Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

Speciális feladatok — A hatvanas évek első fe­lében, a gépállomásoknak gépjavító állomásokká való átszervezése idején a tartós profil lehetőségét itt, a tapso- nyi állomáson, a pótkocsi-fel­újítás kínálta. Ez jó választás­nak biaomyult, hiszen még ma is végzünk ilyen munkát. A fővárosi szállítmányozási vál­lalatok voltak a legnagyobb megrendelőink, meg a környe­ző mezőgazdasági üzemek. Ké­sőbb, miután létrejött a Kapos­vári MEZŐGÉP Vállalat mi lettünk a 6. számú üzemegy­ség. A vállalat erdőgazdasági szállítógépek gyártásával bí­zott meg bennünket, mivel itt meg volt ehhez a feladathoz a megfelelő szellemi erő. Búza Sándor főmérnök, igaz­gatóhelyettes szavait idéztük. Az üzemegység mai feladatai között is egyike a legfonto­sabbaknak a gyártás, ezen be­lül is az erdőgazdaságokban használatos munkaeszközök készítése. 1972 óta gyártanak erdészeti talajművelő gépeket, (a tízféle gép egyike látható első képünkön), s ugyancsak jelentős termékeik a speciális konténerek (második képünk). Hogy a rájuk váró tennivaló­kat a jövőben is jói elvégez­hessék, céltudatos iparitamuló- képaés folyik az üzemegység­ben. A SBakmumkás-u tán pótlás biatoertására 1971/72-ben önál­ló, korszerűen fölszerelt tan­műhelyt hoztak létre, s itt most 35 tanulót képeznek ki a szükségletnek megfelelő kü- 1 lönféle szakmáikban. IÖTÓ! IUIÓ! Köaeiiletek figyelem I A KESZTHELYI AUTÓSZERVIZ a mfnéségj eaere során leadásra kerüld gépkocsik átvevőhelye Vásárlásnál előnyös feltételek! Használt gépkocsikat magán- személyektől is veszünk, bizományosán értékesítünk. Ügyfélfogadás: hétfő, kedd, csütörtök, 7—15 óráig. Telefon: 12-155. Ügyintéző: Hajas Béla. (221913) 19 7 3. MÁJUS ZO-AN MAJÁLIS a csokonyavisontai fürdővendéglő k erthelyiségében 13 OKAKOR: SOLTI KAROLT, MOLNÁR JÚLIA, PINTÉR GYÖRGYI, SZENTENDREY KLÄRI MAGYARNÓTA-ÉNEKESEK MŰSORA KONFERÁL: DALMADI P. LASZLÖ. BELÉPŐDÍJ: 20 Ft Unom ÉTELEK, kitűnő ITALOK, aárónág TÁNC. (10943) Szakfilmek és a mezőgazdaság" t??,0Tabh- , Március óta könnyebb A kevesebb többet mond? A Statisztikai időszaki köz­lemények áprilisban kiadott , 288. kötete, a Közművelődési '• adatgyűjtemény Filmgyártás c. fejezete érdekes, műfaj sze­rinti táblázatot közöl egyebek mellett az 1949-től 1972 végéig Magyarországon, gyártott kis- filmekről is. Az elmúlt hu­szonnégy év adatai között tal­lózva olvashatjuk, hogy 1949- ben a dokumentum-, a nép­szerű tudományos és az okta­tófilmek száma összesen 42, egy évvel később 48 volt, de 1957-ben már 24 dokumen­tum-, 16 népszeiű tudományos és 38 oktatófilmet gyártottak. 1962-ben az ilyen filmek szá­ma összesen 107, 1964-ben pe­dig 131 volt. S a múlt évi adat? Dokumentum-, népszerű tu­dományos és oktatófilmet együttvéve 89-et készítettek, tehát alig tízzel többet, mint tizenöt évvel korábban. Csu­pán egy mondat erejéig: ugyancsak tavaly a három em­lített műfaj mellett több mini. 200 propaganda-, reklám, és egyéb kisfilmet gyártottak hazánkban . .. Mezőgazdaságunk ebben az időszakban a gépek és a vegy­szerek, a korszerű technológiák olyan fokú alkalmazásának a színtere, amilyen még soha nem volt;. Tapasztalatcserék é tanulmányutak követik egy­mást országhatárokon belül és külföldre. Könyvek jelennek meg, szakmai folyóiratok so­kasága szegődik a többet tud­ni akaró ember szolgálatába. Bemutatókra szóló meghívó­kat szinte hetenként kézbesít a posta a mezőgazdasági szak­embereknek. Oktatási intézmé­nyek évről évre számos fiatalt bocsátanak ki a szakember- utánpótlás biztosítására. To­vábbképzéseik folynak az. or­szág különböző részein az ága­zati irányítók ismereteinek bó- [ vítésére. Mindez — amellett, hogy szükségszerű — remé­nyekre jogosít a mezőgazdaság további fejlődése szempontjá­ból, ám felvetődhet a kérdés: vajon nem segíthetne be ebbe a képzési folyamatba még ha­tékonyabban o film? Nem a televízióban sugáro­zott mezőgazdasági szakfil­mekre gondolok elsősorban, hanem olyanokra, melyek a somogyi falvakban vetítve ér­deklődésre találnának. A télen beszámoltunk róla, hogy a MÉM vetítőkocsija megfordult megyénk több községében, és korszerű módszerekről készí­tett filmeket mutatott be az érdeklődőknek. Amikor arról beszélünk, hogy szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek épültek és épülnek szép szám­ban Somogybán; amikor zárt i rendszerű termesztési módsze­rekhez csatlakoznak termelő­szövetkezeteink, állami gazda­ságaink — nélkülözhetők-e az ezekhez szükséges ismereteket nyújtó filmek? A múlt év végén Somogy " községében/ volt mozi. Me­gyénk községeiben tavaly 25 249 előadást tartottak, s ezeknek összesen csaknem 1,3 millió látogatójuk volt. Hely , is, közönség is volna tehát egy. ' egy terület érdeklődésének leginkább megfelelő mezőgaz­dasági szakfilm bemutatásá­hoz. Hogy az ismeretterjesztés ilyen formája iránt nem kö­zömbösek a mezőgazdaságban dolgozók, azt - több olyan pél­da is tanúsítja, amikor a kül­földön járt szakemberek sző­kébb körben levetítik a ma­guk készítette mozgó- vagy diafilmjeiket. Ez utóbbi volna talán az oka annak — mert tény. hogy ez a módszer egyre inkább terjed —, hogy ilyen kevés az «-igazi- dokumen­tum-, népszerű tudományos és oktatófilm? Ha ez nem, akkor vajon mi indokolja az ebben a három műfajban készült kis- filmek viszonylag alacsony számárt;? Hernes* Pereme Ki mire költi a fizetését? | Nem lenne nehéz elsorolni, hi­szen a fölmérések, statisztikák, elemzések tömkelegében, ha nem is könnyen, de biztosan eligazodik ^kíváncsiskodó. Az igények szinte hónapok lati Változnak, s az újabb kívánsá­gok egy idő után már egyálta­lán nem számítanak különle­geseknek, különösen akkor, ha közben a családi kasszába a fizetésnapon néhány száz fo­rinttal több kerül! Az iparban dolgozó munká­sok bérrendezése óta lassan már a harmadik hónapot jár- i juk. ; Horváth József és felesége a Kaposvári Ruhagyár dolgozói. ■ Mindkettőjüket, érintette a | ; bérrendezés. — Ezeiikilencseázötven óta dolgozom a gyárban, a felesé­■ gém egy évvei később lépett 1 itt munkába.. A varrógép meJ- I lett kezdtük, és nem valami nagy fizetéssel. Ketten egy hó­napban ezernégyszáz-ezerhat- száz forintból éltünk. — Hogy lehetett beosztani? — Mondjam azt, hogy köny- ! nyen ment? Nem, korántsem. | A feleségem kezelte a pénzt, ahogy megkaptuk a fizetésűn- i Honvédelmi nevelés a KISZ-ben Hogyan segíti az ifjúsági szövetség a honvédelmi neve­lést? — pz volt a téma a KISZ marcali járási végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén. Ahogy a beszámoló és a hoz­zászólások. megállapították, nincs ok a szégyenkezésre: a KISZ-szerveaetek nagy ered­ményeket tudnak felmutatni. A megyében, sőt az egész or­szágban gondot okoz a katonai szolgálatra bevonult fiatalok -elszakadása- az ottani KISZ- szervezettől. Gyakori, hogy mi­után leszereltek úgy érzik, kiöregedtek onnét, nem talál­ják helyüket Marcaliban nagyon jó, és eredményekkel fizető kezde­ményezésekkel dicsekedhet­nek. Szoros kapcsolat ala­kult ki a honvédségi KISZ- szervezetek és 'a községek fiataljai között. Gyakoriak a laktanyalátogatások, talál­kozók a bevonult fiatalok­kal. A honvédségi KISZ- sraervezietek sokat tesznek a KISZ-esiak tájékoztatásáért, a fiúik katonai szolgálatra való fölkészítéséért. A gimnázium­ban rendszeresen tartanak honvédelmi előadásokat a i tisztek. A KISZ-szervezetek : egyre több helyen teszik em- | lékezetessé, ünnepélyessé a bevonulást és a leszerelést j Elmélkedett asz Ifjú Gárda tag- J jainak száma a járásban. Ed- j dig különösen a középiskolák- í ban volt nagyobb létszámú szervezet, most az üzemi és lakóhelyi szervezetek megala­kítása következik. Jó példa | erre a taipsonyi, ahöl a gárdát I Tömmel a leszerelt fiatalok alkotják. Az ifjúsági klubok segítik (a járás minden községében van klub) a honvédelmi nevelést Résziben azzal, hogy elöadáso- j kát szerveznek, másrészt — I erre is van példa — az ifjúsé- ; ! gi klub ad helyet az MHf i i nek, vagy éppen a KISZ segít- j ségével jutott klubhoz egv-egy községben az MHSZ. Az eddig elért eredmények azon ban nem : jelentik azt. hogy már nincs I tennivaló ezen a területen. A ! végrehajtó bizottsági ülés fel­adatként jelölte meg a KISZ- szervezeteknék a honvédelmi i nevelés további segítését, vala- i mint a marcali munkásmozgal- 1 mi hagyományok ápolását. ; két ő leült az asztal mellé, az- í tán kiszámította, hogy lisztre, zsírra, sóra, cukorra hány fo- ! í'int keli. No és a cigarettára. Ami maadt — nagyon kevés volt —. azt félretettük. Soha j nem jártunk szórakozóhelyek­re, annál jobban szeretem a természetet. Inkább kirándul­tunk, ha jó idő volt. NagVon ritkán mentünk be egy cuk­rászdába, akkor is csak egy kávéra. A feleségem megszok­ta már a fizetés ilyenfajta be­osztását, ma is ugyanúgy tör­ténik minden, mint húsz évvel ezelőtt. — Közben többszörösére emelkedett a jövedelmük. A fizetés növekedésével egyenes arányban nőttek-e az igények? Horváth József né: — Hét forint nyolcvan fillé­res órabérem volt. Márciusban már a kilenc forint tíz filléres órabérrel számolhattam, és ez körülbelül háromszáz forint­tal emelte a havi jövedelme­met. A férjem háromezer- öt- száz forintot keresett. Nála a bérrendezés csaknem négyszáz forintot jelenített. Átlagossn hétszáz forintnyi többlettel le­het számolni havonta, ami már nem kis pénz. Természetesen aiz, hogy a családi kasszába ennyivel több kerül, már az. igényeket is meghatározza. Azt is él kell mondanom, hogy a húsz év alatt rendkívül sokat dol'E^ztuntk. Mint fiatal háza­sok szerettünk volna lakáshoz jutni, ez volt akkor, a legfőbb cél. Sikerült egy szövetkezet; lakást vásárolnunk, majd a gyűjtögetés eredményeiként -megszületett- egy kis kocsi. — Hányán tartoznak még a családba? — Eigy huszonhárom éves lányunk van, ő is dolgozik már. Anyagilag független em­ber. A béremelés óta megen­gedhetjük magunknak, hogy a drágább ruházati és közszük­ségleti cikkeket vásároljuk meg. Inkább kevesebbet, de az minőségileg állja meg a he lyét. — Szórakozás? — Egyedül a televízió és a gépkocsi. A férjem nagyon szeret horgászni, gyakran ki­megy a Balatonra. Szeretjük a természetei, és amikor csak lehet kirándulunk. Együtt nagy pénz a hétszáz forint, de igazságosan kell beosztanom, hogy a konyhapénz is egy ki­csivel több legyen, ruházati cikkekre is több jusson, meg a férjem se duzzogjon. Hogy sikerül-e? Természetesen. Március óta sokkal könnyebb. R. G. t IMRE LÁSZLÓ: ; Két év nyolc hónap £ !|||IUlilllllllll!!lli!l!ÍIIII!lllll>lllllllillllllllllljiÉillllilliyilllllllll!IIIIIIÍllllllilllíilllllll]lllllllllllllíllíílllllllíllllíÍllllllllll0 14. ( — Jöjjön velem — mondta (—, az irodán kényelmesebb. ( Kapelláró szó nélkül követ­nie. Valamiféle zavart arckife- ( jezéssel, s ez érthető volt, mi­ivel nem ismerte az invitálás fokát. Az irodán Petterson leültet­te, cigarettával kínálta, s n amint hátradőlt a fotelben, (mintegy erre biztatva őt is. ar- (cáról' mintha letörölte volna ( valaki a hétköznapokból oly (jól ismert kemény ridegséget. — Beszéljen az életéről! Ér­dekel. Na nem a peranyaga, nem az, amiért idekerült. Azt ismerem. Ismerjük, többé-ke- (Vésbé mindannyian. De tudja, ■I az írás soha nem lehet olyan .(érdekes, mint az emberi szó. (Nem tudom, volt-e alkalma meggyőződni már erről, hiszen fi atal még. Í KapeDáró kezdeti elfogódott­sága oldódni kezdett. Szívesen beszélt. Olyan régen szóltak hozzá így, s tulajdoniképpen a zavarát is ez okozta, ez a ci­vilnek, a rendes embernek ki­járó hang. Küszködve kereste (a szavakat először. ( — Nem tudok sokat monda- (ni az életemről. Nincs is hoz- (zá tehetségem, az az igazság. (Ahhoz többet kellett volna ta- (nulnam. Meg olvasni, jó köny­veket. Ellaasáltam az időt. A (rádióban meg csak a tárczenét (hallgattuk a srácokkal. És nem * is kérdezték, tetszik tudni. Mi­felénk a Váci úton nemigen kérdezik az embert Van olyan, aki emiatt hamar el is szokik a szövegeléstől. Ki kí­váncsi rá. .. — Azt hiszem, sokan van- na,c, akik ezt nem így látják. — Nem tudom. Ott, az építke­zésen, ahol én dolgoztam, so­kan látják így. Meg aztán el is fárad ám az ember egész nap. Nem is érünk rá, az az igaz­ság. Bereczki pedig azt szokta mondani, minél kevesebb du­mát, aki sokat beszél, annak lassan jár a keze. Olyan is van, hogy nem azt kérdezik, amire szívesen felelne az em­ber. — Mire gondol? Ezt nem értem. — Hát arra, hogy néha olyan haláli ürgék jönnek oda. Csak föltartják az embert, és lesír róluk, hogy őket magu­kat sem érdekli, amit a kér­désükre felelünk. Felülről néz­nek ránk. Megjátsszak magu­kat. Az ilyeneket akkor lás­suk, amikor a hátunk köze­pét. — Nem mindenki ilyen. — Ez igaz. Olyanok is jön­nek oda, akik ledicsérik a plazúrt az ember képéről. Pe­dig nekünk nem az hiányzik, hogy dicsérjenek. Aki hízeleg, az gyanús. Bereczki szaki mindig ezt mondta. — Maga nagyon szeretheti azt az embert. — Hogyne szeretném. Még a saját anyámnak se jutottam a* eszébe, amikor ő már ott volt nálam a beszélőn. — Azóta is érdeklődött ma­ga iránt. Talán szamárság, hogy ezt elmondom, de vala­hogy megtudakolta a nevemet, s a napokban levelet kaptam tőle. Akarja látni? Tessék, itt van. Kapelláró elkezdte olvasni a nehéz kézzel írt, a papíron kicsit fölfelé tartó sorokat. Az első bekezdés után elhomályo­sodtak szeme előtt a betűk, s nem mert fölnézni, de aztán megemberelte magát, mert szerette volna eszébe vésni Bereczki kicsit kusza sorait. »►Kérem, felügyelő úr, ne­hogy azt tessék gondolni, hogy az a fiú rongyember. Ha valaki ismeri, én elmondha­tom, hogy ismerem, mert az embert ugyebár a munkáján keresztül lehet megismerni leginkább. Nahát, a Kapelláró Feri többet ér már most, mint sok szakmunkás, pedig ami azt illeti, elég nehéz élete volt odahaza, a nevelőapja miatt Én nem is hinném, hogy az a gyerek még egyszer hazamegy. Tessék szíves lenni ezt jóx fel­gondolni, hogy ez a gyerek annyi, de annyi pofont kapott már az életében, hát ő is adott egypárat. Istenem, magának meg kell ezt érteni. Petterson úr, úgyhogy én csak azt ké­rem. ha szigorúnak tetszik is lenni vele, de azért tartsa meg emberségében, amennyi­re fid ja. Mi arra a gyerekre számítanánk, nem szeretnénk, ha elvadulna a kezünk alól, mert azért, ha munkás vala­ki azért még van lelke, amire vigyázni kell. Higgye ezt el nekem, én nem a levegőbe beszélek, engem az élet isko­lája tanított, tisztettel.. — Van egy üveg söröm — szolt nagysokára Petterson. — Igyuk meg együtt, jó? Kapelláró erre sem mon­dott semmit. Amikor pedig va- lahára fölnézett, olyan mesz- szire tévedt a tekintete, hogy azt a távolságot bejárni lehe­tetlen. — Ne értsen félre, én első naptól kezdve figyelem magát — mondta Petterson. — Meg­figyeléseim, hogy úgy mond­jam, teljes mértékben igazol­ták a Bereczki szaki levelében foglaltakat. Itt, az intézetben az ember sokszor megretten a különböző bűnesetek elkövetői láttán. Hiszen ezek az őrizete­sek kivétel nélkül fiatalko­rúak. Honnan hozták maguk­kal a bűnöző hajlamot? Kiala­kult gonosztevő karakterekké’, találkozunk, akik — tudom, ezt így nem szabad kimondani nálunk — ha innét kikerülnek, ott folytatják, ahol korábban abbahagytak, a bűnözők saját­ságos lélektanának sok vonat­kozásiban máig megmagyaráz­hatatlan belső törvényszerűsé­gei szerint. Maga nem tartozik ezek közé, Kapelláró? Ugye, tudja ezt? — Én nem akarok leszámol­ni senkivel »— felelte Kapel­láró. — Ezt csak azért mon­dom, mert itt egyik-másik sráctól állandóan azt hallani: szabadulás után ez lesz meg az lesz. Már itt kifőzik a ter­vet, hogyan intézik el, aki fel- tételezésük szerint ártott ne­kik. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents