Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Itogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyensúlyát ez év végére, s még inkább 1974—75- re megerősítsük. Belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a múlt év novembeponti- Bizottság a politika elsődlegességéből kiindulva, reális és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dolgozó népnek érdeke, és a szocialista társadalom felépítésérében megtartott ülése. AKöz-mek elengedhetetlen feltétele. Gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszusi irányvonalnak A Központi Bizottság megvizsgálta azt is, hogyan valósítottuk meg a IV. ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak, a gazdaságirányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építő munka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Részletesen elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő feladatait, A határozatot népünk egyetértéssel fogadta. Az előzetes várakozással és a közhangulattal találkozott, hogy a párt utóbbi négy kongresszusán kidolgozott marxista-leninista politikája lényeges elemeiben változatlan, ugyanakkor választ ad az élet által felvetett problémákra. A Központi Bizottság 1972 novemberében mindannyiunk számára világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit, rámutatva azokra a helyenként jelentkező, az egészséges fejlődést akadályozó feszültségekre, amelyek megszüntetésén munkálkodnunk, kell. Jóllehet a közreadott állásfoglalás számottevő része a fejlődést akadályozó, nehezítő tényezőkkel fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Ésszerűen és törvényes úton — tehát nem indokolatlan áremelésekkel — fokozni kéll a vállalati jövedelmezőséget, a kölségve- tési bevétel növelését. A biztonságos államháztartás megfelelő tartalékok képzését kívánja meg. Ezek célja, hogy a népgazdasági szempontból legfontosabb feladatok megvalósításának menet közben felmerülő esetleges többletköltségeit, illetve az előre be nem tervezhető kiadásokat ebből fedezzük. A tartalékok célszerű felhasználása nagyfokú fegyelmezettséget, szigorú mérlegelést követel meg. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a tartalékokkal megfelelően gazdálkodjunk. Fontos feladat a gyártmányszerkezet korszerűsítése foglalkozik, egészében és alapvető tartalmában optimista, jobb és színvonalasabb munkára felhívó és ösztönző dokumentum. Olyan, amely a fejlődést gátló tényezők őszinte feltárásával is a jövő felé mutat. A múlt év decemberében a Minisztertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bizottság határozatával kapcsolatos állami feladatokról. Ezt önök, képviselő elvtársak jól ismerik, mivel előzetesen, a beszámoló téziseivel, valamint a gazdasági élet és a lakosság életkörülményeinek alakulásáról készített statisztikai kimutatásokkal együtt megküldtük. Részletekbe menően felsoroltuk a folyamatba tett, a közeljövőben és a később esedékes tennivalókat. A kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Erre azért volt mód, mert a Minisztertanács a határozatot megelőző hónapok során nem a hiányosságok puszta összegyűjtésével készült az állami irányításban a Központi Bizottság novemberi ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvéssel. A viták során előkészületeket tettünk, változatokat dolgoztunk ki a várható feladatok végrehajtására. Javult a beruházási munka Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek ré- ' vén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a némzeti vagyon jelentős gyarapítását. Ehhez nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem í-hetünk elégedettek. Figye- embe véve a munkaerőhelyzetünket, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. De még sok a tennivaló, különösen a beruházott vagyonnal, az álló- és forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban. Ezzel növelhetjük tartósan a munka társadalmi termelékenységét. A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült behozni. a munka termelékenységét tekintve a szocialista országok sorában középen foglalunk helyet. A legfejlettebb kapitalista országokhoz képest pedig 10—15 éves elmaradásunk van. A termelékenység további növelésére nagy szükség, de lehetőség is van, amelyet komplex módon, a technika megújításával, a munka- és üzemszervezés javításával, a vezetés színvonalának emelésével és jobb munkafegyelemmel kell elérnünk. A kormány egyik legfontosabb feladatának a beruházási munka megjavítását tekintette, és intézkedéseink hatására javulás következett be. A beruházások egészségtelenül gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javult, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutatkoznak, elősorban ezen okok következtében a befejezetlen beruházások száma, aránya még mindig igen magas. A termelési célokat szolgáló építkezések tervezésével kapcsolatban a beruházási tevékenység növekedésének mérséklése miatt helyenként kihasználatlan építőipari kapacitások kelekeztek. Ez átmenetileg elkerülhetetlen. Az idén ez a kihasználatlanság már csökken. Az építőiparnak sokoldalúan fel kell készülnie arra, hogy a későbbi időszakban ismét . nagyobb feladatokat kell megoldania. Az egyensúlyi helyzet áttekintése után a gazdaságos termelés fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről szeretnénk szólni. Noha valamelyest sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést, még korántsem értünk el kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén a központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem el51 a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát. A hatékonyság növelésének kulcskérdése, hogy a termelés szerkezetét mind az iparban, mind a mezőgazdaságban fokozatosan oly módon alakít^ suk át, hogy a hatékonyabb termelőágazatok gyorsabban fejlődjenek, a gazdaságtalan termelés pedig visszaszoruljon. Az ipar kedvező irányú szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényegesen meghaladó fejlesztése. így például az 1971-es és 1972-es tényszá- mok, valamint az 1.973-as terv alapján, e három év alatt az Ipari termelés mintegy 18 százalékos növekedésén belül a kőolaj-feldolgozás 27 százalékkal, a földgáztermelés 29 százalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cementtermelés 23 százalékkal emelkedik. Az előrehaladás azonban — különösen, ha nemcsak az ágazatok egymáshoz viszonyított fejlődési arányát, hanem az üzemeiken belüli gyártmány- .összetételt is vizsgáljuk — a kívánatosnál és a lehetségesnél lassúbb. A gyáirtmáinyszer- keziet korszerűsítéséire irányuló munka gyorsítása érdekében széles körű összefogásra van szükség. A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a'kormány ját alapvetően teljesítjük. A tervezett beruházások elmaradása miatt átmenetileg a kívánatosnál szélesebb körű, gyakran kevésbé gazdaságos kooperációra van szükség. Átalakult a mezőgazdasági termelés szerkezete egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban határozatot Hoztunk 50 gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelemmel kíséréséről. Ezek a vállalatok állítják elő egész ipari termelésünk mintegy 55 százalékát, s az ipari export kétharmadát. Itt összpontosul az Iparban foglalkoztatott munkaerő fele, az ipar álló- és forgóalapjainak jelentős része, továbbá itt valósulnak meg a központi fejlesztési programok, s az állami nagyberuházások . Ezeknek a nagyvállalatotoknak — melyek egyike- mésika egész iparágat képvisel — meghatározó jelentőségük van a társadalom, a gazdaság fejlődésére. Az a célunk, hogy a gazda- sáígirányító szervek rendszeresen és folyamatosan információkat kapj anale e vállalatok működéséről, gazdasági helyzetéről, termelési, fejlesztési és üzletpolitikájáról, segítsék a vállalatok hatékony működését, a népgazdaság érdekek érvényesülését. Az óltaHánositnl eltérő módszereket fogunk alkalmazni az egyenként több ezer dolgozót föglalikotztató, jelenleg hat. a későbbiek során valószínűleg nyolc—tízre szaporodó vállalat átszervezésére, korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra átalakításához szükséges anyagi eszközök kizárólag saját erőből nem bitosit- hatók. A Minisztertanács határozata alapján a Gazdasági Bizottság ki jelölte az érintett váRátotokát Ezek a Magyar Hajó- és Darugyár, á Gánz- MÁVAG Mozdony-, Vagon- es Gépgyár, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, valamint a Beton és Vasbeton- ipari Művek, Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrágyaellátás jelentős fokozásával erőfeszítéseket tettünk a talajerő utánpótlására, nagy gondot fordítottunk a vízgazdálkodás kiterjesztésére. Újszerű szervezeti formákat hoztunk létre, amelyekben a gazdaságok egyesíthetik erőforrásaikat, termelési tapasztalataikat, és egyre inkább jpairsze- rü módszerekkel oldják meg feladataikat. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése. a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százaitokkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. A szántóföldi növények ösz- szes termelése — különösen gabonafélékből jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számított-tói A gabonaprobléma után megoldottuk a korszerű kukorciatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait Is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A túlteljesítést elsősorban a sertés- és a baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A számítottnál 'kedvezőbb sertéshelyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A kormány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél hamarabb újra elérje a tervezett szintet. Az élelmiszeripar egyik fontos feladata a vágó- és feldolgozóka pacitásnak a sertéstenyésztéssel összehangolt bővítése. A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával -is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok, és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mező- gazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista _ nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fej- letebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modem nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vevő feladatait. A kormány minderre kidolgozta munkaprogramját. Tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat Központi iparfejlesztési programok Fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget A szocialista országokkal 1970—1971-ben kialakult külkereskedelmi passzívum 1972- ban megszűnt, a tőkés országokkal lebonyolított forgalmunkban pedig a tervezettnél jobban csökkent, együttesen számítva némi kiviteli többletünk keletkezett. Ez a kedvező változás szorosan összefügg az 1972. évi terv keretéin belül tett — a gazdasági egyensúly, ezen belül a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítására vonatkozó — intézkedésekkel. 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költésvetés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, részben a beruházási többletkölt2, |Somogy/ Néplap ségeklből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből vagy támogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, s az elmúlt évet a tervezett 3,2 mil- liárddal szemben 2,6—2,7 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az országgyűlés által jóváhagyott 1973-as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind a bevételek, mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A hiány további csökkentését segíteni kell észszerű takarékossággal is. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! A népgazdaság termelési szerkezetének álatok ításáb an jelentős szerepet töltenek be a központi fejlesztési programok, amelyek több gazdasági ágazat egybehangotlt. igen sok üzem egybehamgolt tevékenységét követelik mag. E programok kedvező hatása már a negyedik ötéves tervidőszakban jelentkezik. Az alapjaiban eredményes folyamatnak ezúttal csupán néhány problematikus oldalára kívánom a figyelmet, ráirányítaná, hisz ezek megoüdásn közös feladat, s ebben is szükséges az egységes steimPéfiet. Energiagazdálkodási koncepciónk szerint gyors ütemű a szénhidrogének, előretörése és csökken a szénfelhasználás aránya. Nagy könnyítést jelent a lakosságnak, hogy a háztartások jelentős részében korszerű fűtőanyagot használnak. Már mintegy másfél millió olajkályhát működtetnek és a háztartások 60 százalékában gázt használnak. Ez kétségtelenül nagyon örvendetes jelenség. Ám azt is látjuk, hogy a tüzelőanyag-felhasználás átállításában hibák is történtek, elsősorban az ipari üzemekben túlságosan előre szaladtak, a széntüzelést ott is abbahagyták, ahol az ma még nem megengedhető. s a technológiai folyamat nem feltétlenül teszi szükségessé. A népgazdasági érdekeket mellőző átállással most felesleges kiadásokat, beruházási feszültségeket, ellátási gondokat okoznak, Olyan, a dolgozó emberek ezreit érintő szénbányászati problémákat, amelyeknek megoldása gyakran kormányzati döntést, közbelépést tesz szükségessé. Enertgiahelyzietüník neon välbbiafebain tervezett jelentős kapacitású aboimierőművek építése után is nagyon megfontolt, takarékos gazdálkodást követel. Sok milliárd forint értékű beruházás szükséges a növekvő energiaigények kielégítéséhez. mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az elkerülhetetlen import biztosításához. A jó arányt sem lehet megalapozatlan gyorsasággal követni, körültekintőbben kell eljárni az energiagazdálkodásiban. Előfordulhat, hogy a termelés területén ott, ahol a szénhidrogének felhasználásában előre szaladtak, vissza kell állítani a széntüzelést. Eredeti elhatározásunknak megfelelően elősorban a lakosság gáz- és fűtőolajigényeinek kielégítését, valamint a petrolk m.iai ágazat gyors fejlesztését bizto- j sítjuk, ezt .követően kerülhet | csak sor á belföldi adottságokat és a lehetséges importot is figyelembe véve az ipar fűtő-f anyag-szükségleteinek kielégítésére szénhidrogénekből. Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politikánkkal, valamelyest mérsékeltebb ütemben, mintegy kétéves eltolódással valósul meg. Ennek ellenére alumíniumiparunk fejlesztése összhangban van a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezménnyel, amely a szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyszerű példája. A program végrehajtása során timföldter- mel-ésünk már eddig is több mint kétszeresére, alumínium félkészgyártmány termelésünk pedig több mint két és félszeresére emelkedett. Terveink szerint folytatjuk a bauxitbányászat bővítését és célszerűnek látszik gyorsítani az új timföldgyári beruházást. A közúti járműgyártás fejTisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotó munka. A távlati tudományos terv tudomány politikai céljaink megvalósításának alapját jelenti, A rendelkezésire álló anyagi íelyetősóg ..kéretek között mindéin eszközzel és. módon segítjük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibontakoztatását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerű módszereket. Ezek aizónban csaik akikor érvényesülhetnek teljesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azokat a vezetőket, akdtk ebben a szellemben felelősségteljesen dolgoznak. Emellett azonban gondot kell fordítanunk arra, hogy az áilHam- igazigatás és a gazdasági élet vezető posztjain a természetes cserélődés folyamatában fennakadások ne legyenek. Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat. Különösképpen elő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati Irányító tevékenység sokoldalú továbbfejlesztése. Megkezdtük az előkészületeket az áillLaimá tervbiziobtság létrehozására, mely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. A népgazdasági tervek kidolgozásában, a gazdasági szabályozók fejlesztésében, valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzésében e bizottság javaslatai bizonyosan nagy segítséget adnak a kormányzat számára. Miközben folyamatosan dolgozunk távlati népgazdasági tervünkön, máris megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves tervünk kimunkálását. A kormány miéig a múlt év őszén úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv két szakaszban készüljön el. Az elsőben a terv- koncepció, a másodikban pedig a végleges terv kerül kidolgozásra, a KGST keretében történő, egyeztetés alapján. Ezután Fock Jenő hazánk nemzetközi gazdasági kapcso- i Haltait érintette. Célunk a lakosság szükségleteinek egyre jobb kielégítése Tisztelt Képviselő Elvtánsak! Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust épitő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százatokkal nőttek. A reálbér 4,3 százalékkal, reáljövedelme pedig 8 száziateklkial nőtt. A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-hpz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ágazatok és vállalatok bérfeszültségeinek feloldására kormányunk intézkedéseket tett. Két esztendő alatt több mint egy- milliárd forintot fordítottunk | e célra. Ez jelentősen enyhítette»-aat H7f sősorban az ipari nagyvállalatok hátrányára volt tapasztalható. A költségvetési szervek dolgozói közül emeltük az egészségügyi, oktatási, igazságügyi dolgozók, egyes kulturális intézmények alkalmazottainak fizetését. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és több gyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások máréius 1-én é'étbe lépett központi béremelését. Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjed ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. Az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országi*
