Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

PROPAGANDISTÁK Az igazi vizsga ezután következik A kommunista magatartásról A pártszervezetek nagy gonddal foglalkoznak a párt­tagság összetételének alakulá­sával, eszmei, politikai szín­vonalának fejlesztéséivel, külö­nösen. a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata óta. Ebben fontos szerepe van a tagfelvételnek és általában a párttagok elé állított magasabb követelményeknek. Így előtér­be kerültek a kommunista ne­velő munka, a párt erkölcsi normái ibetartásának és a kom­munista magatartás fejleszté­sének feladatai. A pártirányítás és pártélet kérdései tanfolyamokon a hallgatók helyeselték, hogy a párttagoktól ma már joggal várják el a párt politikája iránti hűséget, azt, hogy állha­tatosságot, fegyelmet, bátorsá­got, odaadást és áldozatot is vállaljanak. Több helyen hangsúlyozták: egyre nagyobb szerepe lesz annak, hogy mennyire erősödnek, fejlődnek a szocialista erkölcsi viszo­nyok, a szocialista életmód és -felfogás. Vannak dolgozók, akik — egyoldalúan — csak a környezetükben tevékenykedő párttagok viselkedéséből íté­lik meg a pártat. A vita so­rán kiderült, hogy tévednek azok, akik a párt vezető sze­repét összekeverik egyes párt­tagok viselkedésével, tevé­kenységével. Mégis a párttagok többségiének a jövőben rendel­keznie kell azokkal az emberi tulajdonságokkal, erkölcsi normákkal, ipelyek, a munka­helyen, a lakóhelyen is hozzá­járulnak a párt tekintélyének, vezető szerepe érvényesülésé­nek erősítéséhez. Élénk vitát váltott ki, hogy fontos gaizda- sá'gi, állami vezető beosztá­sokba pártonkívülieket nevez­nek ki. Némelyek még mindig csak úgy képzelik el a párt vezető szerepének érvényesíté­sét, ha minden vezető munka­kört kommunisták töltenek be. A propagandisták a vitákban tisztázták, hogy a vezető beosz­tások betöltésénél mindenek­előtt a rátermettségeit, a politi­kai, szakmai fölkészültséget, a vezetői készséget kell figye­lembe venni A szocialista erkqlcs normáiról A hallgatók kisebb része még mindig a magánéletre, a családi élet tisztaságára, a val­láshoz való viszonyra leszűkít­ve értelmezi az erkölcs fogal­mat és a szocialista magatar­tás ismérveit. A párttagok má­sik csoportja — nagyon helye­sen — a szocialista erkölcs je­gyei közül a közösségi szelle­met, a munkához váló szocia­lista viszonyt tartja legfőbb­nek. Többen foglalkoztak még a szocialista erkölcs humanista vonásaival, a szocialista haza- fiság fejlesztésének szüfcséges- ségévéL A szocialista erkölcs fejlesztésének feladatairól, a kommunisták elé állított er­kölcsi követelményekről külö­nösen élénk vita folyt. A ve­zetőktől példamutatást, maga­sabb erkölcsi szintet várnak. Bírálták azokat a vezetőket, I akiknek rendszerint a taggyű-1 lések, a vezetőségi'' ülések, a | pártnendezvények idején akad j halaszthatatlan hivatalos dol­guk. Szerintük a pártfegye-1 lem, a szervezeti élet betartása ' rájuk is vonatkozik. Nőtt a helyi szervek önálló­sága, s ezzel együtt a kommu­nista vezetők felelőssége. A hallgatók egy része észrevéte­lezte, hogy ugyanakkor a ve­zetők felelősségvállalása nem minden esetben nőtt. A hall­gatók hangsúlyozták: »aki ha­talmat kapott, az felelősséggel döntsön a hatáskörébe tartozó ikérdésekben«. Minden pozíció­ban elengedhetetlen követel­mény, hogy az adott vezető a tisztségét a nép szolgálataként fogja fel. Biszku Béla a párt X. kongresszusán a hatalmat a gyógyszerhez hasonlította, amelynek túláfrtt használata pusztító méregként hat. A ha­talommal való visszaélés, a közfunkció személyes célokra való felhasznalasa nem fér ősz­sze a párt erkölcsi elveivel, súlyos politikai károkat okoz­hat. A közösség nevelő hatása Több helyien megkérdezték, hogy a párton belül, vagy a párton kívül ikell-e kommu­nistává mievetoá az új tagokat. A vita során többnyire tisztá­zódott, hogy hosszabb nevelési folyamatról van szó. Ennek je­lentékeny szakaszát a felvétel előtt kell végigjárniuk a leen­dő párttagoknak. Néhány hall­gatószerint a fölvételnél diffe­renciálni kellene a követelmé­nyeket, pl. a fizikai dolgozók­nál alacsonyabbra kell szállí­tani a mércét, mások minden­fajta m^gkidömböztetés ellen szót emeltek. A propagandis­ták igyekeztek tisztázná a fél­reértéseket, és egyértelműen foglaltak állást. A pártba lé­pés föltételeit a Szervezeti Sza­bályzat rögzíti. Az itt megfo­galmazott követelményrend­szer minden belépőre vonatko­zik Ezt a munkásnak, a szel­lemi dolgozónak egyaránt be kellene tartania. A tagfelvétel a politikai munkának tehát nem kezdete és nem is betető­zése, hanem egyik fontos állo­mása. A pártszervezetek min­dig kérjék számion a tagoktól szőkébb környezetük .politikai fejlődését, s azt, hogy ők mi­lyen szerepet játszanak a po­litikai hangulat formálásában, a helyes emberi normák és kapcsolatok kialakításában. A kommunista közösségék neve­lő hatása, az egymás iránti fi­gyelmesség, felelősség nagyon fontos. Ha idejében szólnak, ■bírálnak, az meggátolhatja a negatív jelenségek elburjánzá­sét, illetve megóvhatja a ítéve- dőket a későbbi, esetleg már jóvá nem tehető hibáktól. Per­sze mindez akkor következhet be, ha valóban elvtársias a lég­kör, ha érződik a szocialista humanizmus. Napjainkban az egyik fok­mérő a munkához való vi­szony. Alapvető követelmény, hogy elsősorban a párttagok példamutatóan teljesítsék kö­telességüket. Minden komm u­] nistának a szakmájában a leg- | jobbnak (kiéli lennie egyes hall- i gatók szerint, mások úgy fogal- ; máztak: az a fontos, hogy min- i denki a képességének, felké- ' szültségének megfelelő lelkiis­meretességgel teljesítse felada­tát, végezze a munkáját. Ma már fontos követelmény, hogy a párttag rendszeresen tanul­jon, tartson lépést a műszaki fejlődéssel, ismerje meg az új, korszerű termelési módszere- i két, eljárásokat, önkritikusan szóvá tették az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésére hozott határozat kapcsán az e téren tapasztalt lemaradást és saját felelősségüket is. »Ne csak fentről várjuk a mególd- dást« — mondták. Első a közérdek A munkások és a tsz-ben dolgozó kommunisták elisme­rően szóltak egymás segítésé­ről, a munkaversenyekről és a szocialista brigádmozgalomról. Volt, aki féltve óvta a közös­ségeket a brigádmozgalomban tapasztalható formalizmus, bü­rokratizmus veszélyétől. Joggal kérték, hogy a pártcsoportok, ■alapszervezetek rendszeresen értékeljék, figyeljék a brigá­dok nevelő munkáját, közössé­gi szellemét. Egyetértett min­denki azzal, hogy a párt erköl­csi normái közül kapjon meg­felelő szerepet a társadalom és a közérdek önzetlen szolgálata. Elítélték azokat, akik saját ér­dekeiket állították előtérbe a közösség rovására. A propagandisták felhívták a figyelmet arra, hogy a kom­munista magatartás nem ve­lünk született tulajdonság. Ez hosszabb nevelő munkának, harcnak az eredménye. Ezt a i harcot önmagunkkal, környe­zetünkkel, a közösség segítsé­gével kell megvívnunk. A no­vemberi határozat után egyér­telműen fogalmazták meg a hallgatók, hogy a kommunis­táknak még tudatosabban és nagyobb felelősséggel kell fog­lalkozniuk a családon belüli ideológiai neveléssel is. E feldolgozás tapasztalatait természetesen hasznosítani fogjuk a politikai oktatásban és a pártmunkébain. Varga Teréz I Ünnepélyes tanévzáré a pártiskolán Dr. Nagy Lajos búcsúztatta a végzős hallgatókat. UTOLJÁRA TELT MEG az előadóterem hallgatókkal. A padsorokban az egyéves párt­iskola huszonhat, az öthóna­pos pártiskola ötvenegy hall­gatója foglalt helyet ünneplő­be öltözve. A táblára nagy öt­ágú csillagot rajzoltak, s mel­lé két számot: 1972/1973. Dr. Nagy Lajos, a Megyei Oktatá­si Igazgatóság igazgatója nyi­totta meg a tanévzáró ünne­pélyt, majd Tanai Imre, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának a vezetője köszöntötte a hall­gatókat abból az alkalomból, hogy sikeresen befejezték ta­nulmányaikat. — Valamennyien a párt hí­vó szavára jöttek, azért, hogy alkalmasabbak legyenek a politikai munka magasabb szintű végzésére. A közösség érdekében vállalták ezt a fel­adatot. Tudjuk, nem könnyű több év után újra tanuláshoz látni, a megkopott ismereteket fényesre csiszolni, s újakkal bővíteni. Az egy év, az öt hó­nap alatt sok ismeretet sze­reztek, régi tudásukat föl­frissítették. Közelebb kerültek a marxizmus—leninizmus el­méleti kérdéseihez. Tudjuk, hogy jól dolgoztak az elmúlt hónapokban. Ezek alapján el­mondhatjuk, hogy az 1972/73- as tanév, az egyéves, az öthó­napos pártiskola eredménye­sen zárult A tanfolyamok igazi sikerét az jelenti, ha majd hazatérve úgy haszno­sítják az itt tanultakat, hogy I egy-két év után munkahelyük i egész politikai élete is szem- I mel látható fejlődést mutat. A napi munkában fontos politikai feladatokat kell meg­oldaniuk a többiekkel együtt. Saját területükön arra kell törekedniük, hogy a X. kong­resszus határozatainak szelle­mében dolgozzanak; hogy megvalósítsak a Központi Bi­zottság novemberi állásfogla­lását; hogy a helyi sajátossá­goknak megfelelően segítsék a párt összetételének javulását, az állami oktatás fejlődését, a gazdasági élet dinamikus fej- i lesztését, a párt eszmei, ideo- j lógiai, cselekvési egységének | erősítését. Fontos feladatuk, hogy segítsék az újonnan ala­kult tanácsokat munkájuk eredményes végzésében. Azt kérte a hallgatóktól, hogy min­dent tegyenek meg a párt ve­zető szerepének további erő­sítéséért, valamint a szocia­lista társadalom sikeres épí­téséért. — Munkájuk végzése köz­ben egy pillanatra se feled­jék, hogy a most megszerzett tudás nagyon korszerű ugyan, de nem örökérvényű. Ez az iskola alkalmassá! teszi és szinte kötelezi önöket arra, hogy napi munkájuk mellett állandóan* rendszeresen és céltudatosan tovább képezzék magukat, hogy az élet gyors változásaira megfelelően rea­gálni tudó, korszerű politikus­szakemberekké váljanak. Va­lamennyiüknek arra kell töre­kedniük, hogy tudásuk ne ma­radjon »holt anyag«, hanem váljon élővé, öltsön testet na­pi munkájukban. Tudásukat adják át a többieknek, mert ezzel is segítik a párttagok eszmei-politikai szintjének to­vábbi javulását. Tanai Imre végezetül meg­köszönte a pártiskola tanárai­nak, vezetőirfék, munkatársai­nak a fáradozását, hogy mi­nél több ismeretet igyekeztek átadni a hallgatóknak a mar­xizmus—leninizmus tudomá­nyából, a mindennapi pártpo­litikai munka gyakorlatából. AZ ÜNNEPSÉG dr. Nagy Lajos zárszavával fejeződött be. Hangsúlyozta, hogy olyan iránytűt adtak a hallgatók kezébe, amellyel eligazodhat­nak a mindennapi életben. Leckekönyvüket azonban majd a gyakorlati munkájuk alapján töltik ki, tehát az igazi vizsga ezután követke­zik. Lépcső a magasba Kulturált életföltételeket Rövidesen elkészül a sávolyi iskola napközi otthona. Sürgölődő emberek. Ab­lakkeretet igazítanak; üvegez­nék. Járjuk a befejezés előtt álló épületet, s a lépcsőkön fölfelé indulunk. Kísérőm, Gál József, a sávolya pártszerveze­tek csúcsvezetöségének tátiká­ra mosolyogva jegyzi megc — Egy-két év múlva talán majd följebb is mehetünk. Ügy terveztük ezt az épületet, hogy a tetejére még egy emeletet húzhatunk, ott lesz majd a ■községi klubkönyvtár. Ebben az épületben lesz az iskolai napközi otthon. Augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén szeretnénk felavatni, hogy őszre, tanévkezdésre minden rendben legyem £> nemcsak I emeletet, hanem a mostani j épület mellé még egy politech- I nikai műhelyt is építünk. ! Ezek azonban a jövő tervei. A magasba vivő lépcsősor, és a terveikről, a jövőről be­szélő párttitkár szavai kép­zettársítást indítanak el ben­nem. A Sávolyi Közös Köz­ségi Tanácshoz tartózó köz­igazgatási területen az anya­községben meg a Fényeden, Szegerdőn és Szőkedencsen élő 2300 embert a lépcsősor a kul­turáltabb életformához viszi. Az alsó »lépcsőket« már megépítették. Nem nagy dol­gokról van sző. de az itt élők­nek, Bünden hagyom sokat je­lent, mert összefogásuk gyü­mölcsét is látják bennük meg­valósulni. Esténként az Űj Élet Tsz j központjában gyülekeznek a j KISZ-szervezet fiataljai. Ta- j mólnak, szórakoznak a pince- j klubban, melyet a tsz bocsá- j tott rendelkezésükre. Társadat- j mi munkában alakították át a! helyiséget, a fiatalokkal együtt i ott dolgoztak a község idő- j sebb emberei, elsősorban az j 58 kommunista. S közösen dől- j goztak akkor is, amikor a Sá- ] voly központjában levő ligetet j bekerítették. Következő lé­pésként padokat helyeznek el benne, teleültetik virággal, és ifjúsági parkot alakítanak ki. i A szőkedencsi autóbuszfor- I dűlőt szintén társadalmi mun- j kában építették. Ahogy mond- I jak, tavaly a társadalmi ösz- j szefogás, a munka értéke megközelítette a százezer fo- I rintot. A négy község lakóinak nagy részé az Új Elet Tsz-ben 1 dolgozik. — Amikor Szarka József tsz-elnökkel, Bide János ta­nácselnökké! a jövőről tár­gyalunk, nem felejtjük el: a. négy község lakói egy köz- igazgatási és egy gazdasági egységet alkotó területen él­nek. Ezért sorsukról, igényeik kielégítéséről, a kulturáltabb életet megteremtő föltételekről úgy kell gondoskodnunk, afao- j gyan azt valamennyiük ér­deke megikívánja — mondja Gál József párttitkár. Ez Vezette őket, amikor a samogysámsoni áfész veze­tőitől azt kérték, hogy a tsz központjában nyissanak ve­gyesbojtot, ne kelljen az em­bereknek kilométereket meg­tenniük, ha valamit vásárolni akarnak. Már kijelöltök azt a területet, ahol az áfész kor­szerű kis ABC-áruházait épít a közeljövőben. Nem tesznek különbséget akkor sem, amikor a tagköz­ségekben lakó kisgyermekes családok helyzetének meg­könnyítéséről van szó. A fő- nyedi iskolában felszabaduló helyiségben klübkönyvtárat alakítottak ki. Több mint 50 ezer forintot költöttek erre a célra tavaly, tízszer annyit, mint amennyi Főnyed lakói­nak egyévi községfejlesztési hozzájárulása. Szegerdőre, ebbe a néhány száz lakosú falucskába láto­gattunk. Amikor másfél évti­zeddel ezelőtt először jártam itt — őszi időben —, térdig érő sáron át vezetett utunk. Most kifogástalan, aszfalto­zott úton mehetünk. ' Itt is van szépen berende­zett klubkönyvtár. Szandi László tanító arról beszélt, hogy nagyon sokan olvasnak, elsősorban a fiatalok válogat­nak a 700 kötetes könyvtárban. Az olvasóterem egyúttal film­vetítés céljára is szolgai. I — Ä négy községnek már szüksége lenne önálló orvosi körzetre, ezért elhatároztuk: orvoslakást, rendelőt építünk, a következő években erre tar­talékoljuk a községfejlesztési alapot. A négy községben élő kőműves, ács és más szakem­berek már most vállalták, hogy szívesen segítenek társa­dalmi munkában — mondta a párttitkár. Jártunk a korszerű, sza­kosított szarvasmarhatelepen, láttuk a szépen gondozott ál­latokat, a ragyogó tiszta tej­házat, a szépen berendezett női és férfifürdőt, öltözőt. Épülő családi házak minden­felé. Jó néhány emeletes ház is van Sávolyon és a tagköz­ségekben. — Itt van az új posta, mel­lette épül majd a közös tanács új épülete. Szép lesz ez a köz­pont, s nemcsak a sávolyiak, hanem mind a négy község­ben lakók büszkék lehetnek rá — mondta búcsúzáskor Gál József párttihkár. Király Ferenc, a Marcali Járási Pártbizottság első tit­kára azt mondta róluk: — So­kat kezdeményeznek, csende­sen, végtelen nagy igyekezet­tel dolgoznak a sávolyi kom­munisták, hogy megteremtsék a kulturált élet föltételeit Szalai László

Next

/
Thumbnails
Contents