Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
GÁZPROGRAM — KÉT ÉV UTÁN Teljesültek az ígéretek Téli reggel a termálban A gáz korszerű energiaforrás, a légnemű fűtőanyag gyors karriert futott be hazánkban is. Az ötvenes éveikben a többi közép- európai országhoz képest még elmaradott volt gáziparunk. A hatvanas években az alföldi földigázmezők termelésbe állítása bizonyította a fejlődést. A negyedik ötéves terv pedig kiemelt programiként írta elő a gázellátás jelentős fokozását, a légnemű fűtőanyag széles körű alkalmazását. Miért korszerű energiaforrás a gáz? A válasz többrétű: világjelenség a drágán kitermelhető szén hegemóniájának visszaszorulása, mindenütt egyre több kőolaj- és földgázmezőt tárnak fel. A nagyobb fűtőértékű gáz köny- nyebben szállítható, az elosztó vezetékeken közvetlenül a fogyasztókhoz jut, felhasználósa kevésbé szennyező, és sok üzemben — pl. a vegyiparban — a technológia megvalósíthatatlan a gáz alkalmazása nélkül. A kormány e meggondolások alapján is meghatározta hazánk »gázprogramját-«. A tervek nagy feladatokat róttak a végrehajtóikra: az 1970- es 3,3 milliard köbméterrel szemben 1975-ben 6 milliárd köbméter földgázt értékesítsenek, a negyedik ötéves terv végére 165 ezer tonna propán-bután gáz helyett 207 ezer tonnát hozzanak forgalomba, vezetékes gázzal 1975 végéig 705 ezer otthont lássanak eL A számok jelzik a feladat nagyságáit A tervidőszak két esztendejének elteltével vajon hol tartunk a gázprogrammal ? Megállapíthatjuk, hogy beváltották a fogyasztóknak tett ígéreteket Tavaly a program időarányos előírásainál többet, négymilliárd köbméter földgázt értékesitettek, évről évre több pb-gázpaladkot vásárolhatott a lakosság, 1972- ben tízezer tonnával tűltelje- sítették a tervet, a fogyasztók száma az elképzelt egymillió 366 ezer helyett az év végére egymillió 380 ezer lett. Egyre több a gázzal fűtött lakás is, az előírt 194 ezerrel szemben 215 ezer otthonban melegíí már a gáz. A gázprogram megvalósulását a fogyasztók örömmel élvezik, de addig, amíg a gáz eljut a lakásba, a gyárba, sok a teendő, az eredmények több- ) féle munka sikerét összege- teljesítették: a tavalyi lakászik. Elsődleges feladat volt a építési elmaradás miatt nem gerincvezetékek, a nagynyo mású országos hálózat kiépí tése. E területen sincs elmaradás. Lefektették az északmagyarországi gázhálózatot, most épül a közép-dunántúli vezeték. A szovjet gázimportot segítő, a Barátság II. kőolajfolyama mellett haladó gázvezeték 1974 végére készül el. A városi gázgyári programot teljesítették — a városi gázgyártás Szombathelyen, Sopronban és Baján túlnyomórészt a lakosság, Győrben és Pécsen felerészben az ipar ellátását szolgálja —, de ez drága, állami támogatást igénylő szolgáltatás, ezért a földgáz felhasználását kell szorgalmazni. Ez megtörtént Debreceniben, Miskolcon, befejeződik Székesfehérváron, s az ötéves tervben Szegeden 's. Budapesten 1985-ig hajtják végre az átállást, a főváros 1800 kilométeres vezetékhálózata miatt érthetően hosszabb idő keli a változtatáshoz. A forgalomba kerülő pb-gáz 'kilenctizedét a lakosság hasznosítja, évről évre nőnek az igények, tavaly már nyolc százalékkal több palackos gázt értékesítettek, mint amennyit a program előirányzott. Az ország különböző részein töltőállomások létesülnek. 1971-ben Devecserben napi nyolc tonna, Győrben napi harminc tonna, 1972-ben Pin- oehélyen napi hetven tonna teljesítményű új palackozóte- lepet helyeztek üzembe. Megkezdték Algyőn a napi 140 tonna gáz palackozására alkalmas töltőüzem építését. Mindezek ellenére még sokat kell. javítani a tárolási feltételeken, az értékesítésen, hiszen az is része a gázprogramnak, hogy a vásárlók rendszeresen hozzájuthassanak a gázpalackhoz, illetve nyugodt, korszerű körülményék között szolgálják ki őket. A gázellátás bővítését nem tudjuk önellátó módon megvalósítani. Évente 0,2 milliárd köbméter román földgázt importálunk, s 1975-ben egymil- liárd köbméter földgáz már a Szovjetunióból érkezik majd. Propán-bután gázból szintén behozatalra szorulunk, legnagyobb partnerünk itt is a Szovjetunió.; A gázprogramot eddig egyetlen, részterületen nem FEKETE GYULA ..........: ;> í A fiú meg a katonák 5. — Eljöhetnél éppen velem — mondta a kutyának. —• Ki tudja, nem venném-e hasznodat. Mindenféle emberek vannak, sokat ér egy jó kutya máma. Megint elzúgott a közelben egy repülő. De a kutya nem a repülőre figyelt, hanem a pástétomos kenyérre. — Hogy hívnak, mi? Ogyse találnám el. De te se érted, miket mondok, mi? Nem szoktál te a magyar beszédhez. Tetszett a kutyának, hogy szóba állnak vele, sűrűn ver- deste a földet a farkával. És mélyen lesunyva a fejét, hagyta magát megsimogatni. — No, jól van — mondta a fiú. — Igyekezzünk akkor, mert dél lesz. Szelt még egy takarékos karéj kenyeret, de nem adta oda a kutyának. Majd az úton, apró- donként. Üjra szemlét tartott a kincsei fölött. Nem szívesen vált volna meg semmitől. Végtére csak a lópatkót dobta félre. Súlynak is súly, de meg a hatása sincs olyan erős, mint a kötélé. Fölösleges volt idáig is cipelni. Kigombolta a kabátját, a nadrágját, s megszorította a derekára csavart kötelet, mely fellazult az éjszaka. Éppen hatszor érte körül a derekát. És ez a kötél nemcsak szerencsét hoz — nemhogy ilyen hosszú, de nyúlfarknyi is belőle —, hanem azon felül távol tartja a bajokat, a szerencsétlenséget, a rossz lelkeket, a rontást. Ha igaz, a vadállatokat is. M tudták a tervben előírt 583 ezer otthont vezetékes gázzal ellátná. Tízezerrel kevesebb a teljesítés, s a hiány teljes egészében Budapesten telhető, vidéken ugyanis hétezrrel több lakást kötöttek be a hálózatba, mint tervezték. várható a gázfronton a következő években? Megnyugtató, hogy a beruházási egyensúlyra törekvés időszakában sem csökkent a gázprogramra fordítható pénzösszeg. Az építő- anyagárak emelkedése, a szerelési költségek növekedése azonban e beruházásokat is lassítja. A jövő feladatai sem kicsik, folytatni kell a gerincvezetékek építését, a városi hálózatok korszerűsítését, a lakások bekötését. Biztató, hogy a munka üteme megfelelő, s várható, hogy 1975-ben is azt jelenthetjük: teljesültek az ígéretek. F. P. A sűrű párában elmosódnak a közel ülők arcvonásai is. A víz apró csobhanásainak neszeit, a fürdőzők beszélgetéseit magába szívja a mennyezetig gomolygó gőz. Puha, vattaszerű bv 'okban ülnek az emberek. Többnyire idősebbek és inkább férfiak. Az asszonyok nehezebben szabadulnak a tűzhely mellől. Vasárnap. Csendes, derült regigei. A hőmérséklet az év- inak megfelelő, hét óra kor mínusz nyolc fok. A combközépig érő vízben még csak ketten ülnek. Két idős, falusinak látszó férfi. Az egyik, a szikárabb, beszédesebb természetű: ő tartja szóval társát. Azután egyszerre négyen is érkeznek: három asszony — köztük egy törzsvendég. Gyakran látom itt hétköznapokon is. Otthonosan lépdel a vizbe a délceg tartású, friss mozgású, nyugdíjas korú férfi. Jó szokása szerint első. dolga, hogy kényelmesen hagyatt feküdjön a vízen és megcélozza a szemközti falat. Óvatosan, lassú mozdulatokkal úszik, és csodálkozva tekint fel, amikor feje a békésen üldögélő vendég téirdébe ütközik. Gyakran nyílnak — a minap ki tudja hányadszor újrafestett — ajtók. Fiatalok is érkeznek, huszonéves fiúk. Meg egy középkorú házaspár. De továbbra is inkább idősebb férfiakkal telik a medence. Az egyik, addig pergő nyelven magyarázó asszony megböki fiatalabb társát, ók is, mások is a lépcső felé tekintenek. Két leány lépdel be a vízbe. Ikrek. Kamaszos alakjukon lila fürdőruha feszül. Arcbőrük sápadt-bama, nagy fekete szemük mosolytalan. Flegmán tűrik az érdeklődő tekinteteket. Hőmérőt hoznak., Néhány tizednyi hiányzik az előírt 37 hez. Gyors intézkedés. A pára ritkul. Az üvegfalon atcs.illógnak a pazarul szikrázó napsugarak. A fényzuha- tag útját hatalmasra nőtt dísznövényeik: pálmák, filo- dendronok húsos levelei árnyékolják. A kisebb, kettéosztott medence egyik felében alig lehet testnyi helyhez jutni. A hőmérő itt csaknem negyven fokot mutat. " A mellette lévő, hidegvizes részbe már kevesebben merészkednek. Lám, a széles csípőjű, feltűnően szép FÜRDŐ ÉS EBÉDLŐ ÉPÜL Jobb feltételeket tereim a somogybabotll termelőszövetkezet a műanyag-melléküzemében dolgozó tagjai és alkalmazottai részére. A meglevő épületet raktárral és szociális helyiségekkel — fürdő, ebédlő — bő vítik saját erőből. A mintegy három-négyszázezer forintos beruházás az év első felében készül el. cipelni éppen elég ezt az egyet is. Keltene egy újabb rejtekhely; az volna még a legjobb. Csak nem Németországban. Most lehet mászkálni, keresztül a határon, mert itt a front. De a front se lesz mindig itt. Ki tudja, mikor jöhetne át az eldugott holmiért. És nehéz volna itt eligazodni, még ha a faluk nevét tudná is. Ki van éppen írva itt is a falu neve a táblára, de azt egészen másképp mondják ezek. Érdekes, ha ugyanaz a szó van is leírva, a magyar magyarul olvassa el, a német meg Ahogy távolodtak a kis faházikótól, a fiút egyre inkább meglepte valamilyen szorongás. Sokszor érezte idáig is, hogy minden más, mint otthon, de soha ennyire, mint most, a hallgatag és komor fenyves közepén. Amerre nézett, mindenfelől szálegyenes, óriás fatörzsek, mint mesebeli Góliát-katonák; még az az egy-két csenevész bokor is, amely a fenyők alá betévedt, csupaszon meresztgette véz- nácska gallyait; a hatalmas törzsek alatt mindenütt ugyanaz a süppedős, feketéllő szőnyeg, gyantás fenyőillattól nehéz a levegő — semmi sem «-Persze, hogy a vadasatokat San °roszul olvassa el is, nem volt eszemben az előbb. És ugye távol is tartotta, pedig biztosan van itt vadállat, hogyne lenne, idegen országban, de csak a kutya jöhetett ide, mert az nem vadállat. Ha minden szerencsétlenséget távol tart, akkor persze, hogy minden vadállatot is, hiszen az embernek szerencsétlenség a vadállat. Vagy a gp- lyó, a bomba, ilyesmi, az mind szerencsétlenség. Engem a golyó is elkerül.. .« Visszatömködte a sok értékes holmit az oldalzsákba, ügyelve □ Somogyi Néplap arra is, hogy puha mellé ke rüljön a törékeny. Megteltek ahogy ö az ösvényre megint a zsebei is, mind. A rodva távolodik, végén csak-a maradék darab visszafordult a tisztás sz kenyérnek nem jutott hely se- léről> s füttyentett. ° ' .. — Kiskutyám, gyere. Majd a kebelebe dugja. Elfogy az, még ma. Azért csak kár volt azt a jó oldalzsákot elcserélni a bicskáért. Bár azóta keríthetett volna másikat, ha ráteszi a célt. De németül. Az orosz meg bizto- emlékeztetett az otthoni erdőre. Már messziről észrevette és szívdobogva figyelte a legvastagabb, legöregebb fákat, szinte várta, hogy mennydörgő pincehangon rászól valamelyik: »-Mit keresel te itt, gyerek, mért zavarod a nyugalmunkat!« Maga sem tudta már, olvasta-e vagy filmen látta, de egy ilyesforma erdőben tévedt el egy magaforma kislány, és lehajoltak hozzá a dörmögő hangú öreg fák, és fekete madár képében boszorkányok repkedtek, rikácsoltak a magasban, az ágak közt, olyan rajokban, hogy az ég elsötétült . .. Hirtelen megállt, nekifordult a legvastagabb fatörzsnek, és torkaszaltadföbol rákiáltott: — Héé! A kutya elugrott mellőle, és kicsit messzebb, gyanakodva, menekülésre készen megállt. De más semmi. Se hang, se mozgás a közelben. — Gyeride ... Np, gyere hát. Rekedt volt a hangja, s mint az idegené. Később jutott eszébe a kötél. Meg i kellett volna A kutya hegyesen ült az ajtófélnél és várakozón teste a készülődést. Magára kanyarította az oldalzsákot a fiú, és felhajtotta a kabátgallért — öntudatlanul az apja mozdulatával. Még egyszer körülnézett, figyelmesen. — Gyere no, kiskutyám. Gyerünk. Dobott neki egy csipetnyi kenyeret. A kutya felkapta. Szaglászott még eg" kicsit a földön, aztán csak r .egállt a ' faház előtt, és fülét hegyezve figyelt, kanyáGyeride... Megint egy darab kenyér. »A magyar szó, az lehet neki furcsa« — gondolta. A kutya most már. hozzászegődött, és kettesben indultak lefelé, a kövesúthoz. markolnia a kötetet a derekán, úgy kiáltani. Azért megkönnyebbült, mikor a fenyvesből kiért. Itt egy széles párkányra kanyarodott az ösvény, s föltárult előtte a táj. Kevesebb zölddel még, mint a fenyves, de szemre mégis barátságosabb. Jobbra lent, a völgyben, száz füstölgő kéményével a falu. Nyelte magába a teherautókat; két tömör oszlopban tülekedtek a járművek a kö-, vesúton. Szakadozott libasorban civilek' meneteltek az árokszélen; cipelték a motyó- jukat, mint a széttúrt bolyból hangyák a bábot Magasan állt már a nap a1 menekülők háta mögött, s fe-‘ héren ködökből Ameddig vissza tudott emlé-í kezni, mindig háború volt. ^ Régebben nem bombáztak a háborúban, azt csak mostanában kezdték. És a front is csak* ___ ..... __ , ., ............................ t ennek föl ismer te téseh e z. m ostanában ért el idáig. $ Egészen kicsi volt még, Pa- rázsó nagyapa térdén lovagolt,1 szüretkor, este a tűznél; akkor is a háborúról beszélgettek az emberek. Erre nagyon jól emlékszik, mert rögtön ott^ elképzelte, hogy ő most igaz: ( lovon lovagol, és igazándiból^ is huszár tesz majd. És ha el- * megy a háborúba, lekaszabol minden ellenséget. sülök háta mögött, s fe-f világítottak a távoli kék? V£UtKePP :ből a hegycsúcsok. f mozgásigé , * -7. úszís 1 arcú fiatalasszony bátrabb, mint a férje: hirtelen elhatározással beleveti magát a hű- ös, tiszta vízibe. Párja csak ' lábuiiaival ízlleteeti a hő- “okát. Mellette azonban két idősebb férfi gondolkodás nélkül merül el a medencében. Azt mondják, a hideg és a meleg víz gyors váltogatása pót tesz az érrendszernek: alánosán megtomásztatja a vér- edényeket. Így aztán, mióta a kórház két orvosának javaslatára kialakították ezt a magyar — vagy inkább kaposvári — »szaunát«, a vendégek egy része itt fejezi be a fürdőzést. Persze, azért egy igazi szauna kialakítása sem ártana, amelyről nem is mondtak te az illetékesek és a vízkúra kedvelői. Délelőtt megél énfcttl az előcsarnok is. Telt ház van a női fodrásznál és folyamatos »kiszolgálás a büfében is. Az egyik pultnál négy huszonéves fiú áll körül hat sörösüveget. Odébb fehér bort töltenek a poharakba. Fürdőnad- rágos férfi kevertet, társa konyakot kér. Györék József műszak vezetőt gondjairól faggatom. Sovány, középkorú ember, a fürdő felépítése éta itt dolgozik. Így fogalmaz; — Káliból sok vasi, meleg- bő! kémé». Aztán elmond)*, hogy gyakran akad kellemetlensége ittas vendégekkel, garázdálkodásuk megfékezéséhez néha a rendőrség segítségét is igényeim kell. Tőlem kérdezi, miért van szükség egészség- ügyi és sportcélokat szolgáló intézményiben mtmdenféte szeszes ital árusítására. — Gondolom, a nyereség biztosítása végett — felelem. Válaszom azonban láthatóan nem nyugtatja meg. Másik gondja; reggel hétkor a termál öltözőiben 19 fokot mértek. Most, 10 órára 23 fokra emelkedett a hőmérséklet. De télen természetesen ez is kevés. — Mi az oka a hibának? — A fémkeretes ablakok rozsdásodnak, nem zárnak rendesen. Hiába próbálkozunk tömítésekkél. De a legnagyobb baj — és ezt a gyakorlat bizonyította —, hogy nem sikerült a fűtés tervezése sem. Vastagabb csöveket kellett volna alkalmazni. — És ami elégedettségre szolgál? — Jól megvagyok a munkatársaimmal. Többségük, szakképzett, régi dolgozó. — A vendégek? — Mint általában az emberek. Sok a törzsvendégünk, akik úgy jönnek, mint a családtagok. Néha előfordul, hogy valaki teljesíthetetlen követelésekkel áll elő. Ilyenkor szóváltásra is sor kerül. De ez ritka. Meg én azt tartom: ők az elsők, mi vagyunk őértük. Tíz óra. Gyors számlálást kérek: eddig a termál közös fürdőjébe 97, a kádakba 90 jegyet adtak el. A masszást hárman vették igénybe. — És az uszodában? — Tíz vendég váltott jegyet. Néhány orvos, más értelmiségi jár le a sportiskolások mellett. Kevés. Valóban az. Pedig — kiváltképp télen — a szervezet mozgásigénye kielégítésének oh etn e 37, egyik leg- célszerűbb formáia még a magasabb '’•'t-korúak '«•■^mára is. De — úgy látszik — a termál fél évtizede kevés volt Paál László A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára fölvesz Ezt olyan erősen elképzelte ott a tűznél, hogy azontúl, ha megkérdezték, mi akar lenni,) ha megnő, gondolkodás nélkül f rávágta: huszár! •' i (Folytatjuk.) Atképzös TANULÓNAK 16—36 ÉVES KORÚ NŐKET 'h^ivezés ko-szerű női munkásszállásunkon biztosított. (10309)
