Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

HARMADSZOR IS SIKERÜLT f KÖZÜGY A szocialista demokrá­cia fejlesztése évek óta az el­méleti és politikai érdeklődés középpontjában áll, s bizo­nyos, hogy ez a jövőben is így lesz. Mivel magyarázható, hogy e kérdés ennyire előtérbe ke­merült kérdésekről olyan, em­berek vitatkozzanak és döntse­nek, akik jól ismerik a prob­lémákat, értik a dolgukat, megfelelő tájékozottsággal ren­delkeznek. Figyelembe kell venni azt is, hogy a dolgozók elsősorban saját munkaterüle­tükkel vagy lakóhelyükkel rillt? Azzal, hogy hazánkban kapcsolatosan nyilvánítják vé- olyam mélyreható gazdasági és j társadalmi változások menték j leményüket, mondják él ta­pasztalataikat, s ugyancsak e , területeken a tegkezdernénye- végbe, melyek megkövetelni a j Ügyelni kell arra, is, szocialista demokrácia fejlesz­tését. Hazánkban leraktuk a szo­cializmus alapjait. Ez többek között azt is jelenti, hogy a í apasztalataim alap- társadalom átalakítása, a bel- I ján, napjaink gyakorlatából hogy a demokratizmus étve- nyesítése se ne akadályozza, ! se föl ne mentse a vezetőt az j egyszemélyi felelősség alól. ső osztályharc terén lezárult a j három olyan okot említenék .. ..., ... . , I meg, amely véleményem sze­naigy osztály összeütközések es i ^agy^nértékiben nehezíti a -megrázkódtatások időszáka, szocialista demokrácia gyor- léterejött a nemzeti egység ki- j sabb fejlődését. Az első ilyen ok, hogy a különböző tanács­kozásokon az előadók legtöbb­ször olyan tömegű számada­tot, statisztikát sorolnak fel, amelyet megjegyezni sem tud­nak a hallgatók. Emmák követ­keztében még jól képzett, munkájukat íkivólóan ismerő dolgozók sem tudnak érdem­ben hozzászólni, vitatkozni és megfelelő javaslatokat tenni, hisz első hallásra ez szinte képtelenség is. Az a furcsa helyzet áll élő, hogy míg az illetékesek a beszámoló készí­tésére hosszú időt fordítottak, a dolgozóiktól azt kívánják, hogy első hallásra tekintsék át a kérdések sokaságát és mond­janak róla felelősségteljes íté­letet Hogy a különböző ta­nácskozásokon érdemi vita is legyen és a részvevők köny- nyebben tekinthessék áít a döntésre váró kérdéseket, azt talán két módon lehetne segí­teni: az előadóknak, tartózkod­niuk kellene attól, hogy szá­mok tömegét sorolják fel; csak a legfontosabbakat, teg- je^emzőbbeiket 'kellene elmon­daniuk, melyekkel a legfőbb kérdésekre irányíthatnák a fi­gyelmet V^y ha tíikerülíhe- tettesL, hogy számokkal ffitusst- ráljamak valamit akkor helyes volna egy-két lapon össaesű- rítve, írásiban néhány nappal a tanácskozás előtt a dolgozók­hoz eljuttatná. így módjuikban állna az előregondolkodás, s megalapozoétabbakká vájná­nak a javaslatok is, határozot- íábbaikfeá az áUástogláláisók. A második ok, hogy néha nem veszik, elég komolyan az elhangzott javaslatokat Pedig aki úgy érzi, hogy javaslataira oda sem figyeltek, az máskor nem fog sem véleményt nyil­vánítani, sem a közéletben te- vékenyikedíná. Igaz az is, hogy a különböző tanácskozásokon nem attikán olyan javaslatok ás hangzanak el, melyeket nem leihet megvalósítani. Ilyenkor is válaszoltad * kesEL, és nyíltan megmondani a javaslattevő­nek, hogy javaslatát mäertiaem Miét megvalósítani A megfe­leli indoklást az emberek meg­értik, s ami még fontosabb: érzik, hogy javaslatukra és vé­leményükre fölfigyeltek. Ez aktivitásra és véleménynyilvá­nításra ösztönzi majd őket. A harmadik ok, hogy igán sokszor lehet tapasztalni a szo­cialista demokrácia egyoldalú értelmezését, mintha az csak jogot jelentene. Holott a jog csak annak egyik oldalát je­lenti. A szocaalásta demokrá­ciát úgy kell órtetaieznfe min- dehkinék mint a jogok és a kötelességek elválaszthatatlan egységét. Kötelesség és felelős­ség mindazért, ama a szoctaiíSz- mus építését gyonsíthatja, alakításának szilárd alapja. Mindez, és a gazdasági irányí­tási rendszer megváltoztatása föltételezi az állam, az intéz­mények és a politikai szerve­zetek továbbfejlődését is. A fentieket figyelembe véve a szocialista demokrácia fej­lesztése az, ami segítheti és biztosíthatja, hogy a társada­lom tagjai az őket érintő ügyekben jobban beleszólhas­sanak, véleményt nyüvár^;has­sanak, és adott kérdésekben dönthessenek is. Ahhoz, hogy a dolgozók a közügyekban el tudjanak iga­zodni, szükséges a sokoldalú tájékozottság. E téren az el­múlt években igen jelentős az előrehaladás. Ez így van, akár nemzetközi kérdésekről, akár hazad eseményekről, ipari üze­mek, váilialatok, mezőgazdasá­gi üzemek mtadermapi életé­ről, vagy a jövő terveiről yen szó. A sajtó, a rádió és a tele­vízió, a különböző tájékoztató előadások, gyűlések, termelési tanácskozások stb. mmd segí­tenek ebben. Az ipari es mezőgazdasági üzemekben különböző közgyű­léseiken, termelési tanácskozá­sokon, brigádértekeateteíken ismertetik és vitatják meg az elért eredményeket, helyzetü­ket és a jövőre vonatkozó ter­veket. A tanácsok ugyanezt te­szik a tanácsüléseken, Ezek a tanáeékózások egyre tartalma­sabbak, hasznosabban töltik be szerepüket, és mindinkább hátrább haingvétéiűek. Ahol a vezetés támaszkodik a dolgo­zók véleményére, figyelembe veszi észrevételeiket és javas­lataikat, ott a dolgozók segít­sége, aktiv tevékenysége nem marad el. Szerencsére ma már a vezetők többsége olyan, aki felismerd, milyen hihetetlen nagy tartalékok rejlenek a közösségekben, s mit jelent az, ha e rejtett tartalékok fel­tárása érdekében tudatosan tesznek is. Persze, nem egy ellenke­ző példát is lehetne felhoz­ni. Ha nem túl sokan, is, de vannak még olyan vezetők, akik nem sokat adnák a dolgo­zók véleményére, nem hallgat­ják meg javaslataikat. Akad­nak olyanok is, akik formáli­san ugyan, eleget tesznek a de­mokratikus szabályoknak, de nem sok köszönet van. benne, mert az észrevételeket, javas­latokat a későbbiek folyamán döntéseiknél figyelembe sem veszik, mintha él sem hangzot­tak volna. Szerintem ezt a de­mokratizmus megcsúfolásá­nak, a párt politikájának el­torzításaként kell felfogni és értékelni. Ahhoz, hogy a tényleges de­mokrácia érvényesülhessen, és minél inkább háttérbe szorul­jon a formális demokrácia, né­hány alapvető elvet föltétien, figyétemlbe kell venni a gya­korlatban: időben el kell dön­teni, hogy milyen ügyeket, mi­kor és milyen fórumokon, mi­lyen körben, kell tárgyalni és megvitatni. A fentiekből kö­vetkezik, hogy minden fontos, az egész dolgozó közösséget érintő kérdést lehetőleg a dol­gozók minél szélesebb rétegei­vel kell megbeszélni, ügyelve arra, hogy aiz ne váljon formá­lissá és ne eredményezze az ügvek elodázását sem. Gon­doskodni kell arról, hogy a fel­cia fejlesztésében abhan áll, hogy egyrészt föllépjenek azok ellen, akik akadályozzák fej­lesztését, vagy egyoldalúan magyarázzák annak lényegét. Másrészt segíteniük kell ab­ban, hogy a dolgozók gyako­rolják is demokratikus jogai­kat, aktívan vegyenek részt a közügyek intézésében. Mindez nem fog automati­kusan, minden nehézség nél­kül menni. Már csak azért sem, mert a demokratikus lehetősé­gekkel való élést is ugyanúgy tanulni kell, mint bármi mást. A demokratikus tradíciók a mi nemzeti történelmünket nem jellemzik. Ennek következté­ben népünknek a múltban nem állt módjában, hogy ezt megta­nulja és begyakorolja. Ezt most kell pótolnunk. Bizonyos, hogy miután annyi mindent megta- niultunk, ezt is elsajátítjuk és felhasználjuk szocialista építő- munkánkban. Dr. Nagy Lajos Éliizem lett a villamossági gyár A VBKM Kaposvári Gyára hétéves fennállása során har­madszor nyerte el az élüzem címet. Pedig a múlt év sok te­kintetben más volt, mint a gyár fejlődését jellemző előző idő­szak. 1970/71-ben a stabilizá­cióért, a munkaerő-vándorlás megállításáért küzdöttek a gyárban, s úgy tűnt, hogy 1971- ban sikerült is a stabilizáció: elnyerték az élüzem címet, 6 ebből az előnyös pozícióból in­dultak tavaly. 1972-ben azonban merőben szokatlan jelenségek mutat­koztak a gyár életében. — Amikor az 1972. évi ter­veinket elkészítettük — mond­ta Szerecz László igazgató —, még nagyobb mértékű terme­lésnövekedést képzeltünk él, mert az 1971 Végén kapott piaci információink szerint erre lehetőségünk volt. A rá­következő néhány hónapban — gyakorlatilag 1972 első ne­gyedében — már látszott, hogy ez a terv úgy, ahogy elképzel­tük, nem valósulhat meg. A népgazdaságban megváltozott a beruházási helyzet, s vevőink óvatosan, sőt szűkmarkúan bántak a megrendelésekkel, másrészt viszont a rendelése­ket a partnerek készletgazdál­kodási intézkedései is csök­kentették. Például az egyik legnagyobb megrendőnk, a VILLÉRT 44 millió forinttal kevesebbet kért az előirány­zottnál. Az év elején világossá vált, hogy a nyereséget egyéb gazdasági intézkedésekkel kell biztosi tanunk. — A rendelések csökkenése milyen kiesésit jelentett a gyár­nak? — 1972 derekán mintegy 50 millió forintot. Ennek ellenére év végére 68,2 millió forint nyereséget értünk él, azaz a nyereséget mintegy tízmillió forinttal, 16 százalékkal túltel­jesítettük. A gyárban a kiesést a leg­körültekintőbb munkával sem tudták teljesen pótolni. A sze­relési cikkekből — a gyár egyik fő profilja — sdikerült a belső piac csökkenését a tőkés ex­port növelésével ellensúlyoz­ni, nem tudták viszont ugyan- ezh elérni a trainszformátorok értékesítésénél. Jellemző, hogy a tanszformátorgyártásban ér­Víztározó épül a Donnerban Két, egyenként 2S0 köbmé­teres tározót épít a Dél-du­nántúli Vízügyi- és Közmű­építő Vállalat Kaposváron, a Szigetvári utcában- A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megrendelésére ké­szülő tározóknak az lesz a feladatuk, hogy a donneri vá­rosrészben fokozzák a víznyo­mást. A Szigetvári utcai kutak vizét innen a dombtetőn épü­lő víztoronyba nyomják majd, s onnan engedik a városi há­lózatba. A vállalat a tervek szerint június végére elké­szül a tározók építésével, s földbe fekteti a vizvezetékcsö- veket is. dekáit dolgozók átmenetileg munkellátási gondokkal küz­döttek, s ezt csillárszeréléssel hidalták át A Világítástechni­kai Gyártól ugyanis mintegy 50 ezer munkaórát lekötő mennyiségét vettek át, és a csillárszerelési munkák áthú­zódtak egészen ez év márciu­sáig. — A tőkés export, gondolom, nemcsak hasznos volt a gyár­nak, hanem bizonyos, rangot is ad. Milyen partnerekéit talál­tak nyugaton? — A nagyvállalaton, illetve a Transelektro külkereskedel­mi vállalaton keresztül kötöt­tünk üzletet, mintegy 470 ezer dollár értékű termékünkre. Ez a mennyiség az 1971-es tőkés exportnak csaknem a kétsze­rese. Vevőink között szerepel a nagy hírű Siemens cég, amely biztosítófejékét rendelt. Ezenkívül kapcsolatba kerül­tünk még más, kisebb dán, holland, olasz, finn. és NSZK- bedi cégekkel is. Nagy rneny- nyiségben szállítottunk szá­múkra biztosítóbetéteket, il­lesztőket és nagyfeszültségű biztosítókat. Ezekről a b üzle­tekről csak annyit mondanék még él, hogy igjen jól sikerül­tek gazdaságilag. Ezt a tevé­kenységet az idén is folytat­juk, sőt legalább egymillió dol­láros exportot terveztünk nyu­gatra. Ezen kívül a lengyelek­nek is szállítunk mintegy 15 millió biztosítóbetétet — Az elmúlt évekhez képest javult-e a gazdálkodás szín­vonala? — Feltétiernül. Csökkentek példáiul a készlietfenntartási költségek. Az év végére kész­leteink megfeleltek az összes előírásoknak, s ez javította a gazdálkodás színvonalát. Ja­vult ä bér- és a totómhelyzet is. A korábbi magas túlóra- számot 1972-ben a 71-as szint 55 százalékára szorítottuk, megszűntetve ezzel egy poten­ciális feszültségforrást, mely a túlórák miatt kialakult jöve­delemkülönbségeken alapult. Egyébként az idei munkásbér- emélések is tovább javították ezt a helyzetet. — Hogyan alakult a munka az idén, az első négy hónapban? — Az idén sem könnyebb. Igen súlyosan, érint például bennünket az alapanyaghiány. Gyakran hiányzik a porcelán, ami pedig igen fontos tenne a munkánkhoz. Ha pedig érkezik szállítmány, rendszerint az is késik. Jellemző, hogy most, májusban, még mindig várunk egy tavalyi, a IV. negyedévre ígért szállítmányt Lehet-e így jól tervezni és korszerűen ütemezni a munkát? Aligha, Pedig ebben az évben már 72 millió forintot terveztünk. Cs. T. A jó terv a fiataloké egv Érdekes epizódot elevenítek föl a KISZ közpon­ti bizottsága titkárának nem­régi barcsi látogatásából, A Vörös Csillag Termelőszövet­kezet irodájában az ifjúságról, a KISZ-szervezet munkájáról beszélgettek a vendégek és a helybeliek. Sok mindenről szó esett már, amikor Ellisz László megkérdezte a KüSZ-titkártól, ismerik-e már az ifjúsági tör­vény végrehajtására kiadott MÉM-rendetetet és a TÓT elnökségének ajánlását a fel­adatok végrehajtásához. Ki­derült, hogy kevés példányban jutottak el a szükséges se­gédanyagok a’ járásba. A KISZ-bizottság éppen most stendtezteti, s akkor majd minden KISZ-szervezet megis­merheti. A titkár őszmtén meg is mondta, hogy nem ismeri sem a rendeletet, sem az aján­lást A szövetkezet etaökhe­rendsaerünket erősitihetL Hia ■ iyettese, egyben párttitkára mindenki így erteSmean és ezt viszont megjegyezte, hogy a érti a szociaäasta demefetócsa saÖV^^+Jfaetól£, “I*rik , .. , _ . ,. az ifjúsági törvénnyel kapcso­aüafcfc, csak akkor vaUhat váló­ban azzá a hajtóerővé meBye váümáa A szoaaiftata demokrácia fejlesztése tássadsa&rtí és poE- tfkaí szempontból hasznos és .íteiikséges is. A párfcsasrvek szerepe a saxaalTBte. demoksst- »part ifjúságpoktíkaa hastaroza­Körőíbeiül egy hónappal ezelőtt zajlott te ez a beszél­getés az országos hírű terme­lőszövetkezetben, azt hiszem, mégsem időszerűtlen felhívni a figyelmet erre a témára, mégpedig két szempontból A tánafc szellemiében elfogad­tuk, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Ép­pen ezért most az ifjúsági tör­vény végrehajtásával kapcso­latos teendőkben is érvénye­sülnie kell ennek az élvnek. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a KlSZ-szervezetek ve­zetőinek szántén érdeklődést kell tanúsítaniuk. Bármilyen furcsán hangzik is, de szinte »meg kell hajszolni« minden­kit, hogy minél előbb elolvas­sák, ami rájuk vonatkozik. El­sősorban mégis a termelőszö­vetkezet vezetői azok, akik a legtöbbet tehetik azért, hogy mindent megismerjenek a fia­talok, gondolkozhassanak a rendeletén, az ajánlásokon, s kialakíthassák a fiatalokkal együtt azokat a javaslatokat, melyeknek mindenképpen he­lyük tesz az intézkedési terv­ben. AZT HISZEM, hogy érde­mes felidézni a KÉSZ k)b tit­kárának a szavait a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter rendeletéről. Ügy fo­galmazta meg, hogy még ilyen jó rendeltet nem jelent meg a mező gazdaságiban dolgozó fia­talok jogairól és kötelességei­ről. A KlSZ-szervezeteknek az a feladatuk, hogy szinte élesztői tegyenek az inéézkedé- i sí tervek kimunkálásának, kutassák a véleményeket, a javaslatokat, összegezzék, ér­tékeljék, legyen programjuk, hiszen az ő érdekükről van szó, s a rendelet pontosan megfogalmazza, mely kérdé­sekben illeti meg a KlSZ-szer- vezetet véleményezési jog, s melyekben egyetértési jog. Az utóbbiak között szerepel töb­bek között az intézkedési terv, melyet a szövetkezetnek a rendelet nyomán el keli ké­szítenie. A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége a már említett aján­lásában kiemelte, hogy a tér melőszövetkezetek választott testületéi, vezetői és tagjai a KISZ-szervezetékkel együtt az eddigi tapasztalatokra és ered­ményekre támaszkodva a jö­vőben még többet tehetnek a szövetkezeti mozgalom ifjú nemzedékének politikai és szakmai neveléséért, alkotó tevékenységük kibontakozta­tásáért, élet- és munkakörül­ményeiknek javításáért A KiESZ-szervezeteknek van­nak önálló feladataik, s olya­nok is, amelyeket közösen ol­danak meg a szövetkezet ve­zetőivel Most amikor a gya­korlatban is rögzítik a jogokat és a kötelességeket nagyon fontos atnnaJf a szem I tása, hogy a KISZ-szervezet működése ábban a szövetke­zetben eredményes, ahol a ve­zetőség megfelelően számít a KISZ munkájára, támogatja azt és segíti a működéséhez szükséges feltétetek megterem­tését. Az intézkedési tervek készí­tésekor arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a szövetkeze­tekben szép számmal dolgoz­nak olyan fiatalok is, akik nem tsz-tagok, s az ő személyes közreműködésük a szövetkezet életében elsősorban a KISZ- szervezeteken keresztül érvé­nyesülhet. Véleményük, ész­revételeik továbbítása, a fia­talok termelőszövetkezeti tag­gá nevelése a KISZ-szervezet nemes feladata. Éppen ez bi­zonyítja a többi mellett, hogy a szövetkezeti vezetés és a KISZ hatékony együttműkö­dése a szövetkezeti demokrá­ciának is fontos alkotó eleme. A BARCSI tapasztalatok nyomán fontos a figyelmet az ifjúsági törvény végrehajtásá­ra irányítani a termelőszövet­kezetekben, hiszen a jó intéz­kedési terv kidolgozása most már helyiben', a szövetkezet vezetőitől és a KISZ-szerve­zettől függ. Hasznát azonban az összes fiatal élvezi majd. Lajos Gésa Somogyi /Vép/opl 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents