Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-24 / 119. szám
ISZÍ N HÁZI HÓNAP A munkásműveltség politikai feladat Beszélgetés Illés Jánossal, a megyei művelődési központ igazgatójával Kaposváron rendezték meg I hét látni, hogyan különülnek ! nem öncélú, hanem a term a dunántúli művelődési házak ■ el a feladatok; mi a dolga a lésben is érezteti a hatását. Moliere keserű komédiái igazgatóinak háromnapos kon- [ klubkönyvtárnak, a művelődé- íerenciáját. Már régen talál- si otthonnak és a művelődési koztak a terület »házgazdái«, ezért is nagy várakozás előzte | meg azt a programot, amely 1 időszerűsége révén végül is! jól szolgálta a szakemberek továbbképzését, tapasztalat- cseréjét. Erről beszélgettünk Illés Jánossal, a találkozó házigazdájával. — Milyen témák szerepeltek a Népművelési Intézet szervezte > konferencián? — A közművelődés időszerű kérdései mellett helyet kapott a programban az új mű- I ködési szabályzat tervezete is, és fontos volt, hogy beszéljünk. a munkások művelődésének lehetőségeiről és formái- j veltsegéért is. központnak. — Gondolom, a eél elsősorban az, hogy ne csak jogi formula legyen az első központi működési szabályzat, hanem a tartalmi munka javítását szolgálja. Sokat mondó a munkások műveltségéről szóló téma is. Erről mi hangzott el a konferencián? — A munkásműveltség gyarapítása politikai feladat. Nefncsak szakszervezeti munka, a tanácsoknak is részt kell belőle vállalniuk. Előbbre kell lépni a felnőttoktatásban. A művelődésben a nevelési tényezők szerepét akarjuk erősíteni; többet kell tenni a dolgozók korszerű általános mű— Beszéljünk néhány somogyi példáról is! Üjszerű és egyben eredményes kezdeményezésről tudunk az ÉDOSZ-ban. — Az élelmiszeriparban dolgozók számára valóban, újszerűén szervezik meg a művelődést, a tanulást. A szakmai képzés, a tanfolyamok, a télkedők sok embert érintenek, és sokat adnak a vöknek. A „.keserű“ szó kulcs Moliere két művéhez, melyet a színházi hónapban a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka alkalmából láthattunk. Aki a »kulcsot« megtalálta: Székely Gábor, a rendező. ról is. Végül a közoktatás és a közművelődés kapcsolata került »terítékre«. — A Közművelődés kérdései valójában mennyiben idöszerűék? — A Központi Bizottság a közeljövőben megtárgyalja a közművelődés helyzetét. Különböző munkabizottságok vizsgálódtak már az ügyben, ezt az anyagot bocsátották viszabad idő felhasználásáról is szó volt, és reflektorfénybe került a munkahelyi, üzemi művelődés. Amit meg lehet oldani a munkahelyen, azt ott kell elvégezni. A munkahelyeken több művelődési lehetőségre van szükség. Lehetőség szerint a munkahelyen kell megszervezni az oktatást. Továbbra is gond a gazdasáNemcsak koronként, hanem ve_ ’ szinte évtizedenként másutt volt a hangsúly ugyanazon részve- j Moliere-mű bemutatásakor. I Volt, aki a korabeli mozgás- — a művelődési központ szó- | formák rekonstruálására törekedett csupán, más alkalom- j mai a mímus hagyományokat elkezde- I élesztgették, ismét más előadáson szürrealisztikus tablót festettek. Az író társadalomkritikája így aztán vagy elsikkadt, vagy olyan súlyt kapott, hogy az minden mást elnyomott. Moliere (Jean Baptiste Poquelin) »tüskés« ember volt. »Tüskéi« kifelé és befelé is nőttek. A sikerhez vezető útja Vállalat csa^ látszólag egyenes, valójában kátyúkkal t£li. S a »kátéra. Ez történt Kaposváron is | o: vezetők részvétele az üzemi közművelődésben. A szemléletformálásról nem mondhatunk le. Egyébként fényes bizonyítékként mutatjuk be a felméréseket, amelyek igazolják, hogy a munkásműveltség — Milyen irányelveket tártál- 1 máz majd az új működési szabályzat? — Eddig nem volt a művelődési intézményeknek köz-! ponti működési szabályzata. A tervezet alapján világosan lecialista brigádok klubjában mik a tapasztalatok? — Érdemes volt nünk, az eredmények már láthatók. A kétéves működés alatt törzsgárda kováesolódott össze. A klubforma is ösztönzi a részvevőket arra, hogy érdeklődő emberekké váljanak, és érdeklődő embereket neveljenek. — Mii mondhatunk a munkás- szállások művelődési életéről? — Az Építőipari központi munkásszállásán, a Pamutfonó-ipari Vállalatnál rendszeressé vált az olvasás, az ismeretterjesztés, és műsort is tudunk adni. A legtöbb helyen azonban nincsenek meg az objektív feltételek a munkásszállásokon élők művelődéséhez, Ezért elsősorban a szállások körülményein kellene változtatni. H. B. Ismerjük meg városunk környékét Nagyerdő, Töröcskei-erdő 3 tyúk«: apja keménykedése a jogot végzett fiatalember »cse- pürágónak« fölcsapása miatt, adósok börtöne, irigyek áská- lódása, a klérus haragja, rossz házasság. A háttér pedig: XIV. Lajos, a »napkirály« fényes udvara. (Mihail Bulgakov Mo- líere-ről szóló darabja, a Képmutatók cselszövése az intrikáktól élőhalott embert mutatja be.) Művei kapcsán a francia vásári komédiások produkcióit, s az olasz commedia deli' arte hatását szokás emlegetni. ! maga Az 1973. évi áprilisi tanács- l jobbra-balra, annyi a takaros, választással egy szép fekvésű, 1 új, ízlésesen tatarozott ház. Kaposvárhoz közel eső tele- Útelágazáshoz érünk: alattunk püléssel bővült városunk, a csendes Töröcske. Követjük részévéi CsordaKözigazgaVísilag Töröcske i a faluból kivezető utat Kaposvár szerves részévé ; posszerdahely felé. A Kat-ávolváft. Bizonyéira csak kevesen ismerik ennek a dombok közé bújt kis zselici falunak a közvetlen környékét, jóllehet itt van közelünkben, városunktól: alig 4—5 kilométerre. Tiszta, rendben tartott porták, a kaposvárinál is jobb állapotban levő útburkolat és kényelmes kétoldali járda jelzi: nem a település nagysága, hanem lakóinak szorgalma és szeretete ad garanciát árra, hogy szerény anyagi eszközökkel is lehet maradandót alkotni, széppé tenni a községben lakók környezetét. A megbecsülése is nagyobb az ily módon létrehozott értékeknek, mivel mindenki a magáénak érzi, amit közös összefogással alkottak. Szép az Arany János utca. ban erdőszegély tűnik fel. Nyugatra fordulva kitárulko- zák előttünk a zselici domb- j vidék. Nem is olyan messze tőlünk már látszanak Szenna fehér házai, s tőle délre Patca kontúrjai. És mindenütt ki- sebb-n.agyobb erdőrészek. "Szépia jú Zselic, szívemre • nőttél« — írja Takáts Gyula, városunk költője egyik versében. Jellemző fa e tájon a sima kérgű bükk, »megszórva« néhány tölggyel. S ki tudná megmondani, vajon hány méter | magasra nőttek ezek a fák? A tisztás, ahova érünk, az erdők közé bekúszó völgyben van. Közrefogja a Nagyerdő nevű erdőrész és a Vörös-hegy j északi nyúlványa. A köznyelv, ! Húsvét-forrás környéknek isNem győzünk tekinthetni f meri ezt a részt. A vadregéHangulatok előszezonban Már meg nyes völgy tágatob szemben, keletre, a hegy őrtálló fenyőfái jelzik a hajdani szép erdő nyomát. Tisztásunk a Töröcsíkei-patak hosszú, zsombékos völgyébe nyúlik. S tovább kísér bennünket a nagyerdei szegély és a Csorda-hegy vonulata. A víztározó zárógátja után kezdődik a Töröcskei erdő. Amit mi Törőcskei-erdőnek ismerünk, az bizony ma. már nem összefüggő rengeteg. A város felé eső U-alakú erdőterület dombormát csak az idén tavasszal telepítette be az erdőgazdaság fenyővel. A megyei természetvédelmi bizottságnak a tó környéki tölgymatuzsálem-területre gondolnia kell. hogy megmaradjon a sok szép példánya. így a Töröcskei-erdő mégiscsak erdő marad, s a telepítésekkel szép erdővé fejlődik. Egyiik mély völgyében már elvégezték a ritkítási munkálatokat. megteremtették a fák fejlődésének lehetőségeit. A Körtönyei-biikk kanyargós útján érünk vissza a városba. Beneze József, a »Kapu«« TuriMa Sportegyesület Andai Györgyi és Polgár Géza, a Bandin György főszereplői. nagyságában tetszelgő ] vesztett tiszta embert láttatta Magyar színpadokon általában király kegyet nem gyakorolni, velünk. Értelmezését érvek is | ezek jegyében játszották. A ; p,ergő előadást láttunk. Szé- j támogatják: Moliere jellemeket Moliere-évforduló — 300 éve k.e]y Gábor csak egy-egy perc- festett, nem »síkidom egyhan- halt meg —» jegyében két fi- l re »merevíti meg« a színpadot, gúságú« alakokat, mint elődei ■ gyelemre méltó újraértelme- hogy különleges hangsúlyt ! a francia színműirodalomban. I zésnek lehettünk tanúi. A Csi- 1 ! ky Gergely Színház Tartuffe- előadásáról van szó és a héten látott szolnoki lékről. A Szigligeti Színház rendezője, Székely Gábor A ver- sailles-i rögtönzést és a Danáin Györgyöt állította színpadra. Vallomása szerint: Moliere- nek az eddigi megjelenítések kapjanak azok a nagyon fontos Környezetének tagjait modelj igazságok, melyek fölött a nagy -kavargásban elsiklanánk. vendégjá- j Nagyszerű pillanata a szolno- | kiak előadásának az, amikor az író elsorolja, mi mindent nem írt meg még. Egy pillanatig a halál jár közöttünk. lekként szemlélte. Függőségi helyzete megaláztatások forrása volt. Ez pedig a társadalom- kritikai hangot erősítette fel műveiben. Dandin György a függőségi viszony, a társadalmi hierarchia áldozata. Az álNem lenne azonban Székely I dozaton pedig nem nevetnünk, Gábor szándéka megvalósult, ha nem lőne korunk néhány -mélvebb. összetettebb színjátszási modorosságára. S nél üzenetét« akarta tolmácsolni a XX. század emberének. A versailles-i rögtönzés bravúrdarab. Az író hitvallása szent szándéka mellett, fricska a gúnyolódó tehetségteleneknek, önmarcangolás. vélelem helyett magyarázat. És minde- nekfelett: az alkotás gyönyörének és gyötrelmének magas hőfokú ábrázolása. A klasszi- cizáló. nem természetes modor képviselőit, a Hotel de Bourgogne királyi társulat finomkodva bájolgó stílusát támadta. Angolhonban Shakespeare Hamletjével már száz évvel korábban irányt adott a színitt nem személyekről, de'szinte »iskolákról« van már szó. A nézőnek az is világos: Moliere ürügyén a saját színházában, az ottani »viaskodások- ba« is beavat. A ritkán játszott A versailles-i rögtönzés után — annak folytatásaképp — a magyar színpadokon is gyakoribb Dandin György következett, Moliere-nek ez a két jelentősebb játéka (Mizantróp, Fösvény) között született műve. melyet XIV. Lajos ‘ egyik békekötése alkalmából mintegy- »pihentetönek« írt. A nézői beidegződés: kákajátszásnak: »menj saját ép ér- cagni az urakhoz dörgölődző fedtek iegjobb zésed vezérlete után«. Moliere- rel a saját színészei is meg- hasonlanak, kudarcba fulladna az előadás, ha — Székely ’Gábor finom ötletéből — az önparasztot. S ez a beidegződés a korábbi értelmezések következménye. Székely Gábor a de sajnálkoznunk kell — ezt sugallja a szolnokiak előadása. Ezért fagy le a nevetés ajkunkról. amikor DandüS György magara marad a szamára idegen világban. A diadalmas, fölényes csábító megjelenése teljesen egyértelművé teszi: keserű komédiát láttunk. Forró sikert hozott a szolnoki színházi társulat vendégjátéka. Együttest láttunk, melynek minden tagja tehetsége legjavát adta. Polgár Géza. Szombathy Gyula, Bárány Frigyes, Andai Györgyi, Csomós Man es a többiek nem egymást múlták felül, hanem valamennyien a rendezői szándék megvalósítására töre- tudásuk szerint. Csak egyetlen bíráló észrevétel: az artikuláció nem ,, , . . mindig tökéletes a férfiaknál. ’ __■ uí*a, Székely László díszlete »két té lén, az emberségben hitét Érdekes kettősség jellemzi e lejjebb szerényebb kiadású napokban a Balaton-partot, bódérokonaik adják hírül — fe- arnit legkönnyebben csak két kete táblán krétafelirattal —, kötőszó ismételgetésével lehet- hogy megnyitották őket. s ölne kifejezni: már és még. Ha csőn vásárolni csak náluk le- egészen pontos akarnék len- hét. Van például: napszem- ni, még odaírnék egy harma- üveg 15 forintért — az elősze- dikat is, így módosítva: már, zonra való tekintettel leérté- de még. Már megnyitották a kelt áron. balatoni évadot, de még csa- A kikötőben megjelent a lóka az idő, és várjunk csak távcsöves ember. Egy forintért azzal a kánikulával. Persze egy teljes percig lehet kukucs- közeledik, csak észre kell ven- kálni a távcsővel, sőt a mel- ni. lette levő mérlegen bárki elMár megjelentek az első be- lenőrizheti a testsúlyát is. In- utaltak az üdülőkben. Sőt, dulásra készen állnak a hajók, akad a korai nyaralók között az az érzésem, hogy csupán olyan is, aki már - hazautazik, egyetlen sípjel kellene, hogy De idős ember lévén, nem elinduljon valamennyi a kékbírja a gyaloglást, tehát taxi- 10 vízen. val szeretne kimenni az álló- Hívogatnak a butikok , meg a másra. A taxi azonban késett, b6dék Egyelőre azonban ered- s ő az üdülő előtt veszekszik mény tel énül, mert csupán az elárusítók alkotják közönségüket. Még csodaszámba megy Játékos testnevelés a sofőrrel A Balatonon megszaporodtak a rendezvények. Ezen a héten például már három fontos tanácskozás színhelye Siófok. Az Európa-szállón legalább 10 ország zászlaját lengeti a szél. A tanácskozás részvevői a szünetekben s az előadások befejeztével tetőtől a sétányon a forrónadrág. A távcsöves embernek sincs egyelőre közönsége, ezért aztán egy plédre dőlve szundikál, vagy legalábbis úgy tesz. Ám ha ' illetéktelenek közelednek potyázás szándékával a távcső felé, odapislant vagy órájára . , . ... ,, , , , néz, mintegy, jelezve, hogy ő tá pig sötét ruhában, taskaval mindent lát. a kezükben sietnek a sétányon az üdülővendégek között, akik Á kikötőben meg szenzáció viszont négerbarnák. Mintha egy-egy hajó érkezése és indu nem is az előszezon napjával hanem a kánikula forró sugaraival süttették volna bőrüket. A szállodasor butikjai áruikkal hívogatják már vásárlóikat. Néhány méterrel lása. A sétáló bámészkodók ilyenkor még élénk érdeklődést tanúsítanak. Még! De néhány hét múlva már elfelejtik ezt a kötőszót. Akkor már igazi nyár lesz S. M, 4 urat szolgál« szellemesen. - Hruby Márta jelmezeiből már az első pillanatban világossá válik: Moliere-rel korunkhoz j akarnak szólni. Az előadásvégi hosszú ün- ! nepiésre rászolgáltak. Leskó László Tiszaiökio hajózható a T isza Nemsokára vége a tanévnek, s vele együtt befejeződnek a kaposvári Táncsics gimnáziumban tartott gyermalctestnevelési foglalkozások is. A rendszeres testmozgás meglátszik a csöppségek mozgásán, viselkedésén: a feladatokat most már ügyesen, pontosan végzik — tanáraik felügyelet* mellett» A kiskörei vízlépcső jelentős változást hozott a Tisza borsodi szakaszán. A duzzasztástól a folyó szintje — az átlagos vízálláshoz képest — mintegy három métert emelkedett és Tiszalökig hajózhatóvá vált. A duzzasztás következtében már több mint másfél méter magas víz takarja a csaknem negyven kilométeres szakaszon — Ároktő és Tisza- tarjám között — elhelyezkedő | gázlókat. Az eddig »nehéz folyószakasz« a legkisebb vízállásnál is biztonságosan hajózható lett. S ezzel olcsó vízi út alakult ki Csehszlovákia és az északi országrész, illetve az Alföld között. Somogyi Néplap