Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

flknafedök és épüietdeszkák 790 000 forint bevételt ter­veztek a ' vas­ipari mellék­üzem termelé- léséből az idén a nagybajomi Lenin Terme­lőszövetkezet­ben. A fűrész­üzem 1 234 000 forintot ered­ményez az év végéig, úgy számítják. Aknafedőket gyártanak a vasműhelyben a KÖGAZ Vállalatnak. De szállítanak innen korlá­tokat is. Ott- jartunkkor ép­pen Gerse György mű­helyvezető technikus meózta a kész termékeket. Mit ad a tsz »^faipara«? Épületfát értékesítenek a helybeli és környékbeli lako­sok lakásépítéseihez. Parkett­frízt is gyakran szállítanak innen. Szerződéses viszonyban vannak a Ligirrupex budapesti központjával. Évente négyezer ÉJSZAKAI MŰSZAKBAN Gerse György műhelyvezető a minőséget ellenőrzi. erdejéből. Horváth Imre, fűrészüzem vezetője aznap in­dított útnak egy fávgl teli gépkocsit Siófokra. A két melléküzemben — ahogy Vasvári János főagro- | nórnus mondta — tizenöt em­köbméter fát vágnak ki a tsz j bért foglalkoztatnak. Épületdeszka készül. Növényvédelmi tájékoztató Védekezzünk az almamoly ellen! Az idegei ne t először j nagyon furcsa, anvgy a fehér gyapotot feldolgozó gépek kö­zött sürgölődő asszonyok kia­bálnak egymásnak. Mert zúg­nak, zakatolnak a gépek. Nap- ' pali fényt ontanak a neonok, j fut a fehér szál. És ebben a soha véget nem érő, gyors : munkában szinte észre sem le­het venni az idő múlását. Este i tíz órakor volt a váltás, a Pa­mutfonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyárában. Ilyenkor kial- l szanak a munkaidőt jelző vil­lanyórák, és új műszak kéz- i dődik. A három közül a leg­nehezebb: az éjszakai. A fo­lyamatos termeléshez elenged­hetetlen a körültekintő és ál­landó fegyelem, csak ritkán van alkalom a pihenésre. Majd előkerül az otthon gondosan j becsomagolt »éjféli uzsonna«, i aztán a gépek között megjele­nik a tolóasztalka, tele üdítő , itallal és kávéval. Czeglédi Lajosné. főműveze­tő: — Nem számít már újnak j ] ez az éjszakai szolgáltatás. A | j gyár vezetősége az év elején _ határozta el, hogy tovább i : könnyít az éjszakai műszakban dolgozók helyzetén. Januárban a gyár szakszervezeti bizottsá- j ga fölmérést készített, megkér- j a ] dezték a dolgozók véleményét' i is arról, hogy mit szeretnének. 1 A többség az üdítő ital 's a | kávé mellett, döntött. Február elsejétől a Mecsekvidéki Ven- ! | déglátó Vállalat biztosítja a I kólát, jaffát és a kávét. A cérnázó az orsózó és j a berakó részlegben hatvan- ! egyen végzik a munkájukat. I Ide még éjfél előtt látogattunk el. Ducsai András művezető: — Nálunk körülbelül tíz éve minden műszaknak jut, ideje tíz-tizenöt perces pihe- j nőkre, pedig teljesítménybér- j ben dolgoznak az asszonyok. Az az idő még arra is elég, I hogy közben a munkával kap­csolatos gondokat is megbe- i széljük, amire a műszak után legtöbbször nincs lehetőség. Nagyon megörültünk, amikor i bejelentették az új szolgálta-1 tást. nem gondoltunk arra, i hogy a pihenőn kívül a gyár 1 vezetősége így is könnyít az ! éjszakai műszakban dolgpzó- | kon. Mi valamennyien azt ja­vasoltuk, amit néhány hét múlva meg is valósítottak, j ! Kezdetben az asszonyok azt | hitték, hogy fizetni is kell j majd a coléért, kávéért. Volt. aki az asztalra tette a három 1 forintot, mások azt gondolták, hogy az árát levonják majd a fizetésükből. Aztán hamarosan kialakultak a szokások. Ponto- i san annyi jaffát és kólát hoz­nak, amennyire szükség van. Aki nem akarja a pihenő alatt elfogyasztani, annak rendelke­zésére áll a hűtőszekrény. Sokan a több fizetésért és családi körülményekre hivat­kozva hónapokon át vállalják az éjszakai műszakot. zetéséig minden este, mielőtt eljöttem otthonról, ittam egy kávét. Utóbb gondoltam már arra is, hogy esetleg egy kis ; üvegben magammal hozom, de megelőztek . .. Tisztító »B« műszak. Tizen­négy férfi dolgozik a műhely- I ben. Dudás Gyuláné két éve ál- I — Nálunk általában a jaffa landó éjszakás. j fogy. Egy órától negyed ket­. — Készben a gyerekek miatt I tőig tartunk pihenőt, akkor teszem. Amikor vége a mun­kának, bevásárolok, elkészítem a reggelit, aztán lefekszem aludni. Akkor a gyerekek sin­csenek otthon, s mire hazaér­nek, már újra kipihent va­gyok. A szervezetem is meg­szokta már a kevesebb alvást. — Hogy ízlik a gyári kávé? — Kiváló. Megleptek ben­nünket a gyár vezetői, s na­gyon jólesik ez a kedvesség. Bár az elején volt egy kis baj a minőséggel.-J- Mikor jut idő itt pihe­nésre ? — Ritkán. Figyelni kell a gépeket közben is, mert a leg­kisebb hiba is nagy bajt okoz­hat. Az új szolgáltatás beve­hozzák a kávét meg az. üdítő­ket is. Hogy elfogy-e? Termé­szetesen. Mindenki magával hoz egy csereüveget. Ebből nem lehet baj, nem hiányoz­hat egyetlen egy betét sem. — A fölmérésnél az üdítőn kívül mást is javasoltak? — Igen, szerettük volna, ha gyümölcsöt kapunk a szörp helyett. De most már nem bánjuk. Annyira megszoktuk, hogy nem tudnánk meglenni landó felügyelet. A pihenfl alatt sem lehet megszakítani a . folyamatos termelést. Az asz­szonyok szerint itt a legtöbb a munka. A gép hajtja az em­bert, és szinte soha nincs megállás. Ha valaki pihen, ak­kor két szomszédja felváltva ügyel a gépekre. Arra sincs le­hetőség, hogy a dolgozók egy­szerre fogyaszthassák el az üdítő italt. A rész'eg vezetője: — A gé­pekhez viszik a jaffát és a kó­lát. Azt nem engedjük meg, hogy a kávét is előre elkészít­ve a tolóasztalokon szállítsák, mert ha a gyapotszálak a gyo­morba kerülnek, betegségeket idézhetnek elő. Jövőre valószí­nűleg elkészül a két pihenőte­rem, ahol a dolgozók nyugod­tan és veszély nélkül fogyaszt­hatják majd el az üdítőket és a kávét. Elégedettek a dolgozók. A sűrűn emlegetett új szol­gáltatás bevált az éjszakai L műszakban — ezt a vélemé­nyek is alátámasztják. A költ­nélküle — mondja Kisbank ' sége naponta ezerötszáz forint. István segédművezető. Az egyik legfontosabb mun­kafolyamatot a Fonó I. gyű­rűsrészlegében végzik. A fonal itt nyeri el végleges alakját, s ezért rendkívül fontos az ál­De megéri. A dolgozók nap nap utón tapasztalják a meg­becsülést, amit a gyár vezető­sége nem a közvetlen anyagi ösztönzéssel próbált elérni. Rőhrig Gábor Sok mézet ígér az akác A kaposvári Méhész Szövetkezet terveiről Az idei telet már el is felej­tettük, hiszen szinte átmenet nélkül köszöntött be a nyár. Vannak azonban olyan embe­rek. akiknek minduntalan eszükbe jut az az évszak, mert egész évi' munkájuk eredmé­nyességét jelentősen befolyá­solja a tél. Ilyenek a méhé­szek is, hiszen a méhcsaládok jó vagy rossz telelésétől is függ, hogy az év folyamán mennyi mézet adnak majd, — Az idei tél kedvezett a méhészeknek — mondja Noé István, a kaposvári Méhész Szövetkezet ügyvezető igazga­tója. — Az enyhe időjárásnak és a méhészek gondosságának köszönhető, hogy az állomá­nyok jól teleltek, fejlődésük a vártnál gyorsabb. Erre az a legékesebb bizonyíték, hogy május elején már több, raj­zásra érett méhcsalád is volt. A szövetkezet minden bizony­nyal sikeres évnek néz elébe, bar az utóbbi hirtelen lehűlés egy kis izgalmat váltott ki a méhészek körében. De a hűvö­sebb idő májusban nem tartós, az akác pedig dúsan virágzik, a méz alapanyaga tehát bizto­sítva van. Az almamolyhernyók töme­ges megjelenése május utolsó napjaiban várható. Ebben az időszalkíban indokolt a véde­kezés, ugyanis a tojásból ki­kelő ikis lárvák ekkoir pusztít­hatok a legnagyobb tömeg­ben. A múlt évben — a meg­késett védekezés miatt — nö­vekedett az almamoly-fertő zés. Az erősen fertőzött házi- kertakiben a rövid idő alatt tö­megesen kirajzott lepkék erő­sen veszélyeztetik a közeli jól védett üzemi gyümölcsösöket is. Védekezésre felhasználható szerek, kizárólag nagyüzem­ben: Phosdirin, Dimecron 50, Ultracid 0,1, Gusathion 0,3 százalék (hektáronként 800— 1600 liter vízben). Házikert­ben: Bi 58 EC, Unifosz 0,1, Nexion 0,3 százalék (100 liter víz/1, ill. 3 dl), Imidan 0,2, Safidon 0,25 százalék (100 li­ter víz/20, illetve 25 dkg). A Sevin 0,2 százalékos oldata csak a virágzás után 30 nap­pal használható. A meleg idő hatására növe­kedett az aln'M faliszt harmat­fertőzés. A betegség további növekedésének megakadályo­zására a rovarölő szereikhez célszerű Morastant, Thiovitot vagy Fundazolt keverni. A Fundaaol felhasználásakor ügyelni kell arra, hogy ez olajos szerekkel nőm keverhe­tő. A szilvamoly fiatal hernyói­nak tömeges megjelenése is május utolsó napjaira várha- ( tó. A lárvakártétel megelőzése f végett ebben az időpontban f kell megkezdeni a védekezést f az almamolynál javasolt ro- f varölő szerek valamelyikével. A cseresznyelégy . rajzása jelenleg igen nagy a megye valamennyi tájegységén. A május elején elvégzett véde­kezéséket néhány nap múlva meg kell ismételni, mivel a kártevő rajzása elhúzódik. A június első napjaiban érő gyümölcsfajtákat csak a nap várakozási időt ig IMRE LÁSZLÓi Két év nyolc hónap 23. Amikor Bereczki megkapta ÍPetterson levelét, sokáig gon- (dolkodott a benne foglaltakon. (Ellehetne a fiú nálunk is. Len­gne. akit az öregasszony ajná- (rozzon. Munkásszállás?... — (Jobb annál a mi fészkünk — (dörmögte maga elé. I S ezt másnap meg is írta tíz i Pettersonnak. ««<-». ■»«. m. »« snÄ" 0,3 százalékos oldatával sza bad permetezni. A június má­sodik felében és július elején érő fajtákat a 21 map várako­zási idejű Debaycid 0,1, vagy a 14 nap várakozási idejű Su- mithion, Metation vagy Fo- lithion 0,2 százalékos oldatá­val permetezzük. Felhívjuk a figyelmet az élelmezés-egész­ségügyi várakozási idők pon­tos betartására. A kukoricabarkó rendszeres figyelése a fiatal kukoricás­ban továbbra is fontos. A szá­raz idő erősen késlelteti a nö­vények fejlődését, s ezt még súlyosbíthatja a barkókárté­tel; a növények levelének rá­gása okozta további vízvesz­teség ugyanis a meggyengült növény kipusztulásához ve­zethet énylő t Az első nap alig haladtak ’ ' ” ” ’ nehezen délutánra úgy-ahogy összeszedjék magu­kat. Túl friss volt az élmény, a szabad élet illúziójának örö­me, a rácsokon kívüli világ ezer színé és változatossága. Ott kinn a pusztán — úgy tet­szett — a levegő is más. Örömük hasonlított az alko­holmámorhoz, s olyanok vol­tak. mint a részegek., Hempe­regtek a füvön. butaságokat árnyékában, de ott se bírt ordítoztak, és énekelve közöl­ték egymássá] mondanivalóju­kkal. S ez a fals opera játék bo- londítóan vidám volt. minden­S röl elfelejtkező, vad es szerte­len, Kicsi valahonnét egy >rongylabdát hozott elő, rug­dosta, szaladt utána, mint az eszeveszett. Kés az éjjeliőr megállni. Hajtotta, űzte vala­mi, most nem tudott vplna föl­menni a létrára, s nőm tudott betelni a nyáreleji nap fényé­vel. amely felszikrázott az ab­laküvegen. — Maga mit keres itt? Ki­csoda maga és hogy kerül ide? — rezzentette föl egy női hang [kutyájával kötött barátságot, s az egyik majorszéli épület be­járatánál. Az ajtó nyitva volt, fehér köpenyes, tizenhét éves forma lány állott előtte. Hosz- szú, szőke haja lófarokban ; hátrakötve, csupa habzó tiszta­[ mindenkit odahívott: nézzétek, '.meg is őrülök, ez a puli röhög rám, teli szájjal vigyorog, gye­re, fogjunk csirkét, zabáid [meg, ássuk el a tollát. Na. me­— Mennyi mézre kötöttek i nak, s mert nem tudnak fog­szerződést a szövetkezet tag-\ lalkozni méheikkel, hát túlad­nak rajtuk. Az állomány azon­ban nem csökken, mivel tő­lük más méhészek megvásárol­ják a családokat. jai: — Tizenhét vagonos szer­ződésünk van, tíz százalékkal több, mint tavaly. Ha az akác­virágzás idején, nem lesz hosz- szú /ideig tartó rossz idő, tel­jesítjük a tervünket. Sajnos, a korábbi évekhez viszonyítva több a mérgezés. Elsősorban Somogysárd, Kiskorpád, Ka- posíő, Lábod és Patosfa kör­nyékéről jelentettek be ilyet. — Mit jelent ez az éves termelés szempontjából? — A mérgezés mintegy öt­— Milyen segítséget nyújt tagjainak a szövetkezet? — A segítség nagyon sokré­tű. Eddig nagy gondot okozott — ezt mint méhész is mondom — a tárolóedények, a kannák hiánya. Ezért a méz szállítása nehéz volt. Az Országos Mé­hészeti Szövetkezeti Közös Vállalat 30 ezer új kannát szerzett be, így az átvételi ka­száz méhcsaládban okozott i pacitásunk négy vagonra nőtt. kárt, és azok a méhészek, aki- 1 két ez a szerencsétlenség ért, egy vagonos szerződést kötőt- ­tek. — Növekedett-e a korab- | bihoz képest a szövetkezet j tagjainak száma? — Sajnos nem, sőt inkább l egyre csökken. Oka elsősor- j ban az, hogy ez a tevékenység ; idősebb emberek körében ! kedvelt, ők pedik gyakran I megbetegszenek, hosszabb időre munkaképtelenné vál- j ! Ezenkívül a szövetkezet tag­jainak kedvezményesen bizto- j sítunk cukrot a méhek táplá- i lásához, és anyagi juttatásban is részesítjük a termelőket: minden kiló átadott méz után 50 fillért, a szerződés túltelje­sítése esetén pedig — a túltel­jesítés mértékétől függően — további prémiumot fizetünk ki. A téli időszakban rendsze­resen tartunk szakmai előadá­sokat is. D. T. _________ _ / f arkát mozgatta sebesen, majd a füleit hátracsapva nekilódult a mezőségnek, háthá-hátra- nézve, mintha most ő hívná Kést; gyere, nézzük, melyi­künk bírja tovább. Bika odament a régi rossz gémeskúthoz, tempósan meg­vizsgált mindent, a legnagyobb részletességgel, s csak úgy kedvtelésből fölhúzott legalább húsz vödör vizet. Azután ar­cát. fejét megmerítette a vá­lyú melletti hordóban. — Srá­cok. ez haláli jó! Ez több a jónál! Levetkőzött derékig meztelenre, s csapkodta ma­gára a vizet. Kapelláró bejárta hirtelen az egész majorságot. Kisbor- júk nyalogatták a kezét, bir­kák néztek és bégettek rá bu­tán, és ő roppantul élvezte az egészet. Elment a szénakaza­lig, majd vissza, az épületek lyikünk éri utói a" másikat? ság, szabályos, kerek arcában Hirtelen megállt, a kutya kék szemek, száz nyárra elég ugyanúgy lestoppolt, csak a kékség. Akaratos álla fölött egy kissé lehajló alsó ajak, természetes pirosságú, bele kellene harapni. Hosszú lába­szárán a tél hótiszta fehérsége, amit a piros szandál hangsú­lyozottá tett. Kicsit elálló láb­ujjaival, erős térdeivel mintha kitárulkozna előtte. hangja csengése azonban idegenebb az idegennél. A teste hív. a szava eltaszít, elszédül alti látja, hallja. Kapelláró alig tudott meg­szólalni. Hebegett, nem talált szavakat. — A festés ... mi vagyunk a festők. Csak mielőtt neki­kezdünk, gondoltuk, körülné­zünk egy kicsit. Ott, a többiek is ott vannak. Olyan jó itt. Tudja, városi srácok vagyunk. Meg amúgy is. .. hiányzik a friss levegő. A lány arca némileg meg­enyhül. — Mondták az irodán, hogy festés lesz — csicsergi vala­mivel barátságosabban. — Hát akkor csak fessenek nyugod­tan. De aztán szép legyen ám! Mert a csúnyát azt nem sze- rejtük. — Olyan lesz, mint a szeme. Vagy amilyenre akarja. — Nincs nekem beleszólá­som abba! — Miért ne lenne — leheli a szavakat Kapelláró. Sírni tud­na a rászakadt gyönyörűségtől. Ebben a pillanatban úgy érzi, nincs, amit meg ne tenne e-'rt a lányért. Már azért is, hogy ránevessen legalább. Vagy csak egy félmosolyt veszteges­sen rá, de az neki szóljon. — Tudja, az az igazság, hogy itt már évek óta esedé­kes a festés, és nekünk rmnd- egv is. iogv müven színű lesz. Már kimeszeltük volna ma­gunk is, de az üzemegység ve­zető nem engedte, azt mond­ta, hadd csinálják a szakem­berek. Maga szakember? — Olyasféle. — Aztán mit kapnak ezért a munkáért? Kapelláró érzi, hogy most hazudni kellene valamit, de nem. viszi rá a lelke. — Nem tudom én azt — mondja egy kis szünet után. — A főnök alkudott meg, nem én. És maga mit csinál itt? — A tejházban vagyok. A palackozóban. Ugyan most már nem üvegbe töltjük a te­jet tavaly óta, hanem fóVába. — Lehet avval k-r?* *!? — Hát, biztos rém am^it, mint a festők. És maga melyik városba va'ó? — Pesti vagyok. — A szülei is, vagy csak kétlaki? — A szüleim is. Fontos ez magának? — Nekem? Ugyan már. Kapelláró hirtelenében nem tudja, mit mondjon. Fohász­kodik magában, jaj, el ne akadjon a társalgás valamikép­pen. Elkezd beszélni össze­vissza, ami a szájára jön. Ki­húzza magát, nagyképűsködik, s kpzben a veríték is kiveri a felismeréstől: most megjátssza magát, és ezt a kislány észre­veszi, észre kell vegye a s idert a nagy pénzekrő’. airi't '-eres­nek, éjszakai éselrrfjl. bá­rokról, csínná;’ í rrte'ett, a csinzánó — s megnyomja az első szótagot — neki magának is furán cseng, amint kimond­ja. — Kár, hogy nem Pesten találkoztunk. Azóta már be­hívtam volna egy presszóba. Eljött volna? (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents