Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

Tanácstag a pult mögött Ciolkovszkij álma és a valóság Reggelemként különösen asú­folt az üzlet. Munkába sie­tő háziasszo­nyok, iskolába igyekvő gyere­kek a vásárlók. Hasonló a hely­zet délután, ak­kor is alig győ­zik a kis üz­letben a kiszol­gálást. Kicsi. ez a Május 1. és Dimitrov utca sarkán ]evő üz­let, főként, ha a forgalomhoz viszonyítjuk. — Tizenkét esztendővel ez­előtt, amikor az üzlet veze­tését átvettem, a havi forga­lom nem érte el a 200 ezer forintot, mo6t ennek a kétsze­rese. Ebben az évben tervünk­ben négymillió forintnyi áru eladása szerepel. Kálmán Lajos boltvezető tá­jékoztat így munkájukról, az üzlet forgalmáról. Aki csak egy kicsit ifi tájékozott a ke­reskedelemben, az tudja, hogy mennyit kell dolgozni e bolt öt eladójának, hogy kielégítsék a vásárlók igényeit. Hiszen az üzlet kicsi, a raktár zsúfolt, s a szükséges árut csak igen nagy munkával tudják elhe­lyezni. — Főútvonalon vagyunk, ez is kötelez bennünket arra, hogy megfelelő színvonalú vá­lasztékot biztosítsunk. Engem pedig még az, hogy a legutób­bi választáskor, ismét tanács­tag lettem. Válásztóim ugyan­is itt laknak a bolt körzeté­ben, s a legtöbben hozzám járnak vásárolni... E néhány mondat is jelzi, hogy Kálmán kajos boltveze­tőként és tanácstagként is nagy felelősséggel látja el munkáját. Éppen negyedszáza­da, hogy kereskedő, annak pe­dig huszonhárom éve, hogy az élelmiszer-k iskereskedelmi vállalatnál dolgozik. Csaknem Növényvédelmi tájékoztató Virágzás után a gyümölcsösben A hónap eleji gyors fölme­legedés hatására a kórokozóik és kártevők fokozottan fer­tőzték a gyümölcsfákat. A vi­rágzás utáni növényvédelem nagymértékben befolyásolja a várható termés mennyiségét és nőségét. A kórokozók közül az al- mafa-lisztharmat fertőz erő­sen, elsősorban házlkerti jona­tán almásokban. Helyenként 30—40 százalékos a hajtásfer- íőzöttség. A kórokozó állan­dó és újbóli fertőzését kell meggátolni, különben a beteg levelek idő előtt lehullanak, és a fertőzőik gyümölcs pará- 'odósa jókora termésveszte- éggel jár. A másik kórokozó a vara- >dás. Első tünetei (bársonyos, i sketás-zöld foltok) május el- 5 napjaiban megjelentek. El­őleg esen veszélyeztetettek a » nrcali és a nagyatádi járás # -ületén, valamint a Kapos- # ír környékén levő alma- és f »rteültetvények. # A két gamibabetegség ellen í erves gombaölő szerekkel va- j ó kombinált védekezés java- i ■•olt. Lisztharmat ellen: Mo-i es tan 0,05 (100 1 víz 5 dkg), a varathán 0,1 (100 1 víz 10 ^ Meg), Thiovit 0.5 százalék (100 j 0.25 százalék (100 1 víz,(25 dkg). A vízmennyiség a fen­tiekkel azonos, az itt felsorolt rovarölő szerek keverhetők a gormbaölő szerekkel. Az őszibarackfákat a lev él- fodrosodás és a lisztharmat támadja legjobban. Legerősebb a fertőzés ott, ahol az április végi védekezésekét elhanya­golták. Az őszibarack-liszthar- mat és levélfodrosodás ellen használható gomibaölő szerek azonosak az alma kórokozói­nál javasoltakkal. A barack­fák fiatal hajtásait károsító keleti gyümölcsmoly rajzása május első napjaiban megkez­dődött. A kis hernyók kárté­telének megelőzése végett ja­vasolt a védekezéseket május 20-ig elvégezni, az almások kártevőinél felsorolt rovarölő szerekkel. ennyi ideje boltvezető. Leltár­hiánya soha nem volt, mun­kájával két alkalommal érde­melte ki a kiváló jelvényt. A panaszkönyv is használat­lanul lóg a pénztárgép felett egy szögön. Évek óta nem kér­te senki, s ez is bizonyítja, milyen munka folyik ebben az üz'etben. Meg az is, hogy a múlt évben a hasonló forgal­mú üzletek közötti versenyben elsők lettek. Gyakran előfordul, hogy egy vásárló hozzálép: — Kálmán elvtárs, lenne egy kis ideje? Sokan a régi törzsvásárlók közül, főként azok, akik ta­nácstagi körzetében, a Május 1. utcában laknak, már köz­vetlenebbül szólítják meg őt. — Lajos kérem, elmondha­tom a panaszomat? S ha 6okan vannak is az üzletben, szakít időt, hogy meghallgassa kéréseiket, pa­naszaikat. Ebben az üzletben — ha ez nincs is kiírva — állandó tanácstagi fogadóórát tart. Előfordult, hogy éppen ajtónyitáskor vagy zárás után. amikor fáradtan igyekezett hazafelé, állították meg vá­lasztói. Amikor a Kaposvári Városi Tanács ülésén a kereskedelem­mel, az áruellátással kapcso­latos kérdések vannak napi­renden, Kálmán Lajos a töb­bieknél is jobban figyel. Hi­szen mint kereskedő, egy élel­miszert árusító üzletnek a vezetője, egyedül képviseli tár­sait a tanácsban. S úgy érzi, elsősorban neki kötelessége megvalósítani azokat a javas­latokat, amelyek a tanácsülé­seken a kereskedelem dolgo­zóira vonatkozóan elhangza­nak. — Elsősorban azt becsülöm benne, hogy 6oha nem hallot­tunk tőle udvariatlan, türel­metlen szót. Ezt az udvarias­ságot tapasztaljuk akkor is, amikor mint választók keres­sük fel őt kérésünkkel — mondta róla az egyik vásár­lója, akinek szavaiból az is kiderült, hogy abban a körzet­ben lakik, amelyikben a bolt­vezető a tanácstag. Nagy felelősséget jelent ma tanácstagnak lenni. Ám ez a felelősség még nagyobb egy olyan embernél, akinek mun­káját a választók naponta fi­gyelemmel kísérik. S a véle­ményük : Kálmán Lajos ta­nácstagi és boltvezetői mun­káját is jól látja el. S zalai László A kővetkező evekben az eddigi korlátozott idő­tartamú űrrepüléseket, holdutazásokat a tartós Űr­repülések váltják fel, melyek a tudósok véleménye szerint alkalmasabbak a világűr meg­ismerésére. Az előkészülele- J két mindkét -űrhatalom« megkezdte, már kering a Szal- j jut, és hamarosan keringeni kezd a Skylab. Milyen elő- ; nyökkel járnak ezek a váltott személyzetű, hosszú élettarta- I mű űrszerkezetek ? Ilyen űrállomás létesítése nem történhet alapos, minden részletre kiterjedő kutatómun­ka és előkészítő kísérlet nél­kül. Tervszerűen kell töreked­ni a kitűzött cél elérésére. Minden túlzás nélkül állíthat­juk. hogy a Szaljut űrállomás — és a későbbi űrállomások — létesítése felé az első lépést nem Gagarin űrrepülése, nem az első szputnyik felbocsátá­sa jelentette. Ciolkovszkij még a XX. század elején — mate­matikai számításokkal alátá­masztva — nyilvánosságra hozta ez Irányú elképzeléseit. Az ő útmutatását, tanácsait követjük most is. Az űrállomás létesítéséhez szükséges tapasztalatok meg­szerzésében a Vosztok. vala­mint a több férőhelyes Vosz- hod és Kozmosz űrhajókon kí­vül a szerény, automatikus Poljot szputnyikok is részt vettek. A legnagyobb szerep a Szojuzoknak jutott, amelyek már 1909-ben, összekapcsolá- : suk révén, űrállomást alkot­tak. Az igazi űrállomás lényege­sen különbözik a kísérletitől. Állandóan Föld körüli pá van tartózkodik. A kutatók űrha­jókkal keresik föl, és azokon térnek vissza a Földre. Az űr­állomás formája, mérete, sú­lya és felszereltsége csak a kutatás céljától, a hordozóra­kéta teljesítményétől függ, Fedélzetén már sokkal több műszer helyezhető el. mint a Szojuzok orbitális fü kéjében. Az űrállomásnak — az űr­hajókhoz képest — nincs szük­sége szilárd borításra és hő­szigetelő rétegre, mivel nem kell visszatérnie az atmoszfé­rába, ami nagy megterheléssel jár. Ez lehetővé teszi, hogy magának az űrállomásnak a súlyát csökkentsük, ugyanak­kor több kutatóeszközt és az Űrhajósok életfeltételeit bizto­sító berendezést vigyünk ma­gunkkal. Az űrállomás, mivel súlya és méretei tekintetében nem támasztanak szigorú követel­ményeket, sokkal kényelme­sebb lehet, mint a kísérleti. Egy sor tevékenységet, melyet az űrhajós maga kénytelen el­végezni, az űrállomáson auto­maták intéznek. A kutató tel­jes egészében feladatásak szentelheti idejét, nem kell egyéb kérdésekkel, mint pl. az energiaforrások ellenőrzése és szabályozása, az űrállomás na- vigá'ósa stb. foglalkozni. < Az űrá.lomás tágas helyisé- í ge lehetővé teszi, hogy ké- I nyelmes ágyat állítsanak íei, a i földihez hasonló eleieket aulo- | mala készítse, sőt a kutató bi- í zonyos «sporteszközökkel-*- — ! munkaképességének megőrzé­se cé jából — testedzést végez­zen. Az űrállomás fedélzetén ; minden a kényelmes munka , is pihenés, sót a kötetlen idő- [ töltés lehetőségeit szolgálja. Ez utóbbi teljesen újszerű az űr­kutatásban. és legalább o.yan fontos, mint a korábbiak, mert I a munkavégzés alapfeltétele, i A kutatók az űrállomások fe- I délzetén nem rekordok meg­döntése, hanem folyamatos munkavégzés céljából tartó/.-' kodnak. A munka és a szóra­kozás élettanilag sem választ­ható el egymástól. A z ember teheti meg egyedül, hogy fölfigyel­ve egy-egy kísérlet mel­lékjelenségére, új területeket fedezzen föl, a további kuta­tások számára. Rugalmasan megváltoztathatja a kutatási programot a feltáruló lehető­ségek függvényében, megismé­telhet egy-egy kísérletet stb. Az orbitális. űrállomás az az eszköz, melyet az ember közvetlenül, tehát nem a Föld­ről fog irányítani. Állandóan jelen lesz a fedélzetén és fo­lyamatosan végzi kutatásait. T. M. fl szarvasmarhák előkészítése a legeltetésre A LEGELŐNEK, mint a leg- | természetesebb zöldtakar­mánynak, fontos szerepe van a szarvasmarhák tápanyagel- ] látásában. A legelők füvéből — nagy víztartalmánál fogva j — az állatok szívesen és so- j kát fogyasztanak, mert a ben- I nük levő tápanyagok nagy ré- I sze vízben oldott állapotban I van. A legelő füve vitaminok­ban és ásványi anyagokban is gazdag, ugyanakkor a legelőn való tartózkodáskor az álla- í tok sokat mozognak, és szer- I vezetük a betegségekkel szem­ben ellenállóbb lesz. Az álla­tok természetes életfeltételei a legelőn biztosíthatók a legtö­kéletesebben. Az idén a legeltetés meg­kezdésének az ideje előbbre került. Éppen ezért fokozott gonddal kell előkészíteni a i szarvasmarhákat a legel tetés- ! re. Sokszor tapasztalhattuk. , hogy a téli takarmányozásról ; a zöldtakarmányozásra való [ nélkül. A tavaszi legeltetéssel I beálló hirtelen táplálkozási és éghajlati különbségekhez a szervezet csak fokozatosan tud alkalmazkodni. Ez legtöbbször a termelés csökkenésével jár együtt. Ilyenkor az állatok gyomor- és bélbántalmakban szenvedhetnek több napon át a hirtelen etetett zöld takar­mány miatt. Ilyen esetben megváltozik a tej mennyisége és zsírtartalma is. Súlyosabb esetekben az állatok lesová­nyodhatnak. Azokban a szövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol télen is gondoskodtak az álla­tok legelőn való mozgásáról, jártatásáról. ott zökkenőmen- tesebb az átmeneti idő «-átvé­szelése**. Ezekben a napokban a teheneket és a növendékál­latokat egyre hosszabb időre | engedjük ki a kifutóba, gon- : doskodjunk rendszeres mozga­tásukról. Az istálló páratartal­IMRE LÁSZLÓ: Két év nyolc hénap i I Kés Rt elhallgatott. Aznap nem is beszéltek többet, Ka- Egyszer is megyek s hát Pólláró pedig tudta, hogy víz/50 dkg). VarasodéS ellen: 4^pi6ta bácsi he’yett egy nyomo- akárhová veti az élet, mindig vierpán, Buvicid K, Orthocid # ^ van ott _ Mit hoztál Kis- w m*rt 12 százalék (100 1 víz/20 dkg). #ö ea? _ kérdezte, \ Dithane M—45 0,2 százalé­: öreg ? — Keretezte, es jo ero- lsen megfogta a karomat, ami- tis oldata varasodat ellen f Kor el akartam spurizni. Nem agyon eredményesen alkal- #volt mese. oda kellett neki azható. Mindkét gombabe- Jadni az egész cuccot, úgy. í.ség ellen egyaránt hatásos f ahogy volt. A Pista bácsival i Fundazoi 0.06 százalékos ol- f egyszer találkoztam a vizsgá­lata (100 1 víz/6 dkg). Fel- f latiban, azt vallotta, nem is használható vízmennyiség \ ismer, de a házból, ahol lakott. e 50—100 1). A rovarkártevők közül poloskaszagú almadarázs el leni védelem a legsürgetőbb. Csak úgy lehet megelőzni a árvakártételt, ha a szirom- hullás utón közvetlenül véde­kezünk. A levélletű-kolóniák r # a # volt olyan hét amikor kétszer- haromszor js ott voltHin nála. Én aztán nem is tagadtam. Le­fáradtam, ez az igazság. Ha csak rám néztek is, öesze- csuklottam. Mindig a mutero- mat láttam magam előtt, a sí­rástól vörös-arcát. Látod, ilyen D Somogyi Néplap emlékezni fog rá, mert igaz ugyan, hogy otthon, a téren a srácok mindig előjönnek Va­lami sztorival, de ez más, mint amiket ott hallott. Akármilyen szomorú is, van benne valami elmondhatatlanul szép. Már ami ennek a srácnak a gondo­latait illeti. És az egész életét a hülye, lehervadt apjával, a zaciba szaladgáló muterjával meg a kÍ6Öccseivel, akik nyil­ván mást se csinálnak, mint naphosszat várják a mamáju­kat abban az intézetben, és egyszer el is megy értük a mamájuk és együtt lesznek megint, szoba-konyhás boldog­ságban, ami — ha egyáltalán létezik ilyesmi — az olyan emberek boldogsága, akik megtalálták egymást. Igazság szerint ezt szerette volna el­mondani neki. Érezte azonban — sőt tud­ta —, hogy elakadna az első mondatnál. Elidegenítené ma­gától a fiút, akkor is. ha tör­ténetesen a saját életével pél­dálózna. Mit adott volna érte, ha egyszer, csak egyetlen pil­lanatra érezte volna azt, amit Kés az anyja iránt, az öccsei iránt érez! Erősebb «* t volna, holtbizonyos, s neon került, , , ., , süllyedt volna ide, ahol min­imért allasba megyek es nem den nap egyforma, és úgy néz­# fogok piálni soha. Érted? So- nek rájuk a felügyelők, mint- had ha gyilkosok Isnaenek száma gyorsan szaporodik. Az #nagyfiaű vagyok én neked, öss:»sodródott, szívhatott íe- jegyent hoztam rád, pedig vétók jól mutatják a kártéteft. fleu§ * magad baja UgyiS- Rovarölő szerekkel a védeke- \ Hmkátam később. hogy zést csak akikor lehet megkez- f apómat kényszerei vonóra vit- deni, amikor a gyümölcsösben a sracok állami inté­valamennyi fa el virágzott, és t zetbe kerültek, úgy kellett ki- a méhek látó"L■ r-a is meg- 'lépni őket az anyám kezéből, szűnt. Mind!-- i : -tevő ellen $ Utána injekciókat kapott, s javasolt a n .„ " 'miben: ült- tmikor itt volt nálam, beszé- racid 0,1, Metileo-tman, Gu- # lön, hát alig ismertem rá, satháon 0,3 százalékos; házi- # annyira megöregedett. Nem kertben: Uniíosz. Lebaycid, f baj, anyu, mondtam neki, Bi 58 EC, Rogor, DDVP 50 EC fjnajd kiszabadulok, és akkor 0,1 (100 1 víz/1 dl), Safidon r kihozzuk a kis krapekokat is, akikbe bármikor bárki bele­rúghat büntetlenül, s nekik egy szavuk se lehet. S ez így igaz: nincs, nincs szavuk, nincs életük. Olyan útra lép­tek, amely sehová se vezet. Jó lenne erről gz útról vissza­találni, ha az olyan könnyen menne! Elfogyott a munka, estére járt az idő. A nap lement, kö­vetkezett a tisztálkodás, a va- csoraidő, a percekre beosztott esti foglalatosság ideje, ami­hez vagy hozzászokik az em­ber, vagy beleőrül. De azzal is mit ér? Jobb, ha a fejét le­hajtja. összes zorítja a száját, de úgy, hogy a foga ne csiko­rogjon. mert az már gyanús, vagy az lehet. Kapelláró este. lei ek vés előtt, kiment a mosdóba, s dol­gát végezvén már kifelé in­dult, amikor a helyiségben az egyetlen villanyégő hirtelen elaludt. Egy pillanatig arra gondolt, az égő éghetett ki. de aztán oldalról valaki eléje ugrott, megfogta a nyakán a zubbonyt, hogy elakadt a lé­legzete. — Szóval, te kiröhögöd az emlékeimet, te röhögsz rajtam Hosszúiba jutsz —- hallotta Bika hangját, s körülötte a mocor- gásból azt is észrevette, hogy Bika nincs egyedül. A sötétben árnyalakok mozogtak. Lefog­ták, hogy moccanni se tudott, valaki letépte róla a felsőru­hát. borzongás futott végig rajta, majd a bal vállánál gyors eg}rmásutánban finom tűezúrásokat érzett, fájdalmá­nál a meglepetés volt nagyobb, kéatoáim azonban nem mert, I áttérés nem történik zökkenő [ mát és hőmérsékletét gyakori szellőztetéssel csökkentsük, A legeltetés megkezdése eiőtt etessünk minél több nedvdus takarmányt. Az átmenet a szárazról a zöldtakarmányra 8—10 napot vesz igénybe. A ballaszttakar- mányok csökkentésénél azon­ban ügyeljünk arra, hogy azo­kat csak fokozatosan vonjuk el. A legelők füve fehérjében igen gazdag, ezért az istálló­ban gondoskodjunk elegendő szénhidrátdús takarmány ada­golásáról, mert így az állatok takarmányértékesítő képessé- | ge sokkal jobb lesz. A legelőre való kihajtáskor az első na­pokban kevesebb ivóvizet ad­junk állatainknak, így meg­akadályozhatjuk a gyomorbán- talmak fellépését. Nagyon jól bevált módszer, ha a fokozatos áttérést a zöld- takarmányozásra ún. »rázott« takarmány etetésével készítjük elő. Ilyenkor kihajtás előtt reggel és este a száraztakar- f mányokat, a szénát vagy a annyit ugyanis megtanult már4 szaimat a lege’ők lekaszált iü- az itteni élet szabályaiból,# vével keverjük össze. Az hogy ez az, amit semmiképpen # együttesen elfogyasztott takar- nem szabad. Mert pokollá vá-} rnánvbói a száraztakarmány lik az élete, ha támadóit ki-# megakadályozza a hurulos adja, s ellene fordul az is, akit# betegség fellépését. Az első eddig a barátjának tartott.# napokban csak fél. esetleg egy Megfordult maga körül, min-^®ra^ tartózkodjanak állataink den erejét ebbe a villámgyors^ a legelőn, akkor is csak lehe- mozdulatba sűrítve, támadóiI to‘e? a meleg órákban egyikét ily p Ion a fáihoz ^ Később fokozatosan növelhet- préselve, lábával egyúttal tel- ^ lük a kint tartózkodás idejét, jes erőből Bika felé rúgott. > Ajánlatos a szarvasmarhák Épp a térdén találta el. Az * körmét a kihajlás előtt meg árnyalak összegörnyedt előtte, j vizsgálni és a túlnőtt körmö- felnyögött a fájdalomtól. J !eva§ni- Most. hogy támadóit egy pil- ^ ^ legelőre való kihajtás ide­lanatra lerázta magáról, s ke- , 3ét mindig a legelő állapota és aei szabaddá lettek, ütése az talaja határozza meg. Amikor összegörnyedt Bikára sújtott* a fűállomány elérte a megfele- le, azután meglógta, a fal tele#,, " lökte. Hallotta a koppanást —# ’° na*ysaa°l es wí ailalok bo" a feje ütődhetett oda —. és#Kégt* tápanyagot találnak, a magához rántotta ismét, mint-í legeltetést megkezdhetjük. Az egy pajzsként maga előtt tart-i°lyan taiajú legelőkön, ame­lyek hosszabb ideig nedveseb­bek, várjuk meg, míg a talaj megszikkad, mert egyébként az összetaposott legelőn csak rövid ideig találnak állataink elegendő zöldet. Igyekezzünk mindenütt bevezetni a szaká­vá az elaléit testet, a villany­kapcsoló felé próbált tájéko­zódni. De nem érte el, valaki gáncsot vetett neki, s ő elvá­gódott teljes hosszúságában. Már érezte, hogy Bika is kezd magához térni, s reménytele­nül alulmaradt a dulakodás-# szos legeltetést, mert így 20— ban. # 25 százalék fűtöbbiet jut alla­Ütesek hullta,k a fejére, a\ Iáinknak. A szakaszos legelte- mellére. már ereje sem voJtJl*st minden legelőn a helyi védekezni, úgy érezte meghal # körülmények figyelem bévé te- a minden oldalról ránehezedő f lével oldjuk meg. nyomás alatt, amikor egyszer-* A FENTI szempontok -meg re felgyulladt a villany. ^ szív!elésével- nagyban hozza­A világosság most vakítónak # járulhatunk a legelők fűter- tetszett. Az ajtóban a felügye- * mésének jobb kihasználásához lő áll, az éjjeli ügyeletes. Pet- J és ezen keresztül szarvasmar- terson. akitől mindenki félt. # ha-al torna nyűnk növel esőhez. flPol&atAutit De. I jlvzIo Látóié

Next

/
Thumbnails
Contents