Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

Megkezdte tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka (folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdaság a nemzeti Jövedelemhez — a tervezettet meghaladóan — mintegy 17 nem építik le a régi, már fe- I leslegessé vált rutin munkát. A vállalatok gazdálkodási körülményeit a gazdaságpoli- _ , tika, a külső feltételek és a százalékkal, a központositoL szabályozó rendszer együtte- jövedelmekhez 5 százalékkal 1 határozzák meg. Mivel a járult hozza. Ez az ágazat szabályozó rendszer megfelelő­nemcsak a költségvetési, ha­nem a külgazdasági egyensúly szempontjából Í6 jelentős, mert a népgazdaság exportbe­vételeinek tekintélyes hánya­dát adja. Az 1972. évi költségvetés végrehajtása alapján, végered­ményben megállapítható, hogy — a több szempontból gondot okozó 1970-es és 71-es évek irtán — a gazdaság fejlődésé­ben és az egyeneúlyviszonyok- bem kedvező irányzatok bonta­koznak ki, különösen px. el­múlt év második felében meg­tett intézkedések hatására. A mólt év vállalati gazdál­kodásáról a miniszter elmon­dotta, bogy a vállalatok és szövetkezetek nyeresége *3,5 milliárd íonxrt, ami csaknem en szolgaija gazdaaagpoliti- ká.n«k valóraváltását, alapvető módosítását az idén nem ter­vezzük, tehát 1974-re nyűgöd- j tan előre tekinthetnek már a vállalatok. Kedves Képviselő Elvtársak! Életszínvomalumik sok olyan tényezőtől függ, amely a költ­ségvetéshez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik. Rész­letesebben szólok egy, a költ­ségvetést legközvetlenebbül i érintő témáról, a társadalmi közös fogyasztásról, vagy más­ként: a költségvetési szervek ' kiadásairól. A több mint 20 000 egészségügy»-, kulturális és kommunális intézmény szol­gáltatásai egyre nagyobb sze- 1 napét töltenek be éietkörüimé- j nyednädben. Működtetésük és lt százalékkal nagyobb az elő- ' eszközeik: felújítása 1972-toen nő évinéL Az iparvállalatok j 87,5 milliard forintba került, njmresége több mint 49 mii- amiből a tanácsok 24,5 mdlli- Itárd forint, amfből a kisipari ; ánd forintot használtak fel. A **eeCkezeteké 5,4 milliárd ío-: tanácsok ezen ki-vül még fej- | rúst. A gazdálkodó egységek j lesztési alapjukból 19,7 mail!- j 48 mffiárd forint fejlesztési árd forintot fordítottak az el- alagwk valamint 10,5 milliárd látás hálózatának bővítésére, i facint részesedési alapot ké- j A tsmécsok gazdasági dönté- peabetáek. A tartalékalapok sei a múlt évben megalapo- «^nntok a M mffliárd forintos i zottabbékiká váltak. Ez .rész- Bsiwre"< 1972-ben 8.4 száza- ben annak tudható be. hogy 'ékkai gyarapodott a vállaia- mk és a szövetkezetek vágyó A erodSOeodásbasi még mm- ritg sok lazaságot tapasztalha­tunk a költség-, az önkölteég- szápnttás és az árkalkuláció te­rmetén. Ezek a hiányosságok nehezítik annak gyors és egy­értelmű megállapítását, hogy 1972-ben csak Borsod és Ko­márom megyékben mutatko­zott kisebb bevételi lerruara- | das míg összességében a me- ' .ik 1 milliard forinttal több í b ^vételhez jutottak. Ez évben , még kiegyenlítettebb helyzet­re számítunk. Az 1972. évi tanácsi gaz dálkodás egyilk közipcnti kér­1 esz léssel együtt ez még min­dig csak a IV. ötéves terv időarányos mennyiségének 60 százaléka. Mi az elmaradás oka? Gyakran a beruházások előkészítése és elhatározása nem nyugszik megalapozott terveken. A lakosság jövedelmeinek jelenleg több mint egyharma- da közvetlenül a központi pénzalapból származik, külön böző juttatások és bérek for­májában, nagyobb része a vál­lalatoktól. A reálbérek növe­kedése a múlt évben a terve­zett 2.5 százaléktól két tized­del elmaradt. A kereseteken belül nőtt a nyereségrészese­dés, és különösen gyorsan a prémium és jutalom. Ezek a vállalati források az évi bér­hez viszonyítva tavaly 8 szá­zalékot értek el. Ez évben az ipari és építőipari bérarány­talanságok enyhítésére, a nagyüzemi munkások élet- színvonalának emelésére az iparban átlagosan 8, az építő­iparban 6 százalékos közpon­ti béremelést hajtottunk vég­re. A vállalatok ezt helyesen kötötték össze a szokásos évi béremeléssel. Ennek hatására éves átlagban az érintettek bérnövekedése mintegy 10—12 százalékos lesz. 1971-ről 1972-re az egy fő­re jutó összes reáljövedelem 3,4 százalékkal növekedett. Ez évre ennél magasabb ütem elérésére lehet számítani. A fogyasztói árszínvonal 1972- ben, a terveinkkel megegye­zően körülbelül 3 százalékkal nőtt. Az áremelkedésnek mint­egy fele központi árintézke­désekkel függött össze. Ahhoz,, hogy a fogyasztói árszínvonal ez év egészében a tervezettnek Kádár János, Németh Károly és Apró Antal a Parlament folyosóján. társadalmi rendszerünk terv-1 elnökletével megkezdődött a szerűen halad az építő munka, j költségvetés végrehajtásáról egyre erőteljesebb a dolgozó , szóló törvényjavaslat vitája. emberek cselekvő részvétele a politikai, a gazdasági, a kultu­rális és a szociális feladatok megoldásában. A párt politi­kája, a választott testületek' munkája az elfogadott határo­zatok megvalósítását szolgálja. Ezért a terv- és költségvetési bizottság nevében javaslom az országgyűlésnek, hogy a tör­vényjavaslatot egészében és részleteiben is fogadja el. Kovács Antal Vas megyei, dr. Prieszol Olga budapesti és Szabó Gusztáv Szabolcs-Szat- már megyei képviselők felszó­lalása után ebédszünet követ­kezett. Ebédszünet után dr. Beresz- tóczy Miklós elnökletével foly­tatta tanácskozását az ország- gyűlés. Dr. Orbán László, a műve­lődésügyi miniszter első he­egyes vállalatok áremelése mi- dése a lakásépítés volt La­hor indokolatlan, esetleg mi- «Beépítésűinket nagy eredmé- kor tisztességtelen, a haszon, nyék és gondok is jellemzik. Ilyen meggondolásból javítjuk J A mostani ötéves terv idősza- a kirfkuláció rendszerét, az ár- f kában több mint 400 ezer la- vetés és ömköltBégszámítás kés késesül eä, amiből a terv összhangját Szigorúbban meg­követeljük a kalkuláció* sza­bályok betartását és a jövőben első két évére szóló előirány­zatot csaknem 15 százalékkal túlteljesítettiik. E területein is rendszeresebben ellenőrizzük j van azonban de... Elmarad a V. azt a pénzügyi revízió kereté­ben ' is. Rátérve a MöeponB fejtesz­tési programokra, 1972-ben előre haladtunk az alTnrnnium- ipari, a földgázfelhasználást, a petrolkémiai, a számítástech­nikai, a közúti jármű tervezettől az állami és szö­vetkezei lakásépítés, s ennek tea-hét különösen. Budapest, Miskolc, Pécs, Szeged, Debre­cen érzi. A lakásépítés költségeit az ötéves terv (készítésékor nem tudtuk kellő pontossággal fel­a könnyűszerkezetes progra- mérni. A területelőkószitési mok megvalósításában. Ezekre *s közmüvesatési igények na- a költségvetés a múlt évben gyobbak a járulékos fejlesztés normái szűkösek. Végső so­ron a központi kivitelezésű la­kásépítéshez a (középtávra ter­vezett 56 milliárd forintnál na­gyobb pénzösszegre van szük­ség, amit a költségvetésből kell előteremteni. Tudomásul kell vennünk, hogy nem lehet túl­zott igényű, lehetőségeinkkel összhangban nem álló város­központokat emelni. Békés­csabán, Csongrádon és Debre­ceniben egyes területek, Gyön­mintegy 3 milliárd forintot adott, hitel és kölcsön formá­jában pedig további 2 milliárd forint állt rendelkezésre. Túlnyomórészt a korábbi évek döntései miatt, 51 ipari és építőipari vállalat kereken 5 milliárd forint összegű fej­lesztési alaphiányát kellett rendezni, mert a fejlesztési alapokat terhelő kötelezettsé­gük ennyivel haladta meg a forrásokat. Ehhez több mint ^ az egész varos. 2 milliard formt közvetlen „Liv«i vagy közvetett költségvetési juttatásra és csaknem 2.3 mil­liárd forint bankhitel kibocsá- I tására, illetve visszafizetésé­nek meghosszabbítására volt szükség. A vállalati munka- és üzem­szervezést vizsgálva némi elő­rehaladásról számolhatok be. A szakminisztériumok út­mutatásai és ellenőrzése mel­lett az elmúlt évben 65 válla­latnál m.intaszervezéseket kezdtek. Három nagyvállalat' rendezés újratervezésén kell dolgozni. Szerencsére túlnyo­mnak azok a példák, mint Győr. Kaposvár vagy Oroshá­za várostervezése, ahol a reá­lis feltételeket rögtön felismer­ték. Kulturális és oktatási in­tézmények működésére, fenn­tartására 16 milliárd forint, felújítására közel 1 milliárd forint jutott Igen kedvező, hogy7 a tanácsok az óvodai he- i lyek számának növelését el­sőrendű feladatnak tekintet Szünet után Varga Gáborné | lyetlese emelkedett szólásra. Dr. Orbán László: Új távlatok nyíltak az európai államok együttműködése előtt Dr. Orbán László elöljáró- sikeresen befejeződtek. Az ban megemlékezett a'z. iskolák j előkészítő tanácskozás sike- I államosításának negyedszáza- j rés befejezése feljogosít ben­megfelelő legyen, a kormány dos évfordulójáról Elmonda­nád — a Zalaegerszegi Ruha- | tísk, i97i_72-ben már a IV. gyáriban, a Szerszámgépipari ötéves terv előirányzott fej- Muveknél es a 43. sz. Állami lejtésének csaknem kéthar- Építőipari Vállalatinál — az ; miada megvalósult, erőfeszítések már figyelemre i Az oktatási színvonal javí­méltó előnyökkel jártak. Az előrehaladás mellett azonban tény az is, hogy szá­mos vállalat mindmáig csak az előkészítésnél tart, néhány pedig inkább csak formálisan látott hozzá. Elgondolkoztató, hogy mi­közben az iparban foglalkoz­tatott munkások létszáma 1970. óta lényegében nem vál­tozott. az alkalmazottaké ke­reken 19 000-rel emelkedett, a műszaki dolgozók létszáma 6000-rel az adminisztratív al­kalmazottaké 11 000-rel, míg a kisegítők száma 2000-rel nőtt. Ez azt mutatja, hogy az ügyvitel korszerűsítése las­san megy, az új adminisztrá­ciós kötelezettségek mellett Somogyi Néplap tásának és korszerűsítésének feltételeit pénzügyi oldalról folyamatosan biztosítjuk. 1972- ben például az intézmények felszerelésére, szemléltető I eszközök beszerzésére 490 mil- ‘ Hó forintot fordítottak a taná­csok. Ez 17 százalékkal maga­sabb az előző évi összegnél. Az oktatás mellett az állam a népművelést újabb és újabb formákban támogatja. A nép­művelési intézmények kiadá­saikat 10 százalékkal növel­hették. ez kereken 2 milliárd forintot jelent. A szociális és egészségügyi kiadások összege 38 milliárd forint. Ebből mintegy 9 mil­liárd forint az egészségügyi intézmények fenntartását, kö­zel 1 milliárd forint a felújí­tást szolgálta. 1972-ben 1260 kórháza ággyal bővült a háló­zatunk, de az 1971. évi fej­az elmúlt hónapokban már tett intézkedéseket, most to­vábbi kisebb árleszállításokat készít elő. Június 18-tól 10—15 százalékkal olcsóbb lesz több hazai termelésű és szocialista országokból származó tartós fogyasztási cikk: hűtőszekré­nyek, órák, lemezjátszók és néhány más termék. Évköz­ben még a későbbiekben is lesznek hasonló árleszállítá­sok. Mindez a lakosságnak egy év alatt 600—800 millió forint megtakarítást jelent. A forint vásárlóerejének védelme szük­ségképpen erőteljes — 1973- ban még tovább fokozódó ál- állami tehervállalást igényel. Az igen gyors világpiaci drá­gulás közepette nem kis fel­adat ez. Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi költségvetési összeállításnál és annak vég­rehajtásában a kormány egy pillanatig sem feledkezett meg arról, hogy a pénzügyi elszá­molás milliárdos száma mö­gött emberek — munkások, parasztok, értelmiségiek — vannak, azok a milliók, akik előteremtették a bevételi ol­dal értékeit és élvezték mind­azt, amit a kiadások számosz­lopai mutatnak. Erre épül az a bizalom, amelyre hivatkoz­va a tisztelt országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására kérem. A pénzügyminiszter expozé­jának elhangzása után az el­nöklő Apró Antal dr. Havasi Bélának adta meg a szót. Dr. Havasi Béla (Borsod megye, 4. vk.), a miskolci vá­rosi pártbizottság első titkára, a törvényjavaslat előadója el­mondotta, hogy az előterjesz­tést korábban megtárgyalták az országgyűlés állandó bizott­ságai, s megállapították, hogy 1972-ben népgazdaságunk a korábbiakhoz képest arányo­sabban fejlődött. — Az elvégzett munka, az 1972. évi terv és költségvetés végrehajtásának nyugtázása­kor további feladataink megfo­galmazásánál a fő figyelmet most is arra fordítjuk, hogy mit tegyünk és mit kell még tennünk népünk életkörülmé­nyeinek javítására. Az ország- gyűlés bizottságai jóleső ér­zéssel állapították meg: lét- biztonság, nyugodt munkakö­rülmények, gazdasági fejlődé­sünkkel arányosan növekvő anyagi jólét mutatja a párt és a kormány alapvető gazdaság- politikai célkitűzéseinek meg­valósulását. — A bizottsági vitákat úgy is összegezhetjük — zárta elő­terjesztését a törvényjavaslat előadója —, hogy tükrözték népgazdaságunk eredményeit, azt, hogy erősödött szocialista j ta: — Büszkén, jóleső érzéssel emlékezünk vissza erre az eseményre és tisztelettel a munkásosztály harcosainak, pedagógusoknak, akkori fiata­loknak sok-sok ezreire, akik részesei voltak az iskolák ál­lamosításával kivívott győze­lemnek. Ez feltétele volt köz­oktatásunk 25 éves történelmi jelentőségű fejlődésének. A 25 év alatt elért nagy eredmé­nyek tették lehetővé, hogy nemzetközileg az iskoláztatás élvonalába kerültünk és ma­gunk mögött hagytunk, nem egy, nálunk sokkal gazdagabb kapitalista országot. Dr. Orbán László a továb- biakban a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglalko­zott. — A legutóbbi események is azt mutatják — mondotta —, hogy a nemzetközi politi­kai helyzetben a szocializmus és a béke javára végbemenő nagy változások folyamata, a nemzetközi feszültség általá­nos enyhülési tendenciája to­vább tart. A különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének lenini elve és gyakorlata mind határozottabban tért hódít — és ez a javulás tartósnak ígér­kezik. — Mindenekelőtt a nemzet­közi erőviszonyoknak a szoci­alizmus javára történt nagy­arányú eltolódásában, a szoci­alista világrendszer erejében — amely a nemzeti függet­lenségért a társadalmi haladá­sért. a nemzetközi békéért és biztonságért folyó világmére­tű antiimperialista harc fő támasza — van a magyaráza­ta annak, hogy napjainkban a vezető tőkés országok más­képpen viszonyulnak a Szov­jetunió és a vele szövetséges szocialista országok javasla­taihoz, mint korábban. Nap­jainkban tudjuk csak igazán felmérni a Szovjetunió Kom­munista Pántja 24. kongresz- szusámalk. az ott meghirdetett nagyszabású békeprogram­nak a történelmi jelentőségét, az egész világhelyzet alakulá­sára gyakorolt óriási hatását. A nemzetközi viszonyok ja­vulásának legfontosabb jele. I s egyben a feszültség enyhü- | lését leginkább elősegítő ese- | meny az, hogy Vietnamban véget ért a háború. Kedves Elvtársiak! A Szovjetuniónak, a szocia­lista országoknak és a béke erőinek következetes harca nyomén kimagasló jelentősé­gű események részesei és mun­kálod vagyunk Európában. Az európai (biztonsági és együttműködési értekezlet hel­sinki előkészületei a napokban — héthámapi munka után — nünket arra a reményre, hogy eredményes lesz a folytatás, maga az értekezlet is. A szomszédos Ausztria fő­városában is fontos tárgyalá­sok folynak. A bécsi haderő- csökkentési konzultációkon bonyolult tárgyalások révén sikerült eredményre jutni és elhárítani az akadályokat a később esedékes érdemi tár­gyalások útjából. Sikerült el­fogadtam a konzultáción részt­vevő NATO-országokkal az egyenlő biztonság elvét, mint a haderőcsökkentésre irá­nyuló tárgyalások alapelvét. Ezzel megnyílik az út az érde­mi tárgyalások előtt. Bencsik István — Az európai biztonságért folyó tárgyalások nagy jelen­tőségű része a két német ál­lam nemzetközi szerepének a kialakulása. Ennek rendezése a szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerző­désekkel a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi .megál­lapodással, a két szuverén né­met állam, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság alap- szerződésének létrejöttével be­fejező szakaszához érkezett. A közeli jövőben mindkét német állam tagja lehet az ENSZ- nek. Nagy jelentőségűnek tart­juk Brezsnyev elvtársnak a Szovjetunió Kommunista Párt­tá Központi Bizottsága főtit­kárának hivatalos látogatását a Német Szövetségi Köztár­saságban. a létrejött megálla­podásokat. Ezzel új konkrét távlatok tárultak fel az európai onszá- /*icik együttműködése előtt, örömmel üdvözöljük a cseh­szlovák—nyugatnémet tárgya­lások előrehaladását. Ügy gon­doljuk, hogy ezzel megnyílik az út a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsola­tok teljes normalizálása előtt is. Dr. Pál István Fejér megyei, ínakat János budapesti és Kovács József Békés megyei képviselők felszólalása után szünet következett, majd az elnöklő Varga Gáborné Ben­csik István képviselőnek adta meg a szót. Tovább nőtt népünk társadalmi érdeklődése Bencsik István részletesen szólt a múlt évben elért fejlő­désről, gazdaságunk jó irányú előrehaladásáról. — Gazdaságunk örvendetes fejlődésének természetesen széles társadalompolitikai hát­tere van — folytatta beszé­dét. — Legfontosabb bázisa szocialista gazdálkodásunk elvi szilárdsága, népünk jó hangulata, munkakedve, bi­zalma a vezetésben, a jövőben. Hogy ez valóban így van, fé­nyesen bizonyította a válasz­tás. A választásokon minde­nekelőtt kitűnt, hogy az el­múlt két évben tovább nőtt népünk társadalmi érdeklődé­se, fejlődött gazdaságpolitikai hozzáértése. A másik jellemző előrelépés a hiányosságok hangoztatása helyett a megol­dásra tett javaslatok nagy száma, a személyes és kollek­tív segítség felajánlása a meg­oldáshoz. Népünk helyes va­lóságérzékét jelzi, hogy a fel­szólalók nem megvalósíthatat­lan követelésekkel álltak elő, hanem mindennemű pazarlás felszámolását, a munka szer­vezettségének biztosítását és a visszaélések megszüntetését igényelték. — Mind mélyebb lesz a fel­ismerés, hogy egy adott terü­let előrehaladása nemcsak a központi keretek mértékén múlik: az ott lakóik önmagu­kon is segíthetnek. Természe­tesen sokat javult a központi segítség is, és Itt mindenek­előtt erkölcsi, szervezési segít­ségről van szó, hogy az a tár­sadalmi munka, amely 1972- ben már egymilliárdot tett ki, megsokszorozódjék. Említést tett a szónak a la­kosság helyesen megnyilvánu­ló társadalmi igazságérzetéről is. Elmondta, sok az elégedet- I lenség például a községíej­lesztési hozzájárulás kivetési módja ellen: nem tartják egé­szen. igazságosnak, hogy nem fizeti mindenki, aki a község­ben lakik, hiszen a kommuná­lis szolgáltatások előnyét vala­mennyi lakos élvezi, és a fej­lesztés mindenkinek érdeke, foglalkozásra, jövedelemre va­ló tekintet nélkül. Az sem helyes, hogy fal- vaink örvendetes gyarapodása mellett lesújtó a régi városré­szeink elhanyagoltsága. Nem vigasztalódhatunk új lakó­telepeink láttán. Sőt, joggal aggódhatunk amiatt, hogy ezek is hasonlóak lesznek néhány év múlva, ha nem oldjuk meg a városi ingatlankezelés kér­déseit és ezzel kapcsolatban a lakosság részvételének, a tár­sadalmi ellenőrzésnek a kér­déseit. — A választói gyűlések ta­pasztalatai azt is jelzik, hogy erősödött a helyi választáso­kon a szocialista demokrácia gyakorlata, fokozódott a la­kosság részvétele a közügyek­ben, kiszélesedett és jó ered­ményeket hozott a párt szö­vetségi politikája — mondot­ta, majd befejezésül ismétel­ten hangoztatta: a most elő­terjesztett zárszámadás a le­hetőségek jó felhasználását, népgazdaságunk biztató fejlő­dését mutatja. Raffai Sarolta Bács-Kiskun megyei, Z. Papp Sándor Veszprém megyei, Juratovics Aladár Csomgrád megyei és Komár András Baranya me­gyei kéipviselő szólalt fel, * ez­zel a csütörtöki ülés végebért Az orszáiggyűlés ma délelőtt 10 órakor az 1972. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatja munkáját. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents