Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
Tanfolyam Balatonbogléron Magasabb szintre emelik Mosdési mozaik a szövetkezeti kereskedelmet Mosdós földrajzi fekvése, helyzete meghatározza törtéÁz udvaron téglarakás, homokhalmok, az előtérben cenetét. A leletek bizonysága ment, a társalgóban a fürdő- szerint az ókorban kelták lak- szoba és a vécék fölszerelései, talk ezen a vidéken. Az első ' Az ebédlőiben szépen terített írásos emlék egy adólajstrom a XVI. század közepéről. A török uralom alatt a török- koppányi szandzsákhoz tartozott, a XVIII. század hatvanas éveiben a dézsmaváltság szerint Csobánc várához csatolták, azután jötték egymás után sűrűn váltakozva a földesurak. Az 1880-as években Pallavicim Ede őrgróf került ide Döry Lajos utódaként. Ö építette a kastélyt húsz szobával, négyezer kötetes könyvtárral, gyönyörű pálmakerttel. Húsz évvel ezelőtt a kastélyban levő gyógyintézetben száz gyereket ápoltak. Az intézetnek összesen huszonhat dolgozója volt, ebből három orvos, tíz ápolónő és öt pedagógus. Ma a kastély épületén kívül még két szép vonalú és modemül berendezett épületben majd hússzor annyi beteget ápolnak, a dolgozók létasztalok és kényelmes székek vannak, a cserépkályhában vidáman pattogva ég a tűz, hangjával még otthonosabbá teszi a helyiséget. — A tévé nagyon hiányzik — erősítik meg Giziké panaszát az ebédre érkezők. — Nem tudják megcsinálni, pedig Úgy hiányzik. Talán mégis lehetne valamit tenni, hogy a társtalan, elfáradt öregek ne nélkülözzék legkedveltebb szórakozásukat. Reggel nyolc óra. Ha látni lehetne, már fél arasznyira a dombok fölött járna a nap. Az utcákon a villanylámpák sorban égnek. Miért? Semmi, még a sűrű köd sem indokolja. Ilyen gazdag ország vagyunk? Juliska, az ápolónő: — Nem vagyok ápolónő, csak segédápolónő — igazítja helyre —, pedig bíztattak, hogy végezzem el a tanfolyaHarmtncháflx*n áfész-alap- egységvezető vett részi egyhetes továbbképzésen a bala- tanibogLáiri SZÖVOSZ üdülőben. A tanfolyam létrehozását a SZÖVOSZ kezdeményezte. A rendező szerv az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége, vagyis a MÉSZÖV. A mostanit megelőzően — tavaly novemberben — már volt egy hatnapos továbbképzés. Mi a tanfolyamok célja? Az áfész-ekben a belső mechanizmus átszervezése folyik. A feladat: magasabb szintre emelni a szövetkezeti kereskedelmet. S ez együtt jár a tagság érdekelnék szem előtt tartásával, az érdekék fokozottabb érvényesítésével. Az egyes fogyasztási szövetkezeteken belül alapegységeket hoztak létre. így nemcsak a felelősség, hanem az anyagi érdekeltség is nő, s az ellenőrzés is haitékonyabbá válik. A területi igazgatók kinevezésével pedig közelebb került a döntési jogkör az alapegységekhez! A múlt évben a szervezési munkába hat, az idén újabb tizenkét áfész kapcsolódott be megyénkben. Nem egy ütemű munka ez. A szervezésnek szakaszai vtannnak. Az elsőt az n<§^y_hat faluból álló aliapegyösszeáillítása. A harmadik: az ömelszáimolás rendszerének, fettételeinek megteremtése. A tanfolyamon résztvevők nemcsak a felsaroit teendőkkel, feladatokkal ismerkedtek, hanem vezetéselméleti, kereskedelem irányítói ismereteket is kaptak a napi nyolc órában megtartott foglalkozásokon. Az előadásokat gyakorlati bemutatók egészítették ki. Tesztlapok kitöltésével bizonyították, hogy a hallottakat elsajátították. A tanfolyamnak hasznát a alapegység kialakítása. A második: a szervezeti szabályok ségek szövetkezeti tagsága is érzi majd közvetve. Levél idős K. K.-nak, Kutasra, a bognáriparról és egyebekről a csaknem megkétszere- t mot, szerezzem meg az okle zodött. _ Az épületeket olaj- : velet. Hiába, fizikailag nem tuzelesu kazánok fűtik, a jár- j bírom. Kedves Olvasónk! | ban lesznek láthatók. S ez a Mindenekelőtt elnézést kérek j levél még ki se merítette öntől és mindenkitől, aki e sorokat olvassa, amiért a címzésben csupán monogram szerepel, de kényszerűségből teszem ezt, ugyanis a hozzánk küldött levélen a pontos lakáscím előtt a névnek csupán a Kezdőbetűi vannak. Azt hiszem azonban, hogy a lényegen ez vajmi keveset változtat, s úgy veszem, »kölcsönke- nyér visszajár«, hiszen az ön által idézett és a leveléhez mellékelt írásom végén is — monogram áll. Hogy most nyílt levelet írok, erre egyrészt az ön sorai, másrészt a mindennapi tapasztalások késztetnek, s mivel ez is, az is többeknek szól, úgy vélem, zárt boríték helyett megérdemli a nyilvánosságot. Kedves K. I£.! önt az a kis újságcikk késztette levélírásra, amely arról szólt, hogy egy falusi nyolcadikos kislány nem tudta, mi is az a bognár mesterség. S ön a levelét tulajdonképpen nem is nekem, hanem ennek a kislánynak írta. Idézek a levélből: »Kedvei kislányom. Te még fiatal vagy, és nem ismered, hogy melyik iparosnak mi is a munkája; nem tudod, mit jelent az, hogy kézműves iparos. Én 1 1923-ban bognár, két évvel később asztalos, 1952-ben pedig ács lettem. Amikor én bognár voltam, zöld kötényt hordtam, harisnyastoppoló gombát és hajsütővasnak a nyelét eszter- gályoztam a nagylányok nak ...« És még sok szépet mesél szeretett szakmájáról, s az a nyolcadikos kislány bizonyosan nagy figyelemmel hallgatná. mindazt, ami ehhez a témához tartozik. Szólni lehetne például arról is, hogy egykor a falvakban meglehetősen élénk pezsgést vittek az életbe — a közéletbe is — az iparosok, s itt nemcsak a hagyományos iparosbálokra gondolok. Azt hiszem, megegyezik a gondolatunk, kedves K. K., ha azt mondom: jobban meg kellene ismertetni a gyerekkel ezeket a régi mesterségeket, amelyek itt-ott még föl- lelhetők, de az ilyen régi műhelyek száma egyre kevesebb lesz. A készítményeket megnézni még múzeumba sem kell menni, hiszen egy-egy falusi pajta, fészer, istállópadlás kínálja a látnivalót annak, aki kíváncsi a fakere- kű eketaligára, a töltő- és kapálóekére, a tehenek, ökrök Szóval, ennyit szerettem volna elmondani meleg hangú, segítő szándékú levele kapcsán, kedves kutasi idős K. K. És szólni kellett erről azért is, mert ha még nincs későn, hiszen az emlékek és emlékezők itt vannak közöttünk: érdemes odafigyelni arra, ami ma még a jelen és egy kicsit a múlt, de holnap már történelem- lesz. hatatlan, sáros utak helyett asztal tu tak kígyóznak, az istállók helyén központi fűtéses lakások vannak a nővéreknek és a dolgozóknak. Csak 1972-bem több száz méter járdát és utat építettek saját erőiből. A napokban helyezik üzem-be az olajtüzelésű szemétégetőt. A múlt év legnagyobb büszkesége a harminckilenc ágyas nővérotthon volt, amely minőségi szempontból is megfelel a követelményeknek. Az intézet dolgozói építették az intézet dolgozóinak. Tervek 1973-ra? — A betegellátás javítása, jobb munkaszervezéssel és a különböző technikai eszközök — magnó, gépleíró stb. — beállításával. Ez utóbbi csökkenti az adminisztrációs munkát, igy több idő jut a közvetlen gyógyításra, ápolásra. Elkészül a belgyógyászati rész és a gyerekek részére az elkülönítő. A régen kért, kívánt lift is megindul, javul a tér- világítás — sorolja a legfontosabbakat az évi beszámolójából az intézet igazgatója, dr. Andrásofszky Barna. Az öregek napközijét most bővítik. A megyei tanács húszezer, a községi huszonnégyezer forintot adott erre a célra. ( — És ha nem lesz elég? — A községi tanács majd kisegít — mondja az öregek szeretett Gizikéje, aki a napközit vezeti. — Minden lehetőt megteszünk, hogy az öregjeink jól érezzék itt magukat Férjével és két gyermekével a Vadaskertben lakik saját OTP-s házában. Nagy kár. hogy az állomástól is meg a munkahelyétől is messze van. — Jó lenne közelebb kerülni — a gyermekei boldogulásán kívül (Józsi fia zsoké szeretne lenni) ez a kívánsága, mert munkáját, munkahelyét nagyon szereti. Olvasásra mindig talál időt, mint mondja, nagyon jó társat talál a könyvben. Legutóbb a Koldus és királyfit olvasta, a tévében nem tudta megnézni. Keresetlen szavakkal, szabatos mondatokkal jellemzi a szereplők tevékenységét, és indokolja meg tetteiket. így beszélni csak az tud, aki sokat olvas. Bánata? Nem tud teljesen leszokni a cigarettáról. Az édesanyját okolja, aki már gyerekkorában rászoktatta. Leültette három testvérével a sarokba, vastag papírba dohányt tett, meggyújtotta, és ők szívták. Addig megvoltak, jók voltak. Juliska cig.ány. De nem olyan, akire csak legyintenek. Mert aki annyit küzdött, dolgozott és tanult, hogy segédápoló legyen, mint ő, megérdemli, hogy jó példája legyen a többieknek. Bazaltkövek halma púpoeodik a tűzoltószertár mellett A régi, évtizedes vágy teljesül: szilárd burkolatot kap az iskola utcája. Száraz időben a por, máskor meg a sár keserítette az ott lakókat éppúgy, mint az arra járókat Sokan siettették régóta az elkészítését. Hiába. Most került rá csak pénz. Fontosabb volt a járdaépítés, az egészséges víz idevezetése. a falu ivóvízzel való ellátása, a közvilágítás fejlesztése és sok más. Ez a kívánságuk is teljesül a mosdósíaknak az idén, mint ahogyan sor kerül majd a többire is: az áruház és járda építésére. és sok más, a községet szépítő, életet könnyítő munkára. Lenn a falu alatt, a völgyben, a rijekai gyors Diesel- mozdonya rohanva hasítja a ködöt, zakatoló morajt húzva maga után. Goczán Gyula Talajvíz és földrengés Régóta ismeretes, hogy a kőzetek hasadélkaiban és likacsaiban összegyűlt víz amolyan. kenőanyaigféle, amely csökkenti a tetobomücus elmozdulások hevességét. A geofizikusoknak azonban csak nemrég sikerült részletesebben megáMiapítaimuk a talajvíz- nyomás jelentéktelen változása és a kisebb földcsuszamlások: bizonyos formái közötti összefüggést. E témában jelentős kutatómunka folyik Holtisterben, amély közvetlenül a San Andreas nevű kaliforniai nagy geológiai törésvonal fölött fekszik. A Stanford Egyetem munkatársai nyolc hónapon keresztül, fúrókészülék segítségével, megfigyeléseiket végeztek 500 láb mélységben. Ezek a megfigyelések gyakorlatilag igen fontosak: arra vallanak, hogy lehetséges vizet szivattyúzni a szeizmikus szempontból labilis körzetet körülvevő rétegekbe, ez pedig megakadályozza a talaj feszültségének növekedését, és nem engedi, hogy az a kritikus pontig fokozódjék. A legfontosabb és még meg nem oldott probléma annak a mélységnek a meghatározása, ahol hatékonnyá válik a víznyomás változása és a tektonikus elmozdulás közötti kölcsönvi- szony. Egyelőre azokat a határokat sem sikerült megállapítani, amelyek között a meggyengült földmozgásokat nem kíséri földrengés. Ha csupán felszíni jelenségről van szó, akikor lehetőségei korlátozottak; ha azonban ez nagy mélységben is — például 2000 láb- nyira vagy még többre a felszín alatt — végbemegy, akkor a jelenség feltehetően annak előjele, hogy erős lökések várhatók a földkéregben. FEKETE GYULA k A fiú meg a katonák 23. S ha már itt Van, a présház- Akkor vette észre, hogy nem ban, még a leskelődés előtt jó fölfelé néznek a katonák, a volna biztonságba helyezni a padlásra, hanem mind a préskekszet meg a nápolyit, míg ház bejáratát nézi. S ebből vissza nem érkeznek az őrzők, azonnal megértette, hogy nem Az benne a jó, hogy otthon- őmiatta jönnek, hanem Márról is közel érheti ezt a rejtek- tira. helyet; akármikor csak föl- Le kellene kiabálni, hogy szalad, és megtömi a tarisz- Mária nénjéhez menjenek. utánunk és összevissza karcol nyat' Elfér ide’ a kéménybe, Márti nem olyan lány, és egyeutánunk és összevissza karcol kényelmesen az egész rakó- temre «r iskolába és úrinő ta magát a kokénybokorban. mány, szép lassan felhordja L^ Jőle. tenárnő, ha kítaSenki sem ismeri ezt a rej- De csak keveset látott akkor az egészet, Jréskelődni azután nuj M°VÍéiölVre "és sok-1 más {fekhelyet, az benne a jó. este. Épp csak _ annyi ideig is lehet, telik az időből; új há- De hiába kiabálna ezeknek * Valamikor szabad kéménye volt Fi1.?Aani b^tyja, zások azt csinálják egesz álló bánják is azt a katonák, ki »kézműves iparosok« készítet-ivóit a pitvarnak, de mennye- aa = vívL ^szaka- . . csoda, csak nő legyen. hétköznapibb tek. Mennyivel egyszerűbb és {zetet húztak belülről utólag, s ^ maidnem csutakon csak . Ah?,gy k,inéz,a pr,és,ház pad’ Fu‘ott, volna, hogy szóljon maradandóbb megismerés most csak a kandalló fölött _ 0ZL^A<_nern,1Cs.upasjL°n’.-C_af, lasarol, a kerek ablakon, ott Martinak, meneküljenek. ezeket még ma fogni, mint egyszer majd me- padláson pedig valóságos kis a nvított altőn áT /ml most latja, nogy xeas-teie a külnének már. Itt a jó bűvösében hallani róluk, vagy mú-izzóba a hajdani szabad ke- cses y fénLnél.’ anya_ hely a kéménylyukban, csupalátnd, meg- van egy szűk kémény lyuk. A a ^PMártitEláUiEv píuÍ- van? ,I?ég ? felfordult autó, Nem, az sem jó. Hová meneipadláson pedig valóságos kis KOZO Mart“ « e/y puiF most látja, hogy telis-tele a külnének-{szoba a hajdani szabad ké- natra a nyitott ajtón át, a me- szőlőhegy katonákkal. De még hely a kér zeumban megnézni... «felső oadllf^tőflfoT szült m“tóenm a peíroS Emí.^ ^ az °Iyap "a^ baj, Olvastam az egyik hetila- vasajtó, akkora, amelyen S^SSoit, és igazgatott a csava- Mintha minden szőlőtőke Mn'd^lemos^odhatna'k^'luft púnkban, hogy Berlinben egy f kéményseprőinas ------------------------ lemosakodhatnak a kutolyan parkot létesítettek, aholj.®í. J nem különleges,. hanem a leg-*De éppen r°lan- egy-egy katona volna. nái. De azután többet semmit gs m;ncj errefelé jönnek, ki Futfttt volna, de nem érte el nővén vek lát-f Kormos persze belülről ez a sem lathatott, mert korben a szuronyt szegezve, ki lövésre a talajt a lába. Súlytalanul hatók- búza rozs krurrmli *kis szoba- Annál Jobb, nem présházon be voltak zsaluzva készen tartott géppisztollyal — lebegett a kerek ablaknál, és kukorica és’ ehhez’ hasonlók. {bbinak bele a felnőttek. az ablakok. csendben, óvatosan lopakod- hiába kalimpált a lábával, Nyilván az a szándék vezette { Meg a lányok se igen bújnak De a padlásról is lehet les- nak felfelé a katonák. Oro- nem haladt Végtére a gerenazokat, akik ezt kigondolták {bele; jobban feltik magukat a kolodm. De csak a Pitvarba szók, németek, magyarok ve- kapaszkodva kézzel és megvalósították hogy a {lányok az clkormolastol. A ru- látni le innen, a padlasfelja- gyesen, de meg más egyenru- pa' ' avd’ - zeI ma embere, aki a mezőgaz- {hajukat, a hajukat, mindent, rónál. A feljáróajtó deszkái hás, bilgeris nyilasok is — úgy tornászta el magát a padlás- dasági közvetlen termelésből, {Nelli is — a legkisebb nénje közt a hasítékon elég jól át- látszik, vége lett közben a há- feljáróig, amely most nyitva a földeken való áruelőállí- 4— csak egyszer mert belebúj- látni. , borúnak és megegyeztek, hogy volt — érdekes, az előbb még azután. Pedig Most kívülről jött fel a pad- valameddig legyen most beke. dg eJké_ Mesél, mert úgy érzi kedves (Asból egyre inkább kiszorul, K. K., hogy a fiataloknak tudniuk kell — tudniuk illik — mindezt. Idővel ezek a foglalkozások emlékké válnak, és ezeknek az iparosoknak a keze alól kikerült termékek talán csak múzeumokSomogyi Néplap ni,/ de soha azután. Pedig. Most kívülről jött fel a pad- valameddig legyen most béke. n . nVitva ne felejtse el, melyek — és {hányszor játszottak együtt az- iásra, nem a pitvar felől Van Nem gyilkolásszák tovább egy- “ . milyenek — azok a növények, {óta is a padláson. most egy külső feljáró is, ami- mást, egyelőre nem győzött sett: alul. a pitvarban mar ott amelyeknek termése vagy { Tulajdonképpen ő nem a ről nyáron még nem tudott; senki. _ _ tolongtak a katonák, gyökere ott van a minden- {rejtekhely miatt szökött most érdekes, hogy soha idáig nem Kiáltani akart: Ne lője- Várta, hogy majd Jani báty. ■e ezt a feljárót. Pedig tek! Nyisztrijaty! — de nem ja> Mártj e elébük áu De lyekkel az elődök, talán ép-{Márta nénjét meglesse az új- a létra oda van támasztva a Jött ki hang a torkán. Az ije- ’ , ‘ pen. még a szülők, sokkal kö-{donsült férjével együtt mit présház végéhez, csak föl kell delemtől. _ 0) sem látta mar Jani batyzelebbi ismeretségben voltak:{művelnek itt. rajta lépni; érdekes, hányszor, Erőlködött, de csak halk, lat- Lehet, megkötözték, vagy izzadtak* görnyedtek a földe- { Megleste őket nyáron is, mi- de hányszor bújócskázott már vinnyogó hangokat préselt ki talán fel is akasztották azóta, ken, amíg az a növény tér-{kor hazajöttek Pestről, már itt, és nem vette észre, hogy magából, az sem hallatszott mést hozott. mint férj, feleség. Felszökött oda van támasztva a létra. semeddig. (Folytatjuk.)