Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

röaaaizi—m/ítri dlaat az OKISZ-labor bemutatóterméből Geometriai mintákkal díszített tavaszi öl- Spanyolos hatású esti ruha. tözék. Ki mini véli ágyál... A pihentető alvás feltételei A jó alvásnak valóban egyik legfontosabb előfeltétele: ho­gyan vetjük meg az ágyunkat, vagyis milyen a fekhelyünk. Az ideális fekhely kényelmes, de nem túlságosan puha, in­kább rugalmas. A párnánk le­hetőleg lapos legyen, és ne túl puha. Jó, ha a lábunk alá egy összehajtogatott takarót is te­szünk, hogy egy kissé maga­sabbra tehessük, mint a tör­zsünket, mert a láb úgy job­ban pihen. A túl meleg takaró nem jó, mert megizzadunk, kitakarózunk, s könnyen meg­fázunk (de az álmunk is nyug­talanabbá válik). Kényelmes, bő hálóruhát használjunk. A szűk hálóruha elszorítja á vér­keringést, zsibbadást, rossz ál­mokat okozhat. Mit tehetünk még az üdítő­szépítő alvás érdekében? Felnőtt embernek naponta legalább 7—8 órai alvás, illet­ve pihenés szükséges. Este le­hetőleg 9—JO óra körül feküd­jünk le, s inkább reggel kel­jünk korábban. Így pihente- tőbb az alvásunk. Ne vacsorázzunk későn, és csak könnyű ételeket fogyasz- szunk! Ideális időpont a va­csorára az 5-—6 óra, vagy leg­följebb a 7 óra. Így az elfo­gyasztott ételt szervezetünk még feldolgozza a lefekvésig. Lefekvés előtt egy pohár tejet vagy gyümölcslevet igyunk, esetleg gyümölcsöt együnk, így nem lesz kellemetlen éhségér­zetünk. Ne igyunk későn feketeká­vét, szeszes italt, erős teát. mert nehezen tudunk elaludni. Ágyban már soha ne dohá­nyozzunk! Este kerüljük az idegessé­get, az idegtépő vitákat. Sem gyermeknek, sem felnőttnek nem jó zaklatott idegekkel le­feküdni. Bármilyen nehéz is, kapcsolódjunk ki teljesen az esetleges kellemetlen napi ügyektől. Úgysem segítünk az­zal, ha gondolatban vissza­visszatérünk ezekhez. A tuda­tos kikapcsolódás segíti elő legjobban a pihentető alvást... Lefekvés előtt ne olvassunk izgalmas könyveket, amelyek félelmet, zaklatottságot kelte­nek bennünk. Inkább vidám témával foglalkozó írásokat lapozgassunk. A kellemes, halk zene pedig nyugtatóan hat az idegekre. Este lehetőleg mindig tető- tői talpig mosakodjunk meg. Közérzetünk kellemes, pihe­nésünk nyugodtabb lesz. Le­fekvés előtt nyitott ablak mel­lett vagy jól kiszellőztetett szobában végezzünk néhány tornagyakorlatot. Gyakorlat előtt, közben és utána pedig néhány mélylégző gyakorla­tot, amellyel jól átlevegőztet­jük a tüdőnket is. Lefekvés után nyújtózkodjunk jó na­gyokat, ez pihenteti a szerve­zetet. Lehetőleg hanyatt fekve aludjunk el. Így minden test­részünket, lmunkat pihentet­jük. Izmainkat tudatosan la­zítsuk el, még az arcizmain- kat is. Ha az orvos kifejezettel) nem írja elő, ne használjunk altatószeréket! Nem jó, ha a szervezet hozzájuk szokik! Sokkal hasznosabb, ha betart­juk a jó alváshoz szükséges fenti tanácsokat. F. K. | KEREKES IMRE------------------------------­E STE TÍZ UTÁN 6. Mikor a pusztaság felőli ol­dalon járok, felhajtom a gal­lért, meghúzom a nadrágszí­jat, s szívom az orrom. A hi­deg még így is mar. Ilyenkor jó gondolni azokra, akik most állig fölhúzzák a meleg pap­lant, meg a gépekre, a védett munkahelyen, míg kinn hull a hó, és veri a kerítés faiát. A sötét ilyenkor már olyan sűrű, mintha fölszállna az elolvadt hótól fénylő pocsolya. Az ilyen sötét a legrosszabb. A sár miatt ugyanis meg kell gyújtani a zseblámpát. Külön­ben nem tudod, mire lépsz. Szóval, az ilyen idő a tol­vajok paradicsoma. Hajtom magam elóre, bo­káig a sárban. Fél kézzel a falat támasztom, a másikkal tartom '? •’ ampát. Nincs isten, a'.: ’ kor arra tud figyelni k lapul a sötétben. De ha senki nincs, aki ilyerkor époen itt lapul, vala­hol a vastag sötétség közepén, vagy a túloldalán, már bizto­san készül. Már. éles a halef, nyitva a bicska. A tolvaj va­lahol már* 1 * * * készül, figyeli a zseblámpát, nincs annál jobb céltábla. A tolvajnak könnyű, annak társa az éjszaka. Az éjjeliőr­nek még ennyi sincs. Ha ezt az estét megússza, holnap úgy­is elkapja a gépszíj. — Most gyere, pajtás! — mondom. — Ilyenkor mutasd meg ki vagy. Semmi. A? ember pocsolyából po­csolyába lép. A csizmaszáron is befolyik a hóié, s a vastag harisnya beszívja a nedvessé­get. — Tetvesek — mondom, mert nincs, aki válaszoljon. Mire bedilizik az ember, rá­jön, hogy kár a szóért. Hát ennyire lehet vinni. Fölbuktam. A zseblámpa ki­lódul a kezemből, de tovább ég. Fülkapom a földről, rá a fényt a csapdára. Mert csap­dát raktak, az nem vitás. Egy gerenda fekszik keresztben az úton. Hogy lebet ezt megfej­teni? Szóval így állunk. Ott a nyom a kerítés tetején: a tég­lák éle letörve. Ott dobták át a gerendát. Még jó, hogy csak ezt az egy szálat. De ki hiszi ezt el? Egy gerendára nem pályázik senki. Vissza a gyárkapuhoz! Éj­nek idején a sötét udvaron át irány a kerítés. Ott a nyom, ahol átdobálták a gerendákat. Csakhogy nem most, hanem fényes nappal. Szóval megint a gyáriak működtek. De ki hiszi el ezt az éjjeliőrnek? — Tolvajlás — jelentem a telefonba a rendészeti vezető­nek. — Elcsípted őket, Gáspár? — Napközben dobálták át a gerendát, sötétedéskor megfúj­ták. — Az öreganyád! Nem kép­zeled, hogy fényes nappal, a rendészek orra előtt ki lehet dobálni a gyárból 15 gerendát? — Pedig így volt. — Térjünk a tárgyra! Szó­val, nem csípted el őket? —, Nem. — Fenyegetve érzed magad? — Mitől? Az ellopott geren­dáktól? — Akkor jó. Ráérünk reg­gel fölvenni a jegyzőkönyvet. Reggel meg kell várnom a rendészeti vezetőt. Jelentem majd újra az esetet. Föl is ve­szik a jegyzőkönyvet, de a vé­gén ott lesz a megjegyzés: »Az elmondottakkal ellentétben éjszakai betörők hatoltak be a nyilason, és kijátszva am éjje­Sjúlyos következményekkel járhat... A gyógyszerek és a dohányzás terhesség idején Amikor a terhesség alatti gy úgy rn.br iOgy aszta s ról beszé­lünk, s ennek veszélyeire hív­juk fel a figyelmet, a kérdés megértéséhez mindenekelőtt tudnunk kell, hogy az anya­mellben fejlődő magzat a méh­lepény, illetve a köldökzsinór közvetítésével áll kapcsolatban az anyával. A magzat fejlődé­séhez szükséges tápanyagokat a magzat a méhlepény szűrő­jén átjutó vér útján kapja, a köldökzsinóron át. Ez a szűrő sok mindent visszatart ugyan, de a*gyógyszerek nagy többsé­ge akadály és változtatás nél­kül átmegy a méhlepény szű­rőjén, és bejut a magzat szer­vezetébe. Tehát minden gyógyszer, amit aiz anjte lenyelt, injekció­ban vagy kúoban kapott és be­jutott a vérkeringésébe, átjut a magzati testébe is. És ami az anyára .teljesen ártalmatlan volt, az a rendkívül gyorsan osztódó és érzékeny magzati sejtekre — elsősorban a ter­hesség első harmadában — bi­zony káros lehet. A fejlődő maigzait eyógvszeréraékeny. S a tanulság mindenekelőtt az. hogy fiatal, fogamzásképes korban levő nők ne szedjenek fölöslegesen — egyszerűen szo­kásból vagy kényelemszeretet­ből — hasznos vagy haszonta­lan nyuntatókat, avagy izgató­szereket, Napjainkban különben is a családtervezés korszakát éljük. Ebből következik, hogy abban a hónapban, amikor a fiatal szülők elhatározitálk, hogy elér­kezett a családalapítás legelő­nyösebb időpontja, az anya csakis orvosi utasításra szed­jen gyógyszert. Ha pedig a fia­tal anya terhessége tudatában megy orvoshoz, sose mulassza el figyelmeztetni kezelőorvosát vaisy a rendeMmitézeti szakor­vost a terhesség tányéré. (Az orvos a terhesség ismeretében különlegesen mérlegeli a ren­delt gyógyszereket.) A másik tanulság pedig az, hogy azt a gyógyszert, amit a fiatal terhesnek az orvos a ter­hesség ismeretében rendelt, nyugodt lélekkel szedheti, hi­szen a gyógyszerek többsége I ártatlan és veszélytelen a mag­zatra. Nemcsak a fölöslegesen és j megszokásból — felelőtlenül szedett gyógyszer lehet ártal- | más a terhesség idején (és | nemesak a terhesség alatt!), hanem egy másik — és sajnos i egyre jobbam elhatalmasodó — {áros szenvedély, a dohányzás is. Bizony, nem ártana, ha a szülők és a pedagógusok nem Hunynának szemet azok előtt a serdülő lányok előtt, akik alig domborodó keblekkel tö­megesen cigarettáznak az ut­cán, az iskolák kapujában. A közösségi kényszer hatására egyre több serdülő leány válik ennek az ábkos szenvedélynek a rabjává, olyannyira, hogy néhány év múlva fiatal anya­ként a terhesség és a szopta­tás alatt sem tud lemondani a dohányzásról. Pedig az anyai vérbe került nikotin is rend­kívül ártalmas a magzat fej­lődésére, hiszen — ugyanúgy, mint a gyógyszer — a magzat vérében is kering. Így ván ez a szoptató anyáknál is. Szo­morú ezért az a tömeges je­lenség, amikor fiatal anyák egyik kezükkel babakocsit tol­nak, a másikban pedig ciga­rettát tartanak. Nyilvánvalóan nemcsak terhesség és a szoptatás alatt áll az utód nikotinhatás alatt hanem az any aval egy helyi­ségbe zárva kénytelen annak füstiét már nagyon fiatalon is belélegezni. És ez sem ártal­matlan dolog, A szoptatás idején az anyá­nak ugyancsak gondolnia kell újszülöttjére, ha gyógyszert szed. Mert pl. az altatók vagy nyugtatok átmehetnek az anyatejtoe, és — bár aa anyá­ra áldatlanok voltak — a na­gyon fogékony újszülött szer­vezetéi-e komoly kövebkezmé- n y ek kel j árhatn afk. Í5 végül még egy tanul­ság: ku, inodern gyógyszer­kincsünk nélkül biztosan sze­rencséi,len lenne az orvos és rétég egyaránt. Ahhoz viszont, hogy a. gyógyszer mindig gyó­gyulást hozzon, nemcsak az or­vosnak kell ismernie gyógy­szerét és betegét, hanem ma­gának a betegnek is kell bi­zonyos modern egészségügyi alapismeretekkel rendelkez­nie. Csakis az orvos és a be­teg kellő tájékozottsága ga­rantálja a leendő és az épen megszületett utódok legelőnyö­sebb és egészséges fejlődését. Dr, Szende! Ádám OTTHON CSALAD Kénvegyületek a levegőben A STOCKHOLMI környe­zetvédelmi ikonferencián á svéd kormány által előterjesz­tett adatok szerint világszerte kereken 50—100 millió tonna kéndioxid kerül légkörünkbe. rehozott kénmennyisóg 95 szá­zaléka az északi féltekére esik. Sőt Északnyugat- és Köczép- Európára — amelynek terüle­te csak egy százalékát teszi ki a föld felszínének — az össze« Ennek legnagyobb része szén | kéntermélés 20 százaléka jut. és kőolaj elégetéséből szárma­zik. Ez a mennyiség — globó­Ez pedig a természetben létre­I jövő kén menny iség 75 százalé­ksán nézve — kevesebb, mint j kát teszi k,i. amennyi földünkön a terme- A kéndioxidok álltai okozott szetben létrejön. (Biológiai ' ltár0lk helyes megítéléséhez anyagok bomlásából évenként különbségét keli tenni a kén­keréken 200 millió tonna kén- hidrogén szabadul föl, s az at­moszférában fokozatosan kén­dioxiddá és kéntrjoxiddá, a emisszió helyi és távoli terü­leteken gyakorolt hatása kö­zött. Azoknak a létesítmények­nek közvetlen közelében, ame­lyekben égés megy végbe, sok ­vízben pedig szénsavvá alakul j szór igen magas a kéndioxid- át. A tengerelvből a tajték út- ] koncentráció, ami azonban a ján kereken 25 millió tonna kén,di°*ió kerül az atmoszfé­rába.) Ez a kedvező mérleg aszón- ban gyorsan megváltozik, ha figyelembe vesszük, hogy az ember közreműködésével lét­liőrt 10—15 gerendát elvittek. A kár kb. ezer forint." Leoltom a villanyt a portás­fülkében. Még meg se meleg­szem, csöng a telefon. — Mi a fene — mondom. — Ki le­het az, ha csak a Nclii nem hív? Röhögés a vonalban. Rögtön leesik a húszfillér: huligánok szórakoznak. — Szeretnélek látni... — mondom. Aztán melléteszem a kagylót. A technikához érteni kell. A közelembe viszont nem merészkednek. Tudják, hogy stu kker van a farzsebben. Meg aztán már nem is vagyok egyedül, mert a talponállóból kilép a Lipták úr. Szaporán halad, mert nyomában a hu­ligánok, de az is lehet, hogy a szeszgőz hajtja. Mégis utol­érik. Váltanak is vele néhány szót, de az igazság kedvéért: egy ujjal nem nyúlnak hozzá. Slezáknét viszont a falhoz nyomták, és csak akkor en­gedték tovább, amikor megbi­zonyosodtak, hogy nem érde­mes. Viszont megkínálták egy szivarral. Vesztükre. Sle- zákné ugyanis Csongort szív az utóbbi időben. Mire kis kofferjával megjött Richter úr, a csapos, már az egész társaság elpucolt. Vajda úr, a KÖZÉRT-veze- tő, viszont bekopogott hozzám: nem tudnék-e egy százast vál­tani, a taxisnak nincs aprója. Ma éjszaka ismét Erdélyi 6c, a festő srtee-aL a pálmát. A levegővel való érintkezés foly­tán rohamosan felhígul. Míg a távoli forrásokból ere­dő kéndioxidot a levegőszeny- nyeződés szempontjából elha­nyagolhat julk, nem tehetjük ezt az atmoszférából az esővel a földre és a vizekbe jutó rneny- nyisóggel. Miután Észak-Euró- pában a kénvegyületek átlago- * san 204 napig maradnak az at- tinédzser mucusok tolták hazai moszférában, sokszor 100 km- a hóna alatt támogatva. Mégiwsl is nagyobb távolságot tesz- szerencse. mert ha ez nincs, afbek meg. Skandináviában — vállalati darusnak kellett vol-áamin: ezt a vizsgálat adatai bi- na telefonálnom, hogy emeljefzonyífják a szomszédos ipa­be a második emeletre. Igyf1-* államokból szármázó j-elen- legalább a családjának meg-á*08 mennyiségű kén'rakodik volt a napi öröme. fi®. , , Szóval, helyreállt a rend. ? Annak fölmérését, hogy nu- „ „ „ ályen mértékben veszelyezteti „ , , , é az atmoszféra kénszennyeaett­Karacsony előtt szerettem^ ^ em;>eriS:é.get, megnehe- volna kivenni a szabadsagom.,^^ hQgy a levegőben levő por A munkaügyis lebeszelt. Axjés korom megsokszorozza a ünnepek alatt ejjel-nappal a kéndioxid hatását és elősegíti üres a gyár. Lehet, hogy annak kéntrioxiddá való átala­van. Nekem így is .10. Azt! jjulását mondja, hogy' jövőre is kive-# &ok növény hetem az idei szabadságom. Tudja ő jól, miért mondja.] például a tű­levelűek is — érzékennyebben reagál a kénszennyeződésre, KA j'yeTlk°r ,, f mint az emberi szervezet. A éjjeliőrt. Viszont két hét alatt,i röv^d j^g tartó, magas kén­JÍIíSí41"5 * *1 dioxidkoncentráció akut káro­sításánál veszélyesebb a kró­nikus mérgezés, amely lassítja . a növények növekedését. A A^fokónyvelo Például^ TOOst f sűrűn lakott területeken ma ” 1 ~ oly gyakori koncentráció az er­dők növekedését már néhány innen még a portásfülkét is Vagyunk néhányan. akiket nem lehet nélkülözni. megy szabadságra. Mint. hal lom — ha igaz, amit beszélnek o volt az, akinek eszébe?százalékkal képes csökkenteni. jutott: »Ennek a GáspárnakJ emelni kell!« Most, hogyj emelt, már szerintem is nél­külözhető. A hónap végén ké­sőn jár haza, úgy 9 óra felé. A fémek korróziójának szin­tén egyik jelentős tényezője a bénsaenny eaettség. A KÉNDIOXID további íel­1 (kiesének gondos vizsgálata Ilyenkor nem kocsival megy.^^ az ezzel kapcsolatos könnye Gyalog vág át a gyárudvaron ^ ^ ártalom összegezése alap­már csak azon a részen, ami* jén a tenulmány arra az ered­a kapuig vezet Alaposan be-émáaP? Jut, hogy mmd Sved- a Kapuig vezet. Alaposan pe „^nd a jflppj euró_ tekint a gyarudvari sötétbe, J pai országban 1982-ig a kén- mintha onnan jönne az ellen-1 termelést az 1965. évinek fele­ség ... J re kall redukálni, és a továb­__ é biakban is ezen a szinten kell ( •FntyWfcJ ’ tarta-m.

Next

/
Thumbnails
Contents