Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

t A vezetők politikai alkalmassága j Kenyérgyár — télen A z új oktatási év nem­csak az iskolákban és az egyetemen kezdő­dött el, hanem a párt- és a tömegszervezetek által szer­vezett politikai iskolákon és tanfolyamokon is. Állandóan növekszik azoknak a száma, akik a szakmai képzés mel­lett a politikai képzés jelen­tőségét is fölismerik. A poli­tikai oktatásban való részvé­tel önkéntes, mindenki a sa­ját elhatározása alapján vesz részt a tanfolyamon. Van azonban egy olyan réteg, amely számára a rendszeres és folyamatos politikai kép­zés követelmény: ezek a ve­zető funkcióban dolgozók. E követelmény összefügg az­zal, hogy szocializmust építő társadalmunkban minden ve­zetői funkció egybetn politikai funkciót is jelent. Ezért a párt — a káderpolitikai alap­elvek érvényesítése folyamán — a vezetők kiválasztásának követelményét a következő­képpen határozta meg: -A feladatokra való alkalmasság társadalmunkban minden ve­zetői tisztségben a szocializ­mus iránti odaadást, a szak­mai felkészültséget és vezető- készséget egyaránt megkövete­li.-“ E sz a meghatározás azt jelenti, hogy vezetői munkakört csak olyan emberek tölthetnek be, akik rendelkeznek az adott funk- ciőhoz szükséges politikai— szakmai fölkészűltséggel és vezetési készséggel. A káder-, kiválasztás e hármas köve­telménye egységet alkot, egyenrangúak, egyiket a má­sik rovására nem lehet elő­térbe állítani. Ha valamelyik hiányzik, a javasoltat nem szabad vezetői munkakörbe állítani. A hármas követel­mény rendszerét differenciál­tan, a vezetés szintjének meg­felelően kell megsza bni és al­kalmazni minden területen. Aki magasabb beosztásba ke­rül, attól magától értetődően képzettséget, jobb irányító- és szervezőkészséget kell meg­követelni, mint az alsóbb magasabb politikai—szakmai szinten dolgozóktól. A szint- . ... különbség azonban nem vál- - meny a szobák zmus erkölcsi toztat az alapálláson: minden j normáinak megfelelő életmód vezető beosztásnál mindhá- i és magatartás is, A vezet ők­ran a párt, a kormány politi- kell rendelkezniük, amelyek káját, intézkedéseit is az ő magatartásán és megnyilvá­nulásain keresztül értékelik. Nem mindegy tehát, hogy mi­lyen magatartást tanúsít a különböző helyzetekben, s hogyan ítéli meg az esemé­nyeket. L 'nyeges összetevője a politikai alkalmas­ságnak az adott vezetői munkakörnek megfelelő mar­xista—leninista elméleti és politikai felkészültség. Erre több szempontból is szükség van. Az irányítómunkában a párt politikáját kell érvénye­síteni, ami elméleti megalapo­zottságot, politikai tisztánlá­tást, a politikai helyzet figye­lemmel kísérését követeli meg. Meghatározott politikai műveltség, a hazai és nemzet­közi események ismerete és helyes megítélése nélkül ugyanis nem lehet képes az irányítása alá tartozók gon­dolkodásmódjának formálá­sára sem. A vezetői beosztásiban dol­gozóknak tehát olyan marxis­ta—leninista végzettséggel. elméleti és politikai tudással kell rendelkezniük, amelyek­nek birtokában bonyolult helyzetekben is képesek el­igazodni és cselekedni. Az elméleti, politikai felké­szültség színvonalát általában kifejezik az általuk elvégzett tanfolyamok. S nemcsak a ki­fejezetten politikai iskolák, hiszen az egyetemek és főis­kolák is jelentős szintű poli­tikai képzettséget nyújtanak. Egyre gyakoribb — és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni —, hogy a vezetők egy része egyéni tanulás, önszor­galom útján gyarapítja ideo­lógiai és politikai ismereteit. Ez nagyon fontos dolog, mert természetesen nincs minden évben és minden alkalom­mal lehetőség a szervezett po­litikai továbbképzésibe való bevonásukra. Politikai tartalmú íksövetel­rom követelményt térni kelL érvényesi- nek, akik emberek százait s ezreit irányítják, milliós ér­tékekkel gazdálkodnak, olyan jellembeli tulajdonságokkal A helyes értelmezés, egyik alapkérdése, hogy mit értünk a politikai alkalmasság fogal­ma alatt A vezetőkkel kap- i--------------11 ■ • • c solatban támasztott politikai | követelmények meglehetősen ' M____ . . ... , ö sszetettek és sokrétűek. Ide ; NemCSOK politechnika tartozik az illető személyek világnézete, politikai képzett­sége, a szocializmushoz, rend­szerünkhöz való ' hűsége, a munkahelyen és a társadal­mi életben .kifejtett tevékeny­sége, magatartása és cseleke­detei. megóvják őket a hatalommal való visszaéléstől, az anyagi előnyök hajhászásától, a dur­vaságtól, a szubjektivizmus­tól, a baráti és családi érde­keknek a társadalom rovására történő előtérbe állításától. Alapvető követelmény tehát, hogy a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelően élje­nek és cselekedjenek, munka­helyen és magánéletben egy­aránt. Hiszen nagy fontossá­gú politikai érdek, hogy csak olyan emberek kerülhessenek vezető beosztásiba, akik egyé­ni érdekeiket alá tudják ren­delni a közösség érdekeinek, a ’ehetőségen belül messzeme­nően gondoskodnak az embe­rekről, segítik azok gondjai­nak megoldását, s intézkedé­seikkel hozzájárulnak a kö­zösség ügyét előbbre vivő kezdeményezések kibontako­zásához. Követelmény a vezetőknél az is, hogy tervszerűen, rend­szeresen, türelemmel foglal­kozzanak az alsóbb szinten dolgozó vezetők . nevelésével, fejlődésük megítélésével. Eh­hez hozzátartozik olyan lég­kör kialakítása, amelyben az emberek őszintén és bátran elmondhatják véleményüket a vezetők és az általuk irá­nyított üzem vagy intézmény munkájáról. A szocialista er­kölcs normáihoz tartozik a közélet tisztasága feletti őrkö­dés. A párt a szocialista erköl­csi normák betartását politi­kai követelménynek tekinti, mert azok megsértése súlyos politikai kihatással jár. Ezért e követelmények betartására nagy figyelmet kell fordítani, figyelmeztetve és felelősségre vonva azok megsértői t I lyen sokrétűek tehát a vezetőkkel kapcsola­tos követelmények. Ez a sokrétűség társadalmunk fejlődésének jelenlegi szintjét fejezi ki, s azokat az objektív igényeket is, amelyeket a to­vábbi fejlődés támaszt Szegedi József, az MSZMP KB alosztályvezetője. Csöndesen telnek a, napok iOst, tél idején a fonyódi ke­nyérgyárban. A tízéves jubi­leumát ünneplő kis gyár falai egész nap az unalomtól ásítoz- nak: a nyári zűrzavaros, mun­kával és fáradsággal teli, iz­zasztó napok tökéletes ellenté­teként. Egy műszakban a nyár rí munkáslétszámnak alig több mint a fele dolgozik most. Június.. július, augusztu* napjaiban 120 ezer péksüte­ményt is kiszedtek naponta a forró kemencékből, most ün­nepekre is alig negyvenezer készült Gyártanak persze még 25—30 mázsa kenyeret is a fonyódi és környékbeli édél- ’Túszerboiitokmak. Rövid szemlét tartottunk az átlagosnál jóval nagyobb, s mégis könnyű, puha bélű, cse­repes héjú kenyerek fölött. — Mi a titka? — kérdeztük Csonka Árpádtól, az üzem ve­hetőjéből. Az üzemvezető megmutatta a köpcös, de nagy teljesítmé­nyű intenzív daigasztót, amely egyszerre nyolcvan kiló tész­tát dagaszt, s mindössze két— két és fél perc alatt. Nagy elő­nye, még, hogy több lettegőt kever a tésztába, s a sikérbar- I tálam sem károsodik. A tész- | Az intenzív dagasztó. tát szinte »-habosra-“ keverd. — j a különbség — mondja A dagasztás minőségében van | üzemvezető. Előrelépni, legalább a közepesek sorába Egy zselici tsz terveiről Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának - múlt heti ülé­sén felszólalt Kovács Elekné bárdudvamoki párttitkár is. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek problémái­ról beszélt, munkahelyének és áltálában a zselici tsz-eknek a helyzetét ismertette, onnan vette bizonyító példáit. Ami különösen fölkeltette a figyel­met: a párttitkár asszony el­mondta, milyen tervet dolgo­zott ki a bárdudvamoki Mun­kásőr Termelőszövetkezet ve­zetősége — a pártvezetőséggel egyetértésben — az előrelépés­re, a veszteségek mielőbbi megszüntetésére. A sajátos körülményeknek meg felelően Kovács Eleimével a szövet­kezetirodájában. beszélgettünk ezekről az immár a megvaló­sulás küszöbéhez érkezett el­képzelésekről. — Amikor mi sajátosságok­ról beszélünk, arra gondolunk, hogy szövetkezetünk tagsága tizenhárom kisebb-nagyobb te­lepülésen .lakik, ahol olykor csak néhány ház húzódik meg a zselici dombok között. El­képzelhető, milyen nagy gon­dot jelent itt a munkaszerve­zés. A lakosság egy részének öröklött szokása a piacolás, kedden és pénteken sokan in­dulnak Kaposvárra, néha egé­szen kevéske áruval is. Dol­gozni is sokan eljárnak innen a megyeszékhelyre. A terület fakészlete, mint kiderült, job- j ágazatnál, a mi körülményeink bára tűzifának, mintsem ipari | között, nehéz, mert még a je­— Céljaink elérését segíti, hogy már rendelkezünk melio­rációs tervvel, sőt e terv meg­valósítása 1972-ben elkezdő­dött, s az idei évtől 20 száza­lékkal növekedő állami támo­gatás ennél a munkánál szá­mottevően fokozza az ütemet. Előtérben a tehenészet és a juhászat — Adottságainkból követke­zik az a változás, amelyet a szarvasmarha-tenyésztésen be­lül akarunk megvalósítani. A kettős hasznosítás ennél az Együttműködés a tsz és az iskola között A politikai alatt mindenekelőtt; a szocia­lizmus ügye iránti hűséget értjük. A mi társadalmi rend­szerünkben elemi követel-' meny, hogy minden vezető a szocialista világnézet talaján álljon, teljes mértékben egyet­értsen a párt és az állam po­litikai irányvonalával, a szo­cializmus építésének célkitű­zéseivel, és szívvel-lélekkel dolgozzon azok megvalósító- j sáért. Mindennek kifejezésre j kell jutnia a vezetők részéről I a párt politikája melletti egy­értelmű és határozott állás- j foglalásban, annak képvisele­tében és — szükség esetén — megvédésében. A mi rend­szerünkben minden vezető be­osztás — akár a gazdasági, kulturális vagy államigazga­tási jellegű — egyben politikai tisztség is. Ez azt jelenti, hogy a vezetőknek, akik a szocialista társadalom A mezőgazdasági üzemek­ben egyre nagyobb gondot okoz az elöregedés. A fiatalok nem ismerik az itt folyó mun­kákat, a mai, egyre korszerű­södő nagyüzemi gazdaságot A felismerésből kiindulva ezen az állapoton igyekeztek vál­toztatná a nagybajáról Lenin Tsz és az általános idsola ve­zetői. Néhány év óta a tanulók poli- technakaáraá- kon fölkeresik a gazdaságot, s megismerteed- mék a különbö­ző ágazatokkal, segítenék a nö­vénytermesz­tésben, a áer- menybetaka­Horváth Teréz rításhan. A cél — a gyakorlati , j foglalkozásra szánt órák hasz- ikepvi- I rij0iS áttöltésén kívül — a ter­A diákokon még látszik az izgalom, ugyan­is most fejez­ték be a fizáka- dolgozat írá­sát Horváth Teréz zavartan igazgatja a ha­ját — A kertészet­ben saeietnék doőjgozni, ezért Baiatcmbog. lássa a szakmunkásképző inté­zetbe jetenítíkezbem. Egyik testvérem óét tanul, és sokat mesél az ískoláróiL Az osztály- lyafl. gyakran ellátogattunk a tsz zóldségkertésHetébe; az fiővilágánáíkon már sok nö­vényt megismertem, és otthjon is szívesen segítek a konyha- kefflti rnimikálMhain.. Horváth Kulcsár Ferenc tómuhelybe — mesefi lelke- ; sen. — Es ott sokat be- | szalgetfcem a traktorosokkal, j Nemrég itt voltak a Csurgói j ^ ____________ ________ S zal^uLai^ykepzo Intézetből. . vejej sőt .mindkét üzemegység­ig 1 1 ben brigádgyűléseken is meg­feldolgozásra alkalmas. \ Szóval ilyen körülmények között gaz­dálkodik a Munkásőr Tsz. A gyengélkedés immár tartósnak bizonyult, s úgy látszott, a problémák megoldására adott segítség csak tüneti »gyógyke­zelést-« nyújtva, mélyreható változást nem eredményez. Veszteség veszteséget követett, a meglehetősen nagy összegű állami támogatás ellenére... így jutottak él az elhatáro­záshoz, amely egyetlen, rövid­ke kijelentő mondaton alapult: »Lehetetlen, hogy ez a tsz nem lehet jobb!-“ S a tavaly kora nyáron még csak kontúrjaiban alakulgató tervvel a múlt év végére odáig jutottak, hogy a párttaggyűlés, a tsz vezetősé­ge, a tanácsülés foglalkozott beszélték az ünnepek között. Fiamét vetítettek és beszéltek az ottani dSákétetraL Akkor határoztam el végleg, hogy a tez ösztöndíjával oda jabentke- Fejleszteni BaUa Lőrtee, az iskola igaz- 02 állattenyésztést selő jóként tevékenykednek, ! melőszövetikeaetben folyó tudásuk ! munkáik megismerése s az ér­deklődés fieűikeíWiésie. kötelességük legjobb szerint érvényesíteni a mun­kásosztály törekvéseit, poMti- j kaját, s biztosítani az ezt ki- ] fejező rendeletek végrehajtó- j sál. Vezetői beosztásban tehát nem elegendő a szocialista rendszerrel való szirapatizá- lás. Finnél többre van szűk-. Alacsony, barma fiú Horváth Kulcsár Ferenc, öt legjobban a gépek érdekűik. — Édesapám fe teaktoros j volt — mondja —, de, sajnos, 1 egészségi állapota miatt nem J sgrilWíhat nyeregbe. Azelőtt I mindig magáival vitt, & néha Az együttműködés eredtaoé- j ázt is megengedte, hogy a kön­nye nem maradit eiL Az elmúlt mányihoz üljek. Nagyon tért­években egyre többen kötötték szerződést a szövetkezetekkel, egyre többen vannak, ekük ta- nulóévedk után. itt akarnak el­helyezkedni. A helyi általános iskoláiban ség: tudatos meggyőződésre. ; olyan lányokat s fiúkat ikeros- Hi&zen a vezető politikai ma- j tünk, akik úgy döntöttek, hogy gátartása, szemlélete orientál­ja, befolyásolja az irányítása j a nyolcadik osztály befejezése után a gazdaság szakmunkás­aik tartozó dolgozókat; gyak- tanulói tesznek. szenek nékem ezek a hatal­mas, bonyolult szerkezetek, kíváncsi vagyok a beűseiüikre, és szeretném kormányozni őket. Azt is hallottam, hogy a traktoros magas fizetést kap. Én is szeretnék sok pénzt keresni. Perák László szülei az ál­lattenyésztésben dolgoznak, őt mégis inkább a gépek érdek-' lik. — A nyári szünidőben is i gyakran elmentem a gépjaví­«lÄS gatója elmondta, hogy a gye­rekek az eddiginél jóval több lehetőség közül választhatnak. Még az alföldi intézetek kép­visel« is eljönnék, hogy egy- egy szakma iránit fölkeHsék érdeklődésüket • Természetesen - a legszíveseb­ben látott ven­dég a helyi termelőszövet­kezet. Bfeő- sorban makira ják a munka­erő-utánpótlást biztosítani, hi­szen a legna- Peräk László gyobb segítsé­get is tőlük kapják, A kirándulásokhoz is mindig a gazdaság ad jármű­vet, és nyári munkalehetőség­ben sincs hiány. A kapcsodat enedményessé- gót az is bizonyítja, hogy je­lenleg hat fiú tanul Seregélye­sen és Csurgón tsz-ösztöndíj­jal, kettő pedig a faluban kő- művesmasként dolgozik. Így Nagybajomban talán nem tesz gond a szakmunkás-utánpót­lás biztosítása. Dán Tiber — Pártszervezetünk és a tsz vezetősége, látva az 1972. évi veszteséget és az azt megelőző több évi, eredményekben szű­kölködő gazdálkodást, felada­tának tartotta, hogy reálisan értékelje a tapasztalatokat és a tehetőségeket. Az elemzés so­rán megállapítottuk, hogy a ré­gi az elaprózott vetésszerke­zetből és a hasonlóan »széttör­delt« állattenyésztésből álló I gazdálkodás csak veszteséghez kíván- I vezethet Kell tehát egy olyan terv, amelyre építve a fejlesz­tés évei alatt megszűnik a veszteség, az állami támogatás folytonos igénylése, és fokoza­tosan emelkedik tagságunk jö­vedelme, életszínvonala. Most elkészült özeinfejlesz- tési tervük tehát a területi sa­játosságokon alapszik. Innen az elérendő cél: a meredek szántókat — ez 700—800 hold- nyi összesen — erdősítik, füve­sítik. A gyepesített részt ma­ximálisan hasznosítják a fej­lesztendő szarvasmarha- és juhállománnyal. (Körültekin­tésről tanúskodik, hogy a terv az üzemfejlesztésnek megfele­lően szervezeti változásokkal, szakmai erősítéssel is számoll) lenlegi száz állattal rendelkező tehenészetben is problémát je­lent — emberhiány miatt — a gondozás. Ezért szeretnénk húshozamú szarvasmarha-te­nyésztéssel foglalkozni, még­pedig a Dália-program kereté­ben. Ennek megfelelően a meg­levő pozitív állományt kicse­rélnénk, s 1975-re négyszázas negatív tehenészete lehetne a szövetkezetnek. A módszert Berzencén és Ráckevén is megnéztük. A gyepterületek — a meglevők és a telepítendők — egész évre biztosítják a ta­karmányt, s nemcsak a tehe­neknek, hanem az ugyancsak fejlesztésre kerülő juhászainak is. Ez az ágazat eddig is gaz­daságos volt, ezután pedig a jövedelmezőség fokozásával számolhatunk. így ennek a tervnek a meg­valósulásával elérheti a Mun­kásőr Tsz, hogy oly mértékben fejlődik szarvasmarha- és juh- tenyészete (a fennmaradó szán­tóterület háromnegyedén pedig a jövedelmező árutermelés), amely lehetővé teszi az előre­lépést, a veszteségek megszű­nését. — Ügy érezzük, hogy ter­veink semmiben sem túlzot­tak, megvalósításuk nagyon is elképzelhető. Ha a megalapo­záshoz szükséges, saját forrás­ból nem biztosítható pénz ren­delkezésre áll, a zselici terme­lőszövetkezetek is hamarosan beléphetnek legalább a köze­pes tsz-ek sorába. Hadd ne főzzünk bővebb kommentárt a párttitkár asz- szony szavaihoz. Amikor Bár­dudvarnokon jártunk, a szö­vetkezet gazdasági vezetői ép­pen egy korszerű gépműhely fölszerelése és egy termény» szárító berendezés vásárlása ügyében voltak távol; a közel­múltban 1,4 millió forint álla­mi támogatást kapott a Mun­kásőr Tsz erre a célra. Re­ményük el tő tervekről hallot­tunk, s úgy látszik, valami el­kezdődött ebben a zselici kö­zös gazdaságban. Hernesz Ferenc Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents