Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
Szorgalmas emberek Épül a terményszárító, „érik“ a saláta a vízvári termelőszövetkezetben A Hereszmyéről Vízvárra ve- aetó út bal oldalán félig kész épület áHL A homok- és só- dewhalmak között emberek se- résiykedneik, hordják a haibar- űsoft, »etetik-“ a betonkeverőt. A vízvári Kossuth Tsz szárítója és magtára épül itt. A kapu helyén most még csak hatalmas nyílás tátong, de ez a száj nemsokára vagonsizám- aa nyeli el a kukoricát, búzát. Az építmény száz vagon befő- gadéképassegű, a szárító pedig óránként nyolc tonna szemes terményt szabadít meg a fölösleges vízmennyiség töd. A 1 A szövetkezet kertészetéiben sem tétlenkednék. A tavalyi csaknem nyolcmillió forintos beruházásból ide is jutott. Három hold területre kerül új fóliasátor. A »fóliahegesztőknek-“ most ndncss könnyű dolguk, a szál minduntalan a szövet alá bújik és. kiragadja kezükből. A sátraik alatt már kéBeme- sebb aiz idő. Ide nagy teljesítményű ventillátorok fújják a meleg levegőt, és hétezer fej saláta várja, hogy elvigyék az üzletekbe. Még egy gyowlflés. azután egy hét múlva a zöldségboltok kirakataiból mosolyognak ránk a salátafejek. hidmo^Lobus, mint óriási fordított felkiáltójel figyelmeztet, hogy közeleg május elseje, és addig a hárammiülió-kilenc- százezar forintos létesítménynek üzemképesnek kell lennie. Az épífekieaés költségeit a gazdaság saját erőiből fedezi, a dolgozók pedig mindent elkövetnek, hogy a közelgő határidőre végezzenek a feladattal. Rövidesen eltűnnek a homok- liegyelk. eltűnik a sartenger is. és az fiwrn r-aaik- az első termést várja, hogy bebizonyíthassa- mire képes. A tápkocfeákíban ötezer tő paprika- és kétezer paradi- csompalánta növekszik szinte szemmel láthatóan. Ha a kis tövek már kenőképpen megerősödnek, szintén a fóliasátor alá kerülnek. Ez az idő nincs már messze, és az sem tűnik nagyon távolinak, amikor majd az asszonyok piros paradicsomot és jófajta, csípős papriíkát szüretelnek a fólia- Sátrak alatt. B. T. Hatszáz ember a téli foglalkoztatóban A tavasz közeledtével a vége 11 foglalkoztatásánál arra tóiéi* jár a tép foglalkoztatókban a munka. Még néhány hét van április végéig, s akkor a SZÓT Dél-balatoni Üdülési Igazgatósaga mintegy hatszáz dolgozójának munkakönyvébe hamarosan, új bejegyzés kerül: az idény beálltával a különböző üdülők személyzetévé válnak a most még varrással, csomagolással foglalatoskodök.- Néhány éve teremtették meg számukra a lehetőséget, hogy holt idényben is legyen munka- és kereseti 'lehetőségük. Több vállalat is létesített itt Ideiglenes üzemet: a -Május 1. Ruhagyár és az Esztergomi Szemüvegkeret Gyár. A Budapesti'• Csokoládégyár’és a Zamat Keksz- és Qstyagyár képviselik az édesipart, de az ÉKISZ-riek is működik itt az őszi és- a téli hónapokban egy varró részlege. Az itt' dolgozó emberek — habár csak fél évig vannak a vállalatok alkalmazásában — éppen úgy megkapták az őket megillető béremelést — 4-től 10 százalékig —, mint a többi ipari munkást. Mint Schrottner Károly, az igazgatóság vezetője elmondta, az alkalmazottak törekednék, hogy ugyanahhoz az üzemihez kerülőének viasza az üdülési idény végén, tgv jobb. gördülékenyebb a termelés, s a lehetőség szerint kiküszöbölik az emberi konfliktusokat. Az igazgató arról is beszámolt, hogy az Üdülési Igazgatóságon fokozottabb gondot fordítanak a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb felhasználására. Ez a törekvés nemcsak a kisebb dolgokban jelentkezik, varrnak nagyobb szabású terveik is. Ezek között elsőként említjük hogy komplett mosodát akarnak létrehozni Balatonföldváiors. A tervék szerint a mosoda mellett varroda is létesül, mégpedig a saját 'karbantartórészleg kivitelezésében ami a költségeket mintegy ötven százalékkal '■csökkenti majd. A tervek sok részlete nem a közeljövőben valósul meg — egy korszerű gépsor például 13 millió forintba kerül, s erre egyelőre nincs anyagi fedezet, — de annyi bizonyos, hogy a tervezett beruházás egyenletesebbé es olcsóbbá teszi a különböző üdülők fehérnemű- ellátását fi kertészek naptárában mir tavasz van Sok munkát adott az idei tél a kaposvári költségvetési üzem kertészetének. A melegágyakban 7000 rózsacserjét, 3200 facsemetét és csaknem 2000 egyéb dísznövénypalántát készítenek elő tavaszi kiülteted re, Gál Károly a kertészet művezetője elmondta, hogy a télies idő ellenére harminc dolgozójuk. már a rózsacserjéket ülteti. • — A mi naptárunkban már tavasz van. Nem várhatjuk meg hogy kizöldeljenek a friss hajtások. Az időjárás egyelőre nem gátolja a munkát. A facsemeték kiültetését áprilisban keTÓik^ májushan pedig nyári virágokat ültetnék az utcai kővázákba és virágágyásokba, A centenárium kapcsán szántén sok munka ''cár a kertészet dolgozóira A tervezetten felül hatvanezer négyzetméter területet füvesítenek, és tizenötezer négyzetmétert ültetnék be virággal A várernlékmű környékének parkosítása, az ottani sétányok kialakítása az egyik legfontosabb feladatuk. Az új emlékparkot 20 díszfa, 40 négyzetméternyi virágágyás és 25 négyzetméter »rózsaerdő“ teszi majd szemet győnyörköd- tetővé. Feladataink a gazdálkodásban A megye ipari, építőipari és kereskedelmi vállalatainak vezetői és párttitkárai pénteken á megyei pártbizottságon aktí- vaértekezleten vitatták még a Központi, Bizottság 1972. • november 14—15—i és a megyei pártbizottság 1973.. január 5-i ülésének határozatából adódó feladatokat.. Borjó László, a megyei pártbizottság titkára, vitaindítójában hangsúlyozta, hogy á gazdasági egyensúly megteremtésére hozott intézgyedik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítése végett szükség van a feladatok egységes értelmezésére. Az extenzív fejlesztés lehetősége lezárult. A jelenlegi munkaerőhelyzet és a gazdasági intézkedések arra , szorítják a vállalatokat, hogy az intenzív fejlesztést helyezzék előtérbe. E tendenciát figyelembe véve azonban — a megye sajátosságaiból adódóan — helyenként szükség van az extenzív fejlesztésre is.kedések megvalósítása, a neEgy év munkája Az ipari termelés a múlt évben 7 százalékkal emelkedett a megyében: a növekedés erőteljesebb volt a tanácsi iparban és mérséklődött a minisztériumi, valamint a szövetkezeti iparbán. A több terméket az ipar két százalékkal magasabb létszámmal érte el:, az egy foglalkoztatottra jutó termelés tehát csupán .5 százalékkal emelkedett. A növekedés az átlagnál alacsonyabb volt a könnyűiparban. A fejlődés dinamikus ütemének csökkenése jellemei csaknem mindegyik termelő- ágazatot. Következménye ennek az, hogy a negyedik ötéves terv időarányos teljesítésében bizonyos fokú lemaradás van. Gond; hogy a felszabadult ipari kapacitást nem tudták átállítani a keresett cikkek termelésére, az építőipart pedig felhasználni a nagy volumenű építkezések gyorsítására. Nem sikerült megoldani az építőipari' kapacitás megyén belüli gyors átcsoportosítását; Kaposváron és Siófokon: még most is jelentős a kapacitáshiány. Ez az oka, hogy egyes beruházásokat késve vagy egyáltalán nem kezdtek el. A vitaindító foglalkozott azzal is, hogy . a gazdálkodás minősége -javult a múlt évben. Bizonyítéka ennek, hogy az állami vállalatoknál körülbelül tíz százalékkal. több nyereség képződött, mint egy évvel korábban. Csökkent a munkaerőmozgás is: alacsonyabb a kilépések száma. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk a munkaerő-gazdálkodással. Kedvező jelenség, hogy egyes vállalatoknál megkezdődött a munkaerő-átcsoportosítás. A kaposvári elektroncsőgyár tavaly az improduktív munkahelyekről jelentős létszámot irányított át a termelésbe. A gazdálkodás eredménye a bérek alakulásán , is meglátszik: a múlt év második felében átlagban 3 százalékkal növekedtek a megyében. A közlekedésben is érezni lehetett a beruházási korlátozások hatását: súlyban is, árutonna-kilométerben is kevesebb volt a teljesítmény, mint egy évvel korábban. Ebben az is közrejátszott, hogy a közületi gépjárműpark növekedett. A két tényező együttes következménye, hogy csökkent a közlekedési vállalatok árbevétele és nyeresége. A gazdálkodással szemben támasztott követelmények ebben az évben sem változtak. A tavalyinál azonban magasabb szinten kell biztosítani a dinamikus fejlődést, a hatékonyság növekedését. A népi- gazdasági egyensúly megköveteli a vállalatoktól a szigorú pénzügyi, és beruházási fegyelmet, az ésszerű takarékosságot és a jövedelmezőség növelését. Ezt semmiképpen sem árfelhajtó tevékenységgel, hanem a költségek és az anyag- normák- csökkentésével lehet és kell elérni. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése A hatékonyság növelésének útja a munkaerővel az anyagi eszközökkel való jobb gazdálkodás. A legfőbb eszköze pedig a munka- és üzemszervezés korszerűsítése. A vállalatok erre intézkedési tervet készítettek, végrehajtásara azonban — sajnos — eddig nem sokat tettek. E munka elhanyagolását sehol sem lehet tűrni. A gazdasági vezetőknek az eddiginél sokkal nagyobb gonddal és felelősséggel keli ezt a kérdést kezelniük. Tevékenységük eddig leginkább az tóminisztráció korszerűsítésére szorítkozott: a műhelyekben, az üzemekben, a vállalat egészénél alig történt valami. — Miért foglalkozunk ezzel ilyen részletesen? —- kérdezte vitaindítójában Bogo László, így felelt rá: — 1973 a negyedik ötéves terv végrehajtásának döntő eve: mindent el kell követni annak érdekében, hogy a ten’- időarányos részé megvalósuljon. Emlékeztetett arra, hogv 1971-ben — az induló évben — előnyre tett szert a megye gazdasága. Ez az előny azonban tavaly megszűnt, A célok megvalósulása érdekében jobban érvényre kell jutnia a tervszerűségnek. Ezért a tervtől való eltérést csak kivételes esetben és ott lehet megengedni, ahol ezt. a népgazdasági körülmények indokolják. A megyei pártértéfcezlet által meghatározott iparfejlesztés reális: teljesítését mindenképpen biztosítani kéü, s erre kell irányítani a tervidőszak hátralevő éveiben a gazdaságszervező munkát Ezzel együtt nagyon fontos feladat az is. hogy felkészüljön a megye gazdasága a következő tervidőszakra: időben kidolgozzák az ötödik ötéves terv koncepcióját A negyedik ötéves tervben előírt növekedési ütem és a szerkezeti arányok biztosítása végett _ olyan intézkedésekre van szükség, melyek a belföldi és az exportigényeknek egyaránt megfeledó termeléshez hosszú távon biztonságot adnak. Külön figyelmet érdemelnek azok a gyárak, melyek a Központi Bizottság határozata alapján a minisztériumi megfigyelésre kijelölt 50 nagyvállalathoz tartoznak. E megfigyelés nem jelent különleges elbánást: rájuk ugyanazok a gazdasági szabályozók vonatkoznak, mint más vállalatokra Emellett azonban a kis- és középüzemeket sem szabad elhanyagolni, a tanácsoknak az eddiginél többet kell törődniük munkájukkal, A termelés korszerűsítése mellett fontos feladatként jelentkezik az üzemek kooperációs kapcsolatának a fejlesztése, A negyedik' ötéves terv fontos célként jelölte ezt meg, eddig azonban ntegvalósűlá- sára alig történt valami, A negyedik ötéves terv által meghatározott növekedés elérésének harmadik feltétele, hogy megvalósuljanak azok a beruházások, amelyekkel 1975-ig számolt a megye. A további fejlődés szempontjából is fontosak az élelmiszergazdaságban tervezett beruházások. Barcs térségének fejlesztése és a KGM-benxházá- sok. Kihasználni a termelőeszközöket A fejlesztések mellett a meglevő termelŐberendezések jobb kihasználását is szorgalmazni kell. Különösen a kis- és középvállalatoknál vannak e területen nagy lehetőségek. Szereez László, a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója elmondja, hogy meg rendeláseik alaposan megváltoztak: a biztosítóbetéték kereslete erősen nőtt, a transzformát öröké viszont csökkent. A.z átcsoportosítás mellett a rendelések teljesítéséhez szükség van a két műszak bevezetésére is. A teimieiőe&aközQk jobb kihasználása végett másutt is szükség van erre. A velük való ésszerűbb gazdálkodás, a tartalékok feltárása, elengedhetetlen. Ezt hangsúlyozta hozzászólásában Horváth László, a Budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának igazgatója is. A gazdálkodás kérdéseivel foglalkozva külön szólt Bogó László a megye ipari üzemeinek és kereskedelmi vállalatainak jobb kooperációjáról. Azt, hogy sok még a lehetőség e területen, két dolog is jól szemlélteti: a Kaposvári Ruhagyár korszerű termékeiből kevés jut a megye boltjaiba. A Csurgói Napsugár. Ktsz és a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat között szinte semmilyen kereskedelmi kapcsolat nincs. A kereskedelem forgalma tavaly lényegesen csökkent, s ebben sok egyéb mellett a vállalatok készletezési és üzletpolitikájának is része van, de kétségkívül éreztette hatását a Balaton-part forgalmának a korábbinál mérsékeltebb növekedése, a vasártól igények alakulása is. A kereskedelem tevékenységével foglalkozott hozzászólásában dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke. Elmondta, hogy a fogyasztási szövetkezetek törekednek az ellátás javítására. Több új szolgáltatást is bevezettek. A paláckosgáz-ellátásí azonban nem sikerült javítani: az értékesítéssel foglalkozó vállalat kevés hajlandóságot mutat az együttműködésre. Sok még a panasz — mondta — a falusi boltokban a kenyér minőségére is. Demkó János, a marcali áfész elnöke a vitainditónak azzal a részével foglalkozott, mély az árstabilitást szorgalmazta. Elmondta, hogy a nagykereskedelmi vállalatok nemegyszer előbb küldik az árut, s csak azután közlik az árat. Ilyen esetben — hiába törekszik a kiskereskedelem a stabil árakra — nehéz már alkut folytatni. jobb együttműködést a beruházásokért Bogó László a beruházásokkal és az építőipar helyzetével külön is foglalkozott. A beruházási tevékenység — az ismert párt- és kormányintézkedések hatására — mérséklődött. Ez és a megye építőipari kapacitásának fejlesztése enyhítette a beruházási feszültséget Ennek ellenére Kaposváron és Siófokon a feladatok megoldása végett idegen építőipari kapacitást is igénybe kell venni. Javasolta, hogy a nagyatádi középblokküzem szabad kapacitását a kaposvári építkezéseken használják feL Sürgette az építtető, a tervező, a beruházó és a kivitelező között a jobb együttműködés megteremtését Ember siet Sándor, a Magásás Mélyépítő Vállalat igazgatója mondta él hozzászólásában, hogy még mindig hat az | a hibás szemlélet amely sze- i rint: amit az építtető elmu- j lassított, azt. majd a kivitelező »behozza-«. A késve készülő, vagy sűrűn módosított tervek nem segítik elő a határidők betartására, Embersics Sándor szerint sok egyéb mellett hibás szemlélet, a kisgépektől való idegenkedés is hátráltatja ezt A különböző magas- és mélyépítő vállalatok, valamint az építőipari ktsz-ék együttműködése vezethet csak megfelelő eredményre. Eddig ugyanis nem történt kedvező változás a beruházások befejezési idejének csökkentésében. A lakásépítési program megvalósulása politikai kér- dés: el keU követni mindent, hogy a több szintes lakások a tervezett mennyiségben^ határidőre elkészüljenek. A koordináció hiányosságait tette szóvá Rajta Mihály, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója is, amikor a kaposvári bevásárlóközpont építéséről számolt be. Mint mondta, a hőközpont üzembe helyezését a gázvezeték megépítése veszélyezteti. A KÖGÁZ egyébként változatlanul kapacitásgondokkal küzd. Bár előrelépett feladatainak megoldásában, ilagy .szükség van arra, hogy más vállalatok is segítsék a gázvezeték -építését. A továbblépés módját Bogó László. többek között a következőkben fogalmazta meg: cselekvési egységre és fokozott ellenőrzésre van szükség a tervszerűség érdekében; a poligonüzem kapacitását teljes egészében ki kell használni; gyorsítani kell a szakipari beruházásokat; a TÖVÁL-oknál és a ktsz-éknél levő szabad kapacitást az építőipari vállalatoknak be kell vonniuk a lakásépítésbe; gyorsítani kell a terüietelóikészítést. Bieaó Péter, a KISZÖV elnöke a ki&z-ek kapacitáslékó- tésének nehézségért tette szóvá. A beruházásokhoz kapcsolódott felszólalásában Beneze József, az OTP megyei igazgatója. Többek között elmondta, hogy a megyei tanács irányítása mellett módszeresen folyik az iparfejlesztés A szolgáltatóhálózat kapacitásának növelésére rendelkezésre álló pénzt azonban eddig nem költöttük el teljes egészében. Az erre a célra biztosítható támogatásba tavaly is kőrül- í belül 5 millió forint maradt. I Radnóti László, a Csurgói Napsugár Ktsz elnöke azt javasolta, hogy az alsó fokú központokban — ha szükséges, több szerv együttműködésével — hozzanak létre szolgáltatást végző egységeket Legyenek következetesebb számonkérők Ä tanácskozáson sok szó esett az év legjelentősebb élete szíri vonal-politi kai intézkedéséről, az állami nagyiparban és az építőiparban végrehajtott béremelésről Ez a megyében 27 500 embert érintett, s az eddigi tapasztalatok szerint megfelelő volt a végrehajtás: a munkásokból jó hangulatot váltott ki. ' Figyelmeztetett azonban arra, hogy. a.tavalyinál jobb munkára van szükség ahhoz, hogy a központi béremelés költségei ne csökkentsek majd a. vállalatoknál a nyereséget. Azt,. hogy miként törekednek a munkaerő jobb kihasználására a textilművekben, MihaUes Imre párttitkár mondta el. Bogó László értékelte, a pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységét is. Elmondta, hogy a megyei párt- bizottság véleménye szerint az alapszervezetek értik, hogyan kell foglalkozni■ a gazdasági kérdésekkel. A szakszervezet: bizottságokkal együtt a munka- és. üzemszervezés korszerűsítésének sürgetői voltak, Munkájukat as jellemzi, hogy kevesehbet foglalkoznak részkérdésekkel, a jelentős feladatok megoldására irányítják figyelmüket. Ugyanakkor nem elég határozottak a gazdasági vezetőkkel szemben, amikor a követélményeket fogalmazzák meg, illetve kérik számon. Követeljék meg jobban a határidők betartását, ellenőrizzék az tízein- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott határozatok végrehajtását, ösztönözzenek az ötödik ötéves terv koncepciójának kidolgozására. Fokozzák a gazdaságpolitikai agitációt, s állítsák érmék középpontjába a negyedik ötéves" terv célkitűzéseinek megvalósítását Bogó László a vita' összegezésékor hangsúlyozta: a feladatok és a célok ismeretében mindenütt a végrehajtáson kell munkálkodni. Kercza Imre Somogyi Néplap
