Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
A francia konyha a példa Európa után az Európában Versenyben a déli part Ha nem az Európa-szállö konyhájában beszélgetünk, és nem tudom róla, hogy szakács, akkor eszembe sem jut erre a foglalkozásra gondolni. Gyetvai Jánost például diplomatának nézném. És a beszélgetés során derül ki, hogy tulajdonképpen nem is tévedtem túlságosan nagyot. Hosszú pályafutása alatt válóban diplomata is egy kicsit, a magyar konyha nagykövete. Hiszen Európa és a világ nem csupán könyvekből ismer minket, sok embernek a konyhaművészet egy- egy elfogyasztott remeke juttatja eszébe Magyarországot. A siófoki Burópa-szálló főszakácsa nagyon sok ország különböző rendű, rangú polgárával ismertette meg a magyar konyhát. Bejárta Európát, tíz év óta rendszeresen dolgozik nyáron egy-egy hónapot külföldön. Vásárok, kiállítások, fogadás. Főzött Titó- nak és De Gaulle-nak, államférfiak, színészek dicsérték a főztjét. Több mint egy évig dolgozott Koreában, ahol magyar mérnökök építettek, és ő volt a »-házigazdájuk«, megfordult Vietnamban, Mongóliában is. — Ha még egyszer pályát keld eme választanba., ugyanezt választaná? — Igen. A válasz tamésaeteSj hiszen akinek a foglalkozása ennyi lehetőséget, . külföldi utat, elismerést kínál, nem szívesen változtatna sorsa alakulásán. Pedig Gyetvai János soha nem akart szakács lenni. A körülmények kényszerítették fiatal korában a »váltásra«, ami aztán meghatározó lett. — Kiktől tanulta a szakmát? — Nagyon jó mestereim voltak. Persze többségüket már csak a szűkén számított szakma ismeri, hírből. Csáki, aki szerintem a XX. század művésze volt, Réberger bácsi, Somfai, Papp Lajos, mind nagyon híres, jó szakácsok voltak a harminc évvel ezelőtti Pesten. Dolgoztam a Gundel- ben, a Nagyszállóban, a Kaszinóban, s • később az Abbáziában. Akkor még másként ment a szakácsnevelés, mint most. Nekünk — vagyunk még abból az időből vagy negyvenen öreg rókák — úgy kellett ellesni a szakmát. A módszerek, hát bizony volt rá példa, hogy két pofon között kaptuk a harmadikat. Gyetvai János vezetett az- ótg diétás- éttermet, sok helyen megfordult a világban, és »mellesleg«, néhány száz fiatal kikerült a keze alól. Persze, ő már más módszerrel tanít. — Minden szakmáját értő, tudó, szerető embernek vannak élvez, módszerei, ön szeA zeneszerző mellénye Bevaüomr: minden éviben, eljövök kié. Pedig nem szeretem az operettet. De a múzeum vonz. A hkies operetbkom- pomista emlékmúzeuma is. Végigjárom a termeket, nézegetem a kottákat, plakátokat, fotográfiáikat. Régi, csaknem elfeledett szír,észarcok, szí n észnek egykori jelmezeikben. Lám, az első, ma már műsorra sem tűzött mű »vezérköny- ve«! Ugyan, ká emlékszik Kálmán Imrének a Fényes Samu játékához írott zenéjére? Ki emlékszik arra a fura címre: A pereszlényi juss? Poros cím, megsárgult kézirat. Ott szerénykedik a siófoki emlékmúzeumban a színes, harsányan »ordító« plakátok között, melyek a Montmartrei ibolyák, a Csárdáskirálynő, az Ördöglovas meg a Tatárjárás sikeres szériát 'hirdetik. Valamiféle alkotói izzadságszag csap akkor az orromba, amikor egy levelét olvasom: »Kedves karmester úr! Szíves értesítéseit hálásan köszönöm. Holnap elküldöm a II. felvonás 3. számát is, a finom nótát, 2. a tábornok tercettet, 3. a menüettet. Ez utóbbi közepén 16 taktust kihúztam. Szíveskedjék, kedves karmester úr, ezt a húzást a zomgorakivomatban is megcsinálni... Tetszett intézkedni az új hangszerek miatt?« Mondom: ezeket végignézem, ám csak néhány dologra fi- j gyelek igazán. A személyes ! holmijaira. Egy szürke és lát- I hatóan sokat használt kairdi- | gámra, egy hegyes végű kam- j pásbotra, egy orvositáskafélé- j re, szemüvegtokra. Miért éppen ezekre? Nem tudom. Ha máshol látom ezeket, sohasem ébredek rá, hogy ezek egy sikeres komponista holmijai No és a mellény! Kiéllenthue, a müncheni szabó készítette, akinek műhelye a Maximilian Strasse 43. szám alatt volt. Herr Emmerich Kalman-mak szabták, varrták ezt a mellényt. Nem díszes, nem különleges, ahogy »elvárná« az ember egy divatos zeneszerzőtől. Egy kislány meg is jegyzi: »De vacak, az apu föl sem venné«! Ezektől a tárgyaktól, holmiktól érzi meg egyszerre a látogató a felkapott komponistában az embert. Leskó László fáén Quick, avagy egy sikamlós téma Alig lehet ráismerni, de ő az! Itt van újra Ben, a gáncs nélküli — de nem giccs nélküli — lovag, a nők bálványa, Clara kisasszony álmában a királyfi, csaknem hófehér paripán. Hogy hol találkoztam vele? Siófokon. Nem csalás, nem ámítás, Ben Quick a Fő utcán! Nem, ne vegyék ugratásnak. Szó sincs róla, hogy a gyümölcsösnél kapható colafajtá- ról. a quickröl lenne szó. Nem. Az igazival találkoztam, aki Faulkner-védjeggyel címkéz- tetett meg, hogy kelendőbb legyen nagy tévéfilm-vásárok- kor. Ben volt az, aki egy nyáron át táncolt, akarom mondani: hosszú, forró nyáron át tette a szépet, megmentett mindenkit, aki arra érdemes vagy érdemtelen volt. Igaz; itt Siófokon nem volt :a’ami daliás. Az arca gyűrött mintha az Edén búrban mulatta volna át az éjszakát. Alig lehetett ráismerni. Pofazacskói —,elneze.it a kifejezésért, hölgyeim! duzzadtak voltak. Gömbölyűek, mint két alma. Hogy el ne felejtsem: Ben barátunkkal egy nő trikóján találkoztam. Ez a legújabb divat. Ben Quick arcmását hordozni a »szív« fölött. L. L. rint milyen az igazi magyar konyha? — Semmiképpen nem az agyonpaprikázott, borsozott étel, amellyel néha ámítjuk a külföldieket. Nem ez adja a magyar jelleget. Én ha külföldinek főzök, mindig figyelembe veszem az illető ország jellegzetes ízeit és azokhoz igazítom a magyaros ételt. Péjdául tudom, hogy a graziak szeretik a csípősét, a perzsáknak fekete és fehér bors kell és így tovább ... — És ha magyaroknak főz? — Ha üzennek a pincérrel, hogy három cseresznyepapri- kát kérnek, akkor sem teszek bele az erősből annyit, hiszen ehetetlen lenne. Egyébként szívesebben főzök marhából, mint sertésből, szeretem a pü- résített ételeket, és meggyőződésem, hogy a magyar konyhának még mindig példaképe a francia. — Mi az, amivel számolni kell külföldön, ha magyaros ételt főz? — Más ízű az alapanyag, mint itthon. Nemcsak a tőlünk távoli országokban, hanem Európában is. A magyarral egyízű zöldség, gyümölcs csupán Ukrajnában van. Koreában és az ázsiai országokban például minden halízű volt. Először még a pörkölt is. Azután úgy ízesítettem, hogy ne lehessen érezni. Jellemző, mennyire nem elég korán kezdeni: a kezdeti tapasztalatok után már disznókat is neveltem hazai tápanyaggal, hogy a húsuk hasonló legyen, az itthonihoz. — Hány ételreceptet ismer? — Erre nem szívesen válaszolok — szabadkozik —, körülbelül háromezret, de ezt ne írja meg, mert most kértek tőlem szaklapok is recepteket, de nincs időm küldeni. Gyetvai János harmincöt éve dolgozik a szakmában. Tizenhárom éve Siófokon tölti a szezont. Mesterszakács, sok kitüntető oklevél tulajdonosa és kormánykitüntetés birtokosa. Ahogy mondta, ez a legnagyobb elismerés, amelyet valaha is kapott. Az Európában tekintély. Nemcsak a konyhában, hanem mindenütt. A tizenhárom emeletes szálloda miden dolgozója fölnéz rá. Joggal. A fiatal igazgatóhelyettes bejön a konyhába elköszönni, mielőtt hazamegy. Mégteszi ezt mindennap. Simon Márta Aid ezekben a napokban Fonyódon, Balatonlellén vagy Földváron jár, tanúja annak, hogyan, csinosodik, szépül szinte hétről hétre a Balaton déli partja. A Balatoni Intéző Bizottság titkársága, a Somogy megyei Tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a KISZ Somogy megyei Bizottsága az idén is meghirdette a már hagyományossá vált »Virágos Balaton«-mozgalmat a tó menti községek között. A verseny célja, hogy a helybeliek minél kulturáltabbá, szebbé tegyék lakóhelyük tereit, utcáit, parkjait. A versenyt meghirdetők azt sem titkolták, hogy külön pontokat jelent az is, ha egy- egy községben eddig elhanyagolt, szemet most még nem gyönyörködtető részeket is újjávarázsolnak a fiatalok és az idősebbek. Lehetőleg kevés anyagi ráfordítással. A vállalásók konkrétak: a bíráló bizottság felméri a virágosítás- ban azóta elért eredményeket, új park vagy tér létesíté- . sekor a négyzetméterekben kifejezett változást. Az idén is szeretne jó helyezést elérni a tavalyi sikeres szereplés után a bafatonlellei KlSZ-szervezet. A múlt évben ugyanis magnetofon volt az eredményes munkájuk jutalma. A községek versenyében első 'helyet szerzett Balaton- földvár fűnyíró gépet kapott, mely az idei versenyben szerepet kap. A jutalmak az idén sem kicsik. Az első helyezett község 10 000 forint értékű tárgyjutalmat kap, a második 6000. a harmadik 4000 forintért kap hasznos ajándékot. A KISZ- alapszervezetek közül a legjobb munikát végző 5000 forint értékű jutalomban részesül A rendszeres ellenőrzés, a bírálat a versenyt meghirdető szervek feladata. A végső értékelés augusztus 21-től 30-ig tart. A Balaton ellátását segítik A msrcaK tejüzem két új gépet vásárolt a közelmúltban. A polipadk tejcsomagóló automaták köziül az egyik már üzeméi, literes tasakofcba csomagolja a tejet. Napi teljesítménye nyolcezer zacskós tej, melynek kétharmad részét a Balaton-partra szállítják. Ez a mennyiség pénteken 12—13 ezerre növekszik. (1. kép.) A gépet 638 ezer forintért vásárolták. A másik gép, mely félmillió forintba került, és a napokban helyezik üzembe, fél liter tejet csomagol. A termé- kék hűtését nagyon ötletesen oldja meg a vállalat. Egy hűtőkamiont vásároltak, itt tárolják a gyorsán romló termékeket. Ez természetesen csak ideiglenes megoldás, hiszen előreláthatólag 1974-ben elkészül az új hűtőkamra. Az üzem kedvelt terméke a trappista sajt. A sajtérlelőben jelenleg 12 vagonos készlet várja, hogy elszállítsák. A sajtkarikák nálunk és külföldön is egyaránt keresettek. (2. kép.) A tiszta busz Siófok és Sagvár között közlekedik a CG 56—59 rendszámú helyközi autóbuszjárat, tele munkába igyekvő vagy hazatérő dolgozókkal. Ez a busz kiviü-ibelül mindig tiszta. Szemetet soiha nem lehet benne látni, az ablakok tiszták, az üléseket letörölgetiik. Vezetője a nap bármely szakában azt a látszatot kelti, hogy ünnepi öltözetben. van, pedig hétköznapi »munäcamhät« hord, de az kifogástalan. Porga József frissen és mosolyogva köszönti az utasokat. Szinte felüdülés ezen a járaton utazni! — írja Palkovics József olvasónk, s hozzáteszi: egy-két kollégájának nem ártana megfigyelni, hogyan csi- 1 nálja est Napfii rdo a mól óh Üdülési ártalmak, fegyelmezetlen nyaralók A baleseti sebészet munkájának negyven százalékát a nyári üdülési szezon két és fél hónapja adja Siófokon. Ilyenkor megkétszereződik a városban lakók száma, s ez nagy terheket ró a kórházra és a rendelőin,tézetre. Erről beszélgettünk dr. Viczián Antal igazgatóval. Nemcsak a közlekedési balesetet szenvedők jutnak ide, hanem minden évben akad két-három felelőtlen fürdőző is, akit nyakcsigdyatäressel szállítanak kórházba. Már az idei szezonban is akadt egy üdülő, aki hatvan centiméteres vízbe ugrott fejest. A »tanulópénzt« keservesen fizeti. Az üdülővendógek egy része fittyet hány a tisztaság elemi követelményeire. Az elszórt, vízbe dobott konzervesdobo- zok, üvegcserepek pedig veszélyesek lehetnek saját és mások testi épségére is. A megnövekedett forgalmat ugyanazzal a létszámmal látja el a rendelőintézet és a kórház, mint más évszakokban. Gyakran érkeznek betegek, na- pozási ártalmakról beszámolva a kezelőorvosoknak. Sokszor éppen az idősebb emberek feledkeznek meg betegségükről, és a fiatalábbakkal folyó lebarnulás! »verseny« befejezéseként nemegyszer a kórházba kerülnék, Gyermekeknél a ófesdwx rdegi temetek is kísérik, ilyenkor szántén. a kórházi ágy a »végállomás«. Az eroterek nagy része »gyorsan akar nyaralni«, és nrúiwtem óvatossági rendszabályt ír ellő». Ez bajok, betegségek forrápa lehet. Az üdüléssel kapcsolatos ártalmakkal már számos fórumon foglalkoztak, eredmény azonban csak akkor mutatkozik majd, ha maguk az üdülővemdégek lesznek ikörültékimtöbbek. S ennék a körültekintésnek már otthon meg kell kezdődnie. Azzal, hogy a betegek fölkeresik orvosukat, tanácsot kérnek az üdüléssel kapcsolatban, saját érdekükben. Ahogy dr. Viczián Antal elmondta, a siófoki kórházban nemsokára megvizsgálják — a tudományos muinkatervnék megfelelően — a felvevőterületen előforduló megbetegedéseket, összegezik azokat. Emitek 'a munkának fontos része fesz az "iWülőhelyeken előforduló betegségek részletes »fel- térképezése«, s az okok megszüntetésére javaslatok összeállítása Fegyelmezetten üdülni? Lehet. Csak így lehel igazán pihenni. Somogyi Néplap
