Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-08 / 56. szám
Szemleltei käi’zthitf /ilt a nőket! p«*"» Juliska néni „menedékháza” A kaudantoain két ház vigyáz «^ysnásna, az 59-es ée a 80-as. A ama betonút mintha megtorpanna előttük, félve az egyre ntkulio házaik csöndjétől, s a domboktól. Kavicsos úton megyek tovább. » a kutyaugatásra Juliska néni kijön a ház eié. Csillapítja a házőrzőt, betessékel. Horváth József né címét a kwpow'á'ri Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben adták meg azzal, hogy ha jól emlékszem, huszonegy állami gondozottat neveli föl idáig és jelenleg is három gyereke van. — Hány volt? Számolni mintha nem is lehetne, neveket sorol. — Pataki Ilona, Nagy Imrike, Erdős János és Erdős Tibor testvérek, Sárközi István, Sarka- di Mária, Drótos Anna, Sárközi Juliska, Ávi Attila. Madarász Mihály szombaton volt itthon; a sp- moigyvári kisegítőbe jár, haza jött megkérdezni, hogy milyen szakmát válasz- szan. Szobafestő vagy cukrász szeretne lenni. Négyéves korában kei'ü It hozzám. akkor | még nem tudott járni. Tizenhat hónapos baba sír fel a szobában. Felébredt, keresi a márnát. Ö is Juliska néni gyereke. Szülei a vasúton dolgoznak, munkásszálláson élnek. A nagymama kidobta a kislányt, akit aztán a szerető Horváth néni vett szárnya alá. ű a »maszek« gyerek a házban. i — Giziké ... Látja, az ő ne- | vét elfelejtettem. — Horváth néni. mikor fogadta be az első gyereket? — Felsőlak-Nagybajomban i laktunk, s 1942-ben kaptam í Pécsről az első gyereket. A Bodrogi Bálit. Sokan elhagyták akkor a gyerekeket. . . j Nem kaptunk fizetést, ruhát se 1 abban az időben. Nagyon megMindenki régi ismerős „Ügyfélszolgálat“ az utcán — Mikor' intézi a tanácstagi munkával kapcsolatos ügyeket? — kérdeztem beszélgetésünk elején Pattantyús János - nétól, aki a kaposvári Schön- herz Zoltán utcai kerület tanácstagja, immár tizennyolc éve. —■ Nézze: mindennap utazom a buszon. Az utcából nagyon sokan velem együtt jön- nak-mennek mindennap. Gyakran ott, utazás közben beszéljük meg az ügyes-bajos dolgokat. S az utcán, a buszon sok minden meg is oldódik. Itt élek már 1939 óta, az emberek többsége velem együtt nagyon régóta lakik itt. Ismerjük egymást, s úgy érzem, bizalommal vannak hoz- zám. A Schönherz Zoltán utca a 1 város külső szélén, a szentja- , kabi városrészben van. O-tt a tanácstag munkája egészen más jellegű, mint a belvárosban. A tizennyolc év első idő- i szakában építettek a járdát, a?, utat. — Nagy munka volt — emlékszik vissza Pattantyúsáé. — Azóta »közelebb kerültünk a varashoz«, vagy inkább az húzódott felénk, és ez meg is látszik. Sűrítették a buszjáratot. báj' még mindig nem elég. mert minden járat zsúfolt. Csuklós kellene. Bolt épült, ] itt van mellettünk az uj ABC-üzlet. Van, ami még nagyon kellene: egy födraszüzlei. Nem is annyira női, mint inkább férfi. Sok idős ember él a körzetben, akiknek nehezükre esiik beutazni a központba. Elmondtam én ezt már sok helyen. Nyitnának is üzletet, de nincs fodrász, aki kijönne ide. Hát ilyen gondjaink vannak. A tanácstagi köraethez tartozik a Som-hegyi, Ivanfe- hegyi, Hangyáéinál-hegyi terület is. Ha esik az eső. az »utat« lehoirdja a víz a domboldalról. Az ott. lakók ilyenkor megkeresik Katica nénit, hagy intésed jen. Es intézkedik »Ütügvben« is. meg másban is. Néha családi ügyekben is a tanácsát kérik — ebbe nem szívesen szól bele, mert legtöbbször olyankor kéjnek tőle segítséget, amikor kívülálló már nem nagyon tud tanácsát acini. A Sdhönherz Zoftián wtea» hasban heten Sőt a kis unokát is számítva négy generáció. A tanácstag édesanyja vagy a gyermez- gondozáson otthon levő menye továbbítja az utcabeliek kéréseit, amikor Kática néni dolgozik. Ha viszont otthon van. gyakran egymásnak • adják a kilincset a látogatók. Nem mindig kérni, panaszkodni, intézkedni jönnek, hanem csak beszélgetni. Aki a szomszédos boltba megy, az is be-beugrik hozzá egy perere. Ilyenkor a család közös konyhája »fogadóvá« alakul át. Itt van egyébként telefon is, amit az egész utca használ. '— Egy eve kaptuk — mondta Pattantyu&né. — Nagyon in, hogy van, mert megkönnyíti az intézkedést. Azelőtt, . ha mentő kellett vagy sürgősen intézkedni valami miatt, mindig gondot okozott a telefon hiánya. Most mindennap jön valaki, akinek szüksége van rá. Az első időben persze előfordult, hogy veiliaikit figyel - mentetni keltett , hogy hosszú ideig tartó magambeszeleeteoeit ne itt bonyolítsa le. Aztán kialakult ennek a rendje is. — Ha l l »»in aik rá — jegyezte meg Pattantyüsrié édesanyja. Én azzal egészíteném ki, hagy teknnitellyc van a Schön- herz Zoltán utcaiban. Ezért keresik meg az emberek ü gyesbe j<* dolgaikkal. Ideje, energiája megoszlik munfcahélve — a baromfi keltető —, hé*t®«$d rsaiíia-dja és a Schonherz Zoltán titwa gondjai között. szerettem a Lalii, és az apja is megkedvelt bennünket. 1942-ben huszonnyolc éves volt Horváth József né, tizenkét éves asszony. S neki nem lehetett gyereke. — Nekem nem kell színház, mozi, altkor vagyok boldog, ha jól érzik magukat 'körülöttem a gyerekek. Sok a méreg Is. velük, de az örömért érdemes csinálni. ' »Az a jó, amit a cseri mama főz« — tartja nevelt fiam kislánya, az unokám. Hót évig neveltem az apját. Fényképelvet vesz elő. Unokák, nevelt fiúk és lányok, házaspárok a már megsárgult és a még fehér lapokon. —i Mit szólnák a szomszédok a gyerekekhez? — Van olyan asszony, aki megszól érte, Nem vagyok rászorulva, mondja, hogy ilyen csavardékokat neveljek. De ha meglátok az utcán, az autóbuszban, a vonaton egy ilyen picit — mutat a tizen- hathónapos gyerekre, aki már köztük táblából, megdobban a szívem, mintha a sajátom lenne ... A konyha ágyon beteg öreg feleszik, félig bénán. Mindent hall, amit beszélünk, de a jobb keze, lába és a szája béna. Halkon fölsír. — A papa is nagyon szerette valamennyit — mondja Julislea néni. — Menrijnit kapnak az államtól a gyerekekért ? — Az ipari tanulók után ki- lencszázat, a kisegítőiskolás után hétszázötvemet. Most emelték fal. — Ez összesen 2550 forint. — Varga Mária már menyasszony. Háromhónapos kólától nevelem. Mint afféle fiatal, ott akarta hagyni az iskolát, hogy pénzre van szüksége, elmegy dolgozni. De nem engedtem. Most már mondja, hogy meg is bánta volna. Ha érihez megy. estin tanulhat tovább. A vőlegénye tisztiiskolás. tavaly húsvétkor már »legyűrt* »te«. — örökbefogadott gyereke van-e? — Amelyiket fogadtam vol! na, elvi tték ... A családi ház. amely Kaposváron, a Gárdonyi utcában áll, 1121 »kadráínyi« terűi fiién fekszik. Megterem ittmin- I den, ami a konyhában kell, — Csak tavaly nem vág- | tunk, a gyerekeiknek talán már nem is kell. Családi ház — írtam. S valóban az, mert aki itt él, családi szeretetben él. Juliska néni »menedékházában« minden gyerek otthonra talált eddig. — Alti a gondomat viseli majd. nem hagy el nehéz, napjaimban, az lesz az örökösöm — mondja kifelé sétálva a házból, s végignéz a szélvédett katlan peremén az új házsorokon. Juliska néni — azt hiszem — nem irigyel senkit. De őbenne van valami irigylésre méltó ... Korányi Barna NEMZETKÖZI «NŐNAP Szürke esvenruhában Hajnalodik. Szakad az eső. Víz- és sártenger gátolja az erdő sűrűjében gyülekező munkásőrök mozgását. Géppisztoly, rohamsisak, hátizsák mindegyiken. — Tőlünk mintegy hét kilométerre elhagyott erdészházikó található. Értesüléseink szerint az éjszakai órákban »ellenséges« csoport fészkelte be magát az épületbe. A mi fel- , adatunk a házikót körülzárni, megakadályozni a bent levők : kitörését, s elfogni őket — I mondja a parancsnok. ' Kúszva, rejtőzve kezdik meg a feladatvégrehajtást. Nyakig sáros lesz mindenki, de ezzel senki nem törődik. Társai között ott halad’ Kész- i tyus Sándorné is. Éppen olyan : lelkiismeretesen hajtja végre1 a parancsot, küzdi le a terep nehézségeit, mint a férfiak. S hiába kísérli meg az »elEljött a betegség érte is. Alattomosan, puha nesztelenséggel. Befészkelte magát a tüdejébe és várt, hogy egyszerre döntse le a lábáról. A fölfedezett baj gyors beavatkozást kívántA várakozás napjai, a közelgő sebészi beavatkozás arra késztette, hogy végiggondolja azt a hetven évet, amely mögötte áll. Számomra többnyire ismeretlen, de kifejező pusztaneveket mondott Somogybái, Tolnából: Köblös, Koplaló, Győré, Báb, Nagyállás, Gyöngyös, Görönyös. Lányságának. szolgálatba sze- gődésének állomásait. Hosszú cselédházakat, amelyeknek parányi helyiségeiben öt-hat család húzódott meg. szent György naptól szent György napig, míg újra »jött a szekér értük«, ahogy a népdalban máig is megmaradt. Évente más és mos intézők parancsszavára tenni, évente vállalni a költözködést. Egyszer el is tévedtek Tolnából Somogyba jövet — kislány volt még —, s a szabad ég alatt haltak. Napokig tartott egy-egy ilyen utazás. Kátyúkban elakadva döcögött velük a kocsi. Cseledsors. Ilyen volt mindenütt. A feleségem — naivan — megkérdezte tóle: »Házuk nem volt? Ahová mindig visszatértek volna?« S a válasz: »Még a csigának is jobb volt, mint a cselédnek, mert az legalább a sajat hazába húzódott vissza.« Hiszen nem egyszer még kukorica proszara, görh&nypognONY Hányán alkatiak azokban a helyiségekben? Harmincán, negyvenen? ők tizen voltak gyerekek, s a többi családban sem volt divatban az egyke. Supli supedli — most hallom először ezt a szót. Kerekekre szerelt ládát jelentett; ebben aludt a legkisebb gyerek, hogy több hely jusson a többinek. Az ágy alá , tolták, Amikor reggel a kicsi kikerült onnan, az arca portól, szaimatörektől volt olyan, »mint az ördögé«. S napközben? Amíg kapáltak, kis gödröt ástak, abban játszadozott a gyerek. Hogy el ne csúszkáljon valamerre. Cseledsors. A test-vérek — « messzesza- kadtak és a meghaltak — arcai bukkant föl az emlékezetében. S amikor kimondta * nevet, mindegyikhez hozzátartozott egy másik szó is: “bánya-, vagy mennye«. Jaj, amikor már a második fiútestvér szökött meg a pusztáról! Lány után vagy lány miatt, persze. »Édesapám szegy elite nagyon. Az intéző csendőrt küldött az egyik bá- tyám után. Megkötözne hozták vissza. Megismertek, hiába fordította ki a kabátját. Átjött hozzánk egy asszony. Mondanék én valamit: ez a maguk fia a rossz janisát szégyenli. Van itt egy lamy, aki talán hozzam enne, de gyereke van. Csak hét azt a gyereket maguknak úgy kell tekinteni, gondozni, mintha a sajátjuk terme. Azt mondta neki édesanyám, ahol tíz megfér ott m mz am u lenség« többször is a kitörést, § a záró csoport eredményesen végrehajtja feladatát: az er- P dészházikóban. rejtőzők valamennyien kézrekerülnek. — Ezzel a gyakorlattal fejezték be a kiképzési évet a kaposvári járás Szalma István Századának munkásőrei s érték ei. hogy övék lett a kiváló cím, a legjobb egységnek járó vámdomserleg. Ünnepi egyseggyüles. A parancsnok — Bernáth Károly — azoknak a nevét sorolja, akik a kiképzési évben a legjobb teljesítményt érték el, kitűntek társaik közül. Jutalmuk a kiváló mun- kásör kitüntetés. Közöttük van Kesztyűs Sándorné is. — Pedig úgy érzem, hogy nem tettem főbbet, mint a társaim. Igyekeztem a legjobb tudásom szerint végrehajtani a gyakorlatot, mint ahogyan minden munkásőri feladat végrehajtásánál ezt tartom fontosnak — mondja Kesztyűs Sándorné. tyám. Fütyül, látszik a kedv as arcán. Na, ezek dűlőre jutottak avval a lánnyal.« Cselédsors. »Hiába is beszélne nekem akárki. Ez a világ a jó világ, amit most élünk.« Szent György napkor már régóta nem érzi a költözés előtti nyugtalanságot. Hiszen milyen régen volt már j az is, hagy asszony lett! Sí azóta a község — ahol végleg , letelepültek — város lett. Megvetette a lábát azon a talpalatnyi helyen, megteremtette a maga világát. Vér- j rel, verejtékkel gazdag napokat dolgozott. Mosott másoknak, ásott, kapált, markot szedett — mikor mi kelleti. «Ugye, sokat dolgozott, néni?« — ezt kérdezte a kórhá- [ zi orvos. Sokat. És nem »je- | léből, harmadából.« Legföl- j jebb: »felesen, harmadosán«. j Szokatlan ez a fehér nyugalom körülötte. De nem hagyja magát. »Azt vettem magamba, hogy nem hagyom el magamat.« Hetvenévesen afféle »másodápolőnönek« nevezte ki magát, vizet hoz, segít másoknak, olykor fiatalabbaknak it. »Bemondásain« I derül a körterem. Gyógykúra minden szarva. Amikor néhány. napra — Pestre szállítás előtt — hazaengedtek, beteg tarsatmmk azt mondta: »A boldogságtól ordítani tudnék.« Nevették. Kell, hogy az ember győzzön. Az orvosi tudás és az eleaeró. Nőnapra ennél fonto~í sabb kívánság nem is akad-t Szerény, egyszerű asszony, aki nagyon komolyan veszi e pártmegbizatás teljesítését. A lövészeteken is kiváló eredményeket ért el, s a gyakorlaton ő is hozzájárult a többiekkel együtt, hogy az egység kiváló lehessen. Amikor a szakasz arról döntött, hogy egyénileg kik érdemelték ki a kiváló munkásőr kitüntetést, valamennyien őrá szavaztak. Göileben lakik. A községben ő az egyetlen asszony, aki a munkásőrségbe jelentkezett. Ennek már .négy éve. Az idősebb asszonyok furcsán néztek rá, amikor először látták egyeruhában, de ez nem zavarta. És soha egyetlen foglalkozásról nem hiányzott. Lelkiis- meretessegéert, helytállásáért parancsnokai gyakran állították példaképül a férfiak elé. Ez jellemzi őt más munkájában is. Évekig volt a Béke Tsz növénytermesztő szocialista brigádjának vezetője. A brigád az ö kezdeményezésére alakult. Most az általános iskolában dolgozik. Mezey Béla igazgató szerint itt is lelkiismeretesei látja el feladatát. Munkája s a munkásőr feladatok mellett arra is van ideje, hogy a község énekkarában szerepeljen. — Nincs mit mondani magamról. Szívesen járok a munkásőrségbe. s úgy eraem. szeretnek, becsülnek. És nagyon jó érzés egy ilyen közösségihez tartozni... Kesztyűs Sándorné már negyedik éve kommunista, s azóta viseli a munkásörök egyenruháját. S nemrég, az ünne** egyseggyűlesen vette át — eredményeinek elismerésekén* — a kiváló mnmkásör krtwwto- test. UM8 SotTj>f*