Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-09 / 133. szám

VILAO PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Samoguí Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lezárult az szakasza Helsinkiben XXIX. évfolyam 133. szám 1973. június 9.r Hazaérkezett a magyar küldöttség Prágából Céljainkat együttes erővel mihamarabb valóra váltjuk Fock JenS nyilatkozata a KGST XXVII. ülésszakának munkájáról Tegnap délután hazaérkezett ] Prágából a magyar küldöttség, j aimely a Kölcsönös Gazdasági j Segítség Tanácsának XXVII. ülésszakán vett részt. A dele- ■ gációt Fock Jenő, a Miniszter- ! tanács elnöke vezette. A kill- ! döttség tagja volt: Vályi Pé- j ter, a Minisztertanács elnök-1 helyettese, a Magyar Népköz- társaság KGST-képviselője, i Párái Imre, az Országos Ter- hivatal elnöke. Keserű János­it é könnyűipari miniszter, Szi­ta János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso' j latok Titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar j Népköztársaság KGST-kópvi- j Belőjenek helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és több miniszter is. Fock .lenő, a Miniszterta­nács elnöke, a KGST XXVII. ülésszakán részt vett magyar delegáció vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. — Milyen kérdésekről tárgyait a KGST XXVII. ülésszaka? A KGST-orszégok és a KGST szervei immár két éve a szocialista gazdasági integráció komplex programjának végre­hajtásán munkálkodnak, ame­lyet a XXV. ülésszak fogadott eh Ez áll figyelmük közép­pontjában, s így lesz ez az el­következő éhekben is. A komplex program megva­lósításáról tárgyaltunk. A vi­ta alapjául a KGST végre­hajtó bizottságának jelentése szogláit. A beszámoló egyéves időszakot öléit fel, és számot adott a tavalyi ülésszak óta megtett útról, az eredmé­nyekről és gondokról egy­aránt. A végrehajtó bizottság je­lentését néhány beszámoló egészítette ki. Ügy ítéljük meg ugyanis, hogy a helyzet általá­nos áttekintése mellett egyes kérdésekre' célszerű külön is figyelmet fordítani. A tanács­ülés négy területről kapott ki­egészítő beszámolót: a terve­zési, a gépipari, a könnyűipari együttműködés kérdéseiről, valamint a környezetvédelmet érintő problémákról. — Milyen kérdéseket tart legfontosabbnak Fock elv­társ az ülésszak vitáiból? Nagyon fontos az 1976— 1980-as évekre szóló népgaz­dasági tervek koordinációjá­nak előkészítése. Bá r még csak 1973-at írunk, de a tervek ösz- szehangolását már most erő­teljesen elő kell készítenünk. Mindenekelőtt azokra a kér­désekre kell különös figyel­met fordítani, amelyek megol­dása jelentősen befolyásolja a KGST-országok népgazdasá- nák tervszerű, arányos és biz­tonságos fejlődését, a gazda­sági hatékonyság növelését. A magyar népgazdaság fejlődé­sét jelentősen befolyásolja az alapvető nyers- és fűtőanyag-, az energiaszükségletek kielé­gítése. Azt csak a baráti or­szágok segítségével, velük szo­ros együttműködésben tudjuk megoldani. Természetesen ha­sonló gondjai más KGST-or- szágoknak is vannak, ezért érthető, hogy a nyersanyag­áé energiagondok megoldásá­ra minden tehetőséget meg kell vizsgálnunk már a terv- koordináció előkészítő szaka­szában. Kézenfekvő, hogy a közös gond megoldásából min­den KGST-országnak ki kell vennie a részét. Azok a& or­szágok, amelyek jelentős energiaforrásokkal rendelkez­nek, segítik a hiánnyal küzdő­ket, másoknak viszont — ame­lyek természetes energiafor­rásokkal nem, vagy csak ke­véssé rendelkeznek — az ener- giakiteranelés és -szállítás kor­szerűsítésében kell nagy sze­repet vállalniuk. Az ülésszak nagy figyelmet fordított a tagországok föld­gáz- és kőolajellátásának prob­lémáira és megbízást adott ar­ra, hogy a következő hónapok­ban gyorsított ütemben tisz­tázzák a felmerült megoldási lehetőségeket. Mindezek mel­lett szükség van az atomener­gia felhasználására. Nem le­het csak a Szovjetuniótól vár­ni, hogy mindannyiunk szá­mára gyártson és szállítson. Nagyon komolyan meg kell vizsgálni nekünk is, mit tu­dunk szállítani, hogy gyorsab­ban és több atomerőmű épül­hessen. A magyar ipar gáz- és olaj­vezetékekhez szükséges táv­közlési berendezésekből és au tematikákból korszerű gyártmányokkal rendelkezik. Bejelentettük, hogy további fejlesztést kívánunk végre­hajtani, figyelembe véve a ba­ráti országok szükségleteit is. A nyersanyag- és energia­problémák mellett ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a tervkoordináció során. a szakosítás és a kooperáció fej­lesztésére a feldolgozó ipar­ágakban, amelyek szerkezeté­nek kialakításánál kölcsönösen alkalmazkodnunk kell egymás igényeihez. A tervek koordinációja a KGST-országók gazdasági együttműködésének alapvető módszere, amelyet a változó körülményeknek megfelelően szüntelenül fejlesztenünk kell. Ez vezette az ülésszakot, amikor elhatározta, hogy a népgazdasági tervekbe szerve­sen be kell építeni azokat az intézkedéseket, a közös szállí­tásokból és vállalkozásokból eredő kötelezettségeket, ame­lyeket a KGST-országok a komplex program értelmében előirányoznak. Egy másik fontos kérdés a gépipar ügye. A gépipari Hazaérkezett Prágából a KGST 27. ülésszakán részt vett magyar küldöttség, amelyet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezetett. Képünkön (jobboldalt) dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözli Fock Jenőt a Fe­rihegyi repülőtéren. Baloldalt Frantisek Dvorsky budapesti csehszlovák nagykövet. (MTI Fotó — Vigovszki F. fetor. — KS) A helsinki nagyköveti ta­nácskozás" pénteken befejezte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet több mint fél évig tartó elő­készületeit. A részvevők — 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kana­da nagykövetei — a záróülé­sen elfogadták a konferencia napirendjéről, szervezéséről, ügyrendjéről, időpontjáról és színhelyéről, valamint egyéb kérdéseiről szóló dokumentu­mokat. Az összesen 30 oldalas okmány, amely »A helsinki konzultáció ajánlásai« címet viseli, a kormányok elé kerül jóváhagyásra, a szövegét tehát most nem hozzák nyilvános­ságra. A plenáris ülésen a követek állást foglaltak a konferencia 2. és 3. szakaszá­nak kijelölésével kapcsolatban is: ajánlásuk szerint a 2. sza­kasz kezdetének időpontját a külügyminiszterek dönthetik el júliusi találkozójukon. a záró szakasz összehívásáról pedig a részt vevő kormányok hatá­roznák majd a 2. szakasz ele­jén. A bizottsági szakasz kez­detének elképzelhető időpont­jaként szeptember 3. vetődött föl. Előzőleg — sokoldalú esz­mecserék eredményeként — sikerült kompromisszumos megoldást találni az 1. pont feladattervének még vitatott utolsó részletére vonatkozólag. Magyar-csehszlovák megállapodás az ideológiai együttműködés továbbfejlesztéséről Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására június 5—8. kö­zött baráti látogatást tett Prá­gában a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Óvári Miklósnak, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével. De­legációnk — amelynek tagja volt Tóth Dezső, a KB tudo­mányos, közoktatási és kultu­rális osztályának helyettes ve­zetője és dr. Kovács Béla, a KB külügyi osztályának mun­katársa — megbeszélést foly­tatott Oldrich Svestkával, a CSKP KB titkárával, Miroslav Moccal, a CSKP titkárságának tagjával, a Rudé Právo főszer­kesztőjével, Vasil Bejdával, a központi bizottság agitációs és propagandao6Ztályának veze­tőjével. A szívélyes, baráti légkör­ben, az együttműködés kiszé­lesítésére és elmélyítésére irá­nyuló kölcsönös törekvés szel­lemében megtartott találkozón a két párt képviselői tájékoz­tatták egymást a szocialista építés tapasztalatairól, s szé­les körű véleménycserét foly­tattak pártjaik ideológiai és kulturális téren kifejtett tevé­kenységéről. A két küldöttség vezetője megállapodást írt alá a két párt ideológiai együttműködé­sének továbbfejlesztéséről. Az MSZMP-küldöttség teg­nap hazaérkezett Budapestre. együttműködés fejlesz lésének jelentősége rendkívül nagy. Következik ez abból, hogy a gépiparnak meghatározó sze­repe van az általános gazdasá­gi fejlődésben, döntően, befo­lyásolja valamennyi népgazda­sági ág műszaki színvonalát. Ennek ellenére a KGST-orszá­gok közötti gépipari együtt­működés előrehaladásával még korántsem lehetünk elégedet­tek. Kétségtelenül értünk el egyáltalán nem lebecsülendő eredményeket, hiszen hosszú évek óta széles körű szakosí­tási tevékenység folyik a gép­iparban, de — sajnos — ennek ellenére az országok gépipa­rában nem csökkent, hanem növekedett a párhuzamosság. Több fontos termék szakosítá­sában nem sikerült megálla­podásra jutni, másoknál von­tatottan halad az előkészítés. Lassan fejlődik a részegység- kooperáció, holott számos te­rületen ez igen kézenfekvő és hasznos lenne. Gondot okoz ázás, hogy a gépipar műszaki színvonala nem fejlődik az egyre növekvő szükségleteknek megfelelően, és sajnos, van­nak ágazatok, ahol a gépek és (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége Pénteken Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos El­nöksége. Bencsik István főtit­kár előterjesztésére a tanácsi választások tapasztalatai alap­ján megvizsgálta a népfront­mozgalom és a tanácsok együttműködésének soron le­vő feladatait. Az elnökség megállapította, hogy az együttműködés egészségesen fejlődik. Az elnökség állást foglalt amellett, hogy az együttműkö­BEFEJEZŐDÖTT A TANÉV Új intézkedések szeptemberre Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatója Pullai Árpád szakszervezeti vezetőkkel találkozott Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken szakszervezeti fő­titkárokkal találkozott a Köz­ponti Bizottság székházában, ahol beszélgetést folytattak a szakszervezeti munka időszerű feladatairól, a szervezett dol­gozókat foglalkoztató kérdé­sekről. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tiborné, a textilipa­ri, Dajka Ferenc, a vegyipari, Fabók Zoltán, a helyiipari, Gyöngyösi István, az építőipa­ri és Tóth Tiborné, a ruházati i ipari szakszervezet főtitkára. Az idea tanév utoljára, fel­berregő iskolacsengőjével csaknem egyddőben kezdődött tegnap a Művelődésügyi Mi­nisztériumban az a sajtótájé­koztató, melyen dr. Gosztonyi János művelődésügyi minisz­terhelyettes értékelte a befe­jező tanévet, és ismertette az új intézkedéseket. Az ország iskoláiban alapjában véve az MSZMP KB határozata szel­lemében folyt az oktató-neve­lő munka. Több intézkedés je­lentős változást eredményezett máris, főleg az általános isko­lában. Eltörölték az 5. osztá­lyos tanulok félévi osztályzá­sát, s a belépő új tantárgyak félévi jegyeit. Szembetűnő az óvónőképző középiskolák iránti érdeklődés — emelte ki a miniszterhe­lyettes, valószínű tehát, hogy a szakközépiskoláknak ez a típusa tartós lesz. Hangsú­lyozta dr. Gosztonyi János, hogy előkészítő periódusban dolgoznak az iskolák, s ez a tanév alkalmat adott arra, hogy a szeptember elsejétől bevezetésre kerülő új intézke­déseket alaposan átgondolják, széles körben megvitassák. A tananyag csökkentéséhez szükséges útmutatókat időben kézhez kapják a pedagógusok, de a miniszterhelyettes ki­emelte, hogy nem ez az egye­düli módja a túlterhelés csök­kentésének, sok tekintetben szemlélet változásra, hatéko­nyabb módszerre van szükség. A csökkenő tananyaggal pár­huzamosan emelkedik a test­nevelés i órák száma. A jövő tanévtől heti három tornaórát tartanak az iskolákban. Fo­kozni kívánják a szakközép- iskoláknak továbbtanulásra előkészítő jellegét, a gimnázi­umban pedig a tantárgycso­portok választható rendszerét. Az egyik legfontosabb in­tézkedés —, amely újabb had­üzenet a jegy központúság el­len — az, hogy a jövő tanévtől kezdve minden iskolatípusban megszűnik az átlagolás és az vezték, mégsem adták ki. Né­hány iskola dicsérni való szemlélettel azonban a kész­ségtárgyaknál kísérletképpen már megszüntette az osztály­zást. Üj rendtartásokat vezetnek be a jövő tanévtől az iskolák­ban, s ezeket ugyancsak kéz­hez kapják a pedagógusok. E rendtartások az eddiginél job­ban körvonalazzák az igazgató felelősségét, a tantestületi de­mokratizmus fontosságát. Növekednek a diákjogok, de ezzel párhuzamosan a diák- kötelességek is. Általánossá te­szik a tanulóknál az iskolakö­peny viselését, a középiskolák­ban azonban betiltják a do­hányzást és mindenféle sze­szes ital fogyasztását, ezt még az iskolai klubban is. Az előírások betartása nem­tató viszont, a művelődésügyi miniszterhelyettes válasza az újságíróknak arra a kérdé­sére, hogy miért nem szünte­tik meg bátrabban, a jegyköz­pontúságot az ún. készségtan - tárgyaknál (ének, rajz, testne­velés). — Olyan erős volt a szakos nevelők ellenállása — mondta a miniszterhelyettes, hogy a rendelkezést, bár ter­érettségin sem számolnak már ! t ... , , , . átlageredményt. Elgondolkod- ? tamm Mug>elet doI«a lesz, hanem a diákközösségek ügye, kötelessége is. Korszerűsítik a felnőttokta­tást is, a szakmunkások részé­re három év alatt elvégezhető szakközépiskolákat indítanak. Az új intézkedésekről a mi­nisztérium külön tájékoztatót dés egyik fontos területe le­gyen a tanácsi választások je­lölő gyűlésein elhangzott köz­érdekű javaslatok gondos megvizsgálása és a realitások­hoz mért megvalósítása. A ja­vaslatok sorsáról az indít­ványt tevők kapjanak tájékoz­tatást. Fölkérte a helyi népfrontbi­zottságokat: támogassák a tár­sadalmi munka egyes telepü­léstípusok között kibontakozó országos versenyét; az elnök­ség hangsúlyozta a tanácsok és a népfront együttműködé­sének fontosságát a család- és gyermekvédelmi tevékenység fejlesztésében is. A napirenden szereplő kér­dések vitájában fölszólalt dr. Tóth Jánosné, Babits Antal, Bartolák Mihály, Darvas Jó­zsef, dr. Gyúró Ferenc, Kállai Gyula, Losonczi Pál, Nagy Jó- zsefné, Nánási László, dr. Papp Lajos, Pióker Ignác, dr. Sarlós István, dr. Soós Gábor, dr. Szatmári Nagy Imre, dr. Trautmann Rezső és dr. Zse- bők Zoltán, Az ülés Kállai Gyula zár­szavával fejeződött be. ad ki a szülőknek is. Nagygyűléssel lezárult a békehónap eseménysorozata Befejeződött a béke és ba­rátsági hónap tízezreket meg­mozgató eseménysorozata. A zárónagygyűlést pénteken Székesfehérvárott, a Könnyű­fémmű nagytermében rendez­ték meg. Részt vett ezen Nő- mai Kishore Scharma, az In­diai Kongresszuspárt titká­ra, az összindiai béke- és szo­lidaritási szervezet végrehajtó bizottságának tagja, a kong­resszuspárt hazánkban tartóz­kodó háromtagú delegációjá­nak vezetője. Nguyen Thanh. a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Hoang Coung, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete. A nagygyűlés szónoka Kiss | Károly. a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke i volt

Next

/
Thumbnails
Contents