Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Előadás, magnó, könyv Szervezett egészségügyi felvilágosítás a siótoki járásban Kaposvár díszpolgárai Munkásnő, a város első munkáspolgármestere, költő, festőművész... A centenáriumát ünneplő Kaposvár díszpol­gárai. A megtisztelő cím mögött munkásságuk áll. összeállításunkban eddigi útjukat összegezzük tömören, rövid betekintést adva életük, alkotásaik történetébe. A siófoki járásban dr. Vitéz Bélával, a rendelőintézet ve zető főorvosával beszélgettünk. — 1968-ban kezdte meg mű ködését a siófoki kórház. 1970 ben már ott tartottunk, hogy meghívhattuk a város, a járás minden vezetőjét bejelentél sünkre, amelynek lényege az volt, hogy felkészültünk az egészségügyi ^ felvilágosító munkára is. Itt elmondtuk, hogy a tapasztalataink alap­ján összeállított programunkat — pontosabban előadásterve­zetünket — szeretnénk kiegé­szíteni a »kintről« jövő igé­nyekkel. Huszonhat témát je­löltünk meg. Kezemben van az 1971. évi területi egészségnevelő i;run- ka tervezete, melyben ez a program szerepel. Az előadás­tervezet témakörei csaknem teljesen kimerítik azokat a kérdéseket, melyekről valóban hasznos beszélni — ahogy dr. Lengyel Sándor szülész főor­vostól hallottam —, hogy »egészségesek maradjunk«. — Az előadások mellett mi­lyen formában végezhető még egészségügyi felvilágosítás? — A 30 tagú orvos előadó­gárda mellett, mely az előbb említett sorozat megtartásá­ban részt vállalt, fontos sze­rep jut a kórházon belüli egészségügyi nevelésnek is. A főorvosi, osztályos értekezle­tek és a segédápolónők tovább­képzése nagyszerű lehetősége­ket jelentenek. Ugyanígy az írásos felvilágosító munkát is fontosnak tartjuk. 1972-ben harmadszor volt módunkban bővíteni a betegek kiskönyv­tárát, melyet minden osztályon — a beteg igénye szerint — kézbe adunk, A betegek kis­könyvtárából osztályonként 30—50 könyv található. Nem tekintjük ezeket »kötelező ol­vasmányoknak«, de ha a beteg részletesebben meg akar is­merkedni bajával, kérheti a neki szóló szakkönyvet, mely természetesen népszerűén tár­ja fel a szükséges ismereteket, a gyógyulás lehetőségét Kü­lönösen a szülészeti, a szemé­szeti és az egyik belgyógyászati osztályunkon forgatják hasz­nosan a betegek kiskönyvtá­PETÖFI ISTVÁNRÓL eddig jóformán csak annyit tudtunk, amennyit a bátyja írt István öcsémhez című gyönyörű köl­tői levelében. A mostani kuta­tások — a visszaemlékezések nyomán — több adatot tártak fel róla. Sándor születése után har­madfél évre, 1825. június 27-én Szabadszálláson szüle­tett Amíg a szülők jómódúak voltak; a leggondosabb neve­lésben, iskoláztatásban része­sítették. Több gimnáziumi osztályt szép eredménnyel | végzett. Bátyjával — miután különböző helyeken jártak is­kolába — leginkább csak a szünidőkben találkozott. Mikor a családi vagyon elúszott, az elgyengült, elszegényedett édesapát a költő megható, buzdító szavainak megfelelően — »Tégy érte, mit tenni bír erőd, légy jó fiú, s gyámolitsad őt! — a legnagyobb gyöngéd­séggel övezte. A mészárszék­ben a vevőiket kiszolgálta, vá­sárokra járt, veteményesikert- jiüket ápolta, minden nehéz munkától megkímélte. Szor­gosságának tulajdonítható, hogy anyagilag újra megerő­södtek. Fájt neki, hogy elmaradt a szellemi művelődés lehetősé­geitől, eszközeitől — annál is inkább, mert benne is jó ideig költői eszmék forrongtak. A szabadságharc hírére apjával együtt Pestre sietett, és mind­Azt is megtudtuk, hogy a szülészeti, nőgyógyászati osz­tályon a betegek kiskönyvtára mellett más módot is találtak a felvilágpsítás hatékonyságá­nak fokozására. Könyvbizomá­nyos útján megvásárolhatók azok a fontos könyvek, melye­ket haszonnal lapozgathatnak a kismamák, a nők. A felvilá­gosító lánchoz tartozik a kór­házban levő mag'ietofontár is Hatórás műsort állítottak ösz- sze a legfontosabb betegségek­ről és az egészségnevelés »egy­szeregyéről«. Két aktuális mű­sort is szolgáltatnak a betegek kívánságára — minden kór­házi ágyhoz eljuthat ez a mű­sor — az influenzáról és a Ba­laton szezonális ártalmairól; a klímabetegségekröl, a balese­tekről. Miután áttekintettük a felvilágosító munka szerkeze­tét, kíváncsian várjuk, külö­nösen az előadásos felvilágo­sítás hatékonyságának »mérle­gét«. — 1971 óta 158 előadást tar­tottunk, ami azt jelenti, hogy ennyire volt igény. Mi több­re lettünk volna képesek . . 1971-ben a Vöröskereszt vé" zett hasznos szervező munkát, most a TIT-nél tapasztalunk érdeklődést. Egyébként 1972- ben már korántsem volt olyan érdeklődés, mint egy évvel ko­rábban. — A művelődésügyi osztá­lyok jelentkeztek-e igényeik­kel? — Nem. Összejövetelünkön elmondták, hogy ők a körzeti orvosokra támaszkodva kíván­ják megoldani az egészségügyi felvilágosítást. — A mai helyzetet értékéivé tehát nem lehetünk elégedet­tek. — Sok helyen nem jártunk még, és ahol voltunk, crtt is még lenne mondanivalónk. — Főleg mely területek ma­radtak ki? — Andocs, Tab, Nágocs, Ka- rád. — Mivel lehetne még »ütő­képesebbé« tenni a felvilágo­sító munkát? — Az előadások 80—90 szá­zalékát filmvetítés, szemlélte­tés nélkül tartjuk, mert nincs hordozható vetítőgépünk. Sze­retnénk még jobban dolgozni... egy korabeli lapban megjelent alábbi népies hangú, harcias költeménye: ÖNKÉNTES DALA Katona vagyok én, önkéntes katona, Nem keli már szerető, se szőke, se barna! Nem oszthatom én meg senkivel szerelmem, Szerelmet, hűséget hazámnak esküdtem. De meg is tartom én szentül fogadásom: Hazámat, ameddig kívánja, szolgálom. Mindaddig, míg kardot . szoríthat jobb karom, Ellenségünk ellen örömmel forgatom. Oly dicső a halál kinn a csatatéren, Hogyha meg kell halnom, ott múljon el éltem! Ott porladjak én el, ha bár sírom felett, Nem is lesz nevemet hirdető sírkereszt! A katonaságnál hadnagysá­gig vitte. Eme évek alatt érte meg száriéi halálát, majd mély megrendüléssel bátyja eltűné­sét a segesvári csatatéren. A tragédiát fokozta egy sze­rencsétlen szituáció, mely igen nagy bajba keverte. Egyik pesti útja alkalmával egy ka- tonatámti levelet bízott rá, melynek tartalmáról fogalma RERNÁTH AURÉL r-_vit5művész és író 1895-ben :ü letett T'ós" >7 an. Kossuth - is Munkácsy- díjas Kiváló mű. vész, főiskolai tanár. Középiskoláit Kaposváron végezte, majd a nagybányai festőiskolában tanult. Becsben ér, Ferimben fejlesztette to­vább tudását. Expresszionista hatások után ta’á'ta meg mű­vészetének ki'tjező, egyéni otílusát, ösztön/, jen hatott kor- társaira, tanítványaira. A marxizmussal, a realista művészettel korán megismer­kedett. Eli rmert, jelentős mű­vészként csatlakozott 1942-ben a KMP kezdeményezte fasi sz­il aelleres Magvar Történelmi Emlékbizottsághoz; Bajcsy - Zsilinszky Endrével, Kállai Gyulával, Kodály Zoltánnal, Veress Péterrel, Illyés Gyulá­val, Darvas Józseffel és má­sokkal együtt mozgósítottak és tiltakoztak Horthyék német orientációja miatt. 1956-ban aiz Ernst Múzeum­ban nagy gyűjteményes kiál­lításon láthattuk életművét. Sok külföldi kiállítása közül kiemelkedik atz 1962-ben Lon­donban majd a Velencei Bi- ennálén rendezett reprezenta­tív kiállítása. 1971-ben Ka­posváron volt nagy sikerű tár­lata. Műveiben sokszor szere­pel a somogyi táj, a somogyi emberek művészi ábrázolása. Igen jelentősek esztétikai, művészettörténeti írásai; soká­ig a Magyar Művészet című folyóirat szerkesztője volt. A Múzsa körül, A Múzsa udva­rában című köteted esztétikai, művészettörténeti tanulmá­nyainak gyűjteményed. önéletrajzi írásai — Így él­tünk Pannóniában, Utak Pan­nóniából — egyértelműen bi­zonyítják, hogy a Dunántúlt, gyűlölő katonai bíróság ártat­lanul három esztendei »vas­ban töltendő« várfogságra ítélte. A hatóságok elfogult­ságára és ellenséges érzületére jellemző, hogy míg az össze­esküvésben valóban részt- vettek, egy év után kiszaba­dultak, neki egész büntetését le kellett töltenie a szigorúsá­gáról híres Theresienstadtban. AMIKOR MEGVISELVE, be­tegen kiszabadult, bátyja apó­sa: Szendrey Ignác szeretettel fogadta, és nevelői állást szer­zett számára. Később megnő­sült, és egy uradolom kitűnő igazgatója lett. A gazdaságot a virágzás olyan fokára emelte, amelyhez hasonló az Alföldön kevés volt. Bátyja hátraha­gyott kéziratait, emléktárgyait a legnagyobb gonddal őrizte, és mindenkor büszke örömmel mutogatta vendégelnek. Só­gornőjével, Szendrey Júliával . és annak későbbi férjével. Horváth Árpáddal jó viszonyt tartott fenn. A költő fiáról, Zoltánról, szeretettel gondos­kodott, azt megújuló betegsé­gekor házába vette, és 22 éves korában bekövetkezett halálá­ig mindenkor hűségesen ápol­ta. 1880-ban, 55 éves korában szívszélhűdésíben halt meg. A szülőiknek a nemzeti ke­gyelet által Pestre hozott ham­vai mellett, a Kerepesi úti te­metőben emelt közös családi sírboltban pihen. Gyem Zoltán ezen belül megyénket és Ka­posvárt szűkebb pátriájának tekinti. BOÓR ISTVÁN 1899. december 26-án Bál­ványoson született. Apja ura­dalmi gépészkovács volt. Az elemi iskola befejezése után 1912-ben asztalos! nas lett Kő­röshegyen. Itt ismerkedett meg a szocialista eszmékkel. 1918—19-ben Budapesten dol­gozott, s itt kapcsolódott be a Tanácsköztársaság megterem­tés ' 7-t, majd védelméért ví­vott harcba, önként jelentke­zett vöröskatomának. Harcolt az északi felszabadító hadjá­ratban. 1922-ben költözött végleg Kaposvárra. Itt ismét bekap­csolódott a somogyi munkás­mozgalomba, és a kaposvári asztailosmunikások egyik veze­tője lett. A szakszervezeti munkán túl aktívan részit vett a szociáldemokrata párt teve kenységében is. A város felszabadulása után pártja a Nemzeti Bizottságba küldte. Munkájával hatható­san elősegítette a demokrati­kus kibontakozást a szocialista jövő megteremtését. A két munkáspárt javaslatára 1945. június 22-én Kaposvár város Nemzeti Bizottsága őt válasz­totta meg a város polgármes­ter ének. A demokratikus ki­bontakozásért vívott küzdel­mét ma, negyedszázad után is mindenki tisztalttel említi. Ma is aktív közéleti tevékenysé­get fejt ki: tagja a városi ta­nácsnak. Munkásmozgalmi tevékeny­ségét, amellyel 1917 óta a szo­cializmus ügyét szolgálja, a pánt és az állam több magas kitüntetéssel ismerte eL 1959- ben Tamáesköatáirsasági Em­Régi adatok szerint a lusta­ság a legrégebbi ragályos be­tegségek egyike, és nem kímél­te még az ősembert sem. így például vadászatkor egyes ős­emberek elbújva a bokrok kö­zött szundikáltak, és csak ak­kor bújtak elő,- amikor már kész volt a pecsenye. Később, amikor kialakultak az álla­mok, a lustaság ott is megje­lent. A lustaság ragályos be­tegség. Két formája van, he­veny és idült. Előfordulhat szórványosan, de megfertőzhet nagy embercsoportokat is. Ilyenkor nagy károkat okoz. Ez a fajta betegség előfordul a világon mindenhol, tekintet nélkül emberfajra és állami rendszerre. Kórokozója egyáltalán nem tisztázott, valószínű, hogy több kórokozója is van. A fertőzés emberről emberre terjed. Rö- videbb-hosszabb kontaktus ál­tal megfigyelés vagy beszélge­tés útján. Egyes emberek fer- tőzékenységi készsége rendkí­vül nagy és gyors. A beteg­ség lezajlása után immunitás nincs, bármikor visszaeshet az lékérmet, 1965-ben és 1969- ben a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatát, 1967- ben a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetést kapta több más elismerés mellett. CSERE LÁSZLÓN É 1920. január 24-én született Kaposváron munikáscsaládból. Icai munka jutott osztályrészé ül. Azóta állandó élharcosa a többet, jobban tenni akarók munfcáskollektívájának. Igazi szervező tevékenysége a Ka- losvári Ruhagyár munfcáskö- 1 zösségében bontakozott ki. ahol törzsgárdatagként már 20 év óta mint varrónő dolgo­zik. Az ő nevéhez fűződik a ru­hagyár első szocialista brigád­jának megalakulása, azóta a brigád a legmagasabb kitünte­tést kapta meg. Mint szakszer­vezeti bizalmi is kiváló mun­kát végez . Személyes példát mutatva szervezte dolgozó­társait. s társadalmi munká­val segítette elő az üzemi böl­csőde építését. Szakszervezeti tevékenysé­géért megkapta a Szakszerve­zeti munkáért kitüntetés ezüst, illetve arany fokozatát. Szakmai munkájáért pedig a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésben részesült. Tíz éve a város, a megye közéletében is részt vesz. 1963- tól- 1971-ig megyei tanácstag, 1971-től 1973-ig a városi ta­nácsnak és a megyei tanács­nak is tagja. Választókörzeté­ben szeretik; szorgalmas, oda­adó munkájával a legnagyobD elismerést, választópolgárai­nak megbecsülését vívta ki. 1 A magyar filmkritikusok dí­ját a Zsolnay Pál rendezte Fo­tográfia című film nyerte el igényes mondanivalójáért, színvonalas művészi kifejező eszközeiért, az eszmei-gondo­lati tartalom és a korszerű filmnyelv példás egységéért, Kende János több filmben nyújtott operatőri teljesítmé­nyéért kapott dijat. Ugyancsak díjat kapott Drahota Andrea ember, sőt rendszerint több­ször kiújul. A járvány a fő munka ide­jén tombol. Ásítással, nyújtóz­kodással, fekvésre és ülésre való hajlammal, okoskodással vagy filozofálással kezdődik. Ilyenkor gyors intézkedésre van szükség. A megfertőzött egyént azonnal ki kell emelni és izolálni, »kezelésbe venni«, hogy meg ne fertőzhesse em­bertársait, főleg azokat, akik igen hajlamosak erre a fertő­zésre. A második stádiumban a be­teg teljesen elernyed, laza ál­lapotban van, aluszékony, né­ha horkol. Ha ilyenkor nem kapja meg a szükséges keze­lést, átjut a harmadik stá­diumba, amikor már mozogni is lusta. A betegség szövődményei sokfélék, és néha életveszélye­sek. Ezt igazolja a régi bölcs mondás is: »A lustaság szüli a bűnözést/« A betegre nézve a prognózis nem rossz, de a kö­rülötte levők számára igen, mert sokat és sokáig szenved­nek tsu. költő 1911-ben született Ta­bán. A.pécsi egyetemen szer­zett tanári oklevelet, ugyanott nyert bölcsészdoktori diplomát is. Kezdetben gimnáziumi ta­nárként dolgozik Kaposváron. 1939-ben csatlakozott a fasisz- pjjLenes Népi írók szervezete iárciusi Fronthoz. 1949-től 1971-ig, nyugdíjazásáig a So­mogy megyei Ripll-Rónai Mú­zeum igazgatója volt. Sok versében örökíti meg Somogyot; a hazai táj raj n- gó szeretete tükröződik iírt'á- ban, minden költői alkata á- ból kitetszik a klasszikus la­tin-olasz költő elődök tisztele­te. A táj. a természet szeret te szóm’" V”m ’■'álra, jelenti a ha­za. a szülőföld, az itt élő em­berek szeretetét, megbecsülé­sét. Költői munkásságáért előbb Baumgarten-díjat, 1960- ban oedig József Attila díjat kapott, és az elsők közöt kap­ta meg 1970-ben Kaposvár Vá­ros Művészeti díját. Regényeket, novellákat, xverseket és ifjúsági is ír, s jelentősek is. A somogyi települési óidra j - ;észít. TAKÁTS GYULA Képzőművészként is ismert, lírai hangvételű tusrajzaiból és pasztellképed bői Kaposvá­ron, Pécsen, Szolnokon ren­deztek gyűjteményes kiállí­tást. A modem magyar festé­szetről több esztétikai tanul­mánya jelenít meg. Tudományos érdemeket szerzett a megye múzeumi hálózatának kiépítésében, a népi hagyományok gyűjtésé­ben és ápolásában, a népmű­vészeti kutatások megszerve­zésében. A közművelődésnek fáradhatatlan szervezője ma is, jelenleg is városunkban él I és alkot. a Még kér a nép című, Har- sányi Gábor a Jó estét nyár, jó estét szerelem című, vala­mint Zala Márk a Még kér a nép és a Fotográfia című fil­mekben nyújtott színészi ala­kításáért. A fiatal rendezők számára alapított díjat az idén Gazdag Gyula kapta rövidfilmjeiért. A díjakat Pethő Tibor, a MUOSZ alelnöke nyújtotta át. Gyógyítás: Ameddig a többi betegségnél a betegnek az ágy­ban a helye, itt pont fordítva van. Ki kell zavarni onnan. A fő gyógyszer a munkát s nem kevesebb, mint nyolc óra na­ponta, állandó ellenőrzés mel­lett. Akut megbetegedéseknél az intenzív kezelés ad ered­ményt. Gyermekeknél kedvezmé­nyek megvonása, a fülek meg­húzása, makacs esetben nyak­leves. Idősebbeknél előbb fi­gyelmeztetés, ha ez nem hatá­sos, fegyelmi, és súlyosabb ese­tekben teljes eltávolítás (izo­lálás) a többiektől — mint gyógyíthatatlan, reménytelen eset. Ilyenkor eredményt esc’ kényszermunkával érbe* eL A betegség megelf kell kezdeni már korban. Ha a f' gyógymódokat r diumban elk megjelenne1' — bizU életb kap ketten önkéntesnek állták be. Ebből az időből maradt fenn aan PetSH aeset la rának szakkönyveit. Horányi Barna PETŐFI ÖCCSÉROL Huncut járványtan Egy ragályos betegségről: a lustaságról Kora ifjúságától a nehéz fizi­gyermra reró-'" ' műfc ásai Nagybsrekröl zi értekezést készít. Kiosztották a filmkritikusok díjait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents