Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

Könyv Csokonai Vitéz Mihályról Nyomdában van Berták László új müve Perlők László, a Somogyból elszármazott költő, prózai tó­ként mutatkozik be nemsoká­ra Csokonairól írott művével. Erről érdeklődtünk a Pécsen élő alkotótól. — Könyvem a Móra Kiadó 1972-ben indult »Így élt. ..« sorozatában jelenik meg. A sorozatban a kiadó olyan tör­ténelmi, irodalmi stb. alakok életrajzát publikálja, akik sze­repelnek az általános iskolá­sok tankönyvében, vagy közel állnak érdeklődésükhöz. Vagy­is a sorozat általános iskolá­soknak készül, szem előtt tart­va az olvasók korát, tudását, érdeklődését. Ez elsősorban az előadásmódot, a szerkezetet határozza meg, s nem jelent: azt, hogy az életrajzból bármi j is kimarad. Sok-sok dokumen­Csurgón jártam gimnáziumba, s éppen akkor, húsz éwei ez­előtt ünnepeltük a költő-tanár születésének 180, évfordulóját. A Csurgón mindig eleven Csokonai-kultusz, az 1953-as ünnepségek élménye, s a köl­tőt ébresztő magyarórák je­gyeztek el a témával. Olyan volt a hangulat akkoriban a gimnáziumban, hogy bármely, pillanatban beléphetett volna Csokonai, hogy megtartsa az órát »A magyar vercsinálásról közönségesen«. Tudvalevőleg az ilyen című tanulmányát — mindenkit megelőzve — Csur­gón írta meg 1799-ben, amikor a szokásos tantárgyak mellett magyar verstant kezdett taní­tani. Magyar verstant, amit Magyarországon akkor sehol sem tanítottak. Nem kis büsz­tum: levelek, naplórészletek. ; keséggel jegyezte föl egyik ta­kortársi megnyilatkozások fel- használásával készülnek a kö­tetek, s nagyon sok kbrabeli képet tartalmaznak. Eddig Fe­kete Sándor: Így élt a szabad­ságharc költője, Hegedűs Gé­za: Így élt Dózsa György és Erdödy János: Így élt Guten­berg című műve került a bol­tokba. — Hogyan »jegyezte magát a témával? el« — Magam néni véletlenül választottam éppen Csokonait. j nítványa a költő szavait: j »Deák prosodiát akárhol ta- ! nulhattok, de magyart nem.« — Miként mélyült el Cso­konai világában? — Csurgó, a diákköri él­mény, a Csokonai járta somo­gyi szülőföld csak az érdeklő- ; dést keltette föl, csak az inspi­rációt adta. A könyvhöz ké­szülődvén sokat forgattam a költő műveit, megismerked­tem levelezésével, a róla szó- í ló irodalommal. Leveleit utol­Jubilál az Országos Mentőszolgálat Huszonöt éves az Országos Mentőszolgálat, amelynek jog­elődje — a Budapesti önkén­tes Mentőegyesület — 1887­ben alakult Budapesten, Euró­pában másodikként. A dr. Kresz Géza belvárosi tiszti fő­orvos által alapított szolgálat adakozásból, jótékony gyűjtés­ből és szállítási díjakból tar­totta fenn magát. A BÖME csak a főváros területén látta el a betegeket és a sérülteket. Mintájára hamarosan más vá­rosokban is mentőegyesületek alakultak, majd 1926-ban lét­rejött a Városok és Várme­gyék Országos Mentőegyesüle­te. vidéki működési területtel, azonban csak a betegek szállí­tására vállalkozott, helyszíni ellátást nem biztosított. A második világháború után, az újjáépítéskor született meg az a gondolat — egyébként már a Tanácsköztársaság idején is felvetődött —, hogy olyan mentőintézményre van szük­ség, amelyben a mentés meg- szervezese egységes és korsze­rű az egesz ország területén. Ennek szellemében alakult meg 1948. május 10-én az Or­szágos Mentőszolgálat. A szolgálat fejlődésének ér­zékeltetésére néhány adat: az első évben 76 mentőállomás dolgozott az országban, ma 158 működik. A személyzet létszá­ma 1948-ban 399 volt, most 4500-an vannak. Mar kezdet­ben olyan mentőállomás­hálózat kialakítását tűz­ték ki célul, amelyben minden állomás hasonló nagy­ságú területet lát el. Azaz, biztosítani kell, hogy az egész ország területén a beteg fél órán belül mentőhöz, egy órán belül pedig kórházba jusson szükség. Időközben megindult a mentőtisztképzés is. Továb­bá az alapító rendelkezés a mentőszolgálat kötelességévé tette, hogy közreműködjék az elemi csapások, természeti ka­tasztrófák, járványok esetén, s szakvéleménnyel, tanácsadás­sal segítse a hatóságokat. így napjainkra az Országos Men­tőszolgálat az Egészségügyi Minisztérium gyógyító-meg­előző, szervezési-módszer tani és tudományos intézménye lett. mely a betegek ellátását tekintve országos hatáskörrel rendelkezik. Budapesten és még hét vá­rosban van rohamkocsi-szol-' gálát, 1954-ben alakult. A ro­hamkocsi olyan speciális men­tőgépkocsi, amelyben minden életmentő beavatkozást a hely­színen el lehet végezni. Jelen­tős dátum a szolgálat huszon­öt éves történetében a mentő- kórház felállítása Budapesten, 1956-ban. Ez lehetőséget ad arra. hogy az orvos a beteget később is figyelemmel kísér­hesse. Tizenöt éve, 1958-ban alakult meg a légi betegszállí­tó csoport — repülőn gyorsab­ban. biztonságosabban lehet szállítani a súlyos sérülteket, az utazás így rázkódásmentes. Ma már minden mentőállo­mást és kocsit URH rádiótele­fonnal szereltek föl. hogy szükség esetén a kocsikat ha­ladéktalanul a bajba jutottak mentésére küldhessék. A szolgálat tervei a jövő­ben: legfontosabb, hogy a mentők minden dolgozója a legmagasabb színvonalon tud­ja az életmentő eszközöket ke­zelni, ennek érdekében állan­dó és rendszeres továbbképzé­seket tartanak. Fokozni szeret jára 1922-ben adták ki. pedig az igazi Csokonai-képhez nél­külözhetetlenek. Egyértelműen bizonyítják, hogy a költő 1795 után sem változtatta meg né­zeteit, nem vesztette el a fel­világosodás győzelmébe ve-1 tett hitét, csupán taktikát vál- toztatott. Azt tette a kollé-: giumból való kiceapása után, j amit Kazinczy hat évvel ké- i sőbb, a börtönből szabadulva. ■ A levelek kiválóan alkalma­sak az anekdotákban élő egy­oldalú Csokonai-kép (kiegészí- tésére, megváltoztatására is. Sokat idéztem belőlük. — Volt-e jelenkori szak-1 irodalom, amelyet fel tudott i használni? — A Csokonaihoz írt leve­leket kitűnő jegyzetapparátus­sal Vargha Balázsnak, a leg­jelentősebb mai Csokonaj-ku- tgtónak Csokonai emlékek cí- i mű összeállítása tartalmazza. Természetes, hogy el kellett ’ olvasnom a költőről szóló ko­rábbi műveket is — Domby Márton 1817-ben kiadott első életrajzától Tótfalusi István- ’ nak 1966-ban megjelent mun­kájáig. Csokonai két somogyi esztendejének megírásához sok segítséget nyújtottak Ta- káts Gyula tanulmányai. Min­denféle korai élmény ellenére most, az Így élt Csokonai Vi­téz Mihály című könyv írása közben ismerkedtem meg iga­. r lgy segíti a tsz az óvodát Szövetkezeti „gyártmányok“ Yerner Zsuzsiék környezetében ‘ ‘ - i 'r* & .J velője, Czink Györgyné két szeresen is »otthon van« be­szélgetésünk témájában. Egy­részt azért, mert beosztásánál fogva jól ismeri, miben segí- zán a költővel. Petőfi tulaj- tett és segíthet a gazdaság a Épül a homokvár. A karádi Búzakalász í lyett műhelyünk dolgozói hin­Termelőszövetkezet főköny- ■ mas játékokat készí­donképpen keveset emlegette elődjét, de Csokonai nélkül ma már őt sem tudom elképzelni, annyi mindent tanulhatott tő­le. Gondolatai, pedagógiai el­vei annyira időszerűek, hogy tanítani kellene őket a leg­korszerűbb módszertani törek­vések példájaként. — Mint költőt »reflektor- fényben« látja-e manapság? helyi óvodának és a napközi­nek, másrészt pedig mint édes­anya — kisfia általános isko­lás, kislánya óvodás — tagja az óvoda szülői munkaiközös­ségének, s így azt is tudja, mi­re van szükségük a gyerekek­nek. — Termelőszövetkezetünk anyagi erejéhez mérten és a maga módján támogatja az óvodát, a napközit. A helybe­liek tudják, hogy ez a gazda­Él-e jelentőségének megfele- \ sag nem tartozik a »tehető­lően a köztudatban Csoko- j sebbek« közé, így pénzt eddig nai? nemigen adhattunk, mert eb­j bői magunk is szűkében va- ellenére, j gyünk — hallottuk a íőköny­intézmó- j velő tájékoztatását. — Ehe­— Sajnos, annak hogy utcák, terek, nyék viselik Csokonai nevét, hogy művei könyvtárakban, boltokban kaphatók, nem él jelentőségének megfelelően a köztudatban. Pedig a kortársi értetlenség közepette a XX. vagy a XXI. században re­ménykedett. Abban, hogy a »boldogabb maradék« megér­ti. megbecsüli majd. Hiszek benne, hogy születésének 200. évfordulója az idén újra rá­irányítja a figyelmet, sokak­kal megszeretteti, hisz minden új nemzedéknek föl kell fe­deznie őket. Bertók László könyve a rtyomda ígérete szerint szep­temberben, tanévkezdetre je­lenik meg. L. L. tettek és szereltek föl az óvo­da udvarán, s a termekben ugyancsak az általuk gyártott virágtartók, falipolcok, játék­tárgyak találhatók. Ahol ja­vításra volt szükség, megcsi­nálták. Korábban a saját ho­mokbányánkból homokot hordtunk az udvarra a gyere­keknek, de mostmár nem ad­hatunk. mert lezártuk a bá­nyát. Mindezt ingyen tettük, segítségképpen adtuk. Sok szövetkezeti tagunk gyermeke részesül ellátásban, féltő gon­dozásban ott, érthető, hogy a tsz a tőle telhető támogatás­ban részesíti az óvodát. Az udvaron nagy a sürgés­forgás. Pöttömnyi emberkék buzgólkodnak: épül a homok­vár. Tschepen Györgyné óvó­nő gondoskodik róla, hogy mindenkinek jusson a játokok­Ez azt jelenti, hogy körülbelül | nék a műszerezettséget és bő­30 kilométerenként kell lennie eg.v-egy mentőállomásnak. Ma már majdnem teljes a háló­zat. A másik feladat: meg kel­lett oldani a mentőszakember- j képzést. szakápolókra volt víteni a rohamkocsi-szolgála tot. A cél az, hogy 100 ezer lakosra körülbelül nyolc, ál­landó készenlétben levő men­tőkocsi jusson. J. E. Ismerjük meg városunk környékét A Nádasdi-erdő Büntetőjogi világkongresszus lesz 1974-ben Budapesten A Nemzetközi Büntetőjogi Társaság 1974. szeptember 9— 14 között Budapesten tartja XI. kongresszusát. Dr, Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke — aki egyben a Nemzet­közi Büntetőjogi Társaság ma­gyar nemzeti csoportjának el­nöki tisztét is betölti, nyilat­kozott erről. Elmondta: a jövő évi kong­élés, a bűncselekmény sér­tettjének nyújtandó kártalaní­tás és a légikalózkodás. Mind a négy témával kap­csolatban úgynevezett előké­szítő tanácskozásokat rendez Freiburgban, Szalonikiben, Várnában az ottani nemzeti csoport. A kongresszus iránt — amelyre ezúttal először kerül resszus napirendjén négy té- sor szocialista országban — ma kerül megtárgyalásra, máris nagy érdeklődés mutat- Ezek: a büntetőjog eszközeinek : kozik. A tanácskozáson mint­ás módszereinek fejlődése, a egy 600 külföldi részvételére kábítószerekkel való vissza-1 számítanak. A VÁROSTÓL keletre eső erdőterület régóta ismert ki­rándulóhelye a kaposváriak­nak. A hosszú, mély völgy, a szép állományú lombos erdő, a patak, a forrás, az erdei út ide vonzza a városból a ter­mészetet jzerető embert. Induljunk el sétánkra a Gorkij utca elején levő, a Ka­pos főcsatornán átívelő híd­tól. Délre tekintve a lapályos részen különböző célokat szol­gáló üzemi, vállalati épülete­ket látunk. Ezelőtt 30—40 év­vel ez volt a híres Császárrét. Délre a messzire benyúlt Zse- lic végződésével, a Ráma- heggyel találkozunk. A Csalo­gány, a Munkácsy Mihály ut­ca környéke gyönyörű lakó­teleppé-változott az évek fo­lyamán. Nem hiába mondjak az itt lakók — ha kérdik la­kásuk címét —, hogy ők a kertvárosban, a kaposvári »Budán« laknak. A kanyargós Gorkij utcán elérjük az Iván- fa-hegy alját. Egész kis utca épült azon a helyen, ahol va­laha szép. nyári aöld vendéglő, pihenőhely volt (Balázs-kert). A sárga jelzés kelet felé mu­tat, miikor elhagyjuk a szőlő­ket. Elértük a Széna-völgy ne­vű erdőrészt. Ma már csak maradványát látjuk. Mély' völgybe visz utunk, majd fel a dombra, s máris a Som-he­gyen vagyunk, előttünk terül el a Nádasdi-erdő nyugati ré­sze. Dél felé hosszan nyúlik el ez a szép erdő. A város felé eső részről kö­zelítjük meg az 1919-es ka­posvári mártíroknak a Nádas- di-patak völgyében levő em­lékművét. Aki mostanában látogatja ezt a környéket, talán elgon­dolkodik. hogyan került ide a fekete márvány temetői obe- liszk a modern anyagból, a be­tonból készült emlékfal elé. Akik régebb óta járják ezt a vidéket, azok emlékeznek ar­ra. hogy vasráccsal kerített kis temetőkert állt itt, benne a márvány oibeliszkikel, hir­detvén, hogy városunk népe már az ötvenes években lerót­ta háláját a mártírok feltéte­lezett kivégzési helyén. Gyönyörű ez a völgyrész, ahol az emlékmű áll. Mintha gótikus épületben lennénk, úgy vesznek körül a hatalmas szál fák. A bújikáló napfény a nap minden szakában más színbe öltözteti ezt a csendes völgyet, próbára téve a fotó­sokat, hogy milyen gépbeállí- tással készítsenek fölvételt. TOVÁBB HALADUNK, s hosszan elnyúló völgybeérünk. A Nádasdy-pataik keskeny vízfolyás, de milyen szép ez a hosszú völgy, melynek négy- kilométeres hosszából az er­dők közötti része több két ki­lométernél. Játékra alkalmas a völgy egész területe, de leg­többen mégis a völgyerdővel lezárt déli végét szeretik, mert tálán itt mutatja meg legjob­ban szép oldalát ez az erdő. A völgy végén, a nyugati ol­dalon. egy kis ösvény mellett erdei forrást is találunk, mély­nek jéghideg vize a szomjat oltja. Ugyancsak van forrás a völgy nyugati részén levő er­dőnek a város felé eső végén is. melyet Somlait néven is­mernek. Betncze József, a »Kapos« Turista Sportegyesület bál. Bent a teremben nagy komolysággal dolgozik a »fod­rásznő« : Verner Zsuzsi új fri­zurát készít kds pajtásának, s amíg a másik »kedves ven­dég«, Malisa Adélka sorra ke­rül. a képeskönyv lapozgatása nyújt jó szórakozást. A gyere­kek körül számos olyan tárgy van, melyet a termelőszövet­kezet műhelyében készítettek: a »búra« és a falipolc éppúgy onnan került ki. mint a fali és az álló virágtartó. Pál Márta vezető óvónő mondta: — Több mint nyolcvan gye­rek jár az óvodánkba, ennek fele a termelőszövetkezeti ta­gok gyereke. Igaza van Czinknének sokat segít a tsz. £n még megemlíteném, hogy a gyerekek szülei is készítenek ezt-azt, például szemléltető eszközöket. Legutóbb a ter­melőszövetkezet járműve hoz­ta el az óvodának vásárolt bú­tort Budapestről, s ezért sem számoltak föl díjat. Ha vala­kit külön is megdicsérnék, akkor Kustos Lajos az. a tsz műhelyének vezetője, aki kü­lönösen sokat tett azért, hogy a gyerekek szebb környezetben tölthessék el a napot. — A legfőbb célunk most az, hogy új épületet kapjunk — folytatta a vezető óvónő. — Ez azonban gondokkal is jár. Ugyanis a tanácsi terv szerint csak 1976 77-re való­sulna meg, pedig már előbb is indokolt lenne egy új óvo­da. Ez az épület egészségtelen és itt-ott életveszélyes is. Te­hát mielőbb megfelelőbb hely­re kellene vinni a gyerekeket. De az új óvoda sokba kerül. Egyelőre a helyi áfész 50 ezer forintot ajánlott fel, s jóllehet ez nagyon szép elhatározás, de kevés az induláshoz. A tsz az új óvoda építéséhez még nem ajánlott fel pénzt, mert nem állnak úgy anyagilag, hogy ezt megtehetnék. De a munkában biztosan segítenének, fuvar­eszközöket adnának, és ez is nagyon sokat jelentene. Ebből adódik tehát a válasz arra a kérdésre, hogy miben lehetne a tsz az óvoda segítségére a továbbiakban? Valószínű, hogy ezt sem ta­gadják meg, hiszen érdekük fűződik a megvalósuláshoz: az új létesítménnyel a tsz-tagok gyermekei is szebb és egészsé­gesebb környezetbe kerülné­nek. H. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents