Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról.) A vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása után fellélegzett a világ. Ámde a fegyverszünet még nem tar- tcs bélse. Egyetlen percre sem szabad megfeledkezni arról, hogy a saigoni vezetők csak vonakodva írták alá a fegyverszüneti megállapodást, s csapataik azt ma is megsértik. Kemény, következetes harcra van szükség ahhoz, hogy a megállapodásban foglaltak megvalósuljanak. A 12 ország külügyminisztereinek párizsi értekezlete — mint ismeretes — az ENSZ főtitkárának jelenlétében eredménnyel zárult. Az elfogadott dokumentum nagy szerepet játszik majd abban, hogy a vietnami fegyverszünet tartós békévé váljon. A magyar nép kezdettől fogva testvéri szolidaritást vállalt a vietnami nép önfeláldozó harcával. Odaadóan támogatta ezt a küzdelmet, mert abból indult ki, hogy Vietnam földjén az egyetemes emberi haladás ügyéért, így a magyar nép ügyéért is folyt a küzdelem. Ezt tesszük a jövőben is. A Magyar Népköztársaság eleget téve a felkérésnek, tagságot vállalt a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban; mély meggyőződése, hogy ezzel a vietnami népnek, a bekének tesz szolgálatot. pában tovább folytatódik. Az európai biztonsági értekezlet 1972. november 22-én megkezdődött előkészítő tanácskozásának decemberi szakaszában A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja ebben a kérdésben közismert: országunk és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai azt hazánk és szövetségesei nek érdekeivel összhangban sikerült tisztázni a tanácskozás j kapcsolatai felvételének kérdé- szervezeti kérdéseit, a januári- j sét nem kezeljük; elszigetelten, februári ülésszakon benyújtásra kerültek a biztonsági értekezlet napirendjével kapcsolatos indítványok. Jelenleg a napirendi javaslatok egyeztetése folyik, majd pedig sorra kerülnek más megoldásra váró problémák is. Sajnos nem számolhatok bs előrehaladásiról a közel-keleti feszültséget illetően. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült még kiküszöbölni az izraeli agresszió következményeit, sőt az izraeli szoldateszka újabb és újabb agresszív tettekkel hívja fel magára a figyelmet. Az agresszió tűzfészkét - már régen ki lehetett volna oltani, ha az Egyesült Államok megvonta volna támogatását Izraeltől. A Magyar Népköztársaság népének rokonszenve mindig is a megtámadott arab népek oldalán állt. Hazánk aktívan részt vesz a Szovjetunió és más szocialista országok erőfeszítéseiben, amelyek az izraeli agresszorok visszaszorítását célozzák. Továbbra is az a véleményünk, hogy Izraelnek kívánjuk megoldani. Ügy véljük, a müncheni diktátum érvénytelenítésében való megállapodás Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között az utolsó akadályt is eltávalítaná országaink dipolmádai kapcsolatai felvételének útjából. A szar?asmarha-tenyésztcs összefüggései Fajtapolilika — tenyesztésszervezés Nagy feladatok előtt a tsz-ek A szocialista demokrácia szigorú rendet és fegyelmet is követel Tisztelt Képviselő Elvtársak! Céljaink, terveink és soron következő feladataink, úgy látjuk, reálisak. Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia az állampolgári jogok biztosítása és következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását. Ez minden egyes állampolgárnak — beosztására való tekintet nélkül — lelkdisme- retbeli kötelessége. A negyedik ötéves terv sikeres végrehajtásáért folyó _____^___t = _________: munikaverseny. az egyre gázm aradéktalan ul végre kell haj - I dagabbá váló és terebélyesedő tarnia a Biztonsági Tanács 1967. Az enyhülés folyamata Euró- i novemberi haitároaatát. Folytatjuk erőfeszítéseinket a kapcsolatok fejlesztésére Kormányunk, a X. kongresszus határozatainak megfelelően, folytatja erőfeszítéseit hazánk éfe más országok kétoldalú kapcsolaitainak fejlesztésére. Külpolitikai tevékenység ümkbem a legnagyobb figyelmet hazánk és a szocialista országok közötti sokrétű kapcsolatok bővítésére fordítottuk. Különösen drága nekünk a Szovjetunió és a Magyar Népiköztársaság viszonya, s mindent megteszünk annak még bensőségesebbé tételére. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének múlt év őseiéin Magyarországon tett látogatása alkataiéból létrejött megállapodások végrehajtása rendben folyik. Mind a Szovjetunióban, mind a Magyar Népköztársaságban összeállították azoknak az intézkedéseknek a terveit, amelyek alkalmasak testvéri együttműködésünk további erősitésére. Kormányunk továbbra is nagy figyelmet fordít hazánk és a fejlődő országok együttműködésére. különösen országunk és a haladás útján járó fejlődő országok kapcsolataira. A Magyar Népköztársaság erejéhez mérten gazdasági és politikai támogatást nyújt ezeknek az országoknak. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés lenini elve alapján változatlanul törekszik viszonyának fejlesztésére a tőkés országokkal. Az utóbbi időben tett erőfeszítéseink közül megemlítem Vályi Péter miniszterelnök-helyet- tesmék az Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatását. Mdnisziterélnök-helyet- tesünlk látogatása e két országban, megbeszél ései a vezető személyiségeikkel, fontos állomása országaink javuló viszonyának. Kormányunk mindig is nagy fontosságot tulajdonított a szomszédos Ausztriához fűződő viszonyunknak. Kapcsolataink fejlődésének újabb jelentős állomása lesz dr. Bruno Kreis- kynek, az Osztrák Köztársaság kancellárjának március végén esediékies magyarországi látogatása. Várakozással tekintünk a látogatás elé és úgy véljük, hogy az elősegíti majd a két ország .jószomszédi viszonyának "-•ümötasözőbbé tételét. A Igémet Szövetségi Köztársaság fontos helyet foglal el Európában, s számunkra sem lehet közömbös, hogy milyen politikáit folytat. A Magyar Népköztársaság kormánya számos alkalommal megelégedéssel állapította meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jellenilegi kormánya felhagyott elődeinek anakronisztikus törekvéseivel. felismerte az európai realitásokat, és együttműködésre törekszik a szocialista országokkal. A szocialista országok erőfe- szitése' mePiCTfi*- ennek a pdfitiin? Ir W — kei-ült olyan fontos megállapodásokat létrehozni, mint a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság szerződései, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás, a Német Demokratikus Köztársaság és a. Német Szövetségi Köztársaság alapszerződése. Bízzunk benne, hogy az alapszerződés még ez év első felében megerősítést nyer, és ezt követően mindkét német államot felvesizik az ENSZ-be. Ezzel teljessé válik a Német Demokratikus Köztársaság — mellyel nagyon jó, testvéri kapcsolataink vannak — diplomáciai elismerése. A Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista országok kapcsolatainak útjában álló akadályok nagyrészt elhárultak ugyan, maradt azonban még egy megoldatlan probléma, a müncheni diktátum érvényesítésének kérdése. E kérdés rendezése még széle szocialista brigádmoagalom | fellendülése a bizalmat, céljainkkal való egyetértést mutatja. Mi, a kormány tagjai, igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak. Arra törekszünk, hogy politikai, szakmai és erkölcsi szempontból a legalkalmasabbak tegyenek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abbnn, hogy a Központi Bizottság határozata nyomán kialakult aktív, alkotó politikai légkörben az élet minden területén újabb sikereket érünk el. A Minisztertanács elnökének nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Bodnár Ferenc Borsod megyei képviselő felszólalásával megkezdődött a miniszterelnöki expozé vitája, ő főként a beruházási egyensúly problémájával foglalkozott. Utána Gyürke Imréné. a pápai textilgyár szövőnője hangsúlyozta: egyöntetű helyeslést váltott ki a nagyüzemi munkásság anyagi helyzetének általános javítása és azok az intézkedések, amelyek az igazságosabb teherviselést, társadalmi szinten a családi elősegítik a kedvező külkereskedelmi eredményeket. — A kivitel bővülését nagymértékben segítette a KGST- országok közötti gazdasági integráció komplex programja alapján kibontakozó és egyre szélesedő együttműködés — hangsúlyozta többéi között. Majd kiemelte, hogy az 1972- es év külkereskedelmi eredményei az egész népgazdaság eredményei, külkereskedelmünk hatékonysága pedig alapvetően függ a népgazdaság többi — főként termelő — ágazatának munkájától. Az export fejlesztésével kapcsolatban arról szólt, hogy a gazdaságos értékesítés megteremtése külső és belső piacon egyaránt nélkülözhetetlen, s az egész népgazdaság fejlesztési politikájában, döntő jelentőségű. Ezután példák sorával bizonyította, hogy a két évtizede működő KGST milyen eredA nagyobb arányú fajtaváltás az összes állattenyésztési ágazatok közül a szarvasmarha-tenyésztésben jelent legnagyobb feladatot. A fajtaváltás hosszú időt vesz igénybe, fokozatosan hajtható végre, és a magyartarka állománynak csak bizonyos hányadára terjedhet ki. Ez elsősorban az állatfaj biológiai sajátosságaival és a fajtaváltással járó nagy költségkihatásokkal függ össze. A megye fejlesztési programja kimondta: »...a termelőszövetkezetek állományát — zömmel — a jövőben is 'magyartarka, illetve hegyitarka (osztrák, némettarka és szi- mentáli) állományban kell I fenntartani, A megye intenzí- \ vebb lehetőséggel rendelkező j tájegységein (Kaposvölgye, Balaton-part és a marcali járás egyes termelőszövetkezetei) a tej és a tej-hús típusú állomány kialakítása indokolt, a tabi dombvidék és a homokvidék területén a hús és a hús- tej típusú állomány kialakító egyszerű tömegszelekciió révén is elérhető 0,5—1 százalékos előrehaladási ütem alatt van. Ez azért is szembetűnő, mert amíg nagyüzemeink eredménye (bár jóval nagyobb számú egyednél) nagyjából a háború előtti uradalmi tehenészetek szintjén van, más országok (Ausztria, NDK) hasonló jellegű tarka marháinak tejtermelése több'száz literrel növekedett. Mindamellett hiba, hogy tehénállományunk kétharmadának még e termelőképességét sem használjuk ki teljesen. Ezért az utóbbi két-három évben egyértelművé vált. hogy az előrehaladás — a kettős hasznosítású magyax-tarka fajta tulajdonságainak együttes és egyidejű javítása — nagyon lassú folyamat, és korszerű, nagyüzemi termelést a hagyományos kettős hasznosítású állománnyal megvalósítani nehéz és nem gazdaságos. A nagyüzemekben a hasznosítási irányok elkülönítése (szakosítása) terén a jelenleginél hasóra van lehetőség. Távlatai- \ tározottabban kell előrehaladban az állomány 50 százaléka a hús-tej típusú hegyitarka állományhoz, 30 százaléka a tejhús típusú hegyitarka állosebbre tárná az utat a szocia- i jövedelmek kiegyenlítését célista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsola- tainiaík fejlesztése előtt. Ami hazánk és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatait illeti, az utóbbi években jelentősen fejlődték. Gazdasági és kulturális kapcsolataink széles körűek. A két or-, szag politikusainak találkozói is gyakoriak. Hátravan azonban a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a két ország között. Nekünk érdekünk a | diplomáciai kapcsolatok mi- I előbbi rendezése, s úgy tudjuk, J hogy az NSZK kormánya | ugyanezt vallja. lozzák. Felszólalt a vitában dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter is. Az ország külkereskedelmi helyzetével foglalkozva rámutatott, hogy áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, a többi országra a forgalom egyharmada jut. Ezután részletesen elemezte külkereskedelmünk dinamikus fejlődését., amely 1970-hez képest 40—50 százalékos emelkedést ér el 1975-ig. Kitért a belső piac egyensúlyának helyes mederbe terelését célzó intézkedésekre is, amelyek menyes hatással volt az- mányhoz fog tartozni, s mint- \ együttműködési formák. a tervegyeztetés és gyártássza- j kosítás alapján, összehangolt j gazdasági fejlesztésre. Kitért | hazánk és a fejlődő országok, illetve tőkésországok közti j kapcsolatra, melyeknek bővü- } lését kedvezőnek ítélte. — A korábbi és a jelenlegi nagyobb valuta-ármolyam- változások nem okoztak káror kát devizagazdálkodásunknak — mondotta ezzel kapcsolatban. — Rugalmas kereskedelmi politikával, az új ár- és értékviszonyokhoz való gyors alkalmazkodással a jövőben is el tudjuk kerülni e problémákat a változó világpiacon. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szocialista országokkal folytatott kereskedelmi tevékenységünk biztos bázisát jelenti fejlődésünknek, és megvéd bennünket a tőkés világpiac szakadatlan ingadozásainak káros hatásától. A külkereskedelmi miniszter beszéde után még nyolc felszólalás hangzott el. A képviselők megyéjük s választó- kerületük gondjait — országos távlatból elemezve — tárták a Parlament plénuma elé. Szóba került így a városok ellátóközpont-szerepe, az ésszerű gazdálkodás eddigieknél is jobb lehetőségeinek kutatására való ösztönzés, illetve a nők helyzete. S részletesen foglalkoztak a jövő szempont- | jaból különösen fontos népe- j sedési, nevelésügyi és egész- I ségügyi kérdésekkel. Ezzel befejeződött a képviselők szerdai tanácskozása. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt tíz órai kezdettel a miniszterelnöki beszámoló vitájával folytatja munkáját. MUNKATÁRSUNK JELENTI A PARLAMENTBŐL Mi kerül a jegyzetfüzetbe? Somogyi Néplap A kérdés természetesen nem az újságíróra vonatkozik, akinek jegyzetfüzetében sűrűn egymás alatt sorakoznak az adatok, számok, vélemények és megjegyzések az országgyűlés ülése alatt és a szünetekben. A kérdés az országgyűlés tavaszi ülésszakán részt vevő somogyi képviselőkhöz szól, és, talán így is lehetne módosítani: mit tartottak legfontosabbnak a miniszterelnöki expozéból? Hogy melyik képviselő mit tart a leglényegesebbnek, ezt nagymértékben meghatározza a munkája. A mezőgazdasággal foglalkozó képviselőket természetesen a mezőgazdaságra vonatkozó értékelés fogta meg. Lakatos András, a Balaton- boglári Állami Gazdaság főkertésze például azt emelte ki, mennyire tetszett neki, hogy a kormány elnöke ilyen mélyen és behatóan foglalkozik a mezőgazdasággal. A beszámolóból kiderült, hogy a közeljövőben csökken a mezőgazdasági termények értékingadozása, és ez megnyugvást jelent a szakembernek. — Ahhoz, hogy az elhangzott miniszterelnöki expozéhoz részletes véleményt fűzhessünk, nagyban hozzájárult az a tény, hogy az anyagot néhány héttel ezelőtt megkaptuk, számokkal, statiszti- kával együtt. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy részletesen megismertük a beszámolót, hanem azt is, hogy felhasználhatjuk későbbi képviselői munkánkban is — mondta Lakatos András. Dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója ezt mondta a Parlament folyosóján: — Engem a kormány elnökének őszinte hangvétele kapott meg. amellyel közös gondjainkról beszámolt. Ehhez természetesen az is hozzátartozik, amit a mezőgazdaságról. különösen a jövedelmezőség növeléséről mondott. A miniszterelnök beszámolójában jelentős helyet foglalt el a szarvasmarhaprogram. Dr. Guba Sándor egyike volt a program szorgalmazóinak. Körülbelül egy éve hangzott el ezzel kapcsolatban parlamenti felszólalása. így mint a téma legjobb ismerőjének egyike nyilatkozhat arról, hogy a kormányprogram mennyiben érinti Somogyot? — Természetesen erősen, hiszen a mi megyénk híres a szarvasmarha-tenyésztéséről. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára így válaszolt a kérdésre: — Nekem a beszámoló végkicsengése tetszett. Az ,hogy a kormány kétéves munkája miként hat az emberekre. A kormány elnöke erről az egész országot tájékoztatta. Az eredmény jó, ezt bizonyítja a beszámoló hangvétele. A röpke interjúra a délelőtti és a délutáni ülésszak közti szünetben került sor. A jegyzetfüzetben aláhúzott mondatok, a beszámoló részletei minden képviselő munkájában kamatoznak. I M. égy 20 százalékban várható « | tej-, illetve hús-hasznosítású állomány kialakítása.*> A vázolt, alapvetően kétirányú fejlesztési szükségletnek nem minden fajta vagy típus tesz eleget. Nem várhatjuk, hogy ugyanaz az állat termeljen a leggazdaságosabban a Kapós-völgyében, a tabi dombvidéken és a belső-somogyi homokháton. Ezért az újszerű megoldásoknak éppen úgy van létjogosultsága, mint a régen elfelejtett tartási rendszereknek. A szarvasmarhával szemben támasztott igény eléggé elkülöníthetően úgy jelentkezik, hogy a hústermelés szempontjából elsősorban a külföldi piacokat kell figyelembe vennünk, a tejtermelés szempontjából pedig a hazai keresletet. Minthogy az élmaradás a kívánalmaktól mindkét területen jelentős, nem is annyira ezek egymáshoz viszonyított aránya a fontos, hanem az, hogy a hús- és a tejtermelés területén egyaránt a bővített újratermelés olyan megoldásait találjuk meg, amelyek egyben a legnagyobb haté- konyságúak is. A fejlesztési célokat ilyen szempontból tekintve két kérdés mindenképpen felmerül: az egyik a tehénlétszám növelése, a másik j pedig bizonyos fokú szakost- | tási törekvés térnyerése. A bővített újratermelésnek szinte majdnem egyetlen fel- í tétele a tehénállomány számbeli gyarapítása. A kisebb vá- gósúlyú állatok aránynöveke- j dése érdekében — a bel- és | külföldi piacok igényei alap- j ján — fel kell készülnünk a j vágómarha-előállítás nagyobb választékára, ami azonos hústermelés mellett ugyancsak a borjak nagyobb számát követeli. Erre ösztönöz a gazdaságosság is, mivel a fiatalkori | fejlődési erely kihasználásától | lehet elvárni a napi nagyobb ! súlygyarapodást, és a jobb ta- karmáinyértékesülést. A tehénállomány számbeli gyarapítása szakirányú intézkedést kíván. Ezért igen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk a kormány- határozat azon intézkedésének, hogy a tej mellett a tehémtar- tás is közvetlen ösztönzést kapott, elsősorban a forgóalap- kiegészítés, a beruházási támogatás és hosszú lejáratú hitel politika révén. Hazánkban, de a megyeben is a kettős hasznosítású magyartarka tenyésztése az általános (90 százalék). E fajtára a közepes tej- és jó hústeime- lőiképesség jellemző. Nemesítése országos méretekben is alig érezhető eredményt hozott. Hiszen a nagyszámú törzskönyvezett tehén tejtermelése az utóbbi két évtized alatt évente országosan 0,3 százalékkal gyarapodott, ami az ni és ennek kell alárendelni a fajtapolitikát is. Az állomány nagyságrendjénél fogva időrendben legfontosabb teendő a magyartarka jellegű állomány típusformálásának elősegítése. A magyartarka jellegű állomány tejtermelő típusú — részben fajtatiszta tenyésztéssel (szelekcióval, más hegyitarka fajták, továbbá színöröklésre vizsgált yersey vérségű bikák felhasználásával), részben magyartarka jellegű utódokat adó egyéb keresztezésekkel célszerű kialakítani. A magyartarka állomány hangsúlyozottan hústermelő jellegű fejlesztése különösen azért indokolt, mivel á fajta hústermelő képessége jelenleg is vetekszik az egv- hasznú hÚ6iajtákéval, húsa kedvelt a tőkés piacokon és megfelelő áron értékesíthető. A magyartarka jellegű állomány hústermelő tulajdosá- gainak javításához viszonylag rövidebb idő szükséges, és a tervszerűen végrehajtott szelekció — elsősorban a bikák útján — rövid időn belül kedvező eredményt ad. Az eredeti, mai értelemben vett kettős hasznosítású állományt csak a kisüzemi gazdasagokban célszerű fenntartani. A tenyésztéspolititoaii koncepciók megvalósításának feltétele az alaposan átgondolt tenyésztésszervezés. Ezt a feladatot a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség — az érdekelt mezőgazdasági üzemekkel együtt — oldja meg. A te- nyésztéspolitikai irányelvek érvényesítése egyrészt megköveteli a már eddig kialakult tenyésztésszervezési rendszer korszerűsítését, továbbfejlesztését. másrészt pedig annak új elemekkel való gazdagítását. A nagyüzemi telepeknek a két típus szerinti megszervezése azonban nem jelentheti azt, hogy például a tej hasznosítású telepen a fajta hústermelő képességének, a húshasznosí- tási irányt képviselő telepen tejtermelő képességének bizonyos szinten tartását el lehetne hanyagolni — ezt különösen a gazdaságirányítási követelmények, a népgazdasági szükségletek nem engedik meg. Az előbbiekben a tejtermelő képesség, az utóbbiakban viszont a hústermelő képesség további javítására kell elsősorban gondot fordítani az állomány nemesítése során.' Az igény, amelyet a hústermeléssel szemben támasztunk: az 1300 grammot meghaladó napi súlygyarapodás, a takairmány- hasznosulás ő kg keményítőérték alá szorítása és a húski- hozatal 60 százalék fölé emelése. Mindemellett a tejnyeremény a mai szinten (250(1— 3000 kg) maradhat. A szarvasmarha lassú nem- zedékváltású, a típusformálás hosszú időt (10—15 év) igenyel. Ez a tény sürgeti az egyértelmű fejlesztési koncepció kialakítását, valamint azt, hogy a végrehajtásba a tenyésztő, az üzemvezető és a technológus szervezett módon kapcsolódjon be. Partos Nándor (Folytatjuk.)
