Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

Gazdag időszak volt A mezőgazdasági könyvhónap Befejeződött a mező­gazdasági könyvhónap. Bár a sók tájékoztató és ismeretet adó előadás, tanácskozás majd a mindennapok gyakoriad munkájában kamatozik, mar most elmondhatjuk, hogy eredményes hónapot zártunk. Tegnap délelőtt a megyei könyvtáriban elhangzott a rendezvénysorozat utolsó előadása is. Tiborcz György, a MÉM osztályvezető-helyettese a zöldségtermesztés fejleszté­sének időszerű kérdéseiről tá­jékoztatta a hallgatóságot. Előadása bevezetőjében utalt arra, hogy táplálkozásunkban az utóbbi években jelentős változások következtek be. ©lő­téribe kerülték a zöldségfélék. Tartósító iparunk — Közép- Európát tekintve — a harma­dik helyen áll. Kialakult a hű­tőipar is. A felszabadulás előtt hat­vanezer hektárnyi területen termeltek nálunk zöldségfé­lékéit. Ez 1962-ig megkétszere­ződött Az árumennyiség pe­riig több iránt kétszerese az 1945 előttinek. Csaknem két­millió torma zöldséget jeleni ez. Bbből 1,2 millió tormát vá­sárolnak tel a központi kész­zarszava leibe. Az árumennyiség húsz százalékát exportálják, het­venet tartósítanak a belföldi fogyasztóknak. Fordulat 1968-ban állott be; azóta csökken a munkaerő. 1969-ben már 300 000 tonna áru hiányzott, ha az előző éveket vesszük alapul. A tar­tósítóipar teljes kapacitását így nem tudták kihasználni. Határozott intézkedésekre volt szükség. Javítani kellett a felvásárlási árakon. A gépesítés segíthetett. Az öntözés, a növénvvéde’e u, a palántázás gépi elv ;'g - lse azonban nem oldott meg min­dent. Állami támogatásra volt szükség. Az alapelv szerint hetvenszázalékos ártámoga­tásban kellett a termelő gaz­daságokat részesíteni, hogy gépsorokat vásárolhassanak. A holland ágyakat felváltotta a fóliasátor. Jelenleg ezer- kétszáz hektárt borítanak fó­liával. A feladatok nagyok. Növe­kedniük kell a terméseredmé- nyéknék. Az ipar teljes nyers­anyagellátása a cél. Ösztönzési rendszer, szerződések, koope­rációk teszik ezt lehetővé. A kormányhatározat árrende­zésről is intézikedetit. Kétszáz­A béremelés forrásai A4 millió forint állt ehhez ren­delkezésre. A teljes gépesítés jövedel­mező ágazattá fejlesztette a zöldborsó termesztését. Ez példa lehet a paradicsomnál, uborkánál. vöröshc gymánál is. Nagy teljesítményű gépek­re van szükség. A kaliforniai gépsorok váltak be, némi konstrukcióváltoztatással. 1975-ig nyolc és fél millió dol­lárt költenek ezekre a techno­lógiákra. így akkor már 33 000 hektárnyi területen folyik majd gépi termesztés. Információt kértünk a megyeszékhely három köny­vesboltjában arról, hogy hány forintért vásároltak február­ban mezőgazdasággal foglal­kozó könyveket. Bár a számok még nem véglegesek, mintegy hatvanötezer forint értékű srzakkönyv kelt el. A József Attila könyvesboltban egyedül j több mint 54 000 forint. S I ahogy Jakab fy Tibor né és Csendes Ferenc, a Tanácsház ; utcai, illetve, az Ady Endre ut- i cai bolt vehetője táiékoztatott ; bennünket, ha minden jelzett j kiadvány időben megjelent j volna, az eredményeit .még szebbek lennének. 1* L. Folytatódott a városiasodás Nőtt a magánlakásépítés és a közműköltseg árcius 1-től az utóbbi évek legnagyobb ará­nyú béremelését hajt­ják végre az állami iparban és az építőiparban. Az intézkedés részletei ismertek, ám beszél­getve az üzemek, vállalatok munkásaival, hamar kiderül, hogy a végrehajtással kapcso­latban sok a bizonytalankodás, a kérdőjel. A napokban a Szerszámgép­ipari Műveknél jártam, ahol az egyik szocialista brigád tag­jai között szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy vajon mi a fedezete a központi béreme­lésnek, s a »-központi« jelző azt jelenti-e, hogy a vállalatok pénztárcáját egy fillérrel sem terheli a március elsejétől ese­dékes béremelés? »Mert ha így lenne — jegyezte meg a bri­gád vezetője —, akkor félő, hogy a vállalat a könnyen jött pénzzel könnyen is bánik, s megint csak hiányozni fog a bérfejlesztéseknél és általában a vállalati bérpolitikánál oly régóta nélkülözött ésszerűség: annak messzemenő átgondolá­sa, hogy a béremelés gyakor­lati végrehajtása mennyiben szolgálhatja a vállalat terme­lési, gazdasági céljait.« Az efféle töprengés arra is bizonyíték, hogy a munkások között akadnak olyanok, nem is kevesen, akik összefüggé­sekben gondolkoznak, és nem­csak saját fizetési borítékuk vastagodása ^ foglalkoztatja őket. y Tény, hogy a központi dön­tés alapján béremelésre kifi­zetett összeget a vállalatok nem nemzeti ajándékként kap­ják. A béremelést 60 százalék­ban az állami költségvetés, 40 százalékban pedig a vállalatok fedezik. Ezt a 40 százalékot a vállalatoknak a termelékeny­ség és a jövedelmezőség eme­lésével kell előteremteniük, ami gyakorlatilag annyit je­lent, hogy a mostani béreme­lés lényegében előleg az idei és a jövő évi gazdasági ered­ményekből. Az a vállalat, ame­lyik képtelen eredményesen, jövedelmezően dolgozni, s ezért képtelen »behozni« az előlegként adott 40 százalékot, bizony bajba kerül. Mert ez esetben a vállalati forrásokból történő további bérfejlesztés nagyságát fenyegeti veszély, s ez könnyen további munka­erő- és egyéb gondokat okoz­hat. A következtetés — bizonyos fokig — érvényes az (Tudósítónktól.) A lakás- és közműépítés tervezése, megvalósítása nagy feladatot jeient a hivatalok, szervezetek szakembereinek Ennek megkönnyítését szol­gálta az a rendezvény, amelyet tegnap a megyei pártbizottsá­gon tartott a Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A tanácsok, az építő- és beruhá­zó várnaijaitok, valamint az OTP vezetői, munkatársai ré­szére Tóth László, az Orszá­gos Tervhivatal főosztályveze­tő-helyettese ismertette á la­kás- és közműépítés jelenlegi helyzetét és várható eredmé­nyeit. — Megállapítható — mond­ta —, hogy a városiasodás síének aránya a m&gánlaká sok felé tolódik el. Erre ösztö­nöznek a kormány új hitel­politikai intézkedései is. Országosan — s így van ez Somogybán is — egyre keve­sebb a közművesített és épít­kezésre alkalmas terület. Az A Dunántúl legmagasabb lakóháza csökkent ütemben folytató- i ilyen járulékos költségek szá- dott, inkább a közepes és ki- t motteyően drágítják az állami sebb településeken szaporo­dott a lakásszám. Az 1975-ig tervezett 400 eizer lakás épité­Növényvédelmi táiékoztató Tél végi munkák a gyümölcsösökben biszkebokrok állandó fertőzési gócot jelentenek a kert gyü­mölcsfáira. ezért itt a vegy­szeres védelemre is nagyobb gondot kell fordítani. A mecha­nikai munkák elvégzése után lemosásszerű, áztató permete­zésre almánál és körténél há­rom évenként a gyümölcsfa- I olaj 5 százalékos: szilva, ringló ! és ribiszke permetezésére 4 I százalékos oldat használható. [ Engedélyezett még a Neopol ] 5, a Növenda 1,5 és a Krenolit E 0.7—0,9 százalékos oldata. | Felhívjuk a figyelmet az óvó i rendszabályok betartására. A gyümölcsös növényvédel­mi munkái közül kiemelkedik a rügypattanás előtti, a lemo­só permetezéseket is megelőző mechanikai védekezés. Ezek az eljárások elsősorban a há- kertekben nélkülözhetetle­nek. Minden gyümölcsfát alapo­san át kell vizsgálni, a kóroko­zók és kártevők telelőhelyéül zolgált növényi részeket el •all távolítani, mert ezek a •ümölcs fejlődését akadályoz­ok, s a szellőzés és a napfény 'anya a károsítok elszaporo- i hsának kedvez. A téli her- yfészkek, tojáscsomók, gyü- e «múmiák leszedésével és . ■■.égetésével nagymértékben t .s'ürítjük azokat a kártevőket, , rselyek a fák kihajtása után f megkezdenék pusztításukat. é ■'lind gyakrabban észlelhető kis és nagy farágó pillék mnyóinak kártétele. A gyü­■ "'lesfa törzsében vagy az i-akban élő lárva járatokat ■ és ez a hernyó rágta nyí- ’ s közelében található vörös t színű ürülékről könnyen felis- * •■rhető. A Vapón a és a No- ' •s 1 százalékos oldatának a ' Egy pillanatig arra is gon- úratba való befecskendezésén t dőlt: hátha Mari abbahagyta ívül a viszonylag nagy testű Ja mesterséget. Jól megszedte .ernyő elpusztítható úgy is, J magát Nagyváradon, jól kiöl- ia egy hajlított végű dróttal ' tözködött, és úgy jött ide. vsszan a járatba szúrunk. 'Pestre, élni világát, mint egy A bogyósok közül különösen J igazi úrinő. gyeimet érdemel a málna. í Ha csakugyan itt lakott, vlég a rügypattanás előtt be J ilyen gyönyörűszép szobában, kell fejezni a metszést és a J Ennyi drága bútor, ennyi fest- fertőzött részek eltávolítását. 4mény (és mind aranykeret­beruházásokat. Nemegyszer pedig az építővel Lala tolt ön­kényes technológiává! toz ta­tása sújtja az építtetőt. Ugyan­akkor a mindenáron számsze- i-űséiíre törekvés mellett meg­feledkeznek a nélkülözhetetlen — szak n vei ven kapcsolódó be­ruházásoknak nevezett — bölcsőde, óvoda, iskola, sz')l- gáltatóegységek stb. megépí­téséről. Az előadó utalt ami is. hogy a több szintes magánlakások és társas házak magasabb ará­nya is — s kétségtelenül ked­vezőnek ítélendő törekvés mellett, különösen a városok­ban — magával hozza az előbbi gondokat. A falvakban a gyons ütemben növekvő köz­művesítés miatt megduplázód­tak a lakosság terhei, ennek ellenére az igények egyre nő­nék, újabb községek »harcol­nak« a vezetékes ivóvízért, csatornáért. E tapasztalatok megfelelő értékelésével máris megkezdődött az V. ötéves terv előkészítése. Veszprémben épül fel az a 20 szintes épület, mely a Dunán­túl legmagasabb épülete lesz. A veszprémi városközpont ki­alakítása során épülő magasházban 130 lakás kap majd he­lyet. A földszintjén üzleteket, szolgáltató egységeket helyez­nek el. háztartásra is, mely a bérfej­lesztés nagyobb, 60 százalékos hányadát biztosítja. Az állam­háztartás azonban csak úgy vállalhatja az ezzel járó mil­liárdos terheket, ha az eddigi­nél is takarékosabb, megfon­toltabb gazdálkodás jellemzi nemcsak a vállalatokat, ha­nem a költségvetési intézmé­nyeket is. Látható tehát, hogy a rövi­desen végrehajtandó bérintéz­kedések — a közeljövőben — nem kis kötelezettséget jelen­tenek a vállalatok, s általába» minden gazdálkodó egység szá­mára. Sokszor hangoztatott igazság — de nem árt újra és újra ismételni —, hogy elosz­tani csak annyit lehet/ ameny- nyit megtermelünk. Mindenki előtt nyilvánvaló az is, hogy az állami költségvetés rendel­kezésére álló források — ame­lyekből most a béremelés nagy részét fedezik — a vállalatok, a gazdálkodó egységek által megtermelt javakból erednek. Az általános béremelést nem kötötték össze külön be­fizetési kötelezettségekkel, a vállalatoknál ez az intézkedés nem jelent további progresszív állam- ! adóterheket. De jelentenie kell azt, hogy az eddigieknél még szervezettebben, még racioná­lisabban, következésképpen még termelékenyebben dolgoz­zanak. S ez a követelmény már szoros kapcsolatban áll a bér­emelés gyakorlati végrehajtá­sával. A kapott pénzt úgy kell felhasználni, hogy az valóban a gazdaságosabb, a nyeresége­sebb munkára ösztönözzön. A párt és a kormány által elha­tározott bérintézkedés jó alka­lom arra is, hogy a vállalatok felülvizsgálják eddigi — jó­részt mechanikus — bérpoliti­kájukat, és ne csak azt néz­zék: kinek mennyi adható, ha­nem elsősorban azt, hogy a béremelés gyakorlati végre­hajtásával hogyan és milyen mértékben tudják ösztönözni a termelés növekedését és gaz­daságosságát. 1# íy is: hosszabb távon y sell gondolkodniuk, és ez nemcsak azért létér­dekük a vállalatoknak, mert a központilag elhatározott bér­emelésnek azt a bizonyos 40 százalékát saját forrásaikból kell biztosítaniuk, hanem azért is, mert az államháztartás te­herbíró képessége jelentős mértékben attól is függ, hogy Mindazok, akik most béreme- ■st kapnak, hogyan dolgoz­nak. bLLLTL GYULA ^ A fiú meg a katonák 50 A didimellás vesszőfoltosság , rendszeresen károsítja a mái- . nát. Tünetei: ezüstös foltok és . ben), ennyi szőnyeg, függöny az úri házaknál is ritka. Ott­hon még a főjegyzőnek se fekete, pontszerű áttelelő kép- ^ igen Van ilyen lakása. Acsay letek a vesszőkön. Az így fér- f tekintetes úréknak esetileg, főzött és gubaeazerű megvas- a vigyáznia kell akkor, el ne tagolásokat tartalmazó vessző- Jszóya m6át a vénassz0ny két kf keil vágni * előtt, kicsoda Mari. A piros és fekete ribiszke a f ’ kaliforniai pajzstetű legked- f Viszont ezt csak az első pil- veltebb gazdanövényei közé f lanatokban gondolta. Mert tartozik. Az elhanyagolt ri- (utána egy perc alatt megbízo­tt nyosodhatott afelől, hogy itt is (a mesterségét folytatta Mari. J — Egyszóval te az oroszok­kal jöttél? — kíváncsiskodott Somogyi Néplap az öregasszony. — Ezt a tész­tát! Lányok! Gyertek csak! S úgy elkezdett panaszkod­ni, mint egy felnőttnek. Hogy Marit még karácsony előtt el­vitte egy zászlós, és hogy a front miatt mind szétszéledtek a lányok. Csak most kezdenek visszakéredzkedni megint, mert nagy úr a has. Nagyobb úr a frontnál, az oroszoknál, de még az atyaistennél is! Ezeket már úgy mondta, in­kább a lányoknak címezve — értsenek belőle —, mint neki. Hosszú, nagyrózsáa leber- nyeg volt a lányokon, amilyen Magda nénjén. Hárman jöttek be a folyosóról és rögtön ösz- sze is vesztek. — Mari? Annak volt esze, azóta is nagykanállal eszik, mi meg koplalhatunk itten! A nagy demokráciában! — kezd­te a legöregebb. Asszonynak is öregecske volt már, nem hogy lánynak. — Hülye ribi vagy, mindig is tudtam. — Ennek 1 fias, mély hangja volt, és hosz- szú lelógó fekete haja. — Öt tán nem éri utol? Akárhol utoléri! — Szóljon nekik, Csibi néni, ezek megint politizálnak — nyafogta a harmadik, egy csu­pa gömbölyűség. Nem merte őket megnézni nagyon. Kevésből látta, hogy egyi­kük sem az a szép nő. Pedig úgy képzelte idáig, hogy az ilyen kaszírnők mind szépek, máskülönben ki volna bolond még fizetni is nekik a hálá­sért. (Mari is szép lány volt annak idején. »Azért töri a zsi gulya« — mondogatta az anyjuk. — »Könnyű úgy élni, csak ráz a farán egyet, mi kell a ikatonának.« — Legalábbis ezek előtt szép lány volt Mari, amikor utoljára látta.) Akkor meg jó nagy kocsma lehetett itt, valahol a szom­szédságban, ha ennyi kaszírnőt tartottak hozzá. Megint nyflt a folyosón egy ajtó, s előbb csak kidugta a fejét, aztán kijött egy lány, pa­pucsban, hálóingben. Ez egé­szen másforma lány volt, mint a többiek; fiatalabb is, meg olyan szép, hogy különbet fes­teni sem lehetne. A kócos, sző­ke haja meg az a fiatal, rózsálló arca meg a lilás hálóinge is nagyon szép, a valóságban még nem is igen látott ilyen szép lányt. Csak képen esetleg. Meg filmen, egyszer. Onnan jutott eszébe a film, hogy az a nő is' hálóingben volt. »Biztosan a vénasszony va­lakije — gondolta. — Az uno­kája lehet. Hozzám képest nagylány; több ez már tizen­hat évesnél is. Több bizony is­ten.« Most ébredhetett a lány. Hunyort, álmos szemmel néz­te őt, s hirtelen kacagva fel­kiáltott: — Szűzfiú! Végre egy szűz­fiú! »Akkor meg ez is az — gon­dolta csalódottan. — Hát nem hittem volna, hogy ez is az.« Lopva megnézte újra mind a négyet, s megint csak úgy találta, hogy a szép lány, a legfiatalabb, egészen má&for- ma, mint a többiek. Szemre legalábbis. Mert ha szól valamit, abban egyfor­mák. A rendes lányok nem beszélnek így. Likőrrel kínálták, és min­denféle butaságot kérdezgettek tőle az oroszokról. Igaz, hogy a tisztek egy koszton vannak a bakákkal? Együtt hálnak a katonalányokkaí a katonák? — ilyeneket. De neki eszébe jutott, hogy kém is lehet köz­tük — hallani olyat, hogyan kémkednek az ellenségnek az V. Cs. ilyen kaszírnők —, és csak kurtán válaszolgatott. — Aztán csinos fiú az a Grisa? — kérdezte a szép lány, a hálóinges. — Milyen rangja van? — Kit érdekel, mind egyfor­ma. Itt minden férfi egyfor­ma. — Még hogy egyforma! — gurgulázva kacagott a kövérke nő. — Hallotta ezt, Csibi néni, ezt a hülyét? — Nincs nekem csinosabb férfi egy kiló szalonnánál. — Ezt az öregecske nő mondta. — Tudsz te oroszul? — kér­dezte a vénasszony, a főnökük. — Hogy mondják a szalonnát oroszul? — Száló. — Szála. Nézd már, mint a magyar. — Csak kisebb darab! — gurgulázott a kövérke. Az öregasszony „ az egész lomha testével igyekezett a szekrényhez, s a fiókban tur­kálva zsörtölődött a lányokkal, hogy megint ellopkodták fir­kálni a tiszta papírt. Egy pi­ros kötésű regény, utolsó, üres lapjára írta fel, mit jelent a szalonna oroszul. Megjött közben a többiek kérdezhetnék je is. CFolytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents