Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

„ Ax árpa irtán a Líbehrfla jön* Az aratás küszöbén a Kaposvári Állami Gazdaságba! A Nagyatádi Konzervgyárban. hosszan, elidőztek. A posta, az állami gazdaság központja, s a szerte látható épí tkezések meg­nyerték tetszésüket. — örülünk, hogy megismer­hettük Nagyatádot. Látják a munka, az összefogás eredmé­nyét, s ha ez ilyen ütemben folytatódik, még jobb, szebb lesz az itt lakók élete — mond­ták többek között. Ellátogattak a 11 000 lakosú város legrégibb gyárába, a Konzervgyárba, ahol VojJco- vics István főmérnök és Szentgyörgyi József, a gyári pártszervezetek csúcsvezető­ségének titkára üdvözölte a küldöttséget. Szentgyörgyi József elmond­ta, hogy a mari, modem kon­zervgyár elődje ló38-ban léte­sült, akkor évi termelése 200 vagon volt, s mindössze száz mumkásit foglalkoztattak. Dol­gozóik száma jelenleg 1400, s tavaly 4200 vagon, 310 millió forint értékű termék hagyta el a gyárat. A csúcsvezeftőség titkára is­mertette. hogy a gyár három­szor nyerte el a kiváló címet. 6 hogy az utóbbi evekben 23# i hatalmas raktárakat, a fürdő­ket. Láthatták azt is, hogy a gyár dolgozói — köztük az 55 szocialista brigád — milyen munkát végez. Programjuk következő állo­mása a délszláv nemzetiség által lakott környékre, illetve az itt élő, s legtöbb családnak munkát adó Dráwaimenti Egyet­értés Tsz központjába, Tótúj- faluiba vezetett. Süveges Sándor, a Barcsi Já­rási Pártbizottság első titkára régi barátként — már több al­kalommal találkoztak — üdvö­zölte a közeli. Bjelovár terü­leti pártmunkásokat. S aztán a tolmács hamarosan furcsa helyzetbe került: a vendége­ket kísérő megyei, járási pártmunkásoknak kellett for­dítani, mert Nyári Pál, a tsz elnöke anyanyelvükön üdvö­zölte jugoszláv barátainkat. A tsz-elnök ismertette a 21 000 családot foglalkoztató — eb­ből 400 nyugdíjas — 5500 hol­don gazdálkodó termelőszö­vetkezet eredményeit, terveit. Tavaly, noha az árvíz nehezí­— Június 4-ón kibővített vezetőségi ütésen megbeszél­tük az aratási feladatokat — mondta tegnap Németh Jó­zsef, a Kaposvári Állami Gaz­daság igazgatója. — Pontos »menetrendet« készítettünk a gabonabetakarítás lebonyolí­tásáról. a gépeik összevont üze­meltetéséről, a dolgozók szál­lításáról. Ez utóbbihoz szük­ség esetén a gazdaság sze- mélygiépkocsijaát is igénybe vesszük, hogy ezzel is gyor­suljon a munka. A kaposváriaknak az idén 2115 hektárról kell letakaríta- niuk a kalászosokat, ebből 1064 hektáron búza terem. Mindehhez 12 szovjet gyárt­mányú SZK—4-es kombájnjuk van, s ezekben a napokban várják a három amerikai John Deer kombájnt. Az igaz­gatótól tegnap kapott tájékoz­tatás szerint a betakarításhoz 18 munkanap kell, ezen beiül a búzaaratás mintegy 12 na­pot vesz majd igénybe. Keve­sebb idő is elegendő lenne, azonban a kalászos területek meglehetősen szétszórtan fek­szónfától Andocsig, illetőleg Kapospulától Kaposvárig ter­jed a munkaterület. — Mintegy 700—750 vagon terményre számítunk, napon­ta 40—50 vagonnyit takarí­tunk be — mondta az igazga­tó. — Ennek a nagy mennyi­ségű szemnek a szállításához tíz saját teherautónk van, s ha kell, pótkocsis vontatókat is beállítunk, sőt a Volánnal is tárgyalunk tehergépkocsik bérléséről. Ezt az indokolja, hogy az aratás idején Sok jár­müvet leköt a takarmányszál­lítás a Gabonafedvásárló és Feldolgozó Vállalat átvevőhe­lyeire. Minthogy két nagy teljesít­ményű szárítóberendezéssel rendelkeznek — ezeknek az együttes, napi teljesítménye a két műszakban 40—50 vagon, a szem nedvességtartalmától függően —, az aratást a lehe­tő legkorábban megkezdik, s a terményt a kombájnoktól mindjárt a szárítókhoz vi­szik. — A mostani becslések sze­rint hektáronként 40 mázsás-------„,-------------------------------- j - - hozam Ígérkezik — hallottuk j t ette munkájukat, 06 JtaciMtafe4«aeneiB3 öt kerefteflben, Bő- < az igazgatótok — Tegnap kéz- i dődtek a gép­szemlék, s ez­zel együtt a biztonsági és munkavédelmi szemlék a ke­rületekben. A gazdaság tátom-pusztai központi mű­helyében néz­tük meg a gé­peli fölkészí­tését, itt ugyan­is holnap lesz a szemle. A tizenkét SZK— 4-es komba jn- j sorakozott az udvaron, kettőt még szereltek. A gépeket el­látták fokozott óvatosságra, a balesetek megelőzésére intő feláratokkal. Tizennyolc sze­relő és a kombájnotok — több­ségük már számos nyarat töl­tött a kombájn nyergében — közösen hozták rendbe az arató-cséplőket. A műhelyve­zető, Papp László és a kerü- letvezetö, Pacht János szermt az aratás készen találja a gé­peket. — Június végén kezdhet jük — hallottuk tegnap. — Az ár­pa után a LibeluÜa jön első­ként a búzák közül... A határ képéből, a szőkülő kalászokból következtetve a kombájnok hamarosan »csa­tasorba« állnak a gabonatáb­lákon. VILÁG PROLETÁRJAI, EG Y E S 0 L J ET E K 1 Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZ XXIX. évfolyam 136. szám 1973. június 13., szerda Horvát népdalok csendültek fel Jugoszláv vendégeink tegnap Nagyatádra és Tótújfaluba látogattak A megyei pártbiaotteág meghívására megyénkben tar­tózkodó, Zsábity Ándrija ve­zette héttagú jugoszláv párt- mu nkásküldottség tegnap Nagyatádira és Tótújfaluba lá­togatott. Útjukra elkísérte őket dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Legfiatalabb városunkban Gémesi Sándor, a városi párt- bizottság eáső titkára, és Hubay Sándor, a városi tanács elnök­helyettese köszöntötte a ven­dégeket Gémesi Sándor tájé­koztatta jugoszláv barátainkat Nagyatád múltjáról, fejlődésé­ről, a várossá válás nagy mun­kájáról és a feladatokról. — Megszépült, megváltozott az emberek élete — mondta, aztán, számokkal, tényekkel bi­zonyította, milyen intézkedé­seik; segítették eS6 a változást. Beszélt a W. ötéves terv so­rán épülő, gázzal ellátott la­kások százakról, az 500 ágyas, befejezéshez közeledő kór­házzá!, a kons«TÚsödő, egyre több embernek munkát nyúj­tó üzemekről. Rövid sétájuk sarán mind­enről vendégeink maguk is meggyőződhettek. Gyönyör­ködve mérték a vámos központ­jában a fürdőt körülölelő par­kot, az új, több emeletes há­zakat, a nemrégen felavatott művelődési házban pedig Nyári Pál tsz-elnök magyarázatát hallgatják. millió forintot költöttek kor­szerűsítésére, a munka meg­könnyítésére, a dolgozók szo­ciális helyzetének javítására. A gyárlátogatás során a ven­dégek képet kaptak egy mo­dem konzervgyár munkájáról. Az első út a iborsófeldolgozóba vezetett, aztán végigjárták a tudtak fizetni egy W órás munkanapra — Jól élünk. Nemzeti ki­sebbség vagyunk, de álla- j műnktől olyan gondoskodást kapunk, ami lehetővé teszi nyugodt, boldog életünket, kultúránk, nemzeti hagyomá­nyaink ápolását. Ügy is mond­hatnám: kedves gyermekei vagyunk államunknak... A vendégek hamarosan ba­ráti beszélgetésbe merültek Gulyás József tanácselnökkel, Szmora Vendellel, a pártszer­vezet csúcsvezetőségének tit­kárával, aztán megtekintették a termelőszövetkezetet. Láthatták munka közben a sflókambájnt, az egykori lege­lő helyén épülő korszerű te­henészetet, ahol jövőre már 1225 szarvasmarhát tartanak. Jól műivéliik a földeket, ma­gas fokú a gépesítés, rendel­keznek megfelelő épületekkel, A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése s helyesen döntöttek, amikor az állattenyésztést helyezték előtérbe. Egy korszerű, jól szervezett nagyüzemi gazda­ságot láthattunk — mondta Zsábity Andrija, a küldöttség vezetője. Megnézték még a lakócsai, a termelőszövetkezet segítségével épült új iskolát, aztán a ven­dégek és a házigazdák a szerrt- borbási vízháznál baráti be­szélgetéssel fejezték be a talál­kozót. A népi együttes tam- burazen ekarának hangszerein ismert és ismeretlen, kedves dallamú horvát népdalok csen­dültek fel, s kísérték el útju­kon sokáig a búcsúzó, szívesen látott, szomszéd országból ér­kező barátokat... A jugoszláv pártmunkás- küldöttség e hét végéig tartóz­kodik megyénkben. Szalai László 1973. június 11-én a Magyar Népköztársaság (Miniszterta­nácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői Focfe Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével megbeszélést tartottak a SZOT székhazában. A tárgyaláson áttekintették a legutóbbi tanácskozáson kö­zösen elhatározott tennivalók végrehajtásáról szóló tájékoz­tatást és megállapították, hogy mind az életszínvonal növelé­sére, mind a munkaidő csök­kentésére vonatkozó tervek megvalósultak. 1973-ban mintegy 1300 000 ipari és építőipari munkás, valamint művezető béremelé­sére került sor. Ennek hatásá­ra megszűnt az állami ipar és építőipar munkásainak — el­sősorban a nagyüzemi munká­soknak — bérezésében mutat­kozó viszonylagos lemaradás. Tovább javultak a szakkép­zettség szerinti bérarányok, mérséklődött az azonos mun­kát végző nők és férfiak kö­zötti indokolatlan bérkülönb­ség. A béremelésre rendelke­zésre álló pénzügyi keret cél­szerű felhasználását a vállalati igazgatók és szakszervezeti bi­zottságok eredményes együtt­működése biztosította. A kormány és a SZOT ve­zetői megállapították, hogy 1974—75-ben további in­tézkedések szükségesek az életszínvonal emelése érdeké­ben. Elsősorban a népesedés- politikai céljaink megvalósí­tását elősegítő és a többgyer­mekes családok terheinek könnyítését célzó intézkedése­ket kell megtenni. Emellett csökkenteni kell a nyugdíj­rendszerek közötti különbség­ből adódó hátrányokat és el­ső lépésként az alacsony nyug­díjak emelését kell biztosítani. A negyedik ötéves terv hátra­levő időszakában központi eszközökből további bérpoliti­kai intézkedések is szüksége­sek. A kormány szervei biz­tosítják, hogy a fogyasztói ár­emelkedések ne lépjék túl a tervben elhatározott mértéket. Az életszínvonal további emeléséhez szükséges intézke­déseket a tervek keretei kö­zött, a népgazdasági eredmé­nyek mértékében lehet meg­valósítani. A legutóbbi tárgyaláson elő­irányzott munkaidő-csökken­tés végrehajtása után lehető­ség nyílik további lépésekre, a kereskedelem, a közlekedés, az egészségügyi ellátás terü­letén. Egyetértés alakult ki ab­ban, hogy az 1974-ben végre­hajtandó munkaidő-csökken­téséről 1973. év végén, a jövő évi tervfeladatok kialakítása során foglalnak állást, és en­nek keretében fokozott gondot fordítanak a nők jelentős há­nyadát foglalkoztató kereske­delmi ágazatra. A kormány és a SZOT ve­zetői tárgyaltak a szakszerve­zeti üdültetés továbbfejleszté­séről. A SZOT vezetőinek ja­vaslatára a kormány vezetői hozzájárultak, hogy még a ne­gyedik ötéves tervben elkez­dődjön vállalati eszközökből a büki és a Hajdúszoboszlói gyógyüdülő, valamint a szak- szervezetek eszközeiből a leányfalusi üdülő építése. Egyetértettek abban is, hogy a bővülő üdülőhálózat növekvő lehetőségeit elsősorban a sok­gyermekes dolgozó üdültetésé­re kell felhasználni. Vietnami—amerikai tárgyalások Le Dúc Tho és Kissinger ma ismét találkozik Kedden a délelőtti órákban visszaérkezett Párizsba Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja, hogy folytassa tárgyalá­sait Le Dúc Thóvál, a pári­zsi tűzszüneti megállapodás hatékony végrehajtásáról. A repülőtéren Kissinger nem volt hajlandó nyilatkozni. Megérkezése után alig egy órával (magyar idő szerint 12.30-kor) már tárgyalóasztal­hoz ült Le Dúc Tho-vaL Le Dúc Tho és Henry Kis­singer tegnap a Párizs kör­nyéki Saint Nom la Breteche- ben több mint négy órán át tárgyalt a vietnami békemeg­állapodás végrehajtásáról. Kissinger a konzultációról tá­vozóban kijelentette: »Szer­dán délben Gif Sur Yvette- ben ismét találkozunk«. Az újságírók minden egyéb kér­désére lakonikusan azt vála­szolta: »Semmit se mondha­tok«.

Next

/
Thumbnails
Contents