Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

A lakosság szolgálatában A Kaposvári Építőipari Szövetkezet üvegcsiszoló részle­gében kilenc év óta dolgozik szocialista brigád. Az üvegcsi- ! szólással, tükörkészítéssel, üvegezéssel és képkeretezéssel a múlt évben 970 000 torint forgalmat értek el. Az idén egy­millió forintot terveztek. A méretre rendelt tükrök általában két hét alatt készülnek Az áj csiszolókővel javult a munka minősége. IKEREKES IMRE------------------------------­T este tíz után 15. Aztán jött, hogy itt a gyár alatt egy Skoda nekiszabaduit a lámpaoszlopnak. Tíz óra is elmúlt már, mire a mentők mindent eltakarítottak, a ron­csot is elhúzatták. Aztán a rendőrök is összehajtották a mérőszalagot, zsebre vágták a krétát, amivel megrajzolják, na- -•’an fog a fék, aztán " 'tíí-dlvcl'C. Szerintem aki ebből valami­re jut, arra már lehet mon­dani, hogy nagyokos. Én nem vagyok, az szent. Mikor pedig már azt hittem, hogy megnyugszik az éjszaka, megjelentek a részegek. Huli­gánok mindig léteznek. Itt mentek egymásnak a portás­fülke előtt, mintha csak az szúrta volna a szemüket. Ga­rantálom, hogy ennél jobb he­lyet is találhattak volna. De ez nem volt egy komoly vereke­dés. A komoly verekedő nem rúg. Ezek meg rúgták egymást. Ha ütöttek, mindig mellé ment. Innen is látszik: ha ré­szeg részeggel verekszik, az sose komoly. A fülke mellől figyeltem, mert az éjjeliőr ne keveredjen bele az ilyesmibe. A lámpa árnyékában azért meglógtam a stukker végét. Árnyékban bizony jó a stuk­ker. Ennyi történt már kora este, mielőtt elindultam, hogy te­gyem, amit kell. Vagyis, hogy megkerüljem a gyárat. És ak­kor elindultam, és begombol­tam a kiskabátot, ahogy szol­gálatban szokás. Es megütöt­tem a sapkám sittjét., hogy fél­re ne álljon, és megrántottam a nadrágszíjat, s megnéztem az irányt, merre indulok. Semmi, isten bizony semmi. Annyi előérzetem nem volt, mint egy tojásnak, amikor még nem tudja, hogy rántotta Lesz belőle vagy csirke... Ez a leg­rosszabb. A gyanút ugyanis soha nem szabad ébreszteni. Hamar kinyitja a szemét. Azóta is töröm a fejem, mer­re járt az eszem, amikor a hosszú házsornál befordultam, és a kis házsorral szemben bal­Egy hónapban 300 óra Arany, arany ... akartam adni a címet ennek az írás­nak, de nem felelt volna meg a valóságnak. Az Öra- és Ék- saerkereskedeLmi Vállalat ka­posvári boltjában ugyan ott terpeszkedik a súlyos, barná­ra festett páncélszekrény, de ez nincs nemesfémmel tömve. — Az aranyat korlátozott mennyiségben hozzák forga­lomba — mondta Pataki Ist­vánná, a bolt vezetője. — h. nagyobb értékű tárgyakat, ék­szereket csak Budapesten áru­sítják. Ha körülnéz a Kígyó utcában, ot.t 30 ezer forintos karkötőt is láthat. Nálunk ilyen nincsen. Az egyes óra- és ékszerboltokba kerülő cik­kek listái át a központunkban határozzák meg. — Keresik az emberek az értékesebb, drágább holmikat? — Természetesen, különö­sen ünneoek előtt. Karácsony­kor például nagyon föl megy o vásárlók száma. A havi for­galmunk átlagosan félmillió forint. Az összeg nagvsága megle­pett. A kirakatban ugyanis -sak olcsóbb bizsuk láthatók, ötvenforimtos nvaklánc hival­kodik tjvrko.-barka színeivel, nem túl ízléses brosstű csilloc negyven forintért. Ugvan,ak­kor egy-egy szebb mandzsetta­gomb ára meglehetősen bor­sos. — Most tatarozzák a bol­tunkat. és emiatt nem tudiuk a kirakatban bemutatni kész­letünket. Ez természetesen csökkentette a forgalmunkat is. — Sok a vásárló? — Az emberek szeretnek ajándékozni és ajándékot kap­ni. A leggyakoribb nevek kö­zül csak a Máriát és a Józse­fet említem. Ilyenkor nagyon sokan nálunk vásárolják a meglepetést. És nem csak ol­csó cikkek vannak, bár — mint mondtam — a kiugró értékű ékszereket a fővárosban Lehet megkapni. De tavaly például nálunk is fogyott a hétezer forintos arany karkötőből. Pataki Istvánná már majd­nem húsz éve dolgozik a vál­lalatnál, tizenkét éve ennek a boltnak a vezetője. Tapaszta­lata. hogy nagymértékben nőtt a választék,' és az emberek több pénzt fordítanak éksze­rekre. Ma mór szinte természe­tes. hogy ballagásra, vagv a? egvetem befejzésére a szülők rokonok, de még a mennyasz- szonvok is köves vagy pecsét­gyűrűt vásárolnak a fiatalem­bereknek. Ezek pedig nem ol­csó ajándékok. — Javult a minőség is. A hatvanas éve* 1 * * *-: eleién m“° kap­hatók voltak a hatkarátos jegygyűrűk. Most már tizen­négy a legalacsonyabb karát- szám. — És a legmagasabb? — Tizennyolc. Ez azt jelen­ti, hogy a gyűrű vagv más ékszer 750 ezred része az arany, a többi ezüst és más színesfém ötvözete. Ez már elég magas karátszám. — Elég gyakran hiánycikk a jegygyűrű. — Havonta kapunk szállít­mányt. és általában 250—300 darab fogy el. Jelenleg két tí­pus van, egy mintás és egy si­ma. Inkább a méret okoz gon­j dot és nem a választék. — Ékszereken kívül még milyen cikkeket. ártisPanak? — Hat-hét féle cikkcsoport van, ezen belül még rengeteg I áruféleség. A különböző órák- ] bői is elég sok fogy el, ha- j vonta 250—300 darab. A bolt négy dolgozója az idők folyamán valóságos szak- s-tő lett. ismer1 k a dré«a- is (féldrágakövek fajtáit, előállíté- j suk módját. Ez persze csak a' ; utóbbi csoportra vonatkozik A gyűrűk a pénzverdében ké­; ^-7' < 1 vs «-»' niA1 í Vi uj előállított, féldrágakő felhasz­nálásával. Aquamarin, fekete ' ónix. zöld smaragd, lilás szi- 1 nű ametiszt, méztopáz csillog a foglalatokban. — rJn vásárolnék egv pe- • csétgyürüt, belevésethetném a I monogramomat? I — Csalt állami vállalatnál ! I lehet, elkészíttetni, de ezzel So- | mogyba.n nem foglalkozik egy j cég sem. Budapestre kellene utaznia — mondta befejezésül j Pataki István«" Mészáros Attila Kevesebb sár lesz az utakon A közlekedésbiztonság növe­lése végett egymást követik a különféle akciók. A múlt ér szeptemberében a Miniszterta­nács is foglalkozott ezzel, és határozata sok új feladatot írt elő a közlekedés irányításával és szervezésével foglalkozó szerveknek. Előírja a határozat, hogy n IV. ötéves terv végéig a taná­csok szakigazgatási szerveit al­kalmassá kell tenni a közúti közlekedési feladatok szaksze­rű ellátására. Az eddiginél rendszeresebben kell foglalkoz­niuk a forgalombiztonsággal, a balesetek csökkentésével, az intézkedések hatásaival. Az első — számokkal is je­lezhető — lépések megtörtén­tek : Egy hónappal ezelőtt kez­dődött és befejezés előtt áll az utcacsatlakozások felülvizsgá­lata. A megyében eddig a fő­úthálózat mentén 44 községben vizsgálták meg a tanácsok, a KPM. a közlekedésrendészet és a kezelő szervek (tsz-ek, erdé­szetek. gazdaságok) képviselői a kiépített közutak és földutak találkozásait. Ahol a sárrázó burkolat nem felelt meg a kö­Segítenek a KISZ-esek, az ifjúgárdisták vetelményeknek, nyomban kö­telezték az út -gazdáját« az átalakításra vagy a feljárat megszüntetéseié. Több tsz — a A NYAKRA KÉSZÜLNEK már a fonyódi járási KISZ- bizottságon. A tennivalókról beszélgettünk Cseri Péterrel, a bizottság titkárával. — Mi a legsürgetőbb felada­tuk jelenleg? — Az idegenforgalmi szezon alatt van a legnehezebb dol­gunk. Özönlenek a fiatalok a Balatonra, s védelmükről, fel­ügyeletükről nekünk is gon­doskodnunk kell. Tulajdon­képpen örülünk, hiszen a fia­talok ezrei találkoznak itt nya­ranta. Szórakozhatnak, dolgoz­hatnak, s ez utóbbi lehetőséget egyre többen igénybe veszik. 1967-ben még csak háromszá­zan vállaltak munkát a KISZ- korúak közül, 1971-ben pedig már 2700-an dolgoztak itt. So­kan ugyanarra a munkahely­re tértnek vissza évekig. Az idegen nyelvet beszélőknek is hasznos lehet az itt töltött va­káció. hiszen gyarapíthatják tudósukat. De éppen ezekből az elő­nyökből származnak a hátrá­nyolt is, amelyek ellen küzde- nünlt kell. A könnyű pénzszer­zési lehetőség gyakran elra­gadja a fiatalokat. A megke­resett pénzt pedig a legtöbben meggondolatlanul elszóraikoz- zák. A lányok gyakran kötnek könnyelmű barátságokat kül­tagiam a kővetkező sarok felé. Csak annyit tudok, hogy vala­mi régi história forgott a fe­jemben, arra emlékeztem. De arra aztán már végképp nem tud emlékezni az ember, hogy egyszer mire emlékezett. Mindegy. A saroknál még szétnéztem, hogy aztán balra át. Mégis jobbra fordultam. Vagyis lefordultam. Máig ál­lítom, hogy azt, aki ütött, ki kellene tüntetni. Annyira nem fájt, mint egy kézfogás... Nem is haragszom rá, isten is bocsássa meg neki... Magányos fickó lehetett, an­nak van ilyen jó szíve. Má- sodmagával az ember már go­noszabb. Még azt is megtette vélem, pedig nem az ő aszta­la, hogy kihúzott a világosra, szemben a lámpával, ami a kis utca közepén ég. De min­den hiába, ha az ember terep- színűnek született. Aki a föl­dön fekszik, annak föld a szí­ne. különösen a félhomályban. Senki nem háborgatott. Ilyen nyugodt fekvésem talán azóta se volt. Hiába, aki az éjszakában él, távol a nappaloktól, az már így gondolja. Nem is gondol­hatja másként, mert aki az éj­szakában él, az nagyon is jól tudja, hogy egy ilyen ügy tu­lajdonképpen semmi... Ez már így igaz. Minden vakon­dok tudja, hogy az éjszaká­ban ennél sötétebb ügyek is földiekkel. A munkavállalás­ból is adódhatnak nem kívá­natos dolgok. Például esti vagy éjszakai műszakra is beoszta­nak fiatalkorút a vállalatok. Az ilyen eseteket föltétlenül meg kell akadályoznunk. A fiatalokat a vállalatok mozgósítják, így mi az ő se­gítségükkel tartjuk a kapcso­latot velük. Főleg a vendéglá­tóipar esetében fontos ez. Min­den év májusában, így az idén is, tájékoztatót tartunk nekik b fellazítása politikáról, figyel­meztet iük őket az egyéb mo­rális kérdésekre. Főleg az ő, segítségükkel lehet megakadá­lyozni, hogy fiatalkorút szeszes itallal szolgáljanak ki a szóra­kozóhelyekén. — Csak a KISZ-bizottságra hárul mindez? — Természetesen nem. Az ifjúságvédelminél fogtunk össze, s közös erővel próbál­juk megakadályozni a nega­tív jelenségeket. Azután segí­tenek az ifjúgárdisták is. — Ha rendellenes dolgot kö­vet el egy fiatal, s tudomást szereznek róla, mi az önök kö­telessége? kább a megelőzésre törek- ' .szünk. Jogpropaganda-előadá­sokat tartunk a tanintézetek - i ben. — Gyakran érkeznek a Ba­latonhoz gyerekek szülői, pe­dagógusi felügyelet nélkül. 1 Velük mi történik? — Van egy gyermekszobáink, ! ahol őrizzük az elcsavargotta­kat. Pedagógusok vigyáznak ! rájuk. Természetesen legelő- j szór a szülőket értesítjük, s : megkérjük ókét, hogy jöjjenek 1 a gyerekért. Sajnos, sokszor . válasz nélkül hagyják kéré­sünket. A múlt nyáron 29 ál- taiánós iskolást kellett őriz­nünk. NEM LENNE IGAZ, ha csak fék “te ktoet fe«.'enénk a nyá- í ri Balatonról, de a reális ve- I szélyekről kár lenne ha)' ’ H. É. táblásításból következő ritkább ' mezei utak miatt — összevon­ja a járműfelhajtókat, így ke- ■ vesebb lesz. de jobb. A becs­lések szerint az ezernél is több csatlakozás hét-nyolcszázra csökenthető a megyében. Sok­felé máris fölszedték a feljá­rók megrongálódott burkolatát, újra kövezték, gondoskodtak a felszíni vizek elvezetéséről, így a tavaszi munkák kezdeté­vel kevesebb lesz a sár, csök­ken a balesetveszély az utakon. A KPM ütemterve szerint e I napokban befejezik a főúthá­lózat. május 31-ig pedig az al­sóbb rendű utakhoz csatlakozó földutak találkozási pontjainak felülvizsgálatát. A nyakat már nem „kopasztják“ — Mindenképpen jelentjük j az iskoláknak, s kérjük őket, ; hogy tájékoztassanak az adott büntetésről. De természetesen j az iskolákon keresztül is in- i Talán tíz percet vártam Bár­di Józsefre a Petőfi téri férfi­fodrászüzletben. A székben tíz év körüli fiúcska ült, mint megtudtam, édesapja -busás jutalom« kilátásba helyezésé­! sport most is állandó vitatéma. Ma már sokan borotválkoz- i nak villanyborotvával, a hosz­I szú hajú fiatalemberek pedig inkább kérik meg egy barát­jukat. hogy nyesse le 1 sál hosz- szú tincseiket, minthogy fod­rászhoz menjenek. A mi szakmánk is lépést tart | a divattal. Az idősebb fodrá­szok is — magukban néha ta­lán morgolódva — megtanul­ják kielégíteni a fiatalok néha különös igényeit. Így ezek a di­vatváltozások sem csökkentik jelentősen e forgalmunkat. — Milyen adottsósokkal kell rendelkeznie egy jó fodrásznak a kézügve'.ség mellett? — All'a'mazkodó!;h7«5 *!. ta- nj'ita* r n° Ti-egysze" • V o'o- máciai érzék« is szükséges eb­ben a szakp'ában. — Ez utóbbi miért? — Gyakran a szü'T- tusz­kolják be a hosszú hattal szim.pat'záló fiacskájukat, aki belépve félénk pillantásokat vet az ollók felé. Ilyenkor igyekszem a fiút meggyőzni, hogy nem szép a túl hosszú, a papát pedig, hogy nem jól mu­tat a felnyírt haj. — Milyen a szakmai után- | pótlás? — Egy-két éve a nyolcadi­kosoknak legalább a fele fod­rász akart lenni. Ennek oka el­sősorban a maszek fodrászok magas keresetéről szóló — leg- töbször eltúlzott — mende­monda volt. Most jóval keve­sebb a jelentkező. Rájöttek, hogy a -tanulópénzt« ebben a szakmában is meg kell fizetni. Az én jelenlegi elégedettségem is három évtized munkájának eredménye. Mindezt csak azért mondom i el, megjegyzésül a mához,* mert ez a mai ügy is valahogy * így kezdődött. * Az ember- tanul. Ennyi azj egész. ? A mai e»te ugyanis igazság ' szerint még előbb kezdődött, már amennyire innen a por­tásfülkéből látni lehetett a f gyárudvarra. Ott, a kultúrte-^ rém környékén indult a já- f ték. / Verekedtek. A fiatalságé a # jövő. Nyolc óra alig múlt, de ( az időpont már az enyém, ( vagyis az én hatásköröm De í tartozik. Gondolták, most már^ lehet verekedni, az ügyet va- ? lahogy majd eltakarja a Gás-^ pár meg a sötét. J Ahogy engem is eltakart, ' amikor leütöttek. Magamhoz tértem anélkül, hogy akár egy kancsó vizet is öntöttek volna a nyakamba. A saját lábamon ballagtam vissza a portásfül­kéhez. Szóval mondhatnám# úgy is, hogy megúsztam szá- # rázon. # Az erősebb úgy hiszi, haj végez a másikkal és otthagy ia ' a helyszínen, majd segít a só- ? tét. Eltakarja az ügyet. Bizony így hiszi ... A két síuhanooit a kultúrház- J nál sziétzavártám. Réigi mese: í három pali közül mindig az az . erősebb, aki közibelép . .. Csak f az egyik szólt vissza: t IToliUtatjukJ é vei küldte el nyiratkozni. Az üzletbe közben több vendég jött be. Mindannyian régi is­merősként köszöntötték Bérdi Józsefet. — Amint látom, jó néhány törzsvendége van. — Nem is igazi fodrász, aki­nek nincsenek törzsvendégei — mondta, miközben lesöpörte a hajat a kisfiú ruhájáról. — Hogyan lehet egy vendé­get törzsvendéggé tenni? — Először is kifogástalanul kell dolgozni. Udvariasan, gyorsan és szépen. Észre kell venni, ha a vendég szívesen diskurálna valamiről, vagy ha inkább másként hordaná a ha­ját, mint ahogy ő maga meg­rendeli. — Ezt hogy érti? — Az idősebbek régen meg­szokták a kiborotvált nyakat, így most is ilyen frizurát kér­nek, de szívesen veszik, ha rá­beszéljük őket egy kis pajesz- ra. vagy egy kicsivel hosszabb hajra. Megfigyelhető — bár er­ről a hosszú hajjal kapcsolatos viták közben kevés szó esik —, hogy a -negyvenesek és ötve­nesek« is hosszai) hajat horda­nak. — Milyen változásokat ta­pasztal a fodrászszakmában? — A város csaknem vala­mennyi üzletében dolgoztam. Ezek az üzletek kis klubok is voltak egyben, ahol a többnyi­re áliandó vendégek a legkü­lönbözőbb témákról beszélget­tek. Ez a klubhangulat ma már kévésbe jellemző, de például a B, r.

Next

/
Thumbnails
Contents