Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

Leonyid Brezsnyev, a Szov- íetumió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára. Richard Nixon, az Egye­sült Államok elnökének meg­hívására, amelyet 1972 máju­sában Richard Nixon, a Szov­jetunióban tett hivatalos láto­gatása idején adott át, és az ezt követő megállapodásnak megfelelően, június 18-tól 25-ig ! hivatalos látogatást tett az \ Egyesült ÁLlamokban. Leonyid Brezsinyev kíséretében volt: j Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, á Szovjetunió külügyminiszte- j re; Nyikolaj Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter; Borisz Bugajev polgári repülésügyi miniszter; Georgij Cukanov és Andrej Alekszandrov, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának tanácsadói, Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ vezér- igazgatója; Jevgenyij Csazov egészségügyi miniszterhelyet­tes, Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszté­riuma kollégiumának tagja; Georgij Arbatov, a Szovjet T14- dománvos Akadémia amerikai intézetének igazgatója Leonyid Brezsnyev és Ric­hard Nixon részletes és komsrt- rutatív tárgyalásokat folytattak gt szovjet—amerikai kapcsola­Szovjet-amerikai közös közlemény tok fejlesztésében elért hala­dásról s több kölcsönös érdek­lődésre számottartó nemzetközi problémáról. A Washingtoniban, Camp Dá­vidban és San Clementeben folytatott tárgyalásokon részt vettek még: Szovjet részről: Andrej Gro­miko. az SZKP Politikán Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere; Anato- lij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete; Nyi­kolaj Patolicsev külkereske­delmi miniszter; Borisz Buga­jev repülésügyi miniszter; Andrej Alekszandrov és Geor­gij Cukanov, az SZKP Közpon­ti Bizottsága főtitkárának ta­nácsadói; Georgij Kodnyijen- ko. a szovjet külügyminiszté­rium kollégiumának tagja. Amerikai részről: William P. Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere; George P. Shultz, az Egyesült Államok pénzügyminisztere; ár. Henry Kissinger, az Egyesült Álla­mok elnökének nemzetbizton­sági főtanácsadója. I. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok általános helyzete A faldi kifejezték kölcsönös megelégedésüket amiatt, hogy asr. 1972. májusában Moszkvá­ban megtartott szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó és az azon el fogadott közös döntések lé­nyeges változáshoz vezettek a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti békés kapcsola­tok megszilárdításában és megteremtették az alapot szé­leskörű és kölcsönösen előnyös együttműködésük továbbfej - lesztése számára különféle te­rületeken, amelyekhez mind a két ország népeinek, mind az egész emberiségnek érdekei fűződnek. Egyetértettek abban, hogy sikeresen megvalósul a szov­jet—amerikai kapcsolatok át­szervezésének folyamata a bé- „v, kés egymás mellett élés és az qiinsazonos biztonság alapján, aho­gyan azt a szovjet—amerikai 1 kapcsolatok alapjairól szóló 1972. május 29-én Moszkvában aláirt dokumentum előirányoz­ta. A telek megelégedéssel állla­pították meg, hogy más álla­mok és a világ közvéleménye helyesléssel fogadták az 1972. májusában megtartott szovjet —amerikai találkozó eredmé­nyeit, mint fontos hozzájáru­lást a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez. Leonyid Bnezsnyevnek, az j SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának az Egyesült Álla­mokban tett viszontlátogatásat es a látogatás idején folytatott tárgyalásokat a felek úgy te­kintik, mint annak a kölcsö­nös és eltökélt szándéknak megnyilvánulását, hogy foly- ' tátják a szovjet—amerikai 1 kapcsolatok alapvető megjavi- 1 tásának irányvonalát. 2. A nukleáris háború elhárítása és a hadászati fegyverzet korlátozása A Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke kö­zötti tárgyalások központi kér­dése a nemzetközi béke meg­erősítése és megszilárdítása volt. Annak tudatában, hogy az ’ egész emberiség számára | rendkívüli jelentőségű az a célhoz vezető hatékony intéz- 1 kedések elfogadása, megvitat- j ták azokat az irányokat, ame­lyeket követve a felek munkál- j kodihatnák a háborús veszély-1 nek, s különösen a Szovjet- [ unió és az Egyesült Államok közötti nukleáris háború és a 1 felek valamelyike és más or­szágok közötti nukleáris háború veszélyének elhárítá­sáért. Ennek eredményekép­pen elhatározták, hogy az ENSZ alapokmányának és. a kölcsönös kapcsolatok alap­jairól szóló Í972. május 29-i megállapodásnak megfelelően megkötik a nukleáris háború elhatárításá.ról szóló szovjet— amerikai egyezményt. Ezt az egyezményt az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke 1978. június 22-én írta alá. Szövegét külön közölték. Az egyezményt értékelve úgy vélik, hogy ez történelmi határt jelent a szovjet—ameri­kai kapcsolatokban, és lénye- gjesen megszilárdítja az egész nemzetközi biztonság alapjait. Á Szovjetunió és az Egyesült Államok kijelentik, készek megvizsgálni a béke megszi­lárdításának es a háborús ve­szély, különösen a nukleáris háború veszélye mindörökre való elhárításának további útjait. A tárgyalások során nagy fi­gyelmet szenteltek a stratégiai fegyverek korlátozása kérdé­seinek. Ezzel kapcsolatiban a felek hangsúlyozták, a Szov­jetunió és az Egyesült Államok által 1972. májusában aláírt, rakéta elhárító rakétarendsze­Somogyi Néplap zását szolgálják. A felék meg- j beleértve a nukleáris leszere- erősítiik, hogy a végső cél az lést. szigorú nemzetközi ellen- általános és teljes leszerelés, j őrzés mellett. 3. Nemzetközi problémák. A feszültség enyhítése és a nemzetközi biztonság erősítése Leonyid Brezsnyev és Ric­hard Nixon áttekintette a je­lenlegi nemzetközi helyzet döntő fontosságú kérdéseit. A felek véleménye szerint a nemzetközi légkör javulásában lezajlott folyamat újabb, ked­vező lehetőségeket ad a fe­szültség enyhítésére a megol­datlan nemzetközi problémák rendezésére és a szilárd béke struktúrájának megteremtésé­rek korlátozásáról szóló szer­ződést. illetve a hadászati tá­madó fegyverek 'korlátozását célzó egyes intézkedésekről szóló ideiglenes megállapodás alapvető jelentőségét. Ezek a történelem során valójában el­ső ízben korlátozzák a legkor­szerűbb és legrettenetesebb fegyvert a j tákat. A felek megerősí tették azt a j szándékukat, hogy megvalósít- 1 jak ezeket a megállapodásokat és azt a készségüket, hogy együtt haladnak előre azon az I úton, amely a stratégiai fegy- verek további korlátozásáról I szóló szerződéshez vezet. A felek megálllapították, hogy kedvező távlatok nyíltak j arra. hogy állandó megállapo­dást kössenek a stratégiai tá­madó fegyverek korlátozását célzó teljesebb intézkedésekről. A felek egyetértenek abban, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásában elért haladás rendkívül fontos hozzájárulás a szovjet—amerikai kapcsola­tok erősítéséhez és a világ bé­kéjéhez. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke, megbeszélé­seik alapján, 1973. június 21-én aláírta -A stratégiai támadó fegyverek további korlátozásá­ról folytatandó tárgyalások alapelveit«. E dokumentum szövegét külön, nyilvánosságra hozták. F Így elemibe véve azt a fon­tos szerepet, amelyet a vegyi fegyverekre vonatkozó haté­kony nemzetközi megállapodás j betölthetne, a felek megálla­podtak abban, hogy — más or- , szagokkal együttműködve — továbbra is törekednek ilyen megállapodás megkötésére. A felek egyetértenek abban, hogy meg kéll tenni minden szükséges erőfeszítést a Géni­ben ülésező leszerelési bizott­ság munkájának elősegítése ér­dekében. Tevékenyen részt fognak venni azokon a meg­beszéléseken, amelyek a fegy­verkezési hajsza korlátozásá­ra és megszüntetésére irámyu- i ló újabb intézkedések kidolgo­INDOKÍNA A felek kifejezték a vietna­mi háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás megkötésével és a megállapodást jóváhagyó és támogató nemzetközi Vietnam- konferencia eredményeivel vadó mély megelégedésüket. A felek bizonyosak abban, hogy a vietnami háború befe­jezéséről és a béke helyreállí­tásáról kötött megállapodás, illetve az ezt követően a laoszi i béke helyreállításáról és a | nemzeti egyetértés megterem­téséről létrejött egyezmény megfelel a vietnami és laoszi nép alapvető érdekeinek és vágyainak, s lehetőséget nyit Indokínában a szilárd béke megteremtésére a térségben el­terülő országok függetlenségé­nek. szuverenitásának, egysé­gének és területi sérthetetlen­ségének tiszteletben tartása alapján. A felek hangsúlyoz­ták. hogy szigorúan teljesíteni kell ezeket a megállapodáso­kat. A felek ugyancsak hangsú­lyozták. hogy Kambodzsában minél gyorsabban meg kell szüntetni a háborús konflik­tust. EURÓPA A megbeszélések során a fe­lek elégedetten állapították meg. hogy Európában aktivan folytatódik a feszültség eny­hítésének. és az együttműkö­dés fejlesztésének folyamata. Kifejezték, hogy elégedettek az európai államok kapcsola­tainak további normalizálásá­val. amely az utóbbi években aláírt szerződések és megálla­podások, egyebek között a szovjet—nyugatnémet szerző­dés eredménye. Ugyancsak üdvözlik annak lehetőségét, hogy az NDK és az NSZK ebben az évben tag­ja lesz az ENSZ-nek, és ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra. hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagy-Bri- tannia és Franciaország erre vonatkozólag 1972. november 9-én négj-oldalú nyilatkozatot írt alá. A Szovjetunió és az Egyesült Államok megerősítik azt a tö­rekvésüket. hogy az 1972. má­jusában • Moszkvában elfoga­dott szovjet—amerikai közös közlemény megfelelő tételeitől vezérelve külön-külön vagy együttesen továbbra is elősegí­tik Európában a békás kapcso­latok megszilárdítását. A felek politikájuk fontos céljának te­kintik a tartós európai béke biztosítását. Ezzel kapcsolatban megelé­gedésüket fejezik ki afölött, hogy sok ország, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen sikeresen befejeződött a július 3-án meg­nyíló európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítő munkája. A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok olyan módon folytatja majd politikáját, hogy megva­lósítsa az értekezlet célkitűzé­seit és megteremtse a földnek '• ebben a részében a jó kapcso- ; latok új korszakát. A két fél következtésen pozi­tív magatartást tanúsítva az értekezlet iránt, megteszi azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek | szükségesek ahhoz, hogy a leg­shingtoni kereskedelmi kiren­deltségét és az Egyesült Álla­mok moszkvai kereskedelmi irodáját. Egyidejűleg jegyző­könyvet írtak alá az amerikai ról is, hogy az 1973. október “szov:|et kereskedelmi kama- végéig terjedő időszakban j ra megteremtésével ka peso la­megnyitják a Szovjetunió wa- | tos kérdésekről. 5. További fejlődés a kétoldalú együttműködés más területein rövidebb időn belül sikeresen befejeződjön az értekezlet. A két fél abból indul ki. hogy az értekezlet munkájában a hala­dás lehetővé teszi annak befe­jezését legmagasabb szinten. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok az európai stabi­litás és biztonság további meg­szilárdítása céljából hasznos­nak tartja, hogy a politikai fe­szültség enyhülését a katonai feszültség csökkenése kövesse Európában. E téren nagy je­len tőséget tulajdonítanak a közép-európai haderők és a fegyverzet kölcsönös csökken­tésiéről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről folytatandó tárgyalásoknak, amelyek 1973. október 30-án kezdődnek. A felek kijelentik, hogy más ál­lamokkal együtt készek hozzá­járulni az adott probléma lé­nyegét illetően a kölcsönösen elfogadható döntések elérésé­hez annak az elvnek a szigorú betartása alapján, hogy nem szenvedhet kárt egyik fél biz­tonsága sem. KÖZEL-KELET A felek mélységes aggodal­mukat fejezték ki a közel-kele­ti helyzet miatt és kicserélték nézeteiket a közel-keleti ren­dezés elérésének útjairól. Ezzel kapcsolatban a felek mindegyike kifejtette állás­pontját az adott problémáról. A két fél egyetértett abban, hogy folytatják erőfeszítései­ket a mielőbbi közel4celet,i rendezés előmozdítása céljá­ból. Ezt a rendezést az adott térségben lévő valamennyi or­szág érdekeivel összhangban kelil megvalósítani, meg kell, hogy feleljen függetlenségük­nek és szuverenitásuknak, megfelelő módon számolni kell a Palesztinái nép törvényes ér­dekeivel. 4. Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke részlete­sen megvitatta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közöt­ti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok helyzetét és távla­tait. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a múlt évben haladást értek el keres­kedelmi-gaz dasá gi kapcsola­taik normalizálásában és fej­lesztésében. A felek egyetértettek abban, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködést és a békés kapcsolatokat megszilárdítaná a kölcsönös gazdasági kapcso­latok szilárd alapjának lera­kása. A felek véleménye szerint a két országnak célúi kell kitűz­nie. hogy' a következő 3 évben a kereskedelem volumenét két- három milliárd dollárra emel­jék. A felek határozottan leszö­gezték. hogy a kiindulópont az a korábbi megállapodás, amely a szovjet—amerikai kereske­delmi és más gazdasági kap­csolatok fejlesztésiét szolgáló kedvezőbb feltételek megte­remtésére irányul. A szovjet és az amerikai fél leszögezte, hogy a tengerha­józás egyes kérdéseivel kap­csolatos 1972. októberi megál­lapodás aláírásának eredmé­nyeként mind több szovjet, il­letve amerikai kereskedelmi hajó fut be az Egyesült Álla­mok. illetve a Szovjetunió ki­kötőibe. a folyó év május vé­gétől pedig megindult a rend­I szeres utasforgalom Leningrad I és New York között. ! A találkozók során a tár­gyaló felek jegyzőkönyvet ír­tak alá arról, hogy közvetlen 1 Moszkva—Washington és New 1 York—Leningrad légiközleke- dés megteremtésével kiszélesí­tik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti légi út­vonalak hálózatát, növelik a járatok számát. A két fél síkraszállt a köl­csönösen előnyös hosszú lejá­ratú tervezetek mellett. Meg­vitattak egy sor olyan konk­rét tervezetet, amelyben ame­rikai cégek vesznek részt, ide értve a szibériai földgáz szál­lítását az Egyesült Államok­nak. Az Egyesült Államok el­nöke rámutatott arra. hogy az Egyesült Államok ösztönzi az amerikai cégeket konkrét ja­vaslatok kidolgozására e ter­vezetekkel kapcsolatban, s to­vábbra is komolyan és kedve­zően vizsgálja majd mindazo­kat a javaslatokat, amelyek a két fél érdekeit szolgálják. i A tárgyaló felek megvizsgál­ták a kétoldalú együttműkö­dés más területeinek kérdéseit is, mint például a környezet­védelem, az egészségvédelem, az orvostudomány és az űrku­tatás kérdéseit, valamint azo­kat az egyéb tudományos és műszaki problémákat, amelye­ket az 1972 májusi és a ké­sőbbi megállapodások ölelnek fel. Kijelentették, hogy ezek a megállapodások a felvázolt programoknak megfelelően, ki­elégítően valósulnak meg. A többi között megszervezik a legelterjedtebb és az embe­riség szempontjából legvesze­delmesebb betegségek — a rák. a szívkoszorúér-megbetegedé­sek. a fertőzéses betegségek és az ízületi gyulladás — elleni harc hatékony eszközeinek közös kidolgozását. Tovább ku­tatják a környezet problémái­nak egészségügyi szempont­jait. Egyeztetett tervek szerint folyik az előkészület a Szojuz és az Apollo űrhajó közös űr­repülésére. Ezeknek az űrha­jóknak közös űrrepülését, ösz- szekapcsolását, valamint a szovjet és az amerikai űrhajó­sok egymásnál teendő kölcsö­nös látogatását a teivek sze- rint 1975 júliusában hajtják végre. A korábbi megállapodások alapján és azoknak a lehetősé­geknek a figyelembevételével, amelyekkel a Szovjetunió és az Egyesült Államok az idősze­rű tudományos és műszaki problémák megoldásában rendelkezik, újabb területeket jelöltek ki a közös, gyümölcsö­ző erőkifejtésre és megfelelő megállapodásokat kötöttek eb­ben a vonatkozásban. AZ ATOMENERGIA BÉKÉS HASZNOSÍTÁSA Figyelembe véve azt, hogy mit jelent a két ország és az egész világ növekvő energeti­kai igényének kielégítése, és tudatában annak, hogy a nagy hatékonyságú energiaforrások feltárása előmozdíthatja en­nek a problémának a megol­dását. az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke meg­állapodást írt alá arról, hogy kibővítik és szilárdítják az együttműködést az irányított termonukleáris reakciók, a gyors neutronokkal működő reaktorok kérdésében, vala­mint az anyag alapvető tulaj­donságainak kutatásában. E tíz évre szóló megállapodás megvalósítása érdekében létre­hozzák az atomenergia békés hasznosításában kifejtendő együttműködéssel foglalko­zó szovjet—amerikai bizottsá­got. MEZŐGAZDÁSÁG Figyelembe véve a mező- gazdaság jelentőségét az em­beriség élelmiszer-szükségle­teinek kielégítése szempontjá­ból, valamint a tudomány és a technika szerepét a modern mezőgazdasági termelésben, a tárgyaló felek megállapodást kötöttek arról, hogy széles körűen kicserélik a mezőgaz­dasági kutatások tudományos tapasztalatait, valamint a me­zőgazdaságra vonatkozó gazda­sági adatokat. A megállapodás kereteibe tartozó együttes programok végrehajtásának megfigyelése céljából létre­hozzák a mezőgazdaság terüle­tén kifejtendő együttműködés szovjet—amerikai bizottságát. OCEANOGRÁFIAI KUTATÁS Figyelembe véve azt a kö­rülményt. hogy az óceánok ta­nulmányozásában mindkét ország rendkívül érdekelt és 1973. június 24. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára egyedi lehetőségekkel rendel­kezik, hangsúlyozva a szovjet —amerikai oceanográfiai együttműködés eddigi nagy tapasztalatait, a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy kibővítik az együttműködést ezen a területen és megálla­podást írtak alá erre vonatko­zólag. E lépés megtételénél ab­ból a meggyőződésből indultak ki, hogy az oceanográfiai együttműködés tovább fejlesz­tése nem csupán a két ország, hanem az egész világ népei számára hasznot hajt. A meg­felelő programok koordinálá­sára szovjet—amerikai bizott­ságot hoznak létre, amely az óceánkutatással kapcsolatos együttműködés kérdéseivel foglalkozik. KÖZLEKEDÉS A felek megállapodtak ab­ban. hogy van lehetőség a szovjet—amerikai együttmű­ködésre annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak a közlekedési problémákra. A felek az e téren kifejtendő széles körű, kölcsönösen elő­nyös együttműködés lehetővé tétele céljából megállapodást kötöttek ebben a vonatkozás­ban. Megállapodtak továbbá abban is. hogy a közlekedési együttműködés megvalósításá­ra szovjet—amerikai bizottsá­got létesítenek. ÉRINTKEZÉSEK. CSERÉK I ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Figyelembe véve a szovjet— amerikai kétoldalú kapcsola­tok általános bővülését, és fő­képpen a tudomány, a techni­ka, az oktatás, a kultúra és a többi kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken ta­pasztalható cserék mennyiségi növekedését, a felek megálla­podtak abban, hogy bővítik ennek a tevékenységnek a ter­jedelmét; újabb általános megállapodást kötöttek hatévi időtartamra az érintkezések­ről. cserékről és az együtt­működésről. A felek ennél a megállapodásnál abból a köl­csönös meggyőződésből indul­nak ki, hogy ez előmozdítja a jobb megértést a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei között és lehetővé teszi a két ország közötti kapcsolatok ál­talános javulását. A felek úgy vélik, hogy a maga6 szintű tárgyalások, amelyek az őszinteség és a tárgyilagosság légkörében folytak, rendkívül értékesek voltak és jelentős módon hoz­zájárultak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti köl­csönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséhez. A felek vélemé­nye szerint ezek a tárgyalá­sok kedvezően befolyásolják a nemzetközi kapcsolatokat. A felek kijelentették, hogy a tárgyalások sikerét azok a megelőző konzultációk és érintkezések mozdították elő, amelyekre az 1972 májusában elért megállapodásnak megfe­lelően került sor. Leszögezték, hogy a konzultáció gyakorla­tát folytatni kell. Egyetértet­tek a felek abban, hogy a jö­vőben rendszeresen kell tarta­ná a csúcstalálkozókat. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, háláját fejezte ki Richard Nixonnak, az Egye­sült Államok elnökének azért a vendégszeretetért, amelj'ben az Egyesült Államokban tett látogatása idején részesítette, s meghívta az elnököt, hogy 1974-ben látogasson el a Szov­jetunióba. A meghívást elfo­gadták. RICHARD NIXON, az Egyesült Államok elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents