Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 2: oldalról) Tanácsával együttműködve a bértarifa-rendszer kiegészíté­seként kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát. En­nek az lesz a feladata, hogy az eddigieknél jobban irá­nyítsa és befolyásolja a válla­latok bérezési gyakorlatát, elő­segítse, hogy az azonos mun­kát végző munkások azonos skálájú alapbért kapjanak a népgazdaság valamennyi ága­zatában és szektorában. A negyedik ötéves terv idő­szakában folytatjuk a munka­idő általános csökkentését. 1972 második felében a terve­ző és szervező intézetekben, beruházó vállalatoknál és ipa­ri kutatóintézeteknél vezettük be a csökkentett munkaidőt, 1973. június elsejével sor ke­rül az államigazgatásban dol­gozók munkaidő-csökkentésé­re is. A kormány még ez év­ben kidolgozza és jóváhagyja a további területeken történő munkaidő-csökkentés alapel­veit, feltételeit és ütemezését. A nyugdíjasok helyzetét ja­vította és egyben munkaerő­gondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra ösz­tönző nyugdíjrendszer 1972 januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamának bővítése. A korábbi nyugdíj- törvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentő­sen elmarad a jelenleg megál­lapított nyugdíjak összegétől. Arra törekszünk, hogy a kü­lönböző időpontban nyugalom­ba vonultak nyugdíja közötti különbség mérséklődjék. Javult a lakosság áruellátása Az elmúlt két évben nagy­mértékben javult a helyzet. A belkereskedelem a lakosság és a közülietek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielé­gítette. A fogyasztása cikkekből bőséges választék áll a vá­sárlók rendelkezésére. Említésre méltó, hogy hosz- szabb ideje zavar mutafk.ökik a lakosság ellátásában a tőke­hús menyiségétien, helyeseb­ben fajtánként! megoszlásá­ban. Szeretném azonban hang­súlyozni, hogy az 1973. évi húsmennyiség az üzletekben nem kevesebb, hanem több, mint a múlt évi megfelelő el­látást biztosító mennyiség volt. Megoszlásában azonban a sajátos magyar fogyasztási igényeknek — a már említett okok következtében — kevés­bé felel meg. A múlt évi 80 százalékos sertéshús-arányt nem tudtuk tartani! Kérem a lakosság megértését, legalább néhány hónapra! Egyébként a marhahús is hús, a baromfi is az, halat is többet tudunk adni, mint amennyit jelenleg fogyasztanak. A húsfogyasztás évről évre emelkedik 1972- ben 61 kilogramm volt, a fo­lyó évre 63 kilogrammot vet­tünk tervibe, az ötéves terv utolsó évében pedig 65 kilo­grammal számolunk Gazasági etetünk fejlesztésé- ben különleges szerepet tölt be az árrendszer. Pontos sza­bályozója mind a termelésnek, mind a fogyasztás alakításá­nak. Ez a kérdés a közvéle­mény érdaktödésénefc homlok­terében áill, ezért politikai ha­tása is jelentős. A árpolitika megmagyarazása, árrendsze­rünk széles körű megértetése folyamatos feladat. A termelői árrendszerünk jelenlliegd fogyatékossága fő­képpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságában lévő különbségeket.. A haté­konyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak munkájuk minőségével arányos többlet­jövedelemhez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólag nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket vább ikell fejleszteni. Az utóbbi időben a keneté­nél kevesebb. szó’ esik az ön­költség csökkentéséről; pedig a jövedelmező, a gazdaságos ter- melélsnek, az .. árak . csokken.t- hetősiégánek ez változatlanul egyik fontos elme. A gazdasá­gi vezetőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk er­re. .Az árstabilitás biztosításá­ra 'és a szigorúbb árelienőr- zésre a kormány széles körű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek égy része az indokolat­lan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. így pél­dául bevezetjük a megrende­lőiket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak aifkalmaziását, kiterjesz­tettük az árváltozások bejelen­tési kötelezettségét. Az árelle­nőrzés szélesítése s szigorítása minden gazdálkodó szerv fel­adata. A kormányzat, az Országos Anyag- és Árhivatal köteles a minisztériumi és tanácsi árha­tóságok munkáját jobban ösz- szehanigolni, a visszaélések, az indolkolBitfan áremelések meg­akadályozáséra tett intézkedé­sieket ellenőrizni. Szükséges azokban, az üzemekben is kor­szerű kalkulációs módszereket (kialalkítand, ahol ezt eddig el­hanyagolták vagy nem köve­telték meg. A termelői árak­kal kapcsolatban igen fontos feladat, mélyet rövid időn be­lül el foeilil végezni, hogy a tisz­tességtelen haszon lényegét pontosan meghatározva, értel­mezésiét egyértelművé tegyük. A lakosságot mint fogyasztót természetesen elsősorban a fogyasztói árak alakulása ér­dekli. A lakosság-egyben ter­melő is a mi rendszerünkben. Ebben a minőségben érdekelt a termelői árak. alakulásában is. Azt, hogy az adott üzem­ijén, például emelkednek a termelői árak, könnyen meg­érti az ott dolgozó ember és másoknak is meg tudja ma­gyarázni a nyersanyagárak emelkedésével, a nekik bedol­gozó, velük kooperáló üzemek áremelésével, a világpiaci árak alakulásával. Élénken, sőt sok­szor nagyon élesen reagálnak azonban arra, ha a fogyasztói árak és azok színvonala emel­te- kedák. Pedig a kettő egymás- I sál szorosan összefügg. Célunk az értékarányos fogyasztói árrendszer kialakítása A fogyasztói árszínvonal 1968—72 között,, négy év alatt 7.6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez évben 3.6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző- négy évberL Az árak egyébként — saját munkánk hiányosságai mellett — alapvetően a világ­piaci árak közismerten, gyors emelkedése következtében nö­vekszenek gyorsabban, mint az előző években. Számolni toeúll azzal, hogy a tőkősim- poirtból származó, nem alap­vető fogyasztási cikkek ár­emelkedése a belföldi fogyasz­tói árakban is kifejezésre jut­hat, és ez a szocialista külke­reskedelmi árak esetenkénti emelkedésénél néha szintén elkerülhe teilen. Arra kell törekednünk, hogy a tervezett fo­gyasztói árszínvonalat min­denképpen megtartsuk, . az emelkedés azt s&nahiikép- pen ne haladja meg. Az eh- bez szükséges ártámogatás Pál­jára a költségvetésben tartalé­kot képeztünk. A tartalékot csak rendkívüli gondossággal és körültekintéssel lehet fel­használni. Januárban féímeltük az ége­tett szeszes italok és a dohány- féleségek fogyasztói árát. A tej- és a tejtermékek fogyasz­tói áremelésével egyidejűleg a többletkiadások részbeni ellen­súlyozásával növeltük a nyug­díjak, a családi pótlékok, a gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak összegét. Március 1-től csökkentettük egyes ru­házati termékek árát. Még az idén további árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajták­ból, amelyekből megfelélő áru­alapot tudunk biztosítani. Na­gyobb és á‘ lakosság széles kö­rét érintő életszínvonal-politi­kánkkal összhangban álló in­tézkedésekre, indát például a hús. árbmélésére, ennék ellen­tételezéséül az ibarcikkék, - el­következő ötéves tervben ke­rülhet sor. 1967 óta sokszor elmondot­tuk, de újra megismétlem: végső soron az a célunk, hogy értékarányos fogyasztói ár­rendszert alakítsunk ki. Jelen­leg évente közel 20 milliárd forintot fordítunk költségve­tésből ártámogatásra. Hozzá­vetőleg ugyanennyi a költ­ségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgal­mi adón keresztiül a ru­házati cikkek zöménél és más ipari termékeknél. Hat évvel ezelőtt azt vallot­ták, hogy ennek rendezésére két-három ötéves tervidőszak szükséges. Most ugyanaz! mondjuk. Nehezebben mutat­kozik a végrehajtás, mint gon­doltuk. A továbbiakban a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül az egyik legfon- tosabbal, a lakáshelyzet alaku­lásával kívánok foglalkozni. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves la­kásfej lesztésá tervet dolgozott ki, amely 1975-ig egymillió la­kás felépítését tűzte ki célul. Nagy figyelmet fordítunk a munkáscsaládok lakásigényének kielégítésére Lakásépítési terveinket tel­jesítettük. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottuk, viszont az állami telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 000 lakást építettünk, eb­ből az utóbbi két évben mint­egy 165 000-et. A még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hát­ralevő három év alatt meg­valósítható. Az elmúlt évek jelentős erő­feszítései ellenére a lakáshiány — különösen a fővárosban és néhány kiemelt városban — még mindig társadalmunk leg­égetőbb problémái közé tarto­zik. Az 1971-ben végrehajtott lakásreform igazságosabbá tette a lakáselosztást, kiegyen­lítettebbé a lakással kapcsola- latos teherviselést, kedvezőbb feltételeket teremtett a lakás­építés növeléséhez, a lakások karban tartás álhoz. A munkáscsaládok lakás­igényének kielégítésére külö­nösen nagy figyelmet fordí­tunk. Ezzel összhangban az ed­diginél következetesebben ér­vényesül az a fontos követel­mény, hogy a lakásépítési kedvezmények — különöskép­pen az állami támogatás — éi- sősorban a munkások, a bér­ből és fizetésből élők, a nagy­városok és munkáslakita tele­pülések lakáshelyzetének megjavítását segítsék. Az 1973-tól érvényben levő új rendelkezések a jövedelmi és szociális viszonyokkal arányos, társadalmilag igazságosabb te­herviselést tesznek lehetővé, kamat és kölcsön visszafizeté­sének feltételeit. A lakosságnak az is egyik gondja, hogyan jut el leggyor­sabban és lehetőleg kulturált körülmények között a munka­helyére, vagy bármilyen más úti céljához. Az elmúlt két évben sókat fejlődött hazánkban a közleke­dés, elsősorban a tömegközle­kedés. A vasútvonalakon nőtt a villamos és a Diesel-vonta­tás aránya. Korszerűsödött a közúti hálózat Sókat foglal­koztunk a főváros tömegközle­kedési gondjainak enyhítésé­vel. Ezt segítette megoldani a kelet—nyugati metróvonal épí­tésének befejezése és a forga­lom megindítása a vonal teljes hosszán. Meggyorsítottuk az észak—déli metróvonal építé­sét 1976 végéig üzembehelyez- zük a Nagyvárad-tér—Deák­térd szakaszt. Természetesen más tömegközlekedési eszkö­zök fejlesztésére is nagy gon­got fordítunk. Rátérve az egészségügy hely­zetére, engedjék meg, hogy idézzem az 1972 áprilisában megalkotott egészségügyi tör­vényt, mely kimondja: az egészségügy állami feladat, s egyben az egész társadalom ügye. Ennek alapján gyakorla­tilag az ország egész lakossá­ga betegségi biztosításban és ingyenes orvosi ellátásban ré­szesül. A legutóbbi hónapok­ban népünk egészségvédelme érdekében megvizsgáltuk a népélelmezés helyzetét és meg­határoztuk a tennivalókat. Elemeztük az iskolaegészség­ügy, az iskolás fiatalok testi­helyek száma, sok1 esetben a költségvetés felemelése, a tár­sadalmi összefogás, az üzemek segítsége révén. Ezt a folya­matot még erősíteni szükséges, és emellett ugyanígy kell el­járni a bölcsődei helyek szá­mának növelésében. Ezek ösz- szessége, azt jelenti, hogy ked­vezőbb életfeltételeket kívá­nunk biztosítani azok számára, akik a gyermekeket világra hozzák, gondozzak és nevelik. A tudomány és az orvosi gyakorlat egyaránt megállapí­totta, a terhesség többszöri erőszakos megszakítása nem­csak a nők egészségét veszé­lyezteti, hanem rendkívül ká­rosan befolyásolja a később születő gyermekek fejlődését is. Kötelességünk, hogy az anyák és a nők egészségét sokkal jobban védjük. Min­dent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az új nemze­dék erős és egészséges legyen. A tanácsok jól képviselik a lakosság érdekeit | szellemi fejlődésének helyze- kedvezőbben állapítják meg a i tét Kedvezőbb feltételeket kell biztosítani a gyermekneveléshez A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jö­vendő lakossága iránti mély­séges felelősségtől áthatva biz­tosítanunk kell, hogy a nép- szaporulat kedvezőbben ala­kuljon. A korábban meghozott intézkedéseink hatására 1967- tőt kezdődően valamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt, és az elmúlt évben 14,7 ezrelék volt a születési • arányszám. Sokan, sokhelyről több vonatkozásiban indokoltan felhívják figyel­münket arra, hogy ez az arány még mindig nem mégfelelő, nemzetközi összehasonlítás­ban is kedvezőtlen. Gyors ütemben nő a nyugdí­jasok száma, 1960-ban az össz­lakosság 6,4 százaléka, 1972- ben pedig 14,8 százaléka volt nyugdíjas. A lakosság elörege­désének jele, hogy a. nyugdíja­sok száma megközelíti az ipari munkások teljes létszámát Hosszabb távon mind keveseb­ben lépnek a munkaképes ko­rú nemzedék sorába. Csökken az anya tiszteletre méltó sze­repére, az egészséges, új élet világra hozására képes nők száma és aránya. Demográfu­saink szerint, ha a jelenlegi népszaporodás változatlan ma­rad, 20—30 év múlva társadal­munkban már nemcsak a kor- összetétele módosul erőteUe­Tisztelt Országgyűlés! Az államélet fejlesztését szolgálja a két éve hatályba lépett tanácstörvény. A tör­vény végrehajtásának tapasz­talatait a Minisztertanács nemrégiben megtárgyalva megállapította, hogy a törvény bevált. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, tevé­kenységük aktívabb lett. Nőtt a tanáostestületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól kép­viselik a lakosság érdekeit, hatékonyabbá vált együttmű­ködésük a nem tanácsi szer­vekkel. Növekedett a tanács­tagok felelősségérzete is. A törvény egyik célkitűzése az államigazgatás tökéletesíté­se és szocialista jellegének erősítése. Ezt fejezte ki a munkamegosztás átalakítása az államigazgatási szervezeten belül. Lényegében befejező­dött a tanácsi feladat- és ha­táskörök felülvizsgálata. Ed­digi tapasztalataink kedve­zőek. A most működő, 1971 tavaszán megválasztott taná­csok, megbízatása néhány hét múlva lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általá­nos választását. A választás mindig jelentős belpolitikai esemény, amely valójában or­szágos méretekben folytatott beszélgetés a lakossággal. Jó alkalom ez politikánk, a köz­vetlen és a távolabbi célkitű­zéseink, lehetőségeink ismerte­tésére, ugyanakkor az ország népe véleményének, javasla­tainak megismerésére is. A választást előkészítő politikai munkában van miről beszél­nünk. Ismertessük magabizto­san ajz elmúlt két év során el­ért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehe­tünk. Közeledik a nagyüzemek ál­lamosításának negyedszázados évfordulója, amely jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk a munkásosztály vezetésével él­ért gazdasági, társadalmi eredményeinket. Méltassuk a párt X. kongresszusának hatá­rozatainak, a Központi Bizott­ság novemberi állásfoglalásá­nak, a negyedik ötéves terv, az 1973-as évre szóló népgazda­sági és tanácsi tervek végre­hajtását, továbbá a tanácstör­vény megvalósítását. Ezek mellett a figyelmet elsősorban a helyi tennivalókra célszerű irányítani. Csökkent a nemzetközi élet feszültsége sósorban a textiláruk tömegét; sen, hanem a lakosság letszá- atíogó arlesaa-llataara e*s* •i,jaa is asokkeaw A tudatos családtervezést to­vábbra is népesedéspolitikánk alapjának tekintjük. Nem aka­runk olyan megszigorításokat bevezetni, amilyenek korábban érvényben voltak. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akarnak-e, il­letve hány gyermeket akarnák. Tudjuk, hogy a közszellemen és a közfelfogáson, is változtatni kell. A szocialista társadalom minden téren azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének, alakítá­sáért felelősséget éreznek, és annak érdekéiben, gondokat is válainak magukra. Ezt az elvet következetesen és határozottan mindent megelőzve érvér-yesí- teni kell a népesedéspolitika kérdéseiben is. Nem szabad el­tűrnünk,, hogy hátrányos hely­zetbe kerüljenek a szülő nők és a gyermekgondozási segélyt igényibe vevő asszonyok. Ehhez az üzemi párt- és szakszerve­zetek segítségét kérjük. Emel­lett azonban egy sor kormány­zati intézkedésre is szükség van. Fel kell emelni a kétgyer­mekes szülők családi pótlékát Növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt, le­hetőleg minél előbb, de a jö­vő esztendőben feltétlenül örvendetes, hogy a tervezet­tet jelen tősen meghaladó mér­Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi életben az el­múlt hónapokban tovább erő­södtek az enyhülés irányába mutató tendenciák.. Sokasod­nak a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szálai a szocialista és a kapitalista or­szágok között, tovább szélese­dett kétoldalú együttműködé­sük. A kedvező nemzetközi fej­lődésben alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A fél évszázaddal ezelőtt meg­alakult Szovjetunió eredmé­nyesen valósítja meg azt a békeprogramot, amelyet kom­munista pártja hirdetett meg XXIV. kongresszusán. A Szovjetunió1 és a többi szocialista ország erőteljes fel­lépése, nagy aktivitása a nem­zetközi küzdőtéren egyre in­kább érezteti hatását Európá­ban és földünk más térségei­ben. A kapitalista világ befolyá­sos hatalmainak vezetői egy­re inkább kénytelenek felis­merni, hogy a régi módszerek­kel, hidegháborúval, erőpoliti- kával semmire sem, mehetnek. El kell ismerniük, hogy a szo­cialista országokkal csak az egyenjogúság alapján tárgyal­hatnak, s le kell tenniük ar­ról, hogy fenyegetéssel vagy erőszakkal kísérletezzenek. A szocialista világ, a haladó emberiség sikerei még na­gyobbak lehetnének, ha a szo­cialista országók egységesen cialista ország vezetői azt ke­resnék, ami összeköt bennün­ket az imperializmus elleni harcban. Sajnáljuk, hogy a kínai vezetők mindmáig nem szívlelték meg az utóbbi évti­zed e nagyon fontos tanulsá­gát A Magyar Népköztársaság kormánya lehetőségeihez ké­pest továbbra is tevékenyen részt vesz a nemzetközi prob­lémák megoldásáért, a termo­nukleáris világháború elhárí­tásáért folyó haircban. Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietna­mi fegyverszüneti megállapo­dás aláírása volt. A vietnami nép sok éven át tartó hősies erőfeszítései, mérhetetlen ál­dozatai meghiúsították a világ legerősebb imperialista orszá­gának agresszív céljait. Az egész világ előtt bebizónyoso- dott, hogy egy kis nép is si­kerrel szállhat szembe a leg­erősebb imperialista hatalom­mal. ha igazságos célok, a szo­cializmus, a haladás eszméje vezérlik. A vietnami nép győzelmé­hez nagyban hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül: támogatták a szocia­lista országok,, az egész haladó emberiség. (Folytatás a 4. oldalon) itekben nevessük az ovodai 4 lépnének fél, ha minden szó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents