Somogyi Néplap, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

Ülésezett az operatív bizottság !A CENTENÁRIUM ALKALMÁBÓL Megyénk fontos beruházásai Somogy megye fontos, kiemelkedő beruházásainak helyzete szerepelt tegnap az operatív bizottság ülésén. A lakásépítés, a barcsi ipartelepítés, a nagyatádi kórház és a kereskedelmi nagyberuházások állapota került szóba. Mind a négy témakörben általános volt a megállapítás: még pontosabbá kell tenni az ütemezést, valamint rend­szeres és tételes egyeztetésre' van szükség a beruházások hatékonyságának emelése végett. A megye IV. ötéves tervé­ben mintegy 14—15 ezer lakás felépítését irányozták elő. Most az első két év után több mint 5000 lakás készült el. A lakásépítési programot 94,4 százalékra teljesítette a me­gye építőipara, de ezen belül az arányok nem a legegészsé­gesebbek. A családi- és egyéb társasházépítési tervet ugyan­is 111,5 százalékra teljesítet­ték, ugyanakkor a tervezett központi állami lakásoknak csak a 87 százaléka (s ebben benne van a sáviház 220 laká­sa is, amelynek csak a felét adták át ténylegesen, és a Ka­posváron, a Tanácsház utcá­ban épülő 16 lakás, amelyben szintén dolgoznak még az épí­tők) készült el. Az egyéb ál­lami lakások a tervekhez ké­pest 624, az OTP-lakások csak 47,5 százalékban készül­tek eL Az arányeltolódás te­hát világos: a korszerűbb, vá­rosi, több szintes lakások ká­rára történt. Nem ott épült a legtöbb lakás, ahol a legin­kább szükség volt rá. Az okokat és a megoldást elemezve, a felszólalók egye­bek között rámutattak arra, hogy az áremelkedések is bi­zonytalanná tették a lakások pontos árának meghatározá­sát, s így megnehezítették a tervezést. Nagyrészt ebbal is adódott, hogy az egyes laká­sokhoz előirányzott összege­ket rendszerint túllépték. Erdős Zoltán, a megyei ta­nács ÉRV osztályának vezető­je elmondta, hogy a jobb te­rület- és be ruh ázáséi ökészités érdekében tanácselnöki utasí­tás kötelezi a helyi tanácso­kat, hogy előre jelentsék be­ruházási szándékaikat és a rendelkezésre álló kapacitást Így elkerülhető, hogy a ko­rábban meglevő építési szük­séglet a kivitelezői csúcsidő­ben egyszerre, lökésszerűen jelentkezzen, vagyis azzal már korábban számolni lehet. ■ A megye vezetői egyébként az elmúlt hónapokban — a beruházási helyzetet fölmérve — úgy határoztak, hogy me­gyén kívüli építőipari kapa­citást »hoznak« a megyébe. Megállapodtak a tolna me­gyei állami és tanácsi építő­ipari vállalattal. Eszerint az épülő nyomda második szaka­szát, a Felsőfokú Mezőgazda- sági Főiskolát és a gépipari szakközépiskolát a Tolna me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, az OTP-lakásokat pedig a tanácsi vállalat fogja megépí­teni. Böhm József, a megyei ta­nács elnöke felhívta a bizott­ság figyelmét, hogy a rendel­kezésre álló pénzekből fölkeli építeni annyi állami lakást, amennyit csak lehetséges, de a következő ötéves terv la­kásépítkezésének bázisát is meg kell teremteni s előkészí­teni. Ami pedig az állami la­kások számának növelését il­leti, megfontolandó, hogy a tanácsok vállalják át az álla­mi társasházépítés kockázatá­nak egy részét. Külön hang­súlyozta, hogy fokozni kell a személyes felelősségvállalást a kollektív felelősség ellenében. Továbbá: a két építőipari vállalat igazgatója havonta számoljota be a lakásépítési terv megvátósulásáróL A napirend következő pont­jaként Barcs iparosításának helyzetét tekintette át a bi­zottság, Most folynak a tár­gyalások a Chemicallal egy barcsi gyár létesítéséről, de a leendő gyár profilja jelenleg még nem végleges. Az eddigi elképzelések szerint panel és műanyag ajtók, ablakok, vi­zesblokkok (fürdőszoba-be­rendezés), valamint padló- és külső-belső burkolatok ké­szülnének majd az új gyár­ban. A parkettaüzem megvaló­sítása'már előbbre jár: még tavaly elkezdődött az építke­zés, s a gyár 1975-'ben már A baranyai pékek gyiztek A PÉKEKNÉL ritkaság a nyolcórás munkaidő, annál több a dagasztógép és sütőke­mence előtt eltöltött 10—11 órás munka, amelynek ered­ményeit naponta bírálja és íz­leli, fogyasztja a dolgozó em­ber. Az éjszaka egybefolyik a nappallal, a tésztának kelnie kell- a kemencének izzani. Valóban becsülendő hát az a hosszas és lelkiismeretes fel­készülés, amelyre négy me­gye: Baranya, Fejér, Somogy és Tolna sütőipari vállalatai­nak dolgozói vállalkoztak, amikor beneveztek a szocialis­ta brigádok szakmai és kultu­rális vetélkedőjére. Az elő­döntőt vasárnap tartották Szé­kesfehérváron, az SZMT szék­hazának színháztermében. Az elődöntőn Baranya me­gyét kát szocialista brigád kép­viselte, Fejér megyét ugyan- csak kettő, Somogy megyéből a sütőipari vállalat Petőfi Sán­dor szocialista brigádja jelent meg- Tolna megyéből három csapat vett részt a versenyben. A zsűri elnöki tisztét Szol- lár György, az ÉDOSZ köz­ponti vezetőségének osztály- vezetője töltötte be, Tolpai Já­nos (Kaposvár), Szalma János (Pécs), Rózsa Andor (Tamási) és Járosy Ferenc (Székesfe­hérvár) pedig a bíráló bizott­ság tagjaként működött közre. A vetélkedő nem csupán szakmai, hanem politikái és kulturátis versengés is volt. A kora délelőtt kezdődő és késő délutánba nyúló, rendkívül iz­galmas és érdekes versengés torán a részvevők meglepő fel­készültségről tettek tenúsásofc. Sok-sok órát töltöttek könyv­tárakban, foglalkoztak zené­vel- sporttal, politikai kérdé­sekkel, és nem utolsósorban saját szakmájuk sokszor csap­dába ejtő, vagy első hallásra meghökkentő, de a jó szak­munkás által megfejthető kér­désekkel. A fárasztó napi munka mellett éppen ez a nagyon dicsérendő, és bár nem mind a nyolc brigád jutott el az országos döntőbe, a felké­szülés során szerzett sok-sok ismeret mindenképpen nyere­sége a sütőiparnak. De nyere­sége az egyes embernek is, aki nagy utat tett meg, amíg a száz és száz vetélkedni kí­vánó közül eljutott a székes­fehérvári elődöntőig. A mindvégig izgalmas ver­sengés folyamán jóformán az utolsó percekig nem volt biz­tos- ki lesz a győztes, mígnem az utolsó fordulóban eldőlt, hogy a Baranya megyei Sütő­ipari Vállalat Zrínyi brigádja vesz részt a február 25-i buda­pesti országos döntőn. Ez a brigád 87 pontot ént él, a pé­csi vállalat brigádja 82 pont­tal a harmadik lett A tolna megyeiek közül a tamási bri­gád 2., a bonyhádi 5. és a szek­szárdi 6. lett. A kaposvári sü­tők brigádja 7., a székesfehér­váriak a 8. helyet szerezték meg. A dunaújvárosiak a ne­gyedik helyen végeztek, holott sokáig nagy fölénnyel vezet­tek a versenyben. MÉG ANNYIT: az elődön­tőben részt vett versenyzők is­kolai végzettsége a 8 általános­tól az egyetemig terjed &> & termelni fog. Ugyancsak a bar­csi beruházásokhoz tartozik még az ÉPGÉP helyi gyárá­nak februárban induló öntö­déje és az az üzemcsarnok, amelyben előreláthatóan má­jusban indul meg a termelés. A megye másik igen fontos nagyberuházása a mintegy 200 millió forint feletti nagy­atádi kórház. 1972 december végéig összesen 42,5 millió fo­rint értékű munkát végzett itt a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat — az építésze­ti munkák összege 112 millió forint. — Az épület együttes belső szerelési munkáit az Országos Szakipari Vállalat (ORSZAK) fogja végezni mint alvállalkozó. Így 1973 végere mintegy 80 millió forintos tel­jesítménnyel, várhatóan tar­tani tudják az eredeti határ­időt: 1974 augusztusát. Prob­léma azért itt is van. Igen jelentős a hőközpont ter­vezése, elhúzódása legalább 25 millió forintnyi munka elvég­zését hátráltatja. S hogy a pontos ütemezés mennyire fontos, azt jól szemlélteti: a Medicor által szállított gépek ára, ha beszerelésük a követ­kező évre húzódik át, néhány millió forinttal már maga­sabb lesz. Sugár Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese, az ope­ratív bizottság elnöke felhíyta a bizottság tagjainak, vala­mint a beruházó és kivitlező vállalatok igazgatóinak figyel­mét, hogy minden részletre kiterjedően, a körülmények pontos ismeretében hozzanak döntést a hátralevő munkák ütemezéséről, határidő szerin­ti megvalósításáról, s jelöljék ki az egyes feladatok felelő­seit. Végül a legfontosabb keres­kedelmi beruházásokról ta­nácskozott a bizottság. Az ál­lami építőik igazgatója el­mondta, hogy a kaposvári üz­letközpont épülete lényegében szerkezetileg kész, s a válla­lat márciusban építőmesteri szinten befejezi az ottani munkákat. Ekkor veszi át a területet az ORSZAK, és kez­di meg a belső szerelést. Feb­ruárban kezdődnek meg . a mélyépítési munkálatok (út­korrekció, szennyvíz, gáz). A Kalinyin városrészben épülő áruház munkálatai viszont állnak: a fémvázas épület tar­tószerkezetét nem lehet he­geszteni az időjárás miatt. Az áruház leendő fűtésével is ba­jok vannak: a megrendelt ka­zán szállítását csak november 30-ig igazolták vissza s félő, hogy az áruház — ha átad­ják addigra — nem fűthető kellőképpen. Az operatív bizottság részle­tesen kimunkált ütemtervet kért a vállalatoktól, s legkö­zelebbi ülésén újból tárgyalja majd a nagyatádi kórház és az áruházak ügyét. Cs. T. Kalinyini küldöttség Kaposváron Tetszik a Kalinyin városrész ABC-áruháza a vendégeknek. Kalinyini küldöttség érke­zett Kaposvárra a városi párt ootiság és a városi tanács meghívására a centenáriumi ünnepség alkalmából. Anato­li j Vasziljevics Szkripnyikov, az SZKP Kalinyin Városi Pártbizottságának első titkára, a küldöttség vezetője és Vla­gyimir Mihajlovics Nalivajko, a Kalinyini Vagongyár igaz­gatója vasárnap óta tartózko­dik hazánkban. Hivatalos programjuk tegnap délelőtt kezdődött Kaposvár kereske­delmének tanulmányozásával. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat központjában tájékoz­tatót hallgattak végig, majd megtekintették a Kalinyin vá­rosrészben- a ságvári lakótele­pen épült ABC-áruházat. A városi pártbizottságon fogadá­son vettek részt. A küldöttsé­get délután fogadta Németh Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára, majd a FŰSZERT kaposvári központ jába és balatonbogiári telepé re látogattak. A kalinyini ven. dégek megismerkedtek a bog­lárt állami gazdasággal is. A kalinyini küldöttség ma ott lesz a Kaposvár centená­riuma alkalmából rendezett megemlékezésen a városi ta­nács nagytermében, délután a ruhagyárat nézi meg. Szerdán városnézés, az 503. számú szakmunkásképző, a villamos­sági gyár meglátogatása sze­repel a programban. A kuli­nyim vendégek csütörtökön indulnak vissza a Szovjetunió­ba. Taggyűlés a siófoki gyáregységben ÍJrrá leltek '‘jrekon Valaki a felszólalók közül azt mondta az alapszervezet titkárának beszámolójáról: »Jó, hogy a meglevő hibákra, hiányosságokra szentelt több időt.-« A javító szándék, a ten­ni akarás megnyilvánulásai jellemezték a MEZŐGÉP 4. számú, siófoki gyáregysége pártalapszervezetének taggyű­lését Hoff man József titkár az 1972-es év pártmunkáját érté­kelte beszámolójában. Elmond­ta, hogy az 1970-ben megvá­lasztott' vezetőségben személyi változás nem történt. A hozott határozatok szellemében tevé­kenykedtek. A szocialista mun­kaverseny szervezéséhez segít­séget nyújtottak, s ennek is köszönhető, hogy öt szocialista brigád küzd a megtisztelő cím elnyeréséért. Fogyatékosság a munkában, hogy nem kapott Negyvenmilliós termelési érték Megtartotta zárszámadó közgyűlését a barcsi TÖVÁL (7 udósítónktól.) Eredményes esztendőt ha­gyott maga mögött a barcsi TÖVÁL. A napákban megtar­tott zárszámadó közgyűlésen Szabó János, a TÖVÁL igaz­gatója számolt be az alapító szövetkezeteik képviselői, va­lamint a TÖVÁL dolgozói előtt az elmúlt esztendő tevé­kenységéről. Elmondotta töb­bek között, hogy 1968-ban, a megalakulás első évében ter­melésük 19,3 millió forint volt, egy év múlva meghaladta a 25,6 milliót, tavaly pedig már túlszárnyalták a negyvenmil­lió forintot. A termelőszövefkezeti épí­tőipari vállalkozás jelentősen segítette a gazdasági építkezé­sek mellett a járási székhely lakásépítkezési terveinek meg­valósítását. ők építik többek között Barcs főutcájának egyik legszebb, 32 lakásos tár­sasházát, melyet a tervek sze- I rirat ez év május végén adnák Iáé sesöeifcebfeéaek, Részt net­tek a víz- és csatornamű tár­sulás munkálataiban» ezenkí­vül az ÉPGÉP barcsi telepén folyó építkezésnél is. A TÓVAL gazdálkodásának adatai a jó gazda gondosságá­ról tanúskodnak. Árbevételük meghaladta a 39 millió forin­tot, a tényleges nyereség csak­nem ötmillió forint. Jó mun­kájukat az is bizonyítja, hogy termelési hitel nélkül gazdál­kodtak a múlt esztendőben. Tiszta vagyonuk értéke 13 millió 911 ezer forint, és csak­nem ötmillió forintot osztanak ki az alapitó szövetkezetek kö­zött a részaránynak megfele­lően. A TÖVÁL vezetői igen nagy gondot fordítanak a szakember-utánpótlásra. Hat­vanhat ipari tanulójuk közül tavaly húsz végzett különböző szakmákban. A megfelelő bé­rezés mellett a szociális kö­rülmények javításával is igye­keznek vonzóvá ten«! a m%n­minden kommunista pártmeg­bízatást, és a pártcsoport-érte- kezleteket sem tartották meg rendszeresen. A gyáregység múlt évi többszöri átszervezé­se kétségtelen közrejátszott ab­ban, hogy elhatározásaikat nem tudták maradéktalanul valóra váltani. Mind a gazda­sági tervek kidolgozásánál, mind a szakmunkásképzés szervezésénél sok segítséget adott az alapszervezet vezető­sége. Adósság: a munkásőrség taglétszámának növelése és egy üzemi MHSZ-klub megterem­tése. Ahogy megállapították, továbbra is fontos feladat a párttagság politikai öntudatá­nak erősítése, ismereteinek szélesítése. Az alapszervezet egyes tagjainak állásfoglalása bizonyos kérdésekben nem kö­zösségi, inkább egyéni érdeke­ket tart szem előtt. Ebből is nyilvánvaló, hogy a párttag­ság ideológiai képzése fontos feladat. A siófoki gyáregységben té­mák szerint szerveték meg a politikai és pártoktatást. Mind­két csoport harmincnál több dolgozóból áll. Hat középveze­tőt iskoláztak be a középfokú marxista—leninista iskolába. A kiüti városrészben folyó oktatás egyik előadója Pre- káczka László főmérnök, pro­pagandista. A következő Időben még többet kell foglalkozniuk" a szocialista munkaverseny tar­talmasabbá tételével. Többet kell tenniük a gyár kommu­nistáinak a jobb munka- és üzemszervezésért, a bérezés arányainak helyes kialakítá­sáért. Hoffman József elemezte a KXSZ-életet is. Jelenleg az a probléma a 4. számú gyáregy­ségben, hogy a vezetőség nem teljes, így a munka akadozik. A jövőben a pártvezetőség következetesebben tevékeny­kedik a fegyelem erősítéséért. A városrész politikai és társa­dalmi életének gazdagabbá té­telében is szerepet kell vállal­niuk. Élő kapcsolatot teremte­nék majd az Űj Tavasz Ter­melőszövetkezet, illetve a TÖ- 1 5ú4L partezesrwezetsiveL Kicse­rélik tapasztalataikat, segítik egymást a legfontosabb tenni­valókban. A hozzászólók közül Pré- káczka László propagandista kiemelte, hogy a gyáregység életében is rengeteg változás történt. A párttagoknak is­merniük kell ezeket, ezért is fontos, hogy az oktatásokon részt vegyenek. Györy Elemér javasolta, hogy a pártcsoportok egy-egy műhely kommunistáiból állja­nak. Igv egységesebben tudná­nak tevékenykedni, munkájuk hathatósabb lenne. Gáspár Gyula a vezetőségről szólva úgy nyilatkozott, hogy ennek tagjai talán nem jól osz­tották fel egymás között a munkát. Ezért maradhatott el' egy-egy feladat megoldása. A szakmunkásképzés segítésére azt javasolta, hogy a második évtől — amikor már kiderül a fiatalokról, komolyan vették-e tanulmányaikat — ösztöndíjjal serkentsék őket. Bíró Zoltán, a városi pártbi­zottság munkatársa azt hang­súlyozta felszólalásában, hogy a pártélet egyes területeire nagyobb gondot kell fordítani. A taggyűlések aktivitása sem mindig megfelelő. A KIS!?- alapszervezet patronálásához felelősségteljesebb munka szükséges, hiszen a fiatólok jelentik az utánpótlást a párt- szervezetnek is. ­Györék Sándor, a megyei pártbizottság küldötte, felhívta a figyelmet a megbízatások elvégzésének fontosságára. Ja­vasolta: írásban adjanak min­den tagnak pártmegbízatást, s ennek elvégzését ellenőrizzék is. A társadalmi szervekkel való együttműködésről kijelen­tette: további támogatásuk szükséges. Foki László, a gyáregység igazgatója elmondta: az év közbeni átcsoportosítások, át­szervezések közepette is úrrá lettek a nehézségeken, ez nagy­mértékben az alapszervezet tagjai felelősségteljes munka-' jának köszönhető. L. L. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents