Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Itogy ezt a folyamatot tovább­ra is segítsük, s ezzel a nép­gazdaság egyensúlyát ez év végére, s még inkább 1974—75- re megerősítsük. Belpolitikai életünk kiemel­kedő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának a múlt év novembe­ponti- Bizottság a politika el­sődlegességéből kiindulva, reá­lis és világos értékelést adott a X. pártkongresszus határo­zatainak eddigi végrehajtásá­ról. A határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásság politi­kai, erkölcsi és anyagi meg­becsülését. Ez az egész dolgo­zó népnek érdeke, és a szo­cialista társadalom felépítésé­rében megtartott ülése. AKöz-mek elengedhetetlen feltétele. Gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszusi irányvonalnak A Központi Bizottság meg­vizsgálta azt is, hogyan való­sítottuk meg a IV. ötéves terv időarányos feladatait. Megál­lapította, hogy gazdaságpoliti­kánk megfelel a kongresszu­son elfogadott irányvonalnak, a gazdaságirányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az építő munka szolgálatában, fejlesztése, igazítása pedig sza­kadatlan feladat. Részletesen elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamato­kat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő feladatait, A határozatot népünk egyet­értéssel fogadta. Az előzetes várakozással és a közhangu­lattal találkozott, hogy a párt utóbbi négy kongresszusán ki­dolgozott marxista-leninista politikája lényeges elemeiben változatlan, ugyanakkor vá­laszt ad az élet által felvetett problémákra. A Központi Bizottság 1972 novemberében mindannyiunk számára világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit, rámutatva azokra a helyen­ként jelentkező, az egészséges fejlődést akadályozó feszültsé­gekre, amelyek megszüntetésén munkálkodnunk, kell. Jóllehet a közreadott állásfoglalás szá­mottevő része a fejlődést aka­dályozó, nehezítő tényezőkkel fő útja gazdálkodásunk javítá­sa és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Ésszerűen és törvényes úton — tehát nem indokolatlan áremelések­kel — fokozni kéll a vállalati jövedelmezőséget, a kölségve- tési bevétel növelését. A biz­tonságos államháztartás meg­felelő tartalékok képzését kí­vánja meg. Ezek célja, hogy a népgazdasági szempontból leg­fontosabb feladatok megvaló­sításának menet közben fel­merülő esetleges többletköltsé­geit, illetve az előre be nem tervezhető kiadásokat ebből fedezzük. A tartalékok célsze­rű felhasználása nagyfokú fe­gyelmezettséget, szigorú mér­legelést követel meg. A jelen­legi helyzetben különösen fon­tos, hogy a tartalékokkal meg­felelően gazdálkodjunk. Fontos feladat a gyártmányszerkezet korszerűsítése foglalkozik, egészében és alap­vető tartalmában optimista, jobb és színvonalasabb mun­kára felhívó és ösztönző doku­mentum. Olyan, amely a fej­lődést gátló tényezők őszinte feltárásával is a jövő felé mu­tat. A múlt év decemberében a Minisztertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Központi Bizottság határozatával kap­csolatos állami feladatokról. Ezt önök, képviselő elvtársak jól ismerik, mivel előzetesen, a beszámoló téziseivel, valamint a gazdasági élet és a lakosság életkörülményeinek alakulásá­ról készített statisztikai kimu­tatásokkal együtt megküldtük. Részletekbe menően felsorol­tuk a folyamatba tett, a közel­jövőben és a később esedékes tennivalókat. A kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt fel­adatok megvalósítására. Erre azért volt mód, mert a Minisz­tertanács a határozatot meg­előző hónapok során nem a hiányosságok puszta összegyűj­tésével készült az állami irá­nyításban a Központi Bizott­ság novemberi ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvés­sel. A viták során előkészüle­teket tettünk, változatokat dolgoztunk ki a várható fel­adatok végrehajtására. Javult a beruházási munka Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi ter­melés hatékonyságának erő­teljes növelése és ennek ré- ' vén olyan ütemű fejlődés biz­tosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését, életkö­rülményeinek és kulturális el­látottságának további javítá­sát, a termelésnek a korszerű­ség követelményeivel össz­hangban álló fejlesztését, a némzeti vagyon jelentős gya­rapítását. Ehhez nem elegendő a ter­melés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fe­jeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk haté­konysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem í-hetünk elégedettek. Figye- embe véve a munkaerőhely­zetünket, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél na­gyobb mértékben emelkedett. De még sok a tennivaló, kü­lönösen a beruházott vagyon­nal, az álló- és forgóeszközök­kel való jobb gazdálkodásban. Ezzel növelhetjük tartósan a munka társadalmi termelé­kenységét. A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült behoz­ni. a munka termelékenységét tekintve a szocialista országok sorában középen foglalunk he­lyet. A legfejlettebb kapita­lista országokhoz képest pedig 10—15 éves elmaradásunk van. A termelékenység további nö­velésére nagy szükség, de le­hetőség is van, amelyet komp­lex módon, a technika meg­újításával, a munka- és üzem­szervezés javításával, a vezetés színvonalának emelésével és jobb munkafegyelemmel kell elérnünk. A kormány egyik legfonto­sabb feladatának a beruházási munka megjavítását tekintette, és intézkedéseink hatására ja­vulás következett be. A beru­házások egészségtelenül gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évi­hez képest összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javult, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutat­koznak, elősorban ezen okok következtében a befejezetlen beruházások száma, aránya még mindig igen magas. A termelési célokat szolgáló építkezések tervezésével kap­csolatban a beruházási tevé­kenység növekedésének mér­séklése miatt helyenként ki­használatlan építőipari kapaci­tások kelekeztek. Ez átmeneti­leg elkerülhetetlen. Az idén ez a kihasználatlanság már csök­ken. Az építőiparnak sokolda­lúan fel kell készülnie arra, hogy a későbbi időszakban is­mét . nagyobb feladatokat kell megoldania. Az egyensúlyi helyzet átte­kintése után a gazdaságos ter­melés fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről szeretnénk szólni. Noha valamelyest sike­rült visszaszorítani a gazdaság­talan termelést, még koránt­sem értünk el kielégítő ered­ményeket. Gazdasági ösztön­zőkkel, szükség esetén a köz­ponti beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folya­matot. Az anyagi ösztönzés el­vének következetes érvényesí­tése mellett ne veszítsük szem el51 a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhe­tetlen fontosságát. A hatékonyság növelésének kulcskérdése, hogy a terme­lés szerkezetét mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban fokozatosan oly módon alakít^ suk át, hogy a hatékonyabb termelőágazatok gyorsabban fejlődjenek, a gazdaságtalan termelés pedig visszaszoruljon. Az ipar kedvező irányú szer­kezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növe­kedési ütemet lényegesen meg­haladó fejlesztése. így például az 1971-es és 1972-es tényszá- mok, valamint az 1.973-as terv alapján, e három év alatt az Ipari termelés mintegy 18 szá­zalékos növekedésén belül a kőolaj-feldolgozás 27 százalék­kal, a földgáztermelés 29 szá­zalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyaterme­lés 29 százalékkal, a cement­termelés 23 százalékkal emel­kedik. Az előrehaladás azonban — különösen, ha nemcsak az ága­zatok egymáshoz viszonyított fejlődési arányát, hanem az üzemeiken belüli gyártmány- .összetételt is vizsgáljuk — a kívánatosnál és a lehetséges­nél lassúbb. A gyáirtmáinyszer- keziet korszerűsítéséire irányuló munka gyorsítása érdekében széles körű összefogásra van szükség. A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a'kormány ját alapvetően teljesítjük. A tervezett beruházások elmara­dása miatt átmenetileg a kívá­natosnál szélesebb körű, gyak­ran kevésbé gazdaságos koo­perációra van szükség. Átalakult a mezőgazdasági termelés szerkezete egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság ál­lásfoglalása alapján a közel­múltban határozatot Hoztunk 50 gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelem­mel kíséréséről. Ezek a válla­latok állítják elő egész ipari termelésünk mintegy 55 száza­lékát, s az ipari export két­harmadát. Itt összpontosul az Iparban foglalkoztatott mun­kaerő fele, az ipar álló- és for­góalapjainak jelentős része, továbbá itt valósulnak meg a központi fejlesztési progra­mok, s az állami nagyberuhá­zások . Ezeknek a nagyvállala­totoknak — melyek egyike- mésika egész iparágat képvisel — meghatározó jelentőségük van a társadalom, a gazdaság fejlődésére. Az a célunk, hogy a gazda- sáígirányító szervek rendszere­sen és folyamatosan informá­ciókat kapj anale e vállalatok működéséről, gazdasági hely­zetéről, termelési, fejlesztési és üzletpolitikájáról, segítsék a vállalatok hatékony műkö­dését, a népgazdaság érdekek érvényesülését. Az óltaHánositnl eltérő mód­szereket fogunk alkalmazni az egyenként több ezer dolgozót föglalikotztató, jelenleg hat. a későbbiek során valószínűleg nyolc—tízre szaporodó vállalat átszervezésére, korszerűsítésé­re, amelyeknél a termelési struktúra átalakításához szük­séges anyagi eszközök kizáró­lag saját erőből nem bitosit- hatók. A Minisztertanács hatá­rozata alapján a Gazdasági Bizottság ki jelölte az érintett váRátotokát Ezek a Magyar Hajó- és Darugyár, á Gánz- MÁVAG Mozdony-, Vagon- es Gépgyár, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, va­lamint a Beton és Vasbeton- ipari Művek, Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyöke­resen megváltoztattuk a ter­melés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot, nagyarányú gé­pesítést hajtottunk végre. A műtrágyaellátás jelentős foko­zásával erőfeszítéseket tettünk a talajerő utánpótlására, nagy gondot fordítottunk a vízgaz­dálkodás kiterjesztésére. Új­szerű szervezeti formákat hoz­tunk létre, amelyekben a gaz­daságok egyesíthetik erőforrá­saikat, termelési tapasztalatai­kat, és egyre inkább jpairsze- rü módszerekkel oldják meg feladataikat. A következő években to­vábbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesz­tése. a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 szá­zaitokkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. A szántóföldi növények ösz- szes termelése — különösen gabonafélékből jelentősen ma­gasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számított-tói A gabonaprob­léma után megoldottuk a kor­szerű kukorciatermelés egyál­talán nem könnyű gondjait Is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állatte­nyésztés növekedése. A túltel­jesítést elsősorban a sertés- és a baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A szá­mítottnál 'kedvezőbb sertés­helyzet a lakosság húsfogyasz­tásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az ál­latállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A kor­mány biztosította annak felté­teleit, hogy a termelés minél hamarabb újra elérje a terve­zett szintet. Az élelmiszeripar egyik fontos feladata a vágó- és feldolgozóka pacitásnak a sertéstenyésztéssel összehan­golt bővítése. A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — ame­lyek együtt járnak a jövedel­mezőség igen jelentős javulá­sával -is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvas­marha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok, és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltéte­lei is kedvezőbbé válnak. A következő években megol­dandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mező- gazdaságban már eddig végre­hajtottunk. A korszerű szocia­lista _ nagyüzemi termelés ki­alakításában és az egyre fej- letebb módszerek alkalmazásá­ban szerzett termelési tapasz­talatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben meg­oldjuk a cukorrépa-, a do­hány-, a zöldségtermelés prob­lémáit, továbbá a modem nagyüzemi szarvasmarha-te­nyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe ve­vő feladatait. A kormány minderre kidol­gozta munkaprogramját. Tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat Központi iparfejlesztési programok Fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget A szocialista országokkal 1970—1971-ben kialakult kül­kereskedelmi passzívum 1972- ban megszűnt, a tőkés orszá­gokkal lebonyolított forgal­munkban pedig a tervezettnél jobban csökkent, együttesen számítva némi kiviteli többle­tünk keletkezett. Ez a kedvező változás szorosan összefügg az 1972. évi terv keretéin belül tett — a gazdasági egyensúly, ezen belül a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítására vonatkozó — intézkedésekkel. 1971-ben a tervezettnél job­ban nőtt az állami költésve­tés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, rész­ben a beruházási többletkölt­2, |Somogy/ Néplap ségeklből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vál­lalatok tervezettnél alacso­nyabb befizetéséből vagy tá­mogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, s az elmúlt évet a tervezett 3,2 mil- liárddal szemben 2,6—2,7 mil­liárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az országgyűlés által jóvá­hagyott 1973-as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind a bevételek, mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A hiány további csökkentését se­gíteni kell észszerű takarékos­sággal is. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! A népgazdaság termelési szerkezetének álatok ításáb an jelentős szerepet töltenek be a központi fejlesztési programok, amelyek több gazdasági ága­zat egybehangotlt. igen sok üzem egybehamgolt tevékeny­ségét követelik mag. E prog­ramok kedvező hatása már a negyedik ötéves tervidőszak­ban jelentkezik. Az alapjai­ban eredményes folyamatnak ezúttal csupán néhány proble­matikus oldalára kívánom a figyelmet, ráirányítaná, hisz ezek megoüdásn közös feladat, s ebben is szükséges az egysé­ges steimPéfiet. Energiagazdálkodási kon­cepciónk szerint gyors ütemű a szénhidrogének, előretörése és csökken a szénfelhasználás aránya. Nagy könnyítést jelent a lakosságnak, hogy a háztar­tások jelentős részében korsze­rű fűtőanyagot használnak. Már mintegy másfél millió olajkályhát működtetnek és a háztartások 60 százalékában gázt használnak. Ez kétségte­lenül nagyon örvendetes jelen­ség. Ám azt is látjuk, hogy a tüzelőanyag-felhasználás át­állításában hibák is történtek, elsősorban az ipari üzemekben túlságosan előre szaladtak, a széntüzelést ott is abbahagy­ták, ahol az ma még nem meg­engedhető. s a technológiai fo­lyamat nem feltétlenül teszi szükségessé. A népgazdasági érdekeket mellőző átállással most felesleges kiadásokat, beruházási feszültségeket, el­látási gondokat okoznak, Olyan, a dolgozó emberek ez­reit érintő szénbányászati problémákat, amelyeknek megoldása gyakran kormány­zati döntést, közbelépést tesz szükségessé. Enertgiahelyzietüník neon välbbiafebain tervezett jelentős kapacitású aboimierőművek épí­tése után is nagyon megfon­tolt, takarékos gazdálkodást követel. Sok milliárd forint értékű beruházás szükséges a növek­vő energiaigények kielégítésé­hez. mind a hazai energiafor­rások kihasználásához, mind az elkerülhetetlen import bizto­sításához. A jó arányt sem le­het megalapozatlan gyorsaság­gal követni, körültekintőbben kell eljárni az energiagazdál­kodásiban. Előfordulhat, hogy a termelés területén ott, ahol a szénhidrogének felhasználásá­ban előre szaladtak, vissza kell állítani a széntüzelést. Eredeti elhatározásunknak megfele­lően elősorban a lakosság gáz- és fűtőolajigényeinek kielégí­tését, valamint a petrolk m.iai ágazat gyors fejlesztését bizto- j sítjuk, ezt .követően kerülhet | csak sor á belföldi adottságo­kat és a lehetséges importot is figyelembe véve az ipar fűtő-f anyag-szükségleteinek kielégí­tésére szénhidrogénekből. Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politi­kánkkal, valamelyest mérsé­keltebb ütemben, mintegy két­éves eltolódással valósul meg. Ennek ellenére alumíniumipa­runk fejlesztése összhangban van a magyar—szovjet tim­föld-alumínium egyezménnyel, amely a szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyszerű példája. A program végre­hajtása során timföldter- mel-ésünk már eddig is több mint kétszeresére, alu­mínium félkészgyártmány termelésünk pedig több mint két és félszeresére emel­kedett. Terveink szerint foly­tatjuk a bauxitbányászat bőví­tését és célszerűnek látszik gyorsítani az új timföldgyári beruházást. A közúti járműgyártás fej­Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalom épí­tésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotó munka. A távlati tudományos terv tu­domány politikai céljaink meg­valósításának alapját jelenti, A rendelkezésire álló anyagi íelyetősóg ..kéretek között min­déin eszközzel és. módon segít­jük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibonta­koztatását, a jelentősebb kül­földi vívmányok hazai haszno­sításának meggyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerű módszereket. Ezek aizónban csaik akikor érvénye­sülhetnek teljesen, ha megfe­lelő termelési feltétel és gya­korlat alakul ki. Meg kell be­csülnünk azokat a vezetőket, akdtk ebben a szellemben fele­lősségteljesen dolgoznak. Emel­lett azonban gondot kell for­dítanunk arra, hogy az áilHam- igazigatás és a gazdasági élet vezető posztjain a természetes cserélődés folyamatában fenn­akadások ne legyenek. Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői mun­kánkat. Különösképpen elő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javí­tanunk kell a végrehajtás el­lenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati Irányító tevékenység sokoldalú továbbfejlesztése. Megkezdtük az előkészülete­ket az áillLaimá tervbiziobtság lét­rehozására, mely a Miniszter­tanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető fel­adata lesz, hogy jobban össze­hangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. A népgaz­dasági tervek kidolgozásában, a gazdasági szabályozók fej­lesztésében, valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzésé­ben e bizottság javaslatai bi­zonyosan nagy segítséget ad­nak a kormányzat számára. Miközben folyamatosan dol­gozunk távlati népgazdasági tervünkön, máris megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves ter­vünk kimunkálását. A kor­mány miéig a múlt év őszén úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv két szakaszban ké­szüljön el. Az elsőben a terv- koncepció, a másodikban pe­dig a végleges terv kerül kidol­gozásra, a KGST keretében történő, egyeztetés alapján. Ezután Fock Jenő hazánk nemzetközi gazdasági kapcso- i Haltait érintette. Célunk a lakosság szükségleteinek egyre jobb kielégítése Tisztelt Képviselő Elvtánsak! Politikánk, gazdaságpoliti­kánk alaptétele, hogy gazdál­kodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék né­pünk életszínvonala. Gazdasá­gi építőmunkánk célja és ér­telme, hogy a lakosság szük­ségleteit egyre jobban elégít­sük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülménye­ket biztosítsunk a szocializ­must épitő ember számára. Az ötéves terv első két évé­ben az átlagkeresetek 9,4 szá­zatokkal nőttek. A reálbér 4,3 százalékkal, reáljövedelme pe­dig 8 száziateklkial nőtt. A fo­gyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése elle­nére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 szá­zalékkal növekszik 1972-hpz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hát­rányos helyzetbe került ága­zatok és vállalatok bérfeszült­ségeinek feloldására kormá­nyunk intézkedéseket tett. Két esztendő alatt több mint egy- milliárd forintot fordítottunk | e célra. Ez jelentősen enyhí­tette»-aat H7f sősorban az ipari nagyvállala­tok hátrányára volt tapasztal­ható. A költségvetési szervek dolgozói közül emeltük az egészségügyi, oktatási, igazság­ügyi dolgozók, egyes kulturá­lis intézmények alkalmazottai­nak fizetését. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpoliti­kai intézkedések közül sor ke­rült a három- és több gyer­mekes családok családi pótlé­kának emelésére. Ebben az év­ben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étke­zési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növe­kedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipa­ri és építőipari munkások máréius 1-én é'étbe lépett központi béremelését. Az in­tézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjed ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mint­egy 2,3 milliárd forinttal nö­veli a munkások jövedelmét. Az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országi*

Next

/
Thumbnails
Contents