Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásában félidőhöz érkeztünk. Nélkülözhetetlen, hogy tapasztalatainkat rendszerezzük, áttékinitsük az eredményeket, feltárjuk és mielőbb megszüntessük a fogyatékosságokat. A megyei pártbizottság pénteki ülése volt hivatott anra, hogy ellássa ezt a felelősségteljes feladatot, hogy utalt mutasson, vezérfonalat adjon a holnap munkájához. Mint megírtuk, Bogó Lászlónak, a megyei pántbizottság titkárának előterjesztése alapján tanácskozott a testület So- ,mogy megye 1972. évi gazdasági helyzetéről, és a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása szellemében határozatot hozott az idea év legfőbb feladataira. Ipari termelés A megye ipara az országos átlagnál gyorsabban fejlődött. Az ipari termelés 1972-ben hét százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A tanácsi vállalatok zöménél javult a gazdálkodás, a piachoz, a gazdasági körülményekhez való igazodás. Az ipari fejlődés dinamikája azonban évről évre csökken. E tendenciának az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében mielőbb gátat kell vetni. A múlt évben a vállalatok többségénél javult a munka- Arn-gagidállkoriáK állandósult a létszám, javult az ipar területi eloszlása, növekedett a műszála szfnvtmai és a fölszereltség. Mindez új feladatokat, új követélményeket állít élénk. Nagyobb figyelmet kell fordítani a szakképzettség fokozására, az értékes termelő kapacitások jobb kihasználására. Nagy tartalékot jelent — főleg az agyműszaikos üzemekben — a két műszak bevezetése; számottevően lehet így emelni a hatékonyságot, a gazdaságosságot és ezzel együtt a termelési színvonalat is. Az értékesítés tavaly általában kedvezőtlenehbül alakult az iparban, mint korábban. Év közben több vállalatnál az indokoltnál nagyobb készlet halmozódott fél, s bár ez a helyzet az év utolsó negyedében javult, a tanulságokat mindenképpen le kell vonni ebből. Harmonikusabb összhangot kell teremteni a termelés és a kibocsátás között, összefügg ez az iparfejlődés dinamikájának fokozásával is. A gazdasági vezetők fontos feladata a termelési profil felülvizsgálata, a gazdaságtalan termelés csökkentése, illetve megszüntetése. A megye egész gazdaságának fejlődése szoros kapcsolatban áll a beruházások alakulásával. A párt. és kormányintézkedések 1972-ben is mérséklőén hatottak a beruházási tevékenységre, számottevően csökkentek a kisipari szövetkezeitek és a termelőszövetkezetek beruházásai. Kedvező tapasztalat, hogy az intézkedésiek hatására a beruházási feszültség némileg enyhült, és javult a beruházások teljesítése is. Gondot okoz azonban, hogy nincs meg a kívánt összhang a tervezés és a kivitelezés között, hiányzik a kellő tervszerűség, szervezettség, a beruházások megfelelő, körültekintő előkészítése. A tervezőintézeteknél az állandóan emlegetett szabad kapacitás étiemére sem készülnek el határidőre a tervek. A létesítmények ütemes elkészülése érdekében a lebonyolítóknak az eddiginél sokkal jobban kell képviselniük ár, határidő szempontjából is a beruházók érdekeit. A megyei pártbizottság az elmúlt években fontos gazdaságpolitikai feladatnak tekintette az építőipar fejlesztését. Az erőfeszítések ellenére a megye építőipara 1972-ben is csak mérsékelten fejlődött. Megyei átlagban csökkent a kapacitáshiány, az eredeti célkitűzések megvalósulásától azonban még messze vagyunk. Területenként és építési jelleg szerint még mindig súlyos feszültségek, ellentmondások vannak. Jól bizonyítja ezt az Állami Építőipari Vállalat helyzete. Ahogy Zeleznik Sándor igazgató felszólalásában elmondta: a vállalat 1972-ben túlteljesítette tervét, nyereséggel zárta az évet. Ugyanakkor a megyében a tervezetthez viszonyítva 742 lakással kevesebb épült még. Igaz, hogy ebben más építőipari szervnek is szerepe van, de a fő felelősség ezt a vállalatot terheli. Elegendő utalni a kaposvári Cselekedjünk egységesen a határozatok végrehajtásáért sávház átadása körül kialakult I ten emelkedett, de elmaradt a tervezett szinttől. A szolgáltatóipar változatlanul nem tudta kielégíteni az igényeket. Nem megnyugtató a szolgálta- táskapacitáis fejlesztése. Az ipari szövetkezeteket jobban kell ösztönözni arra, hogy tevékenységükben nagyobb részt foglaljon ed a szolgáltatás és a közvetlen lakossági termelés. Jelentősen nőtt tavaly — főként a megyeszékhelyen és Siófokon — az óvodai helyek száma, s az előző évivel azonos mértékben fejlődött az egészségügyi és a közműhálózat. Pártszervezetek és a termelés súlyos és bonyolult problémára. Az átadás, a beköltözés határidejének sorozatos eltolódása, a mindig újabb nehézségek előbukkanása azt bizonyítja, hogy a tervező, a lebonyolító és a kivitelező vállalatok munkája között nincs meg a kellő összhang. Ez veszélyezteti negyedik ötéves tervünk építő jellegű beruházásainak megvalósulását A lakásépítésben tapasztalható lemaradás nemcsak építőipari, gazdaságpolitikai, hanem politikai gondot is okoz, ezért mindenképpen és sürgősen változtatni kell a helyzeten. A megyei vezetés látva a feszültséget, átmeneti jelleggel igénybe vette és veszi más megyék építőipari szervezeteinek segítségét Mezőgazdaságunk helyzete A megye mezőgazdasági termelése . számottevően emelkedett az elmúlt években. 1972-ben tovább folytatódott a termelési szerkezet javulása, a szakosodás, az állatállomány koncentrációja. A nép- gazdasági céloknak megfelelően nőtt-a cukorrépa és a zöldségfélék, bizonyos mértékig a kukorica és a búza vetésterülete. Tovább csökkent viszont a burgonya, a napraforgó és a borsó aránya. Bár néhány növény termésátlaga a vártnál kedvezőbben alakult, ez nem tudta pótolni a más növényeknél, a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatti kiesést A megye szarvasmarha-állománya nem változott, a sertés- és kocaállomány viszont némileg csökkent A folyamatos kon- oenitrációt jelzi, hogy nyolc szákosított sertés- és tizenegy szarvasmarha-telep készült el. A szaktelepek benépesítésénél, üzemeltetésénél számos pénzügyi és szakmai probléma i jelentkezik, főként ott, ahol az üzemeltetés előkészítésére nem fordítottak kellő gondot. Termelőszövetkezeteink pénzgazdálkodásában főként az | év második felében nehézsé- ; gek mutatkoztak. Ezt bdzo- I nyitja az a körülmény is, hogy ! míg 1971-ben mindössze egy, ! a beszámolási időszakban 13 ; tsz-mék kellett 21 millió forint I óvadékot biztosítani. Nem ja- I vulit a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteinkben, a gazdál- ; kodiási és a pénzügyi helyzet. ! A 18 előreláthatóan vesztesé- ; ges szövetkezet közül tíz ked- : vezőtlen adottságú. Mezőgazdaságunkban már a ! múlt évben megkezdődött, az \ idén folyta,tódik az előrelépés | megalapozása. Ehhez jelentős \ I eszköz a szarvasmarhaprog- \ a profil kialakítása nem egy- ! ram megyei megvalósítása. Ez j szerű kérdés, a piac változá- a feladat elsősorban nem be- j sa, a növekvő igények a vállalatoktól nemcsak nagy szerA pártszeryek és pártszervezetek munkájának középpontjában a gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, a szocialista munka verseny és a beruházás színvonalának javítása állt. Állásfoglalásaikkal igyekeztek megfelelő légkört kialakítani a gazdasági építőmunkában. Javult tájékozottságuk, fontos döntéseiknél jobban figyelembe vették a dolgozók és a vezetők véleményét. Hiba, hogy a pártszervek és -szervezetek munkájában nem jutott kellően érvényre az a követelmény, hogy segítsék a gazdasági vezetőket a beruházási elképzelések előkészítésében, megalapozásában, a túlzott igények megelőzésében. Az üzem- és munkaszervezésben sem következett be határozott változás. A feladatok megvitatása után gyakran elmaradt a végrehajtás ellenőrzése. Mindebből • következik, hogy pártszervezeteinknek tovább kell fejleszteniük gazda- ságsziervező, irányító és eülen- őrzó tevékenységüket, különösen az ellenőrzésnél, a feladatok végrehajtásának számonkérésénél kell határozottabban előrelépniük. Egységes akarattal A megye gazdaságát elemző előterjesztést elmélyült, tenni- akarástól fűtött vita követte, amelynek középpontjában a mezőgazdaság fejlesztése állt A felszólalók túlnyomó többsége azokra a feladatokra irányította a figyelmet, amelyek leginkább biztosíthatják az intenzív, gyors ütemű előrehaladást. Tihanyi Zoltán résziben, a reális tervezés fontosságával, részben pedig a beruházásoknál tapasztalható problémákkal foglalkozott Hangsúlyozta, hogy termelőüzemeinknél ! ruházási kérdés. Igen lényeges a meglevő férőhelyek kihasználása, a takarmáhybázis minőségi és mennyiségi javítása. Elsősorban kőrsaerű, olcsó, helyi anyagokból gyorsan elkészíthető létesítményekre van szükség. A szarvasmarha- program mellett más területeken. ás megvan az előrelépés lehetősége. Rendkívül fontos, hogy nagyüzemeink bátrabban alkalmazzák a növénytermesztésnél is a zárt termesztési rendszereket Idegenforgalom, kereskedelem, szolgáltatás A beszámoló a megye egész gazdaságát elemezte. Az idegenforgalomról megállapította, hogy fejlődése elmaradt a korábbi évék fejlődésétől, lemaradás van a balatoni' fejlesztési program megvalósításában. A nehézségeik részben a szűkös anyagi eszközökből származnak, részben, abból, hogy a fejlesztési eszközök képződése, felhasználása elaprózódott Mivel az idegenforgalom ma már viszonylag független gazdasági ágazat, tervezése és fejlesztése egységes, komplex irányítást követel. A figyelmet nem a forgalom mennyiségi növelésére, hanem a kereskedelmi módszerek finomítására, az üdülőtelepek tökéletesítésére kéül fordítani. A megye ksékeredkedélmi vezettséget, hanem a változásokhoz igazodó rugalmasságot is követel. Elsősorban a mező- gazdasági beruházások tapasztalatait értékelve arra hívta fel a figyelmet hogy műszaki, szakmai és pénzügyi szempontból is az eddiginél sokkal ] körültekintőbb előkészítő mun- I kára van szükség. Fábri István a megye mezőgazdaságában végbemenő kon- centrációród. a szakosodásról, I az iparsaerű termelési rend- : szerekről szólt Megállapftot- I ta, hogy a. múU évi és a most i is folyamatban levő területi koncentráció helyes volt, megteremtette a szakosodás, az iparszerű termelés alapfettéte- ] Tét. A szakosodás előnyei vi- ! tatihatatiainok. Egyszerűbbé te- I sä az üzemi vezetést, növeld ! a termelékenységet, megte- I remiti az egységes, jó minősé- j gű árukibocsátás lehetőségét i A felvásárló és termeltető vál- j falatoknak az eddiginél job- j ban keU segíteniük szeUemi- I ekben és anyagiákban is e fo- ! lyamat gyorsítását. Az ipar- \ szerű termelési, tartási rend- : szerek először az állattenyésztésben kezdtek kialakulni, a növénytermesztésben napjainkban indult meg ez a forradalmi változás. Fábri elvitárs részletesen elemezte e magas termelékenységet biztosító módszer előnyeit, de hangsú- j lyozta azt is, hogy a megvaló- I sftáshoz az anyag javak mel- j lett. igen magas fokú szervezettségre. szakmai irányftsnra a szakosodással, a zárt termelési és tartási rendszerek kialakításával forradalmasíthatjuk a megye mezőgazdaságát, s ez olyan cél, amiért érdemes az üzemek szellemi és fizikai dolgozóinak pontosabb, lelkiismeretesebb, odaadóbb munkát végezniük. Ennek a felszólalásnak szinte szerves folytatása voíit.az, amit Székely Elemér a szövetkezetek munka- és üzemszervezésének korszerűsítéséről mondott Az extesnzív szakasz után mezőgazdaságunk fejlődésének intenzív szakasza következett be, ez pedig feltételei és szükségessé teszi az üzemszervezés és -vezetés továbbfejlesztését, belleértve a számviteli miunkát is. A tanácskozás feübecsüllhe- tetlen értéke volt, hogy az elvi állásfoglalásokat egy sor hozzászóló gyakorlati tényékkel, tapasztalaikkal támasztotta alá. Pankász Ferenc a Lábodi Állami Gazdaság példájával szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy milyen hatalmas lehetőségek rejlenek a specializacióban, a zárt termelési rendszerék alkalmazásában. Külön figyelmet szentelt a meliorációs munka, valamint a komplex gépsorok kialakításának nélkülözhetetlenségére. Számszerű tényekkel támasztotta alá, hogy intenzív fajtával, intenzív termeléssel van kiút a burgonyatermelést jellemző nehéz helyzetből. Kovács Elekné a kedvezőtlen adottságú, elsősorban a zselici szövetkezetek helyzetét elemezte. Rávilágított arra, hogy a párt- és a kormányhatározatok módot adnák arra, hogy átgondolt fejlesztési koncepció kialakításával megoldódjon végre a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek krónikus gondja. Szabados Dezső a megye állami ga-zriaHágaimak gazdálkodási eredményeit taglalta. Az általa elmondottakból is egyértelműen kifejezésre jutott, hogy milyen távlatokat nyit mezőgazdaságunkban a koncentráció és a szakosodás. Ehhez Bánkúti Judit a Böhönyei ÁHaimi Gazdaság egy évtized alatt élért fejlődését ismertette. Ezek a gyakorlati tapasztalatok mind önmagukért beszélték éppúgy, mint azok, melyeket Pfeiffer Elemér ismertetett a közép-somogyi egj esült termelőszövetkezeteik gazdálkodásáról, Bernáth Ferenc az. egyesült nagyberki szövetkezet tapasztalatairól, vagy amit Varga János mondott el a berzencei szövetkezet intenzív szarvasmarhatenyésztésének (Dália-program) első, figyelemre méltó eredményedről. Helyes tehát a cél, amikor termelőszövetkezeteinkben is a fő figyelmet az intenzív termelési módszerek kialakítására, a szakosodásra, a magas szintű szakmai vezetésre és üzemi szervezésre fordítjuk. Mint említettük a vita középpontjában a mezőgazdaság állt, de nem egyoldalúan. Böhm József feüszólálásábam részletesen elemezte a tanács gazdálkodás helyzetét, kiemelten foglalkozott lakásépítési gondjainkkal, sorra vette mindazokat a> feladatokat, amelyeket él keli végezni azért, hogy a negyedik ötéves tervre meghatározott céljaink valóra váljanak Biczó Péter az ipari szövetkezetek helyzetérőd, jövőjéről, Pápa János a kereskedelem ellőtt álló feladatokról szolt. Középpontban a végrehajtás Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára zárszavában hangsúlyozta: o megyei pártbizottság elmélyül- ten, a Központi Bizottság novemberi határozatainak szellemében vizsgálta a megye helyzetét és határozta még a legfőbb feladatokat. Somogy gazdasága 1972-ben a megyei pántértekezlet céllkitűzéseinék megfelelően fejlődött, ám a negyedik ötéves terv céljainak válóra váltása megköveteli, hogy gazdasági munkánk középpontjába a végrehajtást állítsuk. Az egységes, fegyelmezett és eredményes munkavégzés gazdasági és politikai követelmény. Ezért kulcskérdés a jövőben miniden területen a feladatok végrehajtásának fokozottabb ellenőrzése. A tanácskozáson egyhangúan elfogadott határozat kimondja, hogy az ipari termelés dimamáfcájánák, hatékony- biztosítása végett olyan termelési profilt és struktúrát kéül taa.lákitaniuk az ipari szerveknek, amelyek hosszabb távon termelési biztonságot teremtenek, és jobban igazodnak a hazai és a külkereskedelmi igényekhez. Nagyobb gondot kéül fordítani a termeliélkenyiaég növelésére, az önköltség csökkentésére. Arra kéül törekedni, hogy a nyereség növekedésének ez tatokkal szemben támasztott követélménnyel: törekedjenek a választékhiány megszüntetésére. Az építőipari feszültségek feloldása, valamint az egyensúly helyreállítása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat és a Tanácsi Építőipari Vállalat elsőrendű feladatának tekintse a kapacitásfejlesztő programok maradéktalan megvalósítását. Kulcskérdés a beruházás terv- szerűségének és szervezettségének fokozása, ehhez pedig nélkülözhetetlen a generálkivitelezői elv következetes érvényesítése. A mezőgazdasági ágazat továbbfejlesztése érdekében a gyón lényeges, hogy a szarvasmarhaprogramban való bekapcsolódásukkal egy időben megvalósuljon a komplex melioráció, a rét- és tegéLőjavi- tás is. Céljaink valóra váltásának fontos feltétele, hogy a mostani tervidőszakban valamennyi gazdasági egységben javuljon a szervezettség. A szocialista munkaversenynek a hatékonyság növelésére, a minőség javítására, a hibátlanul, pontosan elvégzett munkára kell frányuLnia. Az új tanácstörvény megjelenése óta javult a tanácsok gazdaságpolitikai szervező és koordináló tevékenysége. A hatékonyság javítása érdekében azonban szükség van a tervek és a költségvetés végrehajtásának fokozott ellenőrzésére. . ,. . , . .. , ____.. I Biztosítani keli, hogy a helyi h atározat lamondja, hogy kz- j a emelt feladatnák kell tekmte- j jjjtűzéeékiet tükrözzék, és hogy a túizcüst ágazati memlélet hern a megye gazdaságában új távlatokat nyitó állattartási és növénytermesztési rendszerek megvalósítását. Ennek érdekében szütes^; van a termelőerők és -eszközök gazdaságilag megalapozott koncentrációjára, a termelőszövetkezetek anyagi és szellemi erejének további célszerű egyesítésére és arra, hogy mezőgazdasági üzemeink bátrabban éljelyett a területi szemlelet érvényesüljön. Figyelmet érdemel az általános iskolai hálózat, valamint az általános iskolai napközi és diákotthonok fejlesztése. Tovább kell növelni megyénk lakosságának életszínvonalát, javítani élet- körülményeit. Az érintett szerveknek körültekintően föl kéül készülniük a központi intézkedések végrehajtására, az állagyen á legfőbb eszköze, j a jjooperácdóban rejlő le- j lamá ipar, az építőipar munössaefügg ezzel a nagyéntéfcű 1 termelési berendezések jobb ki hagmnáilása. Ebből következik, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munka- és üzemszervezésben rejlő tartalékok mietőbbi feltárására. Megfelelő korúitekűnltéssel ki kéül dnlmmi végre háti, hajtani a belió munkaerő-tartalékok átképzését, és flyemon bplláij, djetve az hetósegekkel. A szarvasmarha- program megvalósításában mindenekelőtt a meglevő lehetőségeket kell kihasználnia rendelkezésre álló férőhelyek hasznosításával és rekonst- rukcdórvak Különös gondot kell kásáit és művezetőit érintő béremelés végrehajtására. A bérrendezéseket a KB állásfoglalásának megfelelően differenciáltan kell elvégezni. Fontos, hogy a munka végrehajtásához az SZMT hathatós segítséget nyújtson. « | fordítani az új beruházások j ^ életkörülményeket javí- mditasára. Az előkészítésiben i tó célkitűzések között első a ®*s<^e2es a gazdálkodás ered- lakásépítési terv megvalósítá- közötti'átesopartoeatá- n^enyessegét meghatározó faj- i s<n Elsőrendű gazdasági és po- sát. Fejlődésünk jelenlegi szó- ^atoválasztás, a tenyésztési és | etikai feladat a lemaradás kaszában nélkülözhetetlen a üzemeltetési (kérdések eldön- magasább szintű specmttzádő, j tűse. Az eredményes gazdái - es pedig szükségessé teszi az j kodást gátolga, súlyos naház- üzemek közötti széles körű \ gégéket okoz a már elkészült kooperációs kapcsolatok meg- állattenyésztési telepek nérnetyákémé! a személyi, tárgyi feltételek hiánya. A mezőgazda- üzemek vezetőinek sürmegszüntetése, a még hiányzó feltételek mielőbbi megteremtése, a rendelkezésre álló lehetőségek összehangolt kihasználása. forgalma 1972-ban mérsékel- * van szükség. Mint mondotta. teremtését A belföldi ellátás 7K«CTnn--.alamioágM. Tnrililett fifawni kéül az exporttermelést, jobban kihasználni a KGSTT- íntegrációban rejlő lehetőségeket. Az ipari szövetkezeitek fő feladata, hogy közvetlenül a lakosság szükségletére termel jenek, növeljék tevékenységükben a szolgáltatás részarányát Ennek érdekeben hatékonyabban és koncentráltan 'kell felhasználni a szolgáltatásfejlesztési alapokat A megye lakosainak jobb ellátása fontos gazdaságpolitikai célunk. Ezért a könnyű-, illetve a ruházati ipari vállalatok vezetőinek fontos feladatuk, hogy értékesítési tedtekenysé- gük során biztosítsák a megye zavartalan ellátását, összefügg ez a Vm¥jkeóe,mi 'Gála- i ezek mielőbbi gős feladata megszüntetése. Lényeges, hogy nagyüzemeink a gazdaság intenzív fejlesztése mellett kellő figyelmet fordítsanak a háztáji gazdálkodás támogatására. A továbbfejlődéshez nélkülözhetetlen a gépesítés fokozása, az elhasználódott géppark cseréje, valamint a tároló kapacitás bővítése. A mezőgazdaságban is emelni kell az üzemek szervezettségét, növelni a vezetési színvonalat, erősíteni a közgazdasági szemléletet. Fokozott erkölcsi es anyagi j támogatást igényelnek a kedvezőtlen adottságú tez-ek. Sa-« A pánt&aervek, az alapszsr- j vezétek tevékenységét első- I sorban az ellenőrzésinél, a fel- ' adatok végrehajtásának számonkérésénél kéül továbbfejleszteni. Meg kell gátolniuk, hogy helyi, csoport- vagy személyes érdekek , veszélyeztessék a cselekvési egységet. Somogy gazdaságának továbbfejlesztésért, az idei év legfőbb tennivalóit határozta meg a megyei pártbizottság testületé. Rólunk, értünk szólnák ezek a határozatok. Szervezettebb, tartalmasabb, fegyelmezettebb munkával kell dolgoznunk valóra váltásukért. Somogyi Néplap y
