Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-14 / 61. szám
Hilda—Takács-hegy: • • Összegyűltek, mint egy család. A barcsi Vörös Csillaj üzemszervezete Terület helyett ágazati rendszer Ünnepi a hangulat, s mégis családias. Akik a Niklához tartozó Takács-hegyen laknak, mind ismerik egymást. Alig harminc család. S noha Nikla mindösz- sze három kilométerre van innen, körülményeik miatt mégis távolinak érzik a kulturáltabb körülményeket biztosító községet. Keresztes Imréik konyhájában gyülekeznek. S nemcsak a választójoggal rendelkező felnőttek; gyerekek is akadnak, akik kíváncsiak arra, mi is történik. Hiszen az ő sorsukról, jövőjükről szintén szó esik, mert a tanácskozáson valamennyilük érdekéről beszélgetnek. Fehér László, a gyűlés elnöke köszönti a megjelenteket a népfront nevében, majd Szilágyi Jenő, a községi tanács elnöke beszél a legutóbbi választás óta eltelt időről. Arról, hogy mit kértek a nik- laiak, s köztük' Takács-hegy lakói életük könnyebbé tétele érdekében. A kis településre a kövesút- tól bevezető legyalult, járhatóvá tett út, az autóbuszváró és a településen végig meglevő közvilágítás vall áz előző választáskor kérlek teljesítéséről. — Hamarosan, ünnepélyesen felavatjuk a község tűzoltó- szertárát, 6 ezzel is egy régi kívánságot teljesítünk — mondja az elnök, majd javasolja a jelenlevőknek, hogy fogadják el a Hazafias Népfront jelöltjének Liszkai Péteri, a termelőszövetkezet párttitkárát, aki az előző választáskor került ebbe a körzetbe tanácstagnak. — Szükséges lenne a villanyhálózat további fejlesztése. Járható ugyan az út, de esőben vagy télen a sár megakadályozza a gépkocsik közlekedését. A termelőszövetkezet meg az állami gazdaság gépei rongálják erősen az utat, segítsenek a kijavításában, hogy télen is használni lehessen. Jó ivóvízre is nagy szükség lenne... Ügy érezzük, mi kevesebbet kaptunk, mostohagyerekek vagyunk... Egymás után hangzanak a vélemények: Keresztes Imre és Keresztes József, Élő György, Kárpáti István, Kampó József né, Zsoldos Lajos és a többiek a kívánságok mellett arról is beszéltek: szívesen segítenek társadalmi munkában, ha arra szükség lesz. A kezek egyszerre emelkedtek a magasba, amikor Liszkai Péter jelölése mellett kellett szavazni. A termelőszövetkezet párttitkára kért szót a gyűlés végén. — Köszönöm az ismét megnyilvánuló bizalmat. Nem ígérgetek felelőtlenül, de azon leszek, hogy amit most kértek, és ami jogos kívánság, a következő években teljesülKedvezmények a tagoknak Nagyobb a yálaszték a boltokban A Nagyatád és Vidéke Általános ’ Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tagságának létszáma 3810, a területéhez tartozó lakosságnak majd 20 százaléka, negyedrészük 30 év alatti fiatal A legutóbbi küldöttgyűlésükön megalakították az ifjúsági bizottságot, amely fontos segítője lesz a mozgalomnak, egyben pedig a fiatalok érdekképviseleti szerve is. Működési területük Nagyatádon kívül kiterjed Lábodra, Görgetegre, Kuntelepre, Rinyasaenikirályira, Rinyabe- senyőre, Háromifára, Bakházára, Taranyra, Ötvöskönyira, Mikére, összesen mintegy 22 ezer lakos ellátásáról gondoskodnak. A szövetkezetek VII. kongresszusa határozatának szellemében arya törekedtek, hogy a lehetőségekhez képest bővítsék a tagok számára nyújtott kedvezményeket Alapszabályukban rögzítették azokat a szolgáltatásokat, melyeket a tagok jelentős kedvezménnyel vehetnek igénybe. A köksönzőboltok a fölszereléseket, a háztartási és háztáji kisgépeket tíz százalékkal olcsóbban bocsátják rendelkezésükre. A vendéglátói szolgáltatásokat a tagok családi rendezvényeik alkalmával öt- százalékos kedvezménnyel kapják. A szállítóeszközöket ugyancsak tízszázalékos : kedvezménnyel bérelhetik. Az épitőbrigád kedvezményes áron dolgozik a tagoknak. Akik húsz éve szövetkezeti tagok — szociális helyzetüktől függően, az igazgatóság külön elbírálása alapján — esetenként térítés nélkül kaphatnak fuvart őtven kilométeren belül. Tavaly 200 vagon tápot szállítottak , ki a körzethez tartozó községekbe a tagoknak. A boltok árukészletét kétmillió forinttal növelték, hogy nagyobb legyen a választék. A fuvarkedvezmények 33 ezer forintot tettek ki. Százhúszezer forint kamatmentes termeltetési hitelt kaptak a szakcsoportok, a fóliás zöldségtermelő szakcsoport pedig 40 ezer i forint vissza nem térítendő támogatást. Az áruk házhoz szállítására 80 ezer forintot költöttek. Harmincezer forinttal járultak hozzá gázcsere- és tüzelőolaj-telepek létesítéséhez. Bár a műszaki'fejlődéssel párhuzamosan a szövetkezet évről évre felülvizsgálta munkadíjazási rendszerét, és az adott körülményeknek megfelelően módosította a normákat, négy évvél ezelőtt szükségszerűvé vált, hogy a területi üzemszervezetről áttérjenek az ágazati rendszerre, és ennek megfelelően változtassanak az önelszámoláson is. A megye nagyon sok szövetkezetében nápjainkban megy végbe ez a folyamat, éppen olyan indokok miatt, amelyek abban az időben Barcson is szükségessé tették a változtatást. A növénytermesztés gépesítése, a kemizálás a szakosodást hozta magával. Erre az üzemegység-rendszer nem adott módot. Másrészt a technikai fejlődéssel csökkent az élőmunkaigény — nőtt viszont a kereslet a szakképzett növénytermesztési dolgozók iránt. Egy sajátos munkaerőátcsoportosítás vált szükségessé, ami természetesen nem csupán szervezési tennivalókat jelentett, hanem újabb anyagi befektetésekkel is járt. Például bővíteni kellett a hajtatóházas termelést a női munkaerő foglalkoztatására. Egy-egy gépsor hatékony kihasználása megkövetelte, hogy egy munkahelyen üzemeltessék őket, szakképzett .szerelő felügyelete mellett. így nőtt a teljesítmény, emelkedett egy gép termelése, és lényegesen csökkent a műszaki hiba miatti kiesés. összességében úgy lehet mondani, hogy a gazdaság “megért» az ágazati üzemszervezeti forma kialakítására — és ez a rendszer jó eredményeket hozó gyakorlattá volt ttt. Napjainkban, amikor szövetkezeteinkben a fő eseményt a tervtárgyaló közgyűlés jelenti, lehet, hogy szokatlanul hangzik — de mindenképpen figyelemre méltó —: a Vörös Csillagban ez az esemény mindig az előző év szeptember 15-ig lezajlik. Kézenfekvő és nagyon is érthető ez a módszer, hiszen a termelést sokkal előbb meg kell szervezni, mint a gyakorlatban végrehajtani. Az anyagokat, a termelés eszközeit jóval előbb be kell szerezni, meg kell rendelni. A tervjavaslatot a tagság a közgyűlés előtt hetekkel megkapja, van módja áttanulmányozni, véleményt kialakítani róla. Ezt másképpen nem lehet jellemezni, mint úgy, hogy mesz- szemenöen érvényesül a szövetkezeti demokrácia. A közgyűlés után azután a főágazat- és az ágazatvezetők nyomban hozzákezdhetnek a végrehajtáshoz. Csak utalásszerűén említjük: a növény- termesztő főagronómus megrendeli a termeléshez szükséges eszközöket: vetőmagvakat, műtrágyákat, növényvédő szereket stb. Intézkedik, hogy melyik táblán milyen talaj- munkát végezzenek a traktorosok, felkészül az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány megtermelésére. A főáilattenyésztő hasonlóképpen megrendeli ’ a forgalmazó vállalatoktól a szükséges takarmánykiegészítőket, gondoskodik a tenyészállatok beszerzéséről, előkészíti az értékesítési szerződéseket. És lehetne sorolni tovább az erdészet vezetőjének, a kertészet irányítójának hasonló feladatait. A barcsi módszer kapcsán sok mindenről lehetne még szólni. Ezúttal csak egy dologra irányítsuk még a figyelmet. Ezt az egyszerűségében bonyolult, és meglehetősen összetett feladatot, csak megfelelő számú és képzettségű szakirányítóval, szakemberrel láthatja el az üzem. Ezért fordít megkülönböztetett figyelmet a szövetkezet nemcsak a felső végzettségű szakemberek biztosítására, hanem a gazdálkodás minden ágazatában folyamatosan képez szakmunkásokat is. 1971- ben 71 millió forint termelési értéket állított elő a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ebben az évben már ugyanannyi dolgozóval 92 millió forint értéket kívánnak termelni. ‘-A mezőgazdasági nagyüzemi termelésben megállás egy üzemben sem képzelhető el. Feltétlenül visszaesés következik be ott, ahol az üzem vezetője úgy gondolja, elért egy bizonyos termelési szintet, elégedett az eredménnyel« — írja egy tanulmányában dr. Bélák Sándor egyetemi tanár. Nos, a barcsi szövetkezet jó példa arra, hogy mennyire igaz ez a megállapítás; a fejlődésben, a korszerűsítésben sem a termelésnél, sem pedig az üzemszervezésnél nincs megállás. V. M. Sietni kell a szántással, megkezdődött a vetés helyük, és mivé ez az idő bekövetkezik, a trágyázást, talajeiakészí- tést be kell fejezni. ötvenöt holdas táblába cukorborsót vetnék. Jó kelésre csak akkor számíthatnak, ha egyenletesen elmunkalt talajba kerül a mag. A vízvári Kossuth Tsz 2T3 haid zöldborsót és 50 hold takarmányborsót termeszt az Az átmeneti lehűlés nem okozott fennakadást a tavaszi mezőgazdasági munkákban. A megye területén mindenütt kigördültek a földekre a traktorok, mindenütt megindult a munka. Nem lehet várni. A magvaknak lassan földben & A szántás a legsürgősebb feladat. A cso- kanyavűsontai Rákóczi Tsz kiiencshoLdas tábláján ez a munka egy kissé lassan halad. A nedves föld rátapad az ekefejekre, gyakran meg kell állni, hogy megszabadítsák az agyagtól a szántólapokat. Hiába, a tavalyról ittmaradt silókukorica alászán- :ása nem könnyű. (1. kép.) A komiósdi határban két traktor készíti elő a talajt A tárcsák és a boronák apróidén. A béta-vári üzemegység 115 holdas tábláján megkezdődött a vetés. A vetőgép csoroszlyáit is gyakran eltörni még a nedves talaj, de egy kis ötletességgel ezt az akadályt könnyen leküzdik a gép kezelői (2. kép.) D „Mis” közeledik M agam elé képzelem a »láthatatlan embert-». Alighanem szakálla van, azzal babrálhatott, amíg kiötlötte ‘»ördögi» tervét. De ezt is csak feltételezem, végtére is: semmit se tudok róla. Azt sem, hogy bűnös, avagy csak , tetteti magát. Mindenesetre hetek óta izgat az ügye, és persze foglalkoztat másokat is. Nem tudom, hogy magas vagy alacsony, kövér vagy sovány, dús hajú vagy kopasz. Egyetlen -jellemzőjében» azonban csalhatatlannak érzem magam: gazdag lehet. Bevezetőként ennyi is elég. Vágjunk a történet közepébe. ' Pontosan egy évvel ezelőtt 40 000 forint érkezett a Siófoki Városi Tanács címéire. SzokatlanüL nagy összeg. Negyvenezer forint adóra? Kinek van ekkora (vagy ennyi) telke, villája, háza? Senikineík. A budapesti 82-es postahivataliban 1972. február 29-én déli tizenkét órakor vették fal az összeget. A feladó: Kovács Miklós, Bp. Ennyi és nem több. Az adóügynél semmit sem tudtak kezdeni a pénzzel. A feladót nem ismerik, lakcíme nem derült ki, nem is kereshetik. A negyvenezer forint “könyvélhetetlen-», kinek a javára írják? Természetesen megőrizték a pénzt és vártak. A befizető jelentkezése helyett azonban egy év múlva újabb nagy összeg érkezett Siófokra. Ezt a 20 ÖOO forintot 1973. január 18-án fizették be a budapesti 4-es számú postahivatalban. A feladó N. N. És nem több. A tanácson gyanút fogtak. Ki lehet ez a ‘»szorgalmas-» adófizető? Hód lakik, és mi célból heLyezi »letétbe» a pénzét a városi tanácsnál? És ki lehet az, akitől a posta rendre fölveszi a nagy összegeket anélkül, hogy tudná, ki a befizető? Vagy újabban nem kell kitölteni a befizetési lapot? Az írás azonos. Kétségtelen, hogy a negyvenezret is, a húszezret is ugyanaz a személy adta föL Nyilvánvalóan szabadulni aícart a pénzétől — átmenetileg. Ezt onnét tudom, hogy érdekes xazonosítási jeleket» helyezett el a befizetési lapokon. Az első hátuljára ráütött egy FIZETVE bélyegzőt úgy, hogy a ketté- szaMtás után az egyik fele nála maradt, a másik a siófoki tanácshoz érkezett. Másodszor a két szelvényrész közé egy fektetett N-betűt rajzolt. Tehát biztosította magát. Ha ugyanis eszébe jut -majd visszakövetelni a pénzt, bizonyítani tudja, hogy ő volt a feladó. Cseles dolog. Módszere egyébként tájékozottságra valL A pénzügyminiszter 38/1969. (XII. 29.) PM. számú rendeletének 64. §-a szerint ugyanis a »... kötelezettség nélkül befizetett... adót a befizetés napjától számított öt éven belül a jogosult visszakövetelheti-», öt év) Mi minden történhet addig... \ Logikát nem látok a manőverben, mert — anélkül, hogy valamiféle OTP-propagandát: akarnék kifejteni, elmondhatom — a takarékpénztáriban is el lehet helyezni a »fölösleget-» jeligésen is, s még kamatot is hoz. A betét titkos, az inkognito tehát így is megőrizhető. Miért bedll a pénzzel az adóhivatalt terhelni? Már éppen arra gondoltam, hogy valami >»jóságos nagybácsi» állhat a rejtélyes ügy mögött, aki busás jövedelméből ily módon akar hozzájárulni a város fejlődéséhez, amikor csengett a telefon; Siófok jelentkezett. Értesítettek,, hogy a xmágnás» helyett 1973. február 12-én újabb 20 000 forint érkezett a tanácsra. A “bűnös-» tehát közeledik. Ezt a pénzt ugyanis már Siófokon adta postára, és a feladó neve helyén ez állt: “Jövedelemadó, Siófok-». M indig tudtam, hogy a Balaton fővárosában nagy jövedelemhez lehet jutni, de hát ez már egy Zsiguli ára! Nyolcvanezer forint! Csak úgy névtelenül? A rejtély megoldhatatlan, Az ügyészség és a pénzügyi szakemberek számára - is - az. Most aztán találgathatunk. Sikkasztott, el akarja terelni á figyelmet? Talán már ül. és hozzátartozói menekülnek a pénztől? Üj szállodával akarja megajándékozni Siófokot, avagy alapítványt tervez a vízbe fúltak családtagjainak megsegítésére? Ámbár az sem biztos, hogy bűnös az illető. Hátha csak “játszik-» a hatóságiókkal? A találgatások között egyébként olyat is hallattam, hogy bizonyára “golyós a pali-», lehet, hogy nincs is több pénze, csak az a nyolcvanezer. Hiszen részletekben “fizet-». . De ne találgassunk tovább. Inkább elmondom, hogy nem a kuriózum kedvéért írtam le ilyen részletesen a történetet. A “láthatatlan ember», ez a 80 000 karátos ismeretlen bennem égy burjánzó életfelfogás: a munka nélkül pénzhez jutók, a harácsolok és pénzimádók mai típusalakját jeleníti meg. Meggy őződésem ugyanis, hogy főhősünk aligha juthatott tisztességes úton a pénzhez. Különbem miért köntörfalaz- na, miért keresné a görbe ösvényt? A ravaszság■ a körmönfont módszerek, a bujkálás, az agyafúrtság rendszerint nem a tisztességes élet kísérőjelenségei. Egy vargabetűt rajzolva hadd hívjam most Önöket a Balaton partiára. Tessék csak végigsétálni az üdülőhelyeken. Javarészt büsdkéikedük ott az ember, gyönyörködik a fejlődésiben, a szebbnél szebb villákban. Amelyik már emeletes — és egyre több ilyen van —annak a kertjéből semmiként) sem hiányzik a garázs, a kocsi. Szép látvány, és elgondolkoztató. Rendszerint azon töprengek, hagy az ügyeskedők müyer módszerrel “fialtatják» a pénzüket? Hogyan lesz az ezerből száaeaer és több? Ne higgyék, hogy csak az úgynevezett “nagypénzű» emberek dicsekedhetnék és mutogathatják kincseiket. Az árubeszerző, az 1200 forintos fizetésű italbolt- vezető, az 1800-as boltvezető és sok, “sanyarú körülmények között éppen hogy élő» ember is rejteget valamit a tó partján vagy másutt. Nem irigykedem, dehogy. Csupán az motoszká’ az agyamban, hogy ha egyik-másik tulajdonos egyéves kor óta dolgozott volna, bérjegyzéke tanúsága szerint akikor s-- sraedhette volna össze azt, amije van. Jó, tudom, örökség is létezik meg falusi rokonok. De ez se minden. A xmiből» kérdést sokan föltették már a magyar sajtóban, de rendre megválaszolatlanul maradt. Valószínű azért, mert a “lehetőségel:- kísóróikent (kialakul és terjed a takargatás, az álcázás “művészete». Magyarországon nem lehet elszámoltatni az embereke és jó, hogy nem tehet! Az alkotmány védi a személyi tulajdon' és okkal, hisz az emberek óriási többsége becsületes utómunkával jutott hozzá. Zaklatásnak minősülne, ha minder kitől “a törvény nevében» kérdeznék meg, hogy miből? Bű- cselekmény alapos gyanúja nélkül nem lehet nyomozni. F - valakinek van egy emeletes háza, az nem alapos gyanú, ! - költekezik, az sem ok az elszámoltatásra, csupán arra u‘ hogy az illető anyagilag “jól áll». Mit lehet tenni? S ok mindent. Legjobb volna megszüntetni a munka n: kük jövedelemszerzés lehetőségét, s az ellenőrzést sz gorítaná különösen ott, ahol -terem a pénz». De ezz:. nem mondtam semmi újat. Kormányrendeleték, határozató) intézkedések születtek már, s ha eredményük nem mindjár következik is be, azért kevesebb már a telekspekuláció, aT engedély nélküli építkezés, a bűncselekmény, és több — eny- hán szólva — ügyeskedő kerül az igazságszolgáltatás elé. Ezért mondtam azt, hogy »a bűnös közeledik». Még nem tudjuk, hogy ki az, még rejti önmagát és tisztességtelen forrásait. A körmönfont módszerek azonban csak átmeneti »hasznot» hozhatnák. Számomra ezért is megnyugtató, hogy »a bűnös közeledik». Érzem a tárgyalóterem levegőjét. És . szék abban is, hogy egyce kevesebben kerülnek oda. Jáwiri Béla
