Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

Megszerette szakmáját

Elnéztem az arcát. Nyoma sincs rajta a fáradtságnak. Hatra jár dolgozni, s ha jól számítom, akkor egy órával korábban ébred. Szemében valami furcsa megilietődött- ség bujkál. Keze — mint a munkásasszonyoké, örökké mozgó, tevékenykedő kéz — most a fotel karfáján nyugszik.

Szeretnék valami olyat kérdezni tőle, amiríek hatására ugyanolyan lesz, mint a munkapad mellett. Felszabadult, mégis határozott, vidám, de nem komolytalan, egyéni- és egyszerre barátkozó. Akik ismerik, szívesen mesélnek róla. Az életéről, a természetéről, a munkájáról. Mint valamilyen személyi lapon, úgy állnak egymás mellett előttem az adatok Valdinger Károly- néről, aki hét éve végezte él a közgazdasági technikumot, s három éve dolgozik a Kaposvári Villamossági Gyár trasz- formátorműhelyében. Huszonhat éves. Tavaly május elsején megkapta a Kiváló dolgozó kitüntetésit.

— Nagyon meglepődtem, hiszen még fiatal vagyok. Szinte mindennap hallom: -Miért nem irodában dolgozol? Talán még többet is keresnél, mint így ... Más lenne a munka is.. .« Igen, az nem olyan lenne, mint amit most végzek. Mégsem vállalom... Van egy hatéves kislányom és egy ötéves kisfiam. Nekem ők sokat jelentenek. Igaz, hogy akikor kelek föl, amikor ők még javában alszanak, de már délután két órakor otthon vagyak. így is nagy gond szakad az édesanyámra; náluk lakunk, és sokszor neki kell elmennie a gyerekekért az óvodába. Többször túlórázunk is, s olyankor még később érek haza.

— Ügy hallottam, eddig

még egyszer sem fordult elő. hogy ne teljesítet lék volna a tervüket. . I

— Valóban, nem szeretünk lemaradni. Brigádvezető vagyok, öten dolgozunk együtt, és ha valaki elmaradna is a munkában, ázom közösen segítünk. A brigádomon kívül még tizennyolcán dolgoznak a műhelyben. Néha olyan nagy ott a zaj, hogy sérti a fület..

Egyszer a brigád azt kérte a vezetőtől, helyezzenek a közösségükbe egy kislányt. Meghalt az édesanyja, gyámolítás- ra, bátorításra szorul. Nemsokkal később már velük dolgozhatott az egyedülálló tizennyolc éves lány. A brigád tagjainak köszönheti többek között, hogy emberré nevelték.

— Mire emlékezik vissza a legszívesebben ?

— Nem tudom... Tavaly

nem számítottam arra, hogy kitüntetnek. Ügy érzem, töo- ben megkaphatták volna még mellettem a Kiváló dolgozó kitüntetést.

— A tervei?

— Szeretném letenni a szakmunkásvizsgát. Amikor ide jöttem, azok mellett dolgoztam, akik mér megszerezték ezt a képesítést. Gyakorlatom sem volt, és egy kicsit nehéz belejönni a szakmába. De most már nem mennék máshová Az elektroműszerész szakmát megszerettem. Ügy tudom, nemsokára műszaki- rajz-olvasó tanfolyam indul a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál. Azt is ed akarom végezni...

R. G.

Tanulnak egymástól

Út a városiasodás felé

T

ulajdonképpen már a nagyobb arányú urha- nizálódás kezdetén fölmerült a kérdés: vajon helyes-e, hogy a községek és a városok között — bármilyen fejlettségi fokon legyenek is — nincs semmiféle fokozot az előrelépés útján? Az elvi válasz is már régen kialakult, mindenképpen szükség volna egy közbülső "állomásra* az általános értelemben vett községek és a városok között. Ez a városiasodás végső kialakulásához — sőt előbb-utóbb a városi rang elnyeréséhez — az utolsó »nekirugaszkodási* lehetőséget jelentené mind szervezeti-hatásköri, mind gazdasági-fejlesztési, mind pszichológiai téren. (Az utóbbi a lakosság tudatának alakulására értendő.)

A területszervezés irányelveiről szóló kormányhatározat aztán 1968-ban utat nyitott, hogy a még nem város, de mái az átlagközségnél nagyobb települések sajátos helyzetüknek megfelelő államigazgatási — nagyközségi — státust kaphassanak. Mód nyüt rá, hogy a nagyközséggé nyilvánítások túlnyomó többsége megtörténjék — 1969-től 1970. április

25-ig —, s 270 nagyközség alakult az országban, azóta pedig mindössze még 10. A nagyközségek szervezése, illetve a nagyközségi tanácsszervek kialakítása egyébként már a kezdet kezdetén a későbbi tanács- törvényben és végrehajtási rendeletében megfogalmazott elvek szerint történt. Ennek megfelelően azt a községet — vagy indokolt esetben közös

arányú decentralizálásában, általában a városi színvonal megközelítésében. Ez elsősorban a tanácsi testületek — a tanácsok, végrehajtó bizottságok — lemérhetően fejlődő munkájára áll. Ezekben a községekben az elmúlt évek során pezsgőbbé vált a közélet, a tanácstagok a korábbinál hatékonyabban próbálták érvényesíteni működésük népképviseleti jellegét. S mindezek következtében nagymértékben erősödött a nagyközségi tanácsok lakossági kapcsolata, ezzel együtt pedig a helyi szelletei és anyagi erők felhasználása.

Természetesen eközben a nagyközségi tanácsok apparátusának, hivatali szervezetének munkája is megélénkült, illetve megjavult. Ez több. okra is visszavezethető. Először is jelentős változások következtek be a hatósági jogkörök, a hatáskörök terén. Maga az új tanácstörvény is határozottan különbséget tesz a helyi tanácsok körén belül az "egyszerű* községi, a nagyközségi, a városi és a megyei városi feladatok és hatáskörök között, s több vonatkozásban azokat a nagyközségi tanácsok számára a városokéval azonosan állapítja meg. Ez annyit jelent, hogy az e kategóriába tartozó tanácsok igazgatási hatásköre, hatósági jogköre ma már teljesnek mondható, és így a lakosság újabb 38 százalékának biztosíthattuk, hogy ügyeit helyben — s a korábbinál gyorsabban — intézzék.

Ami a nagyközségek fejlődését, illetve fejlesztését illeti: e téren már nem lehet egyértelmű eredményességről beszélni. Ez egyrészt bizonyos objektív nehézségekkel, másrészt szemléletbeli problémákkal magyarázható.

A nagyközségek fejlesztése szempontjából az a meghatározó, hogy azokat a középfokú vagy az alsó fokú központók rendszerébe osztották-e be. A középfokú központok körét a kormány, a másik csoportba tartozókét pedig a megyei tanácsok állapították meg. Aj alsó fokú központok 20 százalékát fejlesztik középfokú központtá. Ez azonban nem jelenti a nagyközségek fejlesztésének elhanyagolását. Amit különben is mindenfelé számtalan eredmény bizonyít. — Csongrád megyében például a községi fejlesztési előirányzatokon belül a nagyközségi arány meghaladja az 50 százalékot, ami jóval több is lehetne, ha minden ilyen tanács számolna a reális lehetőségekkel, és sokkal nagyobb gondot fordítana a lakosság megnyerésére, s a más szervekkel való jobb együttműködésre.

í| m, ha a kialakult szerfl vezetben és működési formák között még nem is megy minden a "legolajo- zottabban*, az mégis nyilvánvaló, hogy a nagyközségek biztos léptekkel haladnak előre a városiasodás, sőt a városi rang elérése útján.

R. G.

A jobb üzem- és munkaszervezést segíti a társulás

Az ország ingatlankezelő vállalatai társulást alakítottak a közelmúltban. Tagja lett ennek a Somogy megyei Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat is. Némethi Gyula igazgatóval, Major József főkönyvelővel arról beszélgettünk, milyen előnyöket nyújt a megye hétezer bérleményét kezelő vállalatnak az anyagi és szellemi erők összpontosítása.

— Milyen helyet foglal el a somogyi a társulást megalakító tizenhat vállalat között?

— Ez az egyetlen, amely nem városi, hanem megyei vállalat, s több városra is kiterjed a munkája. A bérlemények száma alapján közepes, a végzett felújítási, tatarozás) munka alapján viszont ennél magasabb kategóriába tartozik.

— Akkor mindenképpen előnyös a társulás.

— Természetesen. Erre felhoznám a gépesítéssel kapcsolatos elképzeléseket. A kormány több mint egymilliárd forintot biztosított az ország ingatlankezelő szervezeteinek ebben az ötéves tervben ahhoz, hogy megteremtsék a lakóházak kezelésének, fenntartásának fejlesztését szolgáló anyagi-műszaki föltételeket. Ebből, gépek beszerzésére például 750 millió,forintot fordí- T'-.’- a v:V’V. N«m mind

■ • 'a" ék *»1 r-e á" ’> f>én d > ‘ ' ' - Ver- k'

■ A!?V Ö8S 'SÓT —35 embernek kellene foglalkoznia a gépbeszerzéssel, ha minden vállalat külön úton járna. Az összefogás révén három-négy is elég, s csupán ezzel majd hárommillió forintot takaríthat meg a tizenhat vállalat.

— Milyen javaslatuk van a somogyiaknak?

— Azt szeretnénk, ha az el- nóksé" tájékozódna arról, miják a figyelmet, melyik gép beszerzésével nem érdemes foglalkozni. Ha a társulás ezt összehangolja s nem kell külön foglalkoznunk vele, már akkor is nagy segítséget kaptunk. Az ingatlankezelő vállalatoknak eddig ugyanis nem volt országos szervezete, s kiestek a nagy építőiparból. Most a gépek közös megrendelése csökkentheti a költségeket, s könnyebb a munkánkat meggyorf*ó gépiek behozatala külföldrőL Különösen fontos, hogy a társulás csak a már kipróbált, valóban gazdaságos gépieket szerzi be tömegesen. Ez újabb‘megtakarítás.

— Gondolt-e a társulás a javítás egységes, új technológiájára?

— A gazdasági célok között ez js szerepieL Egyre több panel- és házgyári lakás van minden városban, s ez sürgeti a javítás egységes technológiáját. Nem gazdaságos ugyanis külön-külön kísérletezgetni.

A társulásban rejlő egyik nagy lehetőség épp az, hogy összegezi a tapasztalatokat, s kidolgozza: mint lehet gyorsan, kevés ráfordítással megjavítani, ami elromlik az új házakban. Itt többek között fontos az új anyagok felhasználása, '■'sak egy példát: amikor rom’ k az új házak á”aga. egyfor-. ,ia gon ’ >1 •-koz Na? 'kaniznán. \ • • V o~. De •'.'•'önben J ..áron egv á t '.AntsJ javítás. Erre szeret- J

— Célul tűzte-e ki a társulás az adminisztráció egyszerűsítését?

— Erre különösen nagy szükség volt, mert ahány vállalat, annyiféle az ügyvitel. Minden megyében mást ír elő a tanács, a bank, az adóhivatal, s így nem jutottunk el oda, hogy a legjobbhoz igazodhassunk. Ezért sürgős az egységes szervezés és ügyvitelgépesítés. Például az egységes költségszámítás elemezhetővé, összehasonlíthatóvá teheti a vállalatok gazdálkodását. S ez nemcsak nekünk, ez a népgazdaság szintjén is fontos.

— Mennyivel járul hozzá Somogy a társulás fenntartásának költségeihez?

— Számításaink szerint huszonhétezer forinttal Ez azonban nagyon megéri.

U G.

tanácsú községet — lehet nagyközséggé nyilvánítani, amelynek a területén legalább ötezer — vagy ennél több — lakos él. A lakosság számától függetlenül is nagyközséggé nyilvánítható azonban az a község, amely vagy járási székhely, vagy a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, továbbá belterületét tekintve kimondottan városiasodó jellegű, vagy országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely. Az else ütemben — tehát 1970. január 1-ig — megalakult 103 nagyközségi tanács a megfelelő népességszám alapján nyerte el az új, magasabb státust, a többi átszervezés az említett egyéb indokok szerint zajlott le.

A város és a község között elhelyezkedő új kategória jelentős állomás a tanácsszervezet fejlődésében, a hatáskörök még nagyobb

115 ezer autóemelő holland exportra

A múlt évben 115 000 daran au merne lót készítettek holland exportra az Óbudai Gép 'pari Szövetkezet marcali telepén. A könnyű és gyors em élőkből az NSZK részére is 10 000 darabot szállítottak.

FEKETE GYULA

^ A fiú meg a katonák

11.

nénk közösen felkészülni. Ebben sokait segíthetnek a társulás beszerezte szaklapok, külföldi leírások is.

— Eddig mástól?

is tanullak egy— Sokat. Mindig hoztunk valamit a tapasztalatcserékről. Például az Oroszlányban látó luk alapján vezetjük be a mász 'kpsür alkalmazását, fel- •isznáUúk a sze- •«••diók újítá- : a járdamosó ?.* ■’Heart. A .) g e S*nú ház ... .. .. az oroszlányiak módszerével éltünk. Termé szelesen a társulás révén most egyszerűbb, gyorsabb és szer vezettebb lesz a jó módszerek technológiák átvétele.

Levette a leventesapkát is a kebelébe dugta.

Tényleg. Itt nem látni ilyesmit a falusi gyerekeken. Másforma sapkát hordhatnak itt a leventék.

Nagyon elfáradt, mire föléri

ta tetőre.

é Félrehúzódott az útról, s egy fa tövébe leült.

Messzire elláthatott innen, lehet, egészen Magyarországig. Nekitámasztotta a hátát a fának, nézte a völgyben páráza. elkövetkező falut, a hepehupán tanácstalanul kígyózó utót. amelyen már ritkulnak a gva logos csoportok. És mintha ritkultak volna a járművek is.

"Este lesz, mire odaérek . . Csak aztán adnak-e ezek szállást? De meghálok én akárhol««.

!I

Tulajdonképpen az volna a legjobb: beosonni a kertek alatt egy fészerbe vagy valahová.

Az az, hogy ha a házbeliek nem is vennék észre, a kutya szagról is észreveszi.

"Bizony isten. Az idegen kutyát meg pláne.«

Tartott a szálláskereséstől; az se igen magyar falu még. Mindenféle emberek vannak, beengedik, aztán csak elaltatják. S elkaparják a kertben. Ki keresné őt éppen itt, senki Még jó, ha csak elveszik a tarisznyáját, s kilökik a kapun. Hova mellet panaszra, ha nem pH a nyelvükön — van t’

látott ugyan ma két kakástul- last az úton a menkülőkkel, de azok épp úgy lehettek magyar csendőrök is.

Szemmel követte az út világító kanyarulatait a völgyben,

s ahol egy dombocskánál megszakadt a kígyóvonal, a töltés tövében valami csoportosulást vett észre. Négy-öt ember és egy szokatlan alakú, furcsa alkotmány — jobban szemügyre vette: felül voltak a kerekei.

Lehetséges, autó, csak felfordult.

Az lesz az, teherautó. Lebuk- fencezett a kanyarban a töl- tősről, s négv kereke az égnek áll.

Az alatt is lehetne hé’-y ha ezek otthagyják. Mégis védettebb hely, ha esne az eső. De nemigen hagyják azok ott.

Füttyentett a kutyának, s továbbindult.

Szokatlan volt a sapka nélkül, jobban is fázott. . Most, hogy jó darabon tiszta volt előtte az út, föltette a sapkát megint.

Hirtelen megállt, a hasához kapott — a küté. jutott esze he: nem ére?+e a ' ‘ án a

kiáltozva, integetve megállították, s felkapaszkodtak rá. De egyikük ott maradt a felfordult valamivel; innen már az is látszott, hogy géppisztoly van nála, pedig civil ruhás.

Karszalagot nem látni rajta. Nemigen nyilas.

Egy perc múlva feltűnt szemben az úton a a ta’'er &ut\ ar.ie’ re a t.bblek fc 11.a-as t.v.

Lehr, t a sári Vn' a ’-.ebeiébe d-i :t.

Zsákokkal volt r. kva e. a teherautó. Négyen ültek hátul a zsákokon, kettő közülük német egyenruhás. A másik kettő civil. Sima civilek, karszalag nélkül.

Akkor meg az is német, aki ott maradt. Kár azért, ilyenkor látni, milyen kár, hogy nem

tud többet " 'rnet.ül.

Vi tgondoiiu. rmket tud

ájn, cváj, dré j'. kaput (est ugyan

Tényleg, a kötél. Akkor mv nem

nem kell tartania a falusiaktól tudni, micsoda, aun látta már sem, ha szállást kér. a sötétben, mire mondja HenA távolban a domb mögül rik, amikor tanította a nénjét kibújt egy teherautó. Azok ott németül. (Folytatjuk)