Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

Az igazságért szakember szerepéről Beszélgetés dr. Gibicsár Gyula főügyészségi szakágvezető ügyésszel ö már a holnap ügyésze. Szép ívű pályája a bizonyítélt, hogy a ma is megbecsüli, Kel­léktárából hiányoznak a pózok, különösképpen azok, melyek láttán hajlamosak vagyunk a megállapításra, hogy igen, ilyen legyen a vád képviselő­je. Beszélgetésünkön sokkal több szó esett az igazság kere­séséről, mint a vádról. Dr. Gibicsár Gyula főügyész­ségi szaikágvezető ügyész tizen­három éve szerezte meg a dip­lomát, s tíz éve dolgozik Ka­posváron. — Középiskolás koromban kiért vetélytársa támadt jöven­dő hivatásomnak. Vonzott az idegen nyelvek főiskolája és az újságírás is. Sietem első cikkét a csurgói gimnázium faliújságára írtam. Időnként fölveszem a tollat, bár már a gimnázium negyedik osztályá­ban eldöntöttem, jogász leszek.. Senki sem születik ügyésznek, ennek a hivatásnak nincs ro­mantikája. De fegyelmezett embernek tartottam magam, s éreztem erőt is, kedvet is a harcra az igazságért. Közel a szüléimhez, Barcson akartam kezdeni. A járási ügyészség fo­galmazója lettem, két hónap múlva Kaposvárra helyeztek. — Csalódott-e a gyakorlat­ban? Erezte-e, hogy más fel­adatok várják, mint amelyek­re készült? — Az ügyészségről csak any. nyit tudtam, amennyit az egyetemen tanítottak. Az igaz­ságtalanság a kezdetkor is fájt, nehezein tudtam elviselni. Pá­lyakezdő töreikvéseim mit sesm változtak: nem tartom magam az igazság fölkent bajnokának, de vállalom az igazságért küz­dő ember, ha úgy tetszik, szak­ember szerepét. — Nem egyoldalú az ügyész igazságkeresése? Hiszen min­dig a vádat képviseli. — Ki kéül igazítanom. Az ügyész nemcsak vádol, hanem az enyhítő körülményekkel is foglalkozik. Védi a bántalma­zott embert és a társadalom érdekeit is. — Harmincöt éves, és talán már ezért is méltatlannak ta­lálja a kérdést: nem érez néha fásultságot? Végső soron örö­kösen a bűnnel kell foglalkoz­nia. — Sokszor nagyon elfáradok, s ez néhány külsőségben meg­nyilvánul, például a hangula­tomban, vagy a viselkedésem­ben. Fásultságot azonban még nem éreztem. — Előfordul-e, hogy a bű­nösségre nem talál elég bizo­nyítékot? — Ha hibás az áru, vagy té­vesen számolnak, könnyein ki­köszörülhető a csorba. Az igaz­ságszolgáltatásban nem ilyen egyszerű felszámolni egy téve­dés következményeit. Az., ügyésznek sem szabad feledni J Dzserdzsáinszkij szavait: »Hidegé fej, forró szív, tiszta kéz!* Lel-J kiismeret nélkül egyetlen ni-i vatást sem lehet becsületesen i szolgálná, hogyan lehetne az A igiazsáigsizialgáitaitásit? A tények A és a bizonyítékok a mérvadók. A Ne tévessze meg a körűimé- f nyesnek tűnő fogalmazás, de A ezt másképp nem mondhatom:^ csak azt vádolom meg, akit a f bíróság előtt bűnösnek indít­ványozok kimondani. Indítvá­nyozok, mert a bűnösséget csak a bíróság állapíthatja meg. ,— Hogyan készül az eljárás­ra, illetve a vádbeszédre? Nyereségrekord ügyészi kihallgatásokon is. Egyszer a gyanúsított igen szé­pítette a részegségét, semmi áron sem akarta elismerni, hogy mennyit ivott. Olyan ke­vés itad fogyasztását ismerte éL, hogy én ezt mondtam: »Ké­telkedem az állításában, mert én bizony ennyi bor után még dalolni sem tudnék.-* A gyanú­sított kész volt a válasszal: »Hja, kérem, aki megszokta az italt.. .* Az ember egy percig sem feledkezhet meg magáról. — Véleménye szerint milyen a jó vádbeszéd? — TángyüLaigos, a msggyfeő- désen alapul és a jó értélem­ben vett meggyőzés a célja. — Sok a rossz vádbeszéd? — Sok a jó. — Mit érez az ügyész, ha fölmentik a vádlottat? — Először is: nem a presz­tízsről van szó. Ilyenkor ismét félül kell bírálná az eset min­den körülményét, s dönteni keli, föllebbez-e az ügyészség, vagy tudomásul veszi a föl­mentő ítéletet. A törekvés az igazságosságra és az ártatlan­ság vélelme ' nem zárják ki egymást. — Előfordul-e, hogy ellen­szenvesnek találja a védőügy­véd szándékait? — Az ügyvéd a vádlott ér­dekeit képviseli, s ez megha­tározza a szerepét. Ha állás­pontja eltér az enyémtől, gon­dolkodásra késztet, vajon ki közelítette meg jobban az igaz­ságot, s a bíróság melyikünk álláspontját fogadja el. Az azonban bosszant, ha a védő nem a bizonyítékokra, hanem csupán elképzelésekre hivatko­zik. A bosszúságomból a tár­gyaláson azonban semmit sem lehet észrevenni. Személy sze­rint egyik ügyvédre sem ne- heztelefc. — Melyik ügye a legemléke­zetesebb? — Tudom, nem tetszik a vá­lasztom, de én ilyen rangsort nem állítottam fel. Sok ügy szomorú emléke él bennem, különösen az élet elleni bűn­tetteké. — Szokott-e találkozni az egykori vádlottakkal? — Ritkám, jobbára akikor, ha újabb bűncselekményt követ­nék eS. Megelőzöm a kérdését; »mégis, melyik volt az a talál­kozás?* Az egyik terme­lőszövetkezet volt vezetője korrupciós ügybe kevere­dett, s a kihallgatásokon sokat beszéltünk arról, mi­ért bún az is, ha valaki a közösség érdekében »keni meg a kereket*. Végül elfogadta, tisztességes eredményt csak becsületes munkával lehet el­érni. Nemrégen találkoztunk, odajött hozzám. Talán eltúl- aom a szerepem, de aat érez­tem, úgy váltattunk szót, mint orvos a betegével. A »beteg­ségről« ugyan nem beszélget­tünk, de láttam, hogy értjük egymást. — Ezekben a napokban ügyészi munkáján kívül mivel foglalkozik? — A kaposvári választási el­nökség tagja vagyok, jelölő gyűlésiekre járok. Mint az ügyészség párttitkára, a jövő heti taggyűlésre készülök. Ezenkívül gépjárművezetői tanfolyamra iratkoztam be, s mint igazi műszála antitailen- tum, alaposain megdolgoztatom az oktatóimat. — Végül, árulja el, melyik kérdésemre válaszolt a legke­vésbé szívesen? — Nem azt hagytam volna ki, hogy mit érzek a fölmen­tedkor, hanem azt, hogy talál­kozom-e a volit vádlottakkal. Pintér Dezső Az igazgató egy táblá­zatot mutatott. A számok a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár kaposvári gyá­rának eredményeit mutatják, 1968-tól a múlt esztendő vé­géig. Érdemes alaposabb fi­gyelmet fordítani rájuk. Ebben az öt évben nagy fejlődésen ment keresztül a gyár. 1968- ban a teljes termelési érték 69 millió forint volt, a tervezett­nél valamivel alacsonyabb, akárcsak a következő években. 1971 után azonban hirtelen változás következett be. Ta­valy már 143 millió forint volt a teljes termelési érték, ami jóval meghaladta a tervezettet. — Minek tulajdonítható az eredmény javulása? — kér­deztük Lovas József igazgató­tól. — Az 1972. évi tervet menet közben módosítottuk. A szer­vezés javításával sikerült a terv alapvető, belső elképzelé­seit megvalósítani. A gyárt­mányösszetételt — az elmúlt években fokozatosan — hozzá igazítottuk a piac igényeihez, és alapvető célként tűztük ki a gazdaságos termékek előállítá­sát. Ez természetesen együtt járt a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetésével. 1971 nyarán a vállalat szer­ződést kötött egy szovjet cég­gel. Az ennek keretében ké­szített termék gyártásához új technológiai ágat kellett beve­zetni, a tűzi horganyzást. Ez­zel az eljárással gyorsabban és kisebb költséggel tudják kezelni a termékhez szüksé­ges lemezek felületét, megaka­dályozni a korróziót. Az EKT- nak nevezett gyártmány jelen­tős szerepet játszik az össz­termelésben. Csak a kaposvári gyárban 1972-ben 45—50 millió forint értékben készítettek szovjet megrendelésre. A jó termelési eredmények­nek köszönhető, hogy 1972-ben a nyereség is magas volt. Míg 1968-ban ez 5,7 millió forintot tett ki — és ez akikor jónak volt mondható —, addig a múlt évben 30.5 millió forintot értek el. (A vállalatoknál és a gyáraknál átlagosan 15—20 százalék nyereség képződik.) A kaposvári gyár dolgozói kö­zött a múlt héten összesen 2 millió forintot osztottak ki nyereségrészesedésként. Ez át­lag 3700 forintot jelentett egy főre, azaz 47 napi munka bé­rét. A gyár végrehajtotta a köz­ponti bérfejlesztést is. A kor­mányrendelet alapján több mint 600 ezer forintot fizettek ki a dolgozóknak. Saját erő­ből 6,3 százalékkal fejlesztették a bért. Ez nagyon magas szám, mint ahogy az is, hogy az áf- lagb ér színvonal 28 ezer forint fölé emelkedett. Hegedűs Tibor forgácsolótól megkérdeztük, hogy vélemé­nye szerint minek köszönhet# a magas nyereségrészesedés? — Tudtuk, hogy lesz, Ae hogy mennyi, az jóformán csak az osztáskor derült ki. Jó gé­peken dolgozunk, és ha a ter­vek szerint felújítják a gép­parkot, ez további javulást eredményez a gyár teljesítmé­nyében. Bencs János lakatos kilenc éve dolgozik a gyárban. A bo­rítékban 5100 forintot vitt ha­za. — Dolgozik a gyárban egy mag. A törzsgárdára gondolok. Húzza maga után az egész kollektívát. Példája a töb­bieket is jobb munkára ösz­tönözte, ami a nyereséget nö­velte. A termelékenység n«t A belső tartalékok feltárásá­val és a jobb munka- és üzem­szervezéssel érték el a kima­gasló eredményt. — Azelőtt »verejtékesebbes*« dolgoztunk — mondta Gyurin« Pál szakszervezeti titkár. — Amióta a vezetőség javított a munkaszervezésen, ésszerűb­ben, könnyebben megy a mun­ka. Ezt bizonyítani elég, aerit Bencs János mondott: — Nem túlóráztunk. Er» most nincs'szükség, ugyanak­kor sokkal jobb eredményt ér­tünk el. Mészáros ANS« Előszállítások Ha most többet, a nyáron előbb A Volán 13. sz. Vállalatának alapvető feladata, hogy a fu­varozandó árut a kívánt idő­ben juttassa el a rendeltetési helyére. Ez könnyen megszer­vezhető és megoldható volna, ha a feladatok éven át egyen­letesen jelentkeznének. Az ipa­ri, az építőipari és főleg a me­zőgazdasági termelés idősza­kos jellege miatt azonban je­lentőse» megoszlanak, s ez megnehezíti a szervezést. A vállalatnak a meglévő jár­műparkkal kell kielégítenie az időszakonként hirtelen emel­kedő igényeket Az érem má­sik oldala: a meglevő jármű­vek és gépkocsivezetők fog­lalkoztatásáról is kell gondos­kodni a fuvarszegény hónapok­ban. E két probléma közül va­lamelyik az év folyamán min­dig fennáll, hiszen az egyen­súly — az igények és a lehe­tőségek összhangja — éven­ként csak néhány napig, eset­leg néhány hétig tart. Pedig a fuvarigények aránytalan meg­oszlása kedvezőtlenül hat az autóközlekedési vállalatok te­KEREKES IMRE ESTE TÍZ ETÁN 4. A mucusok pedig azt szere­tik, ha tíz után viszik őket a Az új tagot már a műszak presszóba, fizetik nekik a fél- alatt kezelésbe veszik. Várj decit, söröznek velük, zenere meg a másik utcánál, kis- r£lI1gatjak Közben tele­anyám; ne pofázzanak ezek, fújjak füsttel a helyiseget, ne- , hogy máris együtt látnak. Még gyedorankent kiszaladgalnak. — Az eljárásnak megvan a majd valami könnyű esetnek Ha ^belejönnek, az illetőt meg magja hivatalos útja, írásba A tartanak, vagy azt hiszik, azért befűzik, s jöhet a zoldszilváni, foglalom a saüktságies vakarná- A vágódtál ide, mert most sza- vagy a domoszloi, és az isten- sokait, ha kell, beszerzem a A hadul tál a sittről. Különben is ne^ nem mozdulnak onnan, felhívom a figyelmed, hogy a míg egy ujjnyi van az üveg- portás se vak, de az éjjeliőr ben. A végén meg kávét is az mindent lát. Ezért aztán a mucusok úgy vonulnak ki a gyárból, mintha már egy tel­jes órával lekérték volna a vonatindulást szakértői véleményeket és így tovább. Ha a vádibeszédem bo­nyolult, vázlatot víroik. Rögtö­nözni csak akkor szoktam, ha fordulatot vesz az ügy. Egyezel' kivételt tetteim, mert az iratok­ban észrevettem, hogy a vád­lottnak a tárgyállási napon volt a születésnapja, s ezt bele is isznak, esak aztán zötyögnek el a villamoson. Eat az életet nem az éjjeli­őrnek találták ki. Még szom­baton sem. Mert például a be­törők se tartanak szabad Volt már nekem is esetem itteniekkel, de hát ez mind szombatot. így aztan szombat szőttem a beszedembe. A vad- # nehéz ügy Mert az éjjeliőrnek ®Del is m®§ kell kerülni a tott -megköszönibe-« a megem- é z a doIga hogy vigyázzon gyárat. Még vasárnap is. Igaz, létezést, s nem kevés gúny-farrat amit ’meg kell őrizni. is fizetik. Már ahogy... nyal. megjegyezte, nemsokára f F.7^r’t az^an éjszakai életet Pedig a személyzetis is tud­jon a névnapja, arról is ejthet- f nem élhet Viszont ha nappal ja, meg a munkaügyis is, hogy tem volna pár mondatot. Szó- nem alszik, jobb, ha nem is a jó éjjeliőr aranyat ér. Ha vtal vigyázni kell, s nemcsak a f vdg neki az éjszakának. Ha a bérelszámoló rosszul ad ösz- nyiivánioisság előtt, hanem az J e]jdn a sgtét. az éjjeliőrnek sze, abból nagy hiba nincs. nem a családi életben kell Könnyű az ügyet helyre rázni, helytállnia. Még csak hem is a Mert az hétszentség, hogy nem tv-nézésben. Szóval az éjszaka a dolgozó javára téved. De az örömei nem rá várnak. éjjeliőr nem tévedhet, vagy ha ___________________>r m m miigsma í OmKéEESSS h így van, azt már nehezebb helyreütni.. . Ezért aztán jobb, ha nem a mucuson jár az esze meg a szeme, hanem a környéken. Szóval, ha figyeli a mozgást a gyár körül. Az a lány, akiről szó van, már az első este odapörkölt, ahogy meglátott a porta előtt.« — Magát aztán jól itthagy-A ták... f Mi a fene — gondolom —,A még nem is láttalak, s már' így rámnyitod a szád. Csak ránézek, végig a figuráján. Az ilyen új személlyel ne disku- ráljon az ember, mert lehet, hogy tegnap még az URH- val volt ügye. Aztán mégis: — Aki féltékeny — mondom —, az maradj oh. — Oda ne rohanják! — Csak így. Az arcán tisztán láttáim ahogy elővillan. — Ha máskor nem volnék itt, a kerítés mellett vagyok található. — Ne szaladjam körül a gyárat? — Még az ujjaival is játszott hozzá a levegőben. — Csak úgy mondom. — És ha megpróbálom? — rittyent oda nekem. Menj már, kisanyám, mert még valaki meglát, hogy itt csináljuk az arénát. Más se kell nekem. Ha az éjjeliőrt nem veszik komolyan, leteheti a lantot. Meg kell hagyni, fi­gurája aztán van. {folytatjuk) vékenységére. Egyrészt azért, mert az év első hónapjaiban nehezebbé válik a tervszerű munkaerő-gazdálkodás, hi­szen az átmenetileg felesleges gépkocsivezetők, rakodógép­kezelők megélhetését biztosí­tani kell, részükre bért kell fizetni. Másrészt az időszakos eszközkihasználatlanság növe­li az önköltséget Ugyanakkor á csúcsforgalomban a teher­gépkocsi -vezetőket, rakod ó­gép-kezelöket, rakodómunká­sokat túlzottan megterhelik. S végül az összetorlódott igé­nyek egészségtelenül növelik a járművek túlzott kihaszná­lását. Ez megnehezíti a kar­bantartó munkák szervezését és a műszaki állapot romlását okozhatja. A vállalat a különböző hát­rányos következmények csök­kentésére évről évre erőfeszí­téseket tesz, mert a csúcsfor- galmi feladatok ellátására nem rendelkezik elegendő teher­gépjármű-parkkal. Alapvető törekvésük, hogy a munkaerőt és a szállítóeszközöket minél egyenletesebben foglalkoztas­sák. Ennek egyik legalkalma- . sabb módszere az előszállítá­sok szorgalmazása. A Volán éppen eaért évröl- évre fölkeresi a követ és ka­vicsot használó építő- és út­építő vállalatokat. Ajánlatuk differenciált fuvardíjkedvez­ményeket is tartalmaz, össz­hangban a MÁV előszáBftáss kedvezményeivel. A bányák­ból és a termelőhelyekről köz­vetlen közúti fuvarozás esetén péládul 5—15 százalék fuvar­díjkedvezményt adnak. Az előszállításokkal kapcso­latos üzletpolitika az idén is kedvezően érintette a megbí­zókat, s növekedett az előszál­lítás többek között a KP M-vál­lalatoknál. Az első két hónapiban 115,3 százalékos teljesítést értek el: összesein 34 631 tonna építő- és útburkoló anyag gördült ren­deltetési helyére S március­ban ez az arány csak növeked­ni fog. Siófokon, vagy környékén lakó valamint két konyhalányt alkalmazna siófoki üdülőjében fővárosi vállalat. Üdülők létszáma kb. 40 fő. Jelentkezés írásban, fizetési igény megjelölésével. Földmérő és Talaj­vizsgáló Vállalat, Budapest, VIII., Reviczky u. 4. Gazdasági osztály. (10652) Szövetkezetünk átképzős tanfolyamot indít kőműves és ács szakmákban Tanulmányi idő: 1 év. A költségeket a szövetkezet viseli. Jelentkezhetnek azok a belanilott és segédmunkások, akik 18. évüket betöltötték. A TANFOLYAM 1973. ÁPRILIS 15-ÉN KEZDŐDIK. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET, KAPOSMÉRŐ (10644)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents