Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

Az alHgatoroflot Tabra helyezték Eldobják az újságpapírt a lakótelepeken [Negyven távirat naponta Temetésről esküvőre 106 millió hulladékból — Áprilisban papír- és rongygyűjtési kampány Sokan nem gondolnak rá, I több papírhulladék, a ezen be­hogy milyen hasznot hajt a népgazdaságnak, ha az ócska­vasat, az üvegcserepet, a tex­tilhulladékot, a papírt nem a szemétbe küldjük, hanem új­bóli felhasználásra. Egyetlen adat kitűnően példázza a MÉH Tröszt szerepét, jelentőségét: harminchárom millió dollár importot takarít meg egy év alatt az országnak, a kohászat­nak pedig több mint 86 száza­léknyi alapanyagot ad. A Nyugat-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat mindent megtesz azért, hogy Zalában, Somogybán ne vesz- szen kárba a hasznosítható hulladék. Henez Pál igazgató­val a vállalat tavalyi eredmé­nyéről és az idei tervekről be­szélgettem. — Egyre nagyobb szerepe van mindenhol az üzem- és munkaszervezésnek. A vállalat sajátos tevékenysége mennyi­re teszi lehetővé a jobb szer­vezést? lül hol van a fő lelőhelye a kartondoboznak, a hullámpa- pírnak, az újságpapírnak stb. Ez lehetővé teszi a jobb mun­kaszervezést, az ésszerű szállí­tást. Tapasztalataink szerint a korszerű fűtés (olaj-, gáz-, központi) elterjedése óta a csa­ládok egy ideig rakosgatják az újságokat, aztán kidobják. Az a tervünk, hogy a lakótelepe­ken kialakítunk olyan , helye­ket, ahova bárki elviheti a halladékpapírt, mi pedig gon­doskodunk az elszállításáról. az iparosítás, a korszerűbb csomagolás, az urbanizálódás hatására. Éppen ezért sokkal több eszközre, helyre van szüksége vállalatunknak. — Milyen hasznot az ésszerűsítések? hoznak — A közelmúltban tanács­koztunk a tizenkét zalai és so­mogyi ,telep vezetőjével, szak­szervezeti bizalmijával, s na­gyon sok szó esett erről. Ki­dolgoztunk egy intézkedési tervet, most a telepek szintén elkészítik a saját tervüket lehetőségeik figyelembevécelé- veL — Emeljen ki néhányat az elképzelésekből. — Első helyen említeném, hogy piackutatóit állítottunk be. Elsősorban azt vizsgálja, melyik vállalatnál milyen hasznosítható ■— Forintban nagyon nehéz lenne meghatározni. Néhány törekvésünket szeretném csak 'megemlítem. Nagyon fontos például, hogy a korszerű gé­peink ott dolgozzanak, ahol a legnagyobb hasznot hajtják. Egy kicsit elmaradtunk az ipa­ri tevékenységben, s most igyekszünk föllendíteni. A le­mezbálázó gépünket kihelyez­tük Marcaliba, most jóval több anyagot szállítunk el egy vagonban, s magasabb áron értékesíthetjük. A szovjet al­ligátorodéit most állítjuk fel a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi telepén. Akkorára vágjuk a lemezeket hogy adagolható, a 1 legyen a kúpolóba. Hulladék­anyagból gépet készítünk, s megkezdjük az öntvénytörést. Kiszereljük a bronzot, a szén­acélt sbt, a traktorblokkokból. ' A begyűjtött csont nagy hasz- j not ad, viszont nehezen tárol- ható közegészségügyi okokból, j Egy zalaegerszegi—nagykani­zsai—kaposvári-r-budapesti já­— Minek az átvétele ütkö­zik a legnagyobb nehézségbe? — Elsősorban a vashulladé- ! ké. Köztudott, hogy az ócska- I vasat alapanyagnak használ­ják a kohókban. A technológia í pontosan előírja, mennyit használnak föl egy évben. Az j utóbbi időben azonban a fel- | < használás és a begyűjtés mennyisége nem esik egybe. A somogyi, a zalai üzemek kérik, hogy vegyük át, mert foglalja a helyet, akadályozza a terme­lést. A telepek azonban zsú­foltak. Hát ez bizony feladja a leckét. — A két megye gyors iparo­sodását kimutatják-e a MÉH adatai? — Igen. Tavaly 18 795 tonna vashulladékot gyűjtöttünk ösz- sze. Ez éppen 1070 tonnával haladja meg az 1965. évi meny- nyiséget. Kiemelném Kapos­várt, Marcalit, Tabot, Nagy­atádot, Barcsot, Siófokot, Bala- I ton boglárt, azután Zalaeger­szeget, Először a tavalyi mennyiséget mondom ebben a j sorrendben, aztán a nyolc év- i vei ezelőttit: 5199 (2346). 1932 j (436), 847 (319), 906 (617). 688 i (431). 874 (530). 1156 (618). 3517 (1283) tonna. Ügy gondolom,, ebből pontosan kiolvasható a | válasz. — Most Lett minuses ölt fokos, csípős szél, mikor máir a ta­vaszt vártuk — panaszolta Horváth Ferenc táviratkézbe­sítő. — Két műszakiban dolgo­zunk. Egy nap általában 55— 60 küldeményt kézbesítünk ki. — Ez nagyon eltérő — szól közbe Dezső László. — Néha kevesebb, de különösen a na­gyobb ünnepeken vagy népna­pokkor nagyon sok a mun­kánk. Legközelebb a nőnapon, valamint Sándor, József és Benedek napon várható »láv- iratözön«. Henc József tizennegyedik éve motoros kézbesítő. — Szerintem az embernek a szakma szerelte te és nemcsak a fizetés miatt leéli megtalál­nia a számítását. 1959 óta csi­nálom, de kevés változatosabb foglalkozást tudnék elképzel­ni. — Hogy igazak-e a borrava­lóról szóló mendemondák? Részben igen. Ahová örömhírt viszünk szívesen adnak borra­valót. Vannak azonban esetek, mikor inkább bosszankodunk, mint örülünk a borravaló miatt. Ilyen például,« ha rész- véttáviratot viszünk és pénzt akarnak adni, vagy ha eskü­vői jókívánságok vannak a táskában, és a jókedvű társa­ság itallal kínál. A motor miatt egy csöppet sem ihatok. Épülnek a toronyházak * * * *»»* .4 Jt, ft I , •» 1 s - ■ i í : ; 5> • / , ** 1mm?.- i í" > *’ $ y, - 'd : tí IP* ki, <; rattal gyorsan a felhasználás anyagokat helyére szállítjuk. Húszezer gyűjthetünk be. Az ésszerűség röplapot nyomatunk, s felhív- egyre nagyobb szerepet játszik juk a két megye, a Balaton- nálunk is, éppen ezért meg- parti villák tulajdonosainak a vizsgáljuk az egyes hulládé- figyelmét az általunk forgal- kotk begyűjtésének gazdaságos- ma;40t;t kerítésekre, melyeket az egyik MEZŐGÉP Vállalat ságát Figyelembe vesszük, mi­lyen a lakóterületen található hasznosítható anyagok aránya, összetétele, s mennyit fordí­tunk a begyűjtésükre. Fölmér­jük, hogy hol található a leg­készít kapuval együtt. — Milyen gondjai vannak a vállalatnak? — Egyre több hasznos anyag összegyűjtése vár ránk Elmulasztott engedélykérelem Fölösleges huzavona! A barcsi járási Népi Ellen­őrzési Bizottság meg tavaly megállapította, hogy a csofco- nyavásomitaá 13-as számú ve­gyesboltnak nincs működési , engedélye. Ezért felszólították a barcsi áfiészrt, hogy a hiányzó engedélyit záros határidőn be­lliid szierezzék meg. — A vegyesboltot még 1971- ben átalakították, azonban építési engedélyt nem kértek, az átalakítás nem felelt meg az előírásoknak. Azóta a já­rási tanácsi hivatal is foglai- aozott az üggyel — az enge­délykérelmet elutasították — az áfesz azonban nem íolileb- >eaett. Foglalkozott a dologigal a MÉSZÖV is, a bolt azonban még jelenleg is működési an- edély nélküli üzemel — mond­ja Kilián János, a barcsi NEB V ' -ölke. Ha tárgyilagosak akarunk lenini, az átalakításra szükség « volt — ezt állapították meg a ! népi ellenőrök is. A csoko- « nyavisontaialk azóta kultúrál- J labb (körülmények között vá- 4 gett a boltra szükség van, ha hosszabb időre bezárnák, ez­zel azt sújtanák. Az ügy ta­nulságát mégis le kell vonniuk a fogyasztási szövetkezet ve­zetőinek. Ugyanis, ha időbein, még az átalakítás megkezdése előtt kérik az építési engedélyt, a szükséges módosításokat köny- nyebben elvégezhetik a terve­ken, minit egy már kész üzle­ten! Sz. L. — Mennyi volt a vállalat árbevétele tavaly? — 106 es fél millió forint. Ezt szintén érdemes összevet­ni a nyolc évvel ezelőtti 41 miLLióval. Az idén 115 millió a tervünk. Tavaly egyébként 1146 tonna fémet, 2496 tonna papírt, 674 tonna rongyot, 1463 tonna üvegcserepet gyűjtöt­tünk be. Azután több mint hétmillió forint értékű ■ csoma­golóanyagot, kilencmilliót meghaladó egyéb árut. kétmil­liónál többet érő nyersbőrt vettünk át. Az idén szeretnénk minden hasznos anyagból még többet begyűjteni. — A MÉH és az úttörők együttműködése szinte hagyo­mányos. Miben számítanak az idén a pajtásokra? — A kisdobosok és az úttö­rők tavaly 422 428 forint érté­kű vasat, papírt, rongyot gyűj­töttek össze. Az úttörőszövet­ség és a tröszt már megálla­podott az országos kampá­nyokban, Mi is megbeszéljük a megyei úttörőelnökséggel, hogyan szerevezzűk meg az áprilisi papír- és rongy gyűj­tést. A gyerekek, az iskolák j jól tudják, hogy nem marad el I soha a megérdemelt jutalom j sem — fejezte be Hencz Pál igazgató. Lajos Géza — A múltkor a Nagyszeben utcába vittem egy, már nem először hibásan címzett táv­iratot. Kértem az illetőt, hogy tudassa pontos címéit a fel­adóval, mert így nagyon meg­nehezíti a munkámat. Erre odanyom egy tízforintost, mondván -remélem, ezután fogja tudni hol lakom«. II yen ­I kor mit mondjan az ember . . j — Néha valóban megalázó a borravaló, különösen mikor a "ímzett azt gondolja,'mi ezt ei is várjuk. I Dezső László régebben ci- j pőfelsőrész-készítő volt. — Igaza van Józsii bácsinak, a legfontosabb, hogy az embef szívesen végezze a dolgát. 1 Nemegyszer nehéz a mi szak­mánk, mégis számomra sok- i kai vonzóbb, mint a cipésake- dés. — Volt olyan eset. amikor egy temetésről egyenesen es­küvőre kellett menniük? — Többször előfordult, hogy például egy lakodalmas ház­hoz egy nap többször is kikel­lett mennünk, mert folyama­tosan jöttek a jókívánságok, így volt már olyan eset 16, j hogy egész nap két házhoz i jártam. Az egyikhez részvét- táviratokat, a másikhoz gratu- ; lációkat vittem — mondja j Horváth Ferenc. — A motoros vagy a kerék- ( páros dolga nehezebb ? — A motoron sokkal hide- I gebb van. Sokszor úgy érzem, a csontom is kihűlt. — A biciklit viszont domb­ra és szélűiéi szemben is teker­ni kell. B. F. Növényvédelmi tájékoztató Rétek és legelők felújítása gyomirtó szerekkel Tavasszal, a rétek és a -le­gelők sarj adása ide jen folya­matosan figyelni kell, hogy az értéktelen gyomnövények mi­lyen százalékban fordulnak elő. Ismeretes, hogy az érték­telen fűfélék, illetve gyomnö­vények elszaporodása csök­kenti a legelőterület takar- mányértékét. A leromlott fűállományú rét- és legelőterületek felújí­tásánál a paraquat tartalmú gyomirtó, szerek lehetővé te­szik, hogy az eddigi hagyomá­nyos eljárások helyett a gyor­sabb és jobb eredményt biz­tosító technológiát allwlmaz- zuk. A felújítandó . területen rendszerint igen nagy mennyi­ségű gyom található, előfordul a 30—40 százalékos gyomirtás is. A gyomok többsége mélyen gyökerező tőrózsás, vagy az egyéb, mélyen gyökerező évelő fajokhoz tartozik. Ezek rend­kívül lerontják a takarmányok minőségét. A gyomokat a te­r FEKETE GYULA A fiú meg a katonák 56 Füst csapkodott ki a tankok tarolhatnak, s aiz üzletnek is i ormányából, jóval előbb, mint rogy óbb a választéka. Még­sem hagyhatjuk szó nélkül az ivtvét. Különböző rendeletek svVyiák mag agy éoület általa- '.ításániak főlitábelait, s ez alól miéig egy fogyasztási szövetke­zet sem vonhatja (ki magáit. Igaz, a fogyasztási szövet­kezet nemrégen azt válaszolta a Népi Ellenőrzési Bizottság­nak, hogy a »működési enge­dély kiadása folyamatban van«, ez azonban nem telel a durranást hallotta. De le­csillapodott lassan az ágyúzás, a közeli és a távolabbi is. Már külön oda kellett figyelnie egy dörrenésre — ez valahol, nem túl messzire történt —, felhőnyi por és füst gomoiy- gott a kövesútról, éppen ott, ahol a patak keresztezi. A hidat robbantották fel? Megrettent. »Akkor meg hogy megyek át? Ki tudja, hol van híd legközelebb, és meg a vailóséignalk. Ugyanis hiába tanították az átalakított .ugyanígy felrobbanthatják azt í ál'lianof.úf Jt \ . üzlet állapotát megfelelőnek a MÉSZÖV szakemberei, a járná- * d hivatal ismét elutasította a működési entgledély irámifá ké­relmeit. Mi lesz vajon az üzlet sor­sa? A felmossál? ellátása vé­Somogyi Néplap A Dunán is felrobbantották a hidakat — jutott az eszébe. — És ha a Dunánál nem állt meg a front, majd éppen egy ilyen gilisztányl pataknál fog megállni. »Ha pedig a front átjön a patakon akárhol, ott én is étt­Megnyugodott ettől, s meg­érezte, hogy éhes. Nem kell most már takarékoskodnia az ennivalóval. Mert Ina a patak­nál meg is állna valameddig a front, akármikor áttutajozik — éjszaka most mór nyugod­tan: letisztult a domoldal oda­át , és Grisát megkeresi. Nem látta a kutyát sehol. Itt volt pedig az imént, itt; nyüszített. Félhet ez a lövöl­dözéstől. Meg a katonaságtól. Füttyögött «tologatta. De nem jött elő. Bevette magát azóta a kukoricásba. »Nem is biztos, hogy idegen kutya — gondolta. — Ha eny- nyire fél. Magyar kutya is le­het, a front elől menekült idáig. Bolond. Hiába mene­külsz, akárhoi utolér.« Nem törődött tovább a ku­tyával. Ivott a kis üvegből, s összeszedelőzködött, útra ké­szem összehajtogatta a taka­rót is. Rossz kutya ez. Sosem volt Déltáj ban a felrobbantott híd helyén már állt a hadíhíd. és végevárhatatlanul özönlöt­tek rajta a járművek. Hamar megbarátkozott a hídőrséggel. Érdeklődött Grisa felöl, is meg Palkóvnyik Szinyicin fe­lől is. De ezek egyiküket sem ismerték. Igaz, ezek közkatonák, nem ismerhetnek mindenkit. A pa­rancsnokuknak is csak két stráfja van. Pedig itt kellene lenni Gri- sáéknak valahol, mert Berlin­be mennek ezek is, azt mond­ják. És ha ez az út visz Ber­linbe, csak: ezen jöhetnek Gri- sáék. Amikor a menet egy percre megszakadt, az őrök megen­gedték, hogy átszaladjon a hí­don. Most is az árok külső part­ján gyalogolt, szembe n vonu­lókkal. De most feltette a le­ventesapkát. Köszönt is, néha, nehogy azt gondolják róla, hogy német. — Zd részt! Amikor a sorompóhoz ért — sorompó volt csakugyan, nem gémeskút, pedig sehol a környéken vasúti pálya —, egy géppisztolyos megállította. Megemelte az öklét, úgy kö­szönt * géppisztoly osnak. Ja ma­rületról egyszeri, vetes előtti paraquatos kezeléssel nem tud­juk kiirtani. Ezért ezeket va­lamilyen ismert, hormonbázisu készítménnyel, pl. Dikonirt, MCPA előzetesen kell pusztí­tani. Ha a gyomnövények nem pusztulnak egyszeri hormonos kezelés hatására, a kezelést a telepítés előtt 2-3 héttel aján­latos megismételni. Ezek után kerül sor a paraquatos keze­lésre a vetés előtt 5-7 nappal. t Ennek az a célja, hogy a terü- ^ léten található, időközben ki- hajtott, föld feletti zöld része­ket elpusztítsa, mert ezek a zöld növényi reszek akadályoz­— Kuda paigyos? — Damój! — Tű magyar? — Dada. Magyar. ____ _ g yar. \zak a vetógep munkáját Erre — Átkúda znájis tü parusz-i a célra a legalkalmasabb a bi ? i Gramoxone, melyből 6,5—8,5 litert szükséges kipermetezni 1500—600 liter vízben ha-ként. — Jaznájú ... Magyarázta aztán, hogy Gri- sától tanult, s rögtön megkér-1 dezte, nem ismerik-e Grisát.í-^ permetezést alacsony. 2-3 Vagy Palkóvnyik Sainyicint.f atm. nyomással kell végezni. De érdekes, ezek sem ismer-J és ütközőlapos szórófejeket i kell, használni, mivel ez a szó- SZiS?e volna még azt is j rófejtípus adja itt a legmegfe­ez, és miért kell hozzá őrség. fi€i°bb cseppmeretet. A finom Mert a zebracsíkosra festett « porlasztást minden körülmé- őrbódékról látta, hogy máskor« nyék közt kerülni kell, mert a íf őr,zik a sorompót, nemcsak! rendkívül kis méretű cseppek ilyenkor, ha a front átvonul.* rontják a hatást, és az emberi szervezetre is veszélyesebbek. A fűmagkévereket speciális, direkt vetőigóppel 1-2 cm mé­lyen kell a talajba juttatni. -Azért a prémsapkában csak! Ha a fúfélék a magvaikon le- más volt — gondolta, amikor, vő szálkák miatt a jelenlegi a'thaladt a sorompo alatt. —\ .... . _ , És hátrább, az épületeknek is kaszárnya formájuk volt. De ezek nem barátkoztak. — Nu pasli — intett a ka­tona. — Davaj, da vaj. I direkt Míg az a sapkám megvolt,! U1I^L vetőgépek magvezetó azért másképpen beszéltek ve- j csöveiben fennakadnának, lem. De még a civilek is!« ^ fűmagkeverékbe tanácsos bú- Visszanézett: csakugyan, mi-j zát keverni. Az elvetett terüle- lyen sorompó ez? f tét a vetés irányára merői ege­® ^ükor me® Oldalt ajsen haladva hengemezmi kell. táblát: t MAGYARORSZÁG 5 A .^? tendf ^ten * «gyomirtást legcelszerübb majma fé&o «e&ébe*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents