — Nagy gondot fordítot­tunk a talajerő utánpótlására, az alapos talajelőkészítésre, jó földbe került ősszel a mag. A tavaszi utókezekési munkála­tok se maradi<? R. i. SORSOK A KARTONOK MÖGÖTT Időraktár az alagsorban Ha valaki lenez az utcáról ide, az alagsorba, csak a pol­cokat látja, s ebből arra kö­vetkeztet, hogy valamiféle raktár ez a szakszervezetek kaposvári székhazában. Az is, csak éppen időraktár. Köny- j vek, kartonok őrzik a napo­kat, heteket, hónapokat, éve­ket, évtizedeket, amelyeket | 1929 óta ki-ki eltöltött egy-egy í munkahelyen. Olyan a rend és | a tisztaság, mint egy patika- ' ban, pedig sárguló lapok, fősz- j ló lapu könyvek tömege kö­zött búvárkodnak itt állan­dóan. Ahogy a polcok között sétál­tunk, eszembe ötlött egy vers­részlet Kosztolányi Dezsőtől: »■Beírtak engem mindenféle Könyvbe 'l és minden módon számon tartanak. / Porzó-sza- gú, sötét hivatalokban / énró- lám is szól egy agg-szürke lap.« Ez itt éppen fordítva kellemetlen. A nyugdijat cson­kíthatja meg, ha valakit nem írtak be valamilyen könyvbe, márpedig 1945 előtt kedvelt furfamg volt, hogy egy idő múlva kijelentették a dolgozót, a tulajdonosok ugyanis sajnál­ták a pénzt a biztosításra. En­nek egyik módja volt, hogy megegyeztek a dolgozóval, s inkább valamivel többet fizet­tek neki. A munkát vállaló olykor nem is sejtette, s csak, most, amikor nyugdíjba megy, s keresi a régi munkaviszo­nyát, döbben rá — hiányzik a könyvből az ilyen vagy olyan cégnél töltött ideje. Pedig sokszor egy nap is számit, ép­pen attól nem szakad meg a murtkaviszony folyamatossága. Ezért a Társadalombiztosítási Igazgatóság jarulékügyi osztá­lyának munkatársai nagyon gondosan utánanéznek minden napnak. Nem adatokat látnak, tudják, hogy munkában meg­fáradt emberek reménye fosz­tana szét a nyugdíjazás előtt, ha nem így dolgoznának. Pe­dig csöppet sem könnyű ösz- szeszedni az adatokat, kivált­képp, ha valaki sokfele dolgo­zott az országban. Telexüzene­tek mennek a társigazgatósá­gokhoz. telexüzenetek jönnek vissza, könyvek seregét lapoz­zák — mire pontosan meg tudják mondani a szolgaiad Könyvek helyett komputer időt. Ludvig Nándor osztály- vezető megmutatta az alagsori birodalmat. Ahogy mentünk szobáról szobára, az egyik író­asztal oldalánál egy széket pillantottam meg, rajta tizen­nyolc kisebb-nagyobb könyv, súlyra legalább tíz kiló. A csoportvezető egy 1933-ban született férfi szolgálati idejét állapítja meg ezek segítségé­vel. Benyitunk a raktárba. Pol­cok és polcok tele kartonok­kal. Az 1935-ben született Aba Attilával kezdődik és az 1903- ban született Zsvolenszki Ist-1 vánnal fejeződik be a karto­nok sora. Sok-sok szekrény is van, ezekben könyvek, mások­ban bélyeglapok kötege. Az osztályvezető elmondta, hogy szeretnék, ha egy-egy ember anyaga egy helyre kerülne, sokkal gyorsabban megtalál­nák akkor a keresett adatokat. Ezt az újítást már elkezdték megvalósítaná azonban még hosszú időt vesz igépybe, amíg a végére érnek. — Mennyi adatot tárolnak az alagsorban? — Mintegy nyolcszáz méter hosszan két és fél millió kar­ton sorakozik. S akkor még nem számítottam az egyéb nyilvántartási könyvekben feldolgozásra váró körülbelül egymillió adatot. Még félmil­lió lapot kell megírni ahhoz, hogy ezek az adatok is kar­tonna kerüljenek. — Mennyivel szaporodik évente a lapok száma? — Az üzemek mintegy hat­vanezer személyi kartont kül­denek be, igen nagy gondot okoz ezeknek az elhelyezése. — Meddig őrzik a munkavi­szonyt rögzítő föl jegyzéseket? — Hetvenöt évág tároljuk. — Hány ügyet intéznek egy évben? — Egyre többet. 1967-ben | még tizenegy ezer ügydarab j érkezett, tavaly pedig már 15 | ezer. Nemcsak a nyugdíj előtt [ állók fordulnak hozzánk, ha- i nem azok is, akik a szabad­sághoz, a jubileumi jutalom­hoz, karpótlékhoz kérik az ed­digi muntoaviszany kimutatá­sát. Egyébként sokan kiván­csiak az utóbbira, s tíz forint illeték lerovása ellenében ki is mutatjuk bárkinek. Sokat beszélgettünk arról, hogy a kartonok mögött em­beri sorsok vannak. Az osz­tályvezető megmutatott né­hány muzeális értékű kartont, amely kordokumentum is, hi­szen azt bizonyítja, hogy a harmincas években 92 éves meg 89 éves férfi is vállalt munkát. Kíváncsi voltam rá, kiknek a munkában töltött idejét a legnehezebb össze­szedni. Az alföldi kukikosakat, a pincéreket, azután az ácso­kat, kőműveseket, idénymun­kásokat említették. Előfordul, hogy harminc karton adatai­ból áll össze egy munkásélet teljes képe. Előfordul, hogy olyan asszony kér például nyugdíjat, aki négyszer ment férjhez. A leánynevét is szá­mítva, öt néven keresik a munkahelyeit. Kuriózum, hogy egy asszony inkább vállalta a kevesebb szolgálati idő kimu­tatását, minthogy a mostani férje megtudja, hogy ő tulaj­donképpen a negyedik. Akik­nek elánevük van, akik ma­gyarosították a nevüket, azok is több munkát adnak az itt dolgozóknak. A raktárban mindig min­dent könnyen meg lehet talál­ni. Ez az osztályvezetőnek és munkatársainak az érdeme, hiszen sok-sok szakmai újítás­sal — a fölfelé terjeszkedés­sel, a könyvek adatainak kar­tonra írásával stb. — érték el. így aztán érthető, hogy ma már átlagosan két-két és fél nap alatt intéznek el egy ügyet, míg hat évvel ezelőtt még haxom-haiam es fél nap alatt. A szakemberek szerint az adatoknak ez a tárolása megeri az ezredfordulót. A nyolcva­nas évektől azonban munkába lép a központi adatbank, s a komputer egy gombnyomásra pillanatok alatt megmondja, ki hol és meddig dolgozott. E lapok egy része azonban biztosan megmarad akkor is kordokumentumnak. ■ I I . Lajos Géza FELHÍVÁS a fizikai dolgozók gyermekeinek megsegítésére A Somogy megyei Tanács, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront és a KISZ Somogy megyei Bizottsága felhívással fordul a megye lakosságához, az üzemekhez, a vállalatok­hoz, a gazdaságokhoz, a szö­vetkezetekhez, az intézmé­nyekhez és a munkaközössé­gekhez, hogy vegyenek részt a fizikai dolgozók hátrányos helyzetben lévő gyermekeinek megsegítésére indított társa­dalmi akcióban. Szocialista államunk a nemzeti jövedelemből szá­mottevő összeget fordított és fordít az oktatási—nevelési intézmények fejlesztésére, korszerűsítésére. A megye in­tenzív fejlődéséből adódó megnövekedett kulturális igé­nyek azonban szükségessé te­szik az óvodák, az általános iskolák és a kollégiumok gyorsabb ütemű fejlesztését. Biztosítanunk kell, hogy va­lamennyi gyermek — a fizi­kai dolgozók környezetből eredő, szociális és kulturális hátrányokkal küszködő gyermekei is — kedvező fel­tételek között végezhesse ta­nulmányait, és képességéinek megfelelően készülhessen föl az életre. A munkaerőbázis nevelése, képzése közös ér­dekünk. Ezért megyénk egész társadalmának felada­ta, hogy csökkentse, meg­szüntesse azokat a tényező­ket, amelyek lassítják a tár­sadalom belső mozgását, aka­dályozzák az egyéni képessé­gek kibontakoztatását, az egyéni adottságoknak, hajla­moknak megfelelő elhelyez­kedését a társadalmi terme­lésben. Felhívásunkban sok ezer munkás és parasztember gyermekének jogos igényét tolmácsoljuk. Több óvodai, kollégiumi, napközi otthoni helyeit, korszerűéin fölszerelt, derűs második otthont bizto­sító iskolákat kérnek. Vár­ják a társadalom erkölcsi és anyagi támogatását, amelyet felnőttként majd többszörösen visszafizetnek. A társadalmi megsegítés változatos formái közül né­hány fontosabbat sorolunk fel: 1. Kollégiumi alap Egy kollégiumi hely meg­váltása 50 000 Ft. A megvál­tott kollégiumi helyeket a be­fizető szervek tölthetik be ki­zárólag munkás- és paraszt- szülők gyermekeivel. A kollégiumi helyeket több gazdasági egység vagy helyi tanár» közösen is megválthat­ja, A végrehajtó bizottság biz­tosítja, hogy a megváltott kollégiumi helyek a befizetést követő tanévtől kezdve ren­delkezésre álljanak. 2. Megyei ösztöndíj Egy tanuló ösztöndíja tan­évenként 2000—4000 forint le­het. Az ösztöndíjalapra befi­zető szervek, közösségek ja­vaslata alapján a társadalmi ösztöndíjat a megyei ösztön­díjbizottság tanévenként ado­mányozza az arra rászoruló és érdemes munkás- és pa­rasztszármazású tanulóknak. 3. Munka- és eszközfelaján­lás a) új kollégiumok, diák- othonok tervének elkészítésé­re; b) tereprendező, anyag­szállító és egyéb munka el­végzésére; c) szertárak. fölszerelések bővítésére és korszerűsítésére; d) sportudvarok létesítésé­re stb. A felajánlások pénzbeli ér­tékéről az intézmények veze­tői nyilvántartást vezetnek. 4. A lakosság közvetlen be­fizetései Egyének pénzbeli befizeté­seikkel közvetlenül is tá­mogathatják az akcióprogram megvalósítását. Ebben az esetben az összeget postautal­ványon kell feladni a követ­kező címre: Somogy megyei Tanács V. B. pénzügyi osz­tálya, Kaposvár, Május i 1. utca 10. A postautalvány hát­oldalán a »Közlemény« alatt fel kell tüntetni az összeg célját. A társadalmi akció legfőbb szerve a társadalmi felügyelő bizottság, amely dönt a kollé­giumi alapra befolyt összegek felhasználásáról, ellenőrzi a pénzeszközökkel való rendel­tetésszerű gazdálkodást. Bízunk abban, hogy felhí­vásunk ezúttal is kedvező visszhangra talál Somogy egész társadalmában, s je­lentős lépést tehetünk előre a szocialista művelődéspolitika megvalósításáért. Somogy megyei Tanács Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága KISZ Somogy megyei Bizottsága A győztes kaposvári Kandó brigád VETÉLKEDŐ A VOLÁN TRÖSZTNÉL A Volán 13. számú Vállalat Füredi utcai telephelyének partiirodajaban találkoztam a »boldog csapattal«, ahogy Har­sányt Edit csoportvezető, a kulturális, agitácios, propagan­da- és sportbizottság elnöke nevezte az országos szocialista brigádvetelkedő győztes négy főnyi csapatát, mely Tartán, a ta'ösztdontön tizenhárom válla­lat tizennégy csapata közül a legjobbnak bizonyult. Szerelők. Sárközi Ferenc, Horvath Tibor, Máté Lajos, Hernesz István jó hírnevet szerzett a kaposvári vállalat­nak. Most vásszapergetve az elmúlt hónapok eseményeit, a felkészülésről, azaz tulajdon­képpen a folyamatos önműve­lésről esett szó. De közben nem szabad megfeledkeznünk a Kandó brigád többi tagjáról earn, hiszem most négyük he­lyett is dolgoznak. Nemcsak ebben tartanak össze a szo­cialista brigád tagjai, hanem a szórakozásban, a pihenésben is, A szocialista brigád rend­szeresen teljesíti vállalásait, a legtöbb társadalma munkát is atgjaa végezték. Sárközi Fe­renc balatoni nyaralójában ugyancsak- -s&weeen találkoz­nak, horgásznák, pihennék, szórakoznak. Horváth Tibor »csapatkapi­tánynak« nagy a becsülete a brigádban. Jó csapatkapatany, jó csapat — azt hiszem, ez a titka a kaposvári Kahdó bri­gád győzelmét. — Hogyan látják a győzel­met es rajta keresztül onana» gukat? — Szakszervezet- történetből, irodalomból, történelemiből és a szakszervezeti munkává! kapcsolatos kérdésekből kel­lett felkészülnünk, ezéklbőí zömében írásos feladatot kap tünk. Februárban jelentkez­tünk a szocialista brigádok versenyére — mondja Horvath Tibor. — Reggel kést órával korábban bejöttünk, olvas­tunk, tanultunk. Azután min­dent megbeszéltünk. Ahogy el­olvastam Gyurkó Leninről szó­ló könyvét, Moldova Tisztelet Komlónak című munkáját, nyomban továbbadtam, de úgy, hogy; gyerekek, ezt, ér­demes elolvasni! Kiapadhatatlan, úgy vélem, az az élmény, melyet a ver­senyre való felkészülés, a ta­nulás jelentett nekik. Szíve­sem beszélnének róla tovább, egesaen apró eeszäetetag. Ar­, ról is, hogy amikor megakad­tak valamiben, fölmentek Har­sány! Editekhez és közösen tisztázták, mi a tudnivaló. — Az olajos képüket sorra csókoltam — mondja most a csapat »menedzsere«, vissza­emlékezve a győzelem utáni első kaposvári találkozásra, A fiúk a segítésért hálából aján­dékot vettek Harsán yi Editnek. Abból a pénzből, melyet az I első helyért, a győzelemért | kaptak a tröszttől. Egyenként [ezer forintot. — Hogyan tovább a ver­seny után? — Továbbra is teljesíteni fogjuk a szocialista brigád vál­lalását. A győzelem után még hátravan a vállalatok közti or­szágos verseny is, melyre szeptemberben kerül sor Bu­dapesten. A »tananyag« pedig egyre nehezebb. Egyikük kiemel egy példát: — Feladatunk többek között, hogy megismerjük Derkovits festészetiét, A kaposvári Kandó brigád tagjai a részismeretek elsajá­títása köziben azonban már megtanulták, hogy a nagyobb tudással nemcsak győzhetnek, hanem boldogabban is élhet­nek. Azt hiszem, végül is ez az értelme tevékenységüknek, fáradozásuknak. Tudják; meg­éri. Horányí Barna Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents