Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
Tanácsok 1973-ban As 1971 tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása most kivételesen csak két esztendeig tant,* s így rövidesen újabb tanácsválasztásra kerül sor. Most már választ kaphatunk, mennyiben vált be az új tanácstörvény, milyen eredménnyé! járták rendelkezései, s egyáltalán: kellő céltudatossággal, folyamatossággal halad-e az utóbbi évek egyik legjelentősebb törvényének végrehajtása? A törvény alapelvei helyesnek bizonyultak, rendelkezései, a közigazgatás korszerűsí lését célzó intézkedései minden eddiginél jobb feltételeket biztosítanák a különböző szintű tanácsok működéséhez, amit jól példáznak a tanácsok 1972. évi eredményei. Ami a legszembetűnőbb: a párt X kongresszusa határozatának megfelelően nőtt a tanácstes tőletek, a végrehajtó bizottsá gok meghatározó szerepe a lakosságot legközvetlenebbül érintő város- és községpolitikában, a területfejlesztésben de a tanácsi szervek, intézmények irányításában is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy a tanácstörvény által létrehozott, illetve szentesített új jogi intézmények is — az időközben még előbukkanó és tisztázásra váró problémák ellenére — kezdenek beérni. Mert ki vonhatná kétségbe, milyen sokat jelentett például a szocialista demokrácia kibontakoztatásában a falugyűlések rendszeresítése vagy a községek fölemelésében a nagyközségi kategória és a járási hivatalok létrehozása? Mindezzel természetesen kellő anyagi lehetőségnek és jó gazdálkodásnak is kellett párosulnia az eredményességhez. örvendetes jelenség volt a múlt esztendőben, hogy a tanácsok országosan teljesítették fejlesztési alapjuk és költség- vetésük bevételi előirányzatát, am-j lehetővé tette a kiegyensúlyozottabb, tervszerűbb gazdálkodást A tanácsok ily módon 1972-ben az előző évinél 20 százalékkal többet költhettek fejlesztési célokra. Érdemes néhány olyan konkrét eredményt is megemlíteni, ezekből az összegekből jött létre: például 25 ezer ál lámád lakás — annak ellenére, hogy ez még nem egyezik a teljes előirányzattal —, csaknem 600 általános iskolai tanterem, 13 ezer óvodai, 2200 bölcsődei és 500 szociális otthoni új hely, továbbá több mint 2000 kórházi ágy, noha ezen a téren is és a szakközép- iskolák helyeinek növelésében is még lemaradás mutatkozik. Persze, a beruházási korlátozások is éreztették némiképp hatásukat. A tanácsok 1972-ben több mint 2 milliárd forintot fordítottak fejlesztési alapjukból elsősorban az építőipari, valamint a sütőipari kapacitás növelésére, a szolgáltatások és a gyermekintézmények bővíté sére. Mi várható 1973-ban? A tanácsok 1973. évi költség- vetése megközelítően 26 mii iárd forint, vagyis 8,5 száza lékkai több a múlt évinél Vajon mire és mennyi telik ebből? A tanácsi költségveté: 31,6 százalékát — ez 9 száza lékkai haladja meg az előző évit — a szociális és egészség ügyi; 36,2 százalékát — ez 9,5 százalékkal több az 1972. évi nél — a kulturális feladatok ra, 16,2 százalékát pedig a gazdasági és kommunális ellátásra fordítják. Ezekből az összegekből gondoskodnak a tanácsok az egészségügyi intézmények fenntartásáról — pl. 683 új gyógyintézeti ágyról és 2130 újabb bölcsődei helyről —, a kultúra számtalan területéről, valamint az urbanizációval összefüggő gazdasági célkitűzések megvalósításáróL Ugyanakkor a tanácsi fejlesztési alapok 1973. évi előirányzata összesen 17,2 milliárd forint, 2,6 milliárddal több az előző évinél, s ennek 70 százalékát a célcsoportos, 30 százalékát pedig egyéb beruházásokra és feladatokra fordítják. Ezek az összegek bizonyára még növekedni fognak a vállalati koordinációs hozzájárulásokkal. E gazdasági feladatok végrehajtása azonban az eddiginél feltétlenül hatékonyabb és tervszerűbb tevékenységet igényel a tanácsok részéről. N. a Kiváló lett a kaposvári járási munkásőrszázad „Becsületes munkával Őrizzék meg a serleget! ff íómeth Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára köszönti i munkás örökéi. Ünnepi egységgyűlés. MuníiájsőreEtk minden kiképzési évet ezzel az aktussá zárnalk. A kaposvári járás szalma István nevét viselő munkásőrszázadánál kétszere son is ünnepi volt a tegnap. Jgyséiggyűl-js: sikeres kiképz. sá évet zártak, s fennállásul óta első alkalommal nyerték el a megyei parancsnokság vándorseriegét, s ezzel együtt a Kiváló század címet. Bemáth Károly parancsnok beszél. Fölelevenítí a mű’ évet, mindazt a rengeteg erő feszítést, melyet az egvsé; miunkásőred azért tettek, hog- becsülettel teljesítsék párt- megbdzatásukat. —- Elmondhatom, hogy valamennyi munkásőr tudása legjavát adva fáradozott anéri hogy eredményesen zárhi-^su' a kiképzési évet. Javult a fe gyelem, erősödött az egysé; erkölcsi -no’dtikad á’lrmoéa. a kiképzési és a szolgálati feladatokat mindenki lel khmere tesen hajtotta végre. Eredményes volt a szocialista verseny is, ennek köszönhető, hogy a megye murikásőregységeá közötti vetélkedésben most mi bizonyultunk a legjobbaknak. A Fegyveres Erők Klubja az ünnepi egységgyűlés színhelye A parancsnok beszámolóját, a múlt évi értékelést, az idei feladatok ismertetését feszült érdeklődéssel hallgatják az egység murikásőreá és a vendégek. Köztük Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Árvái Mihály, a mun- Aűőrság országos parancsnokságának képviselője, Évin Sándor, a néphadsereg ezre- lese, Tarr Gyula, a járási 'ártbizottság titkára, dr. Vi- ■ígh Ferenc alezredes, járási—városi rendőrkapitány, Vigh Pálné zászlóanya. Amikor Zelenka Béla, a munkásőrség megyed parancsnokának helyettese átnyújtotta a vándorserleget, zúgó taps csattant feL Megérdemelten jutott birtokukba a serleg. Ezzel nem- -sak tavalyi, hanem hosszú "'veken át végzett munkájukat is elismerték. Varga János, az egység pa- ranosnbkhelyetbese parancsokat ismertetett Több évi műn. 'ája elismeréséül Bemáth á-ol'i Kiváló parancsnok ki- etetést kapott, ugyanezt ér- ' melle ki Sz’láj'ii IsVán és lustos István is. Többem Kiváló munikásőr kitüntetést illetve a 15 és a 10 éves fegyveres szolgálat után járó érdemérmet és munkásőr emlékérmet vettek át Átadták az egység legjobb szakaszának és rajának járó vándorzászlót is Felszólalt az ünnepi egység- gyűlésen Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. A pártbizottság köszönetét, elismerését tolmácsolva többek között ezeket mondotta: — Köszöntőm önöket a ván- domserleg és a kiváló cím elnyerése alkalmából. Murikás- őmnek lenni, a párt, a nép ügyéért dolgozni mindenkor megtiszteltetést jelentett, s jelem ma is. A munkásőrség a magyar fegyveres erők szerves része, biztos támasza a többi fegyveres testülettel együtt pártunknak, népünknek. Kérem önöket, mutassanak pél dát munkahelyükön is őrizzék, tartsák erősen a serleget, bizonyítsák be Ismét, hogy megérdemelten került az egységhez. Köszönöm önöknek és hozzátartozóiknak, a leszarelőknék, tartolékállományba vonulóknak is azt a munkát, amelyet ennek a felelősségteljes pártmegbizatásnak maradéktalan teljesítése érdekében végeztek. Köszöntötte a Szalma István, századot Tarr Gyula, a járási pártbizottság titkára is. Kérte, hogy a járás murikásőreá a jövőbem is végezzenek olyan becsületes munkát, mint eddig Behozták a csap atzászlót. Felihangzott az eskü szövege. A leszeredőfk, tartalékállományba vonulók nevében Tö- rekes János búcsúzott, átadta a fegyvert ifjú Baksa Sándornak, aki az esküt tett fiatal munkásőrök nevében Ígérte meg, hogy becsülettel őrzik majd fegyverüket, s ilyen szenemben dolgozva teljesítik pártmegbízatásukat. Szalai László A fegyverátadás ünnepélyes pillanata. Arányok és aránytalanságok Adva van a lehetőség:, élni kellene vele Gépipari technikusi képesítést adhatnak Kaposváron, ha... MINT ISMERETES, a technikumok szakközépiskolákká alakultak át, s így a Kaposvári Általános Gépipari Szakközépiskola sem adhat a végzett hallgatóknak technikusi képesítést. Deák Ferenccel, a szak- középiskola igazgatójával folytatott beszélgetés alapján mégis bizakodhatunk: megvan ugyanis a mód arra, hogy a kaposvári intézménynél megszerezzék a technikusi minősítést az érdekeltek, ha ehhez minden föltétel idejében rendelkezésre áll. — Ahhoz, hogy Kaposváron minősítő vizsgákra sor kerülhessen, mindenekelőtt legalább huszonöt jelentkező kellene — mondta az igazgató. Az 1/1972. (VI. 14.) KGM. számú rendelet kimondja egyebek között, hogy a »technikusi oklevelet minősítő vizsga letételével lehet megszerezni. Az eredményesen vizsgázó részére a szakot is feltüntető technikusi oklevelet kell kiadni. Ez az oklevél a szakiránynak megfelelő technikusi munkakör betöltésére és a technikusi cím viselésére jogosít.« Így szól a rendelet, s ha az adott lehetőséggel él a megye, akkor ebben az iskolában a minősítő vizsgák eredményeként forgácsoló, gépszerelő, gépkarbantartó és javító, gépipari minőségellenőrző, valamint gyártástervező technikusi képesítést szerezhetnek a hallgatok. Kik és hogyan kérhetik fölvételüket minősítő vizsgára? Jelentkezhetnek azok, akik gépészeti szakközépiskolai érettségivel; akik középiskolai, érettségivel és a választott szakmának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal; akik szakmunkásképző iskola után a dolgozók kétéves szakközépiskoláján érettségizték (minden esetben föltétel, hogy legalább kétéves munkaviszony legyen a szakiránynak megfelelő munkaterületen). A gépészeti szakközépiskolát végzettek kivételével a tübbi jelentkezőnél különbözeti vizsga is szükséges, mélynek anyaga megegyezik a szakközépiskola szakmai szóbeli érettségíjénék a teljes anyagával. A különbözeti vizsgákra és a technikusi minősítésekre legkésőbb 1973. február 28-ig lehet jelentkezni. Kérésre a Kaposvári Általános Gépipari Szakközépiskola jelentkezési lapot ad az érdeklődőnek. Az idén, nyár elején tartandó sikeres különbözeti vizsgák után készülhetnek a technikusjelöl- tek egyénileg vagy az iskola keretében szervezendő egyéves tanfolyamon a jövő év eleji első minősítő vizsgákra. A különbözeti vizsgál; és az egyéves felkészítés költségeit a jelentkezőknek kell viselniük. MINDEZ persze — imirt már említettük —, csak akkor valósítható meg Somogybán, ha lesz annyi jelentkező, amennyi ehhez kell. Mindenképpen szólni kell azonban arról, hogy megyénk erőteljesen. elindult az ipari fejlődés útján, s a mezőgazdaságban a szakosodás és a koncentrálás révén egyre inkább nő az igény a technikához, a korszerű berendezésékhez értő — azt technikusi szintes művelő — szakemberek iránt Srde- mes élm a kínált lehetőséggé! ' gye Termelőszövetkezet Jól enilekszem arra, amikor néhány évvel ezelőtt több helyen is felvetődött a mezőgazdaságban dolgozók szociális helyzetével kapcsolatban: a munkához biztosítani kell a megfelelő munkakörülményeket, beleértve a tiszta vizet a szappant a lavórt 3 törölközőt stb. Jó pár éve elhangzott igény volt ez. Ügy is lehetne mondani, a kezdet A minimális céL Miért beszélek róla? Azért, mert valahogy úgy éízem: átcsúsztunk egy kissé a »ló másik oldalára«.-A szaktelep szociális létesítményét azért vették át később, mert két sorral kevesebb csempe volt a fürdőben, mint kellett volna. Hovatovább eljutunk odáig, hogy a fehér csempe lélektani hatása nem jó, világoslüa alapon tarka virágok szükségeltetnek, mert ez a biztosítéka a jó hangulatú, pontos munkavégzésnek." Nem fűzök kommentárt az indulatos és nem kas iróniával fűszerezett megjegyzéshez, helyette inkább egy konkrét példát Bemáth Ferenccel, a nagyberki Egyesült Kaposvöl- elno»Nem tudom hogy van-e, vagy elképzelhető-e egy zőgazdasági üzem, elképzelni, I szüntelen javítása. Tavaly a egyáltalán termelőszövetkezetek második olyan me- | kongresszusa is kimondta ál- hogy dől- lásfoglalásában: »a megjelelő és azon sem árt elgondolkodni, hogyan iskoláztathatnának be a vállalatok — anyagi terítek átvállalásával — saját érdeküktől vezérelve — minél több fiatalt, hiszen gépipari technikusokra ma is nagy szükség van, de még inkább kellenek holnap es holnapután. kével beszélgettem a minap. Szakosított sertéstelepükön csupán a szociális létesítmény két és fél millió forintba került. A telepen jelenleg húszán, teljes üzemnél összesen huszonötén dolgoznak. Egy dolgozóra vetítve tehát a szociális beruházás százezer fonást ■«oik £© gőzönként csak a szociális létesítményekre százezer forintot fordítsanak." Nem Valószínű, hogy létezik ilyen üzem. Az viszont nagyon valószínű — utalt is erre Ber- aáth Ferenc —, hogy a szövetkezeten belül ez a körülmény feszültségeket okoz. Fölvethetik a más területen dolgozók, hogy ők is igénylik a megfelelő szociális körülményeket. Ez a feszültség a problémának csak az egyik, az emberi oldala. Okos, magyarázó szóval bizonyos mértékig enyhíthető, de semmiképpen sem jó, hogy létezik ilyen. A másik, ami legalább ilyen gondot jelent az, hogy a szövetkezet ilyen beruházás mellett anyagilag képtelen más területen akár a minimumot biztosítani. És ez talán a még nagyobb baj. A konkrét példa kapcsán: az egyesült nagyberki szövetkezetben égetően szükség lenne a szőlészetnél is, a szarvas- marha ágazatnál is szociális beruházásokra, nem is szólva a vegyszer- és méregraktárakról. De hiába! Jó esetben marad a lavór. Es a tény: egy részterületen szinte az igényeket is felülmúló, hipermodern körülmények vannak, másutt pedig elmaradnak a legszükségesebbek is. j Félreértés ne essen. A meí zőgazdasághan dolgbzóknak is szükségük van kulturált munI kakörülményekre. célunk ezek ! munkaerő-ellátás érdekében szükséges, hogy tovább javuljon a tagok élet- és munka- körülménye, ne különbözzék lényegesen a népgazdaság más területén dolgozókétól." Inkább az arányosságra hivatkozom! A túlzások elkerülésére. Arra, hogy jobban vegyük figyelembe a helyzetet, a valóságot, és építsünk szociális létesítményeket, a rendeltetésüknek megfelelő, gondos kivitelezésben — de olcsóbban! Az igényességre bíztatok, de úgy, hogy tudjuk, hol a határ, amikor az igényességet a luxus váltja fel. Természetesen ez a munka a tervezésnél kezdődik. elsősorban itt dől el, hogy milyen lesz — és mibe kerül — a termelő beruházáshoz kapcsolódó szociális létesítmény. Érdemes figyelmet fordítani erre. A tapasztalatot a gyakorlat, az élet hozta. A mi dolgunk, hogy idejében felismerjük az alkotómunkánk során jelentkező hibákat, ellentmondásokat, és mielőbb megszüntessük azokat. A cél változatlan: javítsuk minden területen uz élet- és munkakörülményeket. De fordítsunk sokkal nagyobb figyelmet az arányosságra! Vörös Márta a f
