Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

ISZÍ N HÁZI HÓNAP A munkásműveltség politikai feladat Beszélgetés Illés Jánossal, a megyei művelődési központ igazgatójával Kaposváron rendezték meg I hét látni, hogyan különülnek ! nem öncélú, hanem a term a dunántúli művelődési házak ■ el a feladatok; mi a dolga a lésben is érezteti a hatását. Moliere keserű komédiái igazgatóinak háromnapos kon- [ klubkönyvtárnak, a művelődé- íerenciáját. Már régen talál- si otthonnak és a művelődési koztak a terület »házgazdái«, ezért is nagy várakozás előzte | meg azt a programot, amely 1 időszerűsége révén végül is! jól szolgálta a szakemberek továbbképzését, tapasztalat- cseréjét. Erről beszélgettünk Illés Jánossal, a találkozó há­zigazdájával. — Milyen témák szerepeltek a Népművelési Intézet szervezte > konferencián? — A közművelődés idősze­rű kérdései mellett helyet ka­pott a programban az új mű- I ködési szabályzat tervezete is, és fontos volt, hogy beszél­jünk. a munkások művelődé­sének lehetőségeiről és formái- j veltsegéért is. központnak. — Gondolom, a eél elsősorban az, hogy ne csak jogi formula legyen az első központi működé­si szabályzat, hanem a tartalmi munka javítását szolgálja. Sokat mondó a munkások műveltségé­ről szóló téma is. Erről mi hang­zott el a konferencián? — A munkásműveltség gya­rapítása politikai feladat. Nefncsak szakszervezeti mun­ka, a tanácsoknak is részt kell belőle vállalniuk. Előbbre kell lépni a felnőttoktatásban. A művelődésben a nevelési té­nyezők szerepét akarjuk erősí­teni; többet kell tenni a dol­gozók korszerű általános mű­— Beszéljünk néhány somogyi példáról is! Üjszerű és egyben eredményes kezdeményezésről tudunk az ÉDOSZ-ban. — Az élelmiszeriparban dol­gozók számára valóban, újsze­rűén szervezik meg a műve­lődést, a tanulást. A szakmai képzés, a tanfolyamok, a télkedők sok embert érinte­nek, és sokat adnak a vöknek. A „.keserű“ szó kulcs Mo­liere két művéhez, melyet a színházi hónapban a szolnoki Szigligeti Színház vendégjáté­ka alkalmából láthattunk. Aki a »kulcsot« megtalálta: Szé­kely Gábor, a rendező. ról is. Végül a közoktatás és a közművelődés kapcsolata ke­rült »terítékre«. — A Közművelődés kérdései va­lójában mennyiben idöszerűék? — A Központi Bizottság a közeljövőben megtárgyalja a közművelődés helyzetét. Kü­lönböző munkabizottságok vizsgálódtak már az ügyben, ezt az anyagot bocsátották vi­szabad idő felhasználásáról is szó volt, és reflektorfénybe került a mun­kahelyi, üzemi művelődés. Amit meg lehet oldani a mun­kahelyen, azt ott kell elvé­gezni. A munkahelyeken több művelődési lehetőségre van szükség. Lehetőség szerint a munkahelyen kell megszervez­ni az oktatást. Továbbra is gond a gazdasá­Nemcsak koronként, hanem ve_ ’ szinte évtizedenként másutt volt a hangsúly ugyanazon részve- j Moliere-mű bemutatásakor. I Volt, aki a korabeli mozgás- — a művelődési központ szó- | formák rekonstruálására töre­kedett csupán, más alkalom- j mai a mímus hagyományokat elkezde- I élesztgették, ismét más előadá­son szürrealisztikus tablót fes­tettek. Az író társadalomkri­tikája így aztán vagy elsik­kadt, vagy olyan súlyt kapott, hogy az minden mást elnyo­mott. Moliere (Jean Baptiste Po­quelin) »tüskés« ember volt. »Tüskéi« kifelé és befelé is nőttek. A sikerhez vezető útja Vállalat csa^ látszólag egyenes, valójá­ban kátyúkkal t£li. S a »ká­téra. Ez történt Kaposváron is | o: vezetők részvétele az üze­mi közművelődésben. A szem­léletformálásról nem mondha­tunk le. Egyébként fényes bi­zonyítékként mutatjuk be a felméréseket, amelyek igazol­ják, hogy a munkásműveltség — Milyen irányelveket tártál- 1 máz majd az új működési sza­bályzat? — Eddig nem volt a műve­lődési intézményeknek köz-! ponti működési szabályzata. A tervezet alapján világosan le­cialista brigádok klubjában mik a tapasztalatok? — Érdemes volt nünk, az eredmények már lát­hatók. A kétéves működés alatt törzsgárda kováesolódott össze. A klubforma is ösztönzi a részvevőket arra, hogy ér­deklődő emberekké váljanak, és érdeklődő embereket nevel­jenek. — Mii mondhatunk a munkás- szállások művelődési életéről? — Az Építőipari központi munkásszállásán, a Pamutfonó-ipari Vállalatnál rendszeressé vált az olvasás, az ismeretterjesztés, és műsort is tudunk adni. A legtöbb he­lyen azonban nincsenek meg az objektív feltételek a mun­kásszállásokon élők művelődé­séhez, Ezért elsősorban a szál­lások körülményein kellene változtatni. H. B. Ismerjük meg városunk környékét Nagyerdő, Töröcskei-erdő 3 tyúk«: apja keménykedése a jogot végzett fiatalember »cse- pürágónak« fölcsapása miatt, adósok börtöne, irigyek áská- lódása, a klérus haragja, rossz házasság. A háttér pedig: XIV. Lajos, a »napkirály« fényes udvara. (Mihail Bulgakov Mo- líere-ről szóló darabja, a Kép­mutatók cselszövése az intri­káktól élőhalott embert mutat­ja be.) Művei kapcsán a francia vásári komédiások produkcióit, s az olasz commedia deli' arte hatását szokás emlegetni. ! maga Az 1973. évi áprilisi tanács- l jobbra-balra, annyi a takaros, választással egy szép fekvésű, 1 új, ízlésesen tatarozott ház. Kaposvárhoz közel eső tele- Útelágazáshoz érünk: alattunk püléssel bővült városunk, a csendes Töröcske. Követjük részévéi Csorda­KözigazgaVísilag Töröcske i a faluból kivezető utat Kaposvár szerves részévé ; posszerdahely felé. A Ka­t-ávol­váft. Bizonyéira csak kevesen ismerik ennek a dombok közé bújt kis zselici falunak a köz­vetlen környékét, jóllehet itt van közelünkben, városunktól: alig 4—5 kilométerre. Tiszta, rendben tartott porták, a ka­posvárinál is jobb állapotban levő útburkolat és kényelmes kétoldali járda jelzi: nem a település nagysága, hanem la­kóinak szorgalma és szeretete ad garanciát árra, hogy sze­rény anyagi eszközökkel is le­het maradandót alkotni, szép­pé tenni a községben lakók környezetét. A megbecsülése is nagyobb az ily módon lét­rehozott értékeknek, mivel mindenki a magáénak érzi, amit közös összefogással al­kottak. Szép az Arany János utca. ban erdőszegély tűnik fel. Nyugatra fordulva kitárulko- zák előttünk a zselici domb- j vidék. Nem is olyan messze tőlünk már látszanak Szenna fehér házai, s tőle délre Patca kontúrjai. És mindenütt ki- sebb-n.agyobb erdőrészek. "Szépia jú Zselic, szívemre • nőttél« — írja Takáts Gyula, városunk költője egyik versé­ben. Jellemző fa e tájon a sima kérgű bükk, »megszórva« né­hány tölggyel. S ki tudná meg­mondani, vajon hány méter | magasra nőttek ezek a fák? A tisztás, ahova érünk, az erdők közé bekúszó völgyben van. Közrefogja a Nagyerdő nevű erdőrész és a Vörös-hegy j északi nyúlványa. A köznyelv, ! Húsvét-forrás környéknek is­Nem győzünk tekinthetni f meri ezt a részt. A vadregé­Hangulatok előszezonban Már meg nyes völgy tágatob szemben, keletre, a hegy őrtálló fenyőfái jelzik a hajdani szép erdő nyomát. Tisztásunk a Töröcsíkei-patak hosszú, zsombékos völgyébe nyúlik. S tovább kísér bennün­ket a nagyerdei szegély és a Csorda-hegy vonulata. A víztározó zárógátja után kezdődik a Töröcskei erdő. Amit mi Törőcskei-erdőnek ismerünk, az bizony ma. már nem összefüggő rengeteg. A város felé eső U-alakú erdő­terület dombormát csak az idén tavasszal telepítette be az erdőgazdaság fenyővel. A megyei természetvédelmi bizottságnak a tó környéki tölgymatuzsálem-területre gondolnia kell. hogy megma­radjon a sok szép példánya. így a Töröcskei-erdő mégis­csak erdő marad, s a telepíté­sekkel szép erdővé fejlődik. Egyiik mély völgyében már el­végezték a ritkítási munkála­tokat. megteremtették a fák fejlődésének lehetőségeit. A Körtönyei-biikk kanyar­gós útján érünk vissza a vá­rosba. Beneze József, a »Kapu«« TuriMa Sportegyesület Andai Györgyi és Polgár Géza, a Bandin György fősze­replői. nagyságában tetszelgő ] vesztett tiszta embert láttatta Magyar színpadokon általában király kegyet nem gyakorolni, velünk. Értelmezését érvek is | ezek jegyében játszották. A ; p,ergő előadást láttunk. Szé- j támogatják: Moliere jellemeket Moliere-évforduló — 300 éve k.e]y Gábor csak egy-egy perc- festett, nem »síkidom egyhan- halt meg —» jegyében két fi- l re »merevíti meg« a színpadot, gúságú« alakokat, mint elődei ■ gyelemre méltó újraértelme- hogy különleges hangsúlyt ! a francia színműirodalomban. I zésnek lehettünk tanúi. A Csi- 1 ! ky Gergely Színház Tartuffe- előadásáról van szó és a hé­ten látott szolnoki lékről. A Szigligeti Színház rende­zője, Székely Gábor A ver- sailles-i rögtönzést és a Dan­áin Györgyöt állította színpad­ra. Vallomása szerint: Moliere- nek az eddigi megjelenítések kapjanak azok a nagyon fontos Környezetének tagjait model­j igazságok, melyek fölött a nagy -kavargásban elsiklanánk. vendégjá- j Nagyszerű pillanata a szolno- | kiak előadásának az, amikor az író elsorolja, mi mindent nem írt meg még. Egy pilla­natig a halál jár közöttünk. lekként szemlélte. Függőségi helyzete megaláztatások forrá­sa volt. Ez pedig a társadalom- kritikai hangot erősítette fel műveiben. Dandin György a függőségi viszony, a társadal­mi hierarchia áldozata. Az ál­Nem lenne azonban Székely I dozaton pedig nem nevetnünk, Gábor szándéka megvalósult, ha nem lőne korunk néhány -mélvebb. összetettebb színjátszási modorosságára. S nél üzenetét« akarta tolmácsolni a XX. század emberének. A versailles-i rögtönzés bra­vúrdarab. Az író hitvallása szent szándéka mellett, fricska a gúnyolódó tehetségtelenek­nek, önmarcangolás. vélelem helyett magyarázat. És minde- nekfelett: az alkotás gyönyö­rének és gyötrelmének magas hőfokú ábrázolása. A klasszi- cizáló. nem természetes modor képviselőit, a Hotel de Bour­gogne királyi társulat finom­kodva bájolgó stílusát támad­ta. Angolhonban Shakespeare Hamletjével már száz évvel korábban irányt adott a szín­itt nem személyekről, de'szin­te »iskolákról« van már szó. A nézőnek az is világos: Mo­liere ürügyén a saját színhá­zában, az ottani »viaskodások- ba« is beavat. A ritkán játszott A ver­sailles-i rögtönzés után — annak folytatásaképp — a magyar színpadokon is gyako­ribb Dandin György követke­zett, Moliere-nek ez a két je­lentősebb játéka (Mizantróp, Fösvény) között született mű­ve. melyet XIV. Lajos ‘ egyik békekötése alkalmából mint­egy- »pihentetönek« írt. A nézői beidegződés: káka­játszásnak: »menj saját ép ér- cagni az urakhoz dörgölődző fedtek iegjobb zésed vezérlete után«. Moliere- rel a saját színészei is meg- hasonlanak, kudarcba fulladna az előadás, ha — Székely ’Gá­bor finom ötletéből — az ön­parasztot. S ez a beidegződés a korábbi értelmezések követ­kezménye. Székely Gábor a de sajnálkoznunk kell — ezt sugallja a szolnokiak előadá­sa. Ezért fagy le a nevetés aj­kunkról. amikor DandüS György magara marad a sza­mára idegen világban. A dia­dalmas, fölényes csábító meg­jelenése teljesen egyértelművé teszi: keserű komédiát lát­tunk. Forró sikert hozott a szolnoki színházi társulat ven­dégjátéka. Együttest láttunk, melynek minden tagja tehet­sége legjavát adta. Polgár Gé­za. Szombathy Gyula, Bárány Frigyes, Andai Györgyi, Cso­mós Man es a többiek nem egymást múlták felül, hanem valamennyien a rendezői szándék megvalósítására töre- tudásuk sze­rint. Csak egyetlen bíráló ész­revétel: az artikuláció nem ,, , . . mindig tökéletes a férfiaknál. ’ __■ uí*a, Székely László díszlete »két té lén, az emberségben hitét Érdekes kettősség jellemzi e lejjebb szerényebb kiadású napokban a Balaton-partot, bódérokonaik adják hírül — fe- arnit legkönnyebben csak két kete táblán krétafelirattal —, kötőszó ismételgetésével lehet- hogy megnyitották őket. s öl­ne kifejezni: már és még. Ha csőn vásárolni csak náluk le- egészen pontos akarnék len- hét. Van például: napszem- ni, még odaírnék egy harma- üveg 15 forintért — az elősze- dikat is, így módosítva: már, zonra való tekintettel leérté- de még. Már megnyitották a kelt áron. balatoni évadot, de még csa- A kikötőben megjelent a lóka az idő, és várjunk csak távcsöves ember. Egy forintért azzal a kánikulával. Persze egy teljes percig lehet kukucs- közeledik, csak észre kell ven- kálni a távcsővel, sőt a mel- ni. lette levő mérlegen bárki el­Már megjelentek az első be- lenőrizheti a testsúlyát is. In- utaltak az üdülőkben. Sőt, dulásra készen állnak a hajók, akad a korai nyaralók között az az érzésem, hogy csupán olyan is, aki már - hazautazik, egyetlen sípjel kellene, hogy De idős ember lévén, nem elinduljon valamennyi a kék­bírja a gyaloglást, tehát taxi- 10 vízen. val szeretne kimenni az álló- Hívogatnak a butikok , meg a másra. A taxi azonban késett, b6dék Egyelőre azonban ered- s ő az üdülő előtt veszekszik mény tel énül, mert csupán az elárusítók alkotják közönsé­güket. Még csodaszámba megy Játékos testnevelés a sofőrrel A Balatonon megszaporod­tak a rendezvények. Ezen a héten például már három fontos tanácskozás színhelye Siófok. Az Európa-szállón legalább 10 ország zászlaját lengeti a szél. A tanácskozás részvevői a szünetekben s az előadások befejeztével tetőtől a sétányon a forrónadrág. A távcsöves embernek sincs egy­előre közönsége, ezért aztán egy plédre dőlve szundikál, vagy legalábbis úgy tesz. Ám ha ' illetéktelenek közelednek potyázás szándékával a távcső felé, odapislant vagy órájára . , . ... ,, , , , néz, mintegy, jelezve, hogy ő tá pig sötét ruhában, taskaval mindent lát. a kezükben sietnek a sétányon az üdülővendégek között, akik Á kikötőben meg szenzáció viszont négerbarnák. Mintha egy-egy hajó érkezése és indu nem is az előszezon napjával hanem a kánikula forró su­garaival süttették volna bőrü­ket. A szállodasor butikjai áruikkal hívogatják már vá­sárlóikat. Néhány méterrel lása. A sétáló bámészkodók ilyenkor még élénk érdeklődést tanúsítanak. Még! De néhány hét múlva már elfelejtik ezt a kötőszót. Akkor már igazi nyár lesz S. M, 4 urat szolgál« szellemesen. - Hruby Márta jelmezeiből már az első pillanatban világossá válik: Moliere-rel korunkhoz j akarnak szólni. Az előadásvégi hosszú ün- ! nepiésre rászolgáltak. Leskó László Tiszaiökio hajózható a T isza Nemsokára vége a tanévnek, s vele együtt befejeződnek a kaposvári Táncsics gimná­ziumban tartott gyermalctestnevelési foglalkozások is. A rendszeres testmozgás meglát­szik a csöppségek mozgásán, viselkedésén: a feladatokat most már ügyesen, pontosan végzik — tanáraik felügyelet* mellett» A kiskörei vízlépcső jelen­tős változást hozott a Tisza borsodi szakaszán. A duzzasz­tástól a folyó szintje — az át­lagos vízálláshoz képest — mintegy három métert emel­kedett és Tiszalökig hajózha­tóvá vált. A duzzasztás követ­keztében már több mint más­fél méter magas víz takarja a csaknem negyven kilométeres szakaszon — Ároktő és Tisza- tarjám között — elhelyezkedő | gázlókat. Az eddig »nehéz fo­lyószakasz« a legkisebb víz­állásnál is biztonságosan ha­józható lett. S ezzel olcsó vízi út alakult ki Csehszlovákia és az északi országrész, illetve az Alföld között. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents