Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
4 beszámoló taggyűlések tapasztalatai Kritikus szemmel az éves munkáról [Téli ruházati vásár • • Üres voít a többi *?uít Beszélgetés Balassa Bélával, a Fonyádl járási Pártbizottság első titkárával A fonyódl járásban befejeződtek a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlései. A pártélet e fontos eseményeinek tapasztalatairól beszélgettünk Balassa Bélával, a járási pártbizottság első titkárával. — Hogyan készültek a taggyűlésre az alapszervezetek? — Az ezzel kapcsolatom munka már a múl év márciusában megkezdődött, amikor végrehajtó bizottságunk megtárgyalta a tavalyi beszámoló taggyűlések tapasztalatait és azok alapján kijelölte a feladatokat. Ezek között az egyik legfontosabb az volt hogy húsz, kedvezőtlen körülmények között működő, illetve fiatal alapszervezetbe egy egy évre patronáló pártmun kast küldtünk. A közvetlen előkészítést szolgálták a november elején tartott alapszervi titkári értekezleten. amelyeket ezúttal körzetenként hívtunk össze. — Milyen szerepük volt ■ az előkészítésben a pártcsoportoknak? — Járásunkban, viszonylag kevés pártcsoport működik, mert sok a kis létszámú alap- szervezet' Szerepük elsősorban az üzemekben jelentős. Tevékenységüket vizsgálva ellentmondásos képet kapunk. Több helyen egész évben tartalmas munka folyt, másutt még a formalitás uralkodott Pedig szerepük fontosságát meggyőzően bizonyította, hogy a jól működök nagy segítséget tudtak adni az alapszervezeteknek, elsősorban a párttagok munkájának értékeléséhez. Az előkészítéshez tartozik még, hogy a vezetőségek egyéni beszélgetést folytattak a párttagok egy részével, elsősorban azokkal, akiknek magatartásával, pártéletével hajók voltak a múlt éviben. Ahol ezeket rendben megtartották, elejét vették a taggyűlés személyeskedő vitáinak. — Hogyan értékeli a beszámolókat? — Körültekintőbben, gon do-ab’“an készültek, mint tavaly. Ebben az is sog 'tette a vezetőséget, hogy nem decemberben kellett tartaniuk "•'ért így porit".-3>b adatok Viták ren.i"’k?rísre a "aeria- vígj évről Vár.-észt egví. t rű elvi a’arz.'-nt adott a ‘ - xmti Fize tség nőve- bori állásfoglal'-n arcéi v""k fél- ida’a't hűen tudták közvetíteni, összhangba hoz 1 a he 'yi sajátossá" >k.kaL A besrá- o'ók tő ír kivonatát V:>.-11 ‘ — a haté roz-at: ; ‘hl 'tyü.;. — -.-te V -.. -.-v:- tva..- ban :s megkül-lék a a toknak Egy hibára rá kell az.mbar mutatnunk, amely fontos tanulsággal kell szolgáljon. A legtöbb beszámoló mindenről részletesen akart szólni, ez szétfolyóvá tette az összegezést és így nem egy esetben a vitát is. A jövőben jobban meg kell ragadnunk a fő kérdéseket, és elsősorban azokról kell beszélnünk. Még valamit: több alapszervezetnél indokolatlanul nagyobb arányban szerepelt az elmarasztalás, a hibák emlegetése, mint a valóban végzett munka elismerése. Igaz, nem hiányzott az önkritika sem a vezetőségek részéről. Ez péLdául Somogy- vámoson addig 'ment, hogy a vezetőség — arra hivatkozva, hogy nem volt képes ellátni feladatát — benyújtotta lemondását — Miiyen volt a taggyűlések aktivitása? — Erre igazán nem lehet panasz. A hozzászólások nagy szánnia -j— egyes alapszervezetekben csaknem valamennyi íelenlevő véleményt nyilvánított .— azt mutatja, hogy fokozódik a pártélet demokratizmusa, és ezzel együtt erősödik a kritikai szellem. Elsősorban természetesen helyi kérdésekkel foglalkoztak, bírálták az üzem- és munka- szervezést, a műve’ődA—Yúitika nem kívánatos r ■>’ ZV'"'*-. eec* i 1 “•"tték szóvá, a W> ■ • •’ - r *>sz’ lsén vitatkoztok. T ’-tervezetben éle" te bi:-'.' ’ •‘Tves he!vj »a - ’v ?.r6 ős*® t* a vvv.": rs-tes- x<-ő: a szf: rr ‘ a • ~ö~ ,a- ■ -c. ■A boT ..‘'iV-: ■ tahi- at ke!.’ rro.^'a4/:OTjni a rv, ~u V- r/t n ar\-~ .bba r, féle.TőWs'7’’'? aí. Néhány k s'yen a.’.: -apasz- íaltuk, hogy megrekedtek az általános elvek hangoztatásánál, és nem fog "'koztak sajá" helyi gondjaikkal. — Milyen visszhangjuk volt a kritikai észrevételeknek? — Általában pártszerű válaszok hangzottak el, de még sok helyen találkoztunk üres magyarázkodással, a hibák okainak elkenésével, áthárításával. Nehezítette a pontos válaszadást, hogy egyes helyeken a felelős vezetők — mivel más alapszervezethez tartoznak — nem vettek részt azokon a taggyűléseken, amelyeken fontos vállalati, üzemi kérdések merültek fel, és ezekre a jelenlevő középvezetők nem tudtak kielégítő választ adni. Ez Ismételten figyelmeztet arra, milyen nagy szükség van a tájékoztatás, a belső információáramlás javítására. P. L. Akinek esetleg nem tűntek még föl a nagyméretű, színes táblák, vagy a boltok bejáratánál és kirakatában karácsonyfadíszként lógó kis plakátok — amelyek arra szólítják fel a vevőt, hogy vásároljon, amig a készlet tart —, a 'oltok jellegzetes forgalmából -ögtön kiderül, hogy tegnap ne "kezdődött az idei téli ru- ázati vásár. Egy-egy üzlet szinte felbillen: míg a le nem rtékelt cikkekkel foglalkozó '■'érv eladó unot'an ásítozik - rútok mögött, addig a kü- ■’le leértékelt árukkal zsű- '* polcok előtt ugyancsak az élet. Eladók nyüzsög- . s- rgoskodnak emiatt, a ér-ír’'k válogatnak, turkál- s--’ a ton és véget nem am"ft A pénztárban "dV'.és fkvi "satt.og a gép. Reg- V es. • '•■r'éznak ki - be a kül.V.V'zé s ínű be- • tote táskákká’ az asszonyok, •, Tanó :sház utcában szabályos menet tart reggel fölfelé, leiben és a késő délutáni rákban visszafelé, az állomásra. Batyuk lapulnak a hónaljak alatt, gyors kézzel somaggá alakított ruhaféléket halmoznak össze a nagy családi szatyorban a vonathoz igyekvők. Mert a ruházati vásár nemcsak a kaposváriakat mozgatja meg, sokan érkeznek a környékbeli falvakból is. v Dr. Nagy Gyulától, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetőjétől kérdezem: — Mit jelent a vásár a vállalat életében? — A téli vásár vállalatunknál már hagyojnány. A cipőtől a divatáruig, a meleg téli holmiktól az alsóruházati cikkekig leértékeltünk mintegy hatszáz féle árucikket, összesen 9,2 millió forint értékben. Az arány niegközelítően azoEjj’y év kihalás után Alisán találkoztak A Somogyi itermeiősaö vet-' kezetek főagronómusai a múlt héten előadásokon, konzultációikon vettek részt Balaton- alnigán. Minibegy százan gyűlték össze megyénk közös gazdaságaiból: a Drávától a Balatonig, a Koppánytól a Bányáig sok ismerős találkozott ezúttal az egyhetes továbbkép-' zésen. — Jól érzik, magúikat a kollégák, sok hasznos ismerettel gyarapodhattak egy hét alatt — mondta Csontos bajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályánál-: munkatársa, a tanfolyam egyik vezetője. — A programban olyan témák szerepéinek, mélyek a munkahelyen szinte mindennap terítéken vannak. A «menetrendet« úgy ámítottuk össze, hogy a délelőtti előadásokhoz kapcsolódjanak a délutáni konzultációk: amiről délelőtt országos és megyei meghívott előadók, vezető beosztású szakemberek szóltak, arról délután, kisebb csoportokban a megyei vállalatok, intézmények vezetőivel tanácskoztak a tanfolyam részvevői. Csütörtököm, a továbbképzési időszak »derekán" jártunk Aldgán. Azon a napon éppen két nagyon időszerű témáról hallhattak tájékoztatást a somogyi agrárszakemberek: a termelőszövetkezeti vezetés elméleti és gyakorlati kérdéseiről, valamint a közös gazdaságok üzem- és munkaszervezési feladatairól dr. Faragó Tibor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tenmétésfej- lesatésö intézetének igazgatóhelyettese; a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott korrnánvhatározatról és az ezzel kapcsolatos végrehajtási utasításról, az ágazat fejlesztésének üzemi , feladatairól Stiller Ottó. a MÉM főosztály- vezetője beszélt. Több hallgató véleményéről érdeklődtünk, álljon itt most kettőé: Sülé József, Istvándi, Magyar Lajos Tsz: — őszintén szólva nagyon jől jött már ez a továbbképzés, miután tavaly elmaradt áz ilyen szintű, korábban rendszeresen megtartott téli tanfolyam az agronó- musdk részére. Nekem különösén az üzemszervezéssel kapSüle József csőlátás előadás tetszett. Perez», nem mindent lehet egy az egyben alkalmazni az ajánlott módszerekből valamennyi szövetkezetben- Mindenesetre nem árt elgondolkodni a hallottakon. Tapasztalatcserére is jó ez a továbbképzés. Többektől hallottam, hogy Czóbel Bélának, a megyei tanács pénzügyi osztályvezető- hetyettesónék aiz előadása nemcsak élénk érdeklődést keltett, hanem további beszélgetésekre is késztette a szakembereket. Ezt mondta az ist- vándiak főagronómusa, és erről beszélt Békefi Lajos, a komiósdi Béke Tsz szakirány ító ja is: — Szerdán hangzott el ez az előadás arról, hogy milyen a jövedelmezőség és a gazdaságosság helyzete a tsz-ekben. s mi a jövedelemszabályozás változásának várható hatása, a szövetkezetek fejlődésére. Melyik ágazat a kifizetődőbb? A. sertéstenyésztés és -hizlalás nálunk a telep révén adott, de a tehenészet fejlesztése is megérd, hiszen már az évi 2800 literes átlagnál tartunk tehenenként, s akárcsak az istvándiak, mi is tervezzük a nagativizáíást. Aztán itt van a cukorrépa, amely munkaigényes növényből munkaeszköz-igényes növény lett. Tavaly 240 mázsával fizetett holdja. Az idén 200 holdon termesztjük, a munkák teljes gépesítésével. Tegnap éppen erről volt szó a délutáni konzultáción. A Kaposvári Cukorgyár képviselőjével arról beszélgettünk, mi várható az idén __ B ementünk mi is a délutáni konzultáciök egyikére. A Somogy megyei Gábonafelvásár- lö és Félidoligoizó Vállalat két osztályvezetője, Rózsa György és Balogh Ferenc válaszolt a kérdésekre. A kukorica szállításáról, átvételéről érdeklőd- j ték a szakemberek. Percek' Békefi Lajos alatt vita kerekedett, amit — úgy vélem — a vállalat képviselői se bániak, hiszen így ismerhettek meg egymás véleményét. Valószínű, hogy az aligai tan.ulyam a sok hasznos ismereten túl az ilyen közvetlen tanácskozásokkal több prohlémá* is megoldott, megkönnyítve a továbblépési S ez is a rendezvény javára írható. H. V. Ez&ssosak voltak a délutáni kaaauitácífik Roham a Csibiben. nos a tavalyival, csak a választék nőtt. — Minek alapján döntenek egy-egy leértékelt cikkről? — Decemberben árufelmérést -végzünk boltjainkban, s megállapítjuk, melyek azok a cikkek, melyeknek a minősége ugyan még jó, de különböző okok miatt kevesebbet tudtunk belőlük eladni. A leíráshoz hozzájárul még a nagykereskedelem is a maga ajánlatával. E cikkek köréből áll össze a téli vásár választéka. Kaposváron, a Május 1. utcai cipőbolt előtt találkoztam Szőnyi Ferenccel, a megyei tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetőjével, aki szintén a boltokat járta. — Mi a véleménye az idei téli vásárról? — A mai bevételeken ez szerintem még kevésbé látszik, de élénkebb az érdeklődés, mint tavaly.. Az enyhe tél miatt ugyanis egyfajta elhalasztott kereslet tapasztalható. Sokan halogatták a kifejezetten . téli ruhafélék, lábbelik megvásárlását, s ez az elhalasztott, de mégis meglevő igény most fog jelentkezni ezen a héten. Ebből a szempontból szerencsésnek tartom, hogy a vállalat így időzítette a téli vásárt. Ezen a héten kapja meg a családok túlnyomó többsége a fizetést... Csolik József, a Csibi Áruház vezetője: — A forgalom a vártnál egy , kicsivel alacsonyabb. Az érdeklődés viszont jóval nagyobb. Sokan vannak, akik csak betérnek és megkérdezik, hogy ebből vagy abból lehet-e még kapni? Majd szerdán, fizetés után — mondják, amikor az eladóink veszik a ceruzát, hogy megírják a blokkot. Azt hiszem, az igazi rohamra csak a hét végén számíthatunk. Németh Jenöné háromgyermekes családanya: — A legkisebbnek sálat veszek meg sapkát A középsőnek kesztyű kell, a legnagyobb pedig pulóvert kap tőlem. Nézzük csak! Pontosan 290 forinttal fizettem kevesebbet. Cs. T. Számadás előtt A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN mindenütt 'készülnék a zárszámadásokra, így van ez Mikében is, ahol Lantosi László növénytermesztő—növényvédő agronó- mussal beszélgettem. — Mi volt a miked termelő- szövetkezet fő növénytermelési profilja tavaly? — Ismeretes, hogy a mikei határ nem a legjobb adottságú, hiszen alig 4 aranykoronások a földek. Ez pedig meghatározója nagy részben a mi munkánknak is. így elsősorban burgonyát, azonkívül dohányt termelünk nagyobb területen. 1972-ben 139 hektáron kisvárdai és gütbaba burgonyát termeltünk 180 mázsás átlaggal. — Üjabb fajta van-e? — Igen. Négy hektáron Desiree holland fajtát termeltünk, melynek hozama hektáronként 289 mázsa volt. Az idén már ezt és az NDK-ból, importált Jarla és Astilla fajtákat termeljük,. ezek a holland fajtához hasonlóan bó- termőek. — Közfogyasztásra kerül-e majd ezekből? — Szerződésünk van a. miskolci burgonyakombináttal, ahol az áltálunk termelt burgonyából burgonyalisztet készítenek. — Mikében hagyománya van a dohánytermelésnek. Ez hogyan sikerült? — A dohány nagyon mun- j kaigériyes növény. így is volt 38 hektár dohányunk. Öt évre ! szerződést kototiamk a do-: hánybeváltó nagyatádi üzemé" vei. — Milyen volt a termés? — A kedvezőtlen időjárás miatt elég érős peronoszpóra- fertőzés. volt, így hektáronként 10,7 mázsát takarítottunk be. A beváltó a peronoszpóra okozta kár egy részét megtérítette, valamint az évi vegyszerezés teljes költségét is. Normális időjárás mellett nagyobb lehetett volna a termés, de még így is gazdaságos volt. — Hogy fizetett a kukorica? — A Binya menti Vízgazdálkodási Társulat által végzett talajvizsgálat és javaslat alapján termeltünk kukoricát., méghozzá szép eredménnyel. A magyar gyártmányú Sate- cid gyomirtó szer és a különféle műtrágya-kombinációkkal — 25 hektáros kísérleti táblán — hektáronként 10 mázsával nagyobb volt a termés, mint egyébként. így az idén 200 hektáron alkalmazzuk a ' jól bevált vegyszerezést ós kombinált műtrágyázást. — A zárszámadás alkalmával milyen eredményt vár a növénytermesztő agronómus? — Az előző évit minden bizonnyal, de 2—3 százalékkal talán többet is. ÖRÖM EZ a szakember és a szorgalmas tagság számára egy évi fáradságos munka után. K. J. Somogyi Néplap t
