Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

Hilda—Takács-hegy: • • Összegyűltek, mint egy család. A barcsi Vörös Csillaj üzemszervezete Terület helyett ágazati rendszer Ünnepi a hangulat, s mégis családias. Akik a Niklához tartozó Ta­kács-hegyen laknak, mind is­merik egymást. Alig harminc család. S noha Nikla mindösz- sze három kilométerre van innen, körülményeik miatt mégis távolinak érzik a kul­turáltabb körülményeket biz­tosító községet. Keresztes Imréik konyhájá­ban gyülekeznek. S nemcsak a választójoggal rendelkező fel­nőttek; gyerekek is akadnak, akik kíváncsiak arra, mi is történik. Hiszen az ő sorsuk­ról, jövőjükről szintén szó esik, mert a tanácskozáson valamennyilük érdekéről be­szélgetnek. Fehér László, a gyűlés el­nöke köszönti a megjelente­ket a népfront nevében, majd Szilágyi Jenő, a községi ta­nács elnöke beszél a legutób­bi választás óta eltelt időről. Arról, hogy mit kértek a nik- laiak, s köztük' Takács-hegy lakói életük könnyebbé tétele érdekében. A kis településre a kövesút- tól bevezető legyalult, járható­vá tett út, az autóbuszváró és a településen végig meglevő közvilágítás vall áz előző vá­lasztáskor kérlek teljesítésé­ről. — Hamarosan, ünnepélyesen felavatjuk a község tűzoltó- szertárát, 6 ezzel is egy régi kívánságot teljesítünk — mondja az elnök, majd java­solja a jelenlevőknek, hogy fo­gadják el a Hazafias Népfront jelöltjének Liszkai Péteri, a termelőszövetkezet párttitká­rát, aki az előző választáskor került ebbe a körzetbe tanács­tagnak. — Szükséges lenne a vil­lanyhálózat további fejleszté­se. Járható ugyan az út, de esőben vagy télen a sár meg­akadályozza a gépkocsik köz­lekedését. A termelőszövetke­zet meg az állami gazdaság gépei rongálják erősen az utat, segítsenek a kijavításá­ban, hogy télen is használni lehessen. Jó ivóvízre is nagy szükség lenne... Ügy érez­zük, mi kevesebbet kaptunk, mostohagyerekek vagyunk... Egymás után hangzanak a vélemények: Keresztes Imre és Keresztes József, Élő György, Kárpáti István, Kam­pó József né, Zsoldos Lajos és a többiek a kívánságok mel­lett arról is beszéltek: szíve­sen segítenek társadalmi mun­kában, ha arra szükség lesz. A kezek egyszerre emelked­tek a magasba, amikor Lisz­kai Péter jelölése mellett kel­lett szavazni. A termelőszö­vetkezet párttitkára kért szót a gyűlés végén. — Köszönöm az ismét meg­nyilvánuló bizalmat. Nem ígérgetek felelőtlenül, de azon leszek, hogy amit most kér­tek, és ami jogos kívánság, a következő években teljesül­Kedvezmények a tagoknak Nagyobb a yálaszték a boltokban A Nagyatád és Vidéke Álta­lános ’ Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet tagságának létszáma 3810, a területéhez tartozó lakosságnak majd 20 százaléka, negyedrészük 30 év alatti fiatal A legutóbbi kül­döttgyűlésükön megalakítot­ták az ifjúsági bizottságot, amely fontos segítője lesz a mozgalomnak, egyben pedig a fiatalok érdekképviseleti szerve is. Működési területük Nagy­atádon kívül kiterjed Lábod­ra, Görgetegre, Kuntelepre, Rinyasaenikirályira, Rinyabe- senyőre, Háromifára, Bakhá­zára, Taranyra, Ötvöskönyira, Mikére, összesen mintegy 22 ezer lakos ellátásáról gondos­kodnak. A szövetkezetek VII. kong­resszusa határozatának szel­lemében arya törekedtek, hogy a lehetőségekhez képest bő­vítsék a tagok számára nyúj­tott kedvezményeket Alap­szabályukban rögzítették azo­kat a szolgáltatásokat, melye­ket a tagok jelentős kedvez­ménnyel vehetnek igénybe. A köksönzőboltok a fölszerelé­seket, a háztartási és háztáji kisgépeket tíz százalékkal ol­csóbban bocsátják rendelke­zésükre. A vendéglátói szol­gáltatásokat a tagok családi rendezvényeik alkalmával öt- százalékos kedvezménnyel kapják. A szállítóeszközöket ugyancsak tízszázalékos : ked­vezménnyel bérelhetik. Az épitőbrigád kedvezményes áron dolgozik a tagoknak. Akik húsz éve szövetkezeti tagok — szociális helyzetüktől függően, az igazgatóság külön elbírálása alapján — eseten­ként térítés nélkül kaphatnak fuvart őtven kilométeren be­lül. Tavaly 200 vagon tápot szál­lítottak , ki a körzethez tarto­zó községekbe a tagoknak. A boltok árukészletét kétmillió forinttal növelték, hogy na­gyobb legyen a választék. A fuvarkedvezmények 33 ezer forintot tettek ki. Százhúszezer forint kamatmentes termelte­tési hitelt kaptak a szakcso­portok, a fóliás zöldségterme­lő szakcsoport pedig 40 ezer i forint vissza nem térítendő támogatást. Az áruk házhoz szállítására 80 ezer forintot költöttek. Harmincezer fo­rinttal járultak hozzá gáz­csere- és tüzelőolaj-telepek létesítéséhez. Bár a műszaki'fejlődés­sel párhuzamosan a szövetke­zet évről évre felülvizsgálta munkadíjazási rendszerét, és az adott körülményeknek megfelelően módosította a normákat, négy évvél ezelőtt szükségszerűvé vált, hogy a területi üzemszervezetről át­térjenek az ágazati rendszer­re, és ennek megfelelően vál­toztassanak az önelszámolá­son is. A megye nagyon sok szövet­kezetében nápjainkban megy végbe ez a folyamat, éppen olyan indokok miatt, amelyek abban az időben Barcson is szükségessé tették a változta­tást. A növénytermesztés gé­pesítése, a kemizálás a szako­sodást hozta magával. Erre az üzemegység-rendszer nem adott módot. Másrészt a tech­nikai fejlődéssel csökkent az élőmunkaigény — nőtt viszont a kereslet a szakképzett nö­vénytermesztési dolgozók iránt. Egy sajátos munkaerő­átcsoportosítás vált szükséges­sé, ami természetesen nem csupán szervezési tennivaló­kat jelentett, hanem újabb anyagi befektetésekkel is járt. Például bővíteni kellett a haj­tatóházas termelést a női munkaerő foglalkoztatására. Egy-egy gépsor hatékony ki­használása megkövetelte, hogy egy munkahelyen üzemeltes­sék őket, szakképzett .szerelő felügyelete mellett. így nőtt a teljesítmény, emelkedett egy gép termelése, és lényegesen csökkent a műszaki hiba miatti kiesés. összességében úgy lehet mondani, hogy a gazdaság “megért» az ágazati üzem­szervezeti forma kialakítására — és ez a rendszer jó ered­ményeket hozó gyakorlattá volt ttt. Napjainkban, amikor szö­vetkezeteinkben a fő eseményt a tervtárgyaló közgyűlés je­lenti, lehet, hogy szokatlanul hangzik — de mindenképpen figyelemre méltó —: a Vörös Csillagban ez az esemény min­dig az előző év szeptember 15-ig lezajlik. Kézenfekvő és nagyon is érthető ez a mód­szer, hiszen a termelést sokkal előbb meg kell szervezni, mint a gyakorlatban végrehajtani. Az anyagokat, a termelés esz­közeit jóval előbb be kell sze­rezni, meg kell rendelni. A tervjavaslatot a tagság a köz­gyűlés előtt hetekkel megkap­ja, van módja áttanulmányoz­ni, véleményt kialakítani róla. Ezt másképpen nem lehet jel­lemezni, mint úgy, hogy mesz- szemenöen érvényesül a szö­vetkezeti demokrácia. A köz­gyűlés után azután a főága­zat- és az ágazatvezetők nyomban hozzákezdhetnek a végrehajtáshoz. Csak utalás­szerűén említjük: a növény- termesztő főagronómus meg­rendeli a termeléshez szüksé­ges eszközöket: vetőmagvakat, műtrágyákat, növényvédő sze­reket stb. Intézkedik, hogy melyik táblán milyen talaj- munkát végezzenek a trakto­rosok, felkészül az állatte­nyésztés fejlesztéséhez szüksé­ges takarmány megtermelésé­re. A főáilattenyésztő hason­lóképpen megrendeli ’ a forgal­mazó vállalatoktól a szüksé­ges takarmánykiegészítőket, gondoskodik a tenyészállatok beszerzéséről, előkészíti az értékesítési szerződéseket. És lehetne sorolni tovább az er­dészet vezetőjének, a kertészet irányítójának hasonló felada­tait. A barcsi módszer kap­csán sok mindenről lehetne még szólni. Ezúttal csak egy dologra irányítsuk még a fi­gyelmet. Ezt az egyszerűségé­ben bonyolult, és meglehető­sen összetett feladatot, csak megfelelő számú és képzett­ségű szakirányítóval, szakem­berrel láthatja el az üzem. Ezért fordít megkülönbözte­tett figyelmet a szövetkezet nemcsak a felső végzettségű szakemberek biztosítására, ha­nem a gazdálkodás minden ágazatában folyamatosan ké­pez szakmunkásokat is. 1971- ben 71 millió forint termelési értéket állított elő a barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet, ebben az évben már ugyanannyi dolgozóval 92 mil­lió forint értéket kívánnak termelni. ‘-A mezőgazdasági nagyüze­mi termelésben megállás egy üzemben sem képzelhető el. Feltétlenül visszaesés követke­zik be ott, ahol az üzem ve­zetője úgy gondolja, elért egy bizonyos termelési szintet, elégedett az eredménnyel« — írja egy tanulmányában dr. Bélák Sándor egyetemi tanár. Nos, a barcsi szövetkezet jó példa arra, hogy mennyire igaz ez a megállapítás; a fej­lődésben, a korszerűsítésben sem a termelésnél, sem pedig az üzemszervezésnél nincs megállás. V. M. Sietni kell a szántással, megkezdődött a vetés helyük, és mi­vé ez az idő bekövetkezik, a trágyázást, talajeiakészí- tést be kell fe­jezni. ötvenöt holdas táblába cukor­borsót vetnék. Jó kelésre csak akkor számíthatnak, ha egyenletesen elmunkalt talaj­ba kerül a mag. A vízvári Kossuth Tsz 2T3 haid zöldborsót és 50 hold takarmányborsót termeszt az Az átmeneti lehűlés nem okozott fennakadást a tavaszi mezőgazdasági munkákban. A megye területén mindenütt kigördültek a földekre a trak­torok, mindenütt megindult a munka. Nem lehet várni. A magvaknak lassan földben & A szántás a legsürgősebb feladat. A cso- kanyavűsontai Rákóczi Tsz kiiencshoLdas tábláján ez a munka egy kissé lassan halad. A ned­ves föld ráta­pad az ekefe­jekre, gyakran meg kell állni, hogy megsza­badítsák az agyagtól a szántó­lapokat. Hiába, a tavalyról itt­maradt silókukorica alászán- :ása nem könnyű. (1. kép.) A komiósdi határban két traktor készíti elő a talajt A tárcsák és a boronák apró­idén. A béta-vári üzemegység 115 holdas tábláján megkez­dődött a vetés. A vetőgép csoroszlyáit is gyakran eltörni még a nedves talaj, de egy kis ötletességgel ezt az aka­dályt könnyen leküzdik a gép kezelői (2. kép.) D „Mis” közeledik M agam elé képzelem a »láthatatlan embert-». Alighanem szakálla van, azzal babrálhatott, amíg kiötlötte ‘»ör­dögi» tervét. De ezt is csak feltételezem, végtére is: semmit se tudok róla. Azt sem, hogy bűnös, avagy csak , tet­teti magát. Mindenesetre hetek óta izgat az ügye, és persze foglalkoztat másokat is. Nem tudom, hogy magas vagy ala­csony, kövér vagy sovány, dús hajú vagy kopasz. Egyetlen -jellemzőjében» azonban csalhatatlannak érzem magam: gaz­dag lehet. Bevezetőként ennyi is elég. Vágjunk a történet közepébe. ' Pontosan egy évvel ezelőtt 40 000 forint érkezett a Siófo­ki Városi Tanács címéire. SzokatlanüL nagy összeg. Negyven­ezer forint adóra? Kinek van ekkora (vagy ennyi) telke, vil­lája, háza? Senikineík. A budapesti 82-es postahivataliban 1972. február 29-én déli tizenkét órakor vették fal az összeget. A feladó: Kovács Miklós, Bp. Ennyi és nem több. Az adó­ügynél semmit sem tudtak kezdeni a pénzzel. A feladót nem ismerik, lakcíme nem derült ki, nem is kereshetik. A negy­venezer forint “könyvélhetetlen-», kinek a javára írják? Ter­mészetesen megőrizték a pénzt és vártak. A befizető jelent­kezése helyett azonban egy év múlva újabb nagy összeg ér­kezett Siófokra. Ezt a 20 ÖOO forintot 1973. január 18-án fizet­ték be a budapesti 4-es számú postahivatalban. A feladó N. N. És nem több. A tanácson gyanút fogtak. Ki lehet ez a ‘»szorgalmas-» adófizető? Hód lakik, és mi célból heLyezi »letétbe» a pénzét a városi tanácsnál? És ki lehet az, akitől a posta rendre föl­veszi a nagy összegeket anélkül, hogy tudná, ki a befizető? Vagy újabban nem kell kitölteni a befizetési lapot? Az írás azonos. Kétségtelen, hogy a negyvenezret is, a húszezret is ugyanaz a személy adta föL Nyilvánvalóan szabadulni aícart a pénzétől — átmenetileg. Ezt onnét tudom, hogy érdekes xazonosítási jeleket» helyezett el a befizetési lapokon. Az első hátuljára ráütött egy FIZETVE bélyegzőt úgy, hogy a ketté- szaMtás után az egyik fele nála maradt, a másik a siófoki tanácshoz érkezett. Másodszor a két szelvényrész közé egy fektetett N-betűt rajzolt. Tehát biztosította magát. Ha ugyanis eszébe jut -majd visszakövetelni a pénzt, bizonyítani tudja, hogy ő volt a feladó. Cseles dolog. Módszere egyébként tájé­kozottságra valL A pénzügyminiszter 38/1969. (XII. 29.) PM. számú rendeletének 64. §-a szerint ugyanis a »... kötelezett­ség nélkül befizetett... adót a befizetés napjától számított öt éven belül a jogosult visszakövetelheti-», öt év) Mi min­den történhet addig... \ Logikát nem látok a manőverben, mert — anélkül, hogy valamiféle OTP-propagandát: akarnék kifejteni, elmondha­tom — a takarékpénztáriban is el lehet helyezni a »fölösle­get-» jeligésen is, s még kamatot is hoz. A betét titkos, az inkognito tehát így is megőrizhető. Miért bedll a pénzzel az adóhivatalt terhelni? Már éppen arra gondoltam, hogy valami >»jóságos nagy­bácsi» állhat a rejtélyes ügy mögött, aki busás jövedelméből ily módon akar hozzájárulni a város fejlődéséhez, amikor csengett a telefon; Siófok jelentkezett. Értesítettek,, hogy a xmágnás» helyett 1973. február 12-én újabb 20 000 forint ér­kezett a tanácsra. A “bűnös-» tehát közeledik. Ezt a pénzt ugyanis már Siófokon adta postára, és a feladó neve helyén ez állt: “Jövedelemadó, Siófok-». M indig tudtam, hogy a Balaton fővárosában nagy jöve­delemhez lehet jutni, de hát ez már egy Zsiguli ára! Nyolcvanezer forint! Csak úgy névtelenül? A rejtély megoldhatatlan, Az ügyészség és a pénzügyi szakemberek számára - is - az. Most aztán találgathatunk. Sikkasztott, el akarja terelni á figyelmet? Talán már ül. és hozzátartozói menekülnek a pénztől? Üj szállodával akarja megajándékoz­ni Siófokot, avagy alapítványt tervez a vízbe fúltak család­tagjainak megsegítésére? Ámbár az sem biztos, hogy bűnös az illető. Hátha csak “játszik-» a hatóságiókkal? A találga­tások között egyébként olyat is hallattam, hogy bizonyára “golyós a pali-», lehet, hogy nincs is több pénze, csak az a nyolcvanezer. Hiszen részletekben “fizet-». . De ne találgassunk tovább. Inkább elmondom, hogy nem a kuriózum kedvéért írtam le ilyen részletesen a törté­netet. A “láthatatlan ember», ez a 80 000 karátos ismeretlen bennem égy burjánzó életfelfogás: a munka nélkül pénzhez jutók, a harácsolok és pénzimádók mai típusalakját jeleníti meg. Meggy őződésem ugyanis, hogy főhősünk aligha jutha­tott tisztességes úton a pénzhez. Különbem miért köntörfalaz- na, miért keresné a görbe ösvényt? A ravaszság■ a körmön­font módszerek, a bujkálás, az agyafúrtság rendszerint nem a tisztességes élet kísérőjelenségei. Egy vargabetűt rajzolva hadd hívjam most Önöket a Ba­laton partiára. Tessék csak végigsétálni az üdülőhelyeken. Javarészt büsdkéikedük ott az ember, gyönyörködik a fejlő­désiben, a szebbnél szebb villákban. Amelyik már emeletes — és egyre több ilyen van —annak a kertjéből semmiként) sem hiányzik a garázs, a kocsi. Szép látvány, és elgondolkoz­tató. Rendszerint azon töprengek, hagy az ügyeskedők müyer módszerrel “fialtatják» a pénzüket? Hogyan lesz az ezerből száaeaer és több? Ne higgyék, hogy csak az úgynevezett “nagypénzű» emberek dicsekedhetnék és mutogathatják kin­cseiket. Az árubeszerző, az 1200 forintos fizetésű italbolt- vezető, az 1800-as boltvezető és sok, “sanyarú körülmények között éppen hogy élő» ember is rejteget valamit a tó partján vagy másutt. Nem irigykedem, dehogy. Csupán az motoszká’ az agyamban, hogy ha egyik-másik tulajdonos egyéves kor óta dolgozott volna, bérjegyzéke tanúsága szerint akikor s-- sraedhette volna össze azt, amije van. Jó, tudom, örökség is létezik meg falusi rokonok. De ez se minden. A xmiből» kér­dést sokan föltették már a magyar sajtóban, de rendre meg­válaszolatlanul maradt. Valószínű azért, mert a “lehetőségel:- kísóróikent (kialakul és terjed a takargatás, az álcázás “mű­vészete». Magyarországon nem lehet elszámoltatni az embereke és jó, hogy nem tehet! Az alkotmány védi a személyi tulajdon' és okkal, hisz az emberek óriási többsége becsületes utó­munkával jutott hozzá. Zaklatásnak minősülne, ha minder kitől “a törvény nevében» kérdeznék meg, hogy miből? Bű- cselekmény alapos gyanúja nélkül nem lehet nyomozni. F - valakinek van egy emeletes háza, az nem alapos gyanú, ! - költekezik, az sem ok az elszámoltatásra, csupán arra u‘ hogy az illető anyagilag “jól áll». Mit lehet tenni? S ok mindent. Legjobb volna megszüntetni a munka n: kük jövedelemszerzés lehetőségét, s az ellenőrzést sz gorítaná különösen ott, ahol -terem a pénz». De ezz:. nem mondtam semmi újat. Kormányrendeleték, határozató) intézkedések születtek már, s ha eredményük nem mindjár következik is be, azért kevesebb már a telekspekuláció, aT engedély nélküli építkezés, a bűncselekmény, és több — eny- hán szólva — ügyeskedő kerül az igazságszolgáltatás elé. Ezért mondtam azt, hogy »a bűnös közeledik». Még nem tudjuk, hogy ki az, még rejti önmagát és tisztességtelen for­rásait. A körmönfont módszerek azonban csak átmeneti »hasz­not» hozhatnák. Számomra ezért is megnyugtató, hogy »a bűnös közeledik». Érzem a tárgyalóterem levegőjét. És . szék abban is, hogy egyce kevesebben kerülnek oda. Jáwiri Béla

Next

/
Thumbnails
Contents