Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

Munkatársunk jelenti a Parlamentből Háztartás nagyban és kicsiben Az onszág tavalyi költségve- ! dig teljesítették bevételi ter- tésének végrehajtásáról szá- j vüket, előfordult, hogy nem mólt be tegnap az országgyű- termeltek gazdaságosain, lés nyári ülésszakán Faluvégi Egyetlen példa csupán: há- Lajos pénzügyminiszter. I rom nagy cipőipari vállalat A minden embert közelről és : nyereségének egyharmadát a érzékenyen érintő téma nagy ; reklamációkra fordított több­| Vb-ülés Siófokon Erőfeszítések, eredmények, tennivalók ÜLÉST TARTOTT tegnap a ! bő-szakmában — visszaesés Siófoki Városi Tanács Végre- ; tapasztalható. A szolgáltató- hajtó Bizottsága. Az ülésen dr. [ sokat segíti a Sió Ipari Szövet- Németli István tanácselnök-1 kezet kombinátjának munká­érdekLődésre tartott számot a képviselők és a meghívott ven­dégek között egyaránt. Indo­kolt volt a várakozás, érdeklő­dés, hiszen a kérdés, hogy mi­ként is gazdálkodott az or­szág a máit évben, az emberek mindennapjaira is kihat. Va­gyis a nagy háztartás megha­tározza az üzemek, a termelő szövetkezetek, vagy akár családok háztartását is. Mi tetszett legjobban a pénzügyminiszter beszámoló­jában? Elsősorban a realitás. Mindenki ismeri a múlt év be­ruházásaira vonatkozó ren­delkezéseket, amelyeket talán az »addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér« mon­dással tehetne jellemezni. A beruházási stopnak már a ha­tásáról, mégpedig jótékonyan érződő hatásáról is beszámolt Faluvégi Lajos. Gazdagabbak lettünk egy év alatt? Igen. Ha csupán azt számítjuk hogy a bevétetek és a kiadások aránya a bevételek oldalára billen, már igazoló­dott aiz állítás. Azt mondtam, hogy reális számvetés jellemezte a pénz­ügyminiszter beszámolóját, és ehhez hozzátartóznak a költ­ségvetés kevésbé mutatós té­telei is. Faluvégi Lajos nem­csak az eredményekről be­szélt hanem elmondta példá­ul, hogy az üzemiek nem mán­tetkiadás vitte el. Még egy szám, amely meglepi az em­bert: 19 ezerrel emelkedett az alkalmazottak száma akkor, amikor a munkásoké változat­lan maradt. Azt már biztosan tudjuk, hogy ezen az arányon változtam fognak. A pénzügy­miniszter úgy fogalmazott, hogy nemcsak új gépekkel kell a j korszerűsíteni, hanem moder­nebb szemlélettel, szervezéssel is. A parlament tegnapi ülé­sén Radnóti László vendége­ként ott volt Gata Ferenc, a Csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet főkönyvelője. Rad­nóti László a szövetkezet el­nöke bizonyára nem véletlenül hozta magával a gazdaságos működés egyik legfőbb őrét, hanem az elsődleges cél a be­tekintés volt az ország ház­tartásának ügyeibe. — Sikerült? — kérdeztem Bata Ferenctől. — Igen. Nagyon örülök, hogy közvetlenül hallhattam a beszámolót és sok olyan kér­déssel találkoztam amely — ha kisebb mértékben — meg­található otthon, Csurgón is. Az országgyűlés pénteken folytatja munkáját. Várható­an akkor kerül sor megyénk egyik képviselőjének, Mohá­csi Barnának a felszólalására. Simon Márta Tanulságos eszmecsere Egyhetes tanfolyam Balaton/üldváron Kétévi szünet után ezen a héten rendezték meg Balaton- földváron a megyei tanács és a járási hivatalok élelmiszer- gazdasággal foglalkozó dol­gozói részére az egyhetes to­vábbképző tanfolyamot. A tanfolyam befejezésekor Tóth Károly, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője valamennyi dik célja az volt, hogy a szak- igazgatás dolgozóit közvetle­nül érintő kérdésekről orszá­gos előadóktól hallgassanak előadásokat. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes az élel­miszergazdaság helyzetéről, feladatairól; Halász Péter, az Országos Földhivatal vezetője a földtörvényről, a föld hasz­részvevő véleményét tolmá- j nosítósáról, dr. Nagy Istvánná, csolta: »Azon túl, hogy igen \ a MÉM főo&ztólyvezető-helyet- sok hasznosítható tudnivalót c^r- Somodi Dezső, a adott ez a továbbképzés, jelen-! . EM osztályvezetője a szak­egyseg kialakításához, elme-! adást. A harmadik cél a köl- lyitese tez.« , csőn ős tapasztalatcsere volt, Három céllal szervezték meg 1 az egységes szemlélet kialakí­j tása mind a negyedik ötéves i terv visszalevő feladatainak ezt az egyhetes eszmecserét. Elsődleges feladatnák azt tar­tották, hogy összegezzék az el-1 elvégzésében, mind pedig az műit két év tapasztalatait, | ötödik ötéves tervfeladatok el­sorra vegyék, hogy á tanácsi munkában, az ügyrendi és tör­vényességi feladatok ellátásá­ban milyen kapcsolat alakult ki a megyei osztály és a járási hivatalok élelmiszer-gazdaság­gal foglalkozó dolgozói, osztá­lyai között, és mit kell tennie az apparátusnak a jövőben a megye mezőgazdaságának fej­lesztéséért. A tanfolyam máso­veinek kidolgozásában. helyettes terjesztett elő beszá móló jelentést az 1972. évi üdülési idény tapasztalatairól és az 1973-as előkészületeiről. Elmondta, hogy Siófok ide­genforgalma országos viszony­latban jelentős szerepet tölt be, a város gazdasági bázisa az idegenforgalomról. Jellemző ' adatok erre: 1950 szállodai, ! 4000 SZOT üdülőszállói, 3600 j kemping és 7430 fizetővendég- I látó hellyel rendelkezik Siófok. | A város területén mintegy | 2500 vállalati és magánnyara­ló van, az utóbbiak száma évről évre növekszik. A nyári időszakban a hét végi napo­kon az itt nyaralók száma 60 —120 ezer között váltakozik. A Balaton-part idegenforgal­mának a IV. ötéves terv végé­re tervezett szintjét már ta­valy elértéli. Ez több helyütt feszültséget okozott az ellátás­ban és a szolgáltatásban, A városi tanács és annak szervei — az országos szervek megértő támogatásával — az 1972. évi nyári forgalmat az elmúlt évekhez képest kedve­zőbb körülmények között fo­gadták, de az egyes felkészülé­sek ütemében, a létesítmények működésében zavarok is elő­fordultak. A Belkereskedelmi Minisztérium fejlesztési prog­ramjának keretében négy ABC-kisáruházat épített a sió­foki áfész, négy önkiszolgáló büfé pedig a Pannónia Válla­lat közreműködésével léte­sült. A köztisztasági feladatok jobb ellátásáért az Országos Idegenforgalmi Tanács ötmil­lió forint támogatást adott. A Pénzügyminisztérium a stran­dok, valamint a feltöltéssel nyert területek fenntartásához kétmillió forint pótelőirány­zattal járult hozzá. Az igé­nyekkel nem tartott lépést a Patyolat és az AFIT. Az 1973. évi üdülési idényre való felkészülés bizonyos fokig kedvezőbben indult. A város kommunális ellátottsága ugyanis a tavalyinál jobb ké­pet mutat. Néhány területen azonban a feszültség tovább­ra is érezhető. Siófokon a kö­zületi és magánüdülők, lakó­házak környezetének szépíté­sét, tatarozását elvégezték. A város utcái rendezették. Az újhelyi strandot felújították, a sóstóit rendezték, fásították, virágositották. A szolgáltatási tevékenység általában nem tud együtt ha­ladni az igényekkel. A szemé­lyi szolgáltatások többnyire a múlt évi szinten lesznek. Ez különösen igaz például a fény­képész- és a fodrászszakmánál. Néhány ágban azonban — i főként a cipész- és a férfisza­32 milliárdos szolgáltatás Az ipari szövetkezeték ter­melése évről évire növekszik: munkájuk nyomán több jut a hazad lakosságnak és több or­szághatárainkon túlira is. Csu­pán. a szolgáltatásuk érteke ta­valy meghaladta a 32 milliard forintot. Elsősorban a javító- szolgáltató munka haladta meg a korábbi évek színvona­lát. Egyebek mellett a szövet­kezetek 1972-ben mintegy nyolcezer lakás építéséhez láttak hozzá és 6700-at adtak át. A különféle ipari egységek exportra is termeltek, jóval többet, mint amennyit évek­kel ezelőtt. A külkoreskede- lemmek átadott cikkek értéke tavaly elérte a százmillió ru­belt és a csaknem 40 millió dollárt. Új termék: a Siemens fali elosztótábla ja és a GELKA tevékenységi körének bővülése. A kereske­delmi ellátás a tavalyinál jobb lesz. A munkaerő-ellátásról szól­va dr. Németh István adato­kat is sorolt: a város állandó munkavállalóinak száma 10 ezer 320. Ez a nyári munka­helyeket figyelembe véve 13 ezer 500-ra növekszik. Az igé­nyek kielégítését segíti a télen folalkozást nyújtó üzemekből felszabaduló 520 dolgozó. Ez azonban még nem oldja meg a problémát. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ellá­tás irányítását az egyesített városi és járási egészségügyi osztály, valamint a közegész­ségügyi és járványügyi osztály látja el. Nagy munka vár rá­juk is. A határozati javaslatokból idézünk: »Erélyesen föl kell lépni a vásárlók megkárosítói ellen. Fokozni kell az árellen- őrzéseket. Rendszeressé kell tenni az ifjúsági őrjáratokat, nagy figyelmet kell fordítani a közegészségügyi és higiéniai szabályok betartására, különö­sen a vendéglátóipari szervek­nél.« MAI KOMMENTÁRUNK A szokásosnál korábban »Kell ez a kalászérlelő nap­fény« — hallottam a napok­ban a megjegyzést. És láttam, hogy szinte szemlátomást szű­külnek, sárgulnak az ösziár- patáblák. A kalászérlelő nap­fény »hátán« rohamosan kö­zeledik az aratás megkezdé­sének ideje. A nagy munka sikeres el­végzésének igen sok feltéte­le, számos összetevője van. Ezúttal csak egyről szeretnék szólni: a kezdés időpontjáról. »Ha beérik a gabona, aratni kell, miért szükséges erről külön is szót ejteni« — mond­hatná bárki. És alapjában iga­za van — de amennyire igaz ez a nézet, legalább annyi veszélyt is rejt magában. Nem kívánok most részle­tesen szólni, hogy mekkora leckét adott a múlt év, hiszen mindenütt újra felszínre ke­rülnek a tapasztalatok. Egy dologról azonban kevés szó esik: a kezdésről. Pedig ak­kor hány helyen lehetett hal­lani: »Ha legalább egy hét­tel előbb hozzáfogunk4 és az eső előtt betakarítjuk a ter­més egy részét, akkor jó pár mázsát menthettünk volna meg.« De lehetett hallani olyat is: »Szerencsénk volt, mert a szokásosnál korábban hozzáfogtunk, és a rossz idő előtt biztonságba került a ga­bonánk többsége.« Nem kétséges, hogy ez utóbbi módszerre, a szokásos­nál korábbi aratásra csak ott Icerülhetett sor, ahol biztosí­tottak voltak a feltételek, a gazdaság olyan szárító beren­dezéssel rendelkezett, mellyel a korábbi kezdéssel járó fö­lösleges víztartalomtól meg­szabadíthatta a gabonát. A múlt évi aratás kezdetén meg meglehetősen kevés ilyen be­rendezés üzemelt a szövetke­zetekben, viszont már a ne­héz aratás idején és azóta is jelentősen megszaporodott a számuk. A megyében már 85 üzemi száritó van, mely 15 százalékos vízelvonás mellett óránként 285 tonna gabona szárítására alkalmas. Össze hasonlíthatatlanul jobbak tehát a feltételek 'a korai kezdéshez — és ezt most, amikor rohamosan szű­külnek az őszi árpák, figye­lembe kell venni. Ezzel kap­csolatban lehetne szólni a szárítóberendezések üteme­sebb kihasználásáról, a torló­dások elkerüléséről, s arról, hogy senki sem láthat a jö­vőbe, milyen időjárás kíséri majd a nagy munkát, össze­gezésül mindössze annyit: a szokásosnál korábbi kezdés jelentősen fokozza a betaka­rítás biztonságát. Ezért kell most beszélni az aratás kez­désének időpontjáról, ezért kell most fontolóra venni, hogy mikor induljon be a jól megszervezett »gépezet«. HL Szervezett-e a szervezet? A vezető szerepe A társadalmat átfogó szervezetekben emberek dol­goznak. Emberek, akiknek csak a munkáját fogja össze, s tereli határozott irányba a szervezet. Ezek az emberek különböznek egymástól jel­lemben, érzelmekben, képzett­ségben, műveltségben (ez utóbbi kettő nem azonos), presztízsben, törekvésekben, akaratban, s még rengeteg másban. Éppen ezért nélkü­lözhetetlenek a modem tár­sadalmakban a szervezetek; a sokféle alkatú és jellemű em­bert képesek igen határozott és hatékonyan dolgozó cso­porttá gyúrni, formálni. Végső soron azonban mi, emberek alakítjuk ki egy szer­vezet arculatát. Igazgató ismerősöm pana­szolta: gyakran előfordult már, hogy az osztályvezetői értekezleten minden különö­sebb vita után elfogadott, min­denki által jóváhagyott dönté­seket maguk a részvevő osz­tályvezetők fúrják meg később a gyakorlatban, és cseleked­nek egészen másként. Az igaz­gató, aki majdnem két évtize­de van ebben a beosztásban, joggal érzi úgy, hogy kezét megköti, munkáját megbénítja ez a gyakorlat. Ismerek azonban ellenkező példát is. Hallottam olyan főmérnökről, aki mindenféle elvet, megállapodást felrúgva, saját hangulatai alapján dönt — sokszor milyen apró dolgok befolyásolják az ember han­gulatát! — Váratlanul számon- kér, leteremt, s vitát nem tűr. az egész vállalat érdekeiről, s tágabb értelemben Somogy megye, sőt az ország gazdasá­gi életének, tehát népének boldogulásáról is szó van? Aligha. Ha az apparátus nem érett a feladatok végrehajtó-. sára, s akarva-akaratlanul hát- | ráitatja azt, akkor mit sem ér a rögzített hatáskörök elve. S az már az első számú vezető feladata, hogy olyan embere­ket találjon, akikkel együtt szervezetének legfontosabb célkitűzéseit leginkább végre tudja hajtani. Van azonban egy másik szempont is, amit szintén mérlegelni kell. Példánknál maradva: nagyon fontos lenne megvizsgálni az említett igaz­gató vezetési stílusát, s azt, hogy az egyes dötések valóban demokratikus körülmények között születtek-e meg? Meny­nyire támaszkodik az igazgató a döntést előkészítő értekez­leten a szakvéleményekre, mennyire képes az ott kapott fontos információkat megérte­ni, és segíteni gyakorlati al­kalmazásukat? Ad-e lehetősé­get az osztályvezetőknek arra, hogy véleményüket (netán el­lenvéleményüket) kifejthes­sék, s más úton-módon nem torolja-e meg, ha esetleg szembeszállnak értékelésével, ítéleteivel? Mert csak akkor várható el mindenkitől, hogy megváltoztassa eredeti elkép­zelését, s egy közösen hozott döntéshez alkalmazkodjék, ha az a döntés jól előkészített, világos, meggyőző, és előnyei könnyen beláthatok. Vajon Beosztottai rettegnek tőle, képes-e erre minden vezető? mert sosem lehet tudni, hogy mikor fog mennydörögni, mi­kor szívélyes vagy közömbös. S ez esetben a legkisebb érték­mérő a teljesítmény. A két vezetési típus tulaj­donképpen a vállalati (szerve­zeti) gyengeségek két típusa. A jéghegynek csalt, a csúcsa látszik ki a vízből: a szerve­zetek életében is, ahol nincs rend, normális munkamenet, ott elsősorban a vezetés jut válságba. Az említett két típus gyökere ugyanis közös: vissza­nyúlik a pontosan rögzített hatáskörök hiányára, egyszers­mind utat engedve az embe­ri gyengeségnek. A panaszkodó igazgató sza Vagy: bátran elmondja-e leményét a beosztott? Az. eddigiekből azt hiszem világos, hogy a szervezetben legnagyobb jelentősége a veze­tő munkájának van. Ä köz­nyelv is érzékeli, s kifejezi ezt a tényt: — Elmegyek az X. céghez — mondják tréfásan, s a vállalatot az igazgató ne­vével azonosítják. Gyakran hallja az ember, hogy »az új igazgató rendet csinált«, de azt is, hogy »X. Y. tönkretette a vállalatot«. Ezzel az aránytalanul nagy felelősséggel csak az tud élni, aki megfelelően képzett, nagy­vonalú, kompromisszumokra is képes, igazi egyéniség. Saj­nos, ilyen ember még nem sok van nálunk. Az érem másik oldala vi­szont, ha a vezető (igazgató, főmérnök, főosztályvezető, el­nök) rendszeresen kénytelen korrigálni szakapparátusának munkáját, mert az ott dolgozó emberek egyszerűen alkalmat­lanok arra, hogy megfelelően készítsenek élő egy-egy dön­tést, vagy a korszerű követel­ményeknek nem megfelelően dolgoznak. Ez esetben a szer­vezet normális működését tag­jainak elégtelen jelkészültsége bénítja meg, s a rögzített ha­táskörök elvének betartása a szervezet működését hátráltat­ná. A korszerű szervezet egyik igen lényeges eleme tehát a megfelelő személyzeti munka. Az országban rengeteg, ma még föl nem tárt tartalék van munka- és üzemszerve­zésben, s a korszerű szervezeti keretek megteremtése terén. Mint Dreczin József, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese az elmúlt hetekben Kaposváron tartott előadásá­ban hangsúlyozta: Magyaror­szágon. ezek feltárása, a szer­vezési és vezetési kultúra mi­nőségi fokozása az egyik leg­fontosabb feladat. Csupor Tibor Új termék a bútortapéta A Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat, amely évente több mint 38 ezer tonna kü­lönböző műanyagból állít elő készterméket, úgyszólván minden hónapban megjelenik egy-két újdonsággal. Az el­múlt esztendőben 23 féle új terméket juttatott el az üzle­Siemens rendszerű fa'i elosztótábla gyártását ke„dtc a VRKM Kaposvári Villamossági Gyára. A harmadik gyedévben mintegy háromezer darab készül belőle. vai mögött sok minden rejlik, j tekbe, s az idén is legalább Elképzelhető — mert nagyon ennyivel bővíti a választékot. Elsősorban a PVC felhaszná­lási körét szélesíti. A második félév újdonságai között legna­gyobb érdeklődésre tarthat számot a színes bútortapéta, amely lehetőséget ad a ma­gyar bútoriparnak az ízléses, matt felületű, piros, zöld, sár­ga es íehér bútorok gyártásá-4 sok helyen megtörténik —, hogy apparátusa egyszerűen nem alkalmas arra, amit csi­nál. Képességük, szakmai fel- készültségük nem megfelelő, noha becsületességükhöz min­den bizonnyal kétség sem fér­het. Am elegendő-e itt csak becsületesnek lenni ? Amikor hoz. Ebből a speciális PVC- féleségből a kísérleti terméke­ket a Székesfehérvári Bútor­gyár hasznosította, s a jövő­ben is elsősorban a fehérvá­riak megrendelésére szállítják a könnyen tisztán tartható, íz­léses bútortapétákat. Űj termékkel bővül a poli­etilén-félék családja is. Meg­kezdik a papírfólia gyártását, amely az élelmiszeriparban és a textiliparban egyaránt hasz­nálható esztétikus csomagoló­anyag. Somogyi. Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents