Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-09 / 133. szám
VILAO PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Samoguí Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lezárult az szakasza Helsinkiben XXIX. évfolyam 133. szám 1973. június 9.r Hazaérkezett a magyar küldöttség Prágából Céljainkat együttes erővel mihamarabb valóra váltjuk Fock JenS nyilatkozata a KGST XXVII. ülésszakának munkájáról Tegnap délután hazaérkezett ] Prágából a magyar küldöttség, j aimely a Kölcsönös Gazdasági j Segítség Tanácsának XXVII. ülésszakán vett részt. A dele- ■ gációt Fock Jenő, a Miniszter- ! tanács elnöke vezette. A kill- ! döttség tagja volt: Vályi Pé- j ter, a Minisztertanács elnök-1 helyettese, a Magyar Népköz- társaság KGST-képviselője, i Párái Imre, az Országos Ter- hivatal elnöke. Keserű Jánosit é könnyűipari miniszter, Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso' j latok Titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar j Népköztársaság KGST-kópvi- j Belőjenek helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és több miniszter is. Fock .lenő, a Minisztertanács elnöke, a KGST XXVII. ülésszakán részt vett magyar delegáció vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. — Milyen kérdésekről tárgyait a KGST XXVII. ülésszaka? A KGST-orszégok és a KGST szervei immár két éve a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtásán munkálkodnak, amelyet a XXV. ülésszak fogadott eh Ez áll figyelmük középpontjában, s így lesz ez az elkövetkező éhekben is. A komplex program megvalósításáról tárgyaltunk. A vita alapjául a KGST végrehajtó bizottságának jelentése szogláit. A beszámoló egyéves időszakot öléit fel, és számot adott a tavalyi ülésszak óta megtett útról, az eredményekről és gondokról egyaránt. A végrehajtó bizottság jelentését néhány beszámoló egészítette ki. Ügy ítéljük meg ugyanis, hogy a helyzet általános áttekintése mellett egyes kérdésekre' célszerű külön is figyelmet fordítani. A tanácsülés négy területről kapott kiegészítő beszámolót: a tervezési, a gépipari, a könnyűipari együttműködés kérdéseiről, valamint a környezetvédelmet érintő problémákról. — Milyen kérdéseket tart legfontosabbnak Fock elvtárs az ülésszak vitáiból? Nagyon fontos az 1976— 1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinációjának előkészítése. Bá r még csak 1973-at írunk, de a tervek ösz- szehangolását már most erőteljesen elő kell készítenünk. Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kell különös figyelmet fordítani, amelyek megoldása jelentősen befolyásolja a KGST-országok népgazdasá- nák tervszerű, arányos és biztonságos fejlődését, a gazdasági hatékonyság növelését. A magyar népgazdaság fejlődését jelentősen befolyásolja az alapvető nyers- és fűtőanyag-, az energiaszükségletek kielégítése. Azt csak a baráti országok segítségével, velük szoros együttműködésben tudjuk megoldani. Természetesen hasonló gondjai más KGST-or- szágoknak is vannak, ezért érthető, hogy a nyersanyagáé energiagondok megoldására minden tehetőséget meg kell vizsgálnunk már a terv- koordináció előkészítő szakaszában. Kézenfekvő, hogy a közös gond megoldásából minden KGST-országnak ki kell vennie a részét. Azok a& országok, amelyek jelentős energiaforrásokkal rendelkeznek, segítik a hiánnyal küzdőket, másoknak viszont — amelyek természetes energiaforrásokkal nem, vagy csak kevéssé rendelkeznek — az ener- giakiteranelés és -szállítás korszerűsítésében kell nagy szerepet vállalniuk. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a tagországok földgáz- és kőolajellátásának problémáira és megbízást adott arra, hogy a következő hónapokban gyorsított ütemben tisztázzák a felmerült megoldási lehetőségeket. Mindezek mellett szükség van az atomenergia felhasználására. Nem lehet csak a Szovjetuniótól várni, hogy mindannyiunk számára gyártson és szállítson. Nagyon komolyan meg kell vizsgálni nekünk is, mit tudunk szállítani, hogy gyorsabban és több atomerőmű épülhessen. A magyar ipar gáz- és olajvezetékekhez szükséges távközlési berendezésekből és au tematikákból korszerű gyártmányokkal rendelkezik. Bejelentettük, hogy további fejlesztést kívánunk végrehajtani, figyelembe véve a baráti országok szükségleteit is. A nyersanyag- és energiaproblémák mellett ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a tervkoordináció során. a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére a feldolgozó iparágakban, amelyek szerkezetének kialakításánál kölcsönösen alkalmazkodnunk kell egymás igényeihez. A tervek koordinációja a KGST-országók gazdasági együttműködésének alapvető módszere, amelyet a változó körülményeknek megfelelően szüntelenül fejlesztenünk kell. Ez vezette az ülésszakot, amikor elhatározta, hogy a népgazdasági tervekbe szervesen be kell építeni azokat az intézkedéseket, a közös szállításokból és vállalkozásokból eredő kötelezettségeket, amelyeket a KGST-országok a komplex program értelmében előirányoznak. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari Hazaérkezett Prágából a KGST 27. ülésszakán részt vett magyar küldöttség, amelyet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezetett. Képünkön (jobboldalt) dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözli Fock Jenőt a Ferihegyi repülőtéren. Baloldalt Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák nagykövet. (MTI Fotó — Vigovszki F. fetor. — KS) A helsinki nagyköveti tanácskozás" pénteken befejezte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet több mint fél évig tartó előkészületeit. A részvevők — 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagykövetei — a záróülésen elfogadták a konferencia napirendjéről, szervezéséről, ügyrendjéről, időpontjáról és színhelyéről, valamint egyéb kérdéseiről szóló dokumentumokat. Az összesen 30 oldalas okmány, amely »A helsinki konzultáció ajánlásai« címet viseli, a kormányok elé kerül jóváhagyásra, a szövegét tehát most nem hozzák nyilvánosságra. A plenáris ülésen a követek állást foglaltak a konferencia 2. és 3. szakaszának kijelölésével kapcsolatban is: ajánlásuk szerint a 2. szakasz kezdetének időpontját a külügyminiszterek dönthetik el júliusi találkozójukon. a záró szakasz összehívásáról pedig a részt vevő kormányok határoznák majd a 2. szakasz elején. A bizottsági szakasz kezdetének elképzelhető időpontjaként szeptember 3. vetődött föl. Előzőleg — sokoldalú eszmecserék eredményeként — sikerült kompromisszumos megoldást találni az 1. pont feladattervének még vitatott utolsó részletére vonatkozólag. Magyar-csehszlovák megállapodás az ideológiai együttműködés továbbfejlesztéséről Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására június 5—8. között baráti látogatást tett Prágában a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Óvári Miklósnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. Delegációnk — amelynek tagja volt Tóth Dezső, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője és dr. Kovács Béla, a KB külügyi osztályának munkatársa — megbeszélést folytatott Oldrich Svestkával, a CSKP KB titkárával, Miroslav Moccal, a CSKP titkárságának tagjával, a Rudé Právo főszerkesztőjével, Vasil Bejdával, a központi bizottság agitációs és propagandao6Ztályának vezetőjével. A szívélyes, baráti légkörben, az együttműködés kiszélesítésére és elmélyítésére irányuló kölcsönös törekvés szellemében megtartott találkozón a két párt képviselői tájékoztatták egymást a szocialista építés tapasztalatairól, s széles körű véleménycserét folytattak pártjaik ideológiai és kulturális téren kifejtett tevékenységéről. A két küldöttség vezetője megállapodást írt alá a két párt ideológiai együttműködésének továbbfejlesztéséről. Az MSZMP-küldöttség tegnap hazaérkezett Budapestre. együttműködés fejlesz lésének jelentősége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatározó szerepe van az általános gazdasági fejlődésben, döntően, befolyásolja valamennyi népgazdasági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST-országok közötti gépipari együttműködés előrehaladásával még korántsem lehetünk elégedettek. Kétségtelenül értünk el egyáltalán nem lebecsülendő eredményeket, hiszen hosszú évek óta széles körű szakosítási tevékenység folyik a gépiparban, de — sajnos — ennek ellenére az országok gépiparában nem csökkent, hanem növekedett a párhuzamosság. Több fontos termék szakosításában nem sikerült megállapodásra jutni, másoknál vontatottan halad az előkészítés. Lassan fejlődik a részegység- kooperáció, holott számos területen ez igen kézenfekvő és hasznos lenne. Gondot okoz ázás, hogy a gépipar műszaki színvonala nem fejlődik az egyre növekvő szükségleteknek megfelelően, és sajnos, vannak ágazatok, ahol a gépek és (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége Pénteken Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Bencsik István főtitkár előterjesztésére a tanácsi választások tapasztalatai alapján megvizsgálta a népfrontmozgalom és a tanácsok együttműködésének soron levő feladatait. Az elnökség megállapította, hogy az együttműködés egészségesen fejlődik. Az elnökség állást foglalt amellett, hogy az együttműköBEFEJEZŐDÖTT A TANÉV Új intézkedések szeptemberre Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatója Pullai Árpád szakszervezeti vezetőkkel találkozott Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken szakszervezeti főtitkárokkal találkozott a Központi Bizottság székházában, ahol beszélgetést folytattak a szakszervezeti munka időszerű feladatairól, a szervezett dolgozókat foglalkoztató kérdésekről. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tiborné, a textilipari, Dajka Ferenc, a vegyipari, Fabók Zoltán, a helyiipari, Gyöngyösi István, az építőipari és Tóth Tiborné, a ruházati i ipari szakszervezet főtitkára. Az idea tanév utoljára, felberregő iskolacsengőjével csaknem egyddőben kezdődött tegnap a Művelődésügyi Minisztériumban az a sajtótájékoztató, melyen dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes értékelte a befejező tanévet, és ismertette az új intézkedéseket. Az ország iskoláiban alapjában véve az MSZMP KB határozata szellemében folyt az oktató-nevelő munka. Több intézkedés jelentős változást eredményezett máris, főleg az általános iskolában. Eltörölték az 5. osztályos tanulok félévi osztályzását, s a belépő új tantárgyak félévi jegyeit. Szembetűnő az óvónőképző középiskolák iránti érdeklődés — emelte ki a miniszterhelyettes, valószínű tehát, hogy a szakközépiskoláknak ez a típusa tartós lesz. Hangsúlyozta dr. Gosztonyi János, hogy előkészítő periódusban dolgoznak az iskolák, s ez a tanév alkalmat adott arra, hogy a szeptember elsejétől bevezetésre kerülő új intézkedéseket alaposan átgondolják, széles körben megvitassák. A tananyag csökkentéséhez szükséges útmutatókat időben kézhez kapják a pedagógusok, de a miniszterhelyettes kiemelte, hogy nem ez az egyedüli módja a túlterhelés csökkentésének, sok tekintetben szemlélet változásra, hatékonyabb módszerre van szükség. A csökkenő tananyaggal párhuzamosan emelkedik a testnevelés i órák száma. A jövő tanévtől heti három tornaórát tartanak az iskolákban. Fokozni kívánják a szakközép- iskoláknak továbbtanulásra előkészítő jellegét, a gimnáziumban pedig a tantárgycsoportok választható rendszerét. Az egyik legfontosabb intézkedés —, amely újabb hadüzenet a jegy központúság ellen — az, hogy a jövő tanévtől kezdve minden iskolatípusban megszűnik az átlagolás és az vezték, mégsem adták ki. Néhány iskola dicsérni való szemlélettel azonban a készségtárgyaknál kísérletképpen már megszüntette az osztályzást. Üj rendtartásokat vezetnek be a jövő tanévtől az iskolákban, s ezeket ugyancsak kézhez kapják a pedagógusok. E rendtartások az eddiginél jobban körvonalazzák az igazgató felelősségét, a tantestületi demokratizmus fontosságát. Növekednek a diákjogok, de ezzel párhuzamosan a diák- kötelességek is. Általánossá teszik a tanulóknál az iskolaköpeny viselését, a középiskolákban azonban betiltják a dohányzást és mindenféle szeszes ital fogyasztását, ezt még az iskolai klubban is. Az előírások betartása nemtató viszont, a művelődésügyi miniszterhelyettes válasza az újságíróknak arra a kérdésére, hogy miért nem szüntetik meg bátrabban, a jegyközpontúságot az ún. készségtan - tárgyaknál (ének, rajz, testnevelés). — Olyan erős volt a szakos nevelők ellenállása — mondta a miniszterhelyettes, hogy a rendelkezést, bár terérettségin sem számolnak már ! t ... , , , . átlageredményt. Elgondolkod- ? tamm Mug>elet doI«a lesz, hanem a diákközösségek ügye, kötelessége is. Korszerűsítik a felnőttoktatást is, a szakmunkások részére három év alatt elvégezhető szakközépiskolákat indítanak. Az új intézkedésekről a minisztérium külön tájékoztatót dés egyik fontos területe legyen a tanácsi választások jelölő gyűlésein elhangzott közérdekű javaslatok gondos megvizsgálása és a realitásokhoz mért megvalósítása. A javaslatok sorsáról az indítványt tevők kapjanak tájékoztatást. Fölkérte a helyi népfrontbizottságokat: támogassák a társadalmi munka egyes településtípusok között kibontakozó országos versenyét; az elnökség hangsúlyozta a tanácsok és a népfront együttműködésének fontosságát a család- és gyermekvédelmi tevékenység fejlesztésében is. A napirenden szereplő kérdések vitájában fölszólalt dr. Tóth Jánosné, Babits Antal, Bartolák Mihály, Darvas József, dr. Gyúró Ferenc, Kállai Gyula, Losonczi Pál, Nagy Jó- zsefné, Nánási László, dr. Papp Lajos, Pióker Ignác, dr. Sarlós István, dr. Soós Gábor, dr. Szatmári Nagy Imre, dr. Trautmann Rezső és dr. Zse- bők Zoltán, Az ülés Kállai Gyula zárszavával fejeződött be. ad ki a szülőknek is. Nagygyűléssel lezárult a békehónap eseménysorozata Befejeződött a béke és barátsági hónap tízezreket megmozgató eseménysorozata. A zárónagygyűlést pénteken Székesfehérvárott, a Könnyűfémmű nagytermében rendezték meg. Részt vett ezen Nő- mai Kishore Scharma, az Indiai Kongresszuspárt titkára, az összindiai béke- és szolidaritási szervezet végrehajtó bizottságának tagja, a kongresszuspárt hazánkban tartózkodó háromtagú delegációjának vezetője. Nguyen Thanh. a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Coung, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A nagygyűlés szónoka Kiss | Károly. a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke i volt