Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

OrvosszemineL

A város és körnvéke

A jó érzésű ember arra törekszik, hogy lakása és munkahelye kellemes, szép. tiszta legyen. De éppolyan fontos, hogy lakótelepeink utcái, parkjai is tiszták, rendezettek legyenek, mert nem közömbös, ha kilépünk az utcára, milyen környezetbe kerülünk. Jó kedvet és hangulatot ébreszt az emberben, amikor olyan utcákon sétál, melyeket ízlésesen parkosítottak, sok szép virággal. mindig az évszaknak megfelelően, gazdag változatossággal.

Kaposvárnak szerencsés és szép fekvése van, ezt fölismerték már az alapítói is. Nyugtató és pihentető érzés munka után az esti órákban kiülni a Szabadság park szökökútja mellé,

A termálfürdő pedig valóságos kincs. Hogy hány város rendelkezik az országban ilyen termállal, azt a kezünkön meg lehet számolni. Hogy hány ember kapja vissza az egészségét és veié az örömét — ki sem lehet mondani.

Gomba módra nőnek az új, egészséges, a mai követelményeknek megfelelő lakóházak. Tapasztaljuk, a város vezetői mindent megtesznek, hogy az új lakótelepeken is minél hai marabb virágok, árnyékos fák, | gyermekjátszóterek legyenek. A fejlődő szervezetű ifjúság j egészségvédelméhez megfelelő sportlétesítményekre les/, szükség.

A szőlősdombok, melyek a város egy részét körülveszik, nemcsak festői látványt nyújtanak a kaposváriak számára, hanem olyan helyek is. ahol az ember munka után igazi pihenésre talál, akár kertét, gyümölcsöst művel, akár kirándul. Aki egyszer járt a Ró- ma-hegyen. vagy meglátogatta a szentjakabi kolostor maradványait, aki elballagott a Csalogányhoz. a Lonka-hegvre vagy a hangulatos Hangvás- málhoz. az Ivánfa- vagy Ke- cel-hegvre. az mindig szívesen tér oda vissza. Hogy a várost övező erdők milyen kincset jelentenek a kaposváriaknak, azok tudják legjobban, akik kirándulnak a Nádasdi-erdőbe. Ropolyba. vagy pihenni térnek a Gyertyánosba, meglátogatják a töröcskei tavat. Olyan értékek ezek. amelyek felismerése és igénylése feltétlenül hozzájárul egészségünk megóvásához, s a beteg emberre is kitűnő hatással vannak. Ha a presszók és a kocsmák .helyett az emberek csak egy kis időt

töitenének ott, akkor sokkal kevesebb volna a kimerült idegbeteg.

Örömmel olvastuk a Somogyi Néplapban Németh Ferencnek, a megyei pártbizottság első titkárának felszólalását a Kaposvár város 100. évfordulója alkalmából megtartott díszünnepségen. Többek között a következőket mondta: »Nem szabad meg feledkeznünk például arról, milyen nagy lehetőség kínálkozik a várost körülvevő zöldövezet kialakítására, A közelmúltban elfogadott program megvalósításával olyan pihenő- és kirándulóhelyek létesíthetők a város természeti szépségekben gazdag környékén, melyek a lakosság szabad idejének egészségesebb eltöltéséhez nyújtanak kedvező körülményeket.«

Kaposvár szerencsés város. De lakosai között csak azok szerencsések, akik élnek ezekkel a kincsekkel. Kaposvár környéke képes visszaadni az embernek azt. amit a város civilizációja elvesz tőlük. De ez csak akkor érhető el. ha minél többet teszünk városunk és környékének szépségéért, tisztaságáért, mert ez nekünk a jó egészséget jelenti.

Dr. Hiev Ilia

A városért

December 2-án, Kaposvár felszabadulásának évfordulóján tizennyolcán vettek át társadalmi munkáért kitüntetést a városi tanácson. Köztük volt Moldován Jánosné. a DeHa Ktsz műszakvezetője is. Az elismerés több mint húsz év munkájának jutalma. Ennyi ideje végez társadalmi munkát az üzemben és azon kívül is — a városért.

— Miért?

— Nehéz erre válaszolni. Valahogy hozzám tartozik. Megszoktam, szívesen csinálom.

— Hogyan kezdődött?

— Még fiatal lány koromban beléptem az MNDSZ-be. Ahol kellett, ott segítettünk. Mindig csináltunk valamit, a/ önkéntes hírlaphordástól a véradásig mindent.

— Munkája később az egészségvédelem Lett, egészségügyi nővérként dolgozott a kórházban, 1968-tól a Delta Ktsz len a munkahelye, ötven ember munkáját irányítja. Mit jelent ez önnek?

— Felelősséget. A termelt anyagért, a minőségért, a határidők betartásáért, és első helyen kellett Volna említenem: az emberekért, akik ebben a részlegben dolgoznak. Gyakran fordulnak hozzám tanácsért, segítségért. Jólesik,

— A régi szakma, az egészségügy a Delta Ktsz-ben 's szívügye. Vietnamnak az elsők között adtak vért. Ezt is ön szervezte. Társadalmi munkája nagy részét azonban a ktsz- en belül vegyi.

— A múlt év legnagyobb gondja volt az export. Ha szállítani kellett, akkor bizony a szabad szombaton is dolgoztunk. Ezt megszervezni pedig nem könnyű feladat, na azt is számításba vesszük, hogy hány bejáró dolgozónk van. ók ragaszkodnak az otthon eltöltött héitvégéhez. De sikerűit.

— A társadalmi munka sík időt vesz el. Nem sajnálja?

— Nem. Bár valóban nagyon elfoglalt vagyok, és most már nem bírom úgy, mint fiatal koromban. De érdemes így élni, és az emberekkel foglalkozni.

— Ön kaposvári születésű?

— Nem. 1938 óta élek itt.

— Mit jelent önnek ez a város ?

— Mindent. A családot, a munkát, aimi mellett itt végeztem a középiskolát. Az egész életet.

S. M.

Járni űvezetők! r

Uj jelzőtáblák Kaposváron

Ae rutinból közlekedjünk!

Alig múlik el nap, hogy a biztonságos közlekedésről ne írnánk; kis és nagy akciókról, s főleg — sajnos — kis eredményekről ...

Bizodalmunk töretlen, így azután újólag »közhírré tétetik«, hogy Kaposváron jó néhány új közúti jelzőtáblát szerelték föl, ha netán eddig nem tűnt volna fel némelyeknek ... A KPM elhelyezte a Kanizsai utcában, a II. Rákóczi Ferenc iskola előtt a »Gyermekek« jelzőtáblát, ez a nagy forgalmú útszakaszom a keresztező- des. a buszvárú közelében figyelmeztet a legdrágábbak védelmére.

Ugyancsak új táblát találunk a vasútállomás postai rakodója előtt: itt »Várakozni tilos«. Megszűnt a zsákutca megjelölés a piac meLletti Laktanya utcában, a Zalka Máté utca felőli kihajtás előtt pedig álljunk meg és adjunk elsőbbséget, vagyis az új formájú Stop jelzést látjuk. A termálfürdőből jövő jármüveknek a Bartók Béla utca előtt alantén

ilyen táblához kell alkalmazkodniuk.

A Gorkij-Csalogány, a Baj- csy-Zs.—Ezredév utca és az Ady Endre utca—Széchenyi tér találkozásánál az elsőbbségadás kötelező! (Az utóbb: régi kérésük volt a benzinkút felől jövő autósoknak; most gyorsabban bekapcsolódhatnak a tér forgalmába.)

Rövidesen elkészül az Engels utcai gázvezeték, s a Május 1. utca felőli oldalra felállítják ismét a Stop-táblát. Az újat. A régit ugyanis elemeitek . ..

Köztudott, hogy a tavaly j februári KRESZ-módosítás ! több új formájú jelzőtábla be- j vezetéséről rendelkezett. A ré- [ giek hatálya a múlt év decem- j bér 31 -ével lejárt, a városi ta- , j nács azonban nem mindenütt cserélte újakra a jelzéseket, j így például a Keleti temetőnél, j a Ncszlopy Gáspár utcában is j felfedeztünk egy-egy kiöregedett pél dán vt.

A járművezetők többsége »rutinból« közlekedik, különösen a helybeliek. Ezért jó lesz figyelni...

w. r.

Elő történelem

I A 6záz éve rendezett tanácsú j határoztak, hogy a centená- I terme egyszerre volt ünnepi és város, Kaposvár munkával,1 rium jegyében rendezik meg i hétköznapi tegnap, s a szapo- ! tettekkel ünnepli centená- j az első várostörténeti konfe- 1 rábban verő szív ütemére pertumat. A város vezetői úgy j renciát. A \áx'osi tanács dísz-! regiek a gondolatok is.

Vár őstörténeti konferencia

Méltó folytatása a centená- j riumi eseményeknek a tegnap ] kezdődött és ma záruló ta- ] nácskozás, melynek részvevőit [ Somogyi József, a városi párt- bizottság első titkára köszöntötte.

— A több száz esztendős történelmi múltra visszatekintő Kaposváron 100 esztendővel ezelőtt indult meg az a mozgalom. amely az 1871. évi 18. törvénycikk alapján kiharcolta a hajdani mezővárosnak a rendezett tanácsú önkormányzatot — mondta, majd büszkeséggel beszélt haladó hagyományainkról.

— De büszkék vagyunk városunk jelenére is — folytatta. — Száz év alatt megyeszékhelyünk. városunk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünknek igen jelentős központjává fejlődött, megtízszereződött lakosságával, gyors ütemű iparosodásával belépett hazánk felsőfokú városainak sorába.

Ezután köszöntötte a vendégeket, közöttük Székely György egyetemi tanárt, az Akadémia város történeti albi[ zott6ágának. egyben a konferencia elnökét, Rúzsás Lajos, Vörös Károly, Kubinyi András kandidátusokat, a budapesti, a zalaegerszegi, a kaposvári előadókat, a pécsi akadémiai bizottság küldöttét. Judi István professzort, a Művelődésügyi Minisztérium levéltári igazgatóságának vezetőit, más megyék és városok történészeit, levéltárosait, könyvtárosait és muzeológusait.

A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Honfi István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Rostás Károly, a városi tanács elnöké is.

Székely György elnöki megnyitója után megkezdődött az első napi program.

A dunántúli várost fejlődés kései feudalizmus koráról tartott értékes előadást Rúzsás Lajos kandidátus, az Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének osztályvezetője. A I dunántúli városok sorában az ! örökre szóló földesúri szerző- | déses mezővárosok mellett ái- j lőtt Kaposvár — állapította J meg, majd bő kifejtésben ve- I zette végig a város útját a ke| reskedeimi, majd az ipari ka- | pitalizmus kialakulásáig.

Lóczy István, a kaposvári Munkácsy Gimnázium igazga- | tója A táj és város címmel tartott korreferátumot, majd Kubinyi András kandidátus Kaposvár 15. századi életét tárta elénk. Fügedi Erik kandidátus a történeti statisztika tükrében viszgátta városunk fejlődését a 18. század végén.

Kállay István kandidátus az Országos Levéltárban őrzött Eszterházy-hagyatékot mutatta be, s emlékeztetett, hogy az idén ünnepelheti a város a vásárjog megszerzésének 271). évfordulóját.

Kanyar József kandidátus Somogy, illetve Kaposvár közoktatására. közművelődésére irányította a történész reflektorát. Simonffy Emil zalaegerszegi levéltáriga/.galó a mezővárosok közti különbségeket elemezte.

Ezután a részvevők megtekintették az ÉVM és a városi tanács által készített első városrendezési filmet, mely Kaposvár történetén túl a jövője l is elénk varázsolta.

Kaposvár 100 éve

A Rippl-Rónai Múzeum La- íinca Sándor kiállítótermében délután Kaposvár 100 éve címmel kiállítás nyílt.

Gerevich László akadémikus, a Magyar- Tudományos Akadémia régészeti osztályának igazgatója dr. Bakay Kornélnak, megyei múzeumigazgatónak, a kiállítás fői-endezőjének föl- kérésére megnyitotta a /centenáriumi kiállítást.

— Az utóbbi évtizedben az országok ünnepségei között megsokasodott egy új típusú jubileum; a városok kialakulásának, alapításának, városi rangra emelésének, a város története egy-egy jelentős eseményének emlékünnepe. E kedves ünnepek a helyi jelentőségükön túl egy országos tendenciát világítanak meg, azt, hogy a városok közösségének fejlődésében lássuk a tö.-- ténelmi haladás egyik leggyorsabb és leghatásosabb út- ' ját. Nagyon céltudatos volt , tehát, hogy a marxista törté- : nelem -szemlélet megnőtt érdeklődéssel fordult a város- történet legkülönbözőbb korszakai felé. A szemlélet meikutatás eddig földeríthetetlen kérdéseinek tisztázására: az archeológiát, mely a települések sokkal korábbi állapotáról tud számot adni, mint a legkorábbi oklevél és az életkörülmények olyan jelenségeit képes földeríteni, amelyekről korábban fogalmunk sem lehetett.

Nem véletlen az. hogy szocialista társadalmunk igényélése is — fejezte be megnyitóját.

Ezután a kiállítás forgatókönyvírója, dr. Tóth Tibor levéltáros bemutatta a tárlatot, melyet a Rippl-Rónai Múzeum i és a Somogy megyei Levéltár \ anyagából állítottak össze a ! múzeum munkatársai. A kiállítást a pécsi Kiállításrendező és Dekorációs Vállalat csoportja Füzy János vezetésével tette nemcsak hasznossá, hanem széppé is.

H. B.

lett azonban az eszközök is gyarapodtak. Űj tudományt és módszert vontak be a varos vé vált a városok történetének megismerése, bemutatása, sőt jelentős allomasa inak ünnep-