Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Tanácsok 1973-ban As 1971 tavaszán megválasz­tott tanácsok megbízatása most kivételesen csak két esztende­ig tant,* s így rövidesen újabb tanácsválasztásra kerül sor. Most már választ kapha­tunk, mennyiben vált be az új tanácstörvény, milyen ered­ménnyé! járták rendelkezései, s egyáltalán: kellő céltudatos­sággal, folyamatossággal ha­lad-e az utóbbi évek egyik leg­jelentősebb törvényének vég­rehajtása? A törvény alapelvei helyes­nek bizonyultak, rendelkezé­sei, a közigazgatás korszerűsí lését célzó intézkedései min­den eddiginél jobb feltétele­ket biztosítanák a különböző szintű tanácsok működéséhez, amit jól példáznak a tanácsok 1972. évi eredményei. Ami a legszembetűnőbb: a párt X kongresszusa határozatának megfelelően nőtt a tanácstes tőletek, a végrehajtó bizottsá gok meghatározó szerepe a la­kosságot legközvetlenebbül érintő város- és községpoliti­kában, a területfejlesztésben de a tanácsi szervek, intézmé­nyek irányításában is. Nem hagyható azonban fi­gyelmen kívül az sem, hogy a tanácstörvény által létreho­zott, illetve szentesített új jo­gi intézmények is — az idő­közben még előbukkanó és tisztázásra váró problémák ellenére — kezdenek beérni. Mert ki vonhatná kétségbe, milyen sokat jelentett például a szocialista demokrácia ki­bontakoztatásában a falugyű­lések rendszeresítése vagy a községek fölemelésében a nagyközségi kategória és a já­rási hivatalok létrehozása? Mindezzel természetesen kellő anyagi lehetőségnek és jó gaz­dálkodásnak is kellett párosul­nia az eredményességhez. örvendetes jelenség volt a múlt esztendőben, hogy a ta­nácsok országosan teljesítették fejlesztési alapjuk és költség- vetésük bevételi előirányzatát, am-j lehetővé tette a kiegyen­súlyozottabb, tervszerűbb gaz­dálkodást A tanácsok ily mó­don 1972-ben az előző évinél 20 százalékkal többet költhet­tek fejlesztési célokra. Érde­mes néhány olyan konkrét eredményt is megemlíteni, ezekből az összegekből jött létre: például 25 ezer ál lámád lakás — annak ellenére, hogy ez még nem egyezik a teljes előirányzattal —, csak­nem 600 általános iskolai tan­terem, 13 ezer óvodai, 2200 bölcsődei és 500 szociális ott­honi új hely, továbbá több mint 2000 kórházi ágy, noha ezen a téren is és a szakközép- iskolák helyeinek növelésében is még lemaradás mutatkozik. Persze, a beruházási korláto­zások is éreztették némiképp hatásukat. A tanácsok 1972-ben több mint 2 milliárd forintot fordí­tottak fejlesztési alapjukból elsősorban az építőipari, vala­mint a sütőipari kapacitás nö­velésére, a szolgáltatások és a gyermekintézmények bővíté sére. Mi várható 1973-ban? A tanácsok 1973. évi költség- vetése megközelítően 26 mii iárd forint, vagyis 8,5 száza lékkai több a múlt évinél Vajon mire és mennyi telik ebből? A tanácsi költségveté: 31,6 százalékát — ez 9 száza lékkai haladja meg az előző évit — a szociális és egészség ügyi; 36,2 százalékát — ez 9,5 százalékkal több az 1972. évi nél — a kulturális feladatok ra, 16,2 százalékát pedig a gazdasági és kommunális ellá­tásra fordítják. Ezekből az összegekből gondoskodnak a tanácsok az egészségügyi in­tézmények fenntartásáról — pl. 683 új gyógyintézeti ágyról és 2130 újabb bölcsődei helyről —, a kultúra számtalan terü­letéről, valamint az urbanizá­cióval összefüggő gazdasági célkitűzések megvalósításáróL Ugyanakkor a tanácsi fej­lesztési alapok 1973. évi elő­irányzata összesen 17,2 mil­liárd forint, 2,6 milliárddal több az előző évinél, s ennek 70 százalékát a célcsoportos, 30 százalékát pedig egyéb be­ruházásokra és feladatokra fordítják. Ezek az összegek bi­zonyára még növekedni fog­nak a vállalati koordinációs hozzájárulásokkal. E gazdasá­gi feladatok végrehajtása azonban az eddiginél feltétle­nül hatékonyabb és tervsze­rűbb tevékenységet igényel a tanácsok részéről. N. a Kiváló lett a kaposvári járási munkásőrszázad „Becsületes munkával Őrizzék meg a serleget! ff íómeth Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára köszönti i munkás örökéi. Ünnepi egységgyűlés. MuníiájsőreEtk minden ki­képzési évet ezzel az aktussá zárnalk. A kaposvári járás szalma István nevét viselő munkásőrszázadánál kétszere son is ünnepi volt a tegnap. Jgyséiggyűl-js: sikeres kiképz. sá évet zártak, s fennállásul óta első alkalommal nyerték el a megyei parancsnokság vándorseriegét, s ezzel együtt a Kiváló század címet. Bemáth Károly parancsnok beszél. Fölelevenítí a mű’ évet, mindazt a rengeteg erő ­feszítést, melyet az egvsé; miunkásőred azért tettek, hog- becsülettel teljesítsék párt- megbdzatásukat. —- Elmondhatom, hogy vala­mennyi munkásőr tudása leg­javát adva fáradozott anéri hogy eredményesen zárhi-^su' a kiképzési évet. Javult a fe gyelem, erősödött az egysé; erkölcsi -no’dtikad á’lrmoéa. a kiképzési és a szolgálati fel­adatokat mindenki lel khmere tesen hajtotta végre. Eredmé­nyes volt a szocialista verseny is, ennek köszönhető, hogy a megye murikásőregységeá kö­zötti vetélkedésben most mi bizonyultunk a legjobbak­nak. A Fegyveres Erők Klubja az ünnepi egységgyűlés színhelye A parancsnok beszámolóját, a múlt évi értékelést, az idei feladatok ismertetését feszült érdeklődéssel hallgatják az egység murikásőreá és a ven­dégek. Köztük Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Árvái Mihály, a mun- Aűőrság országos parancsnok­ságának képviselője, Évin Sándor, a néphadsereg ezre- lese, Tarr Gyula, a járási 'ártbizottság titkára, dr. Vi- ■ígh Ferenc alezredes, já­rási—városi rendőrkapitány, Vigh Pálné zászlóanya. Ami­kor Zelenka Béla, a munkás­őrség megyed parancsnokának helyettese átnyújtotta a ván­dorserleget, zúgó taps csattant feL Megérdemelten jutott bir­tokukba a serleg. Ezzel nem- -sak tavalyi, hanem hosszú "'veken át végzett munkájukat is elismerték. Varga János, az egység pa- ranosnbkhelyetbese parancso­kat ismertetett Több évi műn. 'ája elismeréséül Bemáth á-ol'i Kiváló parancsnok ki- etetést kapott, ugyanezt ér- ' melle ki Sz’láj'ii IsVán és lustos István is. Többem Ki­váló munikásőr kitüntetést il­letve a 15 és a 10 éves fegy­veres szolgálat után járó ér­demérmet és munkásőr em­lékérmet vettek át Átadták az egység legjobb szakaszának és rajának járó vándorzászlót is Felszólalt az ünnepi egység- gyűlésen Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára. A pártbizottság köszöne­tét, elismerését tolmácsolva többek között ezeket mon­dotta: — Köszöntőm önöket a ván- domserleg és a kiváló cím el­nyerése alkalmából. Murikás- őmnek lenni, a párt, a nép ügyéért dolgozni mindenkor megtiszteltetést jelentett, s je­lem ma is. A munkásőrség a magyar fegyveres erők szerves része, biztos támasza a többi fegyveres testülettel együtt pártunknak, népünknek. Ké­rem önöket, mutassanak pél dát munkahelyükön is őriz­zék, tartsák erősen a serleget, bizonyítsák be Ismét, hogy megérdemelten került az egy­séghez. Köszönöm önöknek és hozzátartozóiknak, a leszare­lőknék, tartolékállományba vonulóknak is azt a munkát, amelyet ennek a felelősségtel­jes pártmegbizatásnak mara­déktalan teljesítése érdekében végeztek. Köszöntötte a Szalma István, századot Tarr Gyula, a járási pártbizottság titkára is. Kérte, hogy a járás murikásőreá a jövőbem is végezzenek olyan becsületes munkát, mint ed­dig Behozták a csap atzászlót. Felihangzott az eskü szövege. A leszeredőfk, tartalékállo­mányba vonulók nevében Tö- rekes János búcsúzott, átad­ta a fegyvert ifjú Baksa Sán­dornak, aki az esküt tett fia­tal munkásőrök nevében Ígér­te meg, hogy becsülettel őr­zik majd fegyverüket, s ilyen szenemben dolgozva teljesítik pártmegbízatásukat. Szalai László A fegyverátadás ünnepélyes pillanata. Arányok és aránytalanságok Adva van a lehetőség:, élni kellene vele Gépipari technikusi képesítést adhatnak Kaposváron, ha... MINT ISMERETES, a tech­nikumok szakközépiskolákká alakultak át, s így a Kaposvá­ri Általános Gépipari Szakkö­zépiskola sem adhat a végzett hallgatóknak technikusi képe­sítést. Deák Ferenccel, a szak- középiskola igazgatójával foly­tatott beszélgetés alapján mégis bizakodhatunk: meg­van ugyanis a mód arra, hogy a kaposvári intézménynél megszerezzék a technikusi mi­nősítést az érdekeltek, ha eh­hez minden föltétel idejében rendelkezésre áll. — Ahhoz, hogy Kaposváron minősítő vizsgákra sor kerül­hessen, mindenekelőtt legalább huszonöt jelentkező kellene — mondta az igazgató. Az 1/1972. (VI. 14.) KGM. számú rendelet kimondja egye­bek között, hogy a »techniku­si oklevelet minősítő vizsga letételével lehet megszerezni. Az eredményesen vizsgázó ré­szére a szakot is feltüntető technikusi oklevelet kell kiad­ni. Ez az oklevél a szakirány­nak megfelelő technikusi munkakör betöltésére és a technikusi cím viselésére jo­gosít.« Így szól a rendelet, s ha az adott lehetőséggel él a megye, akkor ebben az iskolá­ban a minősítő vizsgák ered­ményeként forgácsoló, gépsze­relő, gépkarbantartó és javító, gépipari minőségellenőrző, va­lamint gyártástervező techni­kusi képesítést szerezhetnek a hallgatok. Kik és hogyan kérhetik föl­vételüket minősítő vizsgára? Jelentkezhetnek azok, akik gé­pészeti szakközépiskolai érett­ségivel; akik középiskolai, érettségivel és a választott szakmának megfelelő szak­munkás-bizonyítvánnyal; akik szakmunkásképző iskola után a dolgozók kétéves szakközép­iskoláján érettségizték (minden esetben föltétel, hogy legalább kétéves munkaviszony legyen a szakiránynak megfelelő munkaterületen). A gépészeti szakközépiskolát végzettek ki­vételével a tübbi jelentkezőnél különbözeti vizsga is szüksé­ges, mélynek anyaga meg­egyezik a szakközépiskola szakmai szóbeli érettségíjénék a teljes anyagával. A különbözeti vizsgákra és a technikusi minősítésekre leg­később 1973. február 28-ig le­het jelentkezni. Kérésre a Ka­posvári Általános Gépipari Szakközépiskola jelentkezési lapot ad az érdeklődőnek. Az idén, nyár elején tartandó si­keres különbözeti vizsgák után készülhetnek a technikusjelöl- tek egyénileg vagy az iskola keretében szervezendő egyéves tanfolyamon a jövő év eleji el­ső minősítő vizsgákra. A kü­lönbözeti vizsgál; és az egyéves felkészítés költségeit a jelent­kezőknek kell viselniük. MINDEZ persze — imirt már említettük —, csak akkor valósítható meg Somogybán, ha lesz annyi jelentkező, amennyi ehhez kell. Minden­képpen szólni kell azonban arról, hogy megyénk erőtelje­sen. elindult az ipari fejlődés útján, s a mezőgazdaságban a szakosodás és a koncentrálás révén egyre inkább nő az igény a technikához, a korsze­rű berendezésékhez értő — azt technikusi szintes művelő — szakemberek iránt Srde- mes élm a kínált lehetőséggé! ' gye Termelőszövetkezet Jól enilekszem arra, amikor néhány évvel ezelőtt több helyen is felvetődött a mezőgazdaságban dolgozók szociális helyzetével kapcsolat­ban: a munkához biztosítani kell a megfelelő munkakörül­ményeket, beleértve a tiszta vizet a szappant a lavórt 3 törölközőt stb. Jó pár éve elhangzott igény volt ez. Ügy is lehetne mon­dani, a kezdet A minimális céL Miért beszélek róla? Azért, mert valahogy úgy éízem: át­csúsztunk egy kissé a »ló má­sik oldalára«.-A szaktelep szociális léte­sítményét azért vették át ké­sőbb, mert két sorral kevesebb csempe volt a fürdőben, mint kellett volna. Hovatovább el­jutunk odáig, hogy a fehér csempe lélektani hatása nem jó, világoslüa alapon tarka vi­rágok szükségeltetnek, mert ez a biztosítéka a jó hangulatú, pontos munkavégzésnek." Nem fűzök kommentárt az indulatos és nem kas iróniával fűszerezett megjegyzéshez, he­lyette inkább egy konkrét pél­dát Bemáth Ferenccel, a nagyberki Egyesült Kaposvöl- elno­»Nem tudom hogy van-e, vagy elképzelhető-e egy zőgazdasági üzem, elképzelni, I szüntelen javítása. Tavaly a egyáltalán termelőszövetkezetek második olyan me- | kongresszusa is kimondta ál- hogy dől- lásfoglalásában: »a megjelelő és azon sem árt elgondolkodni, hogyan iskoláztathatnának be a vállalatok — anyagi terítek átvállalásával — saját érde­küktől vezérelve — minél több fiatalt, hiszen gépipari techni­kusokra ma is nagy szükség van, de még inkább kellenek holnap es holnapután. kével beszélgettem a minap. Szakosított sertéstelepükön csupán a szociális létesítmény két és fél millió forintba ke­rült. A telepen jelenleg hú­szán, teljes üzemnél összesen huszonötén dolgoznak. Egy dolgozóra vetítve tehát a szo­ciális beruházás százezer fo­nást ■«oik £© gőzönként csak a szociális lé­tesítményekre százezer forin­tot fordítsanak." Nem Valószínű, hogy létezik ilyen üzem. Az viszont nagyon valószínű — utalt is erre Ber- aáth Ferenc —, hogy a szövet­kezeten belül ez a körülmény feszültségeket okoz. Fölvethe­tik a más területen dolgozók, hogy ők is igénylik a megfe­lelő szociális körülményeket. Ez a feszültség a problémának csak az egyik, az emberi ol­dala. Okos, magyarázó szóval bizonyos mértékig enyhíthető, de semmiképpen sem jó, hogy létezik ilyen. A másik, ami legalább ilyen gondot jelent az, hogy a szövetkezet ilyen beruházás mellett anyagilag képtelen más területen akár a minimumot biztosítani. És ez talán a még nagyobb baj. A konkrét példa kapcsán: az egyesült nagyberki szövetke­zetben égetően szükség lenne a szőlészetnél is, a szarvas- marha ágazatnál is szociális beruházásokra, nem is szólva a vegyszer- és méregraktárak­ról. De hiába! Jó esetben ma­rad a lavór. Es a tény: egy részterületen szinte az igénye­ket is felülmúló, hipermodern körülmények vannak, másutt pedig elmaradnak a legszük­ségesebbek is. j Félreértés ne essen. A me­í zőgazdasághan dolgbzóknak is szükségük van kulturált mun­I kakörülményekre. célunk ezek ! munkaerő-ellátás érdekében szükséges, hogy tovább javul­jon a tagok élet- és munka- körülménye, ne különbözzék lényegesen a népgazdaság más területén dolgozókétól." Inkább az arányosságra hi­vatkozom! A túlzások elkerülésére. Ar­ra, hogy jobban vegyük figye­lembe a helyzetet, a valóságot, és építsünk szociális létesít­ményeket, a rendeltetésüknek megfelelő, gondos kivitelezés­ben — de olcsóbban! Az igé­nyességre bíztatok, de úgy, hogy tudjuk, hol a határ, ami­kor az igényességet a luxus váltja fel. Természetesen ez a munka a tervezésnél kezdődik. elsősorban itt dől el, hogy milyen lesz — és mibe kerül — a termelő beruházáshoz kapcsolódó szociális létesít­mény. Érdemes figyelmet fordí­tani erre. A tapasztalatot a gyakorlat, az élet hozta. A mi dolgunk, hogy idejében felis­merjük az alkotómunkánk so­rán jelentkező hibákat, ellent­mondásokat, és mielőbb meg­szüntessük azokat. A cél változatlan: javítsuk minden területen uz élet- és munkakörülményeket. De for­dítsunk sokkal nagyobb figyel­met az arányosságra! Vörös Márta a f

Next

/
Thumbnails
Contents