Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
Megőrizni, emlékeztetőül »-KOVÁCS LAJOSNÉ magtéri dolgozó a böhönyei Szabadság Termelőszövetkezetbe«. Az 1972. évet összegező zárszámadó közgyűlés után beszélgetünk. Elmondja, hogy 1949 őszén lépett be a szövetkezetbe a férjével együtt. A Vörös Csillag egyike volt a faluban akkor alakult szövetkezeteknek. Tizenkét család alapította. Közös jószáguk nem volt. Minthogy szeptemberben alakultak meg, csak a következő év végén, az 1950-es esztendőben következhetett az első zárszámadás. A munkadíjazás munkaegységgel történt, ez volt az elszámolás alapja, s erre csupán terményt kapta^, pénzt nem. A természet- benieket forintra átszámítva még tíz forintot sem ért a munkaegység. De kitartottak és bíztak. Bgy évvel később. 1951-ben kimondták az egyesülésit a többi helybeli szövetkezet egyikével, a Petőfivel, így hozták létre a Szabadság Tsz-t. Most már harminc család dolgozott együtt. És teltek az évek .. .« Jegyzetfüzetemben lapozgatva bukkantam rá ezekre a sorokra, és most szó szerint idéztem ennek a parasztasz- szonynak a visszaemlékezését. Talán azért, mert április lévén, újra megkezdődnek az egész embert kívánó ' mezei munkák, vagy talán azért, mert — egyre kevesebben lesznek termelőszövetkezeteinkben az emlékezők. Az asz- szony, aki az imént beszélt, csaknem negyedszázad eseményeihez nyúlt vissza nevekért, dátumokért Nem esett nehezére, de azért keresni- kutatni kellett már egy-egy a feledésben csaknem egészen elmerült adatért És bizony nem sokan akadnak már, akik segíthetnék, ha elakad valahol az emlékezésben, mert mesz- szire keli visszanyúlni a múló időben összegubancolódott szálakért HÁNYÁN VANNAK még közöttünk a Kovács Lajosotok - ból? És hogyan élnek? És kéri-e őket valaki arra, hogy meséljenek arról az Időről: hogy és mint történt az első lépés a szövetkezésben ? Többször gondolkoztam ezen, amikor öregek napját ünnepelték a megye különböző községeiben, s elnéztem a meghitt ünnepségtől kipirosló, újra megfiatalodó arcokat; amikor arról hallottam, hogy itt is, ott is hűségjutalmat adtak az alapító szövetkezeti gazdáknak; s erre gondoltam a termelőszövetkezeti törzs- gárdajelvények láttán is. Fáj, de a természet törvénye ez: egyre kevesebb ez élő dokumentum. Kerestem nemrég egy idős embert, aki az egyik somogyi község első tanácselnöke volt a felszabadulás után. Későn érkeztem. A munkatársai, az akkori tanácstagok felől is hiába érdeklődtem. Néhányan más községekbe, városokba költöztek az elmúlt negyedszázadban, mások meg a temetődombra. Hogy most mi idézi köztevékenységük emlékeit? Nyárfák az akkori telepítésből, tűzoltószertár. egy darab téglajárda. t)e jó volna többet tudni róluk, a gondjaikról, a törekvéseikről. A megvalósulást ismerjük, hiszen abban élünk, és örülünk neki, hogy ilyen alapot raktak mai munkánk alá. Annak sincs sok ideje, hogy egy beszélgetésen igyekeztem »visszanyomozni« a hajdani gépállomások akkori életéhez. Egy adott állomás múltja érdekelt közelebbről. Kérdeztem, hogy az élő emlékezőkön kívül nincs-e írásos, fényképes emlék arról az igazán mozgalmas időről, amikor a kormos traktorok nyergében még asszonyok, lányok is ültek — szükségszerűségből persze. Igaz, hogy sok helyütt nem éppen elismerően beszéltek az akkori traktorszántásról, de mégiscsak ott ék azzal kezdődött az a valami, ami ma már megvalósult: a szocialista mezőgazdaság. S nem bukkantunk korabeli dokumentumra ... Mi'vő! tol ha a megyénk mezőgazdasági üzemeiben is szép számmal működő szocialista brigádok a többi között olyan vállalást is tennének, hogy az adott termelőszövetkezetben, állami gazdaságban feldolgozzák az elmúlt negyedszázad történetét? Mindenképpen izgalmas és szép munka, de mindenekelőtt a jelenés utókor számára hasznos tett volna. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ma még, ha nem túl nagy gyakorisággal is, de föllelhetők olyan emberek, mint a böhönyei Kovács Lajosné és az ugyancsak ott élő, immár hetvenkét esztendős Tóth József, aki 1949-ben a Petőfi Tsz elnöke lett, s ezt megelőzően ő verte le az első cöveket a böhönyei földosztásnál. Helyünk a világban Mennyit fogyasztunk • A fogyasztás alakulása sa- játos módon tükrözi a gazdasági fejlődést. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben kétszeresére nőtt a fogyasztás. Vagyis: évente átlagosan 4,2 százalékkal. A magyarországi átlagos fogyasztás a legfejlettebb 4 tőkés országházkodási kiadások, és nagyobb tempóban nőnek az egyéb kiadások. A gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén, amikor még az éhség felszámolása, csillapítása van napirenden, gyorsan nő a kenyér, a liszt, a lisztesé rukv s egyes földrészeken a rizs, továbbá a VANNAK MÉG élő történelmi tanúk, s előkereshetők írások, fényképek arról az i ^ __,____ i dőről. Nem árt az előbbieket ara,"y visszaemlékezésre kérni, az elmondottakat rögzíteni és meghoz viszonyítva 1955-ben még | zsiradékok fogyasztása. Később csak 28, 1970-ben pedig már 38 százalék volt. Érdekes összefüggés: a fogyasztás növekedésével megváltozik annak összetétele (szerkezete), A változás leglényegesebb vonása, hogy csökken az élelmiszerekre, a ruházkodásra fordított kiadások aránya, és nő a fogyasztás egyéb elemeinek súlya. Így 1955-ben még a lakosság teljes kiadásainak 46,3 százalékát fordítótőrizni, az utóbbiakról pedig lefújni a port. Hogy mindez érték már ma is — jól tudjuk. Mint ahogyan az is világos, hogy a ináról szólt krónika is az lesz egyszer: dokumentum a jövő számára. S ha így igaz, hogy mindez érték, akkor érdemes ennek megfelelően megbecsülni és megőrizni. Emlékeztetőnek. Hogy jobban érthessük és értékelhessük a jelen eredményeit. Hemesz íerene 1967-re 36,6 százalékra csökkent A ruházkodási költségek aránya pedig 15,2-ről 11,9-re csökkent ugyanezen időszakban. Az egyéb kiadások részesedése viszont , 38,5-ről 51,5 százalékra növekedett 1955— 1967 között. A fogyasztás növekedésével tovább csökken majd az élelmezési és ruházkodási kiadások aránya, és növekszenek az egyéb fogyasztási kiadások. A saerkeaefi változás, az. arányeltolódás úgy megy végbe, hogy a fogyasztás növekedésével kisbáb ütemben növekednék az élelmezési és rua gazdasági fejlettség magasabb szintjén e cikkek fogyasztása abszolút mértékben is csökken, és növekszik az értékesebb, fehérje- és vitám indus élelmiszerek Persze, ezeknek az értékes élelmiszereknek a fogyasztása sem növekedhet korlátlanul, mert elöbb-utóbb megközelíti, majd eléri az úgynevezett nemzetközi kielégítettség szintjét. Hol tart a magyar élelmiszer-fogyasztás ehhez, a mondhatnánk világ&znnvonálhoz viszonyítva? Erre igyekszik válaszolni az alábbi táblázat: Aa 1 m. ívi egy f«rr Jut* Mag«« fogyasztás kilogrammban Magyar Nemzetkö- fogyasz- közi kielé- tás gítettség Hús és hal M f—m Tej- és tejtermék 11« 200—22« Tojás 14 15—1« Zsiradék 28 27 Cereáliák 128 •4-45 Cukor 34 46 Burgonya 75 5S—ft Zöldség, gyűmöles 155 20* hazai fogyasztása ugyanis M év óta lényegében változatlan Magyarországon. így az alacsony szint, mondhatni kássá merevedett. A hazai tojásfogyasztás 90 százalékos, a hús és halfogyasztás 75—80 százalékos. Ugyanilyen arányú a cukorfogyasztás is a nemzetközi kj- elégítettségi szinthez képest. Ezekből a biológiailag értékes cikkekből elérjük, sőt meghaladjuk a magyar gazdaság fej- ... lettsége által indokolt fogyawt- fogyasztasa. j (_asj mértéket, A »világszintet« némileg meghaladó zsiradék- fogyasztás viszont nem kívánatos. A magas kenyér- és tésztafogyasztás mellett a zsíros ételek okozzák népünk íúi- tápláltságát, az egészségte4e*i testsúlygyarapodást A hazai ruházati fogyasztás viszonylag alacsony a népgazdaság fejlettségéhez képest. Ennek valószínűleg a nagy forgalmi adóval terhelt magas, és sajnos évről évre növekvő árszínvonal a fő oka. Az étvea»- ti cikkek aránya viszont szokatlanul magas a magyar fogyasztók kiadásaiban. Az asm szes kiadások 133 százaléka ymt kávéra, teára, cigarettára, átütő és legfőképpen szeszes hsára. dérig csak égy áRaMH* Uj h úsbolt / A legszembetűnőbb, hogy az úgynevezett oereáliák (kenyér és lisztesáruk) fogyasztása hazánkban még kiugróan magas. : kétszeresen vagy valamiivei imég nagyobb mértékben meghaladja a nemzetközi kielégí- tettségi szintet Ezt nem tekinthetjük ésszerűnek és egészségesnek. Az okokat kutatva megállapíthatjuk: ezek a [ cikkek viszonylag olcsók, áriái : 2C év óóa lényegében változat- j lan. Közben pedig az őket helyettesítő zöldség- és főae- I lákfélék, vad amint a burgo- j I nyaárak jelentősen növeked- [ tek. A zöldség- és gyümolcsfo- b beszéltünk fejlődéssel gyebb tért hódító egyéb fogyasztásáról. Ezek között a legjelentősebbek a lakással kapcsolatos kiadások, a gépkocsi vásárlások és a küfömbözó sark - gál tatások. Ezekről röviden. Hazánkban a lakáskultúra meglehetősen egyenetlenül fejlődik. Viszonylag magas színvonalú háztartások gépesítése, és ez örvendetes. De bútorra, lakástextíliára, más kisebb háztartási felsacretosre már általában keveset költenek hazánkban Ennek as egyenlőtlen fejlődésnek vato az áruválaszték «zees a viszonylag me gyasztas részben azért is stag- A *** nál évek Afe, ___XT lofrtóozo szolgai tatasok szirom n ál évek óta hazánkban (75— 80 százalékos a nemzetközi ki- elégítettségi szinthez nala rendkívül alacsony, feji lődése is meglehetősein vooita- nyítva), mert a termelés ^972- 5 “ 3 ^ly^t veszélyesig főként az utóbbi években í . fogy^taK<'' stagnált «Af r'A. w , 031 I Például a háztartási geoek, a tgy a növekvő kSärttoSSK személygépkocsik ra is emelkedtek az ára£ Ta- I A™ vaiv „„„ j, - . 77 Pedig a személygépkocsi-ella- egy kormanyhaitarozat | tottságot illeti, az alacsonyabb eredményeként már némileg j szintű, mint a gazdaságilag ha- emelikedett a termelés, az ár- zánkhoz hasonlóan fejlett tőemelkedés pedig mérséklődött, t kés országokban. A tclevizáó- A táblázatból még egy szám- j készülékek aránya viszom , . . . , , ... I igen magas, közei jár a teljes arany szembetűnő. A hazai tej- , telítettséghez és tejtermékfogyasztás alig 50 —55 százalékos a nemzetközi j Kovács József szinthez képest E termékek (Folytatjuk.) Kaposváron, a topon ári városrészben a MÉK és a termelődő vetkezet összefogásából új hős- boltot nyitottak. A tsz adta a helyiséget, szakemberei elvégezték aa átalakítást, a MÉK pedig a berendezést biztosította. Ezzel a városrész lakóinak régi kívánsága teljesült. KEREKES IMRE ESTE TÍZ ETÁN 27. Már messziről látom, hogy i kerítés nincs tovább. De én sak hajtok előre, épp úgy, nint máskor. Követem a nyo- not, amit tegnapról meg teg- íapelőttről hagytam. Haladok, nert ha az ember egyszer eindul, megállni nem lehet. A ötétség csak a falak közt alatti. Tény az, hogy kerítés nincs. K tolvajnak sincs nyoma, még xak egy járműnek se, amire t fél gyárkerítést fölrakták, is elfuvarozták vele. Se kint i mezőn, se bent a gyárudvaron. Pedig így töntént. Osak az a baj, hogy a gyár- sdvnr ne létezik. Itt a sarkon sóit az ócska vastelep, a kise- ejtezett gépek szemétdombja, ilyen most nincs. De nincs ott » hosszú, fehér falú épület se, »mit hátsó raktárnak hívnak, földszintes volt, palatetővel. Somogyi Néplap istállóablakokkal, elöl fészerajtókkal. Nincs. Sőt, azon túl a régi műhely 6incs ott a rozsdásan lógó csatornákkal, a füstös oldalával, mert a 6zéljárás odaverte a kormot. Onnan mindig koromszag párolgott, de most kői romszag sincs. És nem áll ott az épület, ahol a kultúrterem van, és nem áll ott a vas- korlát 6em, amit azért raktak oda, hogy a targoncák ne rohanjanak egymásnak. És nincs ott a kantin se, amire akkora lakatot tettek, hogy az egész gyárban nincs még egy olyan lakat. És lehet nézni befelé a sötétbe, és még beljebb, ameddig csak ellát a szem, és azon is túl, ahol már csak megdermedni lebet, de nincs ott sémim. És az egész olyan, mintha soha nem is lett volna. Mindegy. A kerítés mellett, amelyik már nem létezik, haladok tovább. Néha lehajtók, mert valami gyanús. Hátha tétfa az. Legalább egy féltéglát találnék a kerítésből, ami- vaá a betörő tejbe vágja a éjjeliőrt, de semmi. Csak letaposott út van, meg száraz fű a csapás két oldalán, szegélynek, hogy valami mégi6 díszítse az ilyen ösvényeket Ennyi az egész. Még haladok az ösvényen, de már látom magam előtt hogy ez az ösvény egyre hosz- szabb. És látom a sarkot a hosszú utcánál, ahova el kell érnem, akármilyen végtelen is az út És akkor is, ha látom/ hogy nem érdemes elérni. Minek. Tolvaj, betörő már nem jöhet, mert azok aztán nem ott tanyáznak, ahol fű is alig terem, ahol hűlt helye van mindennek, ami volt. Ezért aztán már félni se jó, és a félelmét is már csak úgy érzi az ember, mintha másé lenne. Mintha csak kölcsön kapta volna valakitől. Akinek már nincs rá szüksége, mert kinőtte, vagy éppen elkopott és nem szeret már ilyen szürke félelmekkel együtt hálni. Csak a fények, ahogy megroppannak a sötétben és szétszikráznak, mint a kohóvas, pazarlóan ajándékozva színeiket mindenkinek, aki csak odanéz, csak azok vezetnek. Mert most látom csak, hogy a kerítés téglái mind beépültek abba a fénybe, ami a sarkon világít és bennejükből úgy sugároznak, mintha mindegyik közepébe egy kriptonlámpát helyeztek voms et B De a gyár az nincs sehol. A gyárat, aminek a kerítés mögött kellene lenni, valaki elemelte. öt ujjal megfogta az egészet, és belelódította abba a nagy vízbe, aminek ott kellene lennie a rét mögött Még sose jártam ott. Szeretném meggyújtani a zseblámpát, hátha így rájö vök valamire abból, ami velem történt. De zseblámpa nincs. A stukkerhez kapok, és akkor jövök rá, hogy üres a^ hátsó zsebem. j Milyen könnyű kifárasztani^ egy embert. * f Lőttek az utcán. Felugróm a priccsről. A saroktól valamivel innen, durrdefekt. Nézem a fejem nyomát a párnának hajtott pokrócon. Ott van az, mert olyan keményen aludtam, hogy még a durva pokróc is benyomódott Közröhej! f Ami még sose volt, az volt most. Elaludtam. így aztán biztos, hogy a mai éjszakát nem úszom meg szárazon. A portásfülke előtt keresem a jeleket, nem járt-e itt az ellenőrzés. Figyelem a gyárudvart, ahol most már ismét minden a helyén van. A hold éppen rásüt a szürke kerítésre, amelynek téglái álmomban az előbb még úgy ragyogtak, mintha valaki gyémántot rakott volna a közepükbe. (Teivtotjuk) ÖN IS.LÁT ÉS ÖNT IS LÁTJÁK, HA KERÉKPÁRJÁN VAN VILÁGÍTÁSI GARNITÚRA Ne legyen könnyelmű: cserélje újra a hibás alkatrészeket! A Bakony Müvek világítási garnitúrái az ország minden részén megvásárolhatók. Forgalmazza: a ___ C SEPEL JÁRMŰ ÉS MŰSZAKI KERESKEDELMI VÁLLALAT és a megyei vasmüszaki nagykereskedelmi vállalatok.
