Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

fl jobb együttműködés érdekében Több fiatal utazik Kalinyinba Új kapcsolatok mezőgazdasági felsőoktatási intézményekkel A Sötíöllői es a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, a Seprőm Erdészét) és Faipari Egyetem, a Kaposvári Mező­gazdasági Főiskola állami, part- es KlSZ-vezetöivel ta­nácskoztak tegnap megyénk ■vezetői. Ennek a találkozónak eüsődleges célja az volt — utalt erre Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyettese —, hogy a felsőoktatási intéz­mények vezetői közelebbről megismerjék Somogy helyze­tét, gondjait, feladatait. Sezek ismeretében cseréljenek véle­ményt arról, hogy mit tehet­nek a mezőgazdasag, az élel­miszer- és fagazdaság gond­jainak megoldásáért. Tóth Lajos, a megyei ta­S egyetértettek abban is, hogy a kapcsolatot meg job­bá lehet és tartalmasabbá is keli tenni; az együttműködési szerződés csak keret, amely feltételeket teremt a kölcsö­nös eredményeket hozó közös munkához.. Ezzel összefüggés­ben agy sor értékes javaslat hangzott el, közülük néhányat megemlítünk. A megye és az egyetemek ezentúl minden év­ben részletes munkaprogra­mot dolgoznak ki; témajavas­latokat ad a megye szakdol­gozatok, diplomamunkák es doktori disszertációk elkészíté­séhez. Ezek közül a legjobba­kat folyóiratban vagy kiad­ványként meg is jelentetik. Kpngrétaibb programot doi­raacs általános elnökhelyettese j goznak ki, fórumszerű tájékoztatta a részvevőket a : kozókat szervesnek az egyete­megye gazdasági, társadalmi meken levő somogyi diákklu- helyzebéről. Az átfogó, a me- ' bókkal — és sorolhatnánk: tó- gye múltját, jelemét, jövőjét vátob a rendkívül hasznosnak összegező ismertetésben ter­mészetesen külön foglalkozott a mező- es az erdőgazdaság helyzetével, s utalt azokra a eéJíkatűzéseikre is, melyeknek végrehajtásánál nem nélkülöz­hető a felsőoktatási intézmé­nyiek támogatása. Ahogy a tájékoztatót köve­tő eszmecsere során elhang­zott, egyre nagyabb az igény, hogy szorosabb kapcsolat ala­kuljon ki az egyetemek és az üzemek között Ez érthető, | hiszem mind a mezőgazdaság­ban, miaud az erdőgazdálko­dásiban. olyan változá­sok mennek végbe, olyan ug tendenciák hatnak, amelyeknél nem nélkü­lözhető a tudományos eligazí­tás, a hatékonyabb szakmai támogatás. A jobb kapcsolat érdekében — országosan élen járt ebben Somogy —, már évekkel ezelőtt együttműkö­dési szerződést írt alá a me­gye előbb a Gödöllői, majd a Keszthelyj Agrártudományi Egyetemmel. Ezen a tegnapi találkozom, a tapasztalatokat értékéivé egyetértettek a rész­vevők abban, hogy ez az együttműködés kölcsönösen hasznos, eredményei immár vwhathatatianul jelentkeznek. ígérkező elhatározásokat. A szakemberképzés mellett kü­lön figyelmet fonc&tamafc a szakemberek fogadására, a pá­lyakezdők körültekintőibto . tá- ! mogatására, valamint nap- s jaink egyre égetőbb feladatá­ra: a felső és a középszintű vezetők továbbképzésére. A tegnapi nap nemcsak az eszmecserén elhangzottak, az elhatározások miatt. jelentős a megye mezőgazdaságának és fagazdaságának szempontjá­ból, hanem azért is, mert új megállapodások születtek. Gödöllő és Keszthely után most a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora és a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola főigazgatója is együtt­működési szerződést írt alá a megyével. Csak annyi kíván­taiéi- j kozák még ide: váljon valóra —mindaz a nemes elgondolás, amelyről tegnap szót váltottak, amiben megállapodtak a me­gye és a felsőoktatási intéz­mények vezetői. V. M. Tedathossás a partizán felderítővel — Somogyi emléktárgyak a múzeumokban Alapkőletétel a mezőgazdasági főiskolán 1973. május 24. a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola törté­netében emlékezetes dátum lesz. Ezen a napon helyezte el a rövid múltú oktatási intéz­mény a fejlesztését szolgáló, csaknem hatvan millió forin­tos beruházás alapkövébe az emléklapot dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium szakok­tatási főosztályának vezetője. A bensőséges ünnepségen megjelentek a megye s a vá­ros párt- és állami vezetői, a tervező MEZÖBER Vállalat s a kivitelező barcsi TÖVÁL vezetői, képviselői, a főiskola tanári kara Az immár kőbe zárt emléklap szövegét dr. Gu­ba Sándor, a főiskola főigaz­gatója olvasta föl," s külön, is köszönetét mondott mindazok­nak, akik erkölcsi és anyagi támogatással hozzájárultak a felsőfokú oktatási intéz­mény továbbfejlesztéséhez. Az alapkőletétellel tegnap jelentős munka kezdődött. Egy olyan, oktató, kutató köz­pont alakiul ki, amelyre biz­tonsággal számíthat nemcsak Somogy, hanem a magyar me­zőgazdaság, az állatenyészbés is. A negyedik ötéves terv ide­jén megépül az üzemszervezé­si szak tanügyi épülete, az új főiskola tanügyi épülete, ezen­kívül három előadóterem, kí­sérleti modellistálló, laborató­riumok, szociális épületek, vá- gócsamók. Dr. Szűcs Kálmán, ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországra is szállít gépeket megtekintett a KISZ-küldöttség. a kálmyini exkavátorgyár, amelyet üzemlátogatáson Először jáirt hivatalos KISZ-küldöttség testvérváro­sunkban, Kalinyinban. A há­rom somogyi ifjúsági vezető azzal a céHflal utazott a Szov­jetunióba, hogy tanulmányoz­za a hazafias-honvédelmi, va­lamint az internacionalista ne­velést és tárgyaljon a két if­júsági szervezet kapcsolatai­ról. Balazs Nándor, a megyei KISZ-bizottsag titkára, aki a küldöttséget vezette, elmond­ta, hogy nagyon sikeres volt az útjuk. Ehhez többek között az is hozzájárult, hogy részt ve­hettek a győzelem napja tisz­te] ebére rendezett ünnepsége­ken, s láthatták-hallhatták, milyen mély gondolatokban és mindig öröm a holnapot szol- érzelmekben is az emlékezés Országos útügyi napok Siófokon „Kimerült^ a 7-es Egy óra alatt kétezer gépkocsi — A megoldás lehetőségei Az utakról kezdődött teg­nap kétnapos tanácskozás Sió­fokon az igazgatási központ nagytermében. A megnyitón részt vett Bogó László, a me­gyei pártbizottság titkára és dr. Gáti István, a Siói'óki Vá­rosi Tanács elnöke is. A tanácskozás részvevői — az ország minden megyéjéből érkezett szakemberek — két napon keresztül Somogy köz­lekedési gondjával, az útháló­zat fejlődésével és fejlesztési terveivel ismerkednek. Hazánk az európai útvonalak metszés­pontjában helyezkedik ed, s a tramzitutak nagy része érinti Somogyot is. Vitaindító elő­adásában Kincses Tibor, a KPM Közúti Igazgatóságának főmérnöke azt vizsgálta, hogy a somogyi utak miként felel­nek meg az egyre növekvő for­galomnak. A Balaton déli part­ján húzódó 7-es főközlekedési út főleg a csomópontokon és az átkelési szakaszokon — szaknyelven szólva — »kime­rülte. Kapacitása óránként leg­följebb 1200 személygépkocsi. A legfrissebb mérések szerint a nyári időszakban Siófokon átlag 14 600 személy gépkocsi halad át, s BalatonleÚén is napi 12 600 vagy ennéd több autóval kell számolni. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a nyári hónapokban kétezer kocsi is keresztülmegy egy-egy óra alatt a csomópontokon. A leg­nagyobb gondot a Sió-híd okozta. Június közepén azon­ban négy nyomsávra szélesít­ve átadják a forgalomnak. Műszaki érdekessége, hogy a régi ludat meghagyva építet­tek hozzá az új részeket, s mint a tanácskozáson elmond­ták: a kivitelezők — a beton- útépítő és a hídépítő vállalat — gyors és pontos munkát végzett. Az építkezést ma a ta­nácskozás részt vevői is meg­tekintik. ; Elgondolkodtató azonban. ül kapacitása három-négy év alatt ismét kimerül. A szak­emberek véleménye szerint erre az időszakra az M—7-tes autóutat legalább Balaton- fenyvesig tovább kellene épí­teni. Ez a számítások szerint 1985-ig megoldja a gondot. Legkésőbb 1990-re viszont az autóutat négy nyomsávos autó- pályává kell szélesíteni, s ezt követően szükségessé válik a 7-es számú út kétszer két nyomszélességre való átépítése is. A szakembereknek már most is az a véleményük, hogy a 7-es főközlekedési útnak a településeken átvezető szaka­szát a közeljövőben négy nyomsávúra leéli átépíteni. Egyebek között a gazdaságos­ság is indokolja ezt. Napirendre került a Kapos­várt Szántóddal összekötő út ■korszerűsítése is. Ezt egyrészt a forgalom, másrészt a 67-es főútvonal tehermentesítése te­szi szükségessé. A nagy súlyú járművek más gondokat okoznak. Az autóbu­szok és teherautók szaporodá­sa azt jelzi, hogy az útburkola­tok élettartama csökken, A megyében a következő öt év alatt a főközlekedési utak asz­faltszőnyegét kb. 350 kilomé­ter hosszban meg kel! erősíte­ni. Eddig Kaposvár—Balaton­ién« között végeztek ilyen gáló létesítmények alapjait lerakni, de különösen öröm a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola esetében. Mindössze tí- zeníkét évess története során ez az oktatási intézmény nagy utat tett meg, és rászolgált az elismerésre. Az eltelt időszak alatt hatszáz szakember szer­zett itt diplomát, és jelentős kutatási eredmények szület­tek. — Elz a dicséretes múlt biz­tosíték arra —? mondta dr. Szűcs Kálmán —, hogy ez az intézmény szocialista mező­gazdaságunk, az állattenyész­tés, a kutatás,, továbbfejlődé­sét szolgálja. Ezzel a gondo­lattal helyezem el az alapkö­vet A kőbe zárt emléklap őrzi mindazok nevét, akik a fej­lesztést támogatták, akik oda- adóan munkálkodtak és mun­kálkodnak a mezőgazdaságot szolgáló létesítmények meg­építéséért. az apák és nagyapák harcára, küzdélimiére. A küldöttség tagjai már első este találkoztak azokkal a ve­teránokkal, akik részit vesznék a hazafias és honvédelmi ne­velésben. Itt ismerkedtek meg V. Zabolotnowal, a 3. laailinyi- ni partizámbrigád egykori fel- daritőjévei, aki könyvet írt a brigádnak és az 1. partizán- törzsnek a kalinydmd terület né­metek megszállta nyugati ré­szén és Belorussziában lezaj­lott harcairól. Ö maga is sok­nak a részvevője volt, számta­lanszor rajtaütött a némete­ken partizántársaival együtt. Hívójelünk •+Gólya~ című könyvének egyik példányát kedves ajánló sorok beírásával a KISZ-vezetőknek ajándé­kozta. S nem ez volt az utolsó találkozás a háború veterán­jaival, ezek az ismerkedések szinte mindennaposak voltak. A győzelem napján bensőséges ünnepséget rendeztek a pa­mutfonóipari kombinát műve­lődési házának Jövendő harcos nevű klubjában. A küldöttség mindhárom tagjára nagy be­nyomást tett ez az érzélem- giazdag ünnepség, láthatták milyen szeretettel foglalkoz­nak a veteránok a fiatalokkal, a pionírokkal. Érdekesek például a Hőseink útján elnevezésű túrák. Az egykori partizánok, katonák a gyerekekkel együtt mennek a túra útvonalán, s az emlékmű­veknél fölélevenitik, hogyan harcoltak a német fasiszták ellen. A katlónyini 2. számú iskolá­ban járva a somogyi küldött­ség például megnézte, milyen múzeuma van az oktatási in­tézménynek. Ott tíz magyar város mai életéről szeretnének többet tudni, a magyarországi harcokban ugyanis sok kali- nyind részt vett. A küldöttség tagjai megígérték: segítenék nekik fölvenni a kapcsolatot az úttörőkkel és a KlSZ-asek- kel, hogy friss anyagokkal gya­rapodhasson a múzeum anya­ga. Ilyen múzeum szinte min­den iskolában található, mert a fiatalok nagy lelkesedéssel gyűjtik az emlékeket. A test­vérbarátság emléktárgyait is sok helyen látták a somogyi fiatalok: iskolai tablókon, üzemekben. Úttörők levelei, magyar jelvények, fényképek mutatják, milyen becsben tart­ják mindazt, amit személyes találkozások alkalmával vagy levélben kaptak. A Komszo- mol-bizottság múzeumában külön van egy úgynevezett internacionalista terem. Ott szintén sok olyan tárgy talál­ható. amelyet Somogybái hoz­ták vagy somogyiaktól kaptak. A megyei KISZ-bizottság a közeljövőben friss anyagot is küld a múzeumnak az ifjúság életéről. A KISZ-küldöttség Konako- vóbam járva megnézte a híres hőerőművet is. A kaiinyini üzemek közül az exkavátor­gyárat látogatták meg. V. I. Szmirnov, az SZKP Kalinyin területi Bizottságának titkára fogadta a kaposvári KISZ-ve- zetőket, s elmondta, hogy na­gyon. örülnek a Komszoanoi és a KISiZ erősödő kapcsolatá­nak. Az előzetes megbeszélések szerint minden évben cserél küldöttséget a két ifjúsági szervezet. Jövőre például azt a témát vizsgálják a két testvér­megyében, hogy milyen a tár­sadalmi munkamegosztás gya­korlata az ifjúság nevelésé­ben. Hűt éve utaznak ifjúsági turistacsoportok Kalinyinba, illetve jönnek Kaposvárra. Most szeretnék elérni, hogy minden ifjúsági csoport, amely a Szovjetunióba vagy Magyar­országra utazik, töltsön egy napot a testvérvárosban. A KomsznmoíL, a KISZ támogat­ja az üzemek és iskolák kö­zötti ifjúsági kapcsolatokat. Szó van építőtáborotok cseré­jéről is. A Szmena, valamint a Somogyi Ifjúság rendszere­sen beszámol a testvérmegye ifjúságának életéről. Tavaly először utaztak úttörők Kali­nyinba, s jöttek pionírok Ka­posvárra. Eizt a kapcsolatot szintén támogatják. A Gárdo­nyi Géza iskola meghívására kalinyini pionírok jönnek az idén a megyei úttörőtáborba. Augusztus közepén érkezik Kaposvárra a Komszomól kül­döttsége Kalinyintoól, s aláírta a két ifjúsági szervezet esvüt+- működési megegyezését. L. G. Naponta ötven olajkályha Bízunk a műhely dolgozóiban Keskeny, hosszú acélállvá­nyon fehér olajkályhákat sze­relnek. A másik oldalon újabb állvány készül, acélrudak ágaskodnak ki belőle. A he- gesztőpisztoly néha fölerősödő sziszegése hallatszik. Rende­zetlenül hevernek a szerszá­mok, a terem egyik sarkában hatalmas doboz — felbontat­lanul. — Szalagrendszerben folyik a munka. Néhány hónappal ezelőtt kezdtük meg a Meka­v ___ lor—72 típusú- olajtüzelésű m unkát, és most többek között j^ntoszobakályhák gyártását. készül a Dombóvár—Kaposvár közötti szakasz is. Szó volt a tanácskozáson az összekötő utakról is. Tervszerű karbantartásuk mellett a szé­lesítésükkel is foglalkozni kelt. Ezenkívül szükség vám — elő­ször a nagyobb községekben — az aszfaltburkolatra is. A me­gyeszékhely forgalamgyűjtő hatását különösen a kaposvári iárás útjai érzik meg: itt a leg­inkább elhasznált az útburko­lat. A tanácskozáson több szakmai előadás hangzott el. Ezek a közúti gazdálkodás kö:-­hogy az UVATERV által készt, j gazdasági szabályozóit vlapá1- tett tanulmány szerint a kor- ! iák. és sző volt a forgatomtel- saerúsilett 7-es fókozlekedesj i ző lámpákról is. K. 1, í Budapesten készítették évek óta, aztán a mi gyáregységünk is bekapcsolódott a gyártásá­ba — mondja Nagy Lajosné, a marcali Mechanikai Művek szakszervezeti bizottságának titkára. Tizenheten dolgoznak a mű­helyben. Nagy részük , fiatal. Betanított munkások. A cso­portból tízen a Május 1. szo­cialista brigád tagjai. Tóth László művezető: — A folyamatos gyártást április közepén kezdtük el. Sajnos, még nincs műhely, s csak egy szalagon ' tudunk dolgozni. Áprilisban nagy gond volt a hiányos alkatrész­ellátás is. Budapestről szállí­tották a munkadarabokat, és többször előfordult, hogy ke­veset hoztak. Állt a termelés. Persze zúgolódtak a dolgozók, hogy keveset keresnek, amiből nem lehet eltartani egy csalá­dot. így van ez mindig, ha egy új gyártmány előállításával foglalkozik a vállalat, de az­tán megbarátkoztak a gondo­lattal, és a gyár vezetősége is segíti őket. Órabért kapnak, annyit, amennyit átlagosan a teljesítménybérrel is megke­resnének, s a vállalat is jól jár. Május elseje óta itt készí­tünk minden alkatrészt. — Hány darabot készít el naponta a brigád? — Harmincötöt. Ez kevés. Lehetetlen többet gyártani, még nincsenek komplett sze­relőasztalok sem. A gyár vezetősége bízott a Május 1. szocialista brigádban. Olyan munkát adott nekik, amellyel a brigád tagjai újra bizonyítottak. S nem egyszer előfordult, hogy egy új gyárt­mány előállításakor a brigádot hívták segítségül. — Néhány nappal ezelőtt szüntettük meg az órabért. dolgozóink alaposan megis­merjék a gyártási folyamato­kat, az összeszerelés módját, az alkatrészeket. A műhely dolgozóinak át­lagkeresete 1800 forint. A ti­zenhét betanított munkás kö­zül 12 nő. — Először féltek az asszo­nyok a gyártás megkezdésétől. Ilyen munkadarabot még nem készítettünk a marcali gyár­egységben, s merőben új mun­kafolyamatokat kellett megis­merniük. Ma már gond nélkül állítják össze az olajkályhá­kat. Varga László brigádtag: — Az elmúlt években há­rom-négy fajta olajkályhán dolgoztunk. Nem egyszerre, hanem egymás után. Mire be­lejött az ember valamelyiknek a gyártásába, már abba is kel­lett hagyni egy újabb miatt. Hónapok, sót évek kellenek ahhoz, hogy egy gyártmány válóban »kifuthasson«. A csoport tagjait jól ismerik a gyár szakszervezeti bizottsá­gában. Társadalmi munkában egy közeli óvoda szakipari I munkáit vállalták el. s rend- j szeresen járnak szakszervezeti Hagytunk időt arra, bogy a 1 politikai oktatásra. A rájuk I bízott feladatokat kiválóan el­látják, s mindig lehet a mun­kájukra számítani. A Mekalor —72 olajkályha gyártásának beindításakor sok nehézséggel is kellett számolniuk. És| még sok minden megvalósításra vár. Tóth József brigádvezető: — A dolgozóinknak tapasz­talatokat kell szerezniük, hogy még kisebb hibaszázalékkal dolgozzanak. Arra törekszünk, hogy a jövő hónap végére egy dolgozónk naponta ötven da­rab olajkályhát készítsen el. Proszenyák Zoltán főmér­nök: — A gyártás beindításakor Budapestről hívtunk szakmun­kásokat, akik megismertették dolgozóinkkal a Mekalor—72 olajtüzelésű vízmelegítő kály­hát. Nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent egy új gyártmány beindítása, de bízunk a mű­hely dolgozóiban. Eddig is többször bebizonyították mór. hogy alkalmasak magasabb követelmények és kívánságok teljesítésére. Úgy érzem, nem kell egy hónap sem. és a ter­melékenység úgy nő. hogy na­ponta megerő'tetés nélkül öt­ven darabot is öss?.es'7ere’nek. A Május 1. szocialista hr'gád alkalmas erre a feladatra. R, G. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents