Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Tanfolyam Balatonbogléron Magasabb szintre emelik Mosdési mozaik a szövetkezeti kereskedelmet Mosdós földrajzi fekvése, helyzete meghatározza törté­Áz udvaron téglarakás, ho­mokhalmok, az előtérben ce­netét. A leletek bizonysága ment, a társalgóban a fürdő- szerint az ókorban kelták lak- szoba és a vécék fölszerelései, talk ezen a vidéken. Az első ' Az ebédlőiben szépen terített írásos emlék egy adólajstrom a XVI. század közepéről. A török uralom alatt a török- koppányi szandzsákhoz tarto­zott, a XVIII. század hatva­nas éveiben a dézsmaváltság szerint Csobánc várához csatolták, azután jötték egy­más után sűrűn váltakozva a földesurak. Az 1880-as évek­ben Pallavicim Ede őrgróf ke­rült ide Döry Lajos utódaként. Ö építette a kastélyt húsz szo­bával, négyezer kötetes könyv­tárral, gyönyörű pálmakert­tel. Húsz évvel ezelőtt a kas­télyban levő gyógyintézetben száz gyereket ápoltak. Az inté­zetnek összesen huszonhat dolgozója volt, ebből három orvos, tíz ápolónő és öt peda­gógus. Ma a kastély épületén kí­vül még két szép vonalú és modemül berendezett épület­ben majd hússzor annyi bete­get ápolnak, a dolgozók lét­asztalok és kényelmes székek vannak, a cserépkályhában vidáman pattogva ég a tűz, hangjával még otthonosabbá teszi a helyiséget. — A tévé nagyon hiányzik — erősítik meg Giziké pana­szát az ebédre érkezők. — Nem tudják megcsinálni, pedig Úgy hiányzik. Talán mégis lehetne vala­mit tenni, hogy a társtalan, elfáradt öregek ne nélkülöz­zék legkedveltebb szórakozá­sukat. Reggel nyolc óra. Ha látni lehetne, már fél arasznyira a dombok fölött járna a nap. Az utcákon a villanylámpák sorban égnek. Miért? Semmi, még a sűrű köd sem indokol­ja. Ilyen gazdag ország va­gyunk? Juliska, az ápolónő: — Nem vagyok ápolónő, csak segédápolónő — igazítja helyre —, pedig bíztattak, hogy végezzem el a tanfolya­Harmtncháflx*n áfész-alap- egységvezető vett részi egy­hetes továbbképzésen a bala- tanibogLáiri SZÖVOSZ üdülő­ben. A tanfolyam létrehozását a SZÖVOSZ kezdeményezte. A rendező szerv az Általános Fo­gyasztási Szövetkezetek So­mogy megyei Szövetsége, vagyis a MÉSZÖV. A mostanit megelőzően — tavaly novemberben — már volt egy hatnapos továbbkép­zés. Mi a tanfolyamok célja? Az áfész-ekben a belső me­chanizmus átszervezése folyik. A feladat: magasabb szintre emelni a szövetkezeti kereske­delmet. S ez együtt jár a tag­ság érdekelnék szem előtt tar­tásával, az érdekék fokozot­tabb érvényesítésével. Az egyes fogyasztási szövetkeze­teken belül alapegységeket hoztak létre. így nemcsak a felelősség, hanem az anyagi érdekeltség is nő, s az ellenőr­zés is haitékonyabbá válik. A területi igazgatók kinevezésé­vel pedig közelebb került a döntési jogkör az alapegysé­gekhez! A múlt évben a szervezési munkába hat, az idén újabb tizenkét áfész kapcsolódott be megyénkben. Nem egy ütemű munka ez. A szervezésnek sza­kaszai vtannnak. Az elsőt az n<§^y_hat faluból álló aliapegy­összeáillítása. A harmadik: az ömelszáimolás rendszerének, fettételeinek megteremtése. A tanfolyamon résztvevők nemcsak a felsaroit teendők­kel, feladatokkal ismerkedtek, hanem vezetéselméleti, keres­kedelem irányítói ismereteket is kaptak a napi nyolc órában megtartott foglalkozásokon. Az előadásokat gyakorlati be­mutatók egészítették ki. Teszt­lapok kitöltésével bizonyítot­ták, hogy a hallottakat elsajá­tították. A tanfolyamnak hasznát a alapegység kialakítása. A má­sodik: a szervezeti szabályok ségek szövetkezeti tagsága is érzi majd közvetve. Levél idős K. K.-nak, Kutasra, a bognáriparról és egyebekről a csaknem megkétszere- t mot, szerezzem meg az okle zodött. _ Az épületeket olaj- : velet. Hiába, fizikailag nem tuzelesu kazánok fűtik, a jár- j bírom. Kedves Olvasónk! | ban lesznek láthatók. S ez a Mindenekelőtt elnézést kérek j levél még ki se merítette öntől és mindenkitől, aki e sorokat olvassa, amiért a cím­zésben csupán monogram sze­repel, de kényszerűségből te­szem ezt, ugyanis a hozzánk küldött levélen a pontos lakás­cím előtt a névnek csupán a Kezdőbetűi vannak. Azt hi­szem azonban, hogy a lénye­gen ez vajmi keveset változ­tat, s úgy veszem, »kölcsönke- nyér visszajár«, hiszen az ön által idézett és a leveléhez mellékelt írásom végén is — monogram áll. Hogy most nyílt levelet írok, erre egyrészt az ön sorai, más­részt a mindennapi tapasztalá­sok késztetnek, s mivel ez is, az is többeknek szól, úgy vé­lem, zárt boríték helyett meg­érdemli a nyilvánosságot. Kedves K. I£.! önt az a kis újságcikk késztette levélírásra, amely arról szólt, hogy egy fa­lusi nyolcadikos kislány nem tudta, mi is az a bognár mes­terség. S ön a levelét tulajdon­képpen nem is nekem, hanem ennek a kislánynak írta. Idé­zek a levélből: »Kedvei kislá­nyom. Te még fiatal vagy, és nem ismered, hogy melyik ipa­rosnak mi is a munkája; nem tudod, mit jelent az, hogy kéz­műves iparos. Én 1 1923-ban bognár, két évvel később asz­talos, 1952-ben pedig ács let­tem. Amikor én bognár vol­tam, zöld kötényt hordtam, harisnyastoppoló gombát és hajsütővasnak a nyelét eszter- gályoztam a nagylányok nak ...« És még sok szépet mesél szeretett szakmájáról, s az a nyolcadikos kislány bizo­nyosan nagy figyelemmel hallgatná. mindazt, ami ehhez a témá­hoz tartozik. Szólni lehetne például arról is, hogy egykor a falvakban meglehetősen élénk pezsgést vittek az élet­be — a közéletbe is — az ipa­rosok, s itt nemcsak a ha­gyományos iparosbálokra gon­dolok. Azt hiszem, megegyezik a gondolatunk, kedves K. K., ha azt mondom: jobban meg kellene ismertetni a gyerek­kel ezeket a régi mestersége­ket, amelyek itt-ott még föl- lelhetők, de az ilyen régi mű­helyek száma egyre kevesebb lesz. A készítményeket meg­nézni még múzeumba sem kell menni, hiszen egy-egy falusi pajta, fészer, istálló­padlás kínálja a látnivalót annak, aki kíváncsi a fakere- kű eketaligára, a töltő- és ka­pálóekére, a tehenek, ökrök Szóval, ennyit szerettem volna elmondani meleg han­gú, segítő szándékú levele kapcsán, kedves kutasi idős K. K. És szólni kellett erről azért is, mert ha még nincs későn, hiszen az emlékek és emlékezők itt vannak közöt­tünk: érdemes odafigyelni ar­ra, ami ma még a jelen és egy kicsit a múlt, de holnap már történelem- lesz. hatatlan, sáros utak helyett asztal tu tak kígyóznak, az is­tállók helyén központi fűtéses lakások vannak a nővéreknek és a dolgozóknak. Csak 1972-bem több száz méter járdát és utat építettek saját erőiből. A napokban he­lyezik üzem-be az olajtüzelésű szemétégetőt. A múlt év leg­nagyobb büszkesége a har­minckilenc ágyas nővérotthon volt, amely minőségi szem­pontból is megfelel a köve­telményeknek. Az intézet dol­gozói építették az intézet dol­gozóinak. Tervek 1973-ra? — A betegellátás javítása, jobb munkaszervezéssel és a különböző technikai eszközök — magnó, gépleíró stb. — beállításával. Ez utóbbi csök­kenti az adminisztrációs mun­kát, igy több idő jut a közvet­len gyógyításra, ápolásra. El­készül a belgyógyászati rész és a gyerekek részére az elkü­lönítő. A régen kért, kívánt lift is megindul, javul a tér- világítás — sorolja a legfon­tosabbakat az évi beszámoló­jából az intézet igazgatója, dr. Andrásofszky Barna. Az öregek napközijét most bővítik. A megyei tanács húszezer, a községi huszon­négyezer forintot adott erre a célra. ( — És ha nem lesz elég? — A községi tanács majd kisegít — mondja az öregek szeretett Gizikéje, aki a nap­közit vezeti. — Minden lehetőt megteszünk, hogy az öregjeink jól érezzék itt magukat Férjével és két gyermeké­vel a Vadaskertben lakik sa­ját OTP-s házában. Nagy kár. hogy az állomástól is meg a munkahelyétől is messze van. — Jó lenne közelebb kerül­ni — a gyermekei boldogulá­sán kívül (Józsi fia zsoké sze­retne lenni) ez a kívánsága, mert munkáját, munkahelyét nagyon szereti. Olvasásra mindig talál időt, mint mondja, nagyon jó társat talál a könyvben. Legutóbb a Koldus és királyfit olvasta, a tévében nem tudta megnézni. Keresetlen szavakkal, szabatos mondatokkal jellemzi a sze­replők tevékenységét, és indo­kolja meg tetteiket. így be­szélni csak az tud, aki sokat olvas. Bánata? Nem tud teljesen leszokni a cigarettáról. Az édesanyját okolja, aki már gyerekkorában rászoktatta. Leültette három testvérével a sarokba, vastag papírba do­hányt tett, meggyújtotta, és ők szívták. Addig megvoltak, jók voltak. Juliska cig.ány. De nem olyan, akire csak legyintenek. Mert aki annyit küzdött, dol­gozott és tanult, hogy segéd­ápoló legyen, mint ő, megér­demli, hogy jó példája legyen a többieknek. Bazaltkövek halma púpoeo­dik a tűzoltószertár mellett A régi, évtizedes vágy teljesül: szilárd burkolatot kap az is­kola utcája. Száraz időben a por, máskor meg a sár keserí­tette az ott lakókat éppúgy, mint az arra járókat Sokan siettették régóta az elkészíté­sét. Hiába. Most került rá csak pénz. Fontosabb volt a járdaépítés, az egészséges víz idevezetése. a falu ivóvízzel való ellátása, a közvilágítás fejlesztése és sok más. Ez a kívánságuk is teljesül a mosdósíaknak az idén, mint ahogyan sor kerül majd a töb­bire is: az áruház és járda épí­tésére. és sok más, a községet szépítő, életet könnyítő mun­kára. Lenn a falu alatt, a völgy­ben, a rijekai gyors Diesel- mozdonya rohanva hasítja a ködöt, zakatoló morajt húzva maga után. Goczán Gyula Talajvíz és földrengés Régóta ismeretes, hogy a kőzetek hasadélkaiban és lika­csaiban összegyűlt víz amo­lyan. kenőanyaigféle, amely csökkenti a tetobomücus elmoz­dulások hevességét. A geofi­zikusoknak azonban csak nemrég sikerült részletesebben megáMiapítaimuk a talajvíz- nyomás jelentéktelen változá­sa és a kisebb földcsuszamlá­sok: bizonyos formái közötti összefüggést. E témában je­lentős kutatómunka folyik Holtisterben, amély közvetle­nül a San Andreas nevű kali­forniai nagy geológiai törés­vonal fölött fekszik. A Stan­ford Egyetem munkatársai nyolc hónapon keresztül, fúró­készülék segítségével, megfi­gyeléseiket végeztek 500 láb mélységben. Ezek a megfigyelések gya­korlatilag igen fontosak: arra vallanak, hogy lehetséges vi­zet szivattyúzni a szeizmikus szempontból labilis körzetet körülvevő rétegekbe, ez pedig megakadályozza a talaj fe­szültségének növekedését, és nem engedi, hogy az a kriti­kus pontig fokozódjék. A leg­fontosabb és még meg nem ol­dott probléma annak a mély­ségnek a meghatározása, ahol hatékonnyá válik a víznyomás változása és a tektonikus el­mozdulás közötti kölcsönvi- szony. Egyelőre azokat a ha­tárokat sem sikerült megálla­pítani, amelyek között a meg­gyengült földmozgásokat nem kíséri földrengés. Ha csupán felszíni jelenségről van szó, akikor lehetőségei korlátozot­tak; ha azonban ez nagy mély­ségben is — például 2000 láb- nyira vagy még többre a fel­szín alatt — végbemegy, akkor a jelenség feltehetően annak előjele, hogy erős lökések vár­hatók a földkéregben. FEKETE GYULA k A fiú meg a katonák 23. S ha már itt Van, a présház- Akkor vette észre, hogy nem ban, még a leskelődés előtt jó fölfelé néznek a katonák, a volna biztonságba helyezni a padlásra, hanem mind a prés­kekszet meg a nápolyit, míg ház bejáratát nézi. S ebből vissza nem érkeznek az őrzők, azonnal megértette, hogy nem Az benne a jó, hogy otthon- őmiatta jönnek, hanem Már­ról is közel érheti ezt a rejtek- tira. helyet; akármikor csak föl- Le kellene kiabálni, hogy szalad, és megtömi a tarisz- Mária nénjéhez menjenek. utánunk és összevissza karcol nyat' Elfér ide’ a kéménybe, Márti nem olyan lány, és egye­utánunk és összevissza karcol kényelmesen az egész rakó- temre «r iskolába és úrinő ta magát a kokénybokorban. mány, szép lassan felhordja L^ Jőle. tenárnő, ha kíta­Senki sem ismeri ezt a rej- De csak keveset látott akkor az egészet, Jréskelődni azután nuj M°VÍéiölVre "és sok-1 más {fekhelyet, az benne a jó. este. Épp csak _ annyi ideig is lehet, telik az időből; új há- De hiába kiabálna ezeknek * Valamikor szabad kéménye volt Fi1.?Aani b^tyja, zások azt csinálják egesz álló bánják is azt a katonák, ki »kézműves iparosok« készítet-ivóit a pitvarnak, de mennye- aa = vívL ^szaka- . . csoda, csak nő legyen. hétköznapibb tek. Mennyivel egyszerűbb és {zetet húztak belülről utólag, s ^ maidnem csutakon csak . Ah?,gy k,inéz,a pr,és,ház pad’ Fu‘ott, volna, hogy szóljon maradandóbb megismerés most csak a kandalló fölött _ 0ZL^A<_nern,1Cs.upasjL°n’.-C_af, lasarol, a kerek ablakon, ott Martinak, meneküljenek. ezeket még ma fogni, mint egyszer majd me- padláson pedig valóságos kis a nvított altőn áT /ml most latja, nogy xeas-teie a külnének már. Itt a jó bűvö­sében hallani róluk, vagy mú-izzóba a hajdani szabad ke- cses y fénLnél.’ anya_ hely a kéménylyukban, csupa­látnd, meg- van egy szűk kémény lyuk. A a ^PMártitEláUiEv píuÍ- van? ,I?ég ? felfordult autó, Nem, az sem jó. Hová mene­ipadláson pedig valóságos kis KOZO Mart“ « e/y puiF most látja, hogy telis-tele a külnének-{szoba a hajdani szabad ké- natra a nyitott ajtón át, a me- szőlőhegy katonákkal. De még hely a kér zeumban megnézni... «felső oadllf^tőflfoT szült m“tóenm a peíroS Emí.^ ^ az °Iyap "a^ baj, Olvastam az egyik hetila- vasajtó, akkora, amelyen S^SSoit, és igazgatott a csava- Mintha minden szőlőtőke Mn'd^lemos^odhatna'k^'luft púnkban, hogy Berlinben egy f kéményseprőinas ------------------------ lemosakodhatnak a kut­olyan parkot létesítettek, aholj.®í. J nem különleges,. hanem a leg-*De éppen r°lan- egy-egy katona volna. nái. De azután többet semmit gs m;ncj errefelé jönnek, ki Futfttt volna, de nem érte el nővén vek lát-f Kormos persze belülről ez a sem lathatott, mert korben a szuronyt szegezve, ki lövésre a talajt a lába. Súlytalanul hatók- búza rozs krurrmli *kis szoba- Annál Jobb, nem présházon be voltak zsaluzva készen tartott géppisztollyal — lebegett a kerek ablaknál, és kukorica és’ ehhez’ hasonlók. {bbinak bele a felnőttek. az ablakok. csendben, óvatosan lopakod- hiába kalimpált a lábával, Nyilván az a szándék vezette { Meg a lányok se igen bújnak De a padlásról is lehet les- nak felfelé a katonák. Oro- nem haladt Végtére a geren­azokat, akik ezt kigondolták {bele; jobban feltik magukat a kolodm. De csak a Pitvarba szók, németek, magyarok ve- kapaszkodva kézzel és megvalósították hogy a {lányok az clkormolastol. A ru- látni le innen, a padlasfelja- gyesen, de meg más egyenru- pa' ' avd’ - zeI ma embere, aki a mezőgaz- {hajukat, a hajukat, mindent, rónál. A feljáróajtó deszkái hás, bilgeris nyilasok is — úgy tornászta el magát a padlás- dasági közvetlen termelésből, {Nelli is — a legkisebb nénje közt a hasítékon elég jól át- látszik, vége lett közben a há- feljáróig, amely most nyitva a földeken való áruelőállí- 4— csak egyszer mert belebúj- látni. , borúnak és megegyeztek, hogy volt — érdekes, az előbb még azután. Pedig Most kívülről jött fel a pad- valameddig legyen most beke. dg eJké_ Mesél, mert úgy érzi kedves (Asból egyre inkább kiszorul, K. K., hogy a fiataloknak tudniuk kell — tudniuk illik — mindezt. Idővel ezek a foglalkozások emlékké vál­nak, és ezeknek az iparosok­nak a keze alól kikerült ter­mékek talán csak múzeumok­Somogyi Néplap ni,/ de soha azután. Pedig. Most kívülről jött fel a pad- valameddig legyen most béke. n . nVitva ne felejtse el, melyek — és {hányszor játszottak együtt az- iásra, nem a pitvar felől Van Nem gyilkolásszák tovább egy- “ . milyenek — azok a növények, {óta is a padláson. most egy külső feljáró is, ami- mást, egyelőre nem győzött sett: alul. a pitvarban mar ott amelyeknek termése vagy { Tulajdonképpen ő nem a ről nyáron még nem tudott; senki. _ _ tolongtak a katonák, gyökere ott van a minden- {rejtekhely miatt szökött most érdekes, hogy soha idáig nem Kiáltani akart: Ne lője- Várta, hogy majd Jani báty. ■e ezt a feljárót. Pedig tek! Nyisztrijaty! — de nem ja> Mártj e elébük áu De lyekkel az elődök, talán ép-{Márta nénjét meglesse az új- a létra oda van támasztva a Jött ki hang a torkán. Az ije- ’ , ‘ pen. még a szülők, sokkal kö-{donsült férjével együtt mit présház végéhez, csak föl kell delemtől. _ 0) sem látta mar Jani baty­zelebbi ismeretségben voltak:{művelnek itt. rajta lépni; érdekes, hányszor, Erőlködött, de csak halk, lat- Lehet, megkötözték, vagy izzadtak* görnyedtek a földe- { Megleste őket nyáron is, mi- de hányszor bújócskázott már vinnyogó hangokat préselt ki talán fel is akasztották azóta, ken, amíg az a növény tér-{kor hazajöttek Pestről, már itt, és nem vette észre, hogy magából, az sem hallatszott mést hozott. mint férj, feleség. Felszökött oda van támasztva a létra. semeddig. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents