Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Jól jövedelmez ! a fólia alatti zöldségtermesztés A harmónia visszaállításáért A zöldségtermesztésben még sokáig fontos szerepük lesz a háztáji, a kisegítő és a kis- kerti gazdaságoknak. A házikerti és a háztáji zöldségtermesztés igen jöve­delmező módszere a zöldség­haj tatás. A műanyag borítású termesztöberendezések nem­csak jóval olcsóbbak, mint az üveggel fedett növényházak és ágyak, hanem üzemelteté­sük is lényegesen kevesebbe kerül. A fóliás berendezések fűtése — legalábbis márciustól számítva — nem drágább, mint a hagyományos növény­házaké vagy melegágyaké. Természetesen a házikertek­ben. és a háztáji gazdaságok­ban nem a fűtött, hanem a műanyaggal borított fűtetlen berendezések terjedtek el, hi­szen a fűtőberendezések és a fűtőanyagok költségei jelen­tősen növelnék a termelési ráfordításokat. A berendezé­sek tartószerkezete viszonylag egyszerű, és ezért olcsón be­szerezhető, vagy akár házilag is előállítható. Mérete igen rugalmasan alkalmazkodik a helyi adottságokhoz. A talajelőkészítés a berendezések felállítása előtt az egész területen egy­ségesen elvégezhető. Igen fon­tos az is, hogy a trágyázás — az istádlótrágya, illetve a mű­trágyák (kijuttatása neon okoz semmi nehézséget. A talajelő­készítés legjobb munkája az őszi mélyszántás, akár kézi, akár fogatos vagy gépi erő­vel könnyen elvégezhető. A téli csapadék befogadása a szántóföldekével azonos és op­timális, mivel ilyenkor a ter- m esz tőberendezések még nin­csenek felállítva. A kora ta­vaszi talajelőkészítés: talaj- porhanyítás, simítózás együt­tesen is elvégezhető. Ha az őszi mélyszántás elmaradt vol­na, akikor a fagyok megszűnte után legkorábban a szántást végezzük eL A növényápolás munkafo­lyamatai között a talajlazítás igen fontos helyet foglal el, főként a hajtatás későbbi sza­kaszában. hogy a növények minél több levegőhöz jussa­nak, sőt jó idő esetén akár szabadföldi körülmények közé' kerüljenek. A müanyagfóliás berendezéseknél ez is könnyen és gyorsan megoldható a taka­rók felgöngyölítésével. Ugyan­ilyen könnyen ismét feltehető a fóliapalást, ha asz időjárás szeszélyessége — elsősorban a hőmérséklet — szükségessé teszi. tavaszi hajtatás után a fólia­berendezéseket ősszel is fel­használják valamilyen zöld­ségféle termesztésére.) A pa­lást anyaga: műanyagfólia. Legelterjedtebb a polietilén, mert a legkönnyebb és a leg­olcsóbb műanyagok közé tar­tozik. Hőállósága jó, átereszti a fényt és a hősugarakat. A pvc hőállósága kisebb, hőszi­getelése viszont jobb. A fólia alagutak olcsóságuk miatt a legelter­jed tebbek. Leggy ak • abb an félkörív alagutakat haszná­lunk, mert ezeknek a vázszer­kezetét lehet a legkönnyebben kialakítani, A félkörívbe haj­lított bordák vége 25—30 cm mélyen van a talajba sül­lyesztve. Az egyes bordák ál­talában egy méterre vannak egymástól. Célszerű az alagút tetején egy hosszanti tartó- rudat végigvezetni. Fontos, hogy a fódiapalást egyetlen darabból készüljön, vagy az egyes darabok a csatlakozás­nál össze legyenek hegesztve, mert különben a légmozgás könnyen sízéttépi. Ügyeljünk a palást széleinek a rögzítésé­re, rakjunk földkupacokat a fóliára. A fólia alagút két vé­gének a lezárására elegendő a fólia összehúzása, földzsák­kal vagy téglával való rögzí­tése. Ha a fólia alagútra ajtót készítünk, ez esetben a szel­lőztetést is könnyen meg tud­juk oldani. A fűtetlen fólia alatti pa- lántainevelés csak olyan zöld­ségféléknél folytatható ame­lyeknek a nevelését nem kell korán kezdeni, a, fólia alatt a palánták fejlődéséhez elegen­dő a nap melege. Ezért a haj­tatásra használt fajtákat több szempontból kell vizsgálni. Ezek a szempontok a követke­zők: koraiság, hidegtűrés, erős hőmérsékletingadozás tűrése, párás környezet tűrése, ellen­állás a páraszegény környezet­nek stb. Ezek mellett az egyes zöldségfajták közül csak azok jöhetnek számításba, melyek a hajtatási időszakban, pri­mőrként keresettek. A termesztésmenet a fólia alá »helybevetéssel« vagy elő­zetes palántaneveléssel törté­nik. Ez utóbbi esetben a ter­melők legtöbbször cserépben, ládákban vagy saját készíté­sű, üveggel borított meleg­ágyakban nevelik a palántát., A tavaszi hajtatás első sza­kaszában (februártól áprilisig) kevés hőt igénylő zöldségfélé­ket (saláta, retek, karalábé) termesszünk, míg a második szakaszban (áprilistól június elejéig) a melegigényes növé­nyek* (paradicsom, paprika, uborka) hajtatásával foglal­kozzunk Így fáradozásunk nem lesz hiábavaló, olcsón juthatunk korai zöldségfélék­hez. I)r. László László, tudományos hiucnkatárs Új gyár az államosítás 25. évfordulójának tiszteletére A hajtatás után az egész be­rendezés könnyen eltávolítha­ló, s az így szabaddá tett te­rület nyáron át tetszés szerint felhasználható. (Sok helyen a A Budapesti Finomkötöttáru-gyár március 27-cn ünnepé­lyes keretek között adta át Balassagyarmaton új konfekció- üzemét. Az építkezés 1971 áprilisában kezdődött csupán, és a 900 dolgozót foglalkoztató konfekcióüzem máris termel. Képünkön: Három modell a sok közül az új üzemből. Csak egy Földünkvan. Vigyázat! — vonja le a vég­következtetést és figyelmeztet az a tanulmány, melyet a vi­lág 58 országának tudósai ál­lítottak össze az Egyesült Nem­zetek Szervezete konferenciá­jára. A tanácskozás témája az ember környezete volt, sum­mája pedig az, hogy ha nem teszünk ellene, a Földet ko­moly veszély fenyegeti. A ve­szély forrása pedig az ipar mérhetetlen fejlődése, mellék­termékeinek — gázoknak, füst­nek, szennyező anyagnak, hul­ladéknak, zajnak — bekerülé­se az ember közvetlen környe­zetébe már-máir a természetes egyensúly megbomlását hozza magával. A gond világméretű — a védekezésnek is annak kell lennie — hívta fel a rész­vevőket és a világ népeit a konferencia. A környezet nagyfokú szeny- nyeizettsége elsősorban a fej­lett ipari országok sajátja. A vízszennyezettség szinte »klasszikus« példája a Ruhr folyó, amelynek vizét négy al­kalommal használják fel ipari célokra, mielőtt, a Rajnába öm­lik. Az Egyesült Államokban a teljes édesvízkészlet 80 szá­zalékát a szennyezések felhígí­tására és elszállítására hasz­nálják. Vagy a másik példa: New Yorkba 220, Los Angeles­be pedig 350 kilométerről szál­lítják a vizet, mert a közeleb­bi már mind szennyezett. Ugyanígy szaporíthatnánk a sort a környezet többi alkotó­elemének szennyezettségéről is. Egy amerikai közgazdász írta a Science című lapban: »A légszennyeződés és a víz­szennyeződés nem létezik, egy orobléma van csak: mit kezd­jünk a hulladékkal?« A környezeti ártalmak ilyen mérvű terjedése hazánkban nem jelent ekkora veszélyt. Hatása, ártalmai azonban je­lentkeztek, mint a fejlett ipa­ri országokban. Ez a felisme­rés és a környezeti ártalmak elleni védekezés gondolata ve­zérelte a Hazafias Népfront országos vezetőit, amikor kör­nyezetvédelmi tanácskozást hívtak össze a közelmúltban. \ háromnapos konferencia részvevője volt Rumszauer Já­nos erdőmérnök, a Somogy megyei Erdőfelügyelőség ve­zetője. A tanácskozás tapasz­talatairól beszélgettünk. — Mit tart a legfontosabb­nak az ott elhangzottakból? — Nehéz lenne néhány szó­ban meghatározni, de talán egy jellemző mondat, amely sok mindent elárul. A megnyitón hangzott el: A környezetvéde­lem olyan fontos, mint a há­ború elleni harc. És annyit | tennék hozzá, hogy valóban így van. A levegőbe jutott ‘ szennyeződés, melyet a rob­bantások okoznak, nincs tekin­tettel az • országhatárokra. — A konferencia részletesen taglalta a különböző ártalma­kat. ön milyen következteté­seket vont le ezekből? — Hogy melyik a legveszé­lyesebb, nehéz lenne megálla pítani. Talán egy-két példát: a víz szennyezettsége nálunk is aggasztó méreteket ölt. Elég. ha egészen »hazai« gondra, a balatoni halpusztulásra uta­lok. Elhangzott olyan megálla­pítás is. hogy sok helyen nem használják a meglevő víztisz­tító berendezéseket. Tudunk olyan gyárról, amelyik inkább fizeti a büntetést a levegő szennyeződéséért, mintsem föl­szerelje a szükséges berende­zést. (így még mindig olcsób­ban jön ki.) A tanácskozáson elhangzott egészen megdöb­bentő eset is: Feiér megvében lejárt szavatosságú DDT port szórtak egy kútba. Csak a gyors intézkedésnek köszön­hető, hogy nem történt tragé­dia. A levegő szennyezettség­ről csak annvit. hogy Buda­pesten időnként napokig olvan füstköd van. amilvennel már I undorban sem találkoz­hatunk. — A konferencia milyen ha­tározatot hozott? — Megszabta azokat a fel­adatokat, amelyekkel eredmé­nyeket érhetünk el a kutatás, a termelés, a nevelés és az em­beri magatartás területén. Én egyébként az utóbbit tartam a legfontosabbnak. Talán azért, mert az első hármat is magá­ban foglalja. A népfront-konferencia or­szágos mozgalomra hívta fel a lakosságot, az országot a kör­nyezeti ártalmak csökkentésé­re. »Lakosságunk tegyen meg mindent a környezeti harmó­nia visszaállításáért... min­den lehető eszközzel oltalmaz­za a természetet, az állat- és növényvilágot, védje az erdő­ket, parkokat, fákat... tilta­kozzon a környezet szennyezé­se ellen, figyelmeztesse az ok­talan zajkeltőket, lármázókat, szemetelőket, parkrongálókat, fatördelőket, ha szükséges a törvény szigorával lépjenek föl velük szemben.« A felhívás az egész országra vonatkozik. Rumszauer János a somogyi természetvédelem szószólóinak egyike. Elkészült egy dolgozata is Kaposvár környezetvédelméről. A felhí­vás nyomán kibontakozó aktív környezetvédelemmel milyen lehetőségek és feladatok van­nak megyénkben? — Szerintem rendelet, hatá­rozat már mindenre van, ne­künk magunknak kell őrköd­nünk közvetlen környezetünk fölött. Ha rajtam állna, feltét­lenül adnék olyan feladatot az úttörőcsapatoknak, hogy szer­vezzenek tisztasági őrjáratokat a városok utcáin. A gyerekek szívesen csinálnák, a felnőttek pedig meggondolnák, hogy szemeteljenek-e a második fi­gyelmeztetés után ... Végre meg kellene valósí­tani a régóta vajúdó tervet is, hogy legyenek autómentes ut­cák. Nagy gondot okoz me­gyénkben is a csomagolóanya­gok elszállítása, a szeméttáro­lás. Ésszerűbbé lehetne tenni. Ami pedig a természetet ille­ti: megyénk — ezen belül a megyeszékhely környéke is — ritka természeti adottságokkal rendelkezik. Most már vannak — és lesznek parkerdőink. Meg kell őket becsülnünk, és ki­használni azt a lehetőséget, amelvet biztosítanak. S. M. Értő közönséget Népművelő mozik Számos szakfolyóiratban I megjelent az emberek moziba j járási szokásait, filmesztétikai [ igényességét. ízlését elemző cikk végkövetkeztetése: még ma is viszonylag kevés a fil­met értő — és nem csupán né­ző — .mozilátogató. Amikor a TIT kezdeményezésére létre­hozták az első filmklubokat, a cél a népművelő mozi volt. Torma Károly, a Somogy megyei Moziüzeimi Vállalat propagandaosztáiyának veze­tője elmondta, hogy később a filmklubok irányítását a mozi­üzemi vállalat vette át. — Kezdetben a legfontosabb ezek megszerettetése volt. Saj­nos több helyen, a fokozatos­ság elvét tévesen értelmezve, túl alacsonyra tették a mér­cét. Nem egyszer már meg­levő sorozathoz próbáltak te­matikát kreálni. Ez részben ma is így van, hiszen vannak gaz­daságossági tényezők is. — Hol működnek megyénk­ben f ilmkilubok ? — A két kasposvári filmklu­bon kívül Marcaliban, Bala- tonbogláron, Lengyeltótiban és Siófokon működik filmklub. — A töbi megyéhez képest hol állunk e téren? — A klubok számát és nép­szerűségét tekintve minden­képpen az elsők között. — Milyen elvek szerint áll össze egy filmklub program­ja? — A tematika klubonként változó. Látni kell. hogy a |KEREKES IMRE ESTE TÍZ ETÁN 20. Ö a megmondhatója, miért mindig magából következtet másra. A mucusok azonban ér­tik a módját. Én pedig csak főztem a teát, és csak főztem a teát.. Válasz helyett pedig bekaptam egy cseresznyepaprikát. Már csak azért sem tudtam hirtelen vá­laszolni. — Miért nem tudsz nekem válaszolni? — kérdezi. Csak mutogatok, hogy ég a torkom. Erre azt hiszi, hogy ilyen hülyeséggel akarom el­ütni az ügyet. Az biztos, hogy nagyon be tudott gurulni, ha akart. Föld­höz vágta a disznósajtot, mert a cseresznyepaprika miatt nem tudok válaszolni. így van ez. A férfiak ügyét a mucusok csak sejtik, de ritkán találnak telibe. Nem szeretem, ha az ételt dobálják. Anyám míg élt, a kenyeret fehér kendőben tar­totta. Engem így tanítottak. Lehet, hogy mást másképpen. Szedd fel! — mondom ne­Somogyi Néplap ki. — Majd ha megbolondul­tam. Ne legyek a cseléded? — Szedd fel, nem vagy ott­hon! — Azt hiszed, hogy otthon vacak disznósajtot tartok? — Otthon csinálsz, amit akarsz, itt nem tűröm. — Majd fölszedi, aki utánam jön. Bevágta az ajtót. Repült a por, mert a portásfülkében se takarítanak tisztességesen. Olyan méreggel húzta el a csí­kot, hogy még száz méterről is hallottam a kopogását. Menj csak. gondolom, visz- szajössz te még. Begurult már máskor is. Arra is volt eset, hogy elrohant, de még sose jutott el a megállóig. Ha csak tíz méterrel is, de a megálló előtt lassított, s rágyújtott egv cigarettára. A füst olyan volt neki, mintha mást nyakon ön­tenének egy pohár hideg víz­zel. Hűtötte. Most nem állt meg, kihú­zott a megállóig. És amilyen szerencséje volt, éppen jött a villamos. Fölugrott rá, mint akinek olyan sürgős a dolga, hogy azt már nem is lehet el­végezni. Lehet, hogy így is volt. A Tölcsváry Adrienne és a daxli után elment hát Nelli is. És még hányán mentek el az­óta? Ki tartja számon, hogy mikor jön el a szakítás pilla­nata? A megboldogultat beje­lentik,. de nincs tudomásom arról, hogy valaki is számon tartaná a mucusokat, akik egyszer csak hátat fordítanak annak, amiről pedig az ember már azt hinné, hogy összenőt­tek vele. Zöld kardigán volt rajta és szürke szoknya, a nyakában valami rézbizsut viselt és szé­les lakkövet, amit még soha nem hordott és egy krumpli- orru cipőt, amit most vett föl másodszor. Szóval kiöltözött, ö tudja minek. Fölforrt a tea, lassan múlt az idő. Elindultam. A Nelli ki­verte belőlem a félelmet. A csalódástól megjön az ember bátorsága. Ménges nem voltam, nem szidtam az éjszakát, hogy már megint munkát ad nekem. Föl se figyeltem a saroknál, amikor balra fordultam a sötét oldalra, a hátsó zsebemhez sem nyúltam, hogy a stukkert magammal hoztam-e. Ilyenkor a csalódás védi az éjjeliőrt. A felhők ilyenkor úgy helyezkednek, hogy helyet adjanak a holdnak, és vala­honnan a nagy radarernyők irányából erős fényszórók ké­véje kúszott át a réten, és úgy rányomódott a sötét oldal ke- rítésfalára, mintha az mozivá­szon lett voina. Mintha rá akarta volna vetíteni a tolvajt, ha-ilyen még létezik a világon. Enélkül se féltem volna, mert nem volt rá érkezésem. Valami más zsongott bennem, de az olyan egyenletesen, mint a nagy utasszállító gépek mo­torja valahonnan a felhők mö­gül. Néha-néha jól látszott, hogy kipufogóik tüzével tele­szórják az éjszakát Ennyiből áll a nap. Mire a gyárat megkerültem, más éjfél felé járt a mutató. Tovább tar­tott az út, mint máskor, pedig azt hittem, hogy sietek. Ide­hallatszott a garázsba rohanó autóbuszok zaja, a talponálló- bárt húzták le a rolót, a szem­közti házból pedig a házmes­ter hálóingben jött ki, hogy bezárja a kaput. A Slezákné már régen elvo­nult. Richter úr, a csapos nem éjszakázik. A Vajda űrről tud­tam, hogy szabadságon van, a Lipták úr pedig elvonókúrán fekszik. A Tölcsváry Adrienne se tűnhetett már föl a daxli - val a háztömb sarkán ... Csak Erdélyi úrhoz, a festő­höz volt szerencsém. Jóval éj­fél után érkezett. A kapuhoz kulcsa volt, azt kellett volna használnia. De amióta a kulcs­lyuk úgy készül, hogy éppen belefér a kulcs, ez a tény egye­seket zavarba hoz. Ezt a szer­kezetet pillanatnyilag nem Er­délyi úrnak találták föl... S miután a kapukulccsal séhogy- se találta el a lyukat s mint­hogy nem elveszett ember ő, csak piás, íróasztala kulcsával célozta meg a rést... A manő­ver most sikerült, kivéve azt, I hogy egy íróasztalkulccsal ki ? lehessen nyitni egy kapuzárát. J Mielőtt fölcsöngette volna aj házmestert, kivételesen kise- J gítettem... J Megemelte a kalapján. így f mutatkoztunk be egymásnak, f Berakták a falat a hátsú ke-j| rítésnél, ahol a csővezeték} épült. A falak sebei lassan f gyógyulnak. Nyáron könnyeb-) ben megy ez a munka. ? Amióta Tölcsváry Adrienne) daxlija kilépett azon a résen, “ annak már többé nem volt miért léteznie. Én például úgy , megszoktam, hogy rám mar, semmi hatással nem volt. A# legsötétebb éjszaka is úgy ? mentem el mellette, mintha? onnan már ki se nyúlhatna? egy kéz, markában egy vasdo-? ronggal. Most, hogy nincs töb-f bé és berakták téglával a fa-f lat, éppúgy nem számít. A sö-f tétben nem látom a nedves? malterfoltot, ha elmegyek mei-f letté még könyékkel se lököm ? meg, hogy tényleg áll-e a fal.? Hamar hozzánő az ember ah- ? hoz, ami hiányzik. f A Nelli a héten az első mű- ^ szakban dolgoz'k. látom be-i járni, mert a reggeli órá'ban ? még itt vagyok. Csak sandít a portásfülke felé, de oda nem ? jön. így szoktuk meg. ö is mindig ahhoz tartotta magát, hogy nem tesszük magunkat , közszemlére. f CFolytatjük) nézők a legkülönbözőbb okból járnak a filmklubba. Vannak például, akiket a régi filmek iránti nosztalgia tesz klubtag­gá, másokat a legújabb törek­vések iránti érdeklődés. A marcali filmklub példáú meg merte kockáztatni, hogy közön­ségsikerre nem törekedve állít­sa össze igen színvonalas prog­ramját. Az előadásokat követő filmvitákon elhangzott érték­ítéleteit, hozzáértő meglátások a klub eredményes munkáját bizonyítják. — Mi az ön véleménye a filmklubvezetők elméleti fel- készültségéről ? — A klubvezetők valameny- nyien filmesztétikát és fimtör- ténetet tanúit, hozzáértő em­berek. Sajnos, kevés a- i’yen szakember. Ez okozza, hogy a középiskolai filmesztétika ok­tatás színvonala elég alacsony. Fi'mesztétikában jártassá csak alapvető esztétikai ismeretek­kel rendelkező emberek tehe­tők. Faiun ilyen ismeretekkel rendelkező ember elsősorban a tanító. Ezért szerveztük meg ez évben a tanítóképző intézet­zen az üzemvezető gépész! és filmesztétikai taníolyamot. Az innen kikerülő fiatal pedagó­gusok akár a legkisebb falu­ban is meg tudják majd szer­vezni a »népművelő mozikat«. — Mennyiben képes a film­klub a fiatal nézők ízlését es igényességét fejleszteni? — A megfelelően szervezett, a fokozatosság elvét betartó filmklub sokat tehet azért, hogv az értékes fFanművészet valóban a »tömegek művésze­te« legyen. t r. r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents