Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

EGYET AKARNI EGYET CSELEKEDNI Az eszmei és a cselekvési egységről F él esztendő múlt el a j politikájának szellemében dől-1 Az egységgel kapcsolatban Központi Bizottság j gozzon, következetesen szerez-j félvetődik a viták lehetőségé- 1972. ( novemberi állás- | zen annak érvényt minden te- j nek, szabályainak kérdése. Az foglalása óta. A politikai mim-' mieten, mindig és mindenkor í egység nem zárja ki a vitát, ka előterében eddig a határo- ] a párt politikáját képviselje. I 6Őt feltételezi azt. Csak a de­mokratikus viták során kiala­kult döntések esetében lehet elvárni a meggyőződésen ala­puló tényleges egységet Pár­tunk általában széles teret enged a vitáknak, s ezt a gya­korlatban mindenki tapasztal­hatja. Ugyanakkor irányítja is azokat, hiszen más a szerepük a döntés előkészítésénél és me­gint más a végrehajtás idősza- kábam­Képes jegyzetek Pogányszentpéterről „Végvár-e” a megyehatáron fekvő fala? zabok ismertetése, magyarázá- j Aki nem ezt teszi, végered- sa állt. Az egész társadalmat | ményben megbontja a iegyel­átfogó párbeszéd és eszmecse­re azt bizonyítja, hogy a párt politikájának megítélésében széles körű egyetértés jellemzi közvéleményünket. A dolgozó tömegek tapasztalatai az ösz- szes alapvető kérdésben meg­egyeznek a Központi Bizott­ság következtetéseivel. Ért­hető módon a nézetazonosság a munkásosztálynál a legem met és a szervezeti rendet. Ez a kommunisták pártjában nem tűrhető meg. Senkit nem köte­leznek arra, hogy párttag le­gyen, de aki ezt önként vál­lalja, annak vállalnia kell az ezzéL járó kötelezettségeket. Akinek ez mégis terhes, az minden hátrányos következ­mény nélkül kiléphet a párt­ból. Ha viszont ezt nem teszi, teljesebb. Ez így van rendjén, j és mint párttag megbontja a politikailag ez a legfontosabb. Most az a fő feladat, hogy a Központi Bizottság állásfog­lalása alapján kialakult széles körű társadalmi egység, nézet- azonosság áthassa egész gya­fegyelmet, vele szemben fe- gyelmiieg szükséges eljárni. E nnek hangsúlyozására azért is szükség van, mert objektív politikai szükségletté vált, hogy rnaga­korlati cselekvésünket. Ebből j sabb követelményeket támasz- a szempontból különös jelen- j szunk a pórt tagjaival szem­tősége van a pántegységnek, | ben. A lazaság, a fegyelmezet- mely a párt vezető szer-epének i lenség végső fokon politikai legfontosabb eszmei, politikai, következetlenséghez, torzulá- szervezeti feltétele. | sokhoz vezethet, akadályozza a Pártunk politikáját m€g-| Párt Polpkájának megvalósu- győződéssel képviselni csak j asa^’ fékezi a szocialista epr- úgy lehet, ha a politika gya- j test. Ezért a párttagokkal koriati megvalósítói eszmeileg ; szemben meginövekedett köve- is szilárdak. Nem lehetnek; télmények teljesítése nemcsak kétségek, nem engedhető meg í szűkén vett pártügy, hanem ingadozás például olyan alap- í széles társadalmi érdek is. Kü- vető kérdésekben, hogy. a jonösen élesen fogalmazódnak munkásosztály a szocxalrzmu- j SáLrík:veíteT ™éj^ea tóS- ; kal «mb«1- ^ valamilyen Mtóben7 ä“toldatai “iíón'yi _ . . .. - . I fololór- rvocirfo,« *1TQ7AÍO1 tYnmilro. ---------:_i' '_ A z tapasztalható jelenleg, hogy a párt politikájá­nak helyességét általá­ban nem vitatják, viszont a párttagok is több problémát tesznek szóvá a végrehajtás­sal kapcsolatban. Éppen ezért a vita is olyan irányítottságot követel, mely a végrehajtás következetességét szolgálja. Miután a tennivalókat illetően döntés születik — mint ahogy ez történt a KB novemberi üléséin —, a párton belül csak arról vitázhatunk, hogyan le­het azt a legeredményesebben megvalósítani. Ebben is ügyel­ve arra, hogy a viták nem odázhatják el a már megérett cselekvést. Egyet akarni és együtt cselekedni a Központi Bizottság állásfoglalása szelle­, . , . , . , méhen — ez most a legfonto­meg ezek az igények olyanok- ) partunk minden szerve­dalmi haladás legfőibb létété- i felelős poszton vezetői munlca- ményese; történelmi hivatása j kört töltenek be. valamennyi dolgozó osztály és,-------------------------------------—......... r éteg harcának vezetése. To- i váibbá, hogy a munkásosztály- j inak történelmi hivatása telje- j sítéséhez forradalmi, marxista j —leninista pártra van szüksé- | ge, mely az ország élcsapata! és a szocialista építés vezető ereje. Ilyen alapvető kérdés | az internacionalizmus, a meg- j bonthatatlan egység a szocia- 1 tás minden szintjén. R. I. Vendégek Kubából Háromtagú kubai küldöttség J Ezután a megyei köny vtár­tartózkodik ezekben a napok- I ral ismerkedtek Szita Ferenc ban hazánkban. Vidal Rivera, j igazgatóhelyettes kalauzolásó­___________ - „„________a Forradalom Védelmére Alá- | val. Nagyon tetszett Kaposvár l ista világrendszer országaival, j kulit Bizottság társadalmi mun-j egyik büszkesége, melyeit mar A párt eszméivel való azo­nosulás, a világnézeti egység feltételezi a meg nem alkuvó harcot a burzsoa és kispolgári j vezeti felépítésével, munkájó- nézetek mindeniajte megnyit- j va] vánulásával szemben Az esz- | A kubal vendégek vasárnap mei harc fontosságát a Koz- _ ponti Bizottság novemberi al- ! érkeztek megyénkbe. Lgy na- lásfoglalása is aláhúzza, külö- pót Siófokon töltöttek a nép- nösen hangsúlyozza a határo- | front megyei bizottságának zott fellépést a kispolgáriság j velldégeként, tegnap pedig megnyilvánulásai ellen. E ko- j ^ vetelménynek csak úgy felel- j hetünk meg, ha rendszeresen fejlesztjük ideológiai felké­szültségünket, ha kellő mar­xista—leninista eszmei fegy­verzettel rendelkezünk. Ez nemcsak a kispolgáriság elle­ni eszmei harc feltétele, ha­nem különböző gyakorlati megnyilvánulásai leküzdésé­nek is. A pártegység korántsem merül ki az eszmei azo­nosulásban. így az erre kával foglalkozó titkárának j sok, városunkban járt külföldi vezetésével Baranyáiban, So- i megcsodált, mogyban és Fejér megyében! A délutáni program a me- ismerkednek a bizottság veze- < gyei nópfrontbizottság irodá­tól a Hazafias Népfront szer- j jában folytatódott. Varga Ká­roly megyei titkár, ország- gyűlési képviselő tájékoz­tatta a vendégeket a me­gyei népfrontbizottságok te­vékenységéről. A kubaiak elmondták, hogy szerve­zetük, amely mint a neve is mutatja, a kivívott forradalom védelmére alakult, széles tö­meget tömörít. A felnőtt la­kosság hetven százaléka tagja, és szeretnék, ha jövőre, a megalakulást követő tizen­kettedik évben, ez a szám ki­lencven százalékra nőne. Edilio Gonzales, a kubai káderképző intézet igazgatója és Josejina Valdes, a szervezet egyik me­gyei titkára, a látogatás során Kaposvárral ismerkedtek. A tanítóképző intézetben Deli István igazgatóhelyettes tájé­koztatta őket, majd bemutatta az intézetet A vendégeknek különösein a technikai beren­dezések tetszettek, s arra vol­tak kíváncsiak, hogyan oktat­nak az ipari televízió segítsé­gével. Az intézeti látogatás le- mindenütt a mozgalmi mun­kában hasznosítható gyakorlati tapasztalatok iránt érdeklő­dött. így volt ez a népfront hetőséget nyújtott arra is, hogy a kubaiak beszéljenek a ha­zájukban folyó oktatás rend­épülő politikai egység már bi- | ^r01 _ mint el zonyos, tekintetben szelesebb. | mondtak _ jóval alacsonyabb T9VTQ IITYI3770 27 £*Ö\7.£Vri=»r,r.ílCT a I . . szinten all, mint a mienk, mi­tartalmazza az egyetértést a párt vezető és helyi szerveinek határozataival, konkrét állás­foglalásaival, közvetlen gya­korlati lépéseivel. A pártegy­ség elve megköveteli, hogy a párt tagjai ilyen Vonatkozás­ban is egységes nézetet vall­janak, és ez határozza meg te­vékenységüket. A párt politi­kája egységes egészet alkot abban a vonatkozásban is, hogy az együtt és egyidejűleg jelenti a vezető pártszervek és a helyi szervek határozatai- nak elfogadását és végrehajtá­sát. Nem lehet olyan »mun­kamegosztás«, hogy valaki el­fogadja a központi határoza­tokat, de nem tartja magára nézve kötelezőnek a helyi szer­vek döntéseit. A kettő nem létezik egymástól függetlenül, ha a helyi szervek határoza­tai összhangban vannak a párt általános politikájával. A párt eszmei és politikai egységéhez szervesen hozzá­tartozik szervezeti és cselek­vési egysége. Nem elégséges csupán az eszmei és nézetbeli azonosulás, annak csak úgy van értelme, ha konkrét tet­tekben, meghatározott maga­tartásban és cselekvésben is kifejezésre jut. Minden tag kötelessége, hogy vei évszázados elmaradottságot kell fölszámolniuk. Különösen fontos feladat az analfabetiz­mus megszüntetése. Az iskola könyvtárában Fiola Palné, a könyvtár vezetője spanyol nyelvű könyvvel — a hazánk felsőoktatási intézményeiben tanuló diákokról szóló összeál­lítással — ajándékozta meg őket. A vendégek örömmel lát­ták, hogy milyen hosszan fog­lalkozik a könyv a kubaiakkal. megyei bizottságán tett láto­gatáskor i6. Meghívottként részt vett a beszélgetésen Illés Ferenc, a Tégla- és Cserépipa­ri Vállalat főmérnöke, aki ta­nulmányúton járt Kubában és kitűnően beszél spanyolul. A somogyi látogatás a nagy­berki termelőszövetkezet meg­tekintésével ér véget. Kubai vendégeink ma utaznak Fejér megyébe. S. M. Abban a nem hivatalos kró­nikában, amelyet emlékezet­nek hívunk, csak olyan esemé­nyeket őriznek a pogányszemt- péteriek is, melyekhez hason­lókat minden faluiban elmon­dásra érdemesnek ítélnek az idegenek előtt. Két évvel ezelőtt leégett az egykori malom, majd magtár épülete. Nagy tűz volt Egy­szer az út töltésénél megindult a föld, ijesztve embert, állatot. Hat éve már — de az ilyen halálra emlékezni kell! — egy lányka az autóbusz mögül sza­ladt ki az útra, egy személy­gépkocsi elütötte. A kórházban meghalt. Akikor lett volna első osztályos. Egyszer meg a halastóba csúszott égy rönkszállító teher, gépkocsi. Száraz volt akkor a tó, nem lett semmi baj. Ha­nem, amikor kihúzták a jár­müvet, egy rönk visszacsapód­va összetörte a fél kocsit. Ezekhez hasonló történetek jutnak az emberek eszébe, ha a legjelentősebb eseményekről érdeklődik az idegen. »Alpesi szépségű kis helység ez a ne­vében. antagonizmust rejtő fa­lu. Szőlődombok, erdős »hegy­oldalak«, halastavak váltakoz­nak. S a házak? Takaros, szép épületek, sok virággal. A gon­dozottéig érzete elnyom min­den mást az érkezőben. Miből él ez a hatszázhar- minckilenc lakosú falucska? Sokan — főként az idősebbek ! — a termelőszövetkezetben ta­lálnak munkát. Másoknak az i erdészet, a halgazdaság ad fel­adatokat. Ismét mások »ingáz- ! nak« nagykanizsai munkahe­lyük és otthonuk között. Bu­szok érkeznek reggel, napköz­ben és este. Mindig telve. Po- J gányszentpétert az út köti a megye más településedhez, s Zala jelentős városához, Nagy- I kanizsaihoz. Csak az út köti »ide«? Rigó j Ottó tanácselnök határozott j nemet mond erre. 1969. január ; elseje óta közös községi tanács i irányítja Ihanosberény, Iharos | és Pogányszentpéter életét. A j November 7. Termelőszövetke­zet iharosberónyd központi iro­dájából pedig naponta érkez­nek fontos utasítások, s Po- gányszentpétenről ugyancsak fontos javaslatok futnak be oda. Egy a sorsa a három te­lepülésnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a gyerekek mán- egy iskolában tanulnak felső tagozatos ko­rukban. Értik, szeretik egy­mást. S ebben van a jövő ere­je, az előrelépés lehetősége. Azt hiszem, nem titok ez a poibányszentpéteriek előtt — ! ez a szép »alpesti falu« egy- | magáiban nem sokra jutott vol- ] na. Lélekszámcsökkenésről az ! utóbbi időben nem lehet be- I széini. Az utolsó nagy '»nép- vándorlás« itt a cselédi sors megszűnésekor volt. Majd. I amikor a tsz átvette az állami j gazdaság majorját. Akkor j csakugyan elmentek innen jó j néhányan. Járdán járnak a pogány- | saentpéteriek. A közös tanács j félmillió forint értékű munkát j végeztetett. A helybeliek tár­sadalmi munkával járultak! hozzá a sikerhez. Az idén is százezreket fordítanak erre a I célra. A falu villamosítására t sincs már gond. Az ötödik öt­éves 'terv vége felé talán a víz­ellátás sem jelent majd prob­lémáit. A Dózsa utcát — két utcája van a falunak — eöderlappal látták eü, tűzoltőezertár, rava­talozó épült A falu szíve a »központi ház«. Tanácsi, pos­tai kirendeltség, orvosi rende­lő, kultúrterem, minden van itt ami egy faluinak jó szol­gálatot tehet. És tesz is. S itt a bizonyíték, kevés te­lepülés dicsekedhet ilyesmivel. Egy meghívó, mely arról ér­tesíti a meghívottat, hogy a Rippl-Rónai Múzeum baráti körének sugallatára huszonhét tagú honismereti szakkör ala­kult Pogányszentpéteren má­jus húszadikán. A szakkör a kultúrteremben kiállítást ren­dezett. Házi szőttesek, faragvá- nyok alkották a kiállítás anya­gát. S a tervezett húszmapi nyitva tartást meg kellett hosszabbitami. Íme egy falu lelke! öreg ménlkék emlékeztek a kasmírszoknyára, amelyből ötót is a derekukhoz kötöttek, a kötényre, a hímzett blúzra, a kontyra. Idős férfiak bólogat­tak a lobogós gatyára, bő ing­re! Bizony ilyet hordtam én is, fcisunokám! Azután szó szót követett. Meseként hallgatták a fiatalok, hogy nagyapa éjje­li kettőkor-háromkor kelt ara­tás idején. Meg hogy fát árult a piacon, vagy szenet égetett. Régen volt az is, amikor düle- dező házakban szorongtak. A felszabadulás óta legalább hetven új ház épült itt. S nem akármilyen. Most is megkezd­ték néhányat. Falaik már ma­gasodnak. — »Végvár?« — kérdez vissza Rigó Ottó tanácselnök. — Valaha az volt mindhárom falu, az egész környék. Most szövetség van közöttük, »élet- re-halálra« szóló. Leskó László A gépszemlék tapasztalatai Kisbárapátitól Balatonszabadiig Háromszázötven holdon öntözhetnek Elkészült és megkezdte pró- I összesen 350 holdon öntözhetik öaüzemelését a nakamazi ön- j a szántóföldi, kertészeti növé- tözőfünt. Építésére mintegy 70 \ nyékét, gyümölcsösöket, millió iordintoit fordítottak. A j Az öntözőíürtöt, az ország 'létesítmény két fő részből áll' | egyik legkorszerűbb ilyen tele- a 12 kilométer hosszú csatol’- pét minta öntözőfürUé nyilvá­uából, amelybe a tiszalöki duz- ) ■ , . , zasztás hatasara gravitációs úton jut a víz a nagyteljesít­ményű szivattyúiból. Ez utóbbi másodpercenként 760 liter vi­zet emel át és továbbit a ra- párt- j kamazi Győzelem és timári part í Béke Tsz földjeire, nymodon nítolták. Létesítésiéhez a FAO is hozzájárult: különböző be­rendezéseket adott. A telepen időnként bemuta­tóval egybekötött tapasztalat­cserét rendeznek a fejlődő or­szágok öntözési szakemberei számára. A múlt hét végén befej e- j ződtek az aratásban részt ve- I vő mezőgazdasági evő- és I munkagépek szemléi a siófoki I járás termelöszövetkezetei- ! ben. Tegnap — hétfőn — kér­tünk tájékoztatást Simon Gá­bortól, a járási hivatal élel­miszer-gazdasági és kereske­delmi osztályának szakfel­ügyelőjétől — aki részt vett a szemlék ellenőrzésében — ar­ról, milyen tapasztalatokat szerzett. A szakfelügyelő elmondta, hogy a járás huszonöt és a vá­ros két közös gazdaságában kellett szemlére felkészíteni a gépeket. Június 5—25-e között bonyolították le a szemléket, s erre a húsz napra úgy üte­mezték a munkát, hogy a já­rási hivatal képviselője és a tűzoltók együtt elvégezhessék ezt a feladatot a termelőszö­vetkezetekben. Mindössze két tsz kert határidö-modositásít, mivel ezekben nem készültek el idejében a javításokkal, ugyanis ennél a két gazdaság­nál meglehetősen nagy a gép­állomány. A múlt évinél hatékonyabb, gondosabb volt ezúttal a gé­pek fölkészítése. Nagy munka vár rájuk — következtetve a megdőlt árpákról, a gyomok elburjánzásához és növekedé­séhez kedvező csapadékos időjárásból. A gépek műszaki fölkészítése mellett jónak ítél­te meg a szakfelügyelő az ál­taluk ellenőrzött gazdaságok­ban a tűzrendészet! és a mun­kavédelmi előírások megtar­tását is. A szükséges oktatást megkapták a dolgozók. Külö­nösen a karádiak készültek fel példásan: külön bizottsá­got hoztak létre e célból, amely minden gépet alaposan I megvizsgált. Az aratás előtti gépszemle | figyelmeztető és sürgető ta­pasztalatokkal is szolgált. Né­hány termelőszövetkezetbe ed­dig nem érkeztek meg a kért SZK—4-es és N DK -gyártmá­nyú gabonakombájnok, a kis- bárapátiak például még ket­tőt várnak. Több helyen is hiányzik az SZK—4-esekhez a ferde felhordó, amely nélkül nem dolgozhat a gép. Egyelő­re ígéret van arra, hogy a most hiányzó eszközök az ara­tás idejére megérkeznek. Az aratás küszöbön áll a •siófoki járásban is, maholnap szükség lesz a gépekre. Kü­lönösen a járás tabi körzeté­ben állítja kemény próbatétel elé ismét a gabonabetakarítás az embert és a gépet egyaránt A szemlék jó felkészülést mu­tatnak — most már a bizonyí­táson a sor.

Next

/
Thumbnails
Contents